INSPIRÁLÓ
A Rovatból

A szamár olyan, mint a parfé: mindenki szereti

Szamárral túrázni nem csak menő, hanem egészséges és jellemformáló is- állítja a szamárrezervátumot alapító Patrik, a német színésznő Lotta és a Kincses sziget skót írója, Stevenson.

Megosztom
Link másolása

A világ szeme az elmúlt hetekben többnyire az olimpia felé fordult. A nemzetek közti békés versengés azonban az idén rekord mértékű nézeteltérést és ellenségeskedést váltott ki a nézőkből és a szereplőkből egyaránt. Ennek okán sokan döntöttek úgy, a negatív élmények helyett másfelé fordítják a fókuszt.

Így találta meg több, mint 21 ezer magyar Koszonits Patrikban és Füles nevű szamarában a maga lelki békéjét és hitét abban: az emberek alapvetően jók.

A szamarak meg pláne.

Patrik története a maga egyediségében mégsem egyedülálló - a szamárral való túrázás, zarándoklás ugyanazokra az egyetemes értékekre nyitja rá a szemünket, legyünk akár német színésznők, skót írók vagy magyar filozófia tanárok.

Patrik, Füles és Fanni

Patrik „Ott vagyunk már?” című szamaras reality-jét egy emberként izgulta és drukkolta végig unoka és nagyszülő, városi és vidéki, kanapéhuszár és csikóstanonc.

A két útitárs elképesztő emberi erőket mozgatott meg pusztán azzal, hogy egymásra utalva, egymásra hangolva tették, amit jónak láttak.

Az ásotthalmi fiú Füles nevű szamarával indult útnak még június végén, hogy a Kék-túra vonalát követve keresztben átszelje az országot. A Mosonmagyaróvárig tartó kirándulást azonban nem passzióból tette meg: a 19 éves fiatalember álma egy szamárrezervátum, az utazás során pedig ehhez szeretett volna minél több támogatót találni.

„A szamárfarm jelenleg az A, B és C tervem is” – nyilatkozta egy interjúban útja során.

 

A hosszú séta augusztus 9-én véget ért, a mese hősei pedig hazatértek Ásotthalomra, ahol az adományokból befolyt 700 000 forintért élelmet vettek az időközben tovább bővült csacsicsapat számára.

A népmesei fordulatokban bővelkedő túra azonban távolról sem csak a mentésre váró szamaraknak adott reményt: Patrik maga is sokat változott hosszú fülű barátjának és a kettejük holdudvarába kerülő embereknek köszönhetően.

„Szinte el sem hiszem, hogy velem történik, mert akkora szeretetet kapok az emberektől, hogy nehéz szavakba önteni.” 

„Korábban hirtelen haragú voltam, de mióta elindultam, sokkal nyugodtabbnak érzem magam, Füles miatt is higgadtabban kezelem a nehezebb helyzeteket”.

Patrik személyes fejlődése mellett nem elhanyagolható Füles többi emberre gyakorolt hatása sem. Sok gyerek nekik köszönhetően találkozott először szamárral, Patrik pedig abban bízik,

ezek a pozitív élmények nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a gyerekek később fontosnak tartsák az állatvédelmet, tisztelettel és szeretettel bánjanak minden négy-vagy kétlábú élőlénnyel.

A felnőtteket is rendre lenyűgözte a páros kedvessége, minden állomáson akadt szálláshelyük és sorra kapták az ebéd-és vacsorameghívásokat is. Ugyanakkor sok kommentelő aggódott Füles egészségéért, sokan bármilyen hozzáértés nélkül állatkínzónak nevezték Patrikot. Ő akkor így reagált a vádakra: a szamár Afrikából származik, és jól tűri a magas hőmérsékletet, a kánikula őt emberként jobban megviseli, és pont emiatt utaztak hajnalban, 10 és 15 óra között pedig mindig pihentek. Az utat azért sem szerette volna későbbre, mondjuk az őszi időszakra halasztani, mert így kevesebb embert ért volna el, nyáron ugyanis a szünidő miatt a szülők közül is többen vannak otthon.

A fiatal gazda tervei jelenleg a legjobb úton haladnak, Füles és Fanni mellett már Manci és egy, korábban szintén Füles névre hallgató szamár élvezi a biztonságot az ásotthalmi rezervátumban. Patrik azt mondja, az út igazából csak most kezdődik, amiről továbbra is szeretettel fog tudósítani a lelkes rajongótábornak.

Lotta és Johnny

Adott egy csodaszép fiatal színésznő, aki az Insta oldalán a szakmai sikerek és magánéleti szösszenetek mellett egyszer csak elkezd szamaras kontentet gyártani. Lotta Lubkoll rákbeteg édesapja halála után döntött úgy, nem hagyja, hogy az élet elmenjen az álmai mellett a szokásos „Majd ha lesz rá időm” mondattal.

Így történt, hogy a szamárral történő túrázás vágyát nem hagyta a nyugdíjas éveire, hanem megelőlegezte azt magának, és számos szakkönyv elfogyasztása után vett magának egy szamarat.

Johnny-val hamar összeszoktak, ezt követően pedig 80 nap alatt, ha nem is utazták körbe a Földet, de körülbelül 600 kilométert megtéve eltúráztak a München közeli Starnbergből az olasz tengerparton fekvő Chioggia-ba.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Lotta Lubkoll (@_lottalangstrumpf_) által megosztott bejegyzés

A kérdésre, hogy miért ment egyedül, emberi társ nélkül, Lotta így válaszol honlapján:

Ha mindig van mellettem valaki, akkor fejben nem vagyok szabad. Kompromisszumokat kell kötnöm, és a másik ember igényeit a sajátom elé helyeznem. De azt akartam, hogy tudjak hallgatni az érzéseimre és a belső hangomra. (…) Számomra ajándék, ha egyedül lehetek. Élvezem ezt. Élvezem, hogy énekelhetek, táncolhatok, nevethetek és sírhatok anélkül, hogy más észrevenné és ítélkezne felettem. Ez az igazi szabadság.

Az egyfajta belső zarándokút során Lotta újra rátalált önmagára és a természetre. A szamár türelmes, lassú tempója rákényszerítette, hogy lelassítson és igazán megélje a pillanatokat. Az élet apró örömei – a napfény, a friss levegő, a természet közelsége – új értelmet nyertek számára.

Lotta a túra után sem mondott le a szamaras életről: két könyvet töltött meg Johnny-val közös élményeivel, emellett egyfajta Harisnyás Pippiként különféle természetközeli programokat, workshopokat szervez gyerekeknek.

Stevenson és Modestine

„Ha az orvos nem jósol neked egy évet, és habozik adni egy teljes hónapot, tégy egy bátor lépést, és nézd meg, mit érhetsz el egy hét alatt.”

Robert Louis Stevenson skót író, akit legtöbben a Kincses sziget vagy a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete szerzőjeként ismernek, sokkal több volt, mint kalandregények írója. Gyerekkori tuberkulózisa miatt hamar megtanulta kihasználni az idejét, és amikor csak egészsége engedte, a természetet járta. Az egyik ilyen út eredményeként született meg 1879-ben az Utazások egy szamárral a Cévennekben című könyve, amely nemcsak egy különleges utazási napló, hanem egyfajta spirituális utazás is.

Az író későbbi feleségével, az akkor még Fanny Van de Grift Osbourne nevű, kétgyerekes amerikai írónővel ezidőtájt ismerkedett meg, szerelmük azonban még nem teljesedhetett ki a skót író családjának erkölcsi fenntartása miatt.

A kétségek közt gyötrődő Fanny végül hazautazott az Államokba, Stevenson pedig 12 napos önkéntes zarándoklatra indult a Cévennekbe egy Modestine nevű szamár társaságában.

A természetbe való visszatérés, a majd 200 km hosszú út és a négylábú útitárs szilárd, nyugodt jelleme ugyanazt a hatást gyakorolta az íróra, mint Patrikra vagy Lotta-ra saját útjuk és szamaruk: más, igazibb perspektívába helyezte saját életét, ezáltal megkönnyítette az érzelmi munka elvégzését. A túra élménye egész életében meghatározó maradt, több másik művében is merít a tapasztalataiból, és szerencsére a magánéletére is pozitív hatással volt, hiszen ezek után döntött úgy, hogy családja véleményétől függetlenül Fanny után megy, és feleségül veszi őt.

Az írónő előző férjétől született gyerekeit sajátjaiként nevelve, szeretetben éltek Stevenson 44 éves korában Szamoán bekövetkezett haláláig.

Mi és a szamarak

Aki kedvet kapott a szamarakkal való túrázáshoz, annak sajnos még külföldre kell mennie az élményért.

Spanyolországban a Burrotrek kínál csacsi-asszisztált túrákat, ahol Paloma, Burna, Pepino és hosszú fülű társaik kísérnek minket a Pireneusok lábánál vagy katalán borvidék dombjai között.

A Happydonkeytours egyaránt szervez szamaras túrákat többek között Ecuador, Portugália, Olaszország vagy akár Jordánia festői tájaira a pár órás, családi programnak is kitűnő, piknikkel egybekötött kirándulásoktól a több napos alpesi utakig.

Magyarorszégról talán a legegyszerűbben az osztrák Pömling-ben található Eselabenteuer néven futó csacsi-centrum érthető el.

Itt Bonifaz, Herkules, Fridolin és társaik várják, hogy a hozzájuk látogatók elmerüljenek a szamaras élet különféle szegmeseiben. Megszerezhetjük szamárvezetői jogosítványunkat, szezontól és hóhelyzettől függően kipróbálhatjuk a csacsifogatot vagy a csacsi húzta szánkózást, ha pedig ez nem elnne elég: a Holisztikus szamarak programban pontosan azt kapjuk, amit Patrik és társai a maguk túrái során: teljeskörű életszemlélet váltást, lelassulást, kapcsolódást, a szamár-ember világ párhuzamjaira való rálátást.

Az osztrák szervezet mottója pedig tökéletesen összefoglalja a csacsikhoz való megfelelő hozzáállást:

A szamarak nem makacsabbak a lovaknál.

Csak több időt adnak arra, hogy átgondold, mit rontottál el.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Meglepő, mi történt idén a bécsi újévi koncerten – ez nem a nagyik újévi eseménye volt: friss, vidám, érzékeny lett Bécs 2026-ban
Bécs felrobbant az örömtől: mindenki erről a karmesterről beszél.

Megosztom
Link másolása

A bécsi Musikverein Aranytermében ma délelőtt (január 1-jén) lefutott a világ egyik legfurcsábban stabil, mégis évről évre kockázatos élő hagyománya: a Bécsi Filharmonikusok Újévi Koncertje. Stabil, mert a Strauss-dinasztia waltz–polka–galopp háromszögéből ritkán enged; kockázatos, mert a műfaj lényege a hangulati egyensúly, amit a közhelyesség és a túlkomolykodás felől is könnyű elrontani.

2026-ban viszont épp az történt, amit ettől a koncerttől mindenki remél, csak ritkán meri kimondani: friss lett, derűs lett, jókedvű lett, és közben meglepően érzékeny is.

Ennek a kulcsa a debütáló kanadai karmester, Yannick Nézet-Séguin volt, aki most először vezényelte a Neujahrskonzertet. (Wiener Philharmoniker) A „frissesség” itt nem azt jelenti, hogy hirtelen techno szólalt meg a Radetzky helyén, hanem azt, hogy a jól ismert bécsi gesztusok mögött volt levegő. Nézet-Séguin látványosan

nem „ráült” a tradícióra, inkább mozgásban tartotta: a tempókban volt rugalmasság, a karakterekben volt játék,

és mindez anélkül, hogy a zenekar legendás csillogása bármikor is giccsbe csúszott volna.

A program maga is ezt a „tágítás” logikát követte. A nyitány Johann Strauss (ifj.) Indigo és a negyven rabló című operettjéből jött, de a koncert nem ragadt bele a biztos slágerekbe: 5 darab volt újdonság az Újévi Koncertek történetében, és két női szerző is helyet kapott. Josephine Weinlich Sirenen Lieder című polkája és Florence Price Rainbow Waltz-a nem „kvóta-pillanatként” működött, hanem organikusan:

mintha a bécsi könnyedség hirtelen kapott volna egy, a 21. század felé nyitott, szégyenkezés nélküli arcot.

Közben persze megmaradt az a fajta ünnepi koreográfia, amiért ezt a koncertet a fél világ nézi: a Diplomaten-Polka finom üzenetként (diplomácia és béke – nem rossz kombó 2026 elején), a Rosen aus dem Süden nagyvonalú eleganciája, az Egyptischer Marsch egzotikus villanása,

a végén pedig a kötelező rítusok. És mindezt úgy, hogy a „világszínpad” ténye nem nyomta agyon az intimitást:

a közvetítés továbbra is több mint 150 országba megy, nézők tízmillióival, de a hangulat mégis képes volt felszabadult maradni.

A legjobb pillanatokban az egész olyan volt, mintha Nézet-Séguin nemcsak egy koncertet vezényelt volna, hanem egy kollektív hangulat-átállítást: hogy

lehet egyszerre könnyednek lenni és nem felszínesnek; ünnepinek lenni és nem üresnek; vidámnak lenni és közben figyelni a világra is.

Ezért volt ez a 2026-os Újévi Koncert nemcsak jó, hanem kifejezetten jóleső.


Megosztom
Link másolása

INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Katalin hercegné megtörte az udvari hagyományokat: csilivili portréfotó helyett szokatlan videóval jelentkezett
A walesi hercegné az „Anyatermészet” sorozatának utolsó részével köszöntötte a rajongókat. A meghitt felvétel a tél csendjéről és a belső békéről szól.
Sassy - sassy.hu
2026. január 15.


Megosztom
Link másolása

A rajongók lélegzetvisszafojtva várták, idén milyen fotóval köszönti a palota a walesi hercegnét.

Katalin mindenkit meglepett:

tökéletes, csilivili portré helyett a lelkébe engedett bepillantást.

Január 9-én, 44. születésnapja alkalmából ugyanis nem új fotót, hanem „Anyatermészet” című videósorozatának befejező részét osztotta meg, ami sokkal személyesebb, mint bármi, amit eddig láthattunk tőle.

Ezzel a lépésével tudatosan szakított azzal az immár tradíciónak számító szokással, hogy a királyi család tagjait egy friss, hivatalos portréval köszöntik jeles napjukon.

A tavaly tavasszal indított, évszakokra tagolt sorozat a természet és az alkotás jótékony hatását járja körül.

„Ez a sorozat a gyógyulásomban is segített, mert a természet és a kreativitás mindannyiunk számára gyógyító erővel bír”

– üzente Katalin hercegné a videó kísérőszövegében. A most megosztott „Tél” című záróepizód a befelé fordulás és a csend fontosságáról szól. „A tél csendje, a türelem és a belső béke mindannyiunkat feltölthet” – hangsúlyozta a hercegné, aki a videóval a természet regeneráló szerepére hívta fel a figyelmet.

A hercegné azonban nemcsak az interneten volt aktív. A jeles napot megelőzően, január 8-án Vilmos herceggel váratlanul felkeresték a londoni Charing Cross kórház dolgozóit, hogy megköszönjék a munkájukat. A The Guardian szerint Katalin a nagy napon édesanyjával és nővérével egy hungerfordi bisztróban, a The Funghi Clubban egy meghitt ebéddel ünnepelt. A személyes hangvételű videóval Katalin egyértelműen új fejezetet nyitott a kommunikációjában; a születésnapi finálé egyszerre volt egy mély gesztus a közönség felé és egy új irány kijelölése.

Via The Prince and Princess of Wales


Megosztom
Link másolása


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
„A legjobban égni szeretek” – Gavalda Kinga, a kaszkadőr, aki a Trónok harcában Emilia Clarke helyett állt a tűzbe
Olyan sztárokkal dolgozott, mint Anthony Hopkins és Kate Winslet. Férje is a szakmában van, sőt, már a gyerekeik is kaptak filmszerepet.

Megosztom
Link másolása

Amikor Emilia Clarke a Trónok harcában épp fenségesen nézett a tűzbe, egy magyar csaj, Gavalda Kinga ténylegesen lángolt helyette. Mert van az a szakma, ahol a munka csúcsa az, amikor felgyújtanak, és Kinga az a kaszkadőr, aki állítja: „a legjobban égni szeretek”. Tizenhat évesen, egy lovardában csöppent a kaszkadőrök közé, akikkel hamar megtalálta a közös hangot, tizennyolc évesen pedig már egy reklámfilmben repült – írta a Meglepetés magazin.

A szülei arra nevelték, hogy a sport az élet része, és ha valamibe belekezd, csinálja egy évig.

Ebből lett úszás, tenisz, foci, küzdősport és lovaglás. „Mindez adott egy nagyon jó alapot ahhoz, hogy végül kaszkadőr lehessek” – mondja. Bár az Állatorvosi Egyetemen zoológusként végzett, a filmipar nem eresztette.

A specialitása pedig pont az lett, amitől a legtöbben pánikrohamot kapnának. „Amit sokszor csináltam és nagyon szerettem, azok az égések. Sok filmben »égtem«, a leghíresebb a Szabadság, szerelem, abban Szávai Viktória úgy hal meg, hogy megég. Azt én csináltam helyette.” Aztán jött a csúcs, a Trónok harca.

„A Trónok harca első évadában a főszereplő Daenerys Targaryen, akit Emilia Clarke alakított, bemegy a tűzkörbe, mert ott vannak a sárkánytojások – az is én voltam.”

A dolog persze nem annyiból áll, hogy valaki leönti magát benzinnel. „Nem félek, mert ugyan engem ér a tűz, de fantasztikus csapat áll mögöttem. Több réteg védőruha van ilyenkor rajtam, és speciális gélt kennek rám, hogy ahol a ruha nem fedi a testem, ott se égjek meg.” Minimum két oltóember, profi tűzoltók a háttérben – ez nem hazardírozás, hanem kőkemény szakma.

És ha már Hollywood, akkor jönnek a sztárok, akiknek a viselkedése a kellemes meglepetéstől a szikár profizmusig terjed. Anthony Hopkins például „rendkívül kellemes ember”. Emily Mortimerrel a Spectralt forgatta, és mivel a színésznő alkatilag inkább egy kedves titkárnő, mint akcióhős, Kinga csinált helyette mindent.

„Ő az egyetlen, akitől a forgatás végén ajándékot kaptam, és egy levelet, hogy mennyire hálás. Nagyon jólesett.”

Ryan Gosling a Szárnyas fejvadászban eléggé magának való sztárnak bizonyult. A Homelandben pedig a várandós Claire Danes helyett mászott ki egy ablakon a budai Várban, ment végig a párkányon, majd be egy erkélyre. A Lee című filmben Kate Winslet dublőre volt, aki producerként is szívén viselte a film sorsát. „Ő is elismerte a munkámat.”

De van egy sztár, aki mindent visz.

„Engem egyetlen sztár hoz izgalomba, a Brad Pitt. Ha ő jön Magyarországra, drukkolok, hogy újra találkozhassak vele.”

A World War Z forgatásán dolgoztak együtt, de a közös jelenetüket kivágták. Aztán Angelina Jolie filmjében is felcsillant a remény. „Ő persze berakta Pityut egy jelenetbe – mi ugyanis Pityunak hívjuk Brad Pittet –, és egy pillanatig úgy volt, hogy nagyon közel kerülhetek a kedvencemhez, de aztán sajnos lefújták ezt a részt.”

A szakma a magánéletét is átszövi: férje Kósa László kaszkadőr-koordinátor, két gyerekük pedig már szintén belekóstolt a filmezésbe. Kinga ma már inkább a háttérben segít, mert a forgatások tizenkét órás napjait nehéz összeegyeztetni a családdal.

„Azért szültem a gyerekeimet, hogy én nevelhessem őket, és nem egy bébiszitter. Nekem ők a legfontosabbak, a filmek csak utánuk következnek.”

Via Meglepetés


Megosztom
Link másolása


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Túlélte a Don jegét, de a háborút nem: egy magyar katona története, aki hazajött meghalni
A Don-kanyar évfordulóján nem hadmozdulatokra és veszteségszámokra emlékezünk, hanem egyetlen emberre. Egy fiatal férfira, aki hazajött a frontról – meghalni, és egy menyasszonyra, aki várt rá.

Megosztom
Link másolása

1943. január 12-én, a Don partján indult el az a hadművelet, amely a magyar hadtörténelem egyik legsúlyosabb tragédiájává vált. A Don-kanyar nemcsak hadosztályokat és számokat temetett maga alá, hanem embereket, szerelmeket, ígéreteket.

Ez a történet nem csak a frontvonalról szól, hanem arról is, ami otthon történt: egy fiatal férfiról, aki túlélte a Don jegét, de a háborút nem élhette túl:

Dohánytermesztő kisbirtokosok voltak, mégis bekerült a keleti frontra induló 2. Magyar Hadseregbe Hegedűs Ferenc. Ő már a második testvér volt a családban, akit besoroztak. Fiatal volt és erős, Rozália, a menyasszonya alig-alig engedte el, de nem volt mit tenni. Menni kellett.

Ritkán jött posta felőle. Anyja és szerelme együtt lesték a híreket, hallották, hidász lett, műszaki alakulat, na, ott biztos jó sora lesz. Teltek a hónapok, a két asszony egymásba kapaszkodva várta haza a legényt. Nagyon. Ő tudta ezt, és megfogadta, hogy hazamegy hozzájuk.

Éhezett és fázott. Árkot ásott, befagyott pontondarabokat pucolt. Aztán egyszer csak történt valami. Gyorsan kellett cselekedni ott a Don partján, kellett a híd, de azonnal. Nem volt idő mérlegelni, és a jég nem bírta el. Beszakadt. Nem egyedül süllyedt el a jeges árba, de csak kevesen tudták elkapni a kötelet, amit a társaik dobtak a partról. Míg a fagyott kötél marcangolta a tenyerét, Rozália arcát látta maga előtt. Ki kell kecmeregni. Nem maradhat most itt. Megígérte. Várják.

Ráfagyott a ruha, ropogott a jég a cipőjében. Gyorsan vetkőzött, dörzsölték hóval, aztán lilára fagyva vissza kellett vennie a deres-jeges egyenruhát. Hogy milyen rettenetesen fázott! Már másnap belázasodott. Félrebeszélt. Hátraküldték a hadi kórházba. Teltek a hetek, végül egy jószívű orvos azt mondta neki: Ferenc, menjen haza.

Haza! Hosszú volt az út, de végül megérkezett. Hogy örültek neki! Anyja, menyasszonya, az egész család összeszaladt, de ő csak kapkodott a levegőért és a szobába vágyott.

Jártányi ereje sem volt. Köhögött, fulladt.

Tüdőbaj - mondta a doktor és csak ingatta a fejét. Összesúgtak az asszonyok, előkerültek régi gyógymódok, de ő napról napra keskenyedett. Hétről hétre gyengébb lett. Rozika mellette töltötte minden idejét. Cserélte a borogatást, felrázta a párnáját és arról mesélt neki, milyen szép is lesz az esküvőjük. Hogy reggelig táncolnak majd, csak gyógyuljon meg!

Aztán egy nap a Ferenc keze már nem szorította vissza a Rozika kezét. Hazajött hozzánk meghalni - mondta az anyja, és vigasztalni próbálta az özvegy menyasszonyt.

Gyász borult a házra.

De ilyen temetést nem látott még a világ! A koporsó mögött hófehér menyasszonyi ruhában Rozika ment, egyedül, kezében egy gyönyörű virágcsokor. Mögötte feketében a gyászoló család, végig a falun, egészen a sírig.

Rozál így lett örökre Ferenc menyasszonya. Sosem ment férjhez, nem fogadott udvarlót. Még 65 évig élt, míg szeretett Ference mellé temették.


Megosztom
Link másolása