ÉLETMÓD
A Rovatból

5 módszer a szervezetedben lévő mikroműanyagok csökkentésére - ha már egy egész kanálnyi van az agyadban

Egy friss kutatás szerint nagyjából egy kanálnyi mikroműanyag kering az agyunkban, a szakértők pedig úgy vélik, néhány lépésben csökkenteni lehet a veszélyes részecskék mennyiségét.

Megosztom
Link másolása

Az már korábban kiderült, hogy az átlagos ember hetente nagyjából egy hitelkártyányi műanyagot fogyaszt el, és a legfeljebb 5 milliméteres mikroműanyagok a legváratlanabb helyeken is megtalálhatók – az óceánokban, a felhőkben, sőt a szervezetünk különböző pontjain is.

Kimutatták ezeket többek között a tüdőben, a májban, a vesékben, a placentában, a vérben, a spermában és az anyatejben is,

de az agyban mért szint sokkal magasabb, mint más szervekben vagy testnedvekben -írja a NewYorkPost.

Bár a mikroműanyagok egészségügyi hatásai még nem teljesen tisztázottak, egyre több tanulmány figyelmeztet:

károsíthatják a sejteket, gyulladást okozhatnak, megzavarhatják a hormonrendszer és a szervek működését és felboríthatják az immunrendszert.

A kutatások szerint ráadásul megnőhet tőlük a szívroham, a stroke és bizonyos ráktípusok kockázata is.

A helyzet még ijesztőbb, ha megnézzük a számlát: egy amerikai felmérés szerint az élelmiszer- és vízellátásban felbukkanó mikroműanyagok, amelyek „örökkévaló kemikáliákat” (forever chemicals) is tartalmaznak, évente több mint 250 milliárd dolláros egészségügyi terhet jelentenek az USA-ban. Teljesen elkerülni talán lehetetlen őket, de a szakértők szerint van néhány praktikus módszer, amivel csökkenthető a szervezetünkbe jutó mennyiség:

1. Ne igyál műanyag palackból

Az iparági adatok alapján a palackozott víz a legnépszerűbb csomagolt ital. Bár a megfelelő folyadékbevitel fontos, a műanyag palackok éppen a jó szándékunk ellen dolgoznak.

Egy friss tanulmány szerint aki átáll a palackozott vízről a szűrt csapvízre, akár 90 százalékkal is csökkentheti a mikroműanyag-bevitelt

– évente 90 ezer részecske helyett csak 4 ezret fogyaszt el. A magyarázat egyszerű: amikor a palackot összenyomjuk, vagy hőhatás (pl. napsütés) éri, a belső felületéről műanyagdarabkák válhatnak le és kerülnek az italba.

Szakértői tipp: Szerezz be egy üveg kulacsot, töltsd meg szűrt csapvízzel, és kerüld a palackozott vizet.

2. Jól válaszd meg a teafiltert

Egy 2019-es kanadai tanulmány arra a megdöbbentő következtetésre jutott, hogy egyetlen műanyag teafilter forró vízbe (kb. 95 °C-ra) helyezve 11,6 milliárd mikroműanyagot és 3,1 milliárd nanoműanyagot oldhat ki csészénként.

„Úgy gondoljuk, hogy ez nagyon sok, ha összehasonlítjuk más, mikroműanyagokat tartalmazó élelmiszerekkel” – mondta Nathalie Tufenkji, a quebeci McGill Egyetem kutatója a New Scientistnek.

„Az asztali só, amelynek viszonylag magas a mikroműanyag-tartalma, a jelentések szerint körülbelül 0,005 mikrogramm műanyagot tartalmaz grammonként.

Egy csésze tea ezerszer nagyobb tömegű műanyagot tartalmaz, csészénként 16 mikrogrammot.”

Ha nem akarsz egy teázás közben mikroműanyagkoktélt is inni, válassz papírfiltert vagy használj szálas teát.

3. Forrald fel és szűrd át a csapvizet

Sok kultúrában ősidők óta természetes, hogy fogyasztás előtt felforralják a vizet, és úgy tűnik, ez a módszer a mikroműanyagoknál is beválik. Egy 2024-es tanulmány kimutatta, hogy

a forralás és utána történő szűrés akár 90 százalékkal is csökkentheti a csapvíz mikroműanyag- és nanoműanyagtartalmát.

A folyamat lényege: ahogy a víz hőmérséklete emelkedik, a vízforralókban megjelenő vízkő megköti a mikroműanyagok egy részét, és kiszűri őket a vízből. A lerakódások aztán a víz felszínén úszva könnyen elválaszthatók, akár egy sima kávéfilterrel is.

A profi otthoni vízszűrő rendszerek persze hatékonyabbak lehetnek, de sokszor drágák, így a kutatók olyan módszereket kerestek, amelyek olcsók és hozzáférhetők bárki számára. A forralás + szűrés pont ilyen.

4. Felejtsd el a műanyag vágódeszkát

Több kutatás is kimutatta, hogy a népszerű és olcsó műanyag vágódeszkák jelentős mikroműanyag-forrást jelenthetnek az ételeinkben. A kés ismétlődő vágásai miatt apró műanyagszilánkok válnak le a vágódeszka felületéről. Egyes becslések szerint

évente akár 49,5 gramm mikroműanyagot is elfogyaszthat az, aki a nagyobb bútoráruházak és háztartási boltok legolcsóbb műanyag deszkáit használja,

míg a polietilén verzióknál ez 7,4–50,7 gramm lehet.

Ha fából vagy fémből készült vágódeszkát választasz, nemcsak a mikroműanyagoktól óvod magad, de ezek strapabíróbbak, fenntarthatóbbak és könnyebb őket tisztán tartani.

5. Semmiképp se melegíts műanyag dobozt a mikróban

Egy másik kutatás szerint, ha mikróban melegítünk műanyag ételtároló dobozokat, óriási mennyiségű műanyag részecske szabadul fel –

akár 2 milliárd nanoműanyag és 4 millió mikroműanyag négyzetcentiméterenként, mindössze 3 perc mikrózás során.

A polietilén alapú tasakok jobban „szennyeznek”, mint a polipropilén dobozok, de mindkettőből nagy mennyiségű részecske kerülhet a táplálékba.

Ráadásul a hűtés és a szobahőmérsékleten tárolás sem teljesen ártalmatlan: több millió – sőt milliárdnyi – mikroműanyag kerülhet így is az ételekbe.

Mit tehetsz? Ne tárold az ételeket műanyagban, helyette használj üveg- vagy rozsdamentes acél edényeket, és lehetőség szerint kerüld a konzervált és túlzottan feldolgozott élelmiszereket.

Mikroműanyagok: még egy ok, hogy jobban figyeljünk magunkra

Miközben a tudományos közösség még mindig kutatja, milyen súlyosak a mikroműanyagok egészségügyi hatásai,

a fentiek alapján elég nyilvánvaló, hogy érdemes csökkenteni a bevitt mennyiséget.

A jó hír, hogy viszonylag egyszerű módszerekkel – mint a palackozott víz elhagyása, a megfelelő teafilter, a víz forralása-szűrése, a műanyag vágódeszkák száműzése és mikrózáskor a műanyag dobozok mellőzése – már komoly lépést tehetünk abba az irányba, hogy ne a saját testünk legyen a világ legdrágább szemeteszsákja.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
11 korai szokás, amiből meg lehet mondani, kiből lesz gazdag – és kiből nem
Ugyan senki sem lát a jövőbe, vannak olyan korai viselkedésminták, amelyek elég sokat elárulnak arról, hogy ki merre tart.

Megosztom
Link másolása

A vagyon ritkán érkezik egyik napról a másikra. A legtöbben nem lottónyertesek vagy startupmilliárdosok lesznek, hanem hosszú évek alatt rakják össze azt az életet, amiben van tartalék, biztonság és mozgástér. És bár senki sem lát a jövőbe, vannak olyan korai viselkedésminták, amelyek elég sokat elárulnak arról, hogy valaki merre tart.

Nem arról van szó, hogy aki albérletben lakik és a hó végén számolgatja a pénzét, abból biztosan nem lesz sikeres. Sokkal inkább arról, hogyan kezeli a nehézségeket, a munkát, az idejét és a saját hibáit.

1. Elhiszi, hogy képes javítani a saját helyzetén

Azok, akik később jobban boldogulnak, nem feltétlenül a leghangosabb vagy legmagabiztosabb emberek. Inkább azok, akik hisznek abban, hogy tudnak fejlődni.

Nem várják, hogy majd valaki felfedezi őket, és nem magyarázzák örökké a körülményeket.

Tisztában vannak az erősségeikkel, de azzal is, miben kell még fejlődniük. Ez a hozzáállás sokkal többet számít, mint a motivációs idézetek a Facebookon.

2. A problémákat nem végállomásnak tekintik

Van, aki egy kudarc után hetekig a sors igazságtalanságán búsong, más pedig azt nézi, mit lehetne legközelebb másképp csinálni.

Az utóbbiaknak általában nagyobb esélyük van előrébb jutni.

Nem azért, mert kevésbé viseli meg őket a kudarc, hanem mert képesek tanulási lehetőségként kezelni azt.

Kutatások szerint a fejlődési szemlélet segít abban, hogy az emberek ne adják fel az első komolyabb akadálynál.

3. Kérnek visszajelzést

Sokan úgy tesznek, mintha mindent tudnának. Ez rövid távon magabiztos viselkedésnek tűnhet, hosszú távon viszont meglehetősen drága stratégia.

Azok, akik hajlandók meghallgatni, mit rontottak el, és mit csinálhatnának jobban, gyorsabban fejlődnek.

Nem ragadnak bele ugyanazokba a hibákba, és kevésbé sértődnek meg attól, ha valaki kritikát fogalmaz meg velük szemben.

4. Olyan emberekkel veszik körül magukat, akiktől tanulhatnak

A kapcsolatok nem csak arra valók, hogy legyen kivel meginni egy kávét péntek délután. Aki tudatosan építi a szakmai és emberi kapcsolatait, gyakran több lehetőséget talál meg. Nem fél segítséget kérni, mentorokat keres, és nem gondolja azt, hogy mindent egyedül kell megoldania.

Egy ismert kutatás szerint még a lazább szakmai kapcsolatok is fontos szerepet játszhatnak abban, hogy valaki új álláslehetőségekhez jusson.

5. Tud nemet mondani

Ez különösen hasznos képesség Magyarországon, ahol sok munkahelyen még mindig erénynek számít az állandó túlterheltség.

A gazdag emberek nem azért jutnak előrébb, mert mindenre igent mondanak, hanem mert tudják, mire nem érdemes időt és energiát pazarolni.

Nem vállalnak el minden pluszfeladatot, nem mennek el minden megbeszélésre, és nem érzik kötelességüknek mindenki problémáját megoldani.

6. Pihennek, mielőtt teljesen kiégnének

A magyar munkahelyi kultúrában még mindig sokan úgy tekintenek a kimerültségre, mint valamilyen kitüntetésre. Pedig a kutatások évek óta ugyanazt mutatják: aki kipihent, jobb döntéseket hoz, produktívabb és kevésbé hibázik. Azok, akik hosszú távon jól teljesítenek, általában felismerik, hogy a pihenés nem lustaság, hanem befektetés.

7. Tudnak alkalmazkodni

Aki még mindig ugyanazokkal a módszerekkel próbál boldogulni, mint tíz éve, könnyen lemaradhat.

A munkaerőpiac, a technológia és a gazdaság folyamatosan változik.

Azoknak van nagyobb esélyük jól járni, akik képesek új készségeket elsajátítani,

és nem ragaszkodnak görcsösen ahhoz, ami régen működött.

8. Nem várnak arra, hogy valaki megmondja nekik, mit csináljanak

A kezdeményezőkészség ritka és értékes tulajdonság. Az ilyen emberek nem engedélyre várnak. Ha látnak egy problémát, megpróbálják megoldani. Ha van egy ötletük, elmondják. Nem feltétlenül azért jutnak előrébb, mert mindig igazuk van, hanem mert egyáltalán lépnek.

9. Nem próbálnak egyszerre mindent csinálni

A multitasking jól hangzik az önéletrajzban, de a valóságban gyakran csak annyit jelent, hogy valaki egyszerre több dolgot végez közepes színvonalon.

A hosszú távon sikeres emberek inkább priorizálnak.

Tudják, mi fontos és mi nem, és nem akarnak egy nap alatt három napnyi munkát elvégezni. Ha kell, delegálnak, segítséget kérnek vagy egyszerűen elengednek feladatokat.

10. Rendszeresen átgondolják a döntéseiket

A Harvard Business Review kutatása szerint a vezetők jelentős része a kudarcokból és a kellemetlen helyzetekből tanul a legtöbbet. Az önreflexió nem valamilyen ezoterikus gyakorlat, hanem annak felismerése, hogy időnként érdemes megállni és végiggondolni, mi működött és mi nem. Aki erre képes, általában gyorsabban fejlődik.

11. Nem csak azt nézik, mi nincs meg nekik

Mindig lesz valaki, akinek nagyobb a fizetése, szebb a lakása vagy újabb az autója. Azok viszont, akik kizárólag erre koncentrálnak, könnyen beleragadnak az elégedetlenségbe.

A gazdag emberek általában tudják értékelni azt is, amijük már van, miközben dolgoznak a következő céljukon.

Kutatások szerint a hála és az elégedettség érzése még a pénzügyi döntésekre is pozitív hatással lehet: türelmesebbé teszi az embereket, és csökkenti a rossz impulzusvásárlások esélyét.

A felsorolt szokások természetesen nem garantálják, hogy valakiből milliárdos lesz. A családi háttér, a szerencse, az egészség vagy éppen a gazdasági helyzet is rengeteget számít. De ezek azok a viselkedésminták, amelyek alapján gyakran már jóval az első komolyabb siker előtt látszik, hogy valaki képes lehet stabilabb, biztonságosabb és anyagilag is nyugodtabb életet építeni magának.

Via Yourtango


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
Új kutatás borítja a diétás trendeket: súlyosabb bajt okozhat a cukor teljes elhagyása, mint hittük
Egy friss kutatás szerint a népszerű cukormentes, alacsony zsírtartalmú diéta nem várt egészségügyi problémákhoz vezethet. Az eredmények megkérdőjelezik azt az egyszerűsített nézetet, hogy a cukor teljes elhagyása minden esetben jótékony hatású.
Sassy - sassy.hu
2026. június 20.


Megosztom
Link másolása

Évekig sulykolták, hogy a cukros ételek vése a lehető legnagyobb ártalom, amit magunkkal tehetünk. Erre most jön egy kutatás, ami szerint lehet, hogy a teljes cukormegvonás sem annyira ideális, mint aminek hittük.

Sőt, egy friss, egereken végzett kísérlet szerint

a cukor teljes kiiktatása egy alacsony zsírtartalmú étrendből konkrétan negatív egészségügyi következményekkel járhat, mint a felborult bélflóra vagy a máj elzsírosodása.

A Dasman Diabetes Institute kutatói fogtak egy tucat egeret, és 16 hétre diétára ítélték őket – írta a ScienceAlert. Mindkét csoport alacsony zsírtartalmú étrendet kapott, a csavar csak annyi volt, hogy az egyik csapat étrendjében volt szacharóz (a jó öreg kristálycukor), a másikéban pedig egyáltalán nem.

A kutatók maguk is elismerték, hogy az alacsony zsírtartalmú diétákat az egészség védőpajzsaként reklámozzák, de arra jutottak, hogy „a szacharóz eltávolításának következményei egy alacsony zsírtartalmú étrend keretein belül továbbra is tisztázatlanok”. Hát, most már kevésbé. A legbizarrabb az egészben, hogy az egerek mája elkezdett zsírosodni, pedig a testtömegük szinte grammra megegyezett a cukrot is fogyasztó társaikéval.

A kísérlet végére a cukormentes csoportban élő egereknél elég kellemetlen változásokat figyeltek meg.

Felborult a bélmikrobiomjuk: a hasznos baktériumtörzsek megfogyatkoztak, a gyulladást okozók pedig elszaporodtak.

Emellett romlott a glükózkontrolljuk, és az inzulinrezisztencia jeleit mutatták, ami a 2-es típusú cukorbetegség előszobája. Vagyis kívülről fittnek tűntek, belül viszont csendben zajlott a leépülés.

A kutatást vezető immunológus, Rasheed Ahmad szerint a tanulság nem az, hogy mostantól mindenki kanalazza a cukrot, hanem hogy a teljes tiltás sem feltétlenül célravezető. „Az eredmények arra utalnak, hogy a szacharóz teljes eltávolítása egy alacsony zsírtartalmú étrendből negatívan befolyásolhatja a bélmikrobiótát és az anyagcsere-egészséget” – mondta, hozzátéve, hogy a lényeg a kiegyensúlyozott szénhidrátbevitel fenntartása.

Egy amerikai orvos, Nneoma Oparaji is hasonlóan látja, szerinte a kutatás épp azért izgalmas, mert „megkérdőjelezi azt a túlságosan leegyszerűsített elképzelést, hogy a cukor eltávolítása automatikusan előnyös”.

A gyors fogyást ígérő fogyasztó injekciók, mint az Ozempic vagy a Wegovy népszerűsége közben sorra derülnek ki az újabb és újabb aggasztó mellékhatások. A csodaszerek használata korántsem kockázatmentes, és a hosszú távú következményeket még csak most kezdik feltárni.

Úgy tűnik, a szélsőséges megoldások helyett mégis a jó öreg mértékletesség és a kiegyensúlyozottság lehet a nyerő.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Filléres trükk a nyári büdös kukák ellen: percek alatt megszünteti a szagot
Hogyan szagtalanítsd a nyári hőségben rekordgyorsasággal büdösödő kukákat? A módszer alapja a speciális tisztítási technika és olyan házi szerek használata, mint az ecet vagy a szódabikarbóna.

Megosztom
Link másolása

Van a nyárban egy egészen biztos pont: a pillanat, amikor a konyhai vagy a kerti kuka egy biológiai fegyverré érik. A hőség és a szerves hulladék nászából olyan szagorkán születik, ami elől nincs menekvés, és ami vonzza a nyüveket. De mielőtt felgyújtanád az egészet, vagy vegyvédelmi ruhában vinnéd ki a szemetet, van egy jobb ötletünk. Egy tízperces rutin, és három filléres háztartási szer elég ahhoz, hogy a probléma légszennyezésből szimpla logisztikai feladattá szelídüljön.

A csata első és legfontosabb lépése a kuka totális megtisztítása, de nem akárhogy. A Bunte.de cikke szerint a nagytakarítási protokoll kulcsa a módszeresség: egy slaggal vagy magasnyomású mosóval fentről lefelé haladva kell lebombázni a koszt a falakról. A trutyis vizet kiöntöd, majd az egészet megismétled, amíg a végeredmény csillogó nem lesz.

A legfontosabb lépés a végén jön: a kukát fejjel lefelé, egy falnak döntve kell hagyni csontszárazra száradni.

Ha a terep tiszta, jöhet a szagok elleni csodafegyver-arzenál. Permetezz a kuka belsejébe hígított eceteszenciát, ami kinyírja a szagokat okozó baktériumokat. Ha utálod az ecetszagot, a citromsav a te barátod: ugyanazt tudja, csak kulturáltabb illattal. A harmadik opció a szódabikarbóna, amit a száraz kuka aljára kell szórni, hagyni pár napig dolgozni, majd egy gyors öblítéssel eltávolítani. Ez a hármas hatékonyabb, mint bármilyen drága, vegyszeres csodaszer.

Emellett van egy bevált, régimódi trükk is: az ételmaradékokat csomagold újságpapírba, mielőtt kidobod.

A papír magába szívja a nedvességet, ami a bomlás és a bűz elsődleges motorja. Végül pedig a legbanálisabb, mégis leggyakrabban elrontott szabály: a kukát tedd árnyékba. A tűző nap ugyanis a bomlási folyamatok gyorsítósávja, ami garantálja a szagkatasztrófát.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Évekkel előre jelezhet a szemünk: az Alzheimer-kór kockázatát egy egyszerű szemvizsgálat is kimutatja
Egy rutin szemészeti vizsgálat is elég lehet a jövőben az Alzheimer-kór kockázatának felméréséhez. Egy új módszer a retina finom jeleiből képes következtetni a hajlamra.

Megosztom
Link másolása

A Floridai Egyetem megvizsgálták több mint 40 ezer ember 62 876 retinafotóját, hogy azonosítsák azokat a finom jeleket, amik összefüggésbe hozhatók a későbbi kognitív hanyatlással. A kutatás a Journal of Alzheimer's Disease szaklapban jelent meg.

Az MI-t arra tanították, hogy a szemfenéki képekből olvasson ki 12, az Alzheimerrel összefüggő kockázati tényezőt, mint a vérnyomás, a testtömeg, a dohányzás vagy a depresszió. És láss csodát, a program talált is mintázatokat. A modell szerint a látóidegfő és a retina ereinek mintázatai voltak a leginkább informatívak.

„Tudjuk, hogy az Alzheimer-kór évtizedek alatt alakul ki, de a legtöbb diagnosztikai eszköz a késői stádiumú patológiára összpontosít, amikor már túl késő beavatkozni”

– magyarázza Ruogu Fang, a tanulmányt vezető biomérnök.

A retina ugyanis nem csak egy fényérzékeny szövet a szem hátsó részén, hanem lényegében az agyunk egy szabad szemmel is vizsgálható darabkája, tele idegekkel és erekkel.

„Ebben az értelemben – mondja Fang – a retina képalkotása kevésbé helyettesítő kérdőívként, sokkal inkább a kumulatív kockázat integrált biológiai szenzoraként funkcionál.”

Mivel a retinafotózás már most is rutin a cukorbetegek szűrésére, és a zöld hályog követésében is széles körben alkalmaznak képalkotást, a módszer viszonylag könnyen beépülhetne a meglévő vizsgálatokba.

A friss eredmények nem a semmiből érkeztek. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy bizonyos szemproblémák jelezhetik a demencia kockázatát, és a genetikai fronton is komoly előrelépés történt. Az alváshiány pedig bizonyítottan gátolja az agy éjszakai tisztulási folyamatát, ami a káros lerakódások felhalmozódásához vezethet. Úgy tűnik, a jövő stratégiája a korai kockázatbecslés és a tudatos életmód kombinációja lehet.

Via Qubit


Megosztom
Link másolása