Az avokádó a teljes kiőrlésű pirítóssal nem csak instapozitív reggeli, tudósok szerint az Alzheimer-kór és a demencia elleni étrend része is lehet.

Az elmúlt 70 év során több mint 3000 brit étrendjét és kognitív képességeit vizsgáló tudósok azt állítják, hogy rájöttek:

Hogy a fiatalkori étkezés hatással van a felnőttkori egészségre, nem újkeletű, a memóriára gyakorolt hatás viszont most került górcső alá ezzel a nagy kutatással. A szakértők azt is hozzátették, hogy

A brit tudósok azt találták, hogy a feldolgozatlan vagy kevésbé feldolgozott

A szakértők az ezekben az élelmiszerekben található magas antioxidáns-, valamint egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírtartalommal hozták összefüggésbe. Ezek fokozzák az agy keringését, és könnyebben száműzik a káros anyagokat az agyból.

Azt találták, hogy a korai életszakaszban az ilyen diétát követő emberek mindössze hét százaléka mutatott alacsony kognitív képességet, ami a demencia előfutára lehet a vizsgálat szerint.

ahhoz, hogy a továbbiakban ne káposztaként vegetáljunk, hanem értékes és kiegyensúlyozott életet élhessünk. A tanulmány szerint ugyanis

A vizsgálat 1946-ban indult, és összesen 3059 brit étrendjét és egészségi állapotát követték nyomon 4 és 75 év között.

A résztvevők étrendjét a vizsgálat során öt ponton vizsgálták, kognitív képességeiket, vagyis a gondolkodási sebességet és a memória erejét hétszer tesztelték.

Kelly Cara kutató, a bostoni Tufts Egyetem táplálkozástudományi szakértője a következőket mondta: "Ezek a kezdeti eredmények általában alátámasztják a jelenleg elfogadott közegészségügyi útmutatást, miszerint

Az eredmények azonban új bizonyítékokkal is szolgálnak: a táplálkozási minták javulása a középkorú embereknél befolyásolhatja a kognitív teljesítményt, és segíthet enyhíteni vagy mérsékelni a kognitív hanyatlást a későbbi években.

ahogy korábban elmondta a Sassynek a táplálkozási tanácsadó is, lásd alább.

A kutatók azt találták, hogy a táplálkozási minták már gyermekkorban kialakultak, majd a későbbi életben is folytatódnak, tehát ha jól táplálkozik a gyerek, később is egészségesebb maradhat - és mi mást akarhatna a szülő a gyerekének, ha nem azt, hogy egészséges legyen?

A gyümölcsök és zöldségek általában magas antioxidáns tartalmúak, amelyek leküzdik az instabil szabad gyököket, amelyekről úgy gondolják, hogy károsítják a sejteket.

Az egyszeresen telítetlen zsírokban gazdag élelmiszerek segítenek csökkenteni a rossz koleszterinszintet a vérben, beleértve az avokádót, a mogyoróvajat és a dióféléket, például a mandulát is.

A többszörösen telítetlen zsírok hasonló előnyökkel járnak, és emellett omega-6 és omega-3 zsírsavakat is biztosítanak, amelyek esszenciális zsírok.

A többszörösen telítetlen zsírsavban gazdag élelmiszerek közé tartoznak az olajos halak, például a lazac, néhány dióféle és a tofu.

A kutatók azt tanácsolják, hogy a felnőttek általában legalább két és fél csésze (amerikai konyhai mérés) zöldséget egyenek naponta, két csésze gyümölcsöt, 170 g gabonát, körülbelül 155 g soványabb vagy növényi alapú fehérjét, például babot és 27 grammnak megfelelő jó minőségű zsiradékot minden nap.

Ennek egyik példája az, hogy

210 g almát, körülbelül négy szelet teljes kiőrlésű kenyeret és egy csirke- vagy halfilét, valamint 27 g olajat eszik főzéshez vagy salátaöntet formájában egy nap alatt.

Az NHS egészséges táplálkozásra vonatkozó irányelvei nagyjából hasonlóak, ez az, amit mi is egészségesként ismerünk. Arra ösztönzik a felnőtteket, hogy minden nap egyenek öt adag különféle gyümölcsöt és zöldséget, keményítőtartalmú szénhidrátokat, például kenyeret vagy tésztát, ideális esetben teljes kiőrlésűt, napi 30 g rostot, kevés zsírtartalmú tejterméket, fehérjét. bab, hüvelyesek, hal, tojás, sovány hús és kis mennyiségű telítetlen olajok legyenek az étrendben.

Az Egyesült Királyságban körülbelül 944 000 emberről feltételezik, hogy demenciában szenved, míg az Egyesült Államokban körülbelül hétmillióra tehető a megbetegedések száma.

Feltételezések szerint az amiloid és tau agyban történő felhalmozódása a felelős a kór kialakulásáért, amelyek összetapadnak, valamint plakkok is közrejátszanak ebben, amelyek megnehezítik az agy megfelelő működését. Végül az agy nehezen tud megbirkózni ezzel a károsodással, és kialakulnak a demencia tünetei.

Az Alzheimer's Research UK elemzése szerint 2022-ben 74 261 ember halt meg demenciában, szemben az egy évvel korábbi 69 178-cal.