GYEREK

Bolondfalvi Csudás Henrik, az egyetemes embernevelés influenszere

Egy jóravaló férfi, akinek valódi nevét a körülötte lévő erős nők nélkül valószínűleg ma senki sem ismerné, de nekik köszönhetően szellemi örökségét még a dalai láma is továbbviszi

Megosztom
Link másolása

Egy kis német falucskában, nem messze a bodeni tótól, az egyszeri magyar nyaralónak feltűnik egy vissza-visszatérő olasz hangzású név: Pestalozzi.

Először csak az utcanevek között, aztán egyre több helyen: az iskolánál, a pékségnél, a zöldségtermelő fóliasátrak kerítésén.

Az egyszeri magyar nyaralót pedig nem hagyja nyugodni a kérdés, hogy vajon ki lehet ez a híres ember, ezért felcsapja az internetet.

Utána pedig csak pislog, mi minden fért bele egy egyszeri svájci pasi életébe a XIX. század forradalmi időszakában, milyen hatása lehet egy emberre az, ha a gyerekkorából hiányzik a férfi minta, és mire képes egy nő, ha szerelmes.

Szív, fej, kéz

A svájci Johann Heinrich Pestalozzi nevét Magyarországon többnyire csak a  pedagógusok ismerik, pedig élete és munkássága nem csak neveléstörténeti szempontból volt érdekes és mértékadó.

Az 1746-ban született, gyerekkorában csak Bolondfalvi Csudás Henriknek csúfolt szelíd, humanista érzelmektől fűtött Pestalozzi egész életét arra tette fel, hogy a szegények oktatása ne csak száraz magolás (vagy egyáltalán, csak ábránd), hanem szó szerint emberré nevelés legyen.

Korának forradalmaiban írásaival és kísérleti intézményeivel vett részt, Rousseau eszméivel rokon meglátása szerint az egyszerű nép gyermekeinek erkölcsi (szív)  és szellemi  (fej) felemelését a munka (kéz) segítségével lehet elérni.

Céljait sok szeretettel és lelkesedéssel, de gazdasági ismeretek nélkül alapított iskolákkal próbálta elérni - tartós siker nélkül.

A bukások elemzése és a folyamatos írásos önvizsgálat azonban olyan szellemi hagyatékká vált, melyre a mai napig követendő példaként hivatkozik a szakma.

Első, szegény gyermekeknek szóló, a kétkezi munkát és az alapvető ismereteket egyszerre oktató iskolájának megalapítását azonban még nem a segítő szándék, hanem a kényszer szülte.

Teológiai tanulmányait hátrahagyva a Zürichtől nem messze fekvő Birr községben telepedett le, hogy mezőgazdasággal foglalkozzon, amihez nem értett. Így feleségével úgy döntöttek, magukhoz vesznek pár környékbeli szegény gyereket, és munkájukat (fonás, szövés) a koszt-kvártély mellett oktatással és neveléssel hálálják meg.

Az egyszerű gyerekmunkának tűnő történet Pestalozzi filantróp személyének köszönhetően gazdaságilag viszonylag hamar megbukott (sokkal többet foglalkozott a gyerekek lelki-szellemi fejlesztésével, mint az üzlettel),

pedagógiai tanulságokból azonban egy életre elég gyülemlett fel. Ezekre a tapasztalatokra támaszkodva igyekezett később a család, mint a legtökéletesebb nevelési közeg elveit az iskola intézményébe átültetni.

Felépítette, összedőlt, megírta… aztán újra kezdte

Pestalozzi minden tervének a jószándék volt a legnagyobb hátráltatója. A mindent elhomályosító eszme mellett ugyanis vajmi kevés figyelem jutott az intézmények működtetésének anyagi oldalára.

Azonban az elkerülhetetlen bukások között legalább volt ideje a lánglelkű nevelőnek papírra vetni gondolatait.

A neuhofi iskola utolsó napjaiban született például első jelentős pedagógiai munkája, az  "Egy remete esti órája".  A művelt közönségnek szánt aforizmagyűjtemény után egy szélesebb társadalmi körnek szóló regénysorozatot írt Lénárd és Gertrúd címmel, mely a történetmesélés eszközével mutatja be egy jóakaratú asszony küzdelmein keresztül, hogyan érdemes a gyerekeket (és a neveletlen felnőtteket) helyes erkölcsi és életmódbeli útra terelni.

A négyrészes sorozat első kötete hatalmas siker lett: szószékrõl olvasták fel a gyülekezeteknek, részletei folyóiratokba, kalendáriumokba kerültek bele.

A munkáért a francia forradalom törvényhozó gyűlésé 1792-ben a Francia Köztársaság Polgára címmel jutalmazta az írót.

1798-ban aztán a sors újra gyakorlati munkát adott Pestalozzi kezébe: a háborúban megárvult számtalan, fizikailag és lelkileg is megnyomorodott gyerek felkarolására kapott feladatot Stans városában. A rövid életű Helvét Köztársaság vezetősége fontosnak tartotta  a népnevelés eme formáját, ezért pénzzel és épülettel is támogatta Pestalozzi munkáját, aki így közel 80 gyereknek tudott otthont és segítséget nyújtani.

Azonban ez az iskola sem maradt fenn sokáig: 5 hónapos emberfeletti munka után az épületet át kellett adniuk, hogy hadikórházzá alakítsák. Az elcsigázott Pestalozzinak is vissza kellett vonulnia egy időre egy alpesi üdülőbe, melynek tulajdonosa a pedagógus munkásságának nagy tisztelője volt.

Megerősödve Burgdorf elemi iskolájában folytatta tevékenységét, ahol hosszú távra be tudott rendezkedni, és végre sikereket érhetett el.

Ugyan az épületet itt is elkobozták végül, új helyén,

Yverdonban már akkora híre volt az iskolának, hogy a világ minden tájáról sereglettek a tanítványok és a látogatók, köztük az első magyar óvodákat megalapító  Brunszvik Teréz is.

A világhír azonban nagy stresszel és teljesítménykényszerrel járt, ami felerősítette a munkatársak közti viszálykodást, így 1824-ben végül az anyagi alapok is megrendültek és be kellett zárni az iskolát.

Pestalozzi csalódottan, elszegényedve vonult vissza Neuhofba, a birtokra, ahol 1827 telén érte a halál.

Minden nagy férfi mögött ott áll egy (csapat) erős nő

A történészek és a lélektani szakemberek szerint is alapvetően határozta meg Pestalozzi életét az, hogy édesapja korán meghat és édesanyja, Susanna, valamint a Babelinek becézett dajkája nevelte őt férfi segítség nélkül.

„Élete merőben női jellegű zárt körnek jól rejtő anyai melegében kezdődik. Létének mindvégig ez a tény adta meg alapját”  - írta róla Eduard Spranger .

Susanna, Pestalozzi számára az önfeláldozó anyai szeretet és gondoskodás megtestesítője volt, ami később pedagógiai elveiben is tükröződött. Pestalozzi hitte, hogy az oktatásnak és nevelésnek is tükröznie kell azt a szeretetet, törődést és erkölcsi útmutatást, amit ő ezektől a nőktől kapott.

Felesége, Anna Schulthess mindezen jellemvonások mellett még az anyagiak terén is támaszává tudott lenni a nem túl gyakorlatias pedagógusnak.

A gazdag zürichi kereskedőcsaládból származó nő saját anyjától, Anna Holzhalb-tól tanulta a vagyon kezelésének fortélyait, mivel apja céhes feladatainak eleget téve nem tudta egyedül vinni a családi üzletet. Holzhalb a boltvezetésen kívül maga intézte a vásárokon és kiállításokon való megjelenést is, olyannyira eredményesen, hogy konfliktusba is keveredett a férjével, ezért két évig külön éltek. Jegyezzük meg ehhez a tényhez, hogy az 1700-as évek második felét írjuk…

Holzhalb egyébként Pestalozzi anyjának teljes ellentéte volt: rendkívül szigorú volt a gyerekeivel, lányát állítólag annak 30 éves korában is megverte, ha úgy látta jónak.

Ebből a közegből menekült végül a lány a nincstelen, de melegszívű, nála nyolc évvel fiatalabb Pestalozzi karjaiba.

Megismerkedésüket egyébként egy közös barát hirtelen halálának köszönhették, a közös gyász kapcsán levelezésbe kezdtek (több, mint 460 levelet váltottak egy év alatt!), amit a lány szülei nem nézték jó szemmel, ezért az egyik fivér segítette őket a titkos kapcsolattartásban.

Házasságuk során Anna minden vagyonát Pestalozzi víziójába fektette, többek között az yverdoni iskola is az ő örökségének köszönhetően maradt fenn még 12 évig az intézmény anyagi megrendülése után.

Egyetlen vér szerinti gyerekük Hans Jakob Pestalozzi volt, akinek nevelésében a rousseau-i elvek követésére törekedtek. (Ezt a szellemi kapcsolatot a gyermek neve is tükrözi: a francia Jean-Jacques német változata.) Az ő fia, Gottlieb mentette meg végül a neuhofi birtokot a pusztulástól. Pestalozzi szellemi hagyatékának gondozása azonban sokkal több örököst hívott életre.

Pestalozzi örökségét a dalai láma is ápolja

A cikk elején tárgyalt falu csak egy a számtalan intézmény és szervezet közül, mely Pestalozzi nevét viselve továbbadja a pedagógus által teremtett értékeket. A dalai láma például nagyköveti posztot tölt be az angliai székhelyű Pestalozzi International Foundation nevű szervezetnél, mely ösztöndíjprogramokkal segíti a hátrányos helyzetű gyerekeket Indiában, Nepálban és Zambiában.

Az eredeti Birr-i intézmény továbbviszi Pestalozzi a szakma tanítással egybekötött lakhatási és oktatási rendszerét.

A szerző által látott Pestalozzi-faluban pedig 1947 óta kapnak otthont és teljeskörű, szeretetteljes nevelést a rászoruló gyerekek. A Pestalozzi Gyermek- és Ifjúsági Falu mintegy húsz családi házból, egy fesztiválteremmel ellátott faluközpontból, egy iskolából, kilenc képzési létesítményből, valamint gyakornokok és alkalmazottak számára kialakított lakóépületekből áll. Olyan emberek élnek és dolgoznak itt, akik teljes szívükkel elkötelezettek amellett, hogy a gyerekeknek jövőt adjanak.

A település élő példája a közmondásnak: egy gyerek felneveléséhez egy egész falu kell.

Pestalozzi unokájával a család ugyan kihalt, a szárnya alá vett több száz gyerek és szellemi öröksége azonban még sokáig őrizni fogja Csudás Henrik nevét.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Menyét hordta el az óvodások cipőit, kamerával derült fény a tolvaj kilétére - videóval
Módszeresen tűntek el az ovisok cipői egy japán intézményből, a rendőrök biztonsági kamerákat szereltek fel, hogy kiderítsék, milyen beteg elme lop fél pár gyerekcipőket. Hamar fény derült a négylábú tettes kilétére.

Megosztom
Link másolása

Összesen 15 gyerekcipőt tulajdonítottak el a Gosho Kodomo-i óvodából,

egytől egyik kisgyerekek lábbelijének veszett nyoma.

Az óvónők értesítették a rendőrséget is, mert féltették a gyerekeket a bizarr szokású betörőktől. A Guardian cikke szerint a rendőrök rejtett kamerákat telepítettek az oviba, hogy megfigyelhessék és beazonosíthassák a tettest.

Négy nap elteltével sikerült is, mert az visszatért a helyszínre.

A tettes újabb cipőcskékre vadászott, és el is vitt egyet a felvétel tanúbizonysága szerint.

Az elkövető egy menyét volt, ami az ovi előterében akkurátusan, színes fakkokba helyezett cipőkből egyet gondosan kiválasztott, majd boldogan, határozott ugrándozással magával vitte a zsákmányt.

Az állatot nem bántják, már csak azért sem, mert az óvónénik megmutatták a felvételt a gyerekeknek, akik rajonganak a menyétért. A vezetőség azt találta ki, hogy egy hálóval fedik le a cipőtárolót, hátha az távol tartja az illetéktelen behatolót.

Magyarországon sem ritka, hogy vadállatok el-elcsennek az udvarokról ezt-azt, még Budapesten sem.

II. kerületi Facebook csoportokban a cipőmániás rókákról évről-évre kerül elő poszt,

ugyanis az erdei ragadozók előszeretettel lopkodnak el kint hagyott műanyag tárolókat, fonott kosarakat és lábbeliket is.


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Hivatalos: megszavazták a közösségi média betiltását Ausztráliában
Megszületett a végleges döntés.

Megosztom
Link másolása

Ahogy korábban mi is megírtuk, Ausztrália a közösségi média betiltását tervezte a fiatal felhasználók számára.

Most az ország parlamentje megszavazta a világ egyik legszigorúbb szabályozását: 16 év alattiak számára betiltották a social media használatát.

A tilalom 2025 tavaszán léphet életbe, és súlyos, akár 50 millió ausztrál dolláros (közel 13 milliárd forint) bírságot szabhat ki azokra a technológiai cégekre, amelyek nem tartják be az előírásokat.

A törvény nem tesz kivételt sem a meglévő felhasználók, sem a szülői beleegyezéssel rendelkező fiatalok esetében, ezzel a világ egyik legkeményebb szabályozását vezeti be - állítja a BBC.

„Azt akarjuk, hogy a gyermekeinknek legyen gyerekkoruk, és tudják, hogy a szüleik mögöttük állnak”

– nyilatkozott ezzel kapcsolatban Anthony Albanese miniszterelnök.

Számos szülői csoport és szakértő egyetértett a kezdeményezéssel, ugyanakkor a kritikusok szerint több kérdés is megválaszolatlan maradt, például a magánélet és a társadalmi kapcsolatok korlátozásának következményei.

A törvény pontosan nem határozza meg, mely platformokat érinti a tilalom. Michelle Rowland kommunikációs miniszter szerint azonban a Snapchat, a TikTok, a Facebook, az Instagram és az X (korábban Twitter) biztosan a szabályozás hatálya alá esik.

Ugyanakkor mentesülnek a játékplatformok, az üzenetküldő alkalmazások és azok az oldalak, amelyek fiók nélkül is hozzáférhetők, például a YouTube.

A kormány koralapú ellenőrzési technológiát tervez bevezetni, amely biometrikus vagy személyazonossági adatokat használhat a felhasználók életkorának igazolására. A részletek kidolgozása még zajlik, és a következő hónapokban tesztelik a megoldásokat.

Az ellenőrzés végrehajtásának felelőssége a közösségi média platformokat terheli.

Az eddigi korlátozott közvélemény-kutatások szerint az ausztrál szülők és gondozók többsége támogatja a törvényt. Sokan úgy vélik, hogy a szabályozás jelentős lépés a gyermekek online biztonságának megteremtésében, bár a törvény hatékonyságát és gyakorlati kivitelezését még kérdések övezik.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Kylie Jenner megmutatta 7 éves kislányának a videót, amin a születése is látható
A hét esztendős lánya tágra nyílt szemekkel nézte meg azt a videót, amin anyukája várandósan , a szülés közben és utána is látható. A TikTokra is felkerült a felvétel a kislány reakciójáról.

Megosztom
Link másolása

"Azt hittem, eljött az ideje, hogy megmutassam neki a videót. Nem hiszem el, hogy ez hét éve történt"

- írja Kylie Jenner a TikTokra feltöltött családi videóról.

Az édesanya a lánynak, Stormi Websternek mutatta meg most azt a videót, amit a világra jövetelekor osztott meg róla.

Explicit tartalom nem volt benne, a boldog pillanatokat vágták össze a csodás eseményről.

Stormi most 7 esztendős, és először látja, hogyan várta érkezését a családja - sőt, a fél világ.

"Ha tudná, mennyire izgatott volt a világ a születése és a vele való találkozás miatt" - írta az egyik kommentelő. Sokan azt írták a videó alá, ez a reakció a legcukibb dolog, amit valaha láttak.

2022 februárjában Kylie egy fiúnak is életet adott, és neki is készített egy hasonló videót.

@kyliejenner

i thought it was time to show her the ‘to our daughter’ video (can’t believe its been 7 years ) ♬ original sound - Kylie Jenner


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
Fotóval! 1700 év után te is láthatod a Mikulás valódi arcát - te beengednéd ma este a házadba?
Tudósok rekonstruálták a Mikulás valódi arcát, most már tudjuk, ki pakolja tele a cipőket december 5-én éjjel.

Megosztom
Link másolása

Amikor a Mikulásra gondolunk, általában egy vidám, piros ruhás, hosszú fehér szakállú öregember jut eszünkbe, aki valahol az Északi-sarkon él. A világ nagy részén ő hozza a karácsonyi ajándékot, Magyarországon azonban egy kicsit más a helyzet:

hozzánk december 5-én éjjel érkezik, hogy megajándékozza a jól viselkedő gyerekeket – vagy szenet hagyjon a rosszcsontok csizmájában.

A Mikulás karakterét az év során a szülők gyakran használják arra, hogy megfegyelmezzék a gyerekeket, hiszen senki sem szeretne december 6-án reggel csalódottan ébredni.

De vajon valaha elgondolkodtál már azon, hogy az a férfi, aki miatt gyerekként annyira igyekeztünk jól viselkedni, valójában hogyan nézhetett ki? Most úgy tűnik, választ kaptunk erre a kérdésre.

Mielőtt megmutatnánk a Mikulás valódi arcát, egy kis történelemóra következik.

Szent Miklós, vagy Myrai Szent Miklós, 270 és 343 között élt keresztény püspök, aki a mai Törökország területén található Myra (ma Demre) városában szolgált.

Az egyik legismertebb és legkedveltebb szent a keresztény hagyományban, akinek élete köré számos legenda szövődött.

A Mikulás (Santa Claus) alakja is nagyrészt az ő személyéhez köthető. Szent Miklós a gyermekek, tengerészek, kereskedők, diákok és szegények védőszentje. Ünnepe december 6., amely számos európai országban, így Magyarországon is, a Mikulás-nap megünneplésének alapja.

Szent Miklós arról volt híres, hogy ajándékokat adott a rászorulóknak, különösen gyerekeknek. Az évek során Szent Miklós a keresztény kultúrában a gyerekek megajándékozásának szimbólumává vált.

„Szent Miklóst idős emberként írták le, aki megbüntette a rossz gyerekeket, és megjutalmazta azokat, akik jól viselkedtek”

– mondta Cicero Moraes, egy új tanulmány társszerzője.

A Moraes és José Luís Lira által készített tanulmány, amely az OrtogOnLineMag szaklapban jelent meg, Szent Miklós koponyája alapján rekonstruálta az arcát. Moraes az arcot „erősnek és szelídnek” nevezte.

„A koponya nagyon robusztus megjelenésű – mondta Moraes. - Ezért széles az arca.”

Hozzátette, hogy a sűrű, hosszú szakáll és a széles arc nagyon emlékeztet arra az alakra, amelyre ma Mikulásként gondolunk.

Lira, a tanulmány társszerzője szerint Szent Miklós emléke azért maradt fenn, mert gyakran és hatékonyan segített a rászorulóknak.

„Amikor az emberek egy szimbólumot kerestek a jóságához, az inspiráció tőle származott. Emléke univerzális, nemcsak a keresztények, hanem minden vallású nép körében ismert.”

Most már tehát tudjuk, hogyan nézett ki az a férfi, akinek a legendája évszázadokon átívelt, és aki a mai nap egyik legfontosabb alakja – még akkor is, ha tőlünk december 6-án hajnalban továbbáll.


Megosztom
Link másolása