ÉLETMÓD

A világ legidősebb embere hihetetlen választ adott, amikor a „hosszú élet titkáról” kérdezték

Meghökkentő válasz született egy megszokott kérdésre.

Megosztom
Link másolása

Van köztünk olyan, aki nem szeretné megtudni a hosszú élet titkát? Mindig izgalmas elolvasni azokat a válaszokat, amelyeket a világ legidősebb emberei adnak, akiknek valahogyan sikerült 100+ évig élniük.

A liverpooli John Tinniswood augusztus 26-án töltötte be 112. életévét, ami azt jelenti, hogy 1912-ben született.

John egy életen át szurkolt a Liverpool FC-nek, tehát ezen a Földön senki nem szereti régebb óta a focit nála.

A Guinness World Recordsnak adott interjújában John azt mondta:

„Őszintén szólva, semmiben sem különbözöm másoktól.

Nem érzem ezt a kort, nem izgat fel a dolog. Valószínűleg ezért is értem el. Csak úgy veszem, mint bármi mást, fogalmam sincs, hogy miért éltem ilyen sokáig.”

Amikor megkérdezték, hogy van-e valami titka az öregségének, John így válaszolt:

„Nem tudok semmilyen különleges titokra gondolni. Fiatalon elég aktív voltam, sokat sétáltam. Hogy ennek volt-e valami köze hozzá, nem tudom. De szerintem nem vagyok más [mint bárki más]. Egyáltalán nem különbözöm.”

Ezt követően megismételte, hogy szerinte ez a véletlen műve, nem pedig egy konkrét életmódválasztás, mondván, hogy „csak szerencsén múlik”.

Szégyenlősen folytatta: „Vagy sokáig élsz, vagy rövid ideig, és nem sokat tehetsz érte”.

Amikor a diétájáról kérdezték, azt mondta: „Azt eszem, amit adnak, amit mindenki más is.

Nincs különösebb diétám, leszámítva minden pénteken a fish and chips-et

(rántott hal sült krumplival, mindez marhafaggyúban kisütve)”.

Szóval a világ legidősebb embere mindannyiunknak engedélyt adott arra, hogy úgy éljünk, ahogyan akarunk, és talán, ha elég szerencsések leszünk, mi is elérjük az ő korát.

Via BBC.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A tejivás akár 21%-kal is növelheti a szívbetegség kockázatát - de csak az egyik nem esetében!
Nagyon nem mindegy, hogy a férfiak vagy a nők isszák a tejet.

Megosztom
Link másolása

Ideje lehet áttérni a szójára. Vagy a mandulára. Esetleg a zabra.

A BMC Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tehéntej fogyasztása növelheti a koszorúér betegség (IHD) kialakulásának kockázatát, amely szívrohamhoz is vezethet.

A kutatók arra jutottak, hogy minél több tejet fogyaszt valaki, annál magasabb a kockázat – de csak a lakosság fele érintett ebben.

A svédországi Uppsala Egyetem csapata szerint a tejtermékek fogyasztása növeli a nők szívbetegségének kockázatát, de a férfiak szívére nincs hasonló hatással.

A kutatás során összesen 100.000 ember, ebből 60 000 nő és 40 000 férfi adatait elemezték. Azt találták, hogy azoknál a nőknél, akik naponta 4 dl tejet ittak, 5%-kal nőtt a szívbetegség kockázata. Összehasonlításképpen: egy nagy Starbucks latte körülbelül 3,5 dl tejet tartalmaz.

Ha az adag napi 6 dl-re emelkedett, a kockázat 12%-kal nőtt, míg napi 8 dl fogyasztása már 21%-os kockázatnövekedést jelentett.

A kutatók szerint a tejben található laktóz gyulladást okozhat, ami károsíthatja a szívet.

Az iszkémiás szívbetegség – más néven koszorúér-betegség – az artériák szűkületét okozza, ami korlátozza a szív vérellátását és oxigénellátását. Ez mellkasi fájdalmat és súlyos esetben szívrohamot eredményezhet. „Az egészséges étrend elengedhetetlen a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez” – mondta a tanulmány szerzője, Karl Michaëlsson professzor.

„Elemzésünk azt mutatja, hogy a napi 300 ml-t meghaladó tejfogyasztás összefüggésbe hozható az iszkémiás szívbetegség és különösen a szívroham magasabb arányával a nőknél, de a férfiaknál nem.”

„A magasabb kockázat a nőknél a tej zsírtartalmától függetlenül jelentkezett.

A nyers tej helyettesítése mérsékelt mennyiségű fermentált (erjesztett) tejjel csökkentheti a kockázatokat”

– tette hozzá Michaëlsson.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A tudósok végre megfejtették, hogy mi volt előbb - a tyúk vagy a tojás?
Ezzel a kérdéssel téged is próbára tettek gyerekkorodban? Ha akkor még nem is volt válasz rá, most már van.

Megosztom
Link másolása

Ez az ősi kérdés már évezredek óta foglalkoztatja a gondolkodó emberet, és most úgy néz ki, a genfi egyetem kutatói végre megtalálták rá a választ.

A szakértők szerint a női reproduktív sejtek – azaz a tojások – már jóval azelőtt léteztek, hogy a tyúkok egyáltalán megjelentek volna a Földön.

A kutatók a Chromosphaera perkinsii nevű egysejtű faj elemzéséből jutottak erre a következtetésre. Ez a faj 2017-ben került elő Hawaiin, tengerfenéki üledékekben, és az első nyomai több mint egymilliárd évvel ezelőttre datálhatók – jóval az első állatok megjelenése előtt.

A tudósok megfigyelték, hogy ez az egysejtű faj többsejtű struktúrákat képez, amelyek meglepően hasonlítanak az állati embriókra. Ez arra utal, hogy

azok a genetikai programok, amelyek az embriók fejlődéséért felelősek – vagyis hogy a megtermékenyített petesejt embrióvá alakuljon – már az állati élet megjelenése előtt léteztek.

„A természet tehát már jóval azelőtt birtokolta a tojások 'létrehozásához' szükséges genetikai eszközöket, hogy 'feltalálta volna' a baromfit” – magyarázták a kutatók. Omaya Dudin, a tanulmány egyik szerzője elmondta: „Bár a C. perkinsii egy egysejtű faj, az általa mutatott viselkedés azt mutatja, hogy a többsejtű koordináció és differenciáció folyamatai már jóval az első állatok megjelenése előtt jelen voltak.”

Korábbi kutatások szerint még a kemény héjú tojások – például a tyúkokéi – sem jelentek meg 300 millió évnél korábban.

Marine Olivetta, a tanulmány vezető szerzője hozzátette:

„Lenyűgöző, hogy egy nemrégiben felfedezett faj lehetővé teszi számunkra, hogy több mint egymilliárd évet visszatekintsünk az időben.”

Egy másik, az év elején megjelent tanulmány szerint az a képesség, hogy a tyúkok más madarakhoz képest rendszeresen tojnak tojást, tette őket különösen vonzóvá az emberek számára több ezer évvel ezelőtt. Ez vezetett a háziasításukhoz, és ahhoz, hogy ilyen kiemelt szerepet játszanak az életünkben, mint most.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Daganatos betegséget, vesebajt és meddőséget is okozhat akár a kedvenc intim betéted
Gyártásuk során veszélyes vegyszereket használnak, amelyek nem tűnnek el, és gyorsan felszívódnak a bőrön át.

Megosztom
Link másolása

Kaliforniában pert indítottak egy menstruációs termékeket gyártó cég ellen.

A vád szerint mérgező, úgynevezett PFAS vegyi anyagokat tartalmazhatnak a betétek.

A vegyi anyag veszélyes az egészségre, összefüggésbe hozható például meddőséggel, daganatos megbetegedéssel, veseproblémákkal és immunrendszeri zavarokkal is.

A PFAS vegyületcsoportba több mint 15 000 mérgező anyagot tartozik. A veszélyeiket az is súlyosbítja, hogy nem bomlanak le.

Ráadásul ezek az anyagok a bőrön keresztül gyorsabban szívódnak fel.

Az eldobható intim betéteket és menstruációs termékeket sok kritika érte az elmúlt években, mivel gyártásuk során különböző vegyi anyagokat használnak. Ezek pedig akár az egészségre is ártalmasak lehetnek.

A dioxinok, amelyek a fehérítés során keletkezhetnek, ismert rákkeltő anyagok. A ftalátokat műanyagok lágyítására használják, de az a baj velük, hogy hormonális zavarokat okozhatnak. A peszticideket a gyapottermesztés során használják, növényvédő szerek; maradványaik jelen lehetnek a betétekben, tamponokban.

A betétek felső rétege gyakran műanyagból készül, ami nem engedi a bőr lélegzését, így irritációt okozhat. A különféle illatanyagok és parfümök is irritálhatják a bőrt és allergiás reakciót válthatnak ki.

A fentiek miatt sokan javasolják a természetes alapanyagokból készült, vegyszermentes termékeket, illetve a mosható menstruációs bugyik és betétek használatát.

Forrás: The Guardian

Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Nemcsak fogyaszt a kreatin: kevésbé butul el, aki rendszeresen bejuttatja a szervezetébe
Kisebb mértékű kognitív hanyatlásban lesz része a kreatint fogyasztóknak egy kutatócsoport szerint, és állítólag a nőknek még más területeken is nagyobb mértékben segítség, mint a férfiaknak.

Megosztom
Link másolása

Nem csak gyúrós étrendkiegészítő a kreatin, bár kétségtelen tény, hogy

az izom növekedéséért felelős, annak erejét sokszorozza, növeli az álloképességet, a teljesítményt, és a zsíranyagcserében is javulást hoz.

Kitűnően becsatornázható tehát testépítés vagy fokozott fizikai igénybevétel esetén a táplálkozásba, emellett sorra jelennek meg olyan kutatások, amelyek más oldalról is sokak tányérja mellé kényszerítheti por vagy kapszula formájában.

A Guardian cikke szerint egy

több mint 1000 tanulmány meta-áttekintése, amelyet 2021-ben tettek közzé, azt sugallja, hogy a kreatin számos jótékony hatást fejthet ki a szervezetben a vércukorszint szabályozásától a koleszterinszint és a stroke kockázatának csökkentéséig.

A kreatin a húsban, elsősorban a vörös fajtákban és a halakban természetesen előforduló vegyület. Tartalmaz kreatint a szójabab, a lencse és néhány hüvelyes is, ami a vegánoknak jelenthet alternatívát, azonban ezekben jóval kisebb mértékben figyelhető meg a komponens. Arra figyelni kell, hogy a kreatin bevitel növelése ne a hüvelyesek magasabb fogyasztási arányával legyen egyenlő, mert azzal a bél áteresztőképessége is nő, ami számos megbetegedés melegágya.

"Az agy sok energiát fogyaszt a megfelelő működéshez"

– mondta a lapnak Dr. Jenna Macciochi, a Sussexi Egyetem immunológusa, aki a táplálkozás, a mozgás, az egyénre szabott életmód és az egészség metszéspontjára szakosodott. Tagja egy olyan csapatnak is, amely kreatin-kiegészítőt fejleszt a menopauza utáni nők számára. Elmondta, hogy rengeteg bizonyíték támasztja alá a kreatin kognitív képességekre kifejtett hatását.

Fogyasztása után jobb lesz a fókuszáltság, az éberség, és kevésbé kezd el mentálisan hanyatlani az ember idősebb korára.

Egy februárban közzétett tanulmány például azt sugallja, hogy még az alváshiány ellen is bevethető, és bár további kutatásokra van szükség, antidepresszáns szerű hatást is figyeltek meg bizonyos kísérletek során.

Egy másik, hosszabb távú hasznot még vizsgálnak, mondja Macciochi:

"Neuroprotektív tulajdonságai lehetnek, ami azt jelenti, hogy

segíthet megvédeni az agyat az olyan károsodásoktól, mint például az oxidatív stressz.

Oxidatív stressz akkor zajlik a szervezetben, amikor az szabad gyököket termel. Önmagában ezzel nincs gond, de ha például az alkohol, a cigarettafüst vagy a környezetszennyezés növeli a szervezet által termelt antioxidánsok szintjét, akkor nagy baj lehet.

Az oxidatív stressz az öregedés központi mozgatórugója a kutató szerint, olyan, mint az autónak a rozsdásodás.

Még akkor is felléphet, ha a lehető legnagyobb mértékben vigyáztunk a gépjárműre.

Bár nincs elég bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kreatin képes teljes védelmet nyújtani a neurodegeneratív betegségekkel szemben, mint például az Alzheimer-kór, a kognitív hanyatlásra gyakorolt ​​hatásai ígéretes vizsgálati alapok lehetnek.

Sőt, a nők számára előnyösebb a kreatin fogyasztása, mint a férfiaknak.

"A kreatin rendkívül előnyös a menopauzán áteső nők számára" – mondja Brittany Werner dietetikus, a Working Against Gravity nevű táplálkozási tanácsadó cég igazgatója.

"A nők általában 70-80%-kal kevesebb kreatint raktároznak el, mint a férfiak, és általában kevesebbet fogyasztanak diéták alkalmával.

Ezért nagyon fontos lehet a nők számára, hogy tudatosak legyenek a kreatin fogyasztásban,

különösen a hormonális ingadozások időszakában, beleértve a menstruációt, a terhességet, a szülés utáni időszakot, a perimenopauzát és a menopauzát követő időszakot" - összegezte.

A kreatin a legtöbb ember számára állati eredetű forrásokból hasznosul leginkább - a kisbabák szervezetébe az anyatejjel jut, és ugyan az említett növényekben van valamennyi kreatin, terápiás mennyiség bejuttatására a hüvelyesek néhány kivétellel alkalmatlanok.

A vadhús az egyik legjobb forrás a szakértők szerint,

de a vörös hús és hal, különösen a hering, a lazac és a tonhal, a legtöbb tej és sajtok is kitűnő források. Azért a vegánok számára sem szűnik meg a kreatin fogyasztás lehetősége, nekik azokra a készletekre kell hagyatkozniuk, amelyeket szervezet aminosavakon keresztül képes előállítani. E raktárakat fel lehet tölteni magvakkal, gabonákkal, diófélékkel és hüvelyesekkel. Az extrém alacsony kreatin szint fogyáshoz vagy fáradtsághoz vezethet, de még egy pici hiány is fáradtságot vagy fizikai nehézségeket okozhat.

"Az étrendkiegészítők adagolása egy kicsit nehézkes"

– mondja Macciochi, aki szerint ugyan az edzésteljesítmény szempontjából a napi 3–5 gramm egy igazán jó adag, ha következetesen fogyasztják. Ez már teljesítményjavulást eredményez, de az egyéb egészségügyi hatásokért már napi 10 grammra is szükség lehet. Más tanulmányok szerint pedig 20 grammot is használni kéne, nincs tehát közmegegyezés.

A testépítők szoktak javasolni egy betöltési fázist Macciochi szerint. Ilyenkor a kezdeti szakaszban löketszerűen nagy adagot kapnak a sportolók, majd egy fenntartó szintet követnek később. Ilyenkor a teljesítményelőnyöket nagyon hamar el lehet érni, de erre nem feltétlenül van szüksége a szervezetnek, maximum extrém sportok esetén. Sőt, a nagy dózisok növelhetik az izom vízvisszatartását, ezért csak óvatosan alkalmazandó ez a metódus.

A kutatások szerint a kreatin befolyásolhatja a veseműködést is,

fennáláló vesekárosodás esetén például a túlzott kreatin ronthatja a vese egészségét. Betegség vagy vényköteles gyógyszer szedése esetén tehát kritikusan fontos, hogy az orvossal konzultáljon a fogyasztó.

Néhány rémtörténet összefüggésbe hozza a kreatint a kopaszodással,

egy 2009-es tanulmány szerint a tesztoszteron mellékterméke, a DHT megnövekedett szintje hajhulláshoz vezethet. A tanulmány azonban csak 20 férfit vizsgált, a bejuttatott adag pedig nagyon nagy volt, napi 20 gramm. Úgy tűnik, a 2021-es meta-áttekintés ezt a problémát kizárta a mellékhatások közül.

Egyes tanulmányok azt találták, hogy bélproblémák nagy dózisok esetén előfordulhatnak, de ezek elkerülhetők az ésszerű fogyasztással.

Összefoglalva, a kreatinnak számos jótékony hatása van a szervezetre, azonban

ahhoz, hogy ezt kifejthesse, elengedhetetlen a megfelelő minőségben és intenzitással végzett mozgás.

Fizikai aktivitás nélkül a kreatin jótékony hatása alig hasznosul a kutatók szerint.


Megosztom
Link másolása