ÉLETMÓD

Bizsergető menekülés a valóság elől: amiért egyre többen hallgatnak ASMR-t

Miközben egyre többen szoronganak, milliók keresik a megnyugvást egy fülhallgatón és egy suttogó-duruzsoló idegenen keresztül. Az elmúlt évtizedben komoly ASMR-evolúció zajlott körülöttünk, ami pszichológiai kérdések sorát veti fel - ezeket válaszoljuk most meg.

Megosztom
Link másolása

Ha valaha is elmerültél egy videóban, ahol egy ember suttogva bont ki egy csomagot, egy hajszálvékony ecsettel „sminkeli” a kamerát, vagy aprólékosan tisztogat egy mikrofont, valószínűleg már volt dolgod az ASMR-ral. Pláne, ha közben azt érezted, hogy kellemes bizsergés fut végig a tarkódtól egészen a lapockádig.

Az ASMR-titok

A 2009 körül „suttogós videók” néven indult műfaj mára egyre szélesebb közönséget vonz. Az ASMR (magyarul Autonóm Szenzoros Meridián Válasz) nevű jelenség lényege, hogy bizonyos ingerek – például

lágy hangok, lassú, ismétlődő mozdulatok, közeli kameraállások – kellemes, relaxáló érzést válthatnak ki,

sőt sokaknál egészen konkrét fizikai reakciót is: bizsergést a fejbőrön, ellazulást, álmosságot - később pedig mély alvást.

A The Guardian riportja szerint egyre több fiatal felnőtt fordul ezekhez a videókhoz, hogy enyhítse a mindennapi szorongást, elalvási nehézségeket vagy akár a magányt.

A cikkben idézett kutatás szerint a 18–24 évesek közel 60%-a hetente többször is ASMR-videókat néz, és legtöbben „valódi megnyugvásként” élik meg az élményt.

„Az ASMR célja a relaxáció, és ma már objektív bizonyítékaink is vannak arra, hogy valódi fiziológiai válaszokat vált ki”

– mondja Sóvágó Lilla pszichológus, ASMR-kutató, akit arról kérdeztünk, hogyan működik ez az egész, és van-e az ASMR jelenségnek olyan bugyra, ahová nem szívesen kerül az ember.

Ez történik a testben ASMR nézése közben

„Azoknál, akik érzékenyek az ASMR-ra, a videók nézése során csökken a pulzus – ez várható is, hiszen a cél a nyugalmi állapot elérése. Ugyanakkor érdekes módon nő a bőrvezetőképesség szintje is, ami azt jelzi, hogy az ASMR nem pusztán ellazít, hanem egyfajta euforikus nyugalmi állapotot hoz létre” – mondja Sóvágó. Ez egy paradox reakció: a test egyszerre jelez nyugalmat és enyhe izgalmat.

„A lágy beszéd, lassú mozdulatok, kamerába való közvetlen beszéd, közeli képek – mind alapvető ASMR-ingerek” - mondta az ASMR kutató.

A YouTube-on most már főzős vagy takarítós videók is használják az ASMR hashtaget, hiszen ezzel befolyásolhatják az algoritmust, de az autentikus élmény ennél specifikusabb.

Sóvágó szerint a bizonyítékok azt mutatják, hogy mindez nem csak szubjektív élmény, a fiziológiai válaszok mérhetők, amelyek a nézők/ hallgatók véleményével összhangban vannak.

Az ASMR pozitív hatásai

A szinte minden pillanatunkat átszövő stressz hatékonyan csökkenthető az ilyen kaparászós-szöszmötölős videók nézésével vagy csak hallgatásával. Emellett a nyugalom- és boldogágérzet is nőhet az emberben, és az ASMR számlájára írható még nyugodt alvás is.

“Az ASMR ilyen értelemben egyfajta pihenést nyújt, és ha kipihentek, kiegyensúlyozottabbak vagyunk, természetesen hatékonyabban tudunk szembenézni a mindennapi kihívásokkal is”

- emeli ki Sóvágó.

Kinek ajánlott?

„Nem szívesen húznék határt, hogy kinek való, kinek nem. Mindenkit arra bátorítanék, hogy próbálja ki. Lehet, hogy egy új, hatékony relaxációs eszközt talál benne. Az ASMR-videók világa elképesztően sokszínű, és épp ez adja az erejét: mindenki megtalálhatja azt a típust, ami nála működik” – mondja Sóvágó.

És hogy miért éppen most pörgött fel ennyire?

A Guardian cikk szerint a jelenség szorosan összefügg a társas kapcsolatok visszaszorulásával. „Egyfajta paraszociális interakcióról van szó – magyarázza a lap szakértője – Olyan érzésünk lehet, mintha valaki személyesen velünk törődne, de közben nincs szükségünk reakcióra. Ez lehet rendkívül megnyugtató, különösen azoknak, akik szociális szorongással élnek.”

Az ASMR hátulütői

Bár a legtöbben ártalmatlan kikapcsolódásként tekintenek rá, mint bármilyen önnyugtató tevékenységnek, az ASMR-nak is lehetnek árnyoldalai.

„Egyelőre nincs kutatás arról, hogy függőséget okozhat-e, de óvatosságra intenék – mondja Sóvágó. – Az ASMR egyfajta érzelemfókuszú megküzdési forma.

Ha valaki csak erre támaszkodik, és elhanyagolja a problémafókuszú stratégiákat

– tehát nem dolgozik a stresszt kiváltó tényezőkön –, az hosszú távon nem vezet egyensúlyhoz” - fogalmazza meg igazából az arany középutat a pszichológus.

A digitálisan közvetített intimitás is felvethet kérdéseket: „Az ASMR-videók látszólag betöltik a gondoskodás iránti igényünket. De ha ezek helyettesítik az emberi kapcsolódásokat, az hosszú távon szociális elszigetelődéshez vezethet – ez azonban jelenleg csak hipotézis, nincsenek rá még bizonyítékok” – teszi hozzá.

Egyelőre altató, de lehetne terápia is

Sokakban felmerül, hogy az ASMR terápiás eszközként is alkalmazható lehetne. Sóvágó Lilla szerint ez még nyitott kérdés:

„kutatják, hogyan lehetne beépíteni terápiás folyamatba,

de még kevés adat van. Én személy szerint még nem használom a klienseimmel, viszont kutatóként nagyon izgalmasnak tartom.”

A Guardian által idézett tanulmány is hangsúlyozza, hogy bár az ASMR jelentősen enyhítheti a stresszt és szorongást, nem helyettesíti a professzionális mentálhigiénés támogatást.

ASMR: menekülés vagy megküzdés?

„Az ASMR valóban segíthet abban, hogy jobban érezzük magunkat, de fontos, hogy ne váljon az egyetlen eszközünkké a stressz ellen. Ha például egy nehéz nap után ASMR-t nézünk, és ez segít megnyugodni, akkor jobban tudunk szembenézni a problémákkal másnap.

De ha minden este csak ezt használjuk elalváshoz, és közben semmit nem változtatunk a napközbeni stresszforrásokon, az hosszú távon nem lesz elég.”

Az ASMR tehát lehet egy hatékony relaxációs eszköz, különösen azok számára, akik nyitottak az új típusú élményekre. De – mint minden önsegítő technikánál – itt is fontos az egyensúly. Ahogy Sóvágó fogalmaz: „Az ASMR nem gyógyszer, hanem egy lehetséges út a nyugalom felé. Hogy ez kinek, mikor és hogyan működik – az mindig egyéni kérdés.”


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
6 dolog, amivel kinyírod a beleidet – és hosszú távon saját magadat is
Ha a beleiddel valami nincs rendben, azt egész szervezeted megsínyli. Ezért fontosa rendszeresség és a mértékletesség.

Megosztom
Link másolása

A bélrendszerünk nemcsak az emésztés színtere, hanem az egészségünk egyik legfontosabb alappillére.

Itt zajlik a tápanyagok felszívódása, az immunrendszer aktivitásának nagy része, és itt termelődnek azok a hormonok, amelyek még a hangulatunkra is hatással vannak.

Éppen ezért ha a beleinkkel valami nincs rendben, az egész szervezetünk megsínyli. Erre hívta fel a figyelmet nemrég a Glamour.

Sajnos a rohanó életmód olyan rossz szokásokkal jár, amelyek alattomosan, de folyamatosan rombolják a bélflórát – most megmutatjuk, melyek ezek.

1. Krónikus stressz – a bélrendszer első számú ellensége

Lehet, hogy nem is gondolnád, de a tartós stressz a beleidet is megbetegíti. A szervezet ilyenkor folyamatos "menekülési" üzemmódban van, az emésztés háttérbe szorul, a bélmozgások és a bélfal működése lelassul vagy épp felborul. A stressz gyulladást okozhat a bélben, rontja a bélflóra egyensúlyát, és hozzájárulhat olyan betegségekhez, mint az irritábilis bél szindróma (IBS) vagy a gyulladásos bélbetegségek.

2. Túl steril környezet – ha mindenből kiirtod a mikrobákat, magad is ártasz

A túlzásba vitt higiénia, folyamatos fertőtlenítés és antibakteriális szerek használata nemcsak a kórokozókat, de a hasznos mikrobákat is eltünteti az életedből. A bélflóra egészséges kialakulásához és fenntartásához szükség van a környezet mikrobiális sokféleségére. A gyerekek fejlődő immunrendszere például kifejezetten igényli a természetes mikrobiális ingereket – ezek hiányában nőhet az allergiák és autoimmun betegségek kockázata is.

3. Rostban szegény étrend – ha nem eteted a jó baktériumaidat, elpusztulnak

A bélflóra egyik legfőbb „tápláléka” az élelmi rost, különösen a prebiotikus rostok (pl. inulin, pektin), melyek a gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben találhatók. Ezekből a rostokból a jó baktériumok rövid láncú zsírsavakat termelnek, amelyek védenek a gyulladástól, táplálják a bélfalat, és erősítik az immunrendszert. Ha rostszegényen étkezel, a hasznos baktériumok meggyengülnek, a kórokozók pedig könnyebben elszaporodnak.

4. Felesleges antibiotikumok – a bélflóra rémálma

Az antibiotikum fontos és akár életmentő lehet – de csak akkor, ha tényleg indokolt a használata. Ha minden megfázásra vagy torokkaparásra rögtön antibiotikumot szedsz, nemcsak a kórokozókat, hanem a hasznos bélbaktériumokat is kiirtod. A bélflóra ilyenkor akár hónapokra is felborulhat, ami megnöveli a gombás fertőzések, az emésztési zavarok, sőt az autoimmun betegségek kockázatát. Antibiotikum után mindig gondoskodj a bélflóra regenerálásáról – például probiotikumokkal és rostban gazdag étrenddel.

5. Rendszertelen és kaotikus étkezés – a belek sem szeretik a káoszt

Az emésztőrendszer szereti a rendszert. Ha hol koplalsz, hol habzsolsz, ha össze-vissza eszel, ha gyorsan, szinte rágás nélkül falsz, azzal megzavarod az emésztést és a bélmozgásokat. A rendszertelenség előbb-utóbb gyulladásokhoz, puffadáshoz, felszívódási problémákhoz vezethet. Próbálj lehetőleg mindig ugyanabban az időben, nyugodtan étkezni, és rágj meg jól minden falatot. Ez nem csak a bélrendszerednek, hanem az idegrendszerednek is jót tesz.

6. Unalmas étrend – ha mindig ugyanazt eszed, a bélflórád is kiüresedik

A bélrendszered akkor működik jól, ha változatos és tápanyagokban gazdag étrendet biztosítasz számára. Ha mindig ugyanazokat az ételeket fogyasztod, legyen az bármilyen „egészséges”, a bélflórád elszegényedik, az egyensúly felborul, és a baktériumdiverzitás csökken. Törekedj színes, szezonális alapanyagokból álló étrendre, hogy a jó baktériumok minél változatosabb tápanyagforráshoz jussanak.

Forrás: Glamour


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Ne vedd félvállról a zsibbadást és izomgyengeséget – ha ezt tapasztalod, azonnal menj orvoshoz
Akár egy ritka, de súlyos idegrendszeri betegségre is utalhatnak a tünetek.

Megosztom
Link másolása

Gyakran tapasztalsz zsibbadást, végtaggyengeséget vagy szokatlan izomgyengeséget? Légzési nehézségek is társulnak a tüneteidhez?

Vedd komolyan a jeleket – akár egy ritka, de súlyos idegrendszeri betegség, a CIDP is állhat a háttérben. Erre hívja fel a figyelmet a Webbeteg cikke.

A krónikus gyulladásos demielinizációs polineuropátia a perifériás idegeket támadja meg, és kezelés nélkül súlyos, maradandó károsodásokhoz vezethet: akár teljes mozgásképtelenség is lehet a vége. Súlyos esetben pedig légzési elégtelenség léphet fel.

A CIDP egy autoimmun betegség, amely során a szervezet megtámadja a saját idegeinek burkolatát. Ha későn ismerik fel a betegséget, a károsodás visszafordíthatatlan lehet. A tünetek sokszor alattomosan jelentkeznek: először csak fáradékonyságot, majd egyre fokozódó izomgyengeséget, zsibbadást, bizonytalan járást és izomsorvadást észlelhetsz.

A betegség lehet folyamatosan romló lefolyású, vagy visszatérő rosszabbodási időszakokkal tarkított. Az alsó és felső végtagok szimmetrikus gyengesége és érzészavara jellemző, leginkább a kéz és a lábszár izomzata érintett – ez jelentősen rontja az íráshoz, fogáshoz vagy járáshoz szükséges mozgásokat.

A pontos diagnózishoz neurológiai vizsgálatokra van szükség: a tünetek alapján felmerülő gyanút laboratóriumi és műszeres vizsgálatok – például gerincvíz-analízis, EMG és ENG – igazolják. Ezek megmutatják, mekkora mértékű az idegek károsodása, és segítenek felmérni a betegség előrehaladottságát is.

A jó hír az, hogy időben felismerve a CIDP kezelhető, sőt a folyamat súlyosbodása lelassítható, vagy akár meg is állítható.

A terápia célja a gyulladás csökkentése és az idegrendszeri károsodás megfékezése. Három fő kezelési mód létezik: intravénás immunglobulin, szteroid gyulladáscsökkentők vagy plazmacsere (plazmaferezis).

A teljes cikket itt olvashatod el.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Nem fogod elhinni milyen módszerrel tarja magát csúcsformában Ábel Anita, egy ideje oktatja is
Ábel Anita már nemcsak a színpadon, hanem a jógaszőnyegen is ragyog: az egykori műsorvezető életét gyökeresen megváltoztatta a jóga.

Megosztom
Link másolása

Ábel Anita, a színésznő és televíziós műsorvezető, akit évtizedek óta ismerünk a képernyőről, ma már egészen más szerepben tűnik fel. A reflektorfényt részben lecserélte a jógaszőnyegre, a stúdiót pedig egy bensőségesebb, elmélyültebb térre: a belső útra, amit a jóga jelent számára.

Anita több mint egy évtizede, 13 éve kezdett el jógázni, ám az igazi fordulópont akkor érkezett el, amikor 48 évesen elvégezte a jógaoktatói tanfolyamot. Ez a döntés nemcsak testi, hanem szellemi-lelki megújulást is hozott számára.

„A jóga nem csupán mozgás, hanem jelenlét. Segít meghallani, mi történik bennem valójában” – nyilatkozta korábban. Anita ma már rendszeresen tart órákat, workshopokat és nyári jógatáborokat is szervez.

A mozgásformán keresztül új kapcsolatba került a testével. Korábban gyakran diétázott, küzdött az önelfogadással, ám a jóga megtanította számára, hogyan éljen harmóniában saját magával – nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is.

„Régen küzdöttem a testemmel. A jóga segített abban, hogy ne harcoljak ellene, hanem értsem meg” – vallotta be egy interjúban.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Az agyad működéséről árulkodik az, ahogyan telefonálsz és a telefont fogod
Ha legközelebb felveszed a telefont, figyeld meg, melyik kezedben tartod, és melyik füledhez emeled.

Megosztom
Link másolása

Gondoltál már arra, hogy az a teljesen hétköznapi mozdulat, amikor a telefonodat a füledhez emeled, valójában sokat elárulhat az agyműködésedről? Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy az agyi dominancia – vagyis az, hogy melyik agyféltekénk az aktívabb – összefüggésben áll azzal, melyik kezünkkel vagy fülünkkel telefonálunk.

Ha legközelebb felveszed a telefont, figyeld meg, melyik kezedben tartod, és melyik füledhez emeled. Talán csak a megszokást tükrözi, de az is lehet, hogy egy mélyebb idegrendszeri beállítottságra utal.

A testünk apró mozdulatai gyakran többet elárulnak rólunk, mint gondolnánk – különösen, ha az agyműködésünk finom mintázatait is figyelembe vesszük. És ki tudja: talán épp a telefonálási szokásainkból indulhat egy izgalmas önismereti felfedezés.

A legtöbb embernél a jobb kéz domináns, és ezzel együtt általában a bal agyfélteke az uralkodó – ez az oldal felelős a beszédértésért, a nyelvi feldolgozásért, a logikus gondolkodásért és az elemző képességekért. Nem véletlen tehát, hogy

a jobb fülünket hajlamosabbak vagyunk használni telefonáláskor,

hiszen az onnan érkező hanginformációkat a bal agyfélteke dolgozza fel hatékonyabban.

A bal fül használata viszont gyakrabban fordul elő azoknál, akiknél a jobb agyfélteke domináns, vagyis akik inkább érzelmekben gondolkodnak, intuitívak, vizuális típusok, és nyitottak a kreatív impulzusokra.

Azok, akiknél a bal agyfélteke az aktívabb, általában:

- gyorsabban és precízebben dolgozzák fel a nyelvi információkat

- erősek az analitikus gondolkodásban, logikában és részletekre való fókuszálásban

- szeretik a rendszert, a szabályokat, az előre tervezhetőséget

- kommunikációjuk strukturált, világos

- könnyebben boldogulnak matematikai vagy nyelvi feladatokkal.

Inkább jobb fülükhöz tartják a telefont, mert ez közelebb áll agyi feldolgozásuk módjához.

Azokra, akiknél a jobb agyfélteke a domináns, a következők jellemzők:

- erősebb érzelmi intelligenciával rendelkeznek, jól olvasnak mások testbeszédéből, hangszínéből

- gyakran kreatívak, művészi hajlamúak, vizuálisan érzékenyek

- inkább az összefüggéseket és a nagy egészet látják meg a részletek helyett

- jobban jellemző rájuk a spontaneitás, kevésbé ragaszkodnak a szabályokhoz

Inkább a bal fülükhöz tartják a telefont, mivel a jobb agyfélteke így könnyebben aktiválódik.

Ez a preferencia különösen azoknál mutatkozik meg, akik érzelmileg erősen reagálnak mások mondanivalójára, és a telefonhívás során nemcsak a szavakra, hanem a hanghordozásra, érzelmi árnyalatokra is érzékenyek.

Érdekes, hogy a beszédértés és a hallott szöveg értelmezése agyféltekei szinten is aszimmetrikus. A bal agyfélteke gyors, precíz és részletező – a szó szerinti tartalom a fontosabb számára. A jobb agyfélteke viszont a kontextusra, hangszínre, hangsúlyra és rejtett jelentésekre érzékenyebb – így, ha egy beszélgetés mögött sok a kimondatlan, ez a félteke aktívabb lesz.

Forrás: Bien.hu


Megosztom
Link másolása