ÉLETMÓD

Az evés utáni böfögések száma komoly egészségügyi problémák jele lehet

Azt is eláruljuk, hány böfögés számít normálisnak!

Megosztom
Link másolása

Vannak olyan testi működéseink, amelyek ugyan nem túl gusztusosak, de teljesen természetesek.

Például, amikor gáz távozik a testünkből (bárhonnan) étkezés közben vagy után, az nem túl kellemes, de ha azt mondod, hogy veled soha nem történik meg, magadnak hazudsz.

Bár nekünk nem szép dolog, bizonyos kultúrákban konkrétan a tisztelet jele az étel iránt.

Ráadásul legtöbbször az egészséges emésztés jele is, hiszen a böfi segít a szervezetnek normálisan feldolgozni az ételt.

De honnan tudhatjuk, hogy mikor van baj, ha böfögünk? Miért böfögünk egyáltalán?

A jó hír az, hogy az étkezés utáni böfögés, még ha társaságban kellemetlen is, nem jelent egészségügyi problémát. Számos oka van, miért történik ez. Lehet, hogy csak lenyeltél egy kis levegőt evés közben, vagy túl gyorsan ettél. A böfögés pedig jó mód arra, hogy megszabadulj a felesleges levegőtől.

A Mayo Klinika szerint még a gyakori böfögés sem jelent feltétlenül gondot, de lehet, hogy érdemes néhány szokáson változtatni.

Azonban, ha rendszeresen többször böfögsz az átlagosnál – ami egyébként nagyjából négy alkalom étkezésenként –, vagy más tünetek is megjelennek, akkor érdemes odafigyelni.

Dr. Alison Schneider gasztroenterológus szerint, ha rendszeresen sokkal többet böfögsz, mint normális lenne, érdemes orvoshoz fordulni. Miért? Attól is függ, mit ettél. Ha valami olyan ételt, ami különösen sok böfögést okoz, a négynél több böfögés is normális lehet egyszer-egyszer.

Dr. Schneider szerint

nagyobb valószínűséggel böfögsz, ha túl gyorsan eszel, szénsavas italokat iszol, rágógumit rágcsálsz, kemény cukorkát szopogatsz, szívószállal iszol, vagy nem jól illeszkedő műfogsorod van.

Azonban, ha gyomorfájdalom, bélproblémák, gyomorégés vagy puffadás is társul hozzá, akkor jobb orvoshoz fordulni. Ha gyomorégésed is van a böfögés mellett, az lehet a reflux betegség jele, amikor a gyomorsav visszaszivárog a nyelőcsőbe.

Egy másik lehetőség a gyomorhurut, ami fájdalommal, puffadással, hányingerrel és étvágytalansággal járhat.

Ha puffadást, hasi fájdalmat, hasmenést vagy székrekedést is tapasztalsz, az irritábilis bél szindrómáról (IBS) is szóba jöhet, aminek nincs gyógymódja, de étrendi változtatásokkal enyhíthetők a tünetek. Ha a böfögés olyan mértékben zavarja a mindennapjaidat, hogy már nehéz vele együtt élni, nagyon ritkán gyomorrák is állhat a háttérben, amely telítettségérzést, fogyást és fáradtságot okozhat.

„Ha a túl sok böfögés zavarja az életedet, vagy fájdalom és más tünetek is megjelennek, akkor az egy komolyabb probléma jele lehet,”

mondja Dr. Schneider.

Még ha nincsenek is más tüneteid, de továbbra is sokat böfögsz, lehet, hogy aerofágiáról van szó, ilyenkor az ember valamiért levegőt juttat a nyelőcsövébe. A lényeg: ha nem vagy biztos benne, jobb, ha kivizsgáltatod – és igen, ez véletlenül rímelt.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Millióik vannak veszélyben, ha paracetamolt szednek - sürgős figyelmeztetést adtak ki az orvosok
Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Megosztom
Link másolása

A paracetamol, más néven acetaminofen, az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító, hiszen olcsó, hatékony és általában biztonságosnak tartják. De vajon mennyire biztonságos ez a gyógyszer valójában?

Aggasztó kutatási eredmények

Egy nemrég az Arthritis Care and Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a paracetamol rendszeres szedése idősebb felnőtteknél súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

A Nottingham Egyetem kutatói több mint 180 ezer olyan ember egészségügyi adatait elemezték, akik rendszeresen kaptak paracetamolt, és összehasonlították őket közel 400 ezer olyan emberrel, akik nem szedték a gyógyszert.

A kutatás megállapította, hogy a paracetamolt szedők nagyobb kockázatnak vannak kitéve több komoly egészségügyi probléma, például gyomorfekély, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség kialakulása szempontjából.

A kutatásuk során a következő, elég rosszul hangzó adatokat találták:

Gyomorfekély bevérzése: 24%-kal magasabb kockázat

Alsó emésztőrendszeri vérzés: 36%-kal magasabb kockázat

Szívelégtelenség: 9%-kal nagyobb valószínűség

Kik számára lehet veszélyes?

Bár a paracetamol a gyógyszergyár szerint ritkán okoz mellékhatásokat, bizonyos emberek számára nem biztonságos. Kik ők és mivel összefüggésben mutatták ki a magasabb kockázatokat?

Testsúly: A szokásos dózis túl magas lehet 50 kg alatti személyeknek.

Máj- vagy vesebetegségek: Ezekkel a problémákkal küzdők számára a paracetamol szedése veszélyes lehet.

Alkohol: Akik rendszeresen több mint 14 egység alkoholt (kb. 6 pohár bor) fogyasztanak hetente, szintén veszélyeztetettek, mivel az alkohol is megterheli a májat, akárcsak a paracetamol.

Ibuprofen és paracetamol: Szabad együtt szedni?

Az orvosok szerint a paracetamol és az ibuprofen – amely gyulladáscsökkentőként működik – biztonságosan szedhető együtt.

Azonban fontos, hogy ne szedjünk egyszerre két olyan gyógyszert, amely paracetamolt tartalmaz.

Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat bizonyos embereknél. Dr. Weiya Zhang, a tanulmány szerzője szerint: „További kutatásokra van szükség az eredmények megerősítéséhez, de az idősek esetében a paracetamol elsődleges fájdalomcsillapítóként való alkalmazását alaposan meg kell fontolni.”


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór lényegesen kevesebb embert betegít meg azok közül, akik két gyakori foglalkozást űznek
Olvasd el azt is, hogyan csökkentheted hétféleképpen a demencia kockázatát.

Megosztom
Link másolása

A taxisofőrök kisebb eséllyel halnak meg Alzheimer-kórban, mivel a mindennapi vezetés frissen tartja az agyukat – derül ki egy tanulmányból.

A tudósok megállapították, hogy a taxisofőröknek és mentősöknek az átlagnál alacsonyabb a halálozási aránya ebben a betegségben.

Úgy vélik, ennek oka az lehet, hogy az útvonalak fejben tartása és kiszámítása egy létfontosságú agyterületet erősen tart idősebb korban is - írja a The Sun.

Az amerikai halálozási nyilvántartások elemzése szerint a taxisofőrök Alzheimer-kórral összefüggő halálozási aránya 1,03 százalék, szemben az országos átlaggal, ami 3,9 százalék.

A mentősöknél még ennél is alacsonyabb arányt találtak: mindössze 0,74 százalékot.

Dr. Anupam Jena, a Harvard Egyetem kutatója így nyilatkozott: „A gyakori navigációs és térbeli feldolgozási feladatok bizonyos mértékű védelmet jelenthetnek.”

Egy korábbi tanulmány kimutatta, hogy a londoni taxik sofőrjeinek különösen fejlett a hippokampuszuk – az agynak az a része, amely a memóriáért felelős. Köztudott, hogy a túl kevés szellemi stimuláció növeli az Alzheimer-kór, a demencia vezető okának kockázatát.

Prof. Tara Spires-Jones, az Egyesült Királyság Demencia Kutatóintézetének munkatársa azonban rámutatott:

„A tanulmányban szereplő taxi- és mentős sofőrök halálozási életkora körülbelül 64–67 év volt, míg más foglalkozások esetében ez az érték 74 év.”

„Lehetséges, hogy hosszabb élet esetén náluk is kialakult volna Alzheimer-kór.”

Az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázata csökkenthető bizonyos életmódbeli változtatásokkal. Bár egyetlen magatartás sem garantálja a megelőzést, számos kutatás azt sugallja, hogy az életmódbeli szokások módosítása pozitívan befolyásolhatja a kockázatot.

Az Alzheimer Társaság szerint a demencia kockázata a legalacsonyabb azoknál, akik középkorban – 40 és 65 éves kor között – egészséges szokásokat alakítanak ki.

Íme néhány egyszerű változtatás, amelyet megtehet:

- Mozogj rendszeresen: Javítja a szív egészségét, a vérkeringést, és segít fenntartani az egészséges testsúlyt.

- Fogyassz kevesebb alkoholt: Hetente legfeljebb 14 egység alkohol ajánlott, ami körülbelül egy korsó sör vagy egy kis pohár bor naponta. A túlzott alkoholfogyasztás növeli az agy és más szervek károsodásának kockázatát, így a demencia kialakulásának esélyét is.

- Ne dohányozz: A dohányzás rontja a vérkeringést, különösen az agyi ereket, valamint károsítja a szívet és a tüdőt.

- Vegyél részt társas tevékenységekben: A szociális kapcsolatok erősítik az agy stresszoldó képességét és javítják a hangulatot. A depresszió és a társadalmi elszigeteltség a demencia kockázati tényezői közé tartoznak.

- Kezeltesd egészségügyi problémáidat: A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség mind növelhetik a demencia kockázatát.

- Óvd látásodat és hallásodat: A látás- és hallásvesztés növeli a demencia kialakulásának kockázatát, és a hallásvesztés a demencia korai tünete is lehet.

- Vigyázz a fejedre: A traumás fejsérülések elindíthatják az Alzheimer-kórt okozó anyagok felhalmozódását az érintett agyterületeken.

Az életmódbeli változtatások időben történő bevezetése jelentősen csökkentheti a demencia kockázatát és javíthatja az életminőséget.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór évtizedekkel azelőtt kezdődik, hogy észrevennéd - 4 figyelmeztető jel, hogy bajban vagy
Az Alzheimer-kór elsősorban a 65 év felettieket érinti, de fontos lehet figyelni túl a korai intő jelekre.

Megosztom
Link másolása

Dr. Daniel Amen, kaliforniai agykutató szerint a betegség már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődik. Az Alzheimer fokozatosan rontja le a memóriát, a gondolkodási képességeket és a mindennapi tevékenységeket.

4 fontos jel, hogy bajban lehetsz:

1. Romló memória

Ha azt veszed észre, hogy a memóriád lényegesen rosszabb, mint 10 évvel ezelőtt, érdemes odafigyelni.

Bár a néha előforduló feledékenység az öregedés normális része, a demenciával élők gyakran elfelejtenek fontos eseményeket vagy beszélgetéseket is.

Az Alzheimer elsőként a hippokampuszt támadja meg, amely az új emlékek kialakításáért felelős.

2. Rossz döntések és meggondolatlan viselkedés

Az agy elülső lebenyének károsodása miatt nehézségek adódhatnak a döntéshozatalban, a problémamegoldásban és a pénzügyek kezelésében. „Mintha az agyad leállna” – magyarázta Dr. Amen.

3. Rövid figyelmi idő

Az Alzheimer-kórban szenvedők számára nehéz lehet a figyelmüket hosszabb ideig egy feladatra összpontosítani. Ha egyre gyakrabban tapasztalsz ilyen problémát, érdemes szakemberhez fordulni.

4. Rossz hangulat, durva érzelmi hullámzás

Az Alzheimer-kórban szenvedők közel fele küzdhet depresszióval. Gyakori az ingerlékenység, a hangulatingadozás és az érzelmek feletti kontroll elvesztése. A betegek könnyen összezavarodhatnak, szoronghatnak, főleg, ha ismeretlen helyzetbe kerülnek.

Mi növelheti a kockázatot?

Dr. Amen szerint bizonyos életmódbeli tényezők növelhetik a demencia kockázatát.

@docamenWarning signs your brain health might not be in the best standing..♬ original sound - BrainMD

Ezekre érdemes odafigyelni:

Túlsúly:

„Ahogy nő a testsúlyod, romlik az agyad működése” – figyelmeztetett Dr. Amen. Ezen nincs mit magyarázni.

Energiahiány:

Ez az agyba irányuló csökkent véráramlás jele lehet. Állandó fáradtságot érzel, kimerült vagy, lelassulsz, csökken az életkedved.

Erekciós zavar:

„Ha a véráramlás problémát okoz az egyik testrészben, az máshol is fennállhat” – mondta a szakember.

Krónikus álmatlanság vagy alvási apnoé:

Az alvás segíti az agy méregtelenítését és a felesleges anyagok kiürítését. Ha rosszul alszol, mindezek nem történnek meg rendesen, és ez később problémát okoz.

Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás mind hozzájárulhat az agyad hosszú távú egészségéhez. Ne várj a tünetekre – kezdj el időben figyelni magadra!


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Megcáfolta a gyermekorvos: ez a 3 otthoni gyógymód NEM hatásos megfázás tüneteinek kezelésére
Pedig biztos, sokunknak javasolta már a nagymamája valamelyiket…

Megosztom
Link másolása

Dr. Meghan Martin a floridai Johns Hopkins gyermekkórház sürgősségi gyermekorvosa elárulta, mik azok az otthoni gyógymódok, amiket gyakran alkalmazunk megfázás és influenza tüneteinek kezelésére, ám egyáltalán nem hatásosak, sőt egyenesen károsak lehetnek.

Dr. Martin szívesen osztja meg tudását a közösségi médiában követőivel, akik ezt nagyra értékelik. A videója, amiben megcáfolja néhány házi kezelés hatékonyságát, például több mint 40 ezer lájkot kapott.

Mutatjuk is, mik azok a praktikák, amik a doktornő szerint a valóságban semmit sem érnek:

Hagyma a zokniba

Az első gyógymód, amiről Dr. Martin beszélt, hogy nyers burgonya- vagy hagymaszeleteket teszünk éjszakára a zokninkba, amivel egyesek szerint ki lehet vonni a „méreganyagokat” a szervezetünkből, amikor betegek vagyunk.

„Nincs olyan mechanizmus a szervezetünkben, amely a lábunkon keresztül kihúzza a méreganyagokat, vírust vagy a hurutot.”

– mondja a doktornő.

Hagyma az ágy alatt

Egy másik trükk, amikor meghámozol egy hagymát, félbevágod, és a hagyma felét az ágyad alá teszed, amikor alszol.

A doktornő szerint nem érdemes valós eredményt várni tőle, de nincs nagy egészségügyi kockázata, ha mégis kipróbálnád.

„A szobádnak hagymaszaga lesz, de az egészségügyi kockázatok alacsonyak”

– tette hozzá Dr. Martin.

Csak abban az esetben kell odafigyelni, ha kisállatok vannak a házban, mert ha megeszik, nekik akár árthat is.

Fokhagyma gerezd az orrba

Nem utolsó sorban Dr. Martin szerint idén az a technika is népszerű volt, hogy az emberek hámozott fokhagyma gerezdeket dugtak az orrukba, hogy megszüntessék az orrdugulást.

„Ezt nem ajánlom, mert a hámozott fokhagyma valójában irritálja az orr belső felszínét, a nyálkahártyát”

– mondta a doktornő, és hozzátette, ez a trükk egyenesen fokozhatja is a váladéktermelődést, ahelyett, hogy javítana a helyzeten.

A videóhoz sok egyetértő komment érkezett, ám voltak, akik továbbra is kitartanak a házi praktikák mellett. Dr. Martin szerint amíg nem veszélyeztetjük velük az egészségünket, nyugodtan lehet kísérletezni.

@beachgem10 There are so many home remedies on social media! Some are helpful and others can be harmful. When it comes to vegetables, consider making soup! Groceries are expensive! #sick #hack #homeremedy #doctor #vegetables #foot ♬ original sound - Beachgem10

Via


Megosztom
Link másolása