Gólya a kéményen: 100 ezer forintos bírság fenyeget, de a szén-monoxid ölhet
Egy hűvös márciusi reggelen kilépsz az udvarra, felnézel a tetőre, és füst helyett egy hatalmas, gallyakból rakott hegyet látsz a kéményed tetején. A gólyapár visszatért a hosszú vándorútjáról.
A látvány egyszerre fenséges és kétségbeejtő, hiszen a madár szigorúan védett, a fészek viszont életveszélyesen eldugaszolhatja a füstelvezetőt.
A legfontosabb alapszabály: engedély nélkül semmiképp se nyúlj hozzá, inkább azonnal egyeztess a katasztrófavédelem kéményseprőivel, és kezdj el tervezni egy kémény fölé emelhető gólyakosarat.
A fehér gólya Magyarországon fokozott jogi oltalmat élvez, természetvédelmi értéke egyedenként százezer forint. A hazai jogszabályok és az európai uniós madárvédelmi irányelv alapján a faj egyedei, tojásai, fiókái, sőt maga a fészek is védelem alatt áll. Az eltávolítás vagy áthelyezés minden esetben engedélyköteles, amelyet a területileg illetékes megyei kormányhivatal természetvédelmi hatósága adhat ki.
A jogi védelem mellett a legnyomósabb érv a beavatkozás ellen a puszta fizikai kockázat.
Egy kifejlett gólyafészek súlya elérheti a 300 kilogrammot is, és szakszerűtlen eltávolítása komoly statikai problémákat okozhat. Ennél is súlyosabb a tűz- és életveszély. Nemcsak a fűtés hatékonyságát rontja, de a szén-monoxid visszajutását is okozhatja a lakótérbe, ami tragédiához vezethet. A katasztrófavédelem szakemberei ilyenkor ideiglenesen le is állíthatják a kémény használatát.
A legjobb és leginkább elterjedt műszaki megoldás a kéményre szerelhető fészektartó állvány, vagyis a „gólyakosár”. Ez a szerkezet fél-egy méterrel a kémény nyílása fölé emeli a fészket, így a füstgázok zavartalanul távozhatnak, a madarak pedig biztonságban maradhatnak. Egy ilyen tartószerkezet anyag- és kivitelezési költsége helyi civil példák alapján százezer és százötvenezer forint között mozog.
A szakemberek azonban óvatosságra intenek. „Ha régen alkalmas is volt a természet arra, hogy az időjárásra következtessenek belőle, ma már biztosan nem az” – nyilatkozta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.
Hozzátette, a klímaváltozás miatt egyre több gólya telel át Magyarországon, ami tovább árnyalja a vonulásukból levonható következtetéseket.
A legelső lépés mindig a kéményseprő vagy a katasztrófavédelem értesítése a füstgázelvezetés ellenőrzése miatt, majd a természetvédelmi hatósággal való kapcsolatfelvétel a jogszerű és biztonságos megoldás érdekében.