FONTOS

Fradi-leves és betonfőzelék helyett menzabizottság és gasztropszichológia?

Szabadszedéses konyha? Kevesebb leves? Vagy elég egy jól működő menzához minden asztalhoz egy jól evő gyerek? A közétkeztetésre mindenkinek van ötlete, a kérdés csak az: ki tudja őket megvalósítani?

Megosztom
Link másolása

Felcakkozott mosogatórongy műanyagvödör szórással - középiskolában csak így hivatkoztunk egymás között a menza milánói makarónijára. A kifejezésnek annál is inkább volt létjogosultsága, mert az nem tőlünk, diákoktól, hanem egyik tanárunktól származott.

Utólag azt mondom, kár volt.

Ezzel ugyanis még annak is elvette az étvágyát az aznapi ebédtől, aki egyébként szerette ezt az ételt, vagy egyáltalán: csak éhes volt.

Hogy mennyire káros tud lenni adott esetben egy-egy ilyen mondat, hogy mennyire fontos az iskolai közétkeztetésben (is) a pszichológia, a megmondó emberek véleménye, de egyébként a tér kialakítása, vagy akár az ételek hivatalos megnevezése is, az az utóbbi évek menza-újítási kísérleteiből és felméréseiből úgy világlik ki, mint piskótakocka a csokiöntetből.

Persze nem csak pszichológiai, hanem pénzügyi és dietetikai fronton is van, volt honnan felfejlődni. Egyik tényező a másiktól szétválaszthatatlan gubancban várja, hogy valaki megtalálja hozzá a megfelelő konyhatechnológiai eljárást, és végre nap mint nap eltűnhessen a tányérokról a gyerekek gyomrába. Ez azonban még papíron sem könnyű feladat.

A puding próbája… sok minden

Az említett piskótakocka volt talán az egyetlen iskolai ebéd, amiből generációkon keresztül mindig minden adag elfogyott. Ami viszont gyerekként, kamaszként szimpla szerotonin-forrás volt, az felnőttként már sokkal inkább anyagi és táplálkozástudomományi sokismeretlenes egyenlet.

Valószínű ugyanis, hogy a mindenki által várva várt pénteki piskótakocka egy mai dietetikus szemével nézve maga a táplálkozástudományi Lucifer, aminek láttán a szakemberek sűrű keresztvetések közepette rázzák az egészségügyi kolompot.

Talán a pénzügyisek is inkább átcsoportosították volna a hét többi napjára az erre szánt összeget, hogy a pénteki vigaszdíj miatt landoljon a keddi lucskos káposzta vagy a szerdai babfőzelék a kukában.

A menza - a gyerekek nagy bánatára - a közkedvelt ételek vetésforgója helyett sajnos mindig is tápanyagokkal és forintokkal való zsonglőrködés volt.

Az alapvetően a szegénykonyhákból kifejlődött közétkeztetés értelemszerűen mindig a lehető legkevesebből próbálta megoldani a kevésbé tehetősök élelmezését.

Krumpli, tészta, főzelék - ezek voltak az alapok, melyekhez néha az adott államvezetés, adott időszakokban az erre kinevezett közellátásügyi miniszter különféle rendeletekkel hozzátoldotta, amit máshonnan el tudott venni (egy 1948-ban  hozott rendelet alapján aki kapott engedélyt magánfelhasználású sertésvágásra, annak a saját háztartásának államilag meghatározott szükségletein felül lévő zsírt be kellett szolgáltatnia. )

Ez a szigorú, túlélésre és nem minőségi, hosszú életre való berendezkedés aztán valamiért a háborús hiánygazdálkozás után is megmaradt.

„A nem túl távoli múltban a közétkeztetésben megjelenő túlzott mennyiségű száraztészta alapú étel, illetve a nem elegendő mennyiségben kínált zöldség-gyümölcs volt a két legfontosabb negatív tendencia, amely alapot jelentett a közétkeztetési rendelet 2014-es módosításához”

- áll ebben a tanulmányban.

Ugyanebben az írásban említik azt a sokszor górcső alá sem kerülő szempontot, ami az étel fizikai létén és élettani hatásán kívül a fogyasztók lelkét illeti.

Persze, ki gondolna pszichológiai szempontokat is figyelembe venni, amikor a cél az éhenhalás elkerülése?

Pedig a háborús időszak alatt például a magántisztviselők hiába szorultak rá a közkonyhára, a legtöbben büszkeségből és az esetleges munkaerőpiaci negatív diszkriminációtól tartva mégsem vették igénybe az olcsó vagy ingyenes konyhát.

Ha pedig a létfenntartáshoz szükséges étkezéssel kapcsolatban egy felnőttet ilyen mértékben befolyásolnak a lelki tényezők, mi minden szabhat gátat egy gyerek „evőkéjének”?

Nem csak kalória, érzelem is

Abban, hogy mennyire sokat számít a légkör és a környezet, Forgács Attila gasztropszichológus is egyetért:

„Az iskolai menzán nem pusztán az étel íze fogja eldönteni, hogy ízlik-e a gyerekeknek, hanem rengeteg más, érzelmi és kontextuális tényező.”

Az ételhez fűződő viszonyunk persze sokkal nagyobb arányban függ az otthoni rutintól, szokásoktól: közösségi esemény-e a hétköznapokban is a családi étkezés, milyen berögzült viszonya van a szülőknek egyes ételekkel kapcsolatban

(például közös utálatnak örvend-e tökfőzelék, mert nekik is csak traumatikus élményük van vele kapcsolatban), van-e ételérzékenység, ismerik és alkalmazzák-e maguk a szülők a modern táplálkozástudományi elveket.

Az ételt a gyerekek a közintézménybe kerülésükig jó esetben mindig egy szeretett személytől kapják, akitől bizalommal fogadják el azt, és akin látják, hogy ő maga is azt eszi, amit eléjük tett.

Ezzel szemben a menzán sokszor még a tanárok közül sem mindenki ül le a gyerekek előtt enni, a gyerekek így jobbára egymástól lesik el az ételekhez, étkezési kultúrához való viszonyt.

Ezért alakul ki hamar a nagyhangú tanulók hatására az olyan ételgúnynevek, minta Fradi-leves („Mindent bele!), a trutty-, fika-, iszap- vagy betonfőzelék,

amitől később már akkor sem tud egykönnyen szabadulni az ember, ha közben megszerette az adott ételt vagy ételtípust (mert hát egy menzás, egy otthoni és mondjuk a Kistücsök étterem tökfőzeléke között igen nagy különbségek vannak)

A táplálkozáspszichológia és a gasztropszichológia által nyújtott tudás tehát egyáltalán nem elhanyagolható jelentőségű, és jó lenne, ha a közétkeztetés alakításában is kiemelt szerepet kapna. Az ételek szellemi és lelki közértezünket befolyásoló hatása, a bél-agy tengely működése fontos és szerencsére egyre többet kutatott terület, aminek köszönhetően talán egyszer a menza is elősegítheti a depresszió vagy más mentális betegségek megelőzését. A gasztroenterológusok is örömmel értesülnének például arról, ha vissza- vagy bekerülnének a diákok étrendjébe a különböző bélflórát támogató pro-és prebiotikus ételek, mondjuk a fermentált zöldségek, a fermentált gyümölcsitalok.

Ezek ráadásul más, pénzügyi, logisztikai és ételpazarlási problémákra is megoldást nyújthatnának.

Megkötözött kézzel főzni

A gyerekekre főző cégek számára a menzareformok nem sok jót hoztak. Minden téren újabb és újabb megszorítások, szigorítások kerültek bevezetésre, amiket nagyon nehéz rentábilis módon betartani. Nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok is, hiszen a rendeletek miatt az ő költségeik is növekedtek, de mivel a diákok átlagosan 50%-a kedvezményesen kell, hogy kapja a napi adagot, a támogatások ellenére a végén mindig az önkormányzatnak kell a saját zsebébe nyúlnia.

Onnan pedig a legtöbb településnek sokkal nagyobb problémákat kell finanszíroznia.

Amíg viszont az önkormányzatoknak nincs erre több pénze, a szolgáltatók sem tudnak érdemben javítani az ételek minőségén.

„Ebből az árból egyszerűen nem lehet profitábilis üzletmenetet kikalkulálni, nem tudunk fejleszteni, és nagyon nehezen találunk munkaerőt” – nyilatkozta egy névtelenséget kérő érintett cég vezetője ebben a cikkben.

Nem csak az anyagiak, az alapanyagok kérdése is problémás. Papíron talán egyszerű, a gyakorlatban azonban szinte megoldhatatlan a 2014-es EMMI rendelet azon része is, hogy az iskolában étkező gyerekek csak napi 5 g sót fogyasszanak.

Ma egy felnőtt olyan 14-17 gramm sót fogyaszt, ezt harmadolná a rendelet, ami egy drasztikus váltás: nem változtathatjuk meg az ízlelésünket gondolati síkon. Egy zsömlében 1-1,7 g só van.

Ha a gyerekek egy sajtos zsömlét kapnak tízóraira, kiadtuk aznapra az egész adag engedélyezett sómennyiséget.

Az írásban megemelt zöldség-és gyümölcsadagokat is nehéz úgy előteremteni, hogy a hazai gyümölcsszezon nagy része a nyári, szünidei időszakra esik, a zöldségeket pedig alapból nem szívesen fogyasztják a gyerekek. A rendelet így csak papíron szép. Az otthon általában hidegen fogyasztott gyümölcslevesek is egy előírásnak engedelmeskedve lesznek húsleves-hőfokúak a menzán: „Az ételeknek vagy 4 fok alatt, vagy 63,5 fok felett kell a gyerekek elé kerülnie, ilyen nagy mennyiségű gyümölcsleves lehűtésére viszont nincs meg a technológiai lehetőségünk, és nincs rá elég idő, hogy lehűljön.”

A tápanyagbeviteli szabályok mellett most már fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni: országos célkitűzés, hogy a közétkeztetésben használt termékek 80 százaléka rövid ellátási láncban beszerzett termékekből, illetve helyi élelmiszertermékekből származzon, valamint, hogy minél kevesebb étel kerüljön a kukába.

A pénz hiányával párhuzamosan nőnek a feladatok, a kapacitások azonban végesek. Sok helyen ezért segítségek kérnek a szülőktől, különböző civil szervezetektől is, hogy a gyerekek érdekében minél hamarabb javuljon a helyzet.

Többfrontos megközelítés

Az elmúlt évek menzareformja során minden intézmény a maga lehetőségeivel és eszközeivel igyekezett az új elvárásokhoz idomulni, azokat kreatív módon megvalósítani. Van, ahol asztalközösségeket alakítottak ki, és minden asztalhoz igyekeztek egy-egy jól evő (és hangadó) gyereket ültetni.

Van, ahol szabadszedésűvé alakították a rendszert, hogy mindenki csak abból és annyit egyen - akár csak egy kóstolónyit - amivel személy szerint meg tud birkózni.

Egyes iskolák pedagógusai más szakemberekkel együtt részt vettek a Greenpeace ökomenza workshopján, tájékozódtak, ötleteket gyűjtöttek a szervezet honlapjáról.

Sok helyen helyeztek ki egészséges táplálkozással kapcsolatos táblákat, képeket,

van, ahol a vízivás fontosságára a pisi színével jelzett infografikával hívják fel a figyelmet.

Ehhez a merokanal.hu -n, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) információs oldalán számtalan edukációs anyagot találnak a pedagógusok és a szülők, például menzabizottságok felállításához is.

Minden, a menzához így vagy úgy kötődő ember tehet azért, hogy a következő generációknak már csak városi legenda legyen az eddmegleves vagy a finomnak távolról sem nevezhető finomfőzelék.

Addig is érdemes a gasztropszichológia olyan titkos fegyvereihez nyúlni, mint a kreatív és szofisztikált névváltoztatás: egy meg nem nevezett északi nép a pénteki maradékfelhasználó, mindentbele ételekre csak így szokott hivatkozni:  Heti kulináris visszapillantás.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Ez a divatos diéta lehet a felelős a 40 év alattiak szaporodó bélrákos eseteiért
Pedig úgy hirdetik, mint egészséges alternatívát a sok rossz kaja helyett.

Megosztom
Link másolása

Sokan évek óta szidják a húsevőket, és próbálják az embereket átnevelni a vegánságra. Pedig a növényi alapú táplálkozás komolyan árthat az egészségünknek, ha hihetünk egy új kutatásnak.

A tudósok szerint ugyanis az étrendben szereplő hús- és tejfehérjék segíthetnek a bélrákkal összefüggésbe hozható daganatok kivédésében.

Japán kutatók egereken végzett kísérletei most azt mutatják, hogy az ezeket a molekulákat tartalmazó étrend csökkentheti a vékonybélben kialakuló daganatok kialakulását.

A tudósok óva intenek attól, hogy szándékosan kihagyjuk az étrendből az állati eredetű ételeket, ha nem szenvedünk allergiától.

Ez a kutatás azt vizsgálta, hogyan hat a hús- és tejmentes étrend a daganatok kialakulására az egerekben. Az eredmények arra utalnak, hogy a hús- és tejfehérjék fontos szerepet játszhatnak a daganatok elleni védelemben, és az immunrendszer megfelelő működéséhez is szükségesek lehetnek.

Bár sokan úgy gondolják, hogy a tej- és húsmentes étrend egészséges, az ilyen diétákat nem szabad orvosi ajánlás nélkül követni, mivel bizonyos esetekben kockázatos lehet.

A tanulmányban a tudósok olyan egereket vizsgáltak, amelyeknek egy genetikai mutáció miatt hajlamuk van daganatok kialakulására a belekben. Ez hasonló az emberekben előforduló állapothoz. Az egereket két csoportra osztották: az egyik csoport hús- és tejfehérjementes étrendet kapott, míg a másik normál étrendet evett hat hétig.

Az eredmények azt mutatták, hogy a normál étrendet fogyasztó egerekben kevesebb daganat fejlődött ki a vékonybélben.

Amikor a kutatók bevezették az albumint, egy húsban található fehérjét a fehérjementes étrendbe, a daganatokat gátló hatást megfigyelték az addig vegán étrenden tartott egereknél is.

Az is kiderült, hogy az étrend hatással volt a T-sejtek számára, amelyek az immunrendszer részei és segítenek a fertőzések elleni védelemben. Azoknál az egereknél, amelyek növényi alapú étrendet kaptak, kevesebb T-sejtet találtak a vékonybélben. A kutatók a Frontiers in Immunology című folyóiratban azt írták, hogy ez kiemeli az állati fehérjék fontosságát az egészséges immunrendszer fenntartásában.

A kutatók szerint az új eredmények arra utalnak, hogy veszélyes lehet a vegánság, és hangsúlyozzák, hogy ilyen étrendet orvos ajánlása nélkül nem szabadna követni.

Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a növényi alapú étrend, és sokan etikai vagy környezetvédelmi okokból választják azt.

Ez a kutatás néhány hónappal azután született, hogy a szakértők aggodalmukat fejezték ki a fiatalok körében növekvő bélrákos esetek miatt.

A vékonybélrákos esetek száma az elmúlt 30 évben 50%-kal nőtt a 20-as, 30-as és 40-es éveikben járó emberek körében.

Dr. Shivan Sivakumar, a Birminghami Egyetem onkológusa ezt már járványnak nevezte.

„Jelenleg járvány van a fiatalok (50 év alattiak) körében. Nem ismert ennek az oka, de egyre több ilyen rákos beteget látunk”

– mondta a MailOnline-nak.

Egyes szakértők szerint a gyorséttermi ételek és az elhízás is szerepet játszhatnak ebben, ugyanakkor ez nem magyarázza teljesen a betegség növekedését a fiatal, egyébként egészséges emberek között. Erre lehet most magyarázat a vegán étrend.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
Titkos üzenet - megfejtették Vincent van Gogh: Csillagos éj című képének rejtett jelentését!
A művész messze megelőzte a korát, és a XIX. század tudósait.

Megosztom
Link másolása

A csillagos éj, az 1889-ben készült, ikonikus alkotás Vincent van Goghtól, meglepő összhangban van az égbolt csillagászati törvényeivel – fedezték fel nemrég a légköri tudósok. Ez arra is utal, hogy a művész messze megelőzte a XIX. század tudósait.

Olyat látott, amit előtte talán senki, és lefestette azt, amit csak később sikerült a tudománynak felfedeznie.

A szakemberek most úgy vélik, hogy van Gogh

merész ecsetvonásaival kiszámolta a légkörben lévő, láthatatlan, egyenetlen légáramlásokat,

amit turbulenciának nevezünk, és ami változásokat okoz az éjszakai ég látványában.

Még lenyűgözőbb, hogy van Gogh ezt az élénk alkotást nappali fényben, egy ablaktalan műteremben festette

– számolt be az Artnet.

Most a Physics of Fluids című folyóiratban publikált kutatók „rejtett turbulenciát” azonosítottak van Gogh csillagos stílusában.

Úgy tűnik, a művész figyelembe vett olyan fluiddinamikai elveket (fluiddinamika a folyadékok és gázok mozgását leíró tudomány), amelyek majdnem 100 évvel később fedeztek fel – ilyen például George Batchelor matematikus 1959-ben kidolgozott energiamozgási skálája.

Az ecsetvonások méretét például a turbulencia viselkedésének modellezésére használták fel. A festmény fény- és színárnyalatai szintén arra utalnak, hogy van Gogh képes volt megragadni a légköri jelenségeket, amelyek a festményen tükrözik az égbolt mozgását és energiáját.

„Egy nagy felbontású digitális képpel pontosan meg tudtuk mérni az ecsetvonások méretét, és összehasonlítottuk ezeket a turbulenciaelméletek által várt méretekkel.”

– mondta Yongxiang Huang, a tanulmány szerzője. Még ennél is lenyűgözőbb, hogy egy 2019-es tanulmány azt sugallja, van Gogh nemcsak a légköri turbulenciát vette figyelembe, hanem a csillagok fényévekben mért távolságát is. A mostani kutatás szerzői hasonló körülmények között vizsgálták és osztályozták a szél energiáját a légköri viszonyokkal összefüggésben.

A különböző festékszínek fényerejét is vizsgálták a mozgási energia összefüggésében.

A kísérletek során – beleértve a Csillagos éj 14 kavargó formájának vizsgálatát is – azt találták, hogy van Gogh hihetetlen kapcsolatban állt a természetes táj és égbolt mozgásával.

„Ez mély és intuitív megértést mutat a természeti jelenségekről”

– mondta Huang.

„Van Gogh pontos ábrázolása a turbulenciáról talán a felhők és a légkör mozgásának tanulmányozásából származott, vagy egy belső érzékből, hogyan ragadja meg az ég dinamizmusát.”

A térbeli munkák és a fényerősségek összhangban álltak a légköri energia valódi mozgásaival – amely tudományosan az 1940-es Kolmogorov-törvényként ismert. Tudományos szempontból A csillagos éj különösen kiemelkedik azzal, hogy a fényerősség az egész festményen egyenletesen oszlik el, miközben finoman utal a légköri turbulenciára.

Az elemzésből az is kiderült, hogy van Gogh intuitív módon értette meg a természetes jelenségek mozgását, ami különleges kapcsolatot mutat a természeti világ és a művészet között. Ezzel a felfedezéssel a kutatók arra jutottak, hogy van Gogh munkája a tudományos vizsgálatokban is figyelemre méltó, és új megvilágításba helyezi, hogy mit tudunk a légáramlatokról és azok ábrázolásáról.

 

Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Figyelem! Ezzel az egyszerű trükkel jelentősen csökkentheted a gázszámládat!
Egy apró változtatás és azonnal csökken a fogyasztás - így spórolhatsz a rezsin!
Sassy - sassy.hu
2024. szeptember 23.


Megosztom
Link másolása

Egy takarékos TikToker, aki nem fél megosztani a spórolós tippeket, most egy villámgyors és könnyű módszert árult el, amivel drasztikusan csökkentheted a gáz- és villanyszámláidat! De vigyázat, egy szakértői szervezet már figyelmeztetett: ennek a trükknek az alkalmazása akár halálos veszélyeket is rejthet!

A TikTokon népszerű The Sterling Man (@thesterlingman) szerint

mindössze annyit kell tenned, hogy lejjebb állítod a kazánod hőmérsékletét, és máris jelentős összegeket spórolhatsz! „Ez az egyszerű trükk csökkentheti a gázszámládat” – állítja.

Sokan túl magasra állítják be a kazánjuk hőmérsékletét.

A szakértők azt javasolják, hogy a melegvíz hőfokát 55 fokra állítsuk, míg a radiátorokét akár 50 fokra is elég lehet.

Az Energy Saving Trust szerint ez a kis módosítás akár 5%-kal is javíthatod a kazán hatékonyságát, ami már érezhető megtakarítást jelenthet. De arra is figyelmeztetnek, hogy ha túl alacsonyra állítod a hőmérsékletet, az komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, például a legionella fertőzés formájában, nem beszélve a rosszul fűtött lakásban elszaporodó penészről.

@thesterlingman Listen Up Guys This Can Save You #money #savingmoney #moneysavingtips #moneysavinghacks #ukfinance #ukmoney ♬ original sound - The Sterling Man

De ahogy közeledik a hideg idő, mindenkinek jól jön egy kis spórolás, talán még a karácsonyi ajándékokra is több juthat így.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Ha ezt eszed a terhesség alatt, 20%-kal csökkenhet az autizmus kockázata a babánál
Hatása nem helyettesíthető semmilyen táplálékkiegészítővel.

Megosztom
Link másolása

Egy új tanulmány szerint, ha terhesség alatt halat eszünk, 20%-kal csökkenhet az esélye annak, hogy a gyermeknél autizmust diagnosztizáljanak. Ugyanakkor a halolajkapszulák szedése nem mutatott hasonló hatást.

„Ez a kutatás újabb bizonyítékot ad arra, hogy a rendszeres halfogyasztás terhesség alatt biztonságos és jótékony hatású”

– mondta Dr. Emily Oken, a Harvard Orvosi Kar és a Harvard Pilgrim Egészségügyi Intézet professzora. „A halak fogyasztása segíthet abban, hogy kisebb legyen a koraszülés esélye, és a baba agya is jobban fejlődjön.” Terhes nők számára

ajánlott hetente 2-3 adag, alacsony higanytartalmú tengeri herkentyű fogyasztása, hogy segítse a magzat agyának fejlődését. Leginkább a tőkehalat javasolják a tudósok.

A tanulmány szerzői – akiket a Drexel Egyetem kutatói vezettek – azt találták, hogy a várandós nők egynegyede egyáltalán nem evett halat. A kutatásban 10 800 nő halas étrendjét és 12 646 nő halolaj-kiegészítők használatát vizsgálták, hogy megnézzék, van-e összefüggés az autizmus diagnózisa és az autizmushoz kapcsolódó tulajdonságok között. A résztvevők 65–85%-a nem használt halolajkapszulákat vagy omega-3 zsírsav kiegészítőket.

Az omega-3 zsírsavak fontosak a szervezet számára, különösen a szív, az agy és a szem megfelelő működéséhez.

Ezek az anyagok halakban, dióban, lenmagban és zöldségekben találhatók, de halolajkapszulákkal is pótolhatók, mert a test nem termeli őket magától.

A Drexel tanulmány szerint a halfogyasztás jobban csökkentette az autizmus előfordulásának esélyét a lánygyermekeknél. A halolajkapszulák terhesség alatt azonban nem mutattak kapcsolatot az autizmus diagnózisaival vagy autizmushoz kapcsolódó tulajdonságokkal.

Az autizmus olyan fejlődési zavar, amely befolyásolja, hogyan tanulnak, viselkednek és kommunikálnak az emberek. A kutatók szerint ez egy bonyolult állapot, amelyet még nem teljesen értenek. Az eredmények az American Journal of Clinical Nutrition szeptemberi számában jelentek meg. A kutatók szerint fontos lenne jobban tájékoztatni a terhes nőket a halak fogyasztásának fontosságáról.


Megosztom
Link másolása