INSPIRÁLÓ

A NASA törölte a nőket - rendhagyó köszöntés a Nemzetközi Nőnap alkalmából

Ellopott találmányok, láthatatlan akadályok és a számítógépes programozás anyja.

Hegedűs Noémi, Fotó: NASA/Photopea - sassy.hu
2025. március 08.

Megvolt már a mai virág? Elhangzott a mindent kipipáló köszöntés: Boldog Nőnapot? Hogyan lenne boldog egy nőnap? Mitől? Az olcsó cserepes virágtól vagy a céges vicces köszöntésektől? Az a helyzet, hogy a harc, amire a Nemzetközi Nőnapon emlékezünk, nagyon nem ért véget. Sőt, mintha épp ellenkező irányba lengene ki épp az inga.

Egy friss kutatás szerint az egész Európai Uniót tekintve Magyarországon dolgozik a legkevesebb női kutató és mérnök.

Fele annyian vannak, mint a kontinens szerencsésebb régióiban. Európa összes régióját tekintve Közép-Magyarországon találni a legkevesebb nőt a tudományos területeken (az összes kutató 30 %-a). Közel kétszer ennyi dolgozik Spanyolországban (59,1%), vagy Portugáliában (57,5%), de

hogy ne hivatkozhassunk a szocialista örökségre, még Lengyelország egyes régióiban is eléri a tudományos területeken dolgozó nők aránya az 56,5%-ot.

És úgy tűnik, hogy ennél már csak rosszabb lesz egy darabig.

A NASA törölte a nőket

Ahogy az egész világon erősödik a konzervativizmus, meghökkentő fordulatnak lehetünk tanúi nagyon rövid időn belül. Trump épp csak átvette a kormányrudat, amikor az elég haladónak gondolt NASA honlapján furcsa dolgok történtek: eltávolították a női tudósokra vonatkozó tartalmakat.

A 404 Media 2025. február 4-i jelentése alapján egy névtelen NASA-alkalmazott és a NASA nyilvános GitHub-tárolóinak elemzése szerint

az ügynökséget arra utasították, hogy távolítsa el az olyan kifejezéseket, mint „nők a vezetésben” és más, kifejezetten nőkre vonatkozó tartalmakat a nyilvános weboldalaikról.

A jelentés szerint 2025. január 22-én egy belső emlékeztető sürgette a munkatársakat, hogy aznap 17 óráig távolítsák el ezeket a hivatkozásokat.

Wendy Bohon geológus, akiről a NASA korábban közölt egy cikket, jelezte, hogy a róla szóló anyag eltűnt a weboldalról. Bohon elmondása szerint

a cikk még 2025. február 1-jén elérhető volt, de február 4-én már „oldal nem található” hibaüzenet jelent meg a helyén.

A GitHub-tárolók változásnaplói is alátámasztják ezeket a módosításokat.

Például az Earth Surface Mineral Dust Source Investigation kódexében eltávolították az olyan kifejezéseket, mint „nemek közötti egyenlőség” és „sokszínű, befogadó közösségek”.

Ezek a lépések összhangban vannak a Trump-adminisztráció 2025. januári rendeleteivel, amelyek megszüntették a szövetségi ügynökségek diverzitásra és befogadásra vonatkozó irányelveit. A New York Times szerint

ez a változás hatással lehet a NASA űrhajós-kiválasztási folyamatára is, amely korábban figyelembe vette a nemi és kisebbségi szempontokat.

Fontos megjegyezni, hogy a NASA hivatalosan nem erősítette meg ezeket az eltávolításokat, és a „Women at NASA” oldal továbbra is elérhető.

Egy dmpineda2 nevű felhasználó azt írta, hogy miután látta, hogy egy NASA-munkatárs életrajzát eltávolították, úgy döntött, hogy létrehoz egy womeninstem.us domaint, ahol összegyűjtik a cenzúrázott nők történeteit a STEM területéről. (A STEM mozaikszó a tudományos-technológiai tudományágak - természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika - és a kapcsolódó tanfolyamok megjelölésére szolgál.)

Ez a kezdeményezés része annak a szélesebb körű erőfeszítésnek, amely a STEM területén dolgozó nők támogatására és láthatóságuk növelésére irányul.

Le kéne bontani a falakat

De miért ekkora probléma 2025-ben az, ha egy nőt érdekel a tudományos pálya, és miért kell emiatt extra nehézségekkel szembenézniük? Néhány kulcsfontosságú ok a következő:

1. A tudományos közösség meg a Boys' Club

A legtöbb tudományos intézetet és díjat férfiak alapították és működtették, ami történelmileg férfiközpontú normákat és hálózatokat hozott létre.

Aztán ott volt a „Boys' Club” jelenség is: a férfi tudósok gyakran egymást támogatták előléptetéseknél, publikációknál és díjaknál, míg a nők kimaradtak ezekből a körökből.

A tudományos intézmények, kutatói és egyetemi közeg hagyományosan férfiak által dominált terek voltak. A nők történelmileg később fértek hozzá a formális oktatáshoz, tudományos fokozatokhoz és kutatói pozíciókhoz.

Sokszor előfordul, hogy a „tudós” vagy „kutató” sztereotipikusan férfi szakterület – ez a beágyazott szemlélet kihat a lányok pályaválasztására.

2. A „Matilda-effektus”

A „Matilda-effektus” (Margaret W. Rossiter történész által megalkotott kifejezés) szerint a női kutatók munkáját kisebb jelentőségűnek tartják, a férfi kollégák hasonló eredményeit jobban elismerik. Ez oda vezet, hogy a női tudósok nehezebben jutnak publikációs lehetőséghez, kevesebb kutatási támogatást kapnak, ritkábban jutnak el a vezetői pozíciókba, amelyek segítenének nekik nagyobb befolyást szerezni a tudományos közösségben.

3. A tudományos díjak torzítása

A Nobel-díjak, Fields-érem vagy más nagy tudományos díjak odaítélésénél sokáig háttérbe szorították a női tudósokat.

A Nobel-díj történetében sok olyan női tudós van, akinek munkája nélkül a díjazott férfiak eredményei meg sem születtek volna

(például Jocelyn Bell Burnell, aki felfedezte a pulzárokat, de a díjat a férfi kollégája kapta meg). Vagy Donna Strickland, aki 2018-ban kapott Nobel-díjat a lézerfizikában, az elismerés előtt még saját Wikipédia-oldallal sem rendelkezett, míg férfi kollégája igen.

4. A szivárgó vezeték jelensége

A „szivárgó vezeték” jelenségre is érdemes figyelni: bár sok lány végez STEM-területen (természettudomány, technológia, mérnöki területek, matematika), a tudományos ranglétrán előrehaladva arányuk fokozatosan csökken.

A női kutatók tanulmányai sokszor kevésbé kapnak figyelmet vagy nehezebben fogadják el őket vezető tudományos folyóiratok.

Egy kutatás kimutatta, hogy ha egy tudományos dolgozatot férfi névvel adnak be, nagyobb eséllyel fogadják el, mint ha női névvel.

A tudományos lektorálási folyamatban a nők kutatásait gyakran szigorúbban bírálják el, különösen, ha nincs egy férfi szerző feltüntetve a publikáción.

A női kutatók eredményeit kevésbé tartják átütőnek vagy innovatívnak. Ha egy férfi kutató valamit állít, azt inkább elfogadják, mint egy női kolléga azonos kijelentését. Ráadásul a női tudósokat gyakran kevésbé idézik a szakirodalomban, ami hátrányos a karrierjük szempontjából.

5. Önbizalom, motiváció, minták

A társadalmi sztereotípiák és a negatív visszajelzések miatt sok lány már az iskolában úgy érzi, hogy „nem elég jó” a természettudományokban vagy a matematikában, és így inkább más területre lépnek. Ha valaki nem lát maga előtt sikeres női kutatót, akadémikust, nehezebben tudja elképzelni, hogy számára is elérhető ez a karrier.

Ellopott találmányok

Ha mindez nem lenne elég, amikor nagy nehezen felküzdi magát egy nő a tudományos életbe, eléggé gyakran megtörténik, hogy a találmányát, kutatási eredményeit férfiak sajátítják ki, mondhatnánk csúnya szóval azt is, hogy időnként ellopják, és egy férfi nevéhez kötődve terjed aztán el.

1. Katherine Johnson és a NASA számításai

Felfedezése: Johnson zseniális matematikus volt, akinek számításai segítettek a NASA első emberes űrrepüléseiben. Ő ellenőrizte az Apollo-programban használt pályaszámításokat is.

Ki kapta az elismerést? Sokáig senki sem ismerte el nyilvánosan a munkáját, és

a NASA férfi mérnökei saját nevük alatt publikálták azokat az eredményeket, amiket ő számított ki.

2. Lise Meitner és az atommaghasadás

Felfedezése: Meitner volt az egyik első tudós, aki felismerte és magyarázatot adott az atommaghasadásra, vagyis arra a folyamatra, amely az atombomba és a nukleáris energia alapját képezi.

Ki kapta az elismerést? Férfi kollégája, Otto Hahn 1944-ben egyedül kapott Nobel-díjat a munkájukért, miközben

Meitner kimaradt az elismerésből, pedig ő adta meg a magyarázatot a fizikai folyamatra.

3. Rosalind Franklin és a DNS szerkezete

Felfedezése: Franklin készítette azt a híres „Photo 51” röntgenkristályográfiai felvételt, amely a DNS kettős spirál szerkezetét mutatta.

Ki kapta az elismerést? James Watson és Francis Crick

Franklin tudta nélkül használták fel az adatait, majd publikálták a híres DNS-modellt, és végül 1962-ben Nobel-díjat kaptak érte.

Franklin neve kimaradt, és addigra már meg sem élhette a tudományos elismerést.

4. Jocelyn Bell Burnell és a pulzárok felfedezése

Felfedezése: 1967-ben rádiójelek ismétlődő mintázatát észlelte, és ezzel felfedezte a pulzárokat (gyorsan forgó neutroncsillagokat).

Ki kapta az elismerést? A témavezetője, Antony Hewish és Martin Ryle kapta meg a Nobel-díjat 1974-ben, de Bell Burnell nevét még csak meg sem említették. Ő maga később

azt mondta, hogy „tipikus, hogy egy diák felfedez valamit, de a professzor kapja az elismerést”.

5. Chien-Shiung Wu és a fizikai törvények megdöntése

Felfedezése: Az 1950-es években bizonyította, hogy az alapvető fizikai törvények nem mindig érvényesek – ez egy óriási áttörés volt a fizikában.

Ki kapta az elismerést? Két férfi kollégája, Tsung-Dao Lee és Chen-Ning Yang 1957-ben Nobel-díjat kapott, de Wut kihagyták, pedig ő végezte el a kritikus kísérleteket, amik bebizonyították az elméletet.

6. Esther Lederberg és a bakteriális genetika

Felfedezése: Lederberg 1950-ben fejlesztette ki a bakteriális genetika egyik alapvető technikáját, a replikációs lemezmódszert, amivel megértették, hogyan működnek az antibiotikum-rezisztens baktériumok.

Ki kapta az elismerést? A férje, Joshua Lederberg 1958-ban Nobel-díjat kapott a baktériumok genetikai kutatásáért, de

Esthert teljesen figyelmen kívül hagyták, pedig nélküle a kutatás nem is létezett volna.

7. Nettie Stevens és a nemi kromoszómák

Felfedezése: Ő fedezte fel, hogy az XX és XY kromoszómák felelősek az egyedek nemének meghatározásáért.

Ki kapta az elismerést? Kollégája, Edmund Beecher Wilson, noha Stevens elsőként tette közzé a pontos megfigyeléseket.

Karikó Katalin csodája

Ha nem lett volna világjárvány, valószínűleg Karikó Katalin nevét sem ismerjük meg. Az csak a kezdet volt, hogy felmérve a hazai tudományos élet állapotát és abban az ő esélyeit, időben elhagyta az országot és külföldön megfelelő lehetőségekhez jutott ahhoz, hogy a felfedezését kidolgozza. Kutatóbiológus lett, kidolgozta a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiáját. 2009 óta a University of Pennsylvania Perelman School of Medicine orvostudományi karán az idegsebészeti osztály professzora. Azonban

Karikó Katalin kutatásait hosszú ideig nem támogatták megfelelően, és több akadállyal is szembesült karrierje során.

Csak a világjárvány kitörése után kapta meg a megérdemelt figyelmet és elismerést. Meg a Nobel-díjat.

Vagy menjünk vissza 150 évet, és ismerjük meg a számítógépes programozás anyját - igen, abból a korból, amikor még nem is voltak számítógépek.

Ada Lovelace (1815–1852) a számítástechnika történetében úttörőnek számít. Ő Charles Babbage „Analitikus Gépe” (Analytical Engine) tervezési munkálataihoz készített jegyzetei során

Lovelace írta le azt az algoritmust, amelyet a történelem első, gépre szánt „programjának” tartanak.

Már az 1840-es években felismerte, hogy a számítógép nem pusztán számolásra, hanem általánosabb feladatokra is képes lehet – ezzel jócskán megelőzte korát. Lovelace elképzelései úttörőek voltak a mai programozás, számításelmélet és mesterséges intelligencia alapgondolatai szempontjából.

Az ő találmányait nem nyúlta le senki, de nőként a XIX. században egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy tudományos teljesítményeire széles körben felfigyeljenek. Ráadásul a nagyközönség és a tudományos közösség számára a férfi, a „gépekkel kísérletező zseni” volt az érdekes; Lovelace munkássága inkább lábjegyzetként került említésre. Évtizedeken (sőt, bő évszázadon) át kevesen tudták, milyen fontos szerepet játszott a modern számítástechnika alapelveinek lefektetésében.

Napjainkban már sokkal inkább helyére kerül a neve a tudománytörténetben; gyakran hivatkoznak rá mint „a világ első programozójára”.

Ezek csak a legismertebb példák, rengeteg női tudós dolgozott a háttérben anélkül, hogy megkapta volna a neki járó elismerést. Sokuk érdemeit csak évtizedekkel később ismerték el, és még mindig rengeteg olyan felfedezés lehet, ahol az elsődleges munkát végző nők neve végleg feledésbe merült.

Szóval, ha már itt a Nemzetközi Nőnap, és valaki megajándékoz egy virággal, cserébe beszélj neki arról, hogy nőként mire lenne igazán szükséged. Elismerés, egyenlő lehetőségek, egyenlő jogok, egyenlő bérek - a virágot meg tudod venni magadnak, nem?

Kapcsolódó

Kínában sok nő ezen a napon fél nap szabadságot kap – 5 érdekesség a nemzetközi nőnapról

115 éve március 8-án egy New York-i gyárban tűz ütött ki, 129 ott dolgozó nő életét követelve. Innen indult, mégsem ezzel kezdődött a nőnap diadalmenete.

Népszerű

Ajánljuk

SZÍNES

Itt a Lidl nagy újítása: ezekben a boltokban már nem kell sorban állnod

A Lidl június 4-től három üzletében vezette be a „Scan & Go” funkciót, amellyel a vásárlók maguk szkennelhetik a termékeket. Az újítás a Lidl Plus applikáción keresztül érhető el, az első használatért 5% kedvezmény jár.

Címlapról ajánljuk

INSPIRÁLÓ

Majdnem 100 évig mindenki rosszul tudta, mit jelent Schrödinger macskája, és azóta sem oldódott meg a probléma

Sokan azt hiszik, Schrödinger macskája a kvantumelmélet bizonyítéka, pedig az valójában egy tudományos kritika volt. A friss kísérletekkel a tudomány még mélyebbre ásta magát a Schrödinger által jelzett logikai csapdában.

Sassy - sassy.hu
2026. május 29.

Azt hiszed, Schrödinger macskája valami misztikus, szuperokos dolog egy cicáról, ami egyszerre lehet élő és halott?

Felejtsd el. Az igazság sokkal kiábrándítóbb és végtelenül menőbb:

a híres macska a tudomány történetének legnagyobb trollkodása volt.

És a poén ma jobban ül, mint valaha, miközben a fizikusok már tényleg „macskaállapotokat” hoznak létre szilíciumchipeken, ahogy arról a Nature Physics is beszámolt egy 2025 elején publikált cikkben, ezzel még kellemetlenebb helyzetbe hozva a modern tudományt.

Mert miközben a laborban már kvantumzombikat gyártunk, a lényegi kérdésre még mindig nincs semmilyen válasz.

Most jön a csavar, amitől az egész sztori értelmet nyer.

Erwin Schrödinger 1935-ben azért találta ki ezt az egészet, mert abszurdnak tartotta a kollégái elméletét – miszerint egy részecske a megfigyelésig több állapotban is létezhet egyszerre.

A gondolatkísérlet arra az abszurditásra reflektál, hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot.

Ezért a kérdést egészen eredeti módon próbálta megvilágítani.

Azt mondta, oké, srácok, ha ez igaz a szubatomi világban, akkor egy dobozba zárt macska is lehet egyszerre élő és halott egy radioaktív atom szeszélye miatt.

Schrödinger, hogy a kvantumelmélet egyik abszurditását szemléltesse, egy képzeletbeli macskát egy zárt dobozba helyezett, amelybe kívülről nem lehetett belelátni. A dobozban a macska mellett van egy szerkezet, melyet a macska nem tud befolyásolni. A szerkezet tartalmaz egy darab radioaktív anyagot, melyben egy óra alatt egy atom vagy lebomlik, vagy ugyanekkora valószínűséggel nem bomlik le. A radioaktív bomlást észleli egy Geiger–Müller-számláló, ami egy relén keresztül elenged egy kalapácsot és az összetör egy hidrogén-cianidos üveget, megölve ezzel a macskát. Ha egy órán át magára hagyjuk a dobozt, azt mondhatjuk, hogy a macska él, ha időközben nem volt atombomlás.

Hogy eldöntsük, a macska él-e vagy meghalt, ki kell nyitni a dobozt.

Ám a kérdés azonban az, hogy milyen állapotban van a macska a doboz kinyitása előtt?

A kvantumelmélet szerint a macska hullámfüggvénye egy élő és egy halott macska hullámfüggvényét egyszerre tartalmazza.

Schrödinger számára az az elképzelés, hogy a macska egyszerre élő és holt is, abszurd elképzelés volt, amit nem tudott elfogadni.

Ezzel akarta megmutatni, hogy a kvantumelmélet logikája a való világban látványosan összeomlik.

És itt jön a lényeg: a provokációja annyira betalált, hogy a fizika azóta is ezzel a problémával küzd. Ezt hívják „mérési problémának”, és arról a pofonegyszerű kérdésről szól, hogy pontosan hol és hogyan dől el, hogy a kvantumvilág elmosódott valószínűségeiből mikor lesz a mi valóságunk kőbe vésett ténye? Hol van a határ?

A legújabb kísérletek, amikben már nemcsak egy atomot, hanem annál jóval nagyobb rendszereket hoznak szuperpozícióba, csak még égetőbbé teszik a kérdést.

Létrehozzuk a paradoxont a laborban, de a magyarázatot ugyanúgy nem találjuk, mint Schrödinger idejében.

Szóval, amíg a neten mémként pörög a dobozban kuksoló, félig élő cica, addig a tudomány pont azt a falat bámulja, amit Schrödinger közel száz éve felépített. A kísérlet valódi üzenete nem a kvantumvilág varázslata, hanem egy megalázó emlékeztető: fogalmunk sincs, hogyan működik a valóság átmenete a mikroszkopikusból a makroszkopikusba. A helyzet az, hogy a világegyetem még mindig sokkal rejtélyesebb, mint amit a legokosabb egyenleteinkkel magyarázni tudnánk.

Kapcsolódó

Azt hitted, a regényolvasás csak ártatlan kikapcsolódás? Ez történik az agyaddal, amikor olvasol

Ha a kutatásnak igaza van, egy könyv sokkal többet árul el rólunk, mint gondolnánk.

Ajánljuk

INSPIRÁLÓ

„Vannak még jó emberek”: 3,2 millió forintot talált egy férfi Túrkevén, hiánytalanul visszaadta a nyugdíjasnak

A becsületes megtaláló kutyasétáltatás közben talált egy táskát, benne a hatalmas összeggel. A pénz egy idős úré volt, aki nyaralót szeretett volna vásárolni a településen.

Fehér Adél, Fotó: Illusztráció - sassy.hu
2026. június 09.

Olyan, mint a mesében, de ez a történet a valóság: Túrkevén Vasas Lajos a reggeli körét rótta a kutyájával, amikor figyelmes lett egy táskára. A sztori másik főhőse egy Lajos bácsi nevű nyugdíjas, aki nem a lottón nyerte a pénzt, hanem a nyugdíjából spórolta össze, hogy vegyen egy kis nyaralót. A terv az volt, hogy Túrkevén telepszik le, mert egy rádióműsorban hallotta, hogy milyen szuper hely, meg ott a gyógyvíz is.

„El lehet képzelni, milyen sokáig tartott, amíg a kis nyugdíjamból összespóroltam ezt a pénzt.”

A hétvégét már a városban töltötte, ingatlanokat nézegetett, a teljes vételárat pedig végig magánál hordta a táskájában, mert hát hol máshol lenne a legnagyobb biztonságban, ugye. Aztán a hazaúton jött a hideg zuhany: a táska sehol. A pánikot és a beletörődést tökéletesen foglalta össze:

„Sejthetik, mit éreztem, levert a víz, magamban pedig már lemondtam a pénzről.”

Nagyjából ekkor lépett a képbe Vasas Lajos és a kutyája. Amikor meglátták a táskát, még nem sejtették, hogy egy kisebb vagyont rejteget. „Eszünkbe sem jutott volna, hogy ennyi pénz van benne, kinyitottuk, hátha találunk valamilyen nyomot, ami a tulajdonosra utal” – mesélte.

Őszintén bevallja, hogy benne is felmerült egy pillanatra a kísértés, de aztán gyorsan elhessegették a gondolatot. Mivel a táskában nem volt semmi konkrétum, felhívták a 112-t, ahol a hivatalos utat, vagyis a jegyzőt javasolták. Csakhogy vasárnap volt, a hivatalok pedig alszanak. Így jött a 21. századi megoldás: egy Facebook-poszt. A felhívás több áttételen keresztül végül eljutott a kétségbeesett Lajos bácsihoz, aki azonnal visszafordult Túrkevére. Egy gyors azonosítás után hiánytalanul visszakapta az elveszettnek hitt milliókat. Az öröme akkora volt, hogy 50 ezer forintot nyomott a becsületes megtaláló kezébe, aki először nem is akarta elfogadni. Végül beadta a derekát, de a pénz sorsa igazán szívmelengető fordulatot vett.

„Mivel a feleségem tanárnő – elviszi az egész osztályt ebből a pénzből moziba.”

Lajos bácsit pedig a történtek csak megerősítették abban, hogy Túrkeve a legjobb hely a világon, és továbbra is ott keres magának nyaralót.

Tavaly nyáron például Rácz Jenő sztárséfnek sikerült a kocsija tetején felejtenie a táskáját, benne a pénztárcájával és közel egymillió forinttal. A tárca természetesen lerepült útközben, de szerencséjére egy becsületes megtaláló pár bukkant rá, és a benne lévő névjegykártya segítségével visszajuttatták neki.

A séf akkor a közösségi oldalán lelkendezett, hogy „vannak még jó emberek, sőt angyalok is!”

Kapcsolódó

Rácz Jenő elhagyta a pénztárcáját, benne közel egymillió forinttal – Becsületes megtalálóktól kapta vissza

A kocsi tetején felejtette táskáját, amiben a tárca volt, az pedig útközben lerepülhetett.

Ajánljuk

INSPIRÁLÓ

A 16 éves lány már nem érhette meg a ballagását, de a szíve ott dobogott a tömegben egy másik fiúban

A 16 éves Emily Matejovitz már nem érhette meg saját ballagását, halála előtt azonban olyan döntést hozott, amely több ember életét is megváltoztatta. A tinédzser felajánlotta szerveit átültetésre, az iskolai búcsúünnepségen pedig megjelent az a fiú is, aki Emily szívét kapta meg.

Földesi Zsóka, Fotó: Magnific - sassy.hu
2026. június 08.

Az iskolai ünnepségek általában a kényelmetlen egyenruháról, a szülők büszke könnyeiről és a jövőbe vetett reményről szólnak.

A michigani Reeths-Puffer középiskolában viszont ennél sokkal többről volt szó: egy lányról, aki már nem lehetett ott, és három emberről, akik azért utaztak több száz kilométert, hogy tisztelegjenek előtte.

A 16 éves Emily Matejovitz ugyanis már nem érhette meg a ballagását, de a döntése, hogy szervdonor lesz, három másik embernek adott új életet. Ők pedig úgy gondolták, a legkevesebb, amit tehetnek, hogy ott vannak az ünnepségen.

Emily tavaly decemberben, mentális egészségügyi problémákkal küzdve hunyt el, de pár hónappal korábban, a személyi igazolványa igénylésekor már jelezte, hogy halála esetén felajánlja a szerveit.

A lány édesanyja, Rebecca a People újságírójának, Toria Sheffieldnek arról beszélt, hogy lánya mindig is másokon akart segíteni, és ez a gesztus a legmélyebb gyászban is ad némi vigaszt.

„Hálás vagyok, hogy Emily szervei csodálatos emberekhez kerültek, és hogy a felajánlása beteljesítette azt, amit végső soron tenni akart: másoknak segíteni.”

A kedden tartott diplomaosztón ott volt a 16 éves Landon Coleman, aki Emily szívét kapta meg. A fiú számára ez a találkozás legalább annyira fontos volt, mint a gyászoló családnak.

„Sokat jelent, hogy találkozhatok azokkal az emberekkel, akik felnevelték és szerették azt a személyt, aki második esélyt adott nekem az életre”

– mondta, majd arról beszélt, most már olyan dolgokra készülhet, amik korábban elképzelhetetlennek tűntek.

„Alig várom, hogy megszerezzem a jogosítványomat, leérettségizzek és egyetemre menjek. Ezek olyan lehetőségek, amelyeket azért kaptam, mert valaki úgy döntött, hogy donor lesz.”

A legmeghatóbb pillanat talán az volt, amikor a 4 éves Ripley Ferrell, aki Emily egyik veséjét kapta, odaszaladt az anyához. Ripley édesanyja, Audra szerint ez volt az egyik legjobb napjuk a transzplantáció óta.

„Hihetetlen volt nézni, ahogy Ripley nevet és a legnagyobb öleléssel nyúl Rebecca felé”

– mesélte.

Audra szerint a szervdonáció nemcsak életet ad, hanem lehetőséget is: „a lehetőség a felnőtté válásra, az emlékek gyűjtésére és mindazon dolgok megtapasztalására, amelyek egy életet alkotnak.”

A Ferrell családot annyira megérintette Emily története, hogy létrehozták az Emily Matejovitz Alapítványt, amely ösztöndíjakat ad és a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést segíti. A harmadik recipiens, egy 54 éves férfi, aki a lány máját és másik veséjét kapta, szintén ott volt az ünnepségen.

A ballagás mint a családi büszkeség és a dráma színtere a sztárvilágban is állandó téma. A közelmúltban például Jennifer Lopez és Ben Affleck jelentek meg együtt Affleck lányának diplomaosztóján, de a róluk készült képeken a köztük lévő feszültség szinte tapintható volt, miközben Heidi Klum és volt férje, Seal együtt sírtak a büszkeségtől fiuk ünnepségén.

Kapcsolódó

Megható videón, ahogy az Alkonyat sztárja megtudja születendő babája nemét: „Mindig is ez volt az álmom”

Taylor Lautner és felesége megható videóban mutatta meg, hogyan reagáltak, amikor kiderült születendő gyermekük neme. A nagy pillanat azonban nem ment zökkenőmentesen.

Ajánljuk

INSPIRÁLÓ

Pokorny Lia a színpadon megható felajánlást tett Kálloy Molnár Péter családjának

Pokorny Lia 500 ezer forintot ajánlott fel a csodálatos színész családjának. Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást.

Hegedűs Noémi, Fotó: Imdb/Beugró - sassy.hu
2026. június 05.

A taps után egy pillanatra mindenki elcsendesedett a 6SZÍN színpadán. Pokorny Lia kapta az első Kálloy Molnár Péter-díjat, majd a mikrofonhoz lépett, és a frissen kapott félmillió forintos pénzjutalmat egy az egyben felajánlotta néhai barátja és kollégája családjának. A gesztus nemcsak a közönséget, de a díjat átadó özvegyet, Lestár Ágnest is meglepte.

Kedden este tartották a Kálloy Alapítvány első díjátadóját, amivel

azokra a polihisztor művészekre emlékeznek, akik Kálloyhoz hasonlóan több műfajban is maradandót alkottak.

Az elismerést Pokorny Lia és Lutter Imre kapta, de a reflektorfény egyértelműen a színésznő váratlan bejelentésére irányult. Ahogy arról a Blikk is beszámolt, Pokorny egy pillanatig sem hezitált a döntésen.

„Maga a díj az enyém, és Pétert így hazaviszem magammal, de a pénzdíj egyértelműen a családé, ez nem volt kérdés a számomra” – mondta a színpadon.

A színésznő egyúttal a halált és a gyászt tabuként kezelő kulturális közegről is beszélt. „Egészen elképesztő, hogy a kultúránkban mennyire nem foglalkozunk azzal, hogy mindannyian elmegyünk. Erre készülni kell.”

Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást, de végül meghatottan elfogadta. A pénz a legjobb helyre kerül, egyenesen a Kálloy Alapítványhoz, amelynek pontosan az a célja, hogy a művész hatalmas, de jórészt befejezetlen hagyatékát gondozza.

„A Kálloy Alapítványban jó helye lesz ennek az összegnek, mert célul tűztük ki, hogy mindazt megőrizzük, fenntartsuk és továbbgondoljuk, amit Péter itt hagyott”

– erősítette meg az özvegy, utalva a rengeteg filmtervre, kiadásra váró verseskötetre és zenére.

A díj maga is szimbolikus: egy létrát ábrázol, amit egy Péterről mintázott figura tart. „Az az üzenete, hogy a felfelé haladó alak a csillagos égig jusson” – magyarázta Lestár Ágnes.

A díj megalapítását idén májusban jelentették be, azzal a céllal, hogy a Kálloy-hagyatékot gondozó alapítvány forrásokat teremtsen a befejezetlen művekhez.

Kapcsolódó

„Én még nem tudom megnézni” – Kálloy Molnár Péter özvegye ezt mondja férje utolsó tévés szereplése előtt

Lestár Ágnes megtörten vallott arról, milyen érzés a férjét a képernyőn látni. Miért bátorít mindenkit a műsorra, ha ő egy képkockát sem bír látni belőle?

Ajánljuk