FONTOS

Keresztek, kőhalmok, zoknik – kéretlen nyomaink a természetben

A környezetkárosításhoz vezető út is jószándékkal (és egy nagy adag egóval) van kikövezve.
Solomayer Anna - sassy.hu
2024. január 21.


Megosztom
Link másolása

Ki ne érezte volna egy csodálatos erdei kirándulás végén, hogy ezt az érzést jó lenne az örökkévalóságba is átmenteni?

Emléket állítani az együtt töltött időnek, saját korlátaink legyőzésének, a természet szépségének, vagy annak, aki talán ezt az egészet alkotta.

Ezek az érzések teljesen természetesek és minél több van belőlük, annál jobb.

Az viszont már más kérdés, hogy tárgyi megörökítésükkel jól jár-e a természet vagy rajta keresztül a többi ember.

Az én keresztem a Természet keresztje

Az egyik legelterjedtebb tárgy, amellyel az európai ember évszázadok óta jelet hagy maga után a természetet járva, a kereszt.

A kereszténység jelképének hegycsúcsokon történő elhelyezése Jézus keresztjétől eredeztethető, hiszen egy magaslaton, a Golgota- hegyen feszítették meg.

Az 431-es epheszosz-i zsinat után a kereszt lett Krisztus legfőbb szimbóluma, melyet azóta az apró medáltól a szobor méretű emlékműig számos méretben és formában használnak a hívők.

A keresztes lovagok útjelző céllal állították fel a fából vagy vasból készült kereszteket, sok helyen, főleg az Alpokban kisebb-nagyobb keresztekkel jelölték a különböző határmezsgyéket, és természetesen sokan emeltek hálából is különféle feszületeket.

A romantika idején nagy divat lett a túrázás, természetjáró egyesületek születtek, ezzel párhuzamosan pedig az emlékállítás is egyre elterjedtebb lett, a dátummal és névvel ellátott keresztek egyfajta korai szelfiként hirdették az állíttatók hírét-nevét.

1880-ban az Osztrák Alpesi Klub, Európa legnagyobb hegymászó egyesülete engedélyt kért az akkori uralkodótól, Ferenc Józseftől a birodalom legmagasabb hegycsúcsának megtalálására és kereszttel történő megjelölésére. Így került vaskereszt a Großglockner csúcsára, emléket állítva a császár és Sissi 25. házassági évfordulójának.

A világháborúk után a túlélők és az áldozatok hozzátartozói is számos keresztet emeltek a hősök tiszteletére, ezeket pedig a leszármazottak vagy az erre alakult szervezetek folyamatosan karbantartják.

A keresztek pedig azóta is csak szaporodnak. Hivatalos vagy kevésbé hivatalos úton kerülnek felállításra még üres területeken vagy már egészen zsúfolt hegytetőkön, nem egyszer kiemelt védettségű élőhelyeken.

Egyre többen szeretnék, ha az ő meggyőződésük, kezük munkája, emléke is helyet kapna egy-egy fenséges helyen.

Abba viszont csak igen kevesen gondolnak bele, hogy ezzel (a valahol tulajdonképpen eléggé exhibicionista) tevékenységükkel esetenként mekkora kárt tesznek az adott környezetben.

Ki itt belépsz: viselkedj vendégként!

A természetjárás sajnos nem mindig jár kéz a kézben a természet tiszteletével is. A túrázók illemtanát sokan nem ismerik vagy nem tartják be. Pedig mindannyiunk számára üdvös lenne, ha legalább egyet betartana belőle mindenki: úgy járjunk a természetben, hogy annak ne legyen nyoma. Se szemét, se letépett virág, se fába vésett szerelmes vallomás formájában.

Ahogy vendégségben sem tologatjuk át a bútorokat a saját ízlésünk szerint, úgy az erdők-mezők berendezését sem illik átalakítani, még akkor sem, ha a végeredmény valóban esztétikai élményt nyújt.

A kőrakások emelése nagyon jó példa erre.

A zen kerteket idéző, egymásra rakosgatott kövek igazán megkapó látvány nyújtanak, elkészítésük sokszor felér egy meditációval, a környezetre nézve azonban egyáltalán nincsenek jó hatással.

A kövek mozgatása ugyanolyan káros az élővilágra nézve, mintha letaposnánk egy védett növényt vagy eldobálnánk a szalámis szendvics csomagolását.

Nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy tekintettel legyünk az általunk megszokott méretaránynál kisebb élőlényekre, pedig a kövek alatt rejtőző kisebb-nagyobb állatok, növények, gombák és más talajlakók életterének tiszteletben tartása nagyon is fontos lenne.

A kőrakások felépítéséhez megbolygatott kavicsok és sziklák helyváltoztatásával számunkra talán láthatatlan, de értékes élettereket teszünk tönkre.

Azt gondolnánk, ugyan, az a pár kő mit számít.

Csakhogy ha mindenki így gondolja, akkor elkerülhetetlenek az olyan, akár extrém esetek, mint mondjuk a Wales-i tengerpartot ellepő emlékkavicsok és zoknik problémája. A Harry Potter és a Halál ereklyéi első részéből ismert helyszínt 2022-re olyan mértékben ellepték a film egyik szereplőjének, a házimanó Dobby tiszteletére elhelyezett zoknik, festett vagy festetlen kavicsok és egyebek, hogy a természetvédelmi területként működő partszakaszért felelős hatóságnak lépnie kellett.

Az olyan tárgyak, mint a zoknik, csecsebecsék és a festett kavicsokról származó festékdarabkák bekerülhetnek a tengeri környezetbe és a táplálékláncba, és veszélyeztethetik az élővilágot.

– áll a National Trust, egy brit természetvédelmi jótékonysági szervezet közleményében.

Mi is ugyanúgy szeretjük Dobby-t, mint bármelyik Potter-rajongó, de senkinek sem lenne szabad az Egyesült Királyság partjait ruhaneműkkel összeszemetelnie egy kitalált manó tiszteletére.

A Madarasi Hargita csúcsát ellepő kopjafák és keresztek is hasonló károkat okoztak azzal, hogy divat lett a nyolcvanas években még csak csendes, a kommunizmus vallási jelképellenességével való szembeállásból.

Pontosan ezeket a hosszútávú hatásokat hagyja figyelmen kívül minden jószándékú emlék-hagyó: hogy nem lehet előre látni, hányan követik majd a példáját, vagy hogy mivé növi majd ki magát akár a Dobby emléke előtt való tisztelgés vagy a hálából emelt kereszt elhelyezésének egyszerű ténye.

 Az Esztergom és Pilismarót között található Hosszú-hegy keresztjét például egy helyi gazda, Nagy Mihály emelte még 1874-ben, hálából azért, hogy családját elkerülte az akkor tomboló pestisjárvány.

Egészen biztos, hogy nem gondolt arra, hogy évszázadokkal a halála után minden év április 24-én körmenet keretében fognak odazarándokolni a környékbeliek Szent György napja alkalmából, és az izzasztó hegymenet után a hideg szeles hegytetőn mindig lesz olyan, aki megfázik, ennek kapcsán pedig a nép a „Hideglelős” jelzőt aggasztja a keresztre.

Biztosan nem gondolt arra, hogy ezt a kockázatot sokan azért vállalják majd, mert úgy hiszik, ha háromszor megkerülik a keresztet, védelmet nyernek az influenza ellen.

Arra meg aztán egészen biztos, hogy nem gondolt, hogy mindezeket egyesek majd természetkárosító tevékenységnek fogják tartani.

Pedig ma már a legtöbb ilyen terület komoly védettségre szorul, és egyáltalán nem mindegy, hogy a már ott lévő építményekhez milyen rendszeres emberi tevékenység kapcsolódik, hogy elősegítik vagy gátolják a nagyobb terhelést. A túrázáshoz, turizmushoz való egyéni és kollektív hozzáállásnak például nagyon nagy szerepe van ebben.

Viszlát, turiszt?

A turizmus környezetterhelő hatásával ma már a legtöbben tisztában vannak. Szerencsére a turisztikai szervezetek is egyre inkább arra törekednek, hogy egészséges egyensúly alakuljon ki az érintett területek, a gazdasági-, a társadalmi-kulturális és a környezeti érdekek között. A pandémia utáni fellendülést különböző korlátozásokkal igyekeznek fenntarthatóvá tenni, így sok ország létszámlimitet vagy új turizmushoz kapcsolódó adókat vezet be annak érdekében, hogy a felkapott üdülőhelyek regenerálódni tudjanak.

  • Szardínia külön turisztikai adót is bevezet a zsúfoltabb nyári szezonban.
  • Francia Polinézia egyszerűen megállapított egy 280 000 fős éves turisztikai felső határt.
  • Mallorca azt tervezi, hogy a rendelkezésre álló szállodai ágyak számát mindössze 430 000-re csökkenti az egész szigeten.

De nem csak mondjuk az évente 2 millió látogatót vonzó Macchu Picchu környezetét kellene a folyamatos emberi amortizálástól megóvni.

A közelünkben lévő, egészen kicsi természetes élőhelyeknek is ugyanolyan szerepe van az ökoszisztéma működésében, ezek védelme pedig a helyi civilek és állami szervezetek közös feladata. Az itthoni turistáskodást is lehet és kellene környezettudatosabb szemmel nézni.

A hétköznapi ember viszont nem attól lesz környezettudatosabb, hogy a természetet járva minél több emberi alkotásba, új keresztekbe, még szebb kilátókba botlik.

Talán inkább az újabb élőhelyek közös kialakításával, azok helyes használatának megtanulásával és közös gondozásával lehetne elősegíteni , hogy felelősen gondolkodjanak a környezetükről. Amit magáénak tud és érez az ember, arra hajlamos jobban vigyázni.

A csúcson való fotózkodás, a teljesítmény hajszolás és dicsőítés helyett az olyan tevékenységeket kellene divatba hozni, mint a sportolást szemétszedéssel kombináló plogging, a  fák örökbe fogadása vagy tudatos belelassulás a legegyszerűbb erdei sétába.

Ha már saját egónkat szeretnénk fényezni, tegyük azt környezetkímélő módon.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Vigyázat! Az Európa-szerte kapható összes tonhalkonzerv hatalmas egészségügyi kockázatot jelenthet!
150 mintából 148 bizonyult egészségre ártalmasnak. Mondjuk, mi a probléma velük.

Megosztom
Link másolása

Figyelmeztetést adtak ki a tonhalkonzervekkel kapcsolatban, amelyek egy olyan anyagot tartalmazhatnak, ami „óriási közegészségügyi kockázatot” jelenthet.

150 Európában véletlenszerűen tesztelt konzervből 148-ban higanyt találtak, amely bizonyos ráktípusokkal is összefüggésbe hozható.

A termékek több mint fele meghaladta az EU-ban engedélyezett 1 mg/kg határértéket.

A toxikus fém különösen veszélyes lehet várandós nőkre, mert károsíthatja a magzati agy fejlődését és tüdőkárosodást okozhat.

Anglia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Németország tonhalkonzervjeit is megvizsgálták; Párizsban egy konzervben például rekordmagas, 3,9 mg/kg higanyszintet mértek.

A Bloom a Foodwatch France-szal közösen végezte a kutatást, és sürgős felhívást intézett a kormányokhoz az eredmények alapján. Felszólították az országokat, hogy „aktiváljanak egy védelmi záradékot” a 0,3 mg/kg feletti termékek értékesítésének megakadályozására.

Emellett kérték, hogy minden tonhalkonzervet távolítsanak el az iskolai menzákról, bölcsődékből, szülészetekről, kórházakból és idősotthonokból.

Karine Jacquemart, a Foodwatch France vezetője hozzátette:

„Ami végül a tányérunkon landol, egy óriási közegészségügyi kockázat, amelyet nem vesznek elég komolyan.

Nem adjuk fel, amíg nem lesz egy szigorúbb európai szabvány.”

Egy átlagos európai évente körülbelül 25 tonhalkonzervet fogyaszt, ami jelentős higanykitettséget jelenthet.

A higany különböző emberi és természetes forrásokból, például szén égetésével kerül a légkörbe. A higany mintegy 80%-a az óceánba jut, ahol a tengeri élőlények fogyasztják el. A tápláléklánc csúcsán végül olyan ragadozókban halmozódik fel, mint a tonhal.

A magas higanyszint kevésbé ismert hatásai közé tartozik a látás, a vesék és az idegrendszer károsodása is.

Patkányokon és egereken végzett kísérletek azt mutatták, hogy a higany fogyasztása különböző daganatokat is kiválthat - írja a The Sun.

A higanymérgezés különösen azok körében okoz aggodalmat, akik évek óta nagy mennyiségnek vannak kitéve.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
Ez a véleménye egy Budapesten élő amerikai nőnek a turistalány meggyilkolása után Budapestről
Sokan tették fel a kérdést a történtek után, hogy mennyire biztonságos Budapest, érdemes-e ideutazni.

Megosztom
Link másolása

Egész Budapestet megrázta annak az amerikai turistának a halála, akit Budapesten gyilkolt meg egy ír férfi.

A fiatal nő, Kenzie Michalski november 4-én, hétfő éjszaka a bulinegyedből adott magáról utoljára életjelet, azután nyoma veszett.

Mint kiderült, egy olyan ír férfi ölte meg és rejtette el a holttestét, akivel aznap éjjel ismerkedett meg, és aki most azt állítja, hogy intim együttlét közben halt meg a lány, úgy hogy "véletlenül oxigénhiányos állapotba került".

Rengetegen foglalkoztak az esettel, most pedig sokan teszik fel a kérdést a külföldiek közül, hogy biztonságos hely-e Budapest.

Egy Budapesten élő amerikai nő most TikTok-videóban mondta el a gyilkosság kapcsán a véleményét Budapestről és a közbiztonságról.

Azzal kezdte, hogy pár mondatban ismertette, mi történt.

Elárulta, hogy itt kiemelkedő hír volt a turistalány halála, mert Budapest nagyon biztonságos város, és ő maga hasonló gyilkosságról még nem hallott. Budapest az egyik legbiztonságosabb európai város, és egész Budapestet sokkolta az eset.

Volt, aki megkérdezte, érdemes-e egyedül ideutazni, és szinte mindenki azt tanácsolta, ne tegye.

Ő, aki Budapesten él, azt tapasztalta, igenis biztonságos a város, és a gyilkossággal gyanúsított férfi is egy ír fickó, aki, mint kiderült interneten rá is keresett arra, hogy hogyan lehet valakit eltenni láb alól, és hogy mennyire megbízható az itteni rendőrség. Ő úgy gondolja, eleve készült erre a tettre a férfi, és éppen ez a nő volt a szerencsétlen áldozat, aki ezzel a szörnyeteggel találkozott.

Sajnos ilyesmi időnként megtörténik, de ezeknek az eseteknek semmi közük ahhoz, hogy mennyire biztonságos egy város. Emellett azért elmondta azt is, hogy természetesen a nőknek nem árt az óvatosság, ám Magyarország szerinte az egyik legjobb hely.

A teljes videót itt láthatjátok, várjátok meg, amíg betölt:

@economyvodka Lets be realistic now. #budapesthungary #budapest #budapesttravel ♬ Up Piano version By Jose España - José España

Megosztom
Link másolása


FONTOS
Mindenki ugyanazt gondolja, aki megnézi a Coca Cola idei karácsonyi reklámját, amit az AI generált
Az ünnepi szezonra készült mesterséges intelligencia által generált Coca-Cola-reklám vihart kavart az interneten.

Megosztom
Link másolása

A vállalat legújabb, karácsonyi reklámját sokan „hátborzongató disztópikus rémálomként” emlegetik.

Az új reklámfilm a Coca-Cola 1995-ös Holidays Are Coming kampánya előtt tiszteleg, vagy hát lopja az ötletet, még akkor is, ha az a cég sajátja volt. A videóban egy piros kamionflotta szeli át a havas utakat, hogy jéghideg Coca-Colát szállítson a karácsonyi díszbe öltözött kisváros lakóinak.

A klip sarkában azonban egy diszkrét felirat figyelmeztet: „Real Magic AI által készítve,”

utalva a Coca-Cola saját mesterséges intelligencia szoftverére.

Nem mindenki érzi az ünnepi varázst

Bár a kampány egy pillanatképet nyújt arról, hogy milyen lehet a reklámok jövője, sok fogyasztó csalódott a videóban, amelyet „szemétként,” „csúnyaként” és „lustán összedobottként” bíráltak.

„Vége a világnak, ha már a Coca-Cola karácsonyi reklámját is AI készíti”

– írta egy felhasználó az X platformon, a The Independent szerint. Egy másik a YouTube-kommentekben tette hozzá: „Szomorú látni, hogy egy AI program készítette ezt.”

„Most láttam egy AI által generált Coca-Cola reklámot a tévében… tényleg hagyjuk, hogy ez megtörténjen?”

– kérdezte egy másik X-felhasználó a Daily Mail beszámolója szerint.

„Olyan érzésem van, mintha a művészet és a bolygónk halálát nézném, és senki a világon nem törődne vele” – fakadt ki egy kommentelő.

A Coca-Cola érvei: gyorsabb, olcsóbb, modernebb

Jason Zada, az AI stúdió Secret Level alapítója – akik közreműködtek a projektben –, viszont azzal érvelt, hogy az emberi tényező még mindig ott van a reklámban, és ez adja a „melegségét.”

Zada az AdAge-nek elmondta, hogy egy ilyen komplex reklám AI használatával történő elkészítése nem olyan egyszerű, mint megnyomni egy gombot. Pratik Thakar, a Coca-Cola generatív AI-ért felelős alelnöke pedig hozzátette, hogy

a kampány ötvözi a márka „örökségét” a „jövő és a technológia” víziójával.

A technológia használatával nemcsak pénzt, hanem rengeteg időt is megspórolnak – érvelt Thakar. „Az időtényező az igazi előny. A hagyományos produkció sokkal tovább tartott volna. Ezen felül sokkal több változatot, személyre szabott és egyedi megoldásokat lehet készíteni” – magyarázta.

Mégis: hiányzik az érzelem

A reklám azonban sok Coca-Cola-rajongó szerint épp azt a meghittséget és érzelmet nélkülözi, ami a márka karácsonyi kampányait különlegessé tette. Íme az eredeti, 1995-ös film:

A vita már most komoly kérdéseket vet fel arról, hogy milyen irányba halad a reklámipar az AI technológia térhódításával.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Mi történik valójában, amikor leállsz az Ozempic-kel? Itt a válasz!
A gyógyszer lehet, hogy csodát ígér, de a valóságban sokkal több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

Megosztom
Link másolása

Egyre több ember szedi az Ozempic és Wegovy fogyókúrás gyógyszereket, amelyek csodát ígérnek: gyors és látványos súlycsökkenést. De vajon mi történik, ha valaki leáll velük? A válasz: semmi jó. Egy friss tanulmány szerint a gyógyszerek abbahagyása után a páciensek többsége visszahízza a leadott súly kétharmadát, ráadásul romlik az egészségük.

Veszélyes játék a kilókkal

A gyógyszerek hatóanyaga, a semaglutid, a kutatók szerint ugyan látványosan segít a fogyásban, de

ha valaki leáll vele, emelkedik a vérnyomása és a koleszterinszintje, és megnő a szívroham vagy stroke kockázata.

Nem véletlen, hogy az orvosok egyre többet vitatkoznak arról, érdemes-e egyáltalán elkezdeni ezt a kezelést, ha az abbahagyása ilyen súlyos következményekkel járhat.

Mennyibe kerül ez a „csoda”?

Az Ozempic és Wegovy nem olcsó mulatság: ha a társadalombiztosító nem állja a költségeket, Amerikában havi 1000 dollárba is kerülhet, és ezt sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak hosszú távon. Nem csoda, hogy az emberek 71%-a már az első évben abbahagyja a szedését, gyakran azért, mert elérte a célját, vagy nem bírta a mellékhatásokat vagy a költségeket.

Csak az ár a gond?

Nem csak az. A semaglutid szedése alatt is jelentettek már komoly mellékhatásokat, például

súlyos hányingert, hányást, sőt öngyilkos gondolatokat is.

Mégis, a gyógyszer forradalmasította az elhízás kezelését: 2023-ban körülbelül 5 millió embernek írták fel, és ezek 40%-a nem is cukorbetegség, hanem kifejezetten fogyás miatt kezdte el szedni.

Életre szóló kezelés?

A kutatók szerint, ha valaki hosszú távon meg akarja tartani a gyógyszerrel elért eredményeket, lehet, hogy egész életében szednie kellene. De vajon megéri ez az áldozat?

Az orvosok és a páciensek most azon vitáznak, hogy a gyógyszer valóban megoldás-e az elhízás problémájára, vagy csak egy újabb drága divat.

Az Ozempic és Wegovy lehet, hogy csodát ígér, de a valóságban sokkal több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Az biztos, hogy nem szabad félvállról venni, és mindenkinek alaposan át kell gondolnia, mit vállal, mielőtt belevág ebbe a kezelésbe.

Via Daily Mail.


Megosztom
Link másolása