ÉLETMÓD
A Rovatból

Itt a francia diéta, ami veri a mediterrán étrendet a hosszú élet, az elhízás és a rák tekintetében

Francia diéta vs. mediterrán – mit mond az orvos a hosszú élet titkáról?

Megosztom
Link másolása

Zöldség, olívaolaj, feta? Ugyan már. A hosszú élet titka valószínűleg nem a mediterrán kajákon, hanem egy jó francia sajttálon keresendő – legalábbis Dr. Michael Aziz szerint, aki azt mondja: „a francia étrend győz minden kategóriában.”

Több évtizedes egészségügyi ajánlásokkal ment szembe a belgyógyász orvos, aki a Kortalanság forradalma című könyv szerzője, és most azzal állt elő, hogy

az igazi egészségtudatos életmód nem Krétán vagy Szantorinin, hanem Párizsban kezdődik.

A New York Postnak elmondta: ideje újraértékelni, amit a sajtokról, a borokról – és úgy általában – a francia konyháról gondolunk.

Miért szorult háttérbe a croissant?

A mediterrán diéta a 20. század óta számít egészségesnek: a híres Hét Ország Tanulmánya kimutatta, hogy az alacsony telített zsírtartalmú étrend csökkenti a szívbetegségek kockázatát.

Igen ám, mondja Dr. Aziz, de ez a tanulmány „válogatott” országokat vizsgált –

kihagyva például Franciaországot és Svájcot, ahol a lakosság szó szerint vajon és sajton él, mégis alacsonyabb a szívbetegség aránya.

„Az emberek tehát hátat fordítottak a vajnak és a sajtnak, és rábízták magukat a görög modellre – szerintem ez hiba volt.”

„Jó a mediterrán diéta – ha napi 8 órát kapálsz”

„Nincs kétség, a mediterrán diéta remek: tele van zöldséggel, gyümölccsel és teljes kiőrlésű gabonával – naponta akár 7-11 adaggal is” – mondja Aziz.

A gond csak az, hogy ezeket a tanulmányokat fizikai munkát végző földműveseken végezték.

A modern, irodai székhez ragadt nyugati ember nem égeti el ugyanúgy azokat a szénhidrátokat.

Az orvos szerint így a mediterrán étrend akár hízáshoz is vezethet, és kifejezetten veszélyes lehet azoknak, akik fogyni szeretnének.

Miért vékonyabbak a franciák?

A WHO szerint Görögország az elhízási listán 43. helyen áll, míg Franciaország a 143. Ez meglepő, ha azt nézzük, hogy croissant-on, vajon, sajton és boron élnek – de Aziz szerint a titok a porciókban rejlik.

„A francia étrend kisebb adagokat és lassú étkezést hangsúlyoz, ami jobb emésztést és kevesebb kalóriabevitelt jelent.”

Ezzel szemben a mediterrán konyha hajlamos a túlzásba vitt olívaolajjal, diófélékkel, és teljes kiőrlésű gabonákkal operálni.

„Könnyű naponta 7-11 szelet teljes kiőrlésű kenyeret megenni, de én még soha nem láttam senkit, aki ugyanennyi croissant-t elpusztított volna.”

Teljes tejtermék = teljes élet

Az elhízás csökkentése már önmagában jót tesz a csontoknak, de a francia étrend extra bónuszt is ad: sok zsíros tejterméket.

„A sajt és a joghurt tele van kalciummal és D-vitaminnal, ami jót tesz a csontoknak”

– mondja Aziz.

És nem csak a csontokról van szó: az orvos szerint a francia étrend csökkenti a vastagbélrák kockázatát.

„A mediterrán diéta korlátozza a tejtermékeket, pedig a kalcium kulcsfontosságú szerepet játszik a vastagbélrák megelőzésében. És ez a betegség már 50 alattiaknál is tömegesen jelentkezik.”

Franciaországban 100 ezer főből 22 embert diagnosztizálnak vastagbélrákkal, míg Görögországban ez a szám 149.

Bort az asztalra, nem a bárpultra

Mindkét diéta támogatja a mérsékelt vörösbor-fogyasztást – de

a franciák mindig étkezés közben isznak,

és Aziz szerint ez kulcsfontosságú.

„A bor étellel együtt történő fogyasztása csökkenti a vércukorszint kiugrását, javítja az emésztést és elősegíti a polifenolok felszívódását.”

A polifenolok antioxidáns hatású növényi vegyületek, amelyek segíthetnek a sejtkárosító szabadgyökök semlegesítésében. De fontos: túlzásba vinni nem szabad – napi egy pohár nőknél, kettő férfiaknál a maximum.

Hús van, hal nem annyira

A francia étrend előnyeit növeli, hogy jó minőségű húsokat tartalmaz – köztük belsőségeket, például májat is.

„A máj tele van vassal, B-vitaminokkal és olyan tápanyagokkal, amik fontosak az agyműködéshez és a vérképzéshez.”

A mediterrán étrend inkább a halakra épít, ami kiváló az omega-3 miatt, de alacsonyabb lehet a vastartalma – és nem mindenki találja elég laktatónak.

És a végén: ki él tovább?

„A franciák étrendje győz a hosszú élet tekintetében is” – zárja Aziz.

Franciaországban az átlagéletkor 83,1 év, míg Görögországban 81,8. Nem óriási különbség, de úgy tűnik, a sajt, vaj, és bor kombinációja mégiscsak működik.

„Ez az adat arra utal, hogy a franciák a gazdag, zsíros ételek ellenére is karcsúbbak és egészségesebbek maradnak – valószínűleg a kisebb adagoknak és az étkezések ritmusának köszönhetően.”


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Ezért nem szabad nyitva tartanod a mosógép ajtaját akkor sem, ha bebüdösödik tőle a dob
A szakértők szerint sürgősen szokj le róla, mert a nyitva hagyott ajtó többet árt, mint használ. Azt is elmagyarázták, miért.

Megosztom
Link másolása

Első ránézésre logikusnak tűnhet nyitva hagyni a mosógép ajtaját – hiszen így kiszellőzik, és nem lesz dohos. Valójában azonban ez a módszer többet árt, mint használ - írja a Startlap az Ireceptar portálra hivatkozva.

A cikk azt írja, problémákat okozhat hosszú távon a nyitva hagyott mosógép-ajtó.

A szakértők szerint egyébként nem garancia a penészképződés megakadályozására az, ha nyitva hagyjuk az ajtót. Viszont árthatunk vele.

Folyamatosan terheli ugyanis a zsanérokat a nyitott ajtó súlya. Emiatt az elöltöltős mosógépek ajtajánál a zsanérok később meglazulhatnak. "Ez akár milliméternyi elmozdulás is lehet, ami problémákat okozhat a nyitásnál, zárásnál, a tömítésnél, sőt, még az ajtózár működésénél vagy a mosási ciklus során is"

- írja a lap.

A nyitott hagyott ajtó ráadásul a mosógép mechanikájára is hatással lehet, főleg a modernebb, szenzorokkal ellátott típusoknál. Ha pedig a gép nem pontosan érzékel, a mosást és a szárítást is befolyásolhatja, és előfordulhat, hogy több áramot fogyaszt majd a gép.

Ezért a szakértők a következőt javasolják.

Mosás után hagyd nyitva az ajtót, amíg lehűl és kiszárad a dob, azután csukd be a mosógéped ajtaját. Rendszeresen futtass tisztító programot, időnként pedig ecetes vízzel vagy speciális tisztító folyadékkal mosd át a dobot. Fontos, hogy ne használj tömény ecetet a mosógép tisztításához, mert azzal tönkre teheted.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
A „halhatatlanság növénye” sokkal hatékonyabb, mint a zöld tea, csak épp alig hallott róla bárki
Bár a hagyományos kínai gyógyászatban évszázadok óta használják, nyugaton csak az utóbbi 10 évben kezdett felfutni.

Megosztom
Link másolása

Miközben a fél világ ginszenggel és ginkgo bilobával próbálja felpörgetni az agyát, vagy lecsillapítani az idegrendszerét, addig szinte senki sem tud arról, hogy

létezik egy „halhatatlanság füveként” becézett gyógynövény, amelyről egyre több kutató állítja: simán lehet, hogy többet tud, mint a zöld tea.

„Kevesen ismerik” – mondta Dr. Michael Aziz belgyógyász, regeneratív orvostudományi specialista a New York Postnak. Ő maga naponta 900 mg jiaogulant fogyaszt.

Jiaogulan? Jia-ó-gula-mi?

A hivatalos nevén Gynostemma pentaphyllum-nak nevezett növény a dús, hegyvidéki délkelet-ázsiai régiókban nő, és olyan beceneveket kapott, mint a „déli ginszeng” vagy épp a „csodanövény.” Bár a hagyományos kínai gyógyászatban évszázadok óta használják, nyugaton csak az utóbbi 10 évben kezdett felfutni.

Leggyakrabban gyógyteaként vagy étrend-kiegészítőként lehet vele találkozni, de a kutatók és az orvosok szerint érdemes komolyan venni.

„A jiaogulan tea ORAC-értéke (ez az antioxidáns kapacitás mérőszáma) nyolcszor magasabb, mint a zöld teáé” – állítja Dr. Aziz, The Ageless Revolution című könyv szerzője.

Az orvos egyébként 1–2 teáskanál szárított levelet ajánl 2,5 deciliter vízhez, amit forrázás után érdemes leszűrni, és úgy elfogyasztani.

Az ízéről ő azt mondja, keserű, de kicsit édeskés is – mások szerint egyszerűen csak „földes.” A keserűség a szaponinoknak köszönhető, ezek azok a szerves vegyületek, amelyek a növény állítólagos egészségügyi hatásaiért felelősek.

„A keserű íz különösen hatékony a belső hő és méreganyagok eltávolításában, így például vírusos hepatitisz, krónikus gyomorhurut vagy hörghurut esetén is hasznos lehet” – írták a Journal of Functional Foods 2025. januári számában.

A kutatók szerint a jiaogulan édes komponensei ráadásul a szív és a máj működését is támogatják, javítják a vér és az energia (csi) áramlását, és különösen jól hatnak magas vérzsírszint, magas vérnyomás, zsírmáj, álmatlanság és fejfájás esetén.

Mit tud ez a növény pontosan?

A jiaogulan fő hatóanyagai a gypenozidok, amelyek egyébként kémiailag nagyon hasonlóak a ginszengben található ginszenozidokhoz.

„A gypenozidok aktiválják az AMP-aktivált protein kinázt, amely

kulcsszerepet játszik a sejtek energiaháztartásának fenntartásában. Emellett antioxidáns hatásuk is van”

– magyarázza Aziz.

De nem állnak meg itt: „Javítják az inzulinjelzést és a mitokondriumok működését is – ezek pedig a sejtek energiatermelő központjai.

Ezek azok az öregedési folyamatok, amelyek hosszú távon a legtöbbet nyomnak a latban, ha élettartamról van szó.”

Az orvos szerint a jiaogulan daganatellenes hatással is bírhat, emellett csökkentheti a vérnyomást is.

És a mellékhatások?

Vannak, de elég enyhék – és a legtöbb embernél egyáltalán nem jelentkeznek. Dr. Aziz szerint a jiaogulan alapvetően biztonságosan fogyasztható, de

előfordulhat hányinger, hasmenés, ritkábban szédülés, homályos látás vagy fülzúgás. Mivel gyógyszerkölcsönhatások lehetségesek, főleg krónikus betegség esetén érdemes orvossal egyeztetni.

Ami különösen fontos:

„A cukorbetegek legyenek óvatosak, mert a jiaogulan csökkentheti a vércukorszintet, így ha sokat isznak belőle, előfordulhat, hogy csökkenteni kell a gyógyszeradagjukat – természetesen orvosi kontroll mellett.”


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Pontosan kiszámolták, mikortól teszi tönkre a testedet a cigi, a pia meg a kanapé
Tudósok kiszámolták, hány évesen üt vissza, ha fiatalon túltolod a bulizást meg a cigizést, és utálsz mozogni.

Megosztom
Link másolása

Nem túl jó hír azoknak, akik szerint fiatalon mindent szabad: egy új finn kutatás most megmutatta, pontosan hány éves korodban kezdhetsz szembesülni azzal, hogy a korábbi cigi-pia-nullamozgás kombód komolyan betett az egészségednek.

A Laurea Egyetem kutatói azt vizsgálták, mennyire teszi tönkre magát hosszú távon az, aki már fiatalon túlzásba vitte a cigizést, a piálást, és ehhez még semmi testmozgás nem társult. A válaszuk elég egyértelmű:

36 éves korodra konkrétan szembejöhetnek veled azok a mentális és fizikai bajok, amikről korábban azt gondoltad, hogy csak jóval később kell aggódni miattuk.

Tiia Kekäläinen kutatásvezető azt mondta, az eredményeik tökéletesen rávilágítanak, mennyire fontos időben foglalkozni ezekkel a szokásokkal:

„Az eredményeink hangsúlyozzák, hogy minél korábban kell lépni a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az ülő életmód ellen, mert ezek káros hatásai összeadódnak.”

Ha lusta voltál fiatalon, nem úszod meg a következményeket

A kutatók szerint egyértelműen látszik, hogy akik már fiatalon beépítették az életükbe a dohányzást és a masszív alkoholfogyasztást, ráadásul nem mozogtak, azok közül sokan már a harmincas éveik közepére komoly problémákkal néztek szembe.

Például az jött ki a számokból, hogy:

- a dohányzás elsősorban a mentális egészséget tette tönkre,

- a fizikai inaktivitás egyértelműen rossz fizikai állapothoz vezetett,

- az alkohol pedig mindkét fronton, testi és lelki szinten is visszavett az egészségből.

És hogy mit jelent pontosan a kutatásban a „masszív alkoholfogyasztás"? Az Alcohol Change UK adatai alapján nagyivónak az számít, aki évente férfiként kb. 735 doboz (3,3 decis) 5%-os sört, nőként pedig kb. 515 dobozt gurít le.

Nem kell, hogy így maradjon

A vizsgálat Jyväskyläben, Dél-Finnországban zajlott, összesen 326 ember egészségét követték 1986-tól 2021-ig.

A résztvevők akkoriban 27 évesek voltak, és időszakonként újra és újra megvizsgálták őket (36, 42, 50, majd 61 évesen is). Végül 206 ember adatait sikerült végigelemezni.

Bár a kutatás egyértelműen kimondta, hogy a káros szokásokkal már a fiatal felnőtt korban érdemes leszámolni, Kekäläinen szerint sosem késő változtatni:

„A jó hír viszont az, hogy soha nincs késő áttérni egy egészségesebb életmódra. Még középkorúként is komoly előnyökkel jár, ha az ember változtat a szokásain.”

A Z generáció lehet, hogy jobban jár

A kutatók hangsúlyozták, hogy az eredmények a mostani fiatalabb generációknál máshogy alakulhatnak, mert jelentősen megváltoztak a társadalmi szokások. Egy 2023-as Gallup-felmérés például kimutatta, hogy

a 35 év alatti felnőttek 38 százaléka állítja, egyáltalán nem iszik alkoholt. Ez tíz százalékkal magasabb arány, mint 20 éve volt.

A tanulmány készítői azt is jelezték, hogy nem vizsgálták részletesen a résztvevők étrendjét, így ez még bőven befolyásolhatja az eredményeket – szóval ha már egyszer belevágsz a reformba, valószínűleg azt sem árt figyelembe venni, mit dobsz be vacsira.

Via NewYorkPost


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Aki „idősen” szül gyereket, az lassabban és később öregedhet – igen, akár előnyös is lehet a kései anyaság
Egy orvos elmagyarázta, miért nem szörnyűség, ha valakinek nem jön össze fiatal korában a családalapítás.

Megosztom
Link másolása

A kései gyerekvállalás előnyeiről jelent meg nemrég egy cikk a Buzzfeeden.

Igen, jól olvastad: akár előnyökkel is járhat, ha valaki nem a biológiailag ideálisnak tartott 19 és 26 éves kora között szüli meg a gyermekeit.

Harminc-negyven-ötven évvel ezelőtt egyáltalán nem számított általánosnak, hogy valaki a harmincas, vagy uram bocsá' a negyvenes éveiben vállal gyermeket nőként. De az egészségügy és a terhesgondozás sem tartott még ott, ahol most - gondoljunk csak az ultrahangra és egy sor korszerű, genetikai szűrésre. Arról nem is beszélve, hogy egészen máshogy táplálkoztak az emberek és kevésbé voltak egészségtudatosak.

Ma már a fejlett országokban egyre gyakoribb, hogy a nők 35 év felett, sőt akár 40 éves koruk után adnak életet az első gyermeküknek. Gondoljunk csak Osvárt Andreára, aki 45 évesen lett anya.

Nos, egy TikTok-videó, amelyben Dr. Christine Noa Sterling nőgyógyász-szülész, a SterlingParents nevű közösség alapítója pont arról beszélt, hogy egyáltalán nem szörnyűség, ha valaki "idősen" lesz anya.

A videóban egyébként egy olyan hozzászólásra válaszolt, amelynek írója úgy véli, hogy nehéz az élet idős szülőkkel.

Az orvos azt mondta, hogy továbbra is támogatni fogja azokat, akik kitolják a gyermekvállalást, és "érettebb nőként" vállalnak gyereket. Szerinte akár fiatalabb szülőkkel is nehéz lehet az élet.

Dr. Sterling szerint nemcsak az "idősebb korban" - 35 év felett - szülő anyáknak, hanem a "korosabb" anyák gyermekei is megtapasztalhatnak bizonyos előnyöket. Az egyik ilyen előny a várható magasabb életkor. Van olyan kutatás, amely szerint a 35 év feletti terhesség akár az öregedési folyamatokat is befolyásolhatja a telomerek révén – ezek a genetikai struktúrák az öregedés szempontjából kulcsfontosságúak.

(A telomer vagy teloméra a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz. Szerepe kettős: megakadályozza, hogy a kromoszómavégek összetapadjanak, illetve a sejtosztódás során védi a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól.)

A lényeg, hogy lassabban öregedhet és tovább élhet az, aki "idősebb korában" szül gyermeket.

Az orvos arról is beszélt, hogy az idősebb szülők gyermekeinél kisebb lehet a baleseti sérülések kockázata, valamint jobb lehet az általános egészségi állapotuk és fejlődésük. További előny lehet a magatartásbeli, szociális és érzelmi problémák alacsonyabb kockázata.

Viszont felhívta rá a figyelmet, hogy a kor előrehaladtával valóban nagyobb lehet különféle kromoszóma-rendellenességek, például a Down-szindróma kockázata. Azt is fontos tartotta megjegyezni, hogy magasabb életkorban csökken a termékenység, vagyis a teherbeesés valószínűsége.

Például a 19–26 éves korosztályban az ovuláció idején történő, védekezés nélküli közösülésnél a teherbeesés esélye 50 százalék, ami 35–39 éves korra 30 százalékra csökken.

Forrás: Buzzfeed

Megosztom
Link másolása