A tanulmányt egy speciális varangyfajon, a Colorado folyón végezték. A Nature című folyóiratban ezen a héten közzétett, a Mount Sinai Kórház és a Columbia Egyetem által végzett tanulmány szerint a varangyok toxinjának egy módosított része jó hatással volt egerek szorongására és depressziójára.
„Érdeklődésünket felkeltette a rituális vagy kísérleti klinikai alkalmazással kapcsolatos erőteljes, egyedülálló és életet megváltoztató tapasztalatokról szóló számos beszámoló,
és elgondolkodtatott a terápiás lehetőségekről és a szer hatásmechanizmusáról”
- mondta David Lankri, a tanulmány egyik társszerzője.
A Colorado folyó varangya a megriasztásakor a ragadozókat elriasztó mérget bocsát ki. A kutatók fogták a toxint, módosították, és bevitték az egerekbe.
Ott kölcsönhatásba lépett az idegrendszerükkel, majd antidepresszáns és szorongásoldó hatást váltott ki anélkül, hogy hallucinációkat okozott volna, amelyekről egyébként a varangyméreg ismert.
Bár a fejlesztés izgalmas, a kutatás még kezdeti stádiumban van. „Reméljük, hogy a későbbiekben valaki felhasználhatja a tanulmányunk eredményeit arra, hogy újtípusú antidepresszánsokat hozzon létre az emberek számára, de ez még valószínűleg messze van” - mondta Audrey Warren, a tanulmány egyik társszerzője a New Scientistnek.
A fiatal nő, Kenzie Michalski november 4-én, hétfő éjszaka a bulinegyedből adott magáról utoljára életjelet, azután nyoma veszett.
Mint kiderült, egy olyan ír férfi ölte meg és rejtette el a holttestét, akivel aznap éjjel ismerkedett meg, és aki most azt állítja, hogy intim együttlét közben halt meg a lány, úgy hogy "véletlenül oxigénhiányos állapotba került".
Rengetegen foglalkoztak az esettel, most pedig sokan teszik fel a kérdést a külföldiek közül, hogy biztonságos hely-e Budapest.
Egy Budapesten élő amerikai nő most TikTok-videóban mondta el a gyilkosság kapcsán a véleményét Budapestről és a közbiztonságról.
Azzal kezdte, hogy pár mondatban ismertette, mi történt.
Elárulta, hogy itt kiemelkedő hír volt a turistalány halála, mert Budapest nagyon biztonságos város, és ő maga hasonló gyilkosságról még nem hallott. Budapest az egyik legbiztonságosabb európai város, és egész Budapestet sokkolta az eset.
Volt, aki megkérdezte, érdemes-e egyedül ideutazni, és szinte mindenki azt tanácsolta, ne tegye.
Ő, aki Budapesten él, azt tapasztalta, igenis biztonságos a város, és a gyilkossággal gyanúsított férfi is egy ír fickó, aki, mint kiderült interneten rá is keresett arra, hogy hogyan lehet valakit eltenni láb alól, és hogy mennyire megbízható az itteni rendőrség. Ő úgy gondolja, eleve készült erre a tettre a férfi, és éppen ez a nő volt a szerencsétlen áldozat, aki ezzel a szörnyeteggel találkozott.
Sajnos ilyesmi időnként megtörténik, de ezeknek az eseteknek semmi közük ahhoz, hogy mennyire biztonságos egy város. Emellett azért elmondta azt is, hogy természetesen a nőknek nem árt az óvatosság, ám Magyarország szerinte az egyik legjobb hely.
A teljes videót itt láthatjátok, várjátok meg, amíg betölt:
A bokrokon bolondozó madárkákat örömmel figyelik kicsik és nagyok, éppen ezért télen rendszeresen tesznek ki számukra eleséget. Ugyanígy a vizeken úszkáló hattyúkat és kacsákat is élelemmel látogatják.
Az, hogy mikor és milyen élelemmel eteti az ember a madarakat, konkrétan élet-halál kérdése.
Nézzük, miért. A hazai madárfajok egyike sincs rászorulva plusz élelemre.
Tehát két dolog miatt etet az ember madarat: hogy önmagának örömet okozzon a látvánnyal,
és - ez főleg kistelepüléseken élő hagyomány - hogy a gyommagvakhoz csábítsa a tollas pajtásokat, akik az etető körül összeszedik a földművelés rákfenéit. Egyik sem ördögtől való helyzet, arra azonban nagyon tudatosnak kell lenni, hogy bármiért is szórunk ki eleséget a madaraknak, azt jól csináljuk.
A helyes madáretetésnek két főtétele van.
Az egyik, hogy kizárólag fagyos időben etessünk, nagyon maximum áprilisig. Április után például a cinkék vihetnek a kihelyezett napraforgómagokból a friss fészekalljba, a kismadarak viszont nem tudják megenni a szotyit.
Ettől tömegesen pusztulhatnak kínok közt a kismadarak, hiába a legnagyobb jószándék.
Az sem mindegy, mivel etetjük a madarakat.
Kenyérrel és péksüteményekkel például szigorúan tilos,
mivel ezek, és az esetleges rájuk telepedő penész gyulladást okozhatnak a madarak bélrendszerében, hosszú távú egészségkárosodást okozva. Még akkor se tegyük ezt, ha "régen is ezt csinálta mindenki." Különösen igaz ez a tóban úszkáló kacsák esetében, bár őket a kihelyezett eleséggel se kéne megkínálni.
"A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért
etetésük több öngyilkos viselkedéstorzulást is kivált, rengeteg szenvedést okoz a madaraknak, súlyosan környezetszennyező és az emberi egészséget is veszélyezteti"
- írja oldalán a Magyar Madártani Egyesület.
Arra utalnak, hogy a vízi madarak az etetés miatt a természetes táplálkozással teljesen felhagynak, ami betegségeket okoz. A kis fiókáknál "angyalszárny" betegség alakul ki az egyoldalú kenyérdiéta miatt, amitől röpképtelenek lesznek. Ősszel az etetés miatt a vonuló madarak egy része nem repül el, télen pedig tömegével fagynak a vizekbe. A víz minősége egyébként romlik az etetéstől, és számos más környezeti és emberre veszélyes, közvetett hatása van annak, ha bármivel is etetjük a vízi madarakat. Szakmai szemmel az egyesület szerint
szeretetteljesebb inkább a kenyeret nem falatozó állatokat nézegetni, mint adni nekik bármit is.
A magevő énekesmadaraknak adható eleségek közt szerepel a faggyú, de ez nem egyenlő a sós szalonnával. Erre nagyon figyeljünk, mert utóbbi a madár vesztét is okozhatja. Különböző adható magvakat és gyümölcsöket listáz a Magyar Madártani Egyesület, ezekből lehet válogatni. Egyébként otthon is lehet faggyúból és magvakból eleséget gyúrni, amely esztétikusan kihelyezhető akár a városi balkonokra, akár a kertekbe.
Ha már etetünk, akkor az legyen folyamatos.
Az elég aljas húzás, ha novemberben megkezdjük az etetést, a madarak odaszoknak, de a legnagyobb januári-februári hidegben már nem biztosítunk számukra ennivalót, ők pedig keresni fogják.
Fontos, hogy ha etető van kinn, itató is legyen. Fagyoknál mondani sem kell, hogy ebben rendszeresen cseréljük a vizet, és
legyen mindig folyékony halmazállapotú az itatásra szánt víz.
Az etetőt és itatót számunkra könnyen elérhető magasságba helyezzük, de a távolság ne kedvezzen a ragadozóknak, mint a macskák vagy menyétek. Bizonyos ragadozó madarak érdeklődését is fel lehet kelteni, ezért egy kicsit az ágak közé tolva lehetőséget adunk az énekes madárkáknak arra, hogy könnyebben menekülőre foghassák, ha lecsapnak húsevő társaik.
A felelős madáretetésnek számos egyéb praktikája van,
és rengeteg kérdést vet fel. A Magyar Madártani Egyesület a Zöldítők csoportjával karöltve ezért is edukálja a lakosságot, hogy könnyebb legyen valóban jót tenni - hogy a madarak is jól ehessenek.
A vállalat legújabb, karácsonyi reklámját sokan „hátborzongató disztópikus rémálomként” emlegetik.
Az új reklámfilm a Coca-Cola 1995-ös Holidays Are Coming kampánya előtt tiszteleg, vagy hát lopja az ötletet, még akkor is, ha az a cég sajátja volt. A videóban egy piros kamionflotta szeli át a havas utakat, hogy jéghideg Coca-Colát szállítson a karácsonyi díszbe öltözött kisváros lakóinak.
A klip sarkában azonban egy diszkrét felirat figyelmeztet: „Real Magic AI által készítve,”
utalva a Coca-Cola saját mesterséges intelligencia szoftverére.
Nem mindenki érzi az ünnepi varázst
Bár a kampány egy pillanatképet nyújt arról, hogy milyen lehet a reklámok jövője, sok fogyasztó csalódott a videóban, amelyet „szemétként,” „csúnyaként” és „lustán összedobottként” bíráltak.
„Vége a világnak, ha már a Coca-Cola karácsonyi reklámját is AI készíti”
– írta egy felhasználó az X platformon, a The Independent szerint. Egy másik a YouTube-kommentekben tette hozzá: „Szomorú látni, hogy egy AI program készítette ezt.”
„Most láttam egy AI által generált Coca-Cola reklámot a tévében… tényleg hagyjuk, hogy ez megtörténjen?”
– kérdezte egy másik X-felhasználó a Daily Mail beszámolója szerint.
„Olyan érzésem van, mintha a művészet és a bolygónk halálát nézném, és senki a világon nem törődne vele” – fakadt ki egy kommentelő.
A Coca-Cola érvei: gyorsabb, olcsóbb, modernebb
Jason Zada, az AI stúdió Secret Level alapítója – akik közreműködtek a projektben –, viszont azzal érvelt, hogy az emberi tényező még mindig ott van a reklámban, és ez adja a „melegségét.”
Zada az AdAge-nek elmondta, hogy egy ilyen komplex reklám AI használatával történő elkészítése nem olyan egyszerű, mint megnyomni egy gombot. Pratik Thakar, a Coca-Cola generatív AI-ért felelős alelnöke pedig hozzátette, hogy
a kampány ötvözi a márka „örökségét” a „jövő és a technológia” víziójával.
A technológia használatával nemcsak pénzt, hanem rengeteg időt is megspórolnak – érvelt Thakar. „Az időtényező az igazi előny. A hagyományos produkció sokkal tovább tartott volna. Ezen felül sokkal több változatot, személyre szabott és egyedi megoldásokat lehet készíteni” – magyarázta.
Mégis: hiányzik az érzelem
A reklám azonban sok Coca-Cola-rajongó szerint épp azt a meghittséget és érzelmet nélkülözi, ami a márka karácsonyi kampányait különlegessé tette. Íme az eredeti, 1995-ös film:
A vita már most komoly kérdéseket vet fel arról, hogy milyen irányba halad a reklámipar az AI technológia térhódításával.
Egyre több ember szedi az Ozempic és Wegovy fogyókúrás gyógyszereket, amelyek csodát ígérnek: gyors és látványos súlycsökkenést. De vajon mi történik, ha valaki leáll velük? A válasz: semmi jó. Egy friss tanulmány szerint a gyógyszerek abbahagyása után a páciensek többsége visszahízza a leadott súly kétharmadát, ráadásul romlik az egészségük.
Veszélyes játék a kilókkal
A gyógyszerek hatóanyaga, a semaglutid, a kutatók szerint ugyan látványosan segít a fogyásban, de
ha valaki leáll vele, emelkedik a vérnyomása és a koleszterinszintje, és megnő a szívroham vagy stroke kockázata.
Nem véletlen, hogy az orvosok egyre többet vitatkoznak arról, érdemes-e egyáltalán elkezdeni ezt a kezelést, ha az abbahagyása ilyen súlyos következményekkel járhat.
Mennyibe kerül ez a „csoda”?
Az Ozempic és Wegovy nem olcsó mulatság: ha a társadalombiztosító nem állja a költségeket, Amerikában havi 1000 dollárba is kerülhet, és ezt sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak hosszú távon. Nem csoda, hogy az emberek 71%-a már az első évben abbahagyja a szedését, gyakran azért, mert elérte a célját, vagy nem bírta a mellékhatásokat vagy a költségeket.
Csak az ár a gond?
Nem csak az. A semaglutid szedése alatt is jelentettek már komoly mellékhatásokat, például
súlyos hányingert, hányást, sőt öngyilkos gondolatokat is.
Mégis, a gyógyszer forradalmasította az elhízás kezelését: 2023-ban körülbelül 5 millió embernek írták fel, és ezek 40%-a nem is cukorbetegség, hanem kifejezetten fogyás miatt kezdte el szedni.
Életre szóló kezelés?
A kutatók szerint, ha valaki hosszú távon meg akarja tartani a gyógyszerrel elért eredményeket, lehet, hogy egész életében szednie kellene. De vajon megéri ez az áldozat?
Az orvosok és a páciensek most azon vitáznak, hogy a gyógyszer valóban megoldás-e az elhízás problémájára, vagy csak egy újabb drága divat.
Az Ozempic és Wegovy lehet, hogy csodát ígér, de a valóságban sokkal több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Az biztos, hogy nem szabad félvállról venni, és mindenkinek alaposan át kell gondolnia, mit vállal, mielőtt belevág ebbe a kezelésbe.
