Szenes, újhagymás, pálinkás - Az avokádó latte csak pontszerző a fura habos kávék olimpiáján

Van, aki mindent a hűtőbe pakol, más meg még a megkezdett tejfölt is visszateszi a pultra. A vita arról, hogy bizonyos élelmiszereknek a hűtőben vagy a konyhapulton van-e a helyük, évek óta tart. De van kilenc étel, amit a háztartások nagy része rossz helyen tárol – és a hűtő lenne az igazi otthonuk.

Íme a lista a hűtő mélyéről:

1. Ketchup, mustár, majonéz – a hűtő alulértékelt hármasa

A nagy kérdés: ezeket hova tesszük? A magyar háztartásokban még mindig sokan tartják a mustárt és a ketchupot a konyhaszekrényben. Pedig ha egy üveget több mint egy hónap alatt fogyasztunk el, élelmiszer-biztonsági szempontból mindenképpen hűtőbe való, főleg a majonéz, ami nyers tojást is tartalmazhat.

2. Citrom, narancs, lime – nem csak a pult díszei

A citrusfélék akár négyszer tovább elállnak a hűtőben, mint a konyhapulton. Hidegben lassabban párolog a víztartalmuk, így nem száradnak ki olyan gyorsan.

3. Felbontott vörösbor – nem csak az ínyencek hűtik

Igen, a vörösbort szobahőmérsékleten szokás inni, de ha már felbontottad, akkor bizony a hűtőben a helye. Ez lelassítja az oxidációs folyamatot, vagyis később ecetesedik meg. Hűtve 4-5 napig még teljesen finom marad.

4. Tojás – nem véletlenül van külön helye a hűtőben

Bár az Európai Unióban a tojásokat mosatlanul forgalmazzák, és ezért a boltokban nem kell hűteni őket, otthon érdemes betenni a hűtőbe, mert így tovább frissek maradnak, és csökken a szalmonella kockázata is.

5. Vaj – kenhető marad, ha csak annyit hagysz kint, amennyi kell

Sokan tartják a vajat a pulton, hogy ne legyen kőkemény reggelire. Ez nem baj, de egyszerre csak kis mennyiséget érdemes kint tartani, a többit vissza kell tenni a hűtőbe, különben megavasodhat.

6. Alma – lehet, hogy hideg lesz, de jót teszel vele

Az almák hűtés nélkül is elállnak, mégis érdemes mégis betenni őket a hűtőbe. Ugyanis etilén gázt termelnek, ami meggyorsítja a környezetükben lévő más gyümölcsök érését – és romlását. A hűtőben ez a folyamat sokkal lassabb.

7. Lekvár, dzsem – a címke nem hazudik

Sokan elfelejtik, hogy a felbontott lekvár címkéjén ott van: hűtve tárolandó. Melegben könnyebben penészedik, különösen, ha már kanalaztunk belőle párszor. Szóval, ha nem akarod a vajas kenyeret szürke, bolyhos dzsemmel enni, irány a hűtő.

8. Krémlikőr – nemcsak az ünnepekkor kell figyelni

A tejtartalmú italok, mint a Baileys vagy az ír krémlikőrök, felbontás után érzékenyek lesznek a hőre, így hűtőben kell őket tartani. Igaz, a Baileys gyártója szerint ez az ital két évig eláll hűtés nélkül is – de más krémlikőrökkel ez nem feltétlenül igaz.

9. Juharszirup – nem olyan, mint a méz

Kevesen tudják, de a juharszirup meg tud penészedni, ha szobahőmérsékleten tároljuk. Felbontás után érdemes hűteni, különben kis fehér penésztalpak lephetik el a tetejét, és onnantól csak a kukának öröm.

+1 tanács: olvasd el a címkét

Bármilyen élelmiszerről is van szó, mindig nézd meg a csomagoláson az ajánlott tárolási módot. És ha valaminek furcsa a szaga, állaga, íze – ne kockáztass, inkább dobd ki. Egy falat romlott étel több kárt csinál, mint amennyit egy doboz dzsem megér.

Via Express

A kulináris kalandozás során elmeséltük, miért térünk vissza évről-évre Itália lankáira (ahová te is velünk tarthatsz), közben pedig

Az elmúlt évtized során így többezer új és régi baráttal, ismerőssel, kollégával főzhettünk együtt itt, és többszáz különféle ételt készítettünk el együtt. Minden fogás egy-egy konyha-szigeten készül, mi pedig járunk körbe, és mesélünk:

melyiket mi inspirálta, mi a következő lépés a sütés-főzés során, csekkoljuk a sült hagyma textúráját, kukucskálunk, elég selymes -e a krém a Thermomixben, belesünk a sütőbe, szépen pirul-e, ami odabent készülődik, és mindig elmondom: semmi sem kötelező!

Aki bedobná magát, mindig kap munkát, aki traccsolna a barátnőjével, és csak az evéshez csatlakozna, megteheti.

De úgy másfél óra elteltével hirtelenjében majd’ mindennel megvagyunk, aztán egyszer csak nagy hümmögések közepette kanalazzuk a csodálatos, közösen készített, vegán fogásokat. Vannak, akik a kurzusainkon ismerkedtek meg, lettek barátok.

És olyanok is vannak, akik együtt jönnek velünk nyaralni. Van, aki így szerette meg a főzést - megértve, hogy nem grammra kimért, fix alapanyagokról szól, hanem intuícióról, és kreativitásról.

És van, aki minden egyes eseményünkön ott van.

Ha megszólít a közösségünk, szükséged van egy kis inspirációra, támogatásra - nem feltétlenül csak a főztöd kapcsán, várunk május 18-23, és 23-28 között a következő itáliai gasztrokalandtúránkra, Bencze „Vikitália” Viki barátnőnkkel közös szervezésben. Addig is,

- azoknak, akik velünk tartottak, és azoknak is, akikkel még csak érlelődik a közös főzés, mint a mézédes San Marzano paradicsomok a napsütésben…

Polenta di ceci - krémes csicseriborsó és kukorica polenta

Hozzávalók:

50% főtt kukorica

20% főtt csicseriborsó

10% pörkölt, sós földimogyoró

10% olívaolaj, kurkumával, fokhagymával, sóval, borssal ízesítve

10% növényi tej

Elkészítés:

Mindezt krémesre összeturmixoljuk - mi 55 fokra állítottuk a Thermomixet, de természetesen készülhet sima botmixerrel is, utólag alacsonyhőfokon felmelegítve - és még langyosan tálaljuk.

Acquasale - paradicsom és kenyérsaláta

Hozzávalók, személyenként:

3 szem paradicsom, szeletekre vágva - legjobb, ha többfélét vegyítünk

1 marék bébi spenót

1 marék friss bazsalikom

1 szelet szikkadt kenyér, falatnyi darabokra törve

¼ lila hagyma vékony szeletekben

1 szál angolzeller apróra vágva

Elkészítés:

Opcionálisan - olívaolajban és oregánóban pácolt tofu, kézzel morzsolva

Mindezt összeforgatjuk, és gálánsan meglocsoljuk jó minőségű olívaolajjal, rápréselünk friss citromlevet, esetleg megkínálhatjuk egy kis természetes sziruppal - hogy még édesebb legyen -, sózzuk, és borsozzunk, és tálaljuk is.

Melanzane ripiene - töltött padlizsán hajócskák

Hozzávalók, 4 személyre (mert 1 padlizsán annyira elegendő)

1 padlizsán, hosszában vágva

1 vöröshagyma apróra vágva

1 bármilyen paprika, apróra vágva

8 gerezd fokhagyma apróra vágva

2 nagy sárgarépa, fehér répa, cékla - hámozva, apróra vágva

Néhány szem szárított paradicsom

1 konzerv paradicsompüré

1 dl száraz vörösbor

Zöldfűszerek tetszés szerint (mi kakukkfüvet, zsályát, és rozmaringot használtunk)

8-12 szem újkrumpli, felezve, köretnek

A páchoz:

60% olívaolaj, 30% balzsamecet, 10% természetes szirup, és fűszerek - só, bors, füstölt paprika - ezt alaposan összekeverjük.

Elkészítés:

A padlizsán negyedek belét kikaparjuk, hogy olyan legyen, mint egy szelet sárgadinnye, a kikapott részt apróra vágjuk, és az apróra vágott hagymához és fokhagymához adjuk.

A padlizsán hajókat és a krumplikat Megkenjük a páccal, és 180 fokos sütőbe dugjuk 25 percre.

Olívaolajon, magas hőn pirítani kezdjük a hagymát, fokhagymát, padlizsánt, majd ha már kapott egy kis színt adunk hozzá pár csepp szirupot, és balzsamecetet - így kellemesen karamellizálódik. Hozzáadjuk a paprikát, majd ha az is megpirult, a gyökérzöldeket.

Ha már minden majdhogynem odakapott, felöntjük a borral, majd ha kezd elpárologni, a paradicsompürével, és megkínáljuk a fűszerekkel is - jól áll neki is egy kis füstölt paprika. Eztán mérsékeljük a hőt, és néha megkeverve 20-25 percig főzzük - míg megpuhul, de azért van még azért kellemesen rá lehet harapni.

Kikapjuk a padlikat, megpakoljuk a töltelékkel, és még 10 percre visszatoljuk, felső sütéssel, vagy grill funkcióval megpörkölve őket. Mi szeretjük csili olajjal tálalni… mint szinte mindent.

Fichi di cioccolato - mandulás füge csokoládéba mártva

Hozzávalók, személyenként:

4 szem füge

1 dl fehérbor, vagy szőlőlé

4 szem sós mandula

20 gramm étcsokoládé

1 dl növényi tej

Néhány csipet őrölt mandula

Elkészítés:

A fügét a borban, vagy szőlőlében felforraljuk, majd 20 percig hagyjuk, hogy megszívja magát. Egyesével kiszedjük őket, egy késsel hasadékot vágunk beléjük, és behelyezzük a sós mandulát. A csokit és tejet összeolvasztjuk, megmártjuk benne a fügéket, majd megszórjuk mandulával - és a hűtőben megdermesztjük őket.

Mindez nem csak vegán, de 100% gluténmentes is!

Ha kedvet kaptál velünk tartani Pugliába, jelentkezz - további recepteket pedig szakácskönyveinkben, a Kristóf’s Kitchen YouTube csatornán, és az Insta oldalainkon találsz: @kristofsteiner és @nimrodagan.

A TikTok új kedvence egy belga csokitábla, ami úgy néz ki, mintha egy fantasy filmből szabadult volna. A neve Angel Hair (ez a mi vattacukrunk angol elnevezése), pisztáciás, vattacukros, rózsaszín, és most épp leverte a trónról a dubaji csokisztárt is.

Legalábbis, ha az ember a TikTokon mozog. Most éppen a Tucho nevű belga kézműves csokiműhely új kreációját, az Angel Hair (Angyalhaj) nevű tábláját kapta fel a net – és egyesek szerint még a legendás dubaji „Can't Get Knafeh of It” nevű desszertnél is jobb.

Pisztácia, málnás vattacukor és rózsaszín pánik

Aki nem tudná: a dubaji édesség, amit a Fix Dessert Chocolatier dobott piacra, ropogós knafeh-rétegeivel, tahinijével és pisztáciájával egy ideje már nagy népszerűségnek örvend. De most jött a belga kihívó.

Carmie Sellitto, egy Londonban élő gasztroinfluenszer tette ki, amint megkóstolta az Angel Hair táblát – és 10-es pontszámot adott neki.

@touchdalight this actually really surprised me #london #chocolate #foodreview ♬ Crystal Waters Gypsy Woman (Live) - Dj djacky mix

„Egy Tucho nevű helyről szereztem be a csokit. Általában olyan 21 euró körül megy, de én ajándékba kaptam, mert az Egyesült Királyságban nem lehet hozzájutni – csak Belgiumban készítik és árulják.”

„Egyszerűen annyira jól nézett ki, olyan furán, máshogy, mint bármelyik csoki, amit valaha láttam – ezért akartam annyira megszerezni.”

Csoki, amitől kész leszel

A csokoládéba „angyalhaj” van töltve – ez tulajdonképpen a vattacukor. Emellé jön a pisztáciakrém, némi vanília, gránátalma és málna, mindez egy rózsaszín ruby csokiburok alá rejtve.

A kombináció elsőre abszurdnak tűnik, de Sellitto szerint:

Ami igazán megkülönbözteti a dubaji desszerttől, az az állag és a meglepetésfaktor. Míg a knafeh-csoki ropog és selymes, az Angel Hair játékosabb, kívül-belül meghökkentő:

Annyi íz kavargott benne egyszerre, hogy teljesen összeolvadt minden – és hát nagyon fura érzés volt, hogy haj van a csokiban.”

Luxuscsokik a TikTok generációnak

A Tucho Angel Hair nemcsak hogy látványos és különleges, de pont azt tudja, amit ma egy prémium édességtől elvárunk: újraírja a fogalmat, hogy mi is az élvezet.

Miközben a világ csokirajongói már rég túlléptek a tejcsokis szeleteken, és Instagramra optimalizált bonbonokat akarnak, a Tucho és a dubaji Fix Dessert Chocolatier is pontosan azt szállítja, amire igény van: valami furcsát, de zseniálisan jóízűt.

Hol lehet Angel Hair csokit kóstolni Magyarországon?

Szerencsére nem kell Belgiumig rohanni:

- Budapesten a Nour cukrászdában,

- Pásztón a Csibe cukrászdában,

- Gödöllőn a Solierben,

- Komáromban a T&G-ben,

- vagy online a Candyland.hu és Megaczukorka.hu oldalakon is elérhető egy ehhez elég hasonló édesség.

Árban 6500–10 000 Ft között mozognak a táblák, attól függően, hol és milyen kiszerelésben szerzed be.

Újabb front nyílt az élelmiszeripar egyik legforróbb vitájában: Robert F. Kennedy Jr., az Egyesült Államok frissen kinevezett egészségügyi minisztere keményen nekiment az étolajoknak, és azt állítja, hogy a lakosságot tudtukon kívül mérgezik az iparilag előállított növényi zsírokkal.

például a marhafaggyúhoz, amit szerinte évtizedeken át alaptalanul démonizáltak.

Kennedy nyilatkozata nem maradt visszhang nélkül: több nagy élelmiszeripari szereplő, köztük a McDonald's is bejelentette, hogy hamarosan visszatér a marhafaggyú használatához a sült krumplinál – ami egyébként nem is olyan régen még a cég egyik titkos összetevője volt.

Kennedy szerint az étolajak ártalmasak

A vita alapja egy évek óta zajló tudományos és társadalmi párbeszéd az egészséges zsírok szerepéről az étrendben. Kennedy és támogatói szerint az ipari étolajok – például a szója-, repce-, napraforgó- és kukoricaolaj – felelősek az elhízás, a gyulladásos betegségek és egy sor egyéb egészségügyi probléma terjedéséért.

Ezzel egy eddig inkább alternatív táplálkozási körökben terjedő nézetet emelt be a mainstream diskurzusba, ami könnyen új irányba fordíthatja az amerikai élelmiszeripar működését.

McDonald’s: vissza a gyökerekhez?

Több nagy cég meghökkentően gyorsan reagált a témára. A McDonald's megerősítette, hogy teszteli a marhafaggyú használatát a sült krumplik esetében, ami nem is annyira új ötlet: a legendás ízvilág évtizedeken át ennek az alapanyagnak volt köszönhető.

Ezen kívül a marhafaggyú adja a legendásan finom angol fish and chips különleges ízét is, ami miatt itthon hiába is próbáljuk előállítani ezt az egyébként nagyon egyszerű ételt, úgysem sikerül a megfelelő ízt produkálni, ha olajban sütjük ki ugyanazt a halat és krumplit. Mondjuk Angliában nem is hagyták abba a marhafaggyú használatát, bármit is mondtak a táplálkozási szakemberek.

Eddig is marhafaggyúban sütötték, eztán is abban fogják

De nem a McDonald's az egyetlen, aki lépett. A Steak 'n Shake is bejelentette, hogy az új hamburgereket és sült krumplikat már marhafaggyúban fogják sütni, és egyes független gyorséttermek is hasonló irányba mozdultak el.

A piac azonban megosztott, és könnyen lehet, hogy a nagy élelmiszerláncok óvatosabban fognak lépni.

Mit mondanak a szakértők?

Az ügy persze nem csupán egy divathullám vagy politikai húzás. A The Atlantic és a The Guardian elemzői megtámadták Kennedy kijelentéseit, mondván, hogy azok szembemennek a jelenlegi táplálkozástudományi állásponttal.

De ahogy az élelmiszeripar és az egészségügyi ajánlások változnak,

Míg a telített zsírokat sokáig a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő okozójának tartották, az elmúlt években egyre több szakértő árnyalta ezt a képet, és felmerült, hogy a valódi probléma inkább az erősen feldolgozott élelmiszerek és a mesterséges adalékanyagok lehetnek.

Egyes kutatások például a étolajokban található többszörösen telítetlen zsírsavakat is összefüggésbe hozták gyulladásos folyamatokkal, ami tovább bonyolítja a képet. Más tanulmányok a marhafaggyút, sertészsírt és más állati zsiradékokat természetesebb alternatívaként említik, amelyek kevesebb feldolgozást igényelnek, mint az ipari olajok.

Fordulat jöhet az olaj/zsír háborúban

A 20. század második felében szinte alaptétel volt: hogy ha jót akarsz magadnak és a szívednek, akkor menekülj a telített zsíroktól, mint a pestistől. A hivatalos irányelvek, közegészségügyi kampányok és diétaguruk mind azt harsogták, hogy

Mivel a telített zsír lett a főellenség, a legtöbben gyorsan átálltak margarinra, finomított növényi olajokra, hisz az volt a mondás, hogy ezek „szuper-egészséges” alternatívák.

Az 1950–60-as években néhány kutatás arra jutott, hogy az állati zsír-fogyasztás és a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakorisága között közvetlen összefüggés mutatható ki. A leggyakrabban idézett példa Ancel Keys munkássága, aki

Bár idővel kiderült, hogy a kép ennél jóval összetettebb, a közvéleménybe már beégett: a telített zsír rossz, a növényi olaj jó.

A 20. század második felében így vált a margarinos kenyér a „szívbarát reggeli” szimbólumává. A boltok polcait elárasztották a növényi olajok: repce, napraforgó, kukorica – és persze ezek különböző, több lépésben finomított, szagtalanított, „javított” verziói.

Egy darabig úgy tűnt, hogy a disznózsír és a kacsa-liba zsíros ételek is végleg a múlt homályába vesznek.

De miért kezdték el megkérdőjelezni az iparilag előállított étolajokat?

Ahogy egyre több és több embernél jelent meg mégis a szívbetegség, a túlsúly, a metabolikus szindróma, miközben a sokszorosan feldolgozott növényi étolajokat öntöttük mindenre, felmerült a kérdés: tényleg annyira jók ezek az olajok? Tényleg minden bajunkat a telített zsír okozza? A kutatások finomodtak, a táplálkozástudomány fejlődött, és egy sor érdekes szempont került elő.

A margarinra sokáig úgy tekintettünk, mint az egészségesebb vajpótlóra. Aztán kiderült, hogy a hagyományos, részlegesen hidrogénezett növényi olajak transzzsírokat tartalmaznak, amelyekről bebizonyosodott, hogy még károsabbak a szív- és érrendszerre, mint a telített zsírok.

és elkezdték kiszorítani a piacról (vagy legalábbis csökkenteni a mennyiségüket). De a baj már megtörtént: a transzzsírok széles körben hozzájárultak a szívbetegségekhez.

Sokan azt hiszik, hogy minden növényi étolaj egyformán egészséges. A valóságban viszont a legtöbb tömeggyártott étolaj (szója, kukorica, napraforgó) rendkívül magas omega-6 zsírsavtartalmú, miközben alig tartalmaz omega-3-at. A modern nyugati étrendben eleve rengeteg omega-6-ot fogyasztunk (gyorsételek, feldolgozott élelmiszerek, stb.), és túl keveset az omega-3-ból (például hal, lenmag, stb.).

ami hosszú távon hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, sőt egyes daganatok kockázatához is.

Rákkeltő mellékesek

A többszörösen telítetlen zsírsavak (például a linolsav vagy a linolénsav) hő hatására könnyen oxidálódnak. Ha valaki magas hőfokon, sokáig süt növényi olajban, akkor könnyen keletkezhetnek oxidált zsírsavak, aldehidek, egyéb rákkeltő vegyületek. Minél többször és tovább használjuk ugyanazt az olajat (például fritőzben), annál nagyobb a baj.

amely folyamat során szintén maradhatnak vissza nemkívánatos melléktermékek.

Hogyan tért vissza a marhafaggyú és a disznózsír a konyhába?

Ahogy egyre több kritika érte a növényi olajaka, úgy kezdtek az emberek újra rácsodálkozni a marhafaggyúra, a disznózsírra, sőt a kacsa- és libazsírra is. A „nagyi-féle” zsírok mintha reneszánszukat élnék. De miért?

1. Stabilabbak hő hatására

Az állati zsiradékok (marha-, disznó-, liba- vagy kacsazsír) több telített és egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmaznak. Ezek a zsírok kevésbé hajlamosak az oxidációra magas hőfokon, vagyis kevesebb káros anyag képződik belőlük sütés-főzés közben.

2. Vitaminok, tápanyagok

A legeltetett marhából készült faggyú például A-, D-, E- és K-vitamint is tartalmazhat, plusz konjugált linolsavat (CLA), ami gyulladáscsökkentő és anyagcsere-serkentő hatású lehet. A disznózsírban is van A- és D-vitamin, nem beszélve arról, hogy a megfelelően tartott, szabadon nevelt állatok zsírjában kedvezőbb lehet az omega-3–6 arány.

3. Nem kell iparilag finomítani

A marhafaggyúhoz vagy a disznózsírhoz nem szükséges oldószeres kivonás, hidrogénezés vagy más kémiai marhaság.

Vagyis: kevesebb feldolgozási lépés → kevesebb potenciálisan káros vegyi maradvány → természetesebb végeredmény.

4. Teltségérzet és stabilabb vércukor

A zsírok lassabban bomlanak le, mint a szénhidrátok, ezért tovább érzed jóllakottnak magad. Nem hagyják az inzulinszintet hullámvasútra ülni, ami segíthet a vércukor stabilizálásában. A ketogén étrendet követők például kifejezetten szeretik az állati zsiradékokat, mert könnyű belőlük energiát nyerni.

Mi a helyzet a kacsa- és libazsírral?

Aki magyar konyhán nőtt fel, annak nem ismeretlen a liba- vagy kacsazsíros kenyér fogalma. Ezeknek a zsíroknak nagyon gazdag, jellegzetes íze van, és régen kifejezetten luxus alapanyagoknak számítottak. Ma is rengeteg étterem használja a kacsa- és libazsírt különféle fogásokhoz.

A kacsa- és libazsírban is magas az egyszeresen telítetlen zsírsavak aránya (pl. olajsav), ezért jobb hőstabilitással rendelkeznek, mint a többszörösen telítetlen növényi olajok. Az ízük pedig sokkal karakteresebb, mélyebb, ami rengeteg ételnél előnyös lehet (például a libazsírban sült krumpli maga a mennyország).

mint mondjuk a marhafaggyú. Egyes források szerint a kacsa- és libazsír 70%-a is lehet egyszeresen telítetlen zsírsav. Ezzel sokan már-már az olívaolajhoz hasonlítják, persze azzal a kiegészítéssel, hogy ez mégiscsak állati zsiradék, teljesen más konyhai és kulturális hagyományokkal.

De mi a helyzet a koleszterinnel?

Itt jön az, amiért évtizedekig démonizálták az állati zsírokat: a koleszterin. Tény, hogy a telített zsírok és a koleszterin bevitele meg tudja emelni a vérben lévő LDL (rossz) koleszterinszintet egyes embereknél. Más kutatások szerint viszont

A képlet tehát sokkal bonyolultabb annál, mint hogy „minden telített zsír = biztos infarktus”.

Arról nem is beszélve, hogy a koleszterin fontos a szervezet számára: sejtmembránok, hormonok (például tesztoszteron, ösztrogén, kortizol) előállításához is szükség van rá. A legújabb álláspont szerint sok múlik az egyéni genetikán, az egyéb étrendi tényezőkön (például finomított cukrok, transzzsírok, rostbevitel), valamint az életmódon (mozgás, stressz, alvás).

A marhafaggyú, a disznózsír, a liba- vagy a kacsazsír nem univerzális varázsszerek, de tény, hogy sokan újra felfedezték őket, és bizonyos helyzetekben (pl. magas hőfokon történő sütéshez, paleo vagy ketogén étrendben) kifejezetten jó szolgálatot tehetnek.

Tippek a zsír biztonságos használatához

- Minőség: Ha megteheted, olyan forrásokból szerezd be a zsiradékot, ahol az állatok szabadon mozoghattak, jó minőségű takarmányt kaptak (legelő marha, szabadtartású sertés vagy szárnyas). Ezzel csökken a bennük lévő káros anyagok és maradványok mennyisége, és gyakran jobb az omega-3–6 arány is.

- Mennyiség: Ha napi fél kiló zsírt tolsz be, az nem lesz egészséges. De mérsékelt mennyiségben ezek a zsírok simán beleférhetnek egy kiegyensúlyozott étrendbe.

- Változatosság: Ne feledkezz meg az olívaolajról, a hidegen sajtolt magolajokról, és az omega-3-ban gazdag halakról sem. A szervezetednek többféle zsírsavra van szüksége, nem csak egy típusra.

- Sütési technika: Ha bő zsiradékban sütsz, törekedj arra, hogy ne égesd meg a zsírt. Bármilyen zsiradék is legyen a serpenyőben, ha túlhevíted (füstöl, megég), abból nem sül ki semmi jó.

Egy korszak vége?

A növényi olajok sokáig érinthetetlennek tűntek, míg az állati zsiradékok a táplálkozási pokolban égtek. Mostanra viszont kiderült, hogy a kép jóval árnyaltabb:

A marhafaggyú, a disznózsír, a kacsazsír és a libazsír ezzel szemben hőstabilabbak, tartalmaznak zsírban oldódó vitaminokat, nem igényelnek kémiai hókuszpókuszt az előállításukhoz, és sokkal közelebb állnak a hagyományos konyhai kultúrákhoz.

A koleszterin és a telített zsír kérdése ennél rafináltabb: az étrend egészét, a többi makrotápanyagot, az egyéni genetikát, a testmozgást és sok más tényezőt is figyelembe kell venni.

Minden zsírt lehet értelmesen, mértékkel használni – a lényeg, hogy tudjuk, honnan jön és hogyan készül. A kacsazsíros pirítóstól nem halunk meg azonnal, sőt, lehet, hogy sokkal jobban járunk, mintha egy többszörösen feldolgozott, agyonfinomított étolajba fullasztott gyorskaját ennénk.

A XX. század második feléig is állati zsírokkal főztek, aztán jött egy korszak, amikor mindezeket sutba vágtuk a szívbarátként reklámozott növényi olajokért. Most megint úgy tűnik, hogy a valóság középen van:

Végső soron mindenki maga döntheti el, mit ken a kenyérre, de legalább már senkinek nem kell lelkiismeret furdalást éreznie, ha megkívánja a zsírt. Sokkal inkább az számít: milyen zsírt eszel, honnan vetted, és hogyan illeszkedik a teljes étrendedbe?