Minden, amit eddig gondoltál az immunrendszeredről, tévedés volt
„Az immunrendszered nem egy izom, amit edzeni kell” – Daniel Davis immunológus lerombolja a legnépszerűbb egészségmítoszokat:
Hallottad már, hogy a C-vitamin „megelőzi” a náthát, vagy hogy a kurkuma „felturbózza” az immunrendszert? Talán egy TikTok-videóban láttad, vagy a kedvenc influenszered mondta.
Daniel Davis, a londoni Imperial College immunológusa szerint az immunitás köré épült mítoszoknak se szeri, se száma. Ahogy a kutatás fejlődik – például a szuperfelbontású mikroszkópok révén, amely megmutatja, hogyan viselkednek az immunsejtek célpontjaikkal –, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, mennyire elképesztően összetett rendszer is ez.
De Davis szerint ez a komplexitás nem ijesztő, hanem felszabadító - írja a Daily Mail.
és miért kell óvatosnak lennünk minden „csodaszert” ígérő termékkel szemben.
„Az immunrendszert nem lehet felturbózni”
Helen Thomson: Kezdjük azzal a kifejezéssel, hogy „immunerősítés”. Sokan azt hiszik, ez a cél – hogy minél jobban „feltoljuk” a védekezőképességünket. Ez így van?
Daniel Davis: Egyáltalán nem. Rengeteg termék hirdeti, hogy „boostolja” az immunrendszert, de ez félrevezető. Az immunrendszernek nem az a dolga, hogy mindig a maximumon pörögjön.
Az immunrendszer finomhangolt, szabályozott működése az, ami igazán számít.
A valóság az, hogy minden ember immunrendszere teljesen egyedi, genetikai szinten ez a legkülönlegesebb dolog bennünk. Amikor tehát „immunegészségről” beszélünk, valójában csak arról tudunk beszélni, mi segít átlagosan az embereknek. De hogy neked személyesen mi válik be – az szinte kiszámíthatatlan.
A legnagyobb ellenség: a tartós stressz
Az egyik legfontosabb felismerés, hogy az immunrendszer nem működik vákuumban. Befolyásolja a táplálkozás, a mozgás, a bélflóra – de a legerősebb hatást Davis szerint a hosszan tartó stressz fejti ki.
Amikor a tested fenyegetést érzékel, beindul a klasszikus „üss vagy fuss” reakció: a hipotalamusz jelet küld az agyalapi mirigynek, az meg a mellékvesének, ami stresszhormonokat – adrenalint és kortizolt – termel. Ez a mechanizmus rövid távon rendben van: egy ejtőernyős ugrásnál például egy órán belül visszaáll minden.
De ha a stressz állandósul, a kortizolszint tartósan magas marad, és ezzel gyengül az immunrendszer. Laboratóriumban ez jól látható:
Ugyanezt látjuk a valóságban is: a krónikus stresszben élők rosszabbul reagálnak az oltásokra, és fogékonyabbak a fertőzésekre.
Az immunitás nem mérhető narancslével
Sokan próbálják megmérni az „immunerősségüket”, de Davis szerint ez szinte lehetetlen. A kórházakban a fehérvérsejtszámot szokták használni, de ez csak nagyon durva közelítés. Számtalan sejttípus és biokémiai útvonal játszik szerepet, és gyakorlatilag minden sejted része az immunrendszerednek.
És ami a legfontosabb: ne higgyünk a szenzációhajhász TikTok-szakértőknek.
– mondja Davis. A mítosz forrása Linus Pauling volt, a kétszeres Nobel-díjas tudós, aki 1970-ben könyvet írt C-vitamin és a nátha címmel. Az eladások robbanásszerűen nőttek, gyárakat kellett bővíteni, hogy bírják a keresletet. Csakhogy az egész válogatott adatokra és anekdotákra épült.
A valóság: a C-vitamin nem akadályozza meg, hogy megfázzunk. Aki nagy dózisban szedi, annak a nátha átlagosan 8 százalékkal rövidebb ideig tart – de még ez is kétes, mert valószínűleg más tényezők állnak mögötte.
Az immunrendszer és a mentális egészség titkos kapcsolata
Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb felismerése, hogy az immunrendszer nemcsak a testünket, hanem a lelki működésünket is befolyásolja.
A történet ott kezdődött, hogy
Ezek a szerek bizonyos citokinek – immunsejtek által kibocsátott jelzőfehérjék – működését gátolják.
Más kutatások szerint egyes mentális betegségekben szenvedők vérében magasabb a gyulladásos markerek szintje. Egy vizsgálat kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik kilencévesen magas IL-6 szintet mutattak, tizennyolc évesen nagyobb eséllyel lettek depressziósak.
Mindez persze még nem jelenti azt, hogy egy aszpirin megoldja a lelki bajokat. Az eddigi próbálkozások – például a reumás betegeknek adott citokinblokkoló szerek alkalmazása depresszió ellen – vegyes vagy negatív eredményt hoztak. De a kutatás folytatódik: lehetséges, hogy bizonyos gyulladásos markerekkel rendelkező emberek számára valóban működhet majd ez a megközelítés.
A valódi immunerősítés: alvás, nyugalom, tudatosság
Amikor megkérdezik Davist, mi az az egy dolog, amit bárki tehet az immunrendszere érdekében, a válasza kijózanítóan egyszerű: „nincs csodamódszer.”
„Lehet, hogy ezek a válaszok nem elég kielégítőek” – mondja Davis. „De az igazi hatalom abban rejlik, ha megértjük, milyen bonyolult ez az egész. Ha valamit tanulhatunk az immunrendszer tanulmányozásából, az az, hogy a világ sosem fekete-fehér. És ez – minden tudományos bizonytalanság ellenére – valahol felszabadító is.”
