LOVE

7 mérgező párkapcsolati szokás, ami teljesen normálisnak tűnik

Hála a filmeknek és dalszövegeknek, sokan hiszünk a nekünk rendelt szőke hercegben, akire csak elég ideig kell várni, sokan gondoljuk, hogy jó dolog a végletek nyelvén beszélni, vagy hogy a hangos konfliktus a szenvedély jele. Hát nem.

Megosztom
Link másolása

A mérgező párkapcsolati szokások nemcsak normálisak a társadalmunkban, egyszerűen imádják őket az emberek. A szenvedélyes szerelmi történetekből kasszasikerek lesznek, a se veled-se nélküled abuzív kapcsolatból aranyat csinálnak a filmes- és zeneipari szakemberek.

A szerelemből egy mindent felemésztő, mennyet és poklot megjáró, ‘együtt, míg meg nem halunk’ lett.

És ebből a ‘meg nem halunk’ rész sajnos időnként valósággá válik. Azok a dolgok, amelyek egy kapcsolatot valóban jóvá, stabillá és teljessé tesznek, nem túl izgalmasak még könyvben sem, nem is adják el magukat. Mivel nem elég drámaiak, ezért gyakran összekeverjük a szerelmet a mérgező viselkedéssel, és azt feltételezzük, hogy a békák végül szőke hercegekké válnak. Spoiler: nem fognak. Békák maradnak.

Összegyűjtöttünk 7 olyan szokást, amelyek elsőre teljesen normálisnak tűnnek, mégis súlyosan károsítják a kapcsolatokat, és azt is eláruljuk, hogyan lehet megszabadulni tőlük.

1. Elvárni a társadtól, hogy megoldja a lelki problémáidat

Legyél őszinte: hányszor veszekedtél már amiatt, hogy a partnered nem támogatott eléggé egy nehéz időszakban, vagy nem volt kellően együttérző, amikor rossz napod volt? Gyülemlett már fel benned harag, mert érzelmileg nem állt melletted annyira, mint amennyire szükségesnek érezted volna? Bár fontos, hogy támogatást és együttérzést találjatok egymásban, nagy különbség van az önkéntes együttérzés és a kötelező támogatás között. Hozzá kell járulnotok egymás életéhez, de egyikőtöknek sem szabad függenie a másiktól.

Mit tegyél helyette?

Egy egészséges kapcsolatban odaállhatsz a társad elé:

„Ez a helyzet most nagyon nehéz nekem. Tudnál valahogy segíteni, hogy túljussak rajta?”

A lényeg a kérés. Mondd el, hogy mit szeretnél, hogyan tudna segíteni neked, anélkül, hogy elvárnád tőle vagy teljesen rábíznád, hogy megoldja a problémádat, amiben vagy. Vállalj felelősséget a saját érzelmeidért, és ne tőle várd, hogy tálcán kínálja fel neked a boldogságot.

2. Számon tartani a szívességeket

Az udvariasság csodálatra méltó tulajdonság. Szívességeket adni és kapni is nagyon jó dolog. De a kapcsolatokban a szívességek számontartása gyorsan egy pontversenyhez kezd hasonlítani.

Egy kapcsolatnak sem szabad eljutni oda, hogy egy képzeletbeli pontozólapon számoljátok, ki szúrt el több dolgot, vagy ki tartozik a másiknak több hálával.

Ha azon kapod magad, hogy fejben azt számolgatod, hogy a másik milyen erőfeszítéseket tesz, és ez hogyan viszonyul a te erőfeszítéseidhez, vagy ha valamelyikőtök a múltbeli hibák felsorolásával torolja meg a sértett érzéseit, az annak a jele, hogy jobban koncentráltok a pontszámaitok megtartására, mint a kapcsolat egészségének megőrzésére.

Mit tegyél helyette?

Egy jó kapcsolatban nem kell patikamérlegen mérni a szívességeket ahhoz, hogy a dolgok működjenek. Ha együtt éltek, nézzétek át a házimunkákat: nem kell mindig mindennek egálban lennie (például te főztél, ő mosogat, vagy tegnap elvitted a kutyát sétálni, tehát ma ő viszi le). Ehelyett ajánld fel, hogy megcsinálod azokat a dolgokat, amelyekről tudod, hogy a másik utálja, feltéve, ha neked belefér, és fordítva: vegyen át tőled olyasmit, amit te nem szeretsz. Persze szem előtt tartva, hogy a háztartás terhe nagyjából egyformán nyomja mind a kettőtök vállát. A legfontosabb, hogy kezeljetek minden nézeteltérést úgy, mintha vadonatúj lenne, anélkül, hogy egy képzeletbeli listából felhoznátok a múltbeli sérelmeket vagy épp szívességeket.

3. Azt képzelni, hogy ő a másik feled

Nézzük ezt a „te vagy a másik felem” baromságot - senki (és komolyan, tényleg senki) nem élhet normális életet azzal a hittel, hogy szüksége van valaki másra ahhoz, hogy rendben legyen. Ha fél embernek érzed magad nélküle, akkor nem fogsz keresni saját hobbikat, barátokat és olyan időt sem, amit egyedül tölthetsz (pedig az elengedhetetlen egy igazán jó kapcsolathoz). Ha úgy érzed, hogy szó szerint nem tudsz élni nélküle, akkor bizonytalanná válsz amint nincs a közeledben, és attól félsz majd, hogy elveszíted.

Ez a hozzáállás olyan durva mérgező dinamikához vezet, mint a társfüggőség és a kontrolmánia.

Mindez pedig később az egész életedre rányomja a bélyegét, sem a munkában, sem szülőként, sem barátként nem fogsz tudni olyan teljesítményt nyújtani, amilyenre képes lennél.

Mit tegyél helyette?

Tekints úgy a partneredre, mint olyan valakire, aki gazdagítja és kiegészíti az amúgy is teljes életedet.

Koncentrálj gyakrabban magadra, és keresd azt, ami boldoggá tesz. Téged.

Ezután készülj fel arra, hogy megoszd az örömödet a pároddal, ahelyett, hogy elvárnád, hogy ő legyen az örömöd kizárólagos forrása.

4. A végletek nyelvén beszélni

„Soha nem tudnék együtt lenni valakivel, aki ilyen szörnyű dolgokat mond!” Vagy: „Megérdemlek valakit, aki meghallgat engem, és törődik az én érzéseimmel is!” Vagy jöjjön a klasszikus: „Te soha nem hajtod le a WC ülőkét /pakolsz el magad után/ figyelsz rám!” Ismerősen hangzik? Amikor ilyen végletekben beszélsz, durván ítélkezel is a másik felett.

Lehet, hogy az adott esetre próbálsz rávilágítani, de akaratlanul is azt mondod el neki, hogy nem érdemel meg téged, vagy hogy ő mennyire gáz fazon.

Egy konkrét probléma, amelyet meg lehet oldani, egy nagyobb állítássá válik, és az egész kapcsolatot kérdőjelezi meg.

Mit tegyél helyette?

Koncentrálj kizárólag az adott problémára. Ne általánosíts a másik egy-egy tettét nézve, inkább azt mondd el neki, hogy miért bántott meg az adott pillanatban. Kerüld el az olyan kifejezéseket, mint a ‘soha’ vagy a ‘mindig’, ehelyett az épp felmerülő problémát kezeld egyedi helyzetként, nem tesz jót, ha általános vádakkal szórod meg őt.

5. Azt gondolni, hogy a hangos konfliktus a szenvedély jele

A tévében mindannyian megnézzük a romantikus drámákat, katarzist érzünk, amikor szenvedélyes csókokba torkollik az ordítozás. De amit a képernyőn szenvedélyként ábrázolnak, a képernyőn kívül egymást érő veszekedések, ordítások sorozata, és mindig mélyebb problémákat fed el. Ilyenek a éretlenség, a kommunikációs nehézségek, a párkapcsolati visszaélés olyan vonásai, mint a nárcisztikus viselkedés vagy a kontrollmánia (függetlenül attól, hogy mennyire jól takargatja az illető egyik vagy másik a tulajdonságát). Eltekintve attól, hogy mi okozza az állandó veszekedést, ez élhetetlenné teszi a kapcsolatot, és végül kiégéshez vezet.

A valóság az, hogy a szeretet gyengéd.

A jó kapcsolatnak inkább sima víztükörnek kell lennie, és nem haragos tengernek

benne élve pedig inkább nyugodtnak kellene érezned, magad mint szenvedélytől korbácsoltnak.

Mit tegyél helyette?

Ahelyett, hogy egymás ellen harcolnátok, gondoljatok úgy a felmerülő problémára, hogy ti ketten, együtt álltok szemben vele. Ha mégis veszekedtek, inkább a társad érzelmeire koncentrálj, ne a szavaira. Így kevésbe fog bántani, ha valami dühből vagy frusztrációból hagyja el a száját.

Kezdd el értékelni a másik olyan tulajdonságait, amelyeknek semmi közük a szenvedélyhez:

a kedvességét, azt, hogy ott van melletted, hogy ugyanaz az érdeklődési körötök, ilyesmi.

6. Célozgatni, üzengetni

Lehet, hogy véletlenül felejtettél nyitva a közös laptopon egy böngésző oldalt egy bizonyos fülbevalóról, amiért élsz-halsz. Esetleg egy olyan barátnőről mesélsz, aki összeköltözött a pasijával és nagyon boldognak tűnnek, vagy azt mondod el ártatlan arccal, hogy anyukád megkérdezte, mikor fogsz megházasodni.

Esetleg a párod az esti szexek számáról ‘poénkodik’, és te pontosan érted, mire gondol, de már csak azért sem fogja megkapni.

A kapcsolatotokat érintő célozgatások, szurkálások elhelyezése ahelyett, hogy megmondanátok, hogy mit szeretnétek, súlyosan mérgező és káros. Ha nem tudod nyíltan elmondani az érzéseidet vagy a vágyaidat, legyen szó akár arról, hogy bárcsak többet bókolna neked, vagy hogy szeretnél valami újat kipróbálni az ágyban, akkor sem célravezető sunyi módon üzengetni, majd megsértődni, ha a másik nem veszi a lapot. Nőj fel. Mondd el, ha akarsz valamit.

Mit tegyél helyette?

Legyél őszinte és nyílt, amikor az érzéseidről, vágyaidról és szükségleteidről van szó. Soha ne hidd, hogy a partnered képes lesz kitalálni, hogy mit szeretnél. Viszont ha ő áll eléd, értékeld a nyíltságát a kommunikációban.

A társad nem köteles kielégíteni az igényeidet.

Inkább értékeld az erőfeszítéseit vagy a támogatását, de ne ítélkezz felette, és ne legyél elutasító mindazzal kapcsolatban, amit nagy nehezen elmond neked.

7. Hinni abban, hogy létezik az igazi

Egy másik kasszasiker sztori, ami miatt a Disney-filmek első moziélménye óta mindannyian hiszünk a szőke hercegben, vagy a nekünk rendelt lelki társ létezésében, rosszabb esetben abban, hogy mi majd megtaláljuk azt a bizonyos tökéletes társat, csak elég ideig kell várnunk rá, vagy keresnünk őt. A nekünk rendelt társ-sztorival azonban van egy kis probléma: az egész életedet eltöltheted azzal, hogy keresed az igazit.

Minden partneredet kétféleképpen nézheted: keresheted benne azt, ami miatt ő a tökéletes választás, vagy keresheted azt is, hogy hol van benne a hiba (és lesz benne, ebben biztos lehetsz, mert mindenkinek vannak hibái).

Aztán az első hibánál kétségbe vonod a tökéletes társ státuszát (arra gondolva, hogy esetleg van valahol valaki, aki még nála is tökéletesebb a számodra), és simán lehet, hogy végül fogsz találni olyat, aki kipipálja a teljes ellenőrző listádat, de van rá egy fogadásunk, hogy akkor más hibát találsz benne. Mert valójában az elköteleződésről kellene másként gondolkodnod. Az lesz az, ami mindent megváltoztat.

Mit tegyél helyette?

Egy kapcsolat közös döntés, mind a ketten választotok olyankor. Gondolj úgy az elköteleződésre, mint egy választásra, és nem mindennek a végére.

Azt kérdezd meg magadtól, hogy szeretnéd-e, ha a gyerekeid olyanok lennének, mint ő.

Vagy hogy boldognak éreznéd-e magad vele egy nehéz vagy unalmas időszakban is, ahelyett, hogy azon rágódsz, hogy tökéletes-e a párod a számodra. Ne annak igazolását keresd minden hibában, hogy nála találnál jobbat, ha tovább keresnél. Lehet, hogy találnál. Lehet, hogy nem. De amire ez kiderül, elmegy az élet.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


LOVE
Egyedül kellett élveznie a nászágyat „Házasság első látásra” Zolinak, mert újdonsült felesége nem volt hajlandó lefeküdni vele
Videón jelentkezett be Orsi, aki arra az időre inkább kiment a szobából.

Megosztom
Link másolása

Nem úgy sikerült a máltai nászút, ahogy azt „Házasság első látásra” Zoli eltervezte. Újdonsült felesége, Orsi ugyanis visszautasította a közeledését.

Zoli ezért úgy döntött, önállóan könnyít magán, és bár a férj azt is felajánlotta, hogy maradhat, Orsi inkább távozott a szobából erre az időre.

Az nlc beszámolója alapján a 29 éves műkörmös nyíltan beszélt arról, hogy férje többször is szexuális közeledéssel próbálkozott, amit ő egyre kényelmetlenebbnek érzett.

„A szitu a következő: emberünk nagyon nem bír magával, én pedig ma már többször visszautasítottam egy nagyon nem kedves ajánlatot. Akkor így közölte, hogy menjek el sétálni mert, hogy ő könnyítene magán. Vagy akár maradjak is.”

– mondta Orsi a folyosóról bejelentkezve.

Zoli a történtek után elmondta feleségének, hogy egyedülállóként mindig maga oldotta meg hasonló helyzeteket, „nem ugrált egyik nőről a másikra”, így ez számára természetes.

A helyzetet Gaál Viktor, a műsor szakértője is elemezte. Véleménye szerint a probléma nem elsősorban a szexualitás körül forog, hanem a bizalom hiányáról szól.

„Az látjuk, hogy Zoli újra meg újra nyomja a szexualitás témát, Orsi pedig próbálja hárítani és egy barátzónába berakni Zoltánunkat. Nem arról van szó, hogy Orsi ne kívánná Zoltánunkat, hanem sokkal inkább az van, hogy Orsinak ez egy fenyegető jelenlét ezen a ponton, hiszen ez neki a legbelső zónája, bizalma.”

Gaál hangsúlyozta, hogy Zolinak most inkább a biztonság és a kölcsönös bizalom kiépítésére kellene koncentrálnia. Szerinte ez lenne a kulcs ahhoz, hogy kapcsolatuk fejlődni tudjon.


Megosztom
Link másolása

LOVE
Az exem megpróbálta egy perverz pornójelenetté változtatni a kapcsolatunkat – ezért kéne a férfiaknak észhez térniük
Férfiak, magyarázza meg valaki: mikor lettetek ennyire merészek? Komolyan.
Fotó: Freepik.com - sassy.hu
2024. november 30.


Megosztom
Link másolása

Ezt a felismerést múlt csütörtök este tettem, amikor ostoba módon találkoztam egy ex-szel. Teljesen váratlanul írt rám, hogy üzleti ügyben van a városban, és egy elegáns hotel penthouse lakosztályában szállt meg.

Vállalom a hibámat, bevallom: az én saram volt.

Épp buliztam a barátaimmal, és úgy gondoltam, „Egy kis kaland egy penthouse-ban? Naná, hogy jöhet!”

Így hát fogtam egy taxit, és elindultam hozzá.

Először ittunk egyet, aztán felmentünk, hogy „felszenteljük” a luxuslakosztályt. Eddig minden rendben ment. De aztán jött a csavar: ahogy az ágyon feküdtünk, én a mellkasán, élvezve a laza, utójátékos beszélgetést, felvette a telefont.

A vonal túlsó végén egy nő vidáman közölte: „Most már ráérek, ha társaságra vágysz.”

És meghívta magához őt IS – egy szó egyeztetés nélkül.

„Ez meg mi volt?” – kérdeztem. (Oké, kicsit színesebb szavakkal.)

Ő pedig vigyorogva válaszolt: „Mi a baj? Azt hittem, hármasban is jól szórakoznál!”

Nem, nem voltam benne a dologban. De gyanítom, hogy a másik nő sem, akinek meg arról nem volt fogalma, hogy én már ott vagyok.

Őszintén szólva, ha ez valami korábbi közös tapasztalatunk lett volna, talán nem döbbent meg ennyire. De nem volt az.

A múltunk unalmas, misszionárius pózra épülő találkozásokból állt. Alig lehetett volna ennél már unalmasabb.

Szóval azt tettem, amit bármelyik önérzetes nő: kiugrottam az ágyból, egy sor cifrát szórtam rá, és elviharzottam.

Két nappal később hívott. Még mindig forrtam a dühtől, ezért kinyomtam, és egyetlen szót írtam neki: „Nem.”

Az ő válasza? „Beszélhetnénk? Azt hiszem, félreértés történt.”

Semmi félreértés nem történt, haver. Azt hitted, hogy ügyesen becsempészheted magad egy hármasba, és — milyen meglepő! — nem csaptam le rá izgatottan.

Ami a legjobban dühített, az az volt, hogy csak azután állt elő a merész tervével, hogy már túl voltunk a dolgon.

Ekkor döntöttem el, hogy meghúzom a határokat. Az utolsó üzenetem így szólt: „Tűnj el, idióta.”

Ő erre: „Ha szeretnéd, telefonon is szidhatsz, de hallani akarom a hangodat közben.”

Ekkor letiltottam és töröltem őt.

Másnap este vacsora közben, amikor a barátnőimmel beszélgettem, elmeséltem a meglepetésszerű hármas kísérletét. Megdöbbenésemre hasonló történetekkel álltak elő. Úgy tűnik, ez a trend sokkal gyakoribb, mint gondoltam.

Az egyik barátnőm felidézte, hogy egyszer járt egy sráccal, aki meghívta a farmjára egy hétvégi kiruccanásra. Amikor megérkezett, a srác legjobb barátját is ott találta, de nem gondolta, hogy ezzel bárkinek bármi szándéka volt.

Vacsora után a pasija forró fürdőt javasolt.

Az jó lesz, gondolta egészen addig, amíg a barát nem kezdte el simogatni a hátát, a pasija pedig a lábát. Ekkor esett le neki: ezt az egészet előre kitervelték.

Bezárkózott egy szobába és reggel lelépett.

Egy másik barátnőm is mesélt egy rosszul elsült találkozásról. Csókolózás közben a srác lazán bedobta az ötletet, hogy menjenek el — és miért ne vigyék magukkal a barátnőjét is egy „ottalvós bulira”? Micsoda elegancia.

Ez elgondolkodtatott:

talán a férfiak túl sok pornót néznek, és azt hiszik, hogy ezek a helyzetek a való életben is ugyanúgy működnek?

A pornó szokta úgy bemutatni az ilyen „meglepetés hármasokat”, mintha azok spontán, erőfeszítés nélküli események lennének, és

ez lenne az alap minden nőnél egy szórakoztató éjszakára. De van itt egy probléma: a való élet nem egy gusztustalan pornófilm.

A pornó elhiteti, hogy ha megjelenik a pizzafutár, akkor mindenki azonnal belemegy, és már kezdődhet is a dolog. De, kedves uraim, meglepetés: a többiek nem kapták meg ezt a forgatókönyvet.

A legtöbb nő számára a simogatásból hirtelen hármasra való ugrás nem szexi — inkább kínos, megalázó és enyhén szólva kellemetlen.

Via NewYorkPost.


Megosztom
Link másolása


LOVE
Ha ezt az undorító dolgot a partnered előtt teszed, az erősíti a kapcsolatotokat
Sokak szerint azonban ez megbocsáthatatlan tiszteletlenség.

Megosztom
Link másolása

Sokan tartanak attól, hogy egy ártatlan puki akár a párkapcsolat végét is jelentheti, pedig néha egyszerűen muszáj elengedni – szó szerint.

De mikor van rendben?

Egy felmérés szerint a párok 29%-a két-hat hónapot vár az első nyilvános szellentésre – nagyjából ugyanannyi időt, mint amennyit az „Szeretlek” kimondására.

Bár ez a statisztika elsőre meglepő lehet, valójában jó jel a kapcsolat szempontjából. Azok a párok, akik elég komfortosan érzik magukat ahhoz, hogy egymás előtt pukizzanak, általában erősebb kötődést és jobb érzelmi egészséget élnek meg.

„A pukizás a másik előtt egy tudatalatti jel, hogy biztonságban érzed magad a kapcsolatban”

– mondta Michael Sartain párkapcsolati szakértő a Scary Mommy-nek. „Azt mutatja, hogy ellazultál, és nem érzed szükségét annak, hogy álcát hordj.”

Sartain szerint az ilyen apró dolgokon való közös nevetés is jelzi, hogy a felek elég magabiztosak ahhoz, hogy önmaguk lehessenek a kapcsolatban.

„Nem rejtegeted magad, nem próbálsz meg másnak tűnni. Az ilyen őszinteség ritka, és kiváló alapja egy egészséges kapcsolatnak.”

Sartain úgy véli, hogy a párkapcsolati mérföldköveknek tartalmazniuk kell bizonyos fokú sebezhetőséget – például azt, hogy komfortosan érzed magad, ha a másik előtt végzed el az alapvető emberi szükségleteidet.

„Ez nem azt jelenti, hogy nem tiszteled a partneredet – tette hozzá –, hanem azt, hogy

annyira komfortos a kapcsolatotok, hogy ezek az apró, hétköznapi dolgok már nem jelentenek gondot.”

Persze sokak számára, különösen a nőknek, a társadalmi elvárások miatt a partner előtti pukizás kényelmetlen lehet. De Sartain szerint, ha egy szellentés tönkreteheti a kapcsolatot, akkor valószínűleg mélyebb probléma áll a háttérben.

„Ha együtt töltitek az időt, egy ágyban alszotok, és rendszeresen intim kapcsolatban vagytok, akkor a pukizásnak nem kéne számítania. Ha mégis, az inkább a vonzalom hiányáról szólhat”

– magyarázta.

Végső soron Sartain szerint a pukizás nem lehet egy kapcsolat vége. „Ez a komfortérzetről és az elfogadásról szól – mondta. - Ha el tudjátok fogadni egymás furcsaságait, az az igazi intimitás. A pukizás nem az egyetlen mércéje a közelségnek, de egyértelműen része lehet annak.”


Megosztom
Link másolása


LOVE
Így kell randizni 3 év után: Zendaya és Tom Holland a hétköznapi szomszéd srácok
A pár a közelmúltban egy bostoni bárban randizott. Megmutatják, mi a boldog párkapcsolat titka.

Megosztom
Link másolása

Tom Holland és Zendaya románca töretlen, Hollywood legcukibb párja nemrég Instagramra posztolt egy kedves massachusetts-i randiról. A 28 éves fiatalok egy bárba ültek be, ahogy a színész megosztotta az Instagramon.

"Elmegyek egy bárba, hogy megigyam az első BERO-mat a vadonban"

– mondta Tom egy november 24-i Instagram Story-ban az alkoholmentes söréről, ami amúgy a saját márkája. A videóban a háttérben mosolyog Zendaya is.

Egy későbbi videón a Dűne színésznője látható, miközben Tom jól halad a múlt hónapban debütált sörével.

Bár Zendaya nem vett részt közvetlenül Tom legújabb üzleti vállalkozásában, korábban már beszélt arról, hogy mennyire szeret a pasijával együtt dolgozni, akivel először 2021-ben kezdett el randizni a nyilvánosság tudtával.

"Olyan tehetséges, és annyira szenvedélyesen csinálja a dolgait" – áradozott Zendaya a Vanity Fairnek egy november 13-án megjelent interjúban arról, hogy Holland mindig ezer százalékot ad bele mindenbe, még akkor is, ha megviselt.

Zendaya a Dráma című filmet forgatja Robert Pattinson mellett Bostonban, őt látogatta meg a szerelme, akiért szemmel láthatóan rajong - és ez szerencsére kölcsönös is.

Ez a zsezsgés erőteljes kohéziós erő,

közben semmi flanc nem sugárzik a videójukból, olyanok, mintha csak a szomszéd blokkból jöttek volna iszogatni a fiatalok.

@zendayaafr I imagine how proud Zendaya must be of him,turning his struggle with alcohol into a success and now enjoying his own non-alcoholic beer together in peace #zendaya #romholland @BERO #bero ♬ original sound - delaudios


Megosztom
Link másolása