FONTOS

Miért prostizzák le a luxusfeleségeket? Férfi k*vák talán nincsenek?

Azokat a pasikat miért nem szólják le, akik a párjuk pénzén élnek?
Sassy - sassy.hu
2019. január 23.


Megosztom
Link másolása

Luxusfeleségek című tévé-álreality ihlette. Nem láttam belőle sokat, csak perceket – tudom, mindenki ezt mondja –, de hát nemrég még a csapból is ők folytak. Az egyik leggazdagabb, Csősz Boglárka nyilatkozott egy interjúban arról, hogy néha 9 millió forintnyi eurót elvásárol egy délután cipőkre – ez mondjuk nekem már a perverzió kategória –, gyereket meg egyelőre nem akar, mert rajta ne lógjon egyfolytában egy nyafogógép.

Nos, elolvastam a cikk alatti kommenteket (ez meg az én perverzióm), és ledöbbentem. Nem azon, hogy az embereknél kiverte a biztosítékot ez a több hektáros pálmafaligetben tengődő, hencegő díszlányka, meg az erősen megkérdőjelezhető stílusa. Az oké.

De hogy milyen eszméletlen mennyiségű férfikommentelő k*rvázta le, a dühtől habzó billentyűzettel – na, az meglepett. Nem tisztem megvédeni Csősz Boglárkát meg a többieket – azt sem tudják, hogy a világon vagyok, és ez így van jól –, de ezek a nők nem k*rvák.

Vagyis most már biztosan nem, ugyanis valaki elvette őket feleségül. Ja, hogy az a valaki dúsgazdag, és a dísz-pincsijük nyakörve többe kerül, mint Szomália egy éves GDP-je? Ez igazságtalan és szomorú, de a hölgyek akkor sem lesznek tőle... azok. Sőt. Évszázadokon keresztül az ilyen nők a társadalom legmegbecsültebb tagjainak számítottak.

via GIPHY

Felhívnám a figyelmet a világ egyik legismertebb irodalmi nőalakjára – Elisabeth Bennet-re a Büszkeség és Balítélet című regényből (és persze a híres film-adaptációból), aki ezt kerek-perec ki is mondja. Amikor a nővére megkérdezi tőle, mikor szeretett bele a sokáig utált és megvetett Mr. Darcy-ba, Elisabeth cinkos kis mosollyal így válaszol:

"Hát... talán arra a napra tenném, amikor először megláttam Pemberley birtokát." Vagyis: akkor szerettem bele, amikor kiderült, hogy mocskosul gazdag.

Bár ezt ironikusan mondta, érthette volna komolyan is. A 19. században Elisabeth Bennetet senkinek nem jutott volna eszébe ezért lek*rvázni, sőt, ő volt "a szerencsés, fiatal hölgy, aki rendkívül előnyös házasságot készül kötni." Ez mellesleg akkoriban minden nő életcélja volt, még ha nem is beszéltek utána hülyeségeket a tévében meg a neten – érthető technikai okokból.

via GIPHY

De gondoljuk egy kicsit tovább a dolgot. Rendben, akit egy éjszakai bárban felcsíp egy milliomos, aztán valamiért jó ötletnek találja feleségül is venni – az a nő talán tényleg kiérdemelte a k-val kezdődő minősítést (bár szerintem ez is inkább legyen a milliomos baja). De akkor mi van mondjuk azzal az idősödő, nem túl előnyös külsejű hölggyel, aki negyven évvel ezelőtt az egyetemen kinézte magának a legszebb fiút, aztán vett neki egy Ladát (az akkoriban nagy szó volt), meg egy kis lakást, és cserébe azt kérte, hogy a fiú vegye feleségül. És a fiú elvette. Azóta is házasok, a nő – végül banki tanácsadó lett, zsákszámra hordja haza a milliókat – egy jottányival sem lett szebb.

A férfi viszont még most is sármos, életében nem dolgozott, élvezi az elképesztő luxust, az asszonyt diszkréten szénné csalja, de ettől eltekintve jól megvannak. Ez nem kitalált sztori, nagyon is létezik.

via GIPHY

És – szintén igaz történet - mi van azzal a házaspárral, ahol az asszony huszonvalahány éve kétnyelvű tolmácsként gürizik a betevőért meg a lakástörlesztőért meg a három gyerekért, mint az állat, a férj meg egy minimálbért alig meghaladó kényelmes kis kormányzati állásban ücsörög, pedig a képesítésével, szaktudásával jóval többre vihetné.

Amikor megkérdezik, miért nem megy el egy jobban fizető állásba, ez a válasz: "Hogy rossz legyen a közérzetem, meg idegeskedjek? Kinek jó az?"

És mi van azzal az – állítólag fülig szerelmes – férjjelölttel, aki a közös háztartásban élő menyasszonyával a joghurtot is kifizetteti (szó szerint, szövegkiemelővel kihúzgálja a bevásárlások utána a számlán, hogy mit vett ő, és mit a nő), pedig jól menő marketingesként ötször annyit keres, mint a tanárnő párja?

Viszont elvárja, hogy a teljes körű felezés mellett MINDEN házimunkát a lány végezzen, ő a kisujját sem mozdítja otthon, mert "olyan fáradt"?

Ezek mind igaz, mai történetek. Ne értsetek félre, sok rendes, igyekvő, gondoskodó férfit ismerek, akinek esze ágában sincs anyagilag – vagy máshogy – kihasználni, kizsákmányolni a mellette lévő nőt. De azért akadnak ám másmilyenek is... nem kevesen.

És róluk nem szól a fáma, nem készül tévéműsor, nem cikkeznek a neten, és nem zúdul rájuk kommentáradat, amiért "rendkívül előnyös házasságot kötöttek."

Élvezik a jólétet, a kényelmet, sőt olykor a luxust, amit a velük élő nő nyújt nekik. Én pedig csak halkan kérdezem – felvállalva, hogy egyesek lefeminista-fasisztáznak, a többi lehetőségről nem is beszélve – szóval halkan kérdezem: akkor ezek a férfiak mik?

via GIPHY

SZMO

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Nők tucatjainak nőtt meg a melle a Covid-oltás után - szakértők elárulják, hogy miért
A hír néhány nappal azután érkezett, hogy sokkoló képek láttak napvilágot egy 19 éves kanadai lányról, akinek a mellei négyszeresére nőttek az oltás ritka mellékhatásaként.

Megosztom
Link másolása

A brit gyógyszerbiztonsági hatóság (MHRA) 33 olyan esetről számolt be, amikor a mellek megnagyobbodtak a Pfizer oltás után. További 11 brit nő az AstraZeneca vakcina után tapasztalt mellnövekedést, míg 4 esetet a Moderna oltás kapcsán jelentettek.

Néhány orvos szerint elképzelhető, hogy van összefüggés az oltás és a szokatlan reakció között.

Egy friss orvosi jelentésben kanadai orvosok azt feltételezték, hogy az oltásra adott furcsa immunrendszeri válasz okozhatta a mell szöveteinek túlnövekedését.

A jelentés szerint egy kanadai nő, aki 2022 szeptemberében kapta meg az első Pfizer-oltását, enyhe bizsergést és a mell feszülését tapasztalta. Ezek a tünetek a második adag után gyorsultak fel, és hat hónapon belül B kosárméretről GGG-re nőtt a melle.

Az ilyen gyors mellnövekedés ritka, okai lehetnek hormonális problémák vagy bizonyos gyógyszerekre adott reakciók.

Az orvosok szerint „A COVID-19 vakcina, és a mellnagyobbodás közötti összefüggés további vizsgálatot igényel” – írták.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói 2021-ben már megállapították, hogy

a Covid-oltások duzzadt nyirokcsomókat okozhatnak a hónaljban, ami rendellenes eredményeket mutathat mammográfián és mellultrahangon.

Az ilyen jelentések fontos szerepet játszhatnak abban, hogy időben felismerjék az esetleges mellékhatások mintázatait.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Ez a milliók által használt fájdalomcsillapító nem csak a fájdalmat űzi el, de az agyműködést is javítja
Napi gyorsteszt: tényleg okosabb lehetsz egy hétköznapi fájdalomcsillapítótól?

Megosztom
Link másolása

Van egy olyan, tömegek által használt fájdalomcsillapító, ami nemcsak enyhíti a fejfájást, de még az agyadat is felpörgetheti – állítja egy friss kutatás.

És nem, nem valami csodaszerről van szó: a sima ibuprofenről beszélnek, amit általában fejfájásra, fogfájásra, izomfájdalomra vagy megfázásra kapunk be.

A University College London (UCL) kutatói szerint ez a gyógyszer gyorsíthatja a reakcióidőt, és szerintük ez olyan jelentős egészségügyi előny, mintha csökkentenénk a magas vérnyomást.

De hogy mi ebben a csavar?

A paracetamol, ami szintén egy népszerű vény nélkül kapható fájdalomcsillapító, épp az ellenkező hatást válthatja ki, sőt még ronthatja is a memóriát.

Ez derült ki a University College London nagyszabású vizsgálatából, amiben félmillió brit adatait elemezték: megnézték, ki milyen gyógyszert szednek, és közben hogyan szerepelnek memóriateszteken és különböző agyi képességeket mérő feladatokban.

A kutatók szerint a mindennapokban használt orvosságok – például a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, asztma vagy vérnyomás elleni gyógyszerek – akár jó hatással is lehetnek a kognitív teljesítményre.

Például aki ibuprofent, aszpirint, kodeint vagy diklofenákot (közismertebb nevén Voltaren) szedett, az a tesztekben jobban teljesített, mint azok, akik nem használtak ilyen szereket.

Hasonlóan jót tett a szív- és érrendszeri betegségeknél használt omega-3, a koleszterincsökkentő atorvasztatin vagy épp a gyomorsavproblémáknál bevetett omeprazol is. Sőt, még a sima multivitamin is javította a résztvevők eredményeit.

De itt jön feketeleves

A paracetamol mellett a vényköteles fluoxetin (egy ismert antidepresszáns) és az amitriptilin (amit migrénre és depresszióra is használnak) kifejezetten rossz hatással volt a memóriára és a problémamegoldó képességre. Mielőtt azonban mindenki elkezdené kukába dobálni a gyógyszereit, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat egyelőre csak összefüggést mutatott ki. Ez nem bizonyítja egyértelműen, hogy az adott gyógyszer közvetlenül okozza a javulást vagy romlást, csupán együtt jár vele.

Az UCL neurológusa, Martin Rossor a tanulmány egyik vezető szerzőjeként azt is kiemelte, hogy

sokszor sem a gyártók, sem az orvosok nem figyelnek eléggé arra, milyen kognitív mellékhatásai lehetnek a gyógyszereknek.

A szakember szerint érdemes lenne minden új készítményt alapos tesztnek alávetni, hogy kiderüljön, nem rontja-e a páciensek agyműködését.

A vizsgálatot a The Health Foundation nevű jótékonysági szervezet finanszírozta.

A kutatók nagy mintán dolgoztak: 540 ezer (!) 73 év alatti férfi és nő adataiból szűrték ki, melyik gyógyszert használják, és hogyan teljesítenek memóriában, problémamegoldásban vagy épp a reakcióidő teszteken.

Az eredményeket a Brain And Behaviour című szaklapban publikálták.

Azért akad némi óvatosságra intő részlet is. Egyik fő probléma, hogy sokan különösen idősebb korban többféle orvosságot szednek egyszerre, így nehéz elkülöníteni, mi lehet a pontos hatás oka. Ráadásul egyes időskori memóriazavarokat egyszerűen az öregedésnek tudunk be, holott bizonyos gyógyszerek is ludasak lehetnek ebben.

És hogy mi a lényeg?

- Az ibuprofen és még pár hasonló szer meglepően jó hatással lehet az agyra.

- A paracetamol és néhány más szer viszont pont, hogy ronthatják a memóriát.

- Nem biztos, hogy mindez ok-okozati kapcsolat, de a kutatók szerint érdemes lenne rutinszerűen figyelni a kognitív mellékhatásokra, amikor új medicinákat fejlesztenek.

Ezt azért nem árt észben tartani, ha legközelebb a gyógyszeres szekrény előtt toporogsz.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Pontosan ennyi percet, órát és napot vesznek el az életedből ezek a rossz szokások: a sajtburgertől, egy pohár boron át, egészen a tévénézésig
A hot-dog megöl, a magvak életet mentenek – így változtatja meg az életedet az, amit eszel.

Megosztom
Link másolása

Tudtad, hogy egyetlen hot-dog elfogyasztásával 36 percet dobsz el az életedből? A Michigani Egyetem kutatói körülnéztek a háztartásokban, és megpróbálták kiszámolni, pontosan mennyi időt vesz el tőlünk egy-egy rossz szokásunk. Az eredmények egyrészt sokkolóak, másrészt váratlanak.

Hot-dog vs. magvak: az életidő-csata

Egy hot-dog 36 percet von le a várható élettartamodból. Nem tévedés: a kedvenc gyerekkori strandkajád egy kész gyilkos. Ha viszont átállsz a magvakra, akkor 24 perccel toldhatod meg az életed minden egyes adaggal.

Nem áll itt meg a lista:

  • Egy sajtburger 9 percet vesz el, miközben egy pohár szénsavas üdítő további 12 percet.
  • A reggeli szalonna is veszélyes: minden szelet 6 perccel rövidíti meg az életedet.

Ha valaki hetente kétszer eszik hamburgert, az évente 936 percet (kb. 15,6 órát) veszít az életéből. Ez 50 év alatt összesen 32,5 napnyi életidőt jelent. ​

Ha valaki hetente egyszer eszik hot-dogot és mellé szénsavas üdítőt fogyaszt, az évente 2496 percet (kb. 41,6 órát) veszít az életéből. Ez 50 év alatt összesen 86,67 napnyi (majdnem 3 hónapnyi) életidőt jelent.

Ha viszont gyümölcsöt eszel, már 10 percet vissza is nyersz. A lekváros-mogyoróvajas szendvics meglepően jó választás: 32 percet adhat hozzá az életedhez.

Tévézés és bor: a rejtett gyilkosok?

Egy óra tévézés hatását pontosan még nem tudják kiszámolni, de az biztos, hogy az ülő életmód miatt drasztikusan nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Az alkoholfogyasztás is ingoványos terület: egy pohár bor lebontása körülbelül 1,5-2 órát vesz el a májad életéből.

Érdekes, hogy az alkoholtartalmú italok és az élethossz kapcsolatát kevesebb kutatás vizsgálja átláthatóan, de a mértékletesség itt is kulcsfontosságú.

Akkor mit együnk?

A kutatások szerint nincs minden veszve: az elvesztett percek és a megnyert idő kéz a kézben jár, és a helyes választások sok mindent ellensúlyozhatnak. Egy hot-dog után egy marék dió, vagy egy sajtburesz után egy tányér gyümölcs már segíthet mérsékelni a károkat.

Bizonyos ételek fogyasztása hozzájárulhat az élettartam növeléséhez.

A diófélék, hüvelyesek, tenger gyümölcsei, gyümölcsök és nem keményítőtartalmú zöldségek jó hatással vannak az egészségre,

és rendszeres fogyasztásuk akár évekkel is meghosszabbíthatja az életet.

A leveles zöldségek, mint a spenót, a kelkáposzta és a mángold, szintén hozzájárulhatnak az élettartam növeléséhez,

mivel gazdagok antioxidánsokban és alapvető vitaminokban, amelyek csökkentik az oxidatív stresszt és lassítják az öregedés folyamatát.

És persze ne feledjük: ezek statisztikai átlagok. Az életminőségünket nagyban befolyásolja az is, hogyan érezzük magunkat a sajtburesz elfogyasztása után.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Mostanra egy kanálnyi mikroműanyag lehet már az agyadban - ezek a következményei
Egy műanyagkanálnyi (!) műanyag lapulhat az agyadban – ha hihetünk az új tanulmánynak.

Megosztom
Link másolása

Egy friss kutatás szerint komoly mennyiségű mikroműanyag költözött be az emberi agyba. És amikor azt mondjuk, „kanálnyi műanyag”, akkor ez nem csak képletes: a kutatók szerint a mennyiség nagyjából egy műanyagkanál anyagának felel meg. Ez pont annyira ijesztő, mint amilyennek hangzik.

Több műanyag, mint azt valaha gondolták

A tanulmány az egyik legrangosabb tudományos lapban, a Nature-ben jelent meg, és lényegében azt mutatja, hogy jóval több mikroméretű műanyagszemcse kallódik odabent, mint amit néhány éve mértek. „Úgy 50%-kal nagyobb mennyiség, mint 2016-ban” – magyarázza a társszerző, Matthew Campen, a New Mexico-i Egyetem professzora a CNN-nek.

Ez alapján ma egy átlagos agy 99,5%-ban agy, 0,5%-ban meg… műanyag.

Még nyomasztóbb, hogy a demenciával diagnosztizált elhunytak agyában ennél is magasabb volt a műanyagtartalom. Campen szerint ez ugyan ijesztő, de egyelőre nem merné kijelenteni, hogy konkrétan ez okozza a demenciát – mindenesetre a statisztika elég beszédes.

Mindenhol ott van a műanyag

A mikroplasztikkal kapcsolatos tanulmányok riasztó eredményei nem újkeletűek: a tudósok az utóbbi években kimutatták, hogy az apró darabkák nemcsak a tengerben úszkálnak, hanem

megtalálhatók a tüdőben, a májban, a vesékben, a reproduktív szervekben, a vérerekben és még a csontvelőben is.

Azaz tényleg mindenhova befurakszik a műanyag, amit a testünk valahogy nem képes kiporszívózni.

„Ideje lenne végre globális vészhelyzetet hirdetni a műanyag-szennyezés miatt” – mondja Sedat Gündoğdu, aki a törökországi Çukurova Egyetemen kutatja a mikroplasztikokat (The Guardiannek nyilatkozott). Bár még nem száz százalék, hogy ez pontosan milyen egészségügyi következményekkel jár, már most sejtik, hogy

a mikroműanyag okozhat oxidatív stresszt (ami sejtkárosodást, gyulladást vagy szív- és érrendszeri betegségeket eredményezhet), sőt állatkísérletek alapján komoly bajokat is, például terméketlenséget, tanulási- és memóriazavarokat, különböző daganatokat, és felboríthatja a hormonrendszert és az immunrendszert.

Ijesztő” – röviden így foglalta össze Bethanie Carney Almroth környezeti toxikológus (University of Gothenburg).

Egyre több vizsgálat, egyre kevesebb kétség

A kutatók több tanulmányt is felhoznak. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) májusi eredményei például 91 agymintát vizsgáltak, és átlagosan 10-20-szor több mikroműanyagot találtak, mint a májban vagy a vesékben. „Nem gondoltam volna, hogy tényleg ennyi műanyag kering a fejünkben” – vallotta be ismét a már említett Campen.

És mintha még ez sem lenne elég: a Journal of Hazardous Materials egyik 2024-es tanulmánya kimutatta, hogy

16 csontvelő-mintából mindegyikben volt polisztirol (például hungarocell és hasonló anyagok), és majdnem mindegyikben megtalálták a polietilént (ez meg élelmiszer-csomagolásokban szokott előfordulni).

De hasonló eredményre jutottak 45 beteg térd- és csípőműtétjének vizsgálata során, és egy másik kutatásban a tisztított nyaki erekből vett plakkok 60%-ában is kimutatták a műanyagokat – ráadásul azoknál az alanyoknál, akiknek a nyaki leleteiben műanyag volt, 2,1-szeresére nőtt a szívroham, a stroke vagy a halálozás kockázata.

Mit lehet tenni?

A tudósok nem győzik hangsúlyozni a megelőzést: minimalizáljuk a műanyag használatot az ételek körül (például

ne mikrózzunk műanyag edényekben), figyeljünk a lakásban a házipor felhalmozódására, sőt, sok kutató szerint a feldolgozott húsfélék elhagyása is csökkentheti a bevitt mikroplasztik mennyiségét.

De a lényeg nyilván sokkal nagyobb léptékű: világszintű szabályozás vagy valami hasonló drasztikus intézkedés kéne, hogy ne ússzon minden a műanyagban. Mert bár egyelőre kérdés, pontosan milyen betegségeket okoz, az már most is látszik, hogy a testünk – beleértve az agyunkat – elég nagy adag műanyaggal kénytelen együtt élni. És ez elég durván hangzik, még akkor is, ha a cikk elején említett műanyagkanalat egyelőre csak képletesen kell venni.


Megosztom
Link másolása