ÉLETMÓD
A Rovatból

Bevásárlólistára vele: a szívtől a mikrobiomig jót teszel magaddal, ha ezt a port fogyasztod

Ez az élelmi rost az, amely jó hatással van a mikrobiomra, a vércukorszintre, a szívre, az állóképességre, de még a fogyást is segíti túlsúlyosok életmódváltásába illesztve. Fogyasztható por formájában, és vagy 36 ezer növény tartalmazza, mégsem szentelünk neki kellő figyelmet.

Megosztom
Link másolása

Van egy élelmi rost, aminek a nevét egyelőre nem harsogják az étrend-influenszerek, pedig a fél zöldséges pult tele van vele.

Inulin a neve, és ha eddig azt hitted, hogy ez valami laborban kotyvasztott szuperpor, akkor jó hírünk van: teljesen természetes anyag, amit több tízezer növény tartogat magában csak úgy, tartalékként.

A legnagyobb bajnokok ebben a műfajban a csicsóka és a cikória (igen, az a kesernyés izé, amit régen kávé helyett ittak, és ma is szedhetnéd a kertben gazként növő gyökerét), de a hagyma, fokhagyma, árpa is hozza a formáját. Az élelmiszeripar már rég kiszúrta, hogy ezekből érdemes kisajtolni ezt a rostot, és ha nem is dől a tévéből a marketing, az inulin azért szépen, csendben ott lapul müzliben, joghurtban, proteinporban – és persze önmagában is elérhető.

A tudomány elég meggyőző: az inulin nemcsak hogy eteti a jótékony bélbaktériumokat (azokat, amelyekre mostanában annyira rá van pörögve a wellness-ipar),

hanem olyan dolgokban is segít, mint a vércukorszint kordában tartása, a koleszterin csökkentése, vagy épp a székrekedés visszaszorítása. A depresszióval is van némi összefüggése, és bár nem varázsszer, a vastagbélrák kockázatának csökkentésére is akad pár meggyőző adat a kutatásokban.

Szóval lehet, hogy az inulin nem trendi, nincs róla influenszervideó, és nem is csillog, de ha az ember ránéz a listára, mit tud, és miből vihető be a szervezetbe – hát elég világos, hogy nem érdemes kihagyni. Már csak azért sem, mert

gyakorlatilag ott van minden sarki zöldségesnél,

csak eddig nem tudtad, hogy így hívják - és hogy mi tartalmazza azt.

"Az inulin egyféle rost, amely egyedi kémiai szerkezetének köszönhetően az emésztőrendszeren keresztül változatlanul halad át. Ezért

a vastagbélben válik aktívvá, ahol a jótékony bélbaktériumok fermentálják (lebontják), elősegítve ezzel a bélrendszer egészségét"

- írja az Egészségkalauz, ami összeszedte, miben is bajnok az inulin.

Napi maximum 20 grammot érdemes belőle fogyasztani,

kezdő inulinosoknak kezdetben kevesebbel érdemes indítani, és fokozatosan növelni az adagot.

Ha van valami, amivel a bélrendszerednek jót tehetsz, az az inulin - akár porrá őrölve veszed meg egy bioboltban, akár csicsókát falsz. Tudósok szerint ez a cucc valósággal magához vonzza a jó baktériumokat – mint például a Bifidobacterium meg a Lactobacillus –, miközben

kifejezetten nekimegy a számunkra kedvezőtlenebb baktériumoknak.

A trükk az, hogy az inulin képes egy kicsit áthangolni a vastagbél környezetét, például lejjebb tolja a pH-t, amitől a kellemetlen bacik kénytelenek máshol bulit csapni a beleink helyett. Állatkísérletek azt is kimutatták, hogy az inulin nemcsak a mikrobiommal ápol jó kapcsolatot, hanem

olyan betegségeket okozó vendégeknek is kiteszi a megtelt táblát, mint a szalmonella, a listeria vagy a shigella.

Mindeközben pedig segíti az anyagcserét, és a székrekedés ellen is megoldás. Röviden: ha nem akarsz állandóan bélpanaszokkal küzdeni, érdemes barátságot kötni ezzel a látszólag jelentéktelen rosttal. Az immunrendszered pedig hálás lesz érte.

Az inulin nemcsak a bélflóra titkos szövetségese, hanem a cukorbetegek is jóban lehetnek vele.

Ez a természetben is előforduló rostféle trükkösen belenyúl abba, hogyan reagál a szervezet az evésre – konkrétan abban segít, hogy a kajád ne dobja meg az egekbe a vércukorszinted, amint lenyeled. Mert ugye az nem túl buli, ha egy szendvics után olyan vércukorhullámvasútra ülsz, amit még a gyomrod se kért. Az inulin ehelyett lassítja a cukor felszívódását,

így nem egy cukorsokkot kapsz az ebéd után, hanem egy szépen kisimított glükóz-görbét.

Ez nemcsak a vércukorszint ingadozást csökkenti, hanem azt is segít elkerülni, hogy két órával később farkaséhesen rátámadj a hűtőre. Szóval ha cukorbeteg vagy, vagy csak próbálod kordában tartani a vércukrodat, az inulin csendes, de hasznos társad lehet.

Az inulin úgy működik, mint egy természetes koleszterinszűrő a beleidben. Egyszerűen fogalmazva az inulin megfogja a koleszterint, és udvariasan kivezeti a kijáraton, mielőtt az még bejutna a véráramba és ott elkezdene rosszalkodni. Az eredmény? Kevesebb LDL, azaz a hírhedt rossz koleszterin, és lejjebb kúszó trigliceridszint.

Ez a rost rendkívül rafinált módon eltelít – hosszú ideig úgy érezheted, hogy tele vagy, miközben szinte alig jár kalóriával a fogyasztása (csak kb. 1,5 kcal grammonként).

Emiatt diétázóknak konkrétan aranyat ér. Enyhén édeskés íze miatt simán beugorhat a cukor helyére, de még itt sincs vége: tud zsírt is helyettesíteni. Ez nem azt jelenti, hogy valami fura vegyi masszát kapsz cserébe – épp ellenkezőleg. Az inulin képes megtartani az ételek kellemes állagát, miközben nem tölti meg a kalóriatáblázatot. És ha ez nem lenne elég,

a lekvárok világában is letette a névjegyét:

simán tudja azt, amit a zselatin, csak növényi verzióban. Sűrít és édesít, mi kell még?

Rákellenes hatásáról is folynak kutatások, illetve az anyagcserezavarok esetén is vizsgálják, de ezeken a területeken még további kutatások szükségesek az állítások stabilitásához.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
El lehet felejteni a 10.000 lépéses szabályt, igazából ennyi mozgás kell ahhoz, hogy csökkentsd a rák kockázatát
A napi 10 ezer lépés már szinte szentírás: okosórák, fitneszappok, irodai egészségnapok mantrája lett. De mi van, ha az egész csak egy jól sikerült marketingkampány volt?

Megosztom
Link másolása

Egy új kutatás szerint pontosan ez a helyzet – és közben az is kiderült, hogy valójában mennyi mozgás kell ahhoz, hogy érdemben csökkenjen bizonyos ráktípusok kockázata.

A 10 ezer lépéses mítosz eredete

A napi 10 ezer lépés ötlete nem egy laboratóriumban született. A koncepció a ’60-as évek Japánjából származik, ahol egy „Manpo-kei” nevű lépésszámlálót próbáltak eladni azzal a szlogennel, hogy napi 10 000 lépés az egészséges élet kulcsa. A tudomány akkor még nem zavart senkit.

A legfrissebb, több mint 85 ezer ember részvételével végzett brit kutatás most azt állítja: 7 000 lépés naponta már 11 százalékkal csökkentheti a rák kockázatát azokhoz képest, akik csak 5 000-et lépnek.

9 000 lépésnél ez az arány 16 százalékra nő, utána viszont a pozitív hatás laposodó görbére vált – vagyis ennél többet lépni már nem hoz akkora extrát.

A kutatók 13 különböző ráktípust vizsgáltak hat éven keresztül. A leggyakoribb esetek: vastagbél-, végbél- és tüdőrák férfiaknál, illetve mell-, vastagbél-, méh- és szintén tüdőrák nőknél.

A kutatás meglepő eredménnyel zárult.

Nem csak a tempó fontos, a mozgás önmagában is számít

A kutatás egyik tanulsága, hogy nem feltétlenül kell sprintelni: a tempós gyaloglás tovább csökkentheti a kockázatot, de ha valaki kényelmesen sétál, már az is sokat számít. A kutatók szerint még az is hasznos döntés, ha valaki egyszerűen kevesebbet ül, és helyette inkább bármilyen könnyű mozgásformát választ.

„Minden mozgás számít – legyen az séta, könnyű aktivitás vagy közepes intenzitású edzés”

– mondta Dr. Aiden Doherty, az Oxford Population Health professzora, a tanulmány vezető szerzője.

Dr. Mhairi Morris, a Loughborough Egyetem biokémiai előadója hozzátette: „A 40-es éveinkben érdemes elkezdeni a napi mozgást - ez az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy csökkentsük bizonyos ráktípusok kialakulásának esélyét.”

Egyre több a daganatos beteg, főleg a fiatalok között

Az American Cancer Society becslése szerint 2025-ben több mint 2 millió új rákos esetet fognak diagnosztizálni az Egyesült Államokban, és 618 000 ember halálát fogja okozni a betegség. Az okok összetettek, de a szakértők két tényezőt különösen veszélyesnek tartanak: a növekvő elhízási arányt és a mozgásszegény életmódot.

A tanulmány szerzői szerint a legfontosabb nem az, hogy valaki pontosan hány lépést tesz meg, vagy milyen gyorsan. Hanem minden egyes mozdulat számít.

A cél nem a napi 10 ezer lépés, hanem hogy ma többet mozogjunk, mint tegnap.

Ha ülő életmódot folytatsz, és néha már egy buszmegállónyi sétát is kihívásnak érzel, akkor ezt nem árt tudnod: nem kell tökéletesnek lenni. Csak mozogni kell. Mert úgy tűnik, a rák kockázata nem a maratonon múlik – hanem azon, hogy egyáltalán felállsz-e a székből.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
Gondoltad volna, hogy csökkenti a koleszterinszintet ez az egyszerű élelmiszer, és még a szívednek is jó?
De csak akkor, ha rendszeresen és nem túlságosan nagy mennyiségben fogyasztod.

Megosztom
Link másolása

Új "szuperélelmiszer" bukkant fel azon a listán, amin orvosok ajánlanak különféle ételeket jótékony hatásaik alapján.

Egy tanulmány szerint, ami a The American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban jelent meg,

a pekándió, amennyiben rendszeresen fogyasztják, csökkenti a koleszterinszintet és jót tesz a szívnek.

A vizsgálatban 138 olyan beteg vett részt, akiknek a metabolikus egészségük nem volt rendben, de sem szív- és érrendszeri megbetegedéseket, sem diabéteszt nem diagnosztizáltak náluk.

Alakítottak egy kontrollcsoportot, amelynek tagjai normál étrendet követtek, a többiek pedig rendszeresen kaptak 60 gramm nyers, nem sózott pekándiót a szokásos nassolni valók helyett.

A kísérletben résztvevőknek kérdőívet kellett kitölteniük, vizsgálatokat is végeztek rajtuk, az utánkövetés alatt pedig laborvizsgálat, vérnyomásmérés, testsúlymérés és egyéb szűrés is volt.

A kutatók megállapították, hogy a pekándiót fogyasztó csoport tagjainak alacsonyabb volt az össz-koleszterinszintje, valamint az LDL, vagyis a „rossz” koleszterin szintje.

Közben azonban minimális súlygyarapodást is kimutattak, átlagosan mintegy 0,7 kilogrammot, amit statisztikailag elhanyagolhatónak ítéltek.

Mivel a pekándió egészséges zsírokban és rostokban is gazdag, összességében jót tesz a szív egészségének. Ha a megfelelő étrendet sok mozgással kombinálod, és mellé nem dohányzol, nem fogyasztasz sok cukrot és csak ritkán iszol alkoholt, hatalmas lépést teszel az egészségedért.

Forrás: Instyle Men

Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Állandóan fáradt vagy? Lehet, hogy egy kevéssé ismert tápanyaghiány áll a háttérben
Ha úgy érzed, hogy hiába alszol eleget, mégis zombiként vonszolod magad nap mint nap, akkor nem vagy egyedül – és lehet, hogy nem is a kimerültség az igazi bajod, hanem valami sokkal banálisabb.

Megosztom
Link másolása

Bár a kolinhiány nem túl gyakori, komoly következményei lehetnek. A nyugati világban például már nevet is adtak a tünetcsoportnak: TATT, azaz tired all the time – vagyis mindig fáradt.

A kolin egy esszenciális tápanyag, amit ugyan a máj is elő tud állítani, de az igazán szükséges mennyiséget mégis

leginkább ételekből visszük be – olyanokból, mint a marhahús, a csirke, a tojás, a hal és a tej.

És bár nem szokott a reflektorfénybe kerülni, a kolin olyan dolgokért felel, mint a májműködés, az agyfejlődés, az idegrendszer szabályozása, a hangulat, az emlékezet és az anyagcsere. Magyarul:

ha nincs belőle elég, minden lelassul, az agy ködös, a test nehéz, te meg állandóan csak aludnál.

„A kolin kulcsszerepet játszik az agyunk egészségében, a memóriában, a májunk működésében és a hangulatunkban is” – mondta Hanieh Vidmar táplálkozásterapeuta és természetes alapanyagokra építő séf a Standard című lapnak. Szerinte ha valakinek alacsony a kolinszintje, az olyan tüneteket észlelhet, mint a tartós fáradtság, koncentrációs nehézségek vagy akár a zsírmáj korai jelei. „A kolin segít a májból kivezetni a zsírt” – tette hozzá.

És itt még nincs vége:

kutatások szerint a megfelelő kolinszint csökkentheti a szorongást és a depresszió kockázatát is, valamint kulcsszerepe van az acetilkolin nevű neurotranszmitter előállításában, ami az izommemóriát, a kognitív működést és a szívritmust szabályozza.

Terhesség alatt az alacsony kolinszint összefüggésbe hozható a figyelemzavar és az ADHD kockázatával is.

A krónikus fáradtság mögött persze többféle ok is állhat – vashiány, B12- és folsavhiány, cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés vagy depresszió –, de az is lehet, hogy csak egy tál rántottára lenne szükséged.

Vidmar szerint a legbiztosabb forrás a hús, a tojás, a tejtermékek és a halak, de ha valaki vegán, akkor is bevihető némi kolin például brokkoliból, mogyoróból, vesebaból vagy gombából – csak sokkal többet kell belőlük enni.

A tanulság? Lehet, hogy nem veled van a baj – csak a kolinszinted esett le drámaian.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
A derékfájásod egy súlyos betegség tünete is lehet, ezért vedd komolyan
Van egy rossz hírünk: a nők nagyobb veszélynek vannak kitéve, különösen a kisgyermekes anyák.

Megosztom
Link másolása

A derékfájás nem csak fáradtság: lehet, hogy porckorongsérv okozza – és ezzel nők tízezrei élnek együtt nap mint nap.

"Csak egy kicsit megerőltettem magam" – mondod, pedig már hetek óta lassított felvételben kelsz fel reggelente, mert fáj.

Nos, nem csupán fáradtság vagy rossz testtartás állhat a háttérben. Egy alattomos kór is okozhatja a kínzó panaszokat: a porckorongsérv. Ráadásul van, aki nem is tudja, hogy emiatt szenved, csak tűr éveken át.

A derékfájdalmat hajlamosak vagyunk elbagatellizálni

Magyarországon ma már minden második ember kínlódik valamilyen mozgásszervi problémával az élete során – és ezek jelentős része gerincprobléma, azon belül is porckorongsérv. A legtöbb esetben az első betegségre utaló jel a szinte szokványosnak számító derékfájás, amit sokan stressznek, túl sok ülésnek vagy egy rossz mozdulatnak tudnak be, a fogamzóképes nőknél pedig a menstruációs fájdalmak vagy a PMS számlájára írják.

A porckorongsérv (más néven gerincsérv) akkor alakul ki, amikor a gerinc csigolyái közti „párnák”, a porckorongok kiboltosodnak vagy kirepednek, és nyomni kezdik az idegeket. Ez nemcsak derékfájdalmat, hanem zsibbadást, lábfájdalmat is okozhat, sőt akár bénuláshoz is vezethet!

És ami még ijesztőbb: nem mindig jár erős fájdalommal. Sokan csak tompa, húzó érzésként írják le, amit „még ki lehet bírni”. Ez azonban veszélyes játék: kezeletlenül a helyzet könnyen rosszabbra fordulhat.

A porckorongsérv sem csak az idősek betegsége

Sokan azt gondolják, hogy a porckorongsérv kizárólag idős korban jelentkezhet, de ez sajnos nem így van. Már a húszas-harmincas éveikben járók is érintettek lehetnek, különösen azok, akik sokat ülőmunkát végeznek, vagy éppen kisgyereket cipelnek nap mint nap. A terhesség és az azt követő időszak szintén fokozott terhelést ró a gerincre, ezért a kisgyermekes anyukák különösen veszélyeztetettek.

A női test extra kihívásokkal küzd

A női test nemcsak biológiailag, de életvitel szempontjából is gyakran extrém terhelésnek van kitéve. A magassarkú cipők, a rosszul megválasztott sporttevékenység, a túlterhelt medencefenék-izomzat vagy a szülés utáni regeneráció hiánya mind hozzájárulhat a gerinc túlterheléséhez. A fájdalom viszont nem válogat: bármelyikünket utolérheti.

Mikor fordulj orvoshoz?

Ha a derékfájás:

több mint két hétig tart,

éjszaka sem enyhül,

kisugárzik a lábadba,

zsibbadás, izomgyengeség vagy vizelési/záróizom-probléma társul hozzá.

Egy egyszerű MR-vizsgálattal kimutatható a porckorongsérv, és a korai diagnózis kulcsfontosságú. Ma már nem minden eset végződik műtéttel: gyógytorna, fizioterápia, életmódváltás is hatékony lehet, ha időben elkezdjük.

Ne legyél mártír: hallgass a testedre!

A női szupererő nem abban rejlik, hogy csendben tűröd a fájdalmat. Sokkal inkább abban, hogy meghallod a tested üzeneteit, és felelősséget vállalsz a jólétedért. A porckorongsérv nem játék – de ha odafigyelünk, megelőzhető vagy kezelhető.


Megosztom
Link másolása