FONTOS

Miért a nőket hibáztatjuk, ha nem jön a baba? „Több évnyi szenvedés után kiderült, hogy nem velem van gond”

Amikor hosszú próbálkozás után sem jön az új élet, a párok nem magukat hibáztatják, hanem a nőt. Ezzel együtt jönnek a rokonok és barátok kéretlen tanácsai, akik tovább erősítik, hogy bizony a nő a meddő. Fel sem merül, hogy 50 százalékban a férfi miatt nem sikerül a fogantatás. Itt az ideje, hogy megdöntsünk egy régi tévhitet.

Megosztom
Link másolása

A gyermekvállalás örömteli időszak, ami nem mentes a kihívásoktól sem. Egyre több esetben már maga a fogantatás is komoly gondot jelent. Évről évre több pár szembesül azzal a problémával, hogy hiába minden próbálkozás, nem érkezik a várva várt gyermek. Ilyenkor jönnek a meddőségi vizsgálatok, amelyek a nővel kezdődnek, és sokszor fel sem merül, hogy a férfi miatt nem sikerül a fogantatás, márpedig a meddőség okai ugyanúgy keresendők a férfiak oldalán is. Dr. Vörös Anna termékenységi szakértő, szülész-nőgyógyász szakorvos és egy érintett kismama mesélnek arról, milyen nagy tévedésben élünk, amikor a nőket okoljuk, ha nem jön a baba.

„Több év szenvedés után kiderült, hogy nem velem van gond”

„Sosem fogom elfelejteni, amikor az éves nőgyógyászati vizsgálaton mondtam az orvosomnak, hogy babát szeretnénk a férjemmel. A doki erre csak annyit mondott: próbálkozzanak, és ha nem sikerül egy-másfél éven belül, akkor jöjjön vissza” – kezdi a történetét Ági, egy magyar kismama, aki a neve megváltoztatását kérte. Videóhívásban beszélünk, de így is érzem, hogy súlyos mondatok következnek. Ági vesz egy nagy levegőt, és folytatja. „Nem sikerült. Másfél év múlva visszamentem a nőgyógyászhoz, aki laborvizsgálatra küldött. Az eredményeim jók voltak, így azt a tanácsot kaptam, hogy nyugodtan próbálkozzunk tovább, úgyis sikerülni fog. Újabb egy év telt el, de még mindig semmi nem történt, én pedig újabb vizsgálatokra mentem, ezennel egy magánklinikára, ahol drága és kellemetlen eljárások után ugyanazt mondták, mint elsőre a nőgyógyászom: minden rendben van velem. Csakhogy továbbra sem fogant meg a baba.

A férjemmel éjjel-nappal csak ezzel foglalkoztunk, ez volt a téma a nyaraláson és karácsonykor is.

Végül eldöntöttük, hogy egy ausztriai klinikán kérünk segítséget. A lombikprogram eszünkbe sem jutott, de az osztrák orvosok azt mondták, hogy csak így lehet gyerekünk. A legmegrázóbb az volt, amikor több évnyi szenvedés után kiderült, hogy nem velem van gond” – meséli Ági. Az ausztriai magánkórház volt az első hely, ahol azt tanácsolták Áginak és férjének, hogy a férfi is vizsgáltassa meg magát. A házaspár ekkor szembesült a valósággal: a férfinak nem voltak életképes spermiumai. „Megráztuk magunkat, és az osztrák klinikán vállalkoztunk a lombikprogramra. Az első próbálkozás nem sikerült, elment a magzat. Újabb fél év után viszont mesterséges úton ugyan, de végre megfogant a gyermekünk.” Ági ekkor 39, férje 48 éves volt. Ági az interjú napján, július végén a huszadik hétben van, és most azért izgul, hogy minden rendben legyen a magzattal. A legtöbb nő magát okolja, és fel sem merül, hogy a férfi miatt nem sikerül a fogantatás (Fotó: Getty Images)

Ugyanakkora az esély arra, hogy a férfi meddő, mint a nő

A kismama története felkavart, másnap az egészet elmeséltem Dr. Vörös Anna termékenységi szakértőnek, szülész-nőgyógyász szakorvosnak, akit szakértőként kerestem a témában, és akinek meg sem rebbent a szeme az elmondottak után. Mint kiderült, Ágiék története gyakoribb, mint gondoltam. A meddőség körül számos tévhit és félreértés kering, az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy ha nem sikerül a fogantatás, akkor biztosan a női oldal a hibás, de a valóság sokkal árnyaltabb. „A meddőségi esetek 50 százalékában férfi-, 50 százalékban pedig női okokat találunk a háttérben. Ezért, amikor egy párnál nem jön össze a baba, először a férfit vizsgálom meg. Tehát nem azzal kezdem, hogy kérek egy hormonvizsgálatot a nőgyógyásztól, hanem kérek egy spermavizsgálatot az andrológusnál” – magyarázza a szakértő. Így hamar kiderül, hogy hol kell keresni a megoldást. De miért nőtt meg a meddőség a férfiaknál? Sokak szerint erről a levegőben és vízben keringő sok-sok mikroműanyag tehet, kérdezem is a szakorvost: igaz, hogy a környezeti tényezők miatt nőtt meg a meddők száma? De Dr. Vörös Anna csak rázza a fejét. Mint mondja,

nem a környezeti tényezőkben kell keresni a hibát, hanem a társadalmi trendekben.

Míg korábban a nők többsége a húszas évei elején szült, addig ma már sokan a harmincas éveik végére, sőt, negyvenes éveikre halasztják az első gyermek vállalását. Ehhez hozzátartozik, hogy a nők többsége öt-tíz évvel idősebb párt választ, mondván az idősebb férfiak érettebbek. Meglehet, hogy ebben van némi igazság, de hozzátartozik az is, hogy az életkor előrehaladtával a férfiak esetében is megnő a meddőség esélye. Ez az időbeli eltolódás pedig számos egészségügyi kockázatot hoz magával. „A férfiaknál is romlik a spermiumok minősége az életkor előrehaladtával. Egy idősebb férfi spermiumai kevésbé életképesek, ezért nemcsak a nőknek, hanem a férfiaknak is fontos lenne rendszeresen részt venni orvosi vizsgálatokon” – mondja a szakértő. Így időben fény derülhet a fájó kérdésre: miért nem jön a baba?

Mi a megoldás?

Már csak egy kérdés maradt, mit tehetnek azért a meddő párok, hogy mégis szülővé váljanak? Amikor kiderül, hogy a pár egyik, vagy rosszabb esetben mindkét felével gond van, még nem kell lemondani a családalapításról. Az asszisztált reprodukció, beleértve a régóta ismert lombikprogramokat is, általában megoldást nyújtanak, ugyanakkor nemcsak ez az egy út létezik. Dr. Vörös Anna hangsúlyozta, hogy nemcsak a lombik az egyetlen járható út, ezen kívül több más eljárás is elérhető, mint például az inszemináció vagy az ovulációs stimuláció. Persze az lenne a legjobb, ha a párok a 25-35 év között vállalnának gyermeket, hiszen a termékenységi szakértő szerint

biológiailag ez az életkor a legalkalmasabb a fogantatásra.

Ezután folyamatosan csökken a spontán fogantatás esélye, míg végül ez a szám a nullához közeledik. Hogy ki, milyen megoldást választ, ez minden pár esetében változó. Annyi biztos, ne csak a nőkben keressük a hibát, ha kudarcot vall minden próbálkozás. A mondás, amely szerint egy férfinak bármikor lehet gyermeke, korántsem igaz, a férfi szervezeten is kifog az idő, akár tudomást vesznek róla a férfiak, akár nem.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Molnár Tamás: „Magyarországon nincs olyan ember, aki ne lenne érintett az alkohol- vagy drogfüggőség témában”
Minimum a családja vagy a barátai miatt mindenki érintett ebben – írta Instagramon. A zenész a küzdelmeiről beszélt a Telex új, függőségről szóló podcastjében.
Sassy - sassy.hu
2024. október 19.


Megosztom
Link másolása

Új, függőségekkel foglalkozó podcast-sorozatot indított a Telex Felvonó címmel.

Pándi Balázs zenész, újságíró, a Beton.Hofi dobosa és Bajzáth Sándor addiktológiai konzultáns maga is felépülésben élő függő.

Azért indították a sorozatot, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akik függőségekkel küzdenek, vagy akik meg akarják érteni, hogy mi zajlik egy aktív függő, vagy felépülésben lévő ember fejében, környezetében.

Első vendégük Molnár Tamás dalszerző, szólóénekes volt, az Anti Fitness Club és Jetlag zenekarok alapítója. A beszélgetésben elmondta, hogy alkohollal indított, sokat ivott, ezután jött a kokain, és később kokainfüggőség is kialakult nála.

A szert azért kezdte használni, hogy a kényszereit legyőzze, de csak új kényszerei alakultak ki. Eljutott arra a szintre, hogy kezdett beleőrülni a szerhasználatba. Képtelen volt állandó párkapcsolatra, elsodródott a családjától. Itt volt egy fordulópont az életében: egy új ént szeretett volna építeni, ezért állt le, és ment rehabra.

Nehezére esett felismerni, hogy ő is függő. Ráadásul jól is esett a zeneiparral takarózni, és azzal, hogy a zenészek helyzete speciális.

Amikor józan lett, akkor fogalmazta meg, hogy a szakma teljesen irreleváns, és mindenkinek küzdelmes a leszokás, akár szakács, akár kőműves.

Molnár Tamás Instagramon megosztott egy részletet a beszélgetésből a következő posztszöveggel:

"Nem ez az első alkalom, hogy nyíltan beszélek az addikcióimról, de ez a legátfogóbb és legmélyebb anyag mind közül. Az, hogy lehetetlen hangosabbnak lenni az alkohol- és drogpropagandánál, csak felértékeli minden olyan kameraperc jelentőségét, ami a szabadság illúziójának valódi szabadságra cseréléséről szól. Valljuk be, ma Magyarországon nincs olyan ember, aki ne lenne érintett – legalább a családja vagy barátai révén – az alkohol- és/vagy drogfüggőség témában."

A teljes beszélgetést itt láthatjátok:


Megosztom
Link másolása

FONTOS
Molnár Anikót sza.rnak nevezte és tíz éven át kínozta, bántotta az exe, mégsem merte otthagyni
A felnőtt tartaltalmakat gyártó modell kegyetlen őszinteséggel beszélt a magánéletéről.

Megosztom
Link másolása

Molnár Anikó nemrég a TV2 Tények című műsorának vendége volt.

A műsorban kegyetlen őszinteséggel beszélt a korábbi kapcsolatáról.

A titokzatos szerető kilétét nem árulta el, csak arról beszélt, hogyan bánt vele az illető.

És nem csupán az döbbenetes, ahogyan bánt vele a párja, hanem az is, hogy Molnár Anikó nem mert kilépni a "se veled, se nélküled" kapcsolatból. Ez egyébként a bántalmazó-bántalmazott kapcsolatok szokásos dinamikája: az áldozat önbizalmát, önértékelését addig rombolja a bántalmazó, amíg az áldozat valóban elhiszi, hogy egyedül semmire sem képes. A másik, ami miatt az áldozatok nem mernek kilépni a bántalmazó kapcsolatból, az, hogy a bántalmazójuk a szakítás után még durvább lehet, mivel kiszabadul a karmai közül a játékszere, sokan ilyenkor követnek el gyilkosságot, így állnak bosszút az exükön.

Molnár Anikó elmondta, hogy a volt párja sz.rnak nevezte, és hogy többet sírt mellette, mint egész életében. Közben a nyilvánosság erről semmit sem tudott.

A modell elfojtotta a szenvedést, és tűrt, sőt, még ő küzdött azért, hogy a kapcsolat működjön.

Éveken át magát alárendelve, erején felül igyekezett minél többet beletenni a kapcsolatba. Hol szakítottak, hol együtt voltak, és a párja közben bántotta.

Miután véget ért, lezárult a kapcsolat, tudatosult benne, hogy nem akarja folytatni. Most Molnár Anikó újra szingli, párt keres, de máris akadt udvarlója.

A teljes beszélgetést itt láthatjátok:


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Egy DNS tesztből kiderült, milyen származású volt Kolumbusz Kristóf - már szó sincs Genováról!
Még a tudósok is meghökkentek az eredmények láttán.
Fehér Adél - sassy.hu
2024. október 14.


Megosztom
Link másolása

Kolumbusz Kristóf valójában nem volt olasz, és eredetileg nem is katolikus, hanem szefárd zsidó származású lehetett Spanyolországból – legalábbis ezt állítja egy új genetikai kutatás, amely arra is utal, hogy a híres felfedező azért titkolta származását, hogy elkerülje a vallási üldöztetést.

A spanyol tudósok évtizedekig tartó vizsgálata most újabb adalékot szolgáltat a régi vitához, amely Kolumbusz valódi származásáról szólt. A BBC szerint a kutatás célja az volt, hogy végre fényt derítsenek arra, hol is született az 1492-ben az Atlanti-óceánon átkelő felfedező, aki felkeltette az európaiak érdeklődését az amerikai kontinens iránt.

A hagyományos elméletek szerint Kolumbusz 1451-ben született Genovában, egy független köztársaságban Olaszország északnyugati partján.

De sok történész kételkedett ebben, és úgy tűnik, az új DNS-vizsgálatok igazolhatják őket. A Kolumbusz sevillai katedrálisban őrzött csontmaradványaiból származó DNS-elemzések most ugyanis azt mutatják, hogy a felfedező zsidó származású volt.

„Kolumbusz Kristóf DNS-e részleges, de elegendő” – mondta Miguel Lorente igazságügyi szakértő és a kutatás vezetője a Columbus DNS: Az igaz eredet című dokumentumfilmben.

„Kolumbusz fiának, Hernando Colónnak a DNS-e is megvan, és mind az Y kromoszómában, mind az anyai ági mitokondriális DNS-ben zsidó eredetre utaló vonások találhatóak”

– tette hozzá.

Bár a kutatók nem biztosak abban, hogy pontosan hol született Kolumbusz, valószínűnek tartják, hogy talán a spanyolországi Valenciában. Azt is feltételezik, hogy

Kolumbusz vagy eltitkolta zsidó származását, vagy áttért a katolikus hitre, hogy elkerülje az inkvizíció üldöztetését.

A kutatás 2003-ban indult, és azóta dolgoznak a tudósok a rejtély felgöngyölítésén. Lorente, aki a Granadai Egyetem igazságügyi orvostani professzora, és Marcial Castro történész ekkor exhumálták Kolumbusz maradványait a sevillai katedrálisban.

Az elmúlt évszázadokban rengeteg teória született Kolumbusz eredetéről:

egyesek szerint Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Görögországban, Portugáliában, Magyarországon, de még Skandináviában is születhetett.

Ezek a teóriák – köztük a viking Kolumbusz ötlete – most úgy tűnik, megdőltek. Lorente szerint a DNS-vizsgálatok eredményei megbízhatóak.

Az eredmények összhangban vannak a korabeli spanyol történelmi feljegyzésekkel is, amelyek szerint 300 000 zsidó élt Spanyolországban, mielőtt Izabella és Ferdinánd katolikus uralkodók elrendelték, hogy a zsidók vagy térjenek át a katolikus hitre, vagy hagyják el az országot. Sokan elmenekültek, inkább, mint hogy feladják a hitüket. A szefárd zsidók neve is erre a korszakra utal: a „Sefarad” héberül Spanyolországot jelenti.

Kolumbusz öröksége négy amerikai expedíciójából származik, amelyeket a spanyol uralkodók támogattak, hogy új kereskedelmi útvonalat találjanak Ázsiába. Kolumbusz a Karib-térség szigeteire jutott, és ezzel megkezdődött az európai felfedezések és hódítások kora.

Kolumbusz 1506-ban halt meg a spanyolországi Valladolidban, de azt kívánta, hogy Hispaniola szigetén temessék el, ahol ma a Dominikai Köztársaság és Haiti osztozik.

A maradványait 1542-ben átszállították Hispaniolára, majd 1795-ben Kubába, végül 1898-ban Sevillába kerültek vissza.

A nagy felfedező tehát halálában sem nyughatott, további utak vártak még rá. Most pedig utolsó titka is lelepleződött.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Farkasok terrorizálnak egy hollandiai várost - kutyákra, pónikra és emberekre is támadnak
A természetvédők támogatják a farkasok jelenlétét.

Megosztom
Link másolása

Hollandiában egyre nagyobb problémát jelentenek az elszaporodó farkasok, amelyek már nemcsak vadon élő állatokra, de házi kedvencekre és haszonállatokra is vadásznak. Az ország egyes területein, különösen a Veluwe nevű erdős-mezős részen már a helyi lakosok biztonsága is kérdésessé vált a farkasok jelenléte miatt.

Az Európai Unió szigorú élőhelyvédelmi irányelvei miatt a farkasok kilövése gyakorlatilag lehetetlen, aminek következtében a kontinensen élő farkaspopuláció jelentősen megnőtt az elmúlt években, és számuk mára több mint 20 000-re tehető.

Hollandiában, ahol a vadon területek kicsik, és az ország népsűrűsége is rendkívül magas, a farkasok egyre közelebb kerülnek az emberek életteréhez.

A Veluwe vidékén fekvő Wekerom településen nemrégiben történt egy megrázó eset, amely tovább fokozta az érintett közösség aggodalmát.

Egy farkas betört a Van Roekel család pónijának karámjába, a farkas támadásának a család gyermekei, Boaz és Febe is szemtanúi voltak

– ezzel életreszóló traumát szereztek. A család az eset kapcsán fotókat osztott meg a közösségi médiában:

„Azt akarom, hogy az emberek lássák, hogyan fordult fel a világ,” mondta az apa. „A farkas szabadon kóborolhat, mi pedig az áldozatok vagyunk.”

Az utóbbi napokban ez a szívszorító kép futótűzként terjedt el az interneten. Mivel az emberek megosztottak az újonnan megjelent ragadozókat illetően – amelyek egyre gyakrabban bukkannak fel nemcsak vidéken, hanem városok és települések szélén is –, a reakciók jól mutatják a közvélemény tanácstalanságát.

A helyi lakók körében egyre nagyobb az elkeseredettség, hiszen a farkasok nemcsak az állatokra, hanem általános biztonságukra is veszélyt jelentenek.

Sokan felhívással fordultak a hatóságokhoz, hogy tegyenek lépéseket a helyzet kezelésére.

A viták középpontjában a farkasok jelenlétének hatásai állnak.

Egyesek szerint ezek a ragadozók segíthetnek a vadvilág egyensúlyának helyreállításában, és természetes módon szabályozhatják a vadon élő állatok, például a szarvasok populációját, amelyek több európai országban túlszaporodtak.

Ugyanakkor a hollandiai valóság azt mutatja, hogy a farkasok megjelenése komoly problémákat okozhat. A Veluwe vidékén az utóbbi időkben több alkalommal is találkoztak farkasokkal falvak szélén és kisebb településeken, ami tovább fokozta az emberek aggodalmait.

A témával kapcsolatban egyre többen fordulnak kritikával az EU szigorú védelmi irányelvei felé, amelyek akadályozzák a farkaspopuláció szabályozását.

Sokan úgy érzik, hogy egy ilyen népsűrűségű ország, mint Hollandia, ahol a vadon területek korlátozottak, nem alkalmas arra, hogy a farkasok szabadon kóboroljanak.

Az ökológusok és természetvédők ugyanakkor támogatják a farkasok jelenlétét, és azt vallják, hogy az ökoszisztéma fontos részét képezik.

A farkasok jelenléte azonban komoly viták tárgyát képezi, a közösségek és a hatóságok egyaránt keresik a megoldást arra, hogyan lehetne biztonságot nyújtani az embereknek és az állatoknak, miközben megőrzik a vadon élő ragadozók szerepét az ökoszisztémában.

Via Daily Mail.


Megosztom
Link másolása