ÉLETMÓD
A Rovatból

Brit tudósok: így etesd a gyereked, hogy 70 éves koráig jó legyen a memóriája

A tudósok pontosan meghatározzák azt az étrendet, amely képes még 70 éves korban is penge elmét és szuper memóriát biztosítani. A legjobb gyerekkortól helyesen étkezni ehhez, de sosem késő elkezdeni. Neked memory care táplálkozásod van?

Megosztom
Link másolása

Az avokádó a teljes kiőrlésű pirítóssal nem csak instapozitív reggeli, tudósok szerint az Alzheimer-kór és a demencia elleni étrend része is lehet.

Az elmúlt 70 év során több mint 3000 brit étrendjét és kognitív képességeit vizsgáló tudósok azt állítják, hogy rájöttek:

a gyermekkorban és fiatalabb felnőttkorban elfogyasztott élelmiszerek segítik az agyműködést a későbbi életkorban.

Hogy a fiatalkori étkezés hatással van a felnőttkori egészségre, nem újkeletű, a memóriára gyakorolt hatás viszont most került górcső alá ezzel a nagy kutatással. A szakértők azt is hozzátették, hogy

az ajánlott ételek elfogyasztása az élet korai szakaszában tartósabb védőhatást gyakorolt ​​az agyra a kutatás szerint, mint azt korábban gondolták.

A brit tudósok azt találták, hogy a feldolgozatlan vagy kevésbé feldolgozott

zöld leveles zöldségekből, babból, egész gyümölcsből és teljes kiőrlésű gabonából álló étrend nyújtja a legnagyobb védelmet a memóriának.

A szakértők az ezekben az élelmiszerekben található magas antioxidáns-, valamint egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírtartalommal hozták összefüggésbe. Ezek fokozzák az agy keringését, és könnyebben száműzik a káros anyagokat az agyból.

Azt találták, hogy a korai életszakaszban az ilyen diétát követő emberek mindössze hét százaléka mutatott alacsony kognitív képességet, ami a demencia előfutára lehet a vizsgálat szerint.

Nekünk, magyaroknak elég éles életmódváltást kell kieszközölnünk

ahhoz, hogy a továbbiakban ne káposztaként vegetáljunk, hanem értékes és kiegyensúlyozott életet élhessünk. A tanulmány szerint ugyanis

az ideálisnál több sót, hozzáadott cukrot és finomított gabonát, például fehér kenyeret tartalmazó étrend pártiak 92 százaléka idős korukban gyenge kognitív képességeket tudhatott magáénak.

A vizsgálat 1946-ban indult, és összesen 3059 brit étrendjét és egészségi állapotát követték nyomon 4 és 75 év között.

A résztvevők étrendjét a vizsgálat során öt ponton vizsgálták, kognitív képességeiket, vagyis a gondolkodási sebességet és a memória erejét hétszer tesztelték.

Kelly Cara kutató, a bostoni Tufts Egyetem táplálkozástudományi szakértője a következőket mondta: "Ezek a kezdeti eredmények általában alátámasztják a jelenleg elfogadott közegészségügyi útmutatást, miszerint

fontos az egészséges táplálkozási minták kialakítása az élet korai szakaszában az egészség egész életen át tartó támogatása és megőrzése érdekében."

Az eredmények azonban új bizonyítékokkal is szolgálnak: a táplálkozási minták javulása a középkorú embereknél befolyásolhatja a kognitív teljesítményt, és segíthet enyhíteni vagy mérsékelni a kognitív hanyatlást a későbbi években.

Szóval nem késő nekiállni az egészséges életmódnak, ami nem valami szenvedés, lehet ezt jól is csinálni,

ahogy korábban elmondta a Sassynek a táplálkozási tanácsadó is, lásd alább.

A kutatók azt találták, hogy a táplálkozási minták már gyermekkorban kialakultak, majd a későbbi életben is folytatódnak, tehát ha jól táplálkozik a gyerek, később is egészségesebb maradhat - és mi mást akarhatna a szülő a gyerekének, ha nem azt, hogy egészséges legyen?

A kutatók felsorolták azt is, milyen étkeket érdemes fogyasztani még.

A gyümölcsök és zöldségek általában magas antioxidáns tartalmúak, amelyek leküzdik az instabil szabad gyököket, amelyekről úgy gondolják, hogy károsítják a sejteket.

Az egyszeresen telítetlen zsírokban gazdag élelmiszerek segítenek csökkenteni a rossz koleszterinszintet a vérben, beleértve az avokádót, a mogyoróvajat és a dióféléket, például a mandulát is.

A többszörösen telítetlen zsírok hasonló előnyökkel járnak, és emellett omega-6 és omega-3 zsírsavakat is biztosítanak, amelyek esszenciális zsírok.

Az esszenciális zsír azt jelenti, hogy ezt a szervezet nem állítja elő, minden esetben a külvilágból kell a szervezetbe juttatni.

A többszörösen telítetlen zsírsavban gazdag élelmiszerek közé tartoznak az olajos halak, például a lazac, néhány dióféle és a tofu.

A kutatók azt tanácsolják, hogy a felnőttek általában legalább két és fél csésze (amerikai konyhai mérés) zöldséget egyenek naponta, két csésze gyümölcsöt, 170 g gabonát, körülbelül 155 g soványabb vagy növényi alapú fehérjét, például babot és 27 grammnak megfelelő jó minőségű zsiradékot minden nap.

Ennek egyik példája az, hogy

egy felnőtt 88 g brokkolit, két közepes sárgarépát, 33,5 g kelkáposztát,

210 g almát, körülbelül négy szelet teljes kiőrlésű kenyeret és egy csirke- vagy halfilét, valamint 27 g olajat eszik főzéshez vagy salátaöntet formájában egy nap alatt.

A pontos mennyiségek azonban élelmiszerenként és a kérdéses felnőtt kalóriabeviteli szükségletei szerint változnak, ami férfiak és nők között is eltérő lehet.

Az NHS egészséges táplálkozásra vonatkozó irányelvei nagyjából hasonlóak, ez az, amit mi is egészségesként ismerünk. Arra ösztönzik a felnőtteket, hogy minden nap egyenek öt adag különféle gyümölcsöt és zöldséget, keményítőtartalmú szénhidrátokat, például kenyeret vagy tésztát, ideális esetben teljes kiőrlésűt, napi 30 g rostot, kevés zsírtartalmú tejterméket, fehérjét. bab, hüvelyesek, hal, tojás, sovány hús és kis mennyiségű telítetlen olajok legyenek az étrendben.

A legjobb az, ha a felnőtt nők naponta kevesebb mint 6 g sót és 20 g telített zsírt fogyasztanak, férfiak esetében a zsiradék 30 g is lehet.

Az Egyesült Királyságban körülbelül 944 000 emberről feltételezik, hogy demenciában szenved, míg az Egyesült Államokban körülbelül hétmillióra tehető a megbetegedések száma.

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb szövődménye, amely a betegségben szenvedők közül körülbelül hatot érint.

Feltételezések szerint az amiloid és tau agyban történő felhalmozódása a felelős a kór kialakulásáért, amelyek összetapadnak, valamint plakkok is közrejátszanak ebben, amelyek megnehezítik az agy megfelelő működését. Végül az agy nehezen tud megbirkózni ezzel a károsodással, és kialakulnak a demencia tünetei.

A memóriaproblémák, a gondolkodási és érvelési nehézségek és a nyelvi problémák az állapot gyakori korai tünetei, amelyek idővel súlyosbodnak.

Az Alzheimer's Research UK elemzése szerint 2022-ben 74 261 ember halt meg demenciában, szemben az egy évvel korábbi 69 178-cal.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
Megvan a 2026-os esküvői tarifa: ennyit illik adni fejenként, hogy ne legyen ciki a boríték
Az elszálló esküvői költségek miatt a vendégekre is egyre nagyobb teher hárul a nászajándék összegét illetően.

Megosztom
Link másolása

Megérkezett a dombornyomott, masnis meghívót, elmorzsoltál egy könnycseppet, de tudod, nászajándékban mennyit kell adni? Felejtsd el a romantikus maszlagot, hogy csak a gesztus számít, 2026-ban egy esküvői meghívó gyakorlatilag egy előre kiszámlázott tétel. A helyzet ugyanis az, hogy amíg te a tökéletes outfiten pörögsz, a pár épp egy kocsi árát költi el arra, hogy egyél, igyál és jól érezd magad. Egy átlagos, 50-60 fős lagzi simán eléri az 5-7 millió forintot, egy extrább buli pedig könnyedén karcolja a 8-10 milliót is – írja a HAON.

Ebből következik a kőkemény matek: az alapvető elvárás az, hogy a borítékban legalább annyi legyen, amennyibe te, mint vendég, kerülsz a párnak.

Ez az összeg 2026-ra fejenként 60 és 90 ezer forint között mozog.

Ha barátként, kollégaként vagy távolabbi rokonként mész, ezzel az összeggel már nagyjából teljesítetted az illemet. A közeli családtagoktól, akik szeretnék megtolni a fiatalok nászútját vagy a lakáshitel önrészét, már 100 és 200 ezer forint közötti összeg a nem írott szabály fejenként – itt a forrásban szereplő 100-200 forint nyilvánvaló elírás. A gyerekekkel kicsit lazább a képlet: a pár évesek általában ingyen esznek-isznak, 12 éves korig pedig a szolgáltatók többnyire a felnőtt ár felével számolnak, így a borítékon is lehet kicsit finomítani.

Persze nem mindegy, hogy egy vidéki pajtában iszod a fröccsöt vagy egy ötcsillagos hotelben a korlátlan Moëtöt. Ha a pár még a szállást és a transzfert is állja, akkor illik a sáv felső határát megcélozni.

Aztán ott van a menyasszonytánc, a buli legkínosabb pénzügyi tranzakciója. Itt fejenként egy 10 ezer forintos bankjegy a standard.

Sokan már előre belekalkulálják a teljes nászajándék keretbe: betesznek mondjuk 50 ezret a borítékba, és eltáncolnak még egy tízest.

Aki mégis a tárgyi ajándék mellett dönt – amihez tényleg csak a pár előzetes, írásos jóváhagyásával érdemes folyamodni –, az a táncnál általában egy jelképesebb összeggel száll be a közösbe.

A közelmúlt hazai trendjei azt mutatják, a készpénzes nászajándék átadása körül egyre fontosabb a forma: a személytelen boríték helyett sokan választanak hazai tervezőktől származó, kézműves megoldásokat. A hangsúly a gesztus személyességén van, az átadás módja üzenetet hordoz a törődésről.

A celebvilág hírei szerint az esküvő mint téma erős reflektorfényben van, a meghitt szertartásoktól a médiamentes eseményekig széles a paletta. Illés Fanni paralimpikon megható szavakkal írt a férjéről, aki „az edzőm, a legjobb barátom, a kisfiam édesapja...”. Eközben Donald Trump Jr. esküvőjéről apja állítólagos kormányzati kötelezettségeire hivatkozva maradt távol. A párok tudatosan választják meg az esemény stílusát, ami visszahat a vendégekre is.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
Tízezrek rohamozták meg a patikákat az új fogyasztótablettáért, a férfiak és az idősek is sorban állnak érte
Az előrendelők negyedét már férfiak teszik ki, miközben az a hatvanas korosztály is erősen képviselteti magát, amely eddig nem használta az ilyen kezeléseket.

Megosztom
Link másolása

A frissen jóváhagyott Wegovy tabletta úgy robbant be a piacra, mintha ingyen osztogatnák. Az első napon tízszer annyi előrendelést kaptak rá csak Angliában, mint 2024-ben a szintén felkapott Mounjaro injekcióra – írja a Daily Mail.

A legérdekesebb az egészben, hogy a tabletta láthatóan egy teljesen új célközönséget mozgatott meg.

Míg az injekciókat főleg a fiatalabb nők keresték, a pirulára rákattantak az idősebbek és a férfiak is, vagyis pont azok, akiket a heti szurkálás eddig elriasztott.

Az ötvenesek adják az előrendelők legnagyobb szeletét (35%), de a hatvanasok aránya is 20 százalékra ugrott. A férfiak aránya is egynegyedre nőtt. Abdal Alvi, a Simple Online Healthcare klinikai igazgatója szerint a helyzet egyértelmű: „A legnagyobb számban azok jelentkeznek, akiket az injekciós kezeléssel a legkevésbé volt valószínű elérni.”

Szakértők szerint a helyzet egyáltalán nem ennyire egyszerű, a tablettás forma ugyanis komoly gyártási kihívást jelent.

Prof. David Strain, az Exeteri Egyetem obezitológiai szakértője a lehetséges ellátási nehézségekre hívta fel a figyelmet.

„A tabletták körülbelül 100-szor annyi hatóanyagot tartalmaznak, mint az injekciók, mert a hatóanyag jelentős része eltűnik a bélben.

Ez azt jelenti, hogy a gyógyszergyártó cégnek sokkal többet kell majd előállítania belőle, mint korábban. Az elmúlt években a nagy kereslet miatt hiány volt a szurikkal. Tehát ha roham indul a tablettákért, ami valószínűnek tűnik, az további hiányokhoz vezethet.”

A gyártó Novo Nordisk persze magabiztosan kommunikálja, hogy elegendő készlettel készülnek, de a korábbi tapasztalatok alapján ez az optimizmus még könnyen szertefoszlhat.

Aki mégis hozzájut a gyógyszerhez, annak szigorú szabályokat kell betartania.

A tablettát naponta egyszer, éhgyomorra, egy kis pohár vízzel kell bevenni.

Az amerikai engedélyezés után borítékolható volt, hogy a Wegovy tabletta Európában is hatalmasat fog szólni, hiszen a tűfóbia sokakat tartott vissza a kezeléstől.

A népszerűség árnyoldalaként egyre több hír érkezett a kellemetlen, sőt, néha súlyos mellékhatásokról is, mint az „Ozempic-arc” vagy a hajhullás. Eközben a tudományos közösség a gyógyszer egy egészen váratlan, pozitív hatását is vizsgálja: úgy tűnik, a hatóanyagnak a rákmegelőzésben is szerepe lehet. A tabletta berobbanása tehát egyszerre ígér forradalmi megoldást millióknak és vet fel komoly kérdéseket a hosszú távú biztonságról és az ellátás stabilitásáról.

Via Sky News


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Egy elfeledett szerved állapota döntheti el, meddig élsz, és mennyire maradsz egészséges
Egy amerikai kutatócsoport mesterséges intelligenciával elemezte több tízezer ember CT-felvételét. Az eredmények szerint a szerv egészsége a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a tüdőrák kockázatát is jelentősen befolyásolja.

Megosztom
Link másolása

A csecsemőmirigyről, az immunrendszer egykori kiképzőtáboráról az orvostudomány is évtizedekig úgy gondolta, hogy felnőttkorra feleslegessé válik.

Ehhez képest egy friss kutatás teljesen cáfolta ezt a tévhitet.

A jelek szerint elfeledett szerved, a csecsemőmirigy valójában olyan belső óra, amelyik meglepő pontossággal jósolja meg, meddig fogsz élni, és mennyire leszel ellenálló a legdurvább betegségekkel szemben.

A Mass General Brigham kutatói mesterséges intelligenciával működő alkalmazással elemezték több mint 27 ezer felnőtt rutin CT-felvételét.

Az algoritmusok feladata az volt, hogy mérjék fel a csecsemőmirigy méretét, szerkezetét és sűrűségét, majd az adatok alapján adjanak egy egészségügyi pontszámot. Az eredmények pedig, amiket a rangos Nature folyóiratban publikáltak, még a szakértőket is meglepték – írta a Mass General Brigham.

Akiknek magasabb volt ez a pontszáma, nagyjából 50 százalékkal alacsonyabb volt a bármilyen okból bekövetkező halálozás, 63 százalékkal a szív- és érrendszeri eredetű halálozás, és 36 százalékkal a tüdőrák kockázata.

Mindezt úgy, hogy az életkort és más rizikófaktorokat is figyelembe vették.

És ha ez nem lenne elég, a kutatók megvizsgálták több mint ezer, immunterápiával kezelt tüdőrákos beteg adatait is. Itt is ugyanaz a minta rajzolódott ki:

akinek egészségesebb állapotban volt a csecsemőmirigye, sokkal jobban reagált a kezelésre.

Náluk 37 százalékkal kisebb eséllyel súlyosbodott a daganat, és 44 százalékkal alacsonyabb volt a halálozás kockázata.

A magyarázat valószínűleg az, hogy a jobb állapotú csecsemőmirigy felnőttkorban is segít fenntartani a T-sejtek, vagyis az immunrendszer elit katonáinak sokféleségét, ezért a szervezet hatékonyabban ismeri fel és pusztítja el a rákos sejteket.

A kutatás vezetője, Dr. Hugo Aerts szerint évtizedekig rossz helyen kerestük a válaszokat az öregedés és a sikertelen rákkezelések okaira.

„Eredményeink azt sugallják, hogy a csecsemőmirigy egészsége jóval több figyelmet érdemel, és új utakat nyithat annak megértéséhez, az öregedés során hogyan védhetjük meg az immunrendszert” – mondta.

Szóval, mielőtt mindenki rohanna CT-vizsgálatra, hogy megtudja a saját pontszámát, fontos tisztázni: ez egyelőre kutatási módszer, nem pedig rutin szűrővizsgálat. Még rengeteg további vizsgálatra van szükség, hogy a technika a mindennapi orvosi gyakorlat része lehessen.

Az Eurostat adatai nemrégiben brutális szakadékot mutattak ki Európa különböző régiói között: míg Madridban egy átlagember 85,7 évre számíthat, addig két magyar régióban ez a szám a 76 évet sem éri el. A különbségek mögött a gazdasági helyzet, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és persze az életmódbeli tényezők állnak, ami jól mutatja, hogy a környezetünk is kíméletlenül beleszól abba, meddig élünk.

Via EurekAlert!


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Viszlát érelmeszesedés és szívműtét? Megtalálták az enzimet, ami képes megenni az artériás plakkot
Olasz tudósok olyan bakteriális enzimosztályt azonosítottak, amely képes lebontani az érelmeszesedés lerakódásait. Az enzimeket okos hordozókba csomagolják, amelyek csak az elzáródott ér gyulladásos jeleire aktiválódnak.

Megosztom
Link másolása

A szívműtétet, a mellkas felvágását és a hetekig tartó lábadozást felváltja egyetlen injekció a jövőben.

A testedben az elmeszesedett ereket talán majd egy csapatnyi mikroszkopikus biológiai takarítórobot tisztítja ki.

Egy olasz kutatócsoport preklinikai kísérletében ugyanis egy célzott enzim 42 százalékkal képes csökkenteni az artériás lerakódásokat.

A kutatók találtak egy speciális, baktériumokból izolált enzimosztályt, ami rákattan az érelmeszesedés vázát adó fibrin-lipid mátrixra.

Nem az egész érfalat támadja, csak a beleépült, megkövesedett "szemetet". A felfedezést a tekintélyes European Heart Journal közölte

A koncepció lényege, hogy az enzim a plakk szerkezeti alapját bontja le, amitől a lerakódás összeomlik.

Persze egy ilyen agresszív enzimet nem lehet csak úgy beküldeni a véráramba, mert útközben mást is tönkretenne.

Itt jön a képbe a nanotechnológia: a tudósok zsíralapú nanokapszulákba csomagolták a plakkfaló molekulákat.

Ezek az okos hordozók egyfajta lopakodó üzemmódban keringenek a testben, az immunrendszert nem stimulálják.

A trükk az, hogy csak akkor aktiválódnak, amikor egy elzáródott ér gyulladásos vészjeleit érzékelik.

Ott és csak ott engedik ki a rakományt, ami azonnal nekilát a plakk feloldásának.

És hogy ez nem csak elmélet, azt az állatkísérletek is igazolták.

Az állatmodellekben elért 42 százalékos plakkcsökkenés brutálisan jó eredmény, főleg, hogy mindezt invazív beavatkozás, tehát vágás vagy egy fémháló, a sztent beültetése nélkül érték el. A véráramlás helyreállt, a mechanikai dugó eltűnt. Ez az, ami miatt a kardiológusok is felkapták a fejüket: a folyamat visszafordításának ígérete.

Ha az enzimek rosszkor vagy rossz helyen szabadulnak fel, és mondjuk egy egészséges érszakasznak esnek neki, az katasztrófához vezethet.

Az eljárásnak halálpontosnak kell lennie, mert instabillá teheti az érfalat, vagy olyan belső vérzést indíthatnak el, amit már senki nem állít meg. A kardiológusok épp ezért hangsúlyozzák, hogy ez még csak a biztonsági tesztek első lépése.

A humán klinikai vizsgálatokig még hosszú évek telhetnek el.

A nanotechnológiás, célzott plakkterápia már egy ideje zajlik a laborokban. Nemrég egy liposzómás készítmény (YN001) már korai emberi vizsgálatokban is mutatott némi eredményt a plakk csökkentésében, ami az első komolyabb jelzés volt arra, hogy ezek a nanogyógyszerek működhetnek.

Más kutatócsoportok ciklodextrinnel töltött nanobuborékokkal próbálták feloldani a koleszterinkristályokat egerekben, szintén biztató eredménnyel. A kutatási ív egyértelműen a minél precízebb, helyspecifikus beavatkozások felé tart. A nagy kérdés most az, hogy a most bemutatott, enzimatikus plakkfeloldás átcsúszik-e a humán biztonsági szűrőkön, és ugyanolyan tisztán céloz-e az emberi erekben, mint az állatkísérletekben.


Megosztom
Link másolása