Az élelmiszereink jövője: algák, bogyószedő robotok, pszichobiotikumok és biotechnológia - így fogunk étkezni a közeljövőben
Enni mindig fognak az emberek - ezt az örök bölcsességet sok vállalkozás lovagolja meg. Oké, mindig fognak, de mit? Ez már sokkal fogósabb kérdés. Megnéztük, hogy a közeljövőben milyen változások várhatók az élelmiszer termelésében, vásárlásában és a fogyasztásában.
Feje tetejére áll a mezőgazdaság
Azt gondolod, hogy a növénytermesztés egy ilyen vidéki dolog? Még egy darabig lehet, hogy az. Azonban egyes területeken elkezdett teret nyerni a városi mezőgazdaság. És nem csak azért, mert a közösségi kertek annyira menőek. Az emberiség 80%-a városokban fog élni 2050-re. A Nottinghami Egyetem Városi Mezőgazdasági Központja szerint
Az egyik ilyen megoldás az aeroponika lehet, ami a növények légi vagy párás környezetben történő termesztésének folyamata talaj vagy más közeg használata nélkül. A másik a hidroponika, ebben a termesztési módban a növények gyökereit tápanyagoldatba helyezik, anélkül, hogy talajt használnának. A tápanyagoldatot rendszeresen cserélik, így a növények mindig friss tápanyaghoz jutnak.
Aztán vannak a többszintű rendszerek, melyek lehetővé teszi a növények egymás feletti elhelyezését, ez növeli a termőterületet és lehetőség biztosít a termelés nagyobb mértékű koncentrálására a korlátozott földterületen.
Mindezek a módszerek segíthetnek abban, hogy mindenkinek elegendő élelmiszer jusson.
Hamarosan többet fogsz hallani a precíziós mezőgazdaságról is: egy olyan módszerről, amely csúcstechnológiás érzékelőket és elemző eszközöket használ a gazdálkodás hatékonyabbá tételére. A cambridge-i székhelyű Outfield Technologies például arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy mesterséges intelligencia-meghajtású drónokat használjanak a műtrágya pontosabb kijuttatására, így kevesebb műtrágyát használnának fel és javítanák a talaj fenntarthatóságát, miközben csökkenthetnék az élelmiszer-pazarlást a terméshozamok előrejelzésével.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Eközben a mezőgazdasági robotokat vagy agbotokat már „képezik” a gyomlálásra, öntözésre, betegségek észlelésére és egyebekre.
Az agbotok globális piaca 2032-re várhatóan eléri a 7,88 milliárd dollárt.
A műtrágyákkal hatalmas terméshozam növekedést ért el az emberiség a 20. századi zöld forradalomban (ez a vegyszerek nagyarányú bevezetését, a magas hozamú gabonanövényeket és a fokozott gépesítést jelentette). Mégis pusztító hatást gyakoroltak a talaj egészségétől a levegő- és a vízminőségen át a rovarokig mindenre. De a tudomány, mint mindig, most is azt állítja, hogy megvan a válasz: jönnek a zöld műtrágyák vagy biostimulánsok. A Heriot-Watt Egyetem szakértői algákból, baktériumokból és élesztőből készült biostimulánsok felhasználásával árpát termesztenek (és ebből az árpából whiskyt főznek); és a piac fellendülőben van, ahogy a fenntarthatóan előállított élelmiszerek iránti kereslet világszerte növekszik.
A hínár is egyre népszerűbb. Tápláló, könnyen termeszthető és jót tesz a biodiverzitásnak.
A tengeri moszat segíthet a légköri széndioxid megkötésében, tárolásában és kivonásában is, és etikus „bioműanyagok” előállítására használhatják fel – állítja a Világbank, amely becslése szerint a tenyésztett hínár-üzlet 2030-ra akár 11,8 milliárd dollárra is nőhet.
Mesterséges intelligencia az élelmiszerboltokban
A szupermarketek gondolái közt is számos változás vár rád, és ezeket is a technológia alapozza meg. Minden elképesztően testre szabott lesz. „A technológia segítségével szuper személyre szabásra számíthatunk – mondja Harry Wallop szakértő. -
Ez különösen akkor tűnhet fel, ha olyan üzletben vásárolsz, ahol a saját telefonoddal le tudod húzni az áruk vonalkódját, tehát a készülékedet a vásárlás során végig a kezedben tartod.
Több AI-chatbottal fogsz találkozni az online vásárlások során, amelyek személyre szabott bevásárlólistákat, valamint speciális étrendi igényekre vonatkozó recepteket kínálnak, és a vásárlás során az ételek hiányzó összetevőire, vagy a szükséges cserékre hívják fel a figyelmedet.
– ez egy olyan technológia, amely gondosan kidolgozott és személyre szabott recepteket ír, amelyek finomak és megfőzhetők. A mesterséges intelligencia a termékfejlesztésben és az élelmiszer-fejlesztési koncepcióalkotásban, a fogyasztói igények és a legfontosabb trendek előrejelzésében is használható.
A fenntarthatósággal kapcsolatos fogyasztói aggodalmakra válasz lehet az ökocímkézés, mely megkönnyíti a vásárlók számára, hogy megtalálják a meggyőződésüknek megfelelő termékeket – például feltüntetve a termék előállításához szükséges szén-dioxid-kibocsátást és a biodiverzitás csökkenéséhez való hozzájárulását.
Reszkethetnek a greenwashingot profi módon űző cégek,
Ebben is partner a mesterséges intelligencia. Az Európai Bizottság is fontolgatja azt a javaslatot, amely a félrevezető termékek kiküszöbölésére irányul és büntetéseket helyez kilátásba, ha a környezetvédelmi állítások a címkéken nem fedik a valóságot.
A jövőkutatók szerint a heti bevásárlás azonban a jövőben sem történik másként, mint ma. A robotokról, mesterséges intelligenciáról és a személyzet nélküli üzletekről szóló tervek ellenére
Ha tetszik, ha nem, még igényeljük, hogy szép, friss termékeket lássunk a polcokon, és ragaszkodunk az eladóhoz is, akivel beszélgetni lehet, kérdezni, vagy egyszerűen csak egy ismerős arc, ami az otthonosság érzetét kelti.
Étterem és házi koszt: a kamera eszik először
Évszázadokon keresztül az emberek élete a napi három étkezés köré szerveződött – de lehet, hogy már nem sokáig. Az egyszemélyes háztartások száma drámaian emelkedik (a fejlett országokban ma már szinte minden harmadik ember egyedül él), és a home office sok helyen velünk maradt a világjárvány után is. Összességében úgy tűnik, hogy a terített asztal egyre kevésbé vonzó. „Egyre többen hagyják el a napi rendszeres étkezést” - állítja az Euromonitor kutatócég, amely szerint
A TikTok és az Instagram algoritmusok hatására egyre több egytálétel-specialistát láthatunk, ha pörgetjük az oldalakat. Még a Beckham család sarja, Brookly is beszállt az üzletbe.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Könnyen, gyorsan, előre elkészített alapanyagokból - ez a trend, és örülhetünk, ha a friss hozzávalókat egy dobozban összeválogatva kínáló kisebb vállalkozások futnak fel ettől és nem a porított verzióban kínált, forró vízzel hígítandó gyorskaják (vagy hát tápszerek), mert a főzésre egy egyszemélyes háztartásban kicsi az igény.
Az éghajlatváltozás már átformálta Európa szőlőtermő régióit, a hőmérséklet emelkedése miatt a borászok küzdenek azért, hogy megőrizzék boraik jellegzetes ízét (a meleg édesebb évjáratokat eredményez), míg az északabbra fekvő vidékeken egyre többen vágnak bele a borászatba.
Eközben a mobiltelefonok olyan alapvető részei lettek az éttermi étkezésnek, mint a kés és a villa. Az éttermekben „a kamera eszik először”, mert mindenki gyorsan megcsinálja a tökéletes ételfotóját és közzéteszi a közösségi médiában, csak aztán lát neki enni. De ahogy más kreatív ágazatok esetében is fordult már a trend, itt is jöhet változás. A divatbemutatókon például már szinte mindenki csak a telefonja képernyőjén nézi a kifutót, hogy mielőbb feltölthesse a videóit a közösségi médiára. A 2024-es londoni divathéten viszont volt, aki betiltotta a telefonokat, és arra kérte a nézőit, hogy inkább jegyzeteljenek. Ha az éttermek követni kezdik a példát, előfordulhat, hogy a meditatívabb étkezési terek válnak általánossá.
Egészség és táplálkozás: pszichobiotikumok, genetika
A személyre szabott táplálkozás még gyerekcipőben jár, de célja, hogy aki kéri, az a genetikai felépítésén alapuló étrendi tanácsokat kapjon. A londoni King's College-ban kifejlesztett Zoe alkalmazás és platform, amelyet Tim Spector professzor tett híressé, már mintegy 130 000 előfizetővel ismertette meg ezt a lehetőséget. Dr. Emily Leeming, a mikrobiom tudósa, aki Zoéval dolgozott, azt jósolja, hogy a személyre szabott táplálkozás sokkal elterjedtebb lesz az elkövetkező években, persze attól függően, hogy valaki szeret-e főzni és mennyi pénze van.
Jönnek a pszichobiotikumok is: vagyis
– kérdezi a Lancet orvosi folyóirat. A kutatás még gyerekcipőben jár, de nem árt odafigyelni rá.
Olcsó, sokoldalú és finom, a gomba az egészségtudomány élvonalába tartozik, a közeljövőben váratlan helyeken bukkanhat fel. Például a kávédban, ahol adaptogénként használhatják őket. Hogy mik azok az adaptogének?
A gombaalapú adaptogének globális piaca a következő fél évtizedben szárnyalni fog.
A biotechnológia egy másik divatszó, amelyre még figyelni kell. A finnországi Solar Foods a fehérjét úgy állítja elő, hogy egy apró természetes mikrobát élelmiszerré növeszt elektromos áram, szén-dioxid és víz felhasználásával egy olyan folyamatban, amely szerinte „20-szor hatékonyabb, mint a fotoszintézis”. Termékük a Solein névre keresztelt, semleges ízű por, amely mindenféle ételhez hozzáadható a fehérje pótlására.
Megnyugodhatunk, nem jönnek a bogarak, és nem fogunk patronokban tárolt porított összetevőkből 3D-s ételnyomtatón bármilyen ételt elkészíteni. Mégis sokat fog változni mindaz, amit az étkezésről jelenleg tudunk vagy gondolunk. De ezek a változások még jól is jöhetnek.
