5 tévhit az egészséges életmódról, aminek könnyű bedőlni
A tudomány képviselői minden évben felhívják a figyelmet néhány újabb dologra, melyek jók, vagy éppen károsak az egészségünk szempontjából. Ám azok közül a tényként kezelt információk közül, melyeket jobbára készpénznek veszünk az egészséges életmóddal kapcsolatban, sok tudós szerint is jó néhány csak tévhit: egy részük félreértésen alapul, és van, ami a marketingesek segítségével terjedt el úgy, mint a népmesék.
A Mental Floss visszakövette az öt legnagyobb tévedést a kiindulópontig.
1. tévhit: másfél liter vizet kell meginni, minden nap
Mindenki tudja, hogy egy embernek minimum másfél liter vizet (vagy kettőt - a szerk.) kell meginnia minden egyes nap, különben a kiszáradást kockáztatja. Ám ez valójában tévhit, melynek senki sem tudja az eredetét, bár sok kutatás folyt a témában. Hogy mennyi folyadékra van szüksége egy embernek az nagy mértékben egyénfüggő, és nem is igazán kell túlragozni. Aaron E. Carroll, az Indianai Egyetem gyermekgyógyász professzora beleásta magát a témába, és megnyugtató javaslatokkal állt elő a The New York Times hasábjain:
Nem fontos ital formájában magunkhoz venni az összes folyadékot, amire szükségünk van. Ahogy azon sem kell aggódni, ha valaki sosem szomjas. Az emberi szervezet elég jól van hangolva ahhoz, hogy jelezze, folyadékra van szüksége, bőven azelőtt, hogy kiszáradna.
2. tévhit: napi tízezer lépés és biztos a fittség
Most, amikor már szinte mindenkinek okostelefon lapul a zsebében, beépített lépésszámlálóval, a tízezer lépés (nagyjából öt kilométer) ténylegesen a fittség alapegysége lett.
Ám ez a tízezer lépés korántsem valamiféle tudományos aranyszabály. A tízezer lépéses szabályt 1965-ben alkották egy korai lépésszámláló japán marketingkampányához. Nem mintha bármi gond lenne, ha napi tízezer lépést tűz ki célul magának az ember: minél aktívabb valaki, annál jobb. De az is ugyanolyan jó hatással van az egészségre, ha simán csak igyekszünk minél többet mozogni a nap folyamán.
3. tévhit: erő, izom – tejet iszom
Az ember azt hihetné, hogy a tej egyet jelent az egészséges táplálkozással. Pedig sokan érzékennyé válnak a tejjel szemben felnőttkorukra, és van, aki eleve nem tudja megemészteni a tejet.
A Föld lakosságának jelentős része ugyanis laktózérzékeny - leegyszerűsítve: hiányzik szervezetükből a tejcukrot lebontó laktáz enzim. Az európaiak, illetve európai származású észak-amerikaiak körében csupán 10-14 százalékos lehet a laktózérzékenység, míg Ázsiában, különösen Kelet-Ázsiában a lakosság 80-90 százaléka nem képes megbírkózni a tejtermékekkel.
És akkor ott vannak azok, akik a tejfehérjére allergiásak (a lakosság egy-két százaléka). Szóval a tej nem mindenkinek jó...
4. tévhit: felborul az anyagcseréd, ha kimarad a reggeli
A reggeliről évek óta hirdetik, hogy létfontosságú az egészséges életmód kialakításához, főként azoknak, akik fogyni szeretnének. Egészen 2015-ig az amerikai kormány étkezési iránymutatásában is az szerepelt, hogy reggelizni minden nap ajánlott. Ám lassan kiderült, hogy nem ez a legfontosabb étkezés a nap során.
A Mentalfloss szerint a tévhit találgatások eredménye, mely könnyedén félreértelmezhető megfigyeléses tanulmányokon alapult. Szigorúbb, kontrollált körülmények közt végzett vizsgálatokból kiderült, hogy nincs összefüggés a reggeli – vagy annak elmaradása – és a súlygyarapodás között.
Akkor hát mikor érdemes a nap során először enni? Amikor megéhezünk.
5. tévhit: a léböjt megtisztítja a szervezetet a méreganyagoktól
Nyugodtan tedd le azt a káposzta smoothie-t! Ha meg akarsz szabadulni a szervezetedben felhalmozódott méreganyagoktól, minden, amire ehhez szükséged lehet, már ott van benned – egy működő máj, és két vese formájában, melyek maguktól is gyönyörűen végzik a dolgukat, megállás nélkül, hogy feldolgozzanak és kiválasszanak mindent, ami nem oda való.
Ha pedig tiszta lappal indulnál a kiadós élvezetek után, az pláne jó ok arra, hogy ne csatlakozz a léőrülethez: még a frissen préselt levek is jobbára tele vannak cukorral, ami sok szempontból megterhelő a szervezetnek.
Egy egész gyümölcs sokkal táplálóbb (arról nem is beszélve, hogy mennyivel jobban esik elfogyasztani).
