Itt az allergia-szezon - így csökkentheted a kellemetlen tüneteket a leggyorsabban

A vagyon ritkán érkezik egyik napról a másikra. A legtöbben nem lottónyertesek vagy startupmilliárdosok lesznek, hanem hosszú évek alatt rakják össze azt az életet, amiben van tartalék, biztonság és mozgástér. És bár senki sem lát a jövőbe, vannak olyan korai viselkedésminták, amelyek elég sokat elárulnak arról, hogy valaki merre tart.

Nem arról van szó, hogy aki albérletben lakik és a hó végén számolgatja a pénzét, abból biztosan nem lesz sikeres. Sokkal inkább arról, hogyan kezeli a nehézségeket, a munkát, az idejét és a saját hibáit.

1. Elhiszi, hogy képes javítani a saját helyzetén

Azok, akik később jobban boldogulnak, nem feltétlenül a leghangosabb vagy legmagabiztosabb emberek. Inkább azok, akik hisznek abban, hogy tudnak fejlődni.

Tisztában vannak az erősségeikkel, de azzal is, miben kell még fejlődniük. Ez a hozzáállás sokkal többet számít, mint a motivációs idézetek a Facebookon.

2. A problémákat nem végállomásnak tekintik

Van, aki egy kudarc után hetekig a sors igazságtalanságán búsong, más pedig azt nézi, mit lehetne legközelebb másképp csinálni.

Az utóbbiaknak általában nagyobb esélyük van előrébb jutni.

Kutatások szerint a fejlődési szemlélet segít abban, hogy az emberek ne adják fel az első komolyabb akadálynál.

3. Kérnek visszajelzést

Sokan úgy tesznek, mintha mindent tudnának. Ez rövid távon magabiztos viselkedésnek tűnhet, hosszú távon viszont meglehetősen drága stratégia.

Nem ragadnak bele ugyanazokba a hibákba, és kevésbé sértődnek meg attól, ha valaki kritikát fogalmaz meg velük szemben.

4. Olyan emberekkel veszik körül magukat, akiktől tanulhatnak

A kapcsolatok nem csak arra valók, hogy legyen kivel meginni egy kávét péntek délután. Aki tudatosan építi a szakmai és emberi kapcsolatait, gyakran több lehetőséget talál meg. Nem fél segítséget kérni, mentorokat keres, és nem gondolja azt, hogy mindent egyedül kell megoldania.

Egy ismert kutatás szerint még a lazább szakmai kapcsolatok is fontos szerepet játszhatnak abban, hogy valaki új álláslehetőségekhez jusson.

5. Tud nemet mondani

Ez különösen hasznos képesség Magyarországon, ahol sok munkahelyen még mindig erénynek számít az állandó túlterheltség.

Nem vállalnak el minden pluszfeladatot, nem mennek el minden megbeszélésre, és nem érzik kötelességüknek mindenki problémáját megoldani.

6. Pihennek, mielőtt teljesen kiégnének

A magyar munkahelyi kultúrában még mindig sokan úgy tekintenek a kimerültségre, mint valamilyen kitüntetésre. Pedig a kutatások évek óta ugyanazt mutatják: aki kipihent, jobb döntéseket hoz, produktívabb és kevésbé hibázik. Azok, akik hosszú távon jól teljesítenek, általában felismerik, hogy a pihenés nem lustaság, hanem befektetés.

7. Tudnak alkalmazkodni

Aki még mindig ugyanazokkal a módszerekkel próbál boldogulni, mint tíz éve, könnyen lemaradhat.

A munkaerőpiac, a technológia és a gazdaság folyamatosan változik.

és nem ragaszkodnak görcsösen ahhoz, ami régen működött.

8. Nem várnak arra, hogy valaki megmondja nekik, mit csináljanak

A kezdeményezőkészség ritka és értékes tulajdonság. Az ilyen emberek nem engedélyre várnak. Ha látnak egy problémát, megpróbálják megoldani. Ha van egy ötletük, elmondják. Nem feltétlenül azért jutnak előrébb, mert mindig igazuk van, hanem mert egyáltalán lépnek.

9. Nem próbálnak egyszerre mindent csinálni

A multitasking jól hangzik az önéletrajzban, de a valóságban gyakran csak annyit jelent, hogy valaki egyszerre több dolgot végez közepes színvonalon.

Tudják, mi fontos és mi nem, és nem akarnak egy nap alatt három napnyi munkát elvégezni. Ha kell, delegálnak, segítséget kérnek vagy egyszerűen elengednek feladatokat.

10. Rendszeresen átgondolják a döntéseiket

A Harvard Business Review kutatása szerint a vezetők jelentős része a kudarcokból és a kellemetlen helyzetekből tanul a legtöbbet. Az önreflexió nem valamilyen ezoterikus gyakorlat, hanem annak felismerése, hogy időnként érdemes megállni és végiggondolni, mi működött és mi nem. Aki erre képes, általában gyorsabban fejlődik.

11. Nem csak azt nézik, mi nincs meg nekik

Mindig lesz valaki, akinek nagyobb a fizetése, szebb a lakása vagy újabb az autója. Azok viszont, akik kizárólag erre koncentrálnak, könnyen beleragadnak az elégedetlenségbe.

Kutatások szerint a hála és az elégedettség érzése még a pénzügyi döntésekre is pozitív hatással lehet: türelmesebbé teszi az embereket, és csökkenti a rossz impulzusvásárlások esélyét.

A felsorolt szokások természetesen nem garantálják, hogy valakiből milliárdos lesz. A családi háttér, a szerencse, az egészség vagy éppen a gazdasági helyzet is rengeteget számít. De ezek azok a viselkedésminták, amelyek alapján gyakran már jóval az első komolyabb siker előtt látszik, hogy valaki képes lehet stabilabb, biztonságosabb és anyagilag is nyugodtabb életet építeni magának.

Via Yourtango

Évekig sulykolták, hogy a cukros ételek vése a lehető legnagyobb ártalom, amit magunkkal tehetünk. Erre most jön egy kutatás, ami szerint lehet, hogy a teljes cukormegvonás sem annyira ideális, mint aminek hittük.

Sőt, egy friss, egereken végzett kísérlet szerint

A Dasman Diabetes Institute kutatói fogtak egy tucat egeret, és 16 hétre diétára ítélték őket – írta a ScienceAlert. Mindkét csoport alacsony zsírtartalmú étrendet kapott, a csavar csak annyi volt, hogy az egyik csapat étrendjében volt szacharóz (a jó öreg kristálycukor), a másikéban pedig egyáltalán nem.

A kutatók maguk is elismerték, hogy az alacsony zsírtartalmú diétákat az egészség védőpajzsaként reklámozzák, de arra jutottak, hogy „a szacharóz eltávolításának következményei egy alacsony zsírtartalmú étrend keretein belül továbbra is tisztázatlanok”. Hát, most már kevésbé. A legbizarrabb az egészben, hogy az egerek mája elkezdett zsírosodni, pedig a testtömegük szinte grammra megegyezett a cukrot is fogyasztó társaikéval.

A kísérlet végére a cukormentes csoportban élő egereknél elég kellemetlen változásokat figyeltek meg.

Emellett romlott a glükózkontrolljuk, és az inzulinrezisztencia jeleit mutatták, ami a 2-es típusú cukorbetegség előszobája. Vagyis kívülről fittnek tűntek, belül viszont csendben zajlott a leépülés.

A kutatást vezető immunológus, Rasheed Ahmad szerint a tanulság nem az, hogy mostantól mindenki kanalazza a cukrot, hanem hogy a teljes tiltás sem feltétlenül célravezető. „Az eredmények arra utalnak, hogy a szacharóz teljes eltávolítása egy alacsony zsírtartalmú étrendből negatívan befolyásolhatja a bélmikrobiótát és az anyagcsere-egészséget” – mondta, hozzátéve, hogy a lényeg a kiegyensúlyozott szénhidrátbevitel fenntartása.

A gyors fogyást ígérő fogyasztó injekciók, mint az Ozempic vagy a Wegovy népszerűsége közben sorra derülnek ki az újabb és újabb aggasztó mellékhatások. A csodaszerek használata korántsem kockázatmentes, és a hosszú távú következményeket még csak most kezdik feltárni.

Úgy tűnik, a szélsőséges megoldások helyett mégis a jó öreg mértékletesség és a kiegyensúlyozottság lehet a nyerő.

Van a nyárban egy egészen biztos pont: a pillanat, amikor a konyhai vagy a kerti kuka egy biológiai fegyverré érik. A hőség és a szerves hulladék nászából olyan szagorkán születik, ami elől nincs menekvés, és ami vonzza a nyüveket. De mielőtt felgyújtanád az egészet, vagy vegyvédelmi ruhában vinnéd ki a szemetet, van egy jobb ötletünk. Egy tízperces rutin, és három filléres háztartási szer elég ahhoz, hogy a probléma légszennyezésből szimpla logisztikai feladattá szelídüljön.

A csata első és legfontosabb lépése a kuka totális megtisztítása, de nem akárhogy. A Bunte.de cikke szerint a nagytakarítási protokoll kulcsa a módszeresség: egy slaggal vagy magasnyomású mosóval fentről lefelé haladva kell lebombázni a koszt a falakról. A trutyis vizet kiöntöd, majd az egészet megismétled, amíg a végeredmény csillogó nem lesz.

Ha a terep tiszta, jöhet a szagok elleni csodafegyver-arzenál. Permetezz a kuka belsejébe hígított eceteszenciát, ami kinyírja a szagokat okozó baktériumokat. Ha utálod az ecetszagot, a citromsav a te barátod: ugyanazt tudja, csak kulturáltabb illattal. A harmadik opció a szódabikarbóna, amit a száraz kuka aljára kell szórni, hagyni pár napig dolgozni, majd egy gyors öblítéssel eltávolítani. Ez a hármas hatékonyabb, mint bármilyen drága, vegyszeres csodaszer.

Emellett van egy bevált, régimódi trükk is: az ételmaradékokat csomagold újságpapírba, mielőtt kidobod.

A Floridai Egyetem megvizsgálták több mint 40 ezer ember 62 876 retinafotóját, hogy azonosítsák azokat a finom jeleket, amik összefüggésbe hozhatók a későbbi kognitív hanyatlással. A kutatás a Journal of Alzheimer's Disease szaklapban jelent meg.

Az MI-t arra tanították, hogy a szemfenéki képekből olvasson ki 12, az Alzheimerrel összefüggő kockázati tényezőt, mint a vérnyomás, a testtömeg, a dohányzás vagy a depresszió. És láss csodát, a program talált is mintázatokat. A modell szerint a látóidegfő és a retina ereinek mintázatai voltak a leginkább informatívak.

– magyarázza Ruogu Fang, a tanulmányt vezető biomérnök.

A retina ugyanis nem csak egy fényérzékeny szövet a szem hátsó részén, hanem lényegében az agyunk egy szabad szemmel is vizsgálható darabkája, tele idegekkel és erekkel.

Mivel a retinafotózás már most is rutin a cukorbetegek szűrésére, és a zöld hályog követésében is széles körben alkalmaznak képalkotást, a módszer viszonylag könnyen beépülhetne a meglévő vizsgálatokba.

A friss eredmények nem a semmiből érkeztek. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy bizonyos szemproblémák jelezhetik a demencia kockázatát, és a genetikai fronton is komoly előrelépés történt. Az alváshiány pedig bizonyítottan gátolja az agy éjszakai tisztulási folyamatát, ami a káros lerakódások felhalmozódásához vezethet. Úgy tűnik, a jövő stratégiája a korai kockázatbecslés és a tudatos életmód kombinációja lehet.

Via Qubit