FONTOS
A Rovatból

Virágon és síron túl - így is megemlékezhetünk elhunyt szeretteinkről

Nem mindannyian tudunk elmenni Halottak napján szeretteink sírjához, ezért összegyűjtöttünk pár ötletet arra, hogyan tudunk mégis méltóképpen megemlékezni róluk.
Solomayer Anna - sassy.hu
2024. október 30.


Megosztom
Link másolása

Mindenszentek és Halottak napján megtelnek a temetők gyertyákkal, virágokkal és a tiszteletüket leróni érkező élőkkel. De milyen más hagyományos és kevésbé hagyományos változatai vannak a megemlékezésnek?

Fényév távolság

Kamaszként sokszor töltöttük a családdal az őszi szünet néhány napját egy eldugott kis zalai falu egyik öreg házában. Pihentünk, olvastunk, kirándultunk a hidegen szemerkélő esőben… és elmentünk a helyi temetőbe. Egyetlen ott nyugvó halottat se ismertünk, egyetlen sírhoz se kötődtünk még távolról sem, mégis egy nagy csomag teamécsessel végigjártuk a sírokat, és ahol nem láttunk gyertyát vagy virágot, oda tettünk egy mécsest. Volt, hogy csendben, mindenki a maga gondolataiba merülve, volt, hogy beszélgetve sétáltunk egy rövidet, de tettük ezt mindig azzal a tudattal, hogy akárhol is gyújtjuk a gyertyát, az utat talál ahhoz, akinek szüksége van rá.

Nem mindenki tud eljutni Halottak napja környékén az összes olyan sírhoz, amit szeretne felkeresni.

Egyrészt a távolság sem mindig leküzdhető, hiszen sokaknak nem csak megyéket, de országokat is át kellene utazni ahhoz, hogy le tudják róni a kegyeletet.

Másfelől pedig nagyon kevés az olyan ember, akinek a felmenői ugyanabban az 1-2 temetőben lennének eltemetve, így sokszor nem fér bele ebbe az időszakba az összes érintett sírkert felkeresése.

Temető viszont minden településen van.

Ha nem tudunk saját szeretteink sírjához kimenni, menjünk ki a legközelebbi temetőbe, és ott emlékezzünk rájuk.

Ebben a rohanó világban egyébként is érdemes minden lelassító, lecsendesítő tevékenységre időt szakítani, és hát kevés nyugalmasabb és elgondolkodtatóbb hely létezik egy gyertyákkal kivilágított temetőnél.

Egyedül vagy társaságban, de érdemes egy fél órás sétát tenni, mécsest gyújtani azokon a sírokon, amiket már nem gondoz senki, elgondolkozni vagy beszélgetni arról, mi milyen temetést, emlékőrzést szeretnénk majd magunknak.

Halotti beszélgetés

Nem beszélünk a halálról, nem beszélünk a temetésről, nem beszélünk a halottainkról, a halottainkkal meg pláne nem.

Pedig kellene.

Legtöbbünk halhatatlannak tűnően éli az életét, és az elmúlás gondolatát igyekszik magától a lehető legtávolabb tartani.

Holott minél többet és természetesebben beszélünk ezekről, annál teljesebben, hálával telve tudjuk megélni az életet.

Ehhez a munkához ráadásul a természet is megfelelő hangulatot kínál: Mindenszentek és Halottak napja környékén a mi klímánkon még a környezet is az elmúlásról beszél, a lehető legőszintébben. A borongós, hamar sötétedő külvilágból jól esik bekuckózni, lelkileg is befelé figyelni, gyertyát gyújtani és beszélgetni azokról vagy azokhoz. akik már nincsenek köztünk. Akár magunkban, akár hangosan, a beszélgetés enyhíti a fájdalmat és segít fókuszba helyezni az igazán fontos dolgokat az életben.

Beszélgetés indítónak készíthetünk közösen „emlékkompótot” is: írjuk fel elhunyt szeretteinkhez köthető legkedvesebb emlékeink hívószavait egy papírra őket egy üvegbe. A vicces vagy megható történetek megosztása összekapcsolja a résztvevőket, közös emlékezetet hoz létre, amiből nehéz napokon erőt meríthetünk.

Ízbe zárva, illatba rejtőzve

Mindenkinek van olyan egészen személyes, zsigeri emlékérzete elhunyt szeretteiről, amit nem tud megmagyarázni: hogy miért jut a szeptemberi eső utáni éles fényekről mindig a nagymamája az eszébe, vagy miért nem a méteres kalácsról, hanem a Szécsi Pál-számokról jut eszébe a dédi.

Az én apai nagyszüleimet  az égett pirítós, a nádas mocsárillata, a tusfürdőkben használt mesterséges kamilla illat vagy érdekes módon a kezdetektől utált állott cigarettaszag rögzítette az emlékeimben, így akármikor megérzem ezeket az illatokat, akaratlanul ők jutnak eszembe.

Van, akinek bizonyos mozdulatok, van, akinek ízek vagy hangok, szófordulatok jelentik a legszorosabb kötődést elhunyt szeretteikhez.

És ez olyan jó.

Ezeket nem lehet intézményesíteni, nem lehet naptári naphoz, kötelezőnek gondolt árucikkekhez vagy akár évszázadok óta működő rituálékhoz kötni, mert ez valóban belülről jön, végtelenül személyes, és titokzatos módon ezt még mi magunk se tudjuk befolyásolni.

Ha lehetett volna választani, én se az állott cigarettaszaggal kapcsolom össze nagymamámat, hanem mondjuk a rántott húséval vagy a barackbefőtt ízével, de ez nem kívánságműsor.

És ez benne az izgalmas és szép.

Az ünnepnapokról szóló Hoppi mesék című sorozatnak van egy része, mely a Halottak napjáról szól. Ebben

az egyik szereplő túrós rétest süt a nagymamája emlékére, egy másik felteszi a nagypapája kedvenc lemezét, és így tiszteleg az emléke előtt.

Nem nehéz nekünk sem olyan apró gesztust találnunk, ami, ha fizikai valójában nem is, de érzékeinkben megidézi azt, akire emlékezni szeretnénk. Vegyünk egy csokorral a kedvenc virágából, tegyük be azt a filmet, amit együtt néztünk rongyosra annak idején, sétáljunk ki a padhoz, ahol az utolsó években üldögélt… vagy csak gondoljuk végig, milyen íz, illat, hang vagy tapintás által élnek tovább bennünk. Ezeket a felismeréseket érdemes egyébként a közeli családtagokkal is megosztani, egészen érdekes tud lenni, hogy ugyanaz a személy kinek hogy maradt meg az érzékeiben.

Neves vagy névtelen adakozók

„Holtak a holtakkal, élők az élőkkel…”-mormogja a Macskajajban Zare nagyapja, és gondolják mások is, ha a halál kerül szóba. Sokan ugyanis nem koszorúval és sírhely kiváltással ápolják szeretteik emlékét, hanem azzal, hogy a nevükben igyekeznek valami jót tenni az élőkkel.

Így születnek sokszor tragikus veszteségekből az elhunyt nevével fémjelzett emlékalapítványok, kutatási alapok, ösztöndíjak.

Azonban a kevésbé látványos jótékonykodásnak is nagy hagyománya van.

Régi szokás volt például Halottak napján, vagy az adott elhunyt temetésének évfordulóján adakozni.

Utóbbi a zsidó vallásban a jorcajt vagy jorcájt  néven ismert szokás, mely során az évforduló napján (ha szombatra esik, akkor pénteken) meglátogatják az elhunyt sírját és ott jótékony célra felajánlanak egy összeget.

A keresztények körében szokás volt Mindenszentek környékén kolduskalácsot készíteni, melyet a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy cserébe imádkozzanak halottaikért.

„A szegényeket és az utazókat a katolikus és az ortodox egyház a halottak földi képviselőjének tekintette, következésképp a róluk való gondoskodás egyenértékűnek számított a halottakról való gondoskodással” – írja Hesz Ágnes néprajzkutató „Élők, holtak és adósságok” című kötetében a szokás hátteréről.

Nem csak magyar területen, de angolszász vidékeken is szokás volt Mindenszentek előestéjén, All Hallow’s Eve-kor, azaz Halloween estéjén és másnapján is soul cake-et, lélek sütit sütni ugyanezen célból, csak ott a koldusok „házhoz jöttek”, és a regöléshez hasonlóan énekkel kérték a háziak adományait az imákért cserébe. Egyes kutatók ezt a házról házra való járást tekintik a mai „Trick or treat!” egyfajta előképének.

Kezdjetek el élni

Az elhunytak felé talán a legnagyobb tiszteletet azzal adjuk meg, hogy kiszívjuk az élet velejét.

Hogy nem várunk különleges alkalmakra ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.

Hogy arra (is) használjuk az időnket, hogy felvállaljunk fontos ügyeket, legyen az biztonságos lakhatás, a gyermekszegénység felszámolása vagy adott esetben az élet méltósággal történő befejezésének kérdése.

Hogy teszünk valamit azokért, akik talán majd csak elbeszélésből vagy egy sírfeliratból fognak minket ismerni.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Ez a véleménye egy Budapesten élő amerikai nőnek a turistalány meggyilkolása után Budapestről
Sokan tették fel a kérdést a történtek után, hogy mennyire biztonságos Budapest, érdemes-e ideutazni.

Megosztom
Link másolása

Egész Budapestet megrázta annak az amerikai turistának a halála, akit Budapesten gyilkolt meg egy ír férfi.

A fiatal nő, Kenzie Michalski november 4-én, hétfő éjszaka a bulinegyedből adott magáról utoljára életjelet, azután nyoma veszett.

Mint kiderült, egy olyan ír férfi ölte meg és rejtette el a holttestét, akivel aznap éjjel ismerkedett meg, és aki most azt állítja, hogy intim együttlét közben halt meg a lány, úgy hogy "véletlenül oxigénhiányos állapotba került".

Rengetegen foglalkoztak az esettel, most pedig sokan teszik fel a kérdést a külföldiek közül, hogy biztonságos hely-e Budapest.

Egy Budapesten élő amerikai nő most TikTok-videóban mondta el a gyilkosság kapcsán a véleményét Budapestről és a közbiztonságról.

Azzal kezdte, hogy pár mondatban ismertette, mi történt.

Elárulta, hogy itt kiemelkedő hír volt a turistalány halála, mert Budapest nagyon biztonságos város, és ő maga hasonló gyilkosságról még nem hallott. Budapest az egyik legbiztonságosabb európai város, és egész Budapestet sokkolta az eset.

Volt, aki megkérdezte, érdemes-e egyedül ideutazni, és szinte mindenki azt tanácsolta, ne tegye.

Ő, aki Budapesten él, azt tapasztalta, igenis biztonságos a város, és a gyilkossággal gyanúsított férfi is egy ír fickó, aki, mint kiderült interneten rá is keresett arra, hogy hogyan lehet valakit eltenni láb alól, és hogy mennyire megbízható az itteni rendőrség. Ő úgy gondolja, eleve készült erre a tettre a férfi, és éppen ez a nő volt a szerencsétlen áldozat, aki ezzel a szörnyeteggel találkozott.

Sajnos ilyesmi időnként megtörténik, de ezeknek az eseteknek semmi közük ahhoz, hogy mennyire biztonságos egy város. Emellett azért elmondta azt is, hogy természetesen a nőknek nem árt az óvatosság, ám Magyarország szerinte az egyik legjobb hely.

A teljes videót itt láthatjátok, várjátok meg, amíg betölt:

@economyvodka Lets be realistic now. #budapesthungary #budapest #budapesttravel ♬ Up Piano version By Jose España - José España

Megosztom
Link másolása

FONTOS
Aki tavasszal is tett ki szotyit a madaraknak, valószínűleg ölt már fiókát – hogy néz ki a helyes madáretetés?
A madáretetést lehet jól és nagyon rosszul csinálni. Mutatjuk, hogyan nyerhet ezzel ember és állat egyaránt, pusztulás nélkül.

Megosztom
Link másolása

A bokrokon bolondozó madárkákat örömmel figyelik kicsik és nagyok, éppen ezért télen rendszeresen tesznek ki számukra eleséget. Ugyanígy a vizeken úszkáló hattyúkat és kacsákat is élelemmel látogatják.

Az, hogy mikor és milyen élelemmel eteti az ember a madarakat, konkrétan élet-halál kérdése.

Nézzük, miért. A hazai madárfajok egyike sincs rászorulva plusz élelemre.

Tehát két dolog miatt etet az ember madarat: hogy önmagának örömet okozzon a látvánnyal,

és - ez főleg kistelepüléseken élő hagyomány - hogy a gyommagvakhoz csábítsa a tollas pajtásokat, akik az etető körül összeszedik a földművelés rákfenéit. Egyik sem ördögtől való helyzet, arra azonban nagyon tudatosnak kell lenni, hogy bármiért is szórunk ki eleséget a madaraknak, azt jól csináljuk.

A helyes madáretetésnek két főtétele van.

Az egyik, hogy kizárólag fagyos időben etessünk, nagyon maximum áprilisig. Április után például a cinkék vihetnek a kihelyezett napraforgómagokból a friss fészekalljba, a kismadarak viszont nem tudják megenni a szotyit.

Ettől tömegesen pusztulhatnak kínok közt a kismadarak, hiába a legnagyobb jószándék.

Az sem mindegy, mivel etetjük a madarakat.

Kenyérrel és péksüteményekkel például szigorúan tilos,

mivel ezek, és az esetleges rájuk telepedő penész gyulladást okozhatnak a madarak bélrendszerében, hosszú távú egészségkárosodást okozva. Még akkor se tegyük ezt, ha "régen is ezt csinálta mindenki." Különösen igaz ez a tóban úszkáló kacsák esetében, bár őket a kihelyezett eleséggel se kéne megkínálni.

"A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért

etetésük több öngyilkos viselkedéstorzulást is kivált, rengeteg szenvedést okoz a madaraknak, súlyosan környezetszennyező és az emberi egészséget is veszélyezteti"

- írja oldalán a Magyar Madártani Egyesület.

Arra utalnak, hogy a vízi madarak az etetés miatt a természetes táplálkozással teljesen felhagynak, ami betegségeket okoz. A kis fiókáknál "angyalszárny" betegség alakul ki az egyoldalú kenyérdiéta miatt, amitől röpképtelenek lesznek. Ősszel az etetés miatt a vonuló madarak egy része nem repül el, télen pedig tömegével fagynak a vizekbe. A víz minősége egyébként romlik az etetéstől, és számos más környezeti és emberre veszélyes, közvetett hatása van annak, ha bármivel is etetjük a vízi madarakat. Szakmai szemmel az egyesület szerint

szeretetteljesebb inkább a kenyeret nem falatozó állatokat nézegetni, mint adni nekik bármit is.

A magevő énekesmadaraknak adható eleségek közt szerepel a faggyú, de ez nem egyenlő a sós szalonnával. Erre nagyon figyeljünk, mert utóbbi a madár vesztét is okozhatja. Különböző adható magvakat és gyümölcsöket listáz a Magyar Madártani Egyesület, ezekből lehet válogatni. Egyébként otthon is lehet faggyúból és magvakból eleséget gyúrni, amely esztétikusan kihelyezhető akár a városi balkonokra, akár a kertekbe.

Ha már etetünk, akkor az legyen folyamatos.

Az elég aljas húzás, ha novemberben megkezdjük az etetést, a madarak odaszoknak, de a legnagyobb januári-februári hidegben már nem biztosítunk számukra ennivalót, ők pedig keresni fogják.

Fontos, hogy ha etető van kinn, itató is legyen. Fagyoknál mondani sem kell, hogy ebben rendszeresen cseréljük a vizet, és

legyen mindig folyékony halmazállapotú az itatásra szánt víz.

Az etetőt és itatót számunkra könnyen elérhető magasságba helyezzük, de a távolság ne kedvezzen a ragadozóknak, mint a macskák vagy menyétek. Bizonyos ragadozó madarak érdeklődését is fel lehet kelteni, ezért egy kicsit az ágak közé tolva lehetőséget adunk az énekes madárkáknak arra, hogy könnyebben menekülőre foghassák, ha lecsapnak húsevő társaik.

A felelős madáretetésnek számos egyéb praktikája van,

és rengeteg kérdést vet fel. A Magyar Madártani Egyesület a Zöldítők csoportjával karöltve ezért is edukálja a lakosságot, hogy könnyebb legyen valóban jót tenni - hogy a madarak is jól ehessenek.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
9 hétköznapi dolog, amit az X generáció még megengedhetett magának, de a Z generáció számára már megfizethetetlen
Az élet egyszerű dolgai, amelyeket a korábbi generációk még természetesnek vettek, mára a fiatalok számára elérhetetlenné váltak.

Megosztom
Link másolása

Az élet drága lett, ezt mindenki érzi. A lakhatási költségek, az infláció és az olyan hétköznapi dolgok, mint a friss zöldségek vagy a fűtés, szinte luxuscikké váltak. De míg ezek a problémák mindenkit sújtanak, a fiatalabb generációk, például a Z generáció, még súlyosabb pénzügyi nyomással néz szembe.

A diákhitelek, a bizonytalan munkaerőpiac és a felnőttkor szorongásai csak tovább súlyosbítják az egyébként is nehéz helyzetüket.

Persze, az X generáció tagjai sem élnek gondtalanul, de fiatalabb korukban még volt lehetőségük kicsit élvezni az életet. Olyan dolgokat engedhettek meg maguknak, amelyek ma már a Z generáció számára szinte elérhetetlenek.

Egy Experian-felmérés szerint a Z generáció tagjainak 51%-a aggódik amiatt, hogy nem lesz anyagilag elég stabil ahhoz, hogy később az életében azt tehesse, amit igazán szeretne. Ennek egyik oka

az lehet, hogy olyan egyszerű élmények, amelyek korábban természetesek voltak, ma már megfizethetetlennek tűnnek számukra.

Nézzük meg, milyen hétköznapi dolgokat élvezhetett az X generáció, amelyek a Z generáció számára már szinte luxusnak számítanak.

1. Nyaralások

A Z generáció számára a nyaralás már csak álom. Akik ma fiatal felnőttek, gyakran több állást is vállalnak, hogy fedezni tudják a legalapvetőbb kiadásaikat, és egyszerűen nem marad pénzük arra, hogy pihenjenek. Az utazás, a kikapcsolódás vagy akár egy baráti összejövetel megszervezése sokszor elérhetetlen.

És még ha valaki úgy is dönt, hogy adósságba veri magát egy utazás miatt, az sem feltétlenül könnyíti meg a helyzetet. Egy MarketWatch-felmérés szerint az amerikaiak háromnegyede már vett fel hitelt, hogy finanszírozza a nyaralását, mivel nem akart lemondani a társas kapcsolatok és a pihenés előnyeiről. De a Z generáció tagjai sokszor nem is álmodnak nagyobb pénzügyi célokról, mert úgy érzik, nincs értelme spórolniuk valamire, ami úgyis elérhetetlen.

2. Találkozók közösségi helyeken

Régen egy közösségi tér – legyen az park, klubok vagy akár egy ingyenes helyi esemény – természetes helyszíne volt a barátkozásnak és az ismerkedésnek. A Z generáció számára viszont ezek az ingyenes helyek mára elérhetetlenné váltak. A közösségi terek finanszírozása csökkent, a kávézók ára pedig az egekbe szökött.

Az olyan egyszerű programok, mint egy városi könyvklub vagy egy muka utáni kávézás, sokak számára luxusnak számítanak. Így a Z generáció gyakran az online térre szorítkozik, ami tovább fokozza az elmagányosodást.

3. Saját otthon vásárlása

A saját otthon mára nem a fiatalok álma, hanem elérhetetlen vágya lett. Egy Credit Karma jelentés szerint a válaszadók 57%-a,

főként Z generáció és milleniál fiatalok úgy gondolják, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy lakást vásároljanak, még akkor sem, ha stabil jövedelmük van.

Az X generáció még képes volt spórolni, anyagi biztonságot teremteni, és akár nyugdíj-előtakarékosságot is fizetni. Ezzel szemben a Z generáció tagjai több állást vállalnak, hosszú órákat dolgoznak, és közben feláldozzák a szabadidejüket, csak hogy fedezzék az alapvető kiadásaikat.

4. Éttermi vacsorák

A Vericast 2024-es éttermi trendfelmérése szerint a válaszadók 67%-a vallotta, hogy éttermekben enni túl drága. Az infláció miatt nemcsak az éttermek ára emelkedik, de minden más is – az utazástól kezdve az esti bulizásig. Ez nemcsak a társas kapcsolatok szűküléséhez vezet, hanem tovább növeli az izolációt és a magányt, ami már így is komoly probléma a Z generáció körében.

5. Külföldi utazások

A külföldi utazás még nagyobb luxus lett. A Z generáció 24%-a érzi úgy, hogy barátai nyomást gyakorolnak rá, hogy

olyan utazásokon vegyen részt, amelyeket valójában nem engedhetne meg magának.

Míg az X-generáció tagjai spórolhattak egy-egy külföldi nyaralásra, a Z generáció számára még egy belföldi nyaralás is jelentős anyagi megterhelést jelent.

6. Nyugdíjmegtakarítási alap

A Z generáció számára a megtakarítás felér egy lehetetlen küldetéssel. 57%-uknak nincs elegendő pénze egy vészhelyzet kezelésére, amely általában 3-5 hónapnyi megélhetési költséget jelentene.

7. Új autó vásárlása

Egy új autó fenntartása ma már szinte megfizethetetlen. Ugyanígy az egekbe szökött a jogosítvány megszerzésének költsége is.

A Z generáció sok tagja ezért már meg sem próbál jogosítványt szerezni,

autót venni, inkább a szülők autóira vagy tömegközlekedési megoldásokra támaszkodik.

8. Nagy esküvők

Egy esküvő átlagos költsége már olyan magas, hogy a szülők nagy része számára is megfizethetetlen. A Z generációs párok ezért gyakran inkább kihagyják az egész esküvő-témát, vagy szűk körben ünnepelnek. Az emelkedő árak és a pénzügyi nyomás nemcsak anyagilag, hanem lelkileg is megterheli ezt a generációt. Ez már nem csak pénzkérdés – ez egy életmódbeli válság is egyben.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Pokoli körülmények között tartottak kutyákat, az egyik a halott társa tetemén próbálta túlélni a borzalmakat
Iszonyatos felvételt tett közzé a Noé Állatotthon Alapítvány. Csak 18 éven felülieknek!

Megosztom
Link másolása

Megrázó felvételeket közölt nemrég a Noé Állatotthon Alapítvány.

Valószínűleg szaporítótelep felszámolásakor derült ki, milyen körülmények közt tartottak kutyákat.

"A pokol tornácán - halott kis társát őrizte, pontosabban az élettelen, már bomló kis test mellett keresett menedéket, tőle várt védelmet biztonságot"

- írták Facebookon az egyik kutyusról.

"Mától a Noé Állatotthon Alapítvány biztonságát élvezi. Mindent megteszünk, hogy megmutassuk neki és a többi 21 léleknek, akik hozzánk kerültek, hogy érdemes az ÉLETet választaniuk. Bármennyire is csak a rettegést és halált ismerik."

Íme, a felkavaró videó a rémült tekintetű kutyáról. Csak 18 éven felülieknek!


Megosztom
Link másolása