ÉLETMÓD

Legjobb barátnőt a netről? Nem is olyan rossz ötlet, mint azt elsőre gondolnánk!

Miben lehet jobb egy neten futó barátság, mint az igazi, fizikai térben történő kapcsolattartás, kiknek való leginkább ez a fajta megoldás és hol keresnek maguknak legjobb barátnőt a magyar hölgyek?

Megosztom
Link másolása

 

Kutatások szerint egyértelmű a kapcsolat a baráti kör és az élet hosszúsága között. A szakemberek szerint azok a nők, akiknek kevesebb, mint hat, őszinteségre és kölcsönösségre alapuló baráti kapcsolata van, hajlamosabbak a depresszióra, a túlsúlyra és a vele járó további egészségügyi problémákra, például a cukorbetegség vagy magas vérnyomás.

De mit tegyünk, ha az élet úgy hozta, épp nincs senki, akivel osztozhatnánk a barátság ezernyi hasznán?

Mert mondjuk nem tartozunk a könnyen barátkozós, extrovertáltabb személyiségtípusúak közé, vagy mert nincs időnk/lehetőségünk élőben ismerkedni?

Csapjuk fel a netet!

A távolságot, mint üveggolyót…

Régen, még az internet előtt az introvertált személyiségű nőknek két lehetséges útja volt a komolyabb barátkozásra: vagy a közkedvelt mém alapján örökbe fogadta őket egy extrovertált, vagy levélben kötöttek és tartottak fenn barátságot.

Az ilyen személyiségtípusú nők számára ugyanis az élő találkozásoknál történő azonnali, folyamatos reagálás, vagy a felületes small talk annyira megterhelő, hogy többnyire szívesebben választják az olyan kiszámítható, időben kötetlenebb ismerkedési és kapcsolattartási formákat, mint a levelezés.

Egy extrovertáltabb személyiségű nő az internetkorszak előtt hamarabb talált magának női társat akár a rokonságban, akár a lakóhelyéhez köthető társasági, gazdasági vagy vallási élet eseményein. Az introknak meg maradt önmaguk leküzdése vagy a levél általi szociális élet. Utóbbiért az utókor sokszor hálásabb volt, hiszen hiába volt valaki briliáns társasági ember, hacsak nem vezetett naplót vagy valaki más le nem írta az aranyköpéseit, értékes gondolatait, azok bizony a legtöbb ember számára örökre elvesztek.

Ezzel szemben egy levelezés adott esetben nem csak a két félnek segíthetett akár évtizedekkel később is visszaemlékezni egy-egy eszmecserére, hanem fennmaradása esetén felbecsülhetetlen korlenyomatként is funkcionálhat.

Szerencsére számos női barátságnak született ilyen írott lenyomata, melyek betekintést nyújtanak nem csak a felek magánéletébe és személyes gondolataiba, de az adott kor társadalmi, politikai és kulturális világába is.

Íme néhány a leghíresebbek közül:

  1. Virginia Woolf és Vita Sackville-West: Két angol írónő, Virginia Woolf és Vita Sackville-West közötti levelezés híres és jól dokumentált. Kapcsolatuk barátságként és szerelmi viszonyként is ismert, és levelezésük mély betekintést nyújt irodalmi életükbe és személyes érzelmeikbe.
  2. Elizabeth Barrett Browning és Mary Russell Mitford: Elizabeth Barrett Browning, a híres angol költőnő, és Mary Russell Mitford drámaíró és novellista, szoros barátságot ápoltak. Levelezésük során megosztották egymással irodalmi munkáikat és személyes életüket is.
  3. Louisa May Alcott és Elizabeth Cady Stanton: Louisa May Alcott, a Kisasszonyok szerzője, és Elizabeth Cady Stanton, híres feminista és polgárjogi aktivista, szintén leveleztek egymással. Leveleikben megvitatták a női jogokért folytatott küzdelmet és személyes tapasztalataikat.

A magyar történelem során is számos jelentős női levelezés maradt fenn, amelyek fontos betekintést nyújtanak az adott kor társadalmi, kulturális és személyes viszonyaiba. Íme néhány híres nők közötti levelezés a magyar történelemből:

  1. Szendrey Júlia és barátnői: Szendrey Júlia, Petőfi Sándor felesége több barátnőjével és családtagjával is levelezett. Bár a levelek egy része elveszett, a fennmaradt levelezésből kiderül Júlia személyes élete, gondolatai és a forradalom alatti tapasztalatai.
  2. Jókai Mórné Laborfalvi Róza és barátnői: Laborfalvi Róza, a híres színésznő és Jókai Mór felesége, számos levelet váltott kortársaival, köztük más színésznőkkel és barátnőivel. Ezek a levelek betekintést nyújtanak a 19. századi magyar színházi életbe és Laborfalvi Róza személyes életébe.
  3. Brunszvik Teréz és családja, barátai: Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák alapítója és pedagógiai újító, sok levelet írt családjának és barátainak. Levelezésében megosztotta gondolatait az oktatásról, a nevelésről és saját életéről.
  4. Teleki Blanka és Teleki Emma: Teleki Blanka, a 19. század egyik legjelentősebb női alakja, és unokahúga, Teleki Emma közötti levelezés szintén fontos forrás. Levelezésük során megosztották egymással gondolataikat a női oktatásról, a társadalmi reformokról és a politikai helyzetről.
  5. Hugonnai Vilma és barátnői: Hugonnai Vilma, az első magyar női orvos, szintén levelezett barátnőivel és kolléganőivel. Levelei fontos információkat tartalmaznak az orvosi pályafutásáról és a nők helyzetéről a 19. századi Magyarországon.

Új cím, új barátnő

Persze a modern időkben sem kell introvertáltnak lenni ahhoz, hogy az ember az internethez forduljon új barátságok reményében.

Életünk során sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy egy vagy több meglévő baráti kapcsolatunk elhalványul vagy megszakad.

Egy költözés, egy új munkahely, családalapítás vagy akár egy betegség is véget vethet a korábban jól működő szövetségnek, az új élethelyzetben pedig nem is olyan egyszerű pótolni ezeket a kapcsolatokat.

A Legjobb barátnő kereső Facebook-csoport 18 ezer taggal főleg az ilyen „Hirtelen hoppon maradt” nők számára indult. Van, aki csak „alkalmi partnert” keres, egyfajta barátkozós randira hívja a többieket akár egy mozi, egy kiállítás, koncert megtekintéséhez vagy szabadidős tevékenység közös kipróbálásához, utazáshoz keres barátnőt, de a legtöbben inkább a mindennapi lelki támogatáshoz szeretnének társra lelni. Hogy legyen kivel megbeszélni a meló, a gyerek, a pasik vagy csak a világ dolgait, megosztani a kisebb-nagyobb örömöket, bánatokat.

A csoportban különböző chat-ekben számos földrajzi vagy érdeklődési kör alapján szűrhet az ember lánya: kereshetsz barinőt Szeged és környékén vagy akár Salzburgban is, vagy beülhetsz virtuálisan a Művész vagy a Gamer csajokhoz is.

Tudunk beszélni?

Az említett Facebook-csoportban sokan emelik ki a bemutatkozó posztjukban, hogy barátnő híján leginkább talán a mindennapos ventillálás lehetősége hiányzik nekik.

Nem feltétlenül lelki szemetesládát keresnek, csak egy élő embert, aki válaszol is a kiadott feszültségre.

Mert persze, remek stresszcsökkentő a napló vagy blog vezetés is, vagy ha a háziállatunknak öntjük ki nap végén a lelkünket, de egy hús-vér ember részéről érkező bármilyen visszajelzést egyik sem tud pótolni.

Ennek viszont az az ára, hogy sokszor várni kell rá, főleg, ha valós idejű, fizikailag is megvalósuló találkozón szeretnénk ezt megtenni. Ezért is érzi úgy a legtöbb nő, hogy a korlátlan és azonnali üzenetküldés lehetősége az egyik leghasznosabb találmány, amit a mosógép óta feltaláltak.

Mert mennyivel hamarabb kecmergünk ki egy munkahelyi sérelem feletti bosszankodás, egy párkapcsolati kátyú vagy akár egy egészségügyi probléma okozta hirtelen ránk zuhant érzelmi viharból, ha nem kell hozzá, csak egy mobil vagy egy számítógép?

Órákat, napokat nyerünk a Messengernek/Vibernek köszönhetően, és amiatt, hogy a legtöbbször kénytelenek vagyunk sebtiben, írásban megfogalmazni a helyzetet (mert volt gyerekszobánk és a késleltetett válaszadásra lehetőséget adó üzenetküldést választjuk a telefonhívás helyett), a belső, érzelmi munka is elindul a maga útján.

Ugyanis már magával a megfogalmazással is csökkentjük a minket ért stresszt, a szavakba öntött gondolatokra így mindkét fél könnyebben tud majd válaszokat adni.

Ezért, bár a fizikai, jelen idejű találkozásokat nehéz pótolni, a barátságok netes formái sokszor az előbbieknél is nagyobb támaszt tudnak nyújtani azzal, hogy akár a buszról, a fürdőkádból vagy az esti altatás közepéről is ragtapaszt tudunk adni vagy kapni különféle lelki karcolásainkra.

Karcolásokból pedig sokféle van, az internet pedig lehetővé teszi, hogy mindenféle következmények nélkül az egyikre fekete halálfejes, a másikra csillámpónis, a harmadikra meg vízálló tapaszt tegyünk.

Anonim poligámia, ami mindenkinek jó

A net ugyanis mindent elbír. Az online interakciók olyan fajta anonimitást biztosíthatnak, ami az offline térben sokszor megvalósíthatatlan: a személyes gondolatok és érzések megosztását az ítélkezéstől és féltékenységtől való félelem nélkül. A különböző közösségeinkből származó netes barátaink nemigen fogják számon kérni a másfajta érdeklődési köreinkből származó barátokkal való kapcsolatunkat. Nem kell egy barátnőbe sűríteni minden érdeklődési körünket: az egyikkel a kisgyerekes témákat tudjuk kivesézni, a másikkal a vega recepteket a harmadikkal meg az atomfizikát.

Tehetjük mindezt akár egyszerre, párhuzamosan, a fotelból ülve, senki sem fog megsértődni.

Még az se baj, ha néha összekeverjük a különböző ablakokban futó beszélgetéseket és a kisgyerekesnek írjuk az atomfizikai választ, hiszen a helyzetkomikumon túl akár más megvilágítást is kaphat az adott probléma például azzal, ha a „Mit csináljak, hogy a kicsi ne piszkálja folyton a nagyobbnak a cuccait?” kérdésre azt a választ adjuk, hogy „Egy pörgettyűhöz teljesen hasonlóan az atomok az impulzusnyomatékuk nagyságát és irányát a térbeli mozgásuk során megtartják.

Vagyis csak fizikai korlátozással tudjuk megakadályozni a búgócsiga kistesó okozta károkat.

Mindenkinek szüksége van arra, hogy valakivel kölcsönösen kipörgettyűzhessék egymás lelkét, és a végeredmény szempontjából teljesen mindegy, hogy húsz éve egy házibuliban, 4 éve az új munkahelyen vagy két hete egy netes csoportban találták meg egymást.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Millióik vannak veszélyben, ha paracetamolt szednek - sürgős figyelmeztetést adtak ki az orvosok
Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Megosztom
Link másolása

A paracetamol, más néven acetaminofen, az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító, hiszen olcsó, hatékony és általában biztonságosnak tartják. De vajon mennyire biztonságos ez a gyógyszer valójában?

Aggasztó kutatási eredmények

Egy nemrég az Arthritis Care and Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a paracetamol rendszeres szedése idősebb felnőtteknél súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

A Nottingham Egyetem kutatói több mint 180 ezer olyan ember egészségügyi adatait elemezték, akik rendszeresen kaptak paracetamolt, és összehasonlították őket közel 400 ezer olyan emberrel, akik nem szedték a gyógyszert.

A kutatás megállapította, hogy a paracetamolt szedők nagyobb kockázatnak vannak kitéve több komoly egészségügyi probléma, például gyomorfekély, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség kialakulása szempontjából.

A kutatásuk során a következő, elég rosszul hangzó adatokat találták:

Gyomorfekély bevérzése: 24%-kal magasabb kockázat

Alsó emésztőrendszeri vérzés: 36%-kal magasabb kockázat

Szívelégtelenség: 9%-kal nagyobb valószínűség

Kik számára lehet veszélyes?

Bár a paracetamol a gyógyszergyár szerint ritkán okoz mellékhatásokat, bizonyos emberek számára nem biztonságos. Kik ők és mivel összefüggésben mutatták ki a magasabb kockázatokat?

Testsúly: A szokásos dózis túl magas lehet 50 kg alatti személyeknek.

Máj- vagy vesebetegségek: Ezekkel a problémákkal küzdők számára a paracetamol szedése veszélyes lehet.

Alkohol: Akik rendszeresen több mint 14 egység alkoholt (kb. 6 pohár bor) fogyasztanak hetente, szintén veszélyeztetettek, mivel az alkohol is megterheli a májat, akárcsak a paracetamol.

Ibuprofen és paracetamol: Szabad együtt szedni?

Az orvosok szerint a paracetamol és az ibuprofen – amely gyulladáscsökkentőként működik – biztonságosan szedhető együtt.

Azonban fontos, hogy ne szedjünk egyszerre két olyan gyógyszert, amely paracetamolt tartalmaz.

Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat bizonyos embereknél. Dr. Weiya Zhang, a tanulmány szerzője szerint: „További kutatásokra van szükség az eredmények megerősítéséhez, de az idősek esetében a paracetamol elsődleges fájdalomcsillapítóként való alkalmazását alaposan meg kell fontolni.”


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór lényegesen kevesebb embert betegít meg azok közül, akik két gyakori foglalkozást űznek
Olvasd el azt is, hogyan csökkentheted hétféleképpen a demencia kockázatát.

Megosztom
Link másolása

A taxisofőrök kisebb eséllyel halnak meg Alzheimer-kórban, mivel a mindennapi vezetés frissen tartja az agyukat – derül ki egy tanulmányból.

A tudósok megállapították, hogy a taxisofőröknek és mentősöknek az átlagnál alacsonyabb a halálozási aránya ebben a betegségben.

Úgy vélik, ennek oka az lehet, hogy az útvonalak fejben tartása és kiszámítása egy létfontosságú agyterületet erősen tart idősebb korban is - írja a The Sun.

Az amerikai halálozási nyilvántartások elemzése szerint a taxisofőrök Alzheimer-kórral összefüggő halálozási aránya 1,03 százalék, szemben az országos átlaggal, ami 3,9 százalék.

A mentősöknél még ennél is alacsonyabb arányt találtak: mindössze 0,74 százalékot.

Dr. Anupam Jena, a Harvard Egyetem kutatója így nyilatkozott: „A gyakori navigációs és térbeli feldolgozási feladatok bizonyos mértékű védelmet jelenthetnek.”

Egy korábbi tanulmány kimutatta, hogy a londoni taxik sofőrjeinek különösen fejlett a hippokampuszuk – az agynak az a része, amely a memóriáért felelős. Köztudott, hogy a túl kevés szellemi stimuláció növeli az Alzheimer-kór, a demencia vezető okának kockázatát.

Prof. Tara Spires-Jones, az Egyesült Királyság Demencia Kutatóintézetének munkatársa azonban rámutatott:

„A tanulmányban szereplő taxi- és mentős sofőrök halálozási életkora körülbelül 64–67 év volt, míg más foglalkozások esetében ez az érték 74 év.”

„Lehetséges, hogy hosszabb élet esetén náluk is kialakult volna Alzheimer-kór.”

Az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázata csökkenthető bizonyos életmódbeli változtatásokkal. Bár egyetlen magatartás sem garantálja a megelőzést, számos kutatás azt sugallja, hogy az életmódbeli szokások módosítása pozitívan befolyásolhatja a kockázatot.

Az Alzheimer Társaság szerint a demencia kockázata a legalacsonyabb azoknál, akik középkorban – 40 és 65 éves kor között – egészséges szokásokat alakítanak ki.

Íme néhány egyszerű változtatás, amelyet megtehet:

- Mozogj rendszeresen: Javítja a szív egészségét, a vérkeringést, és segít fenntartani az egészséges testsúlyt.

- Fogyassz kevesebb alkoholt: Hetente legfeljebb 14 egység alkohol ajánlott, ami körülbelül egy korsó sör vagy egy kis pohár bor naponta. A túlzott alkoholfogyasztás növeli az agy és más szervek károsodásának kockázatát, így a demencia kialakulásának esélyét is.

- Ne dohányozz: A dohányzás rontja a vérkeringést, különösen az agyi ereket, valamint károsítja a szívet és a tüdőt.

- Vegyél részt társas tevékenységekben: A szociális kapcsolatok erősítik az agy stresszoldó képességét és javítják a hangulatot. A depresszió és a társadalmi elszigeteltség a demencia kockázati tényezői közé tartoznak.

- Kezeltesd egészségügyi problémáidat: A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség mind növelhetik a demencia kockázatát.

- Óvd látásodat és hallásodat: A látás- és hallásvesztés növeli a demencia kialakulásának kockázatát, és a hallásvesztés a demencia korai tünete is lehet.

- Vigyázz a fejedre: A traumás fejsérülések elindíthatják az Alzheimer-kórt okozó anyagok felhalmozódását az érintett agyterületeken.

Az életmódbeli változtatások időben történő bevezetése jelentősen csökkentheti a demencia kockázatát és javíthatja az életminőséget.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór évtizedekkel azelőtt kezdődik, hogy észrevennéd - 4 figyelmeztető jel, hogy bajban vagy
Az Alzheimer-kór elsősorban a 65 év felettieket érinti, de fontos lehet figyelni túl a korai intő jelekre.

Megosztom
Link másolása

Dr. Daniel Amen, kaliforniai agykutató szerint a betegség már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődik. Az Alzheimer fokozatosan rontja le a memóriát, a gondolkodási képességeket és a mindennapi tevékenységeket.

4 fontos jel, hogy bajban lehetsz:

1. Romló memória

Ha azt veszed észre, hogy a memóriád lényegesen rosszabb, mint 10 évvel ezelőtt, érdemes odafigyelni.

Bár a néha előforduló feledékenység az öregedés normális része, a demenciával élők gyakran elfelejtenek fontos eseményeket vagy beszélgetéseket is.

Az Alzheimer elsőként a hippokampuszt támadja meg, amely az új emlékek kialakításáért felelős.

2. Rossz döntések és meggondolatlan viselkedés

Az agy elülső lebenyének károsodása miatt nehézségek adódhatnak a döntéshozatalban, a problémamegoldásban és a pénzügyek kezelésében. „Mintha az agyad leállna” – magyarázta Dr. Amen.

3. Rövid figyelmi idő

Az Alzheimer-kórban szenvedők számára nehéz lehet a figyelmüket hosszabb ideig egy feladatra összpontosítani. Ha egyre gyakrabban tapasztalsz ilyen problémát, érdemes szakemberhez fordulni.

4. Rossz hangulat, durva érzelmi hullámzás

Az Alzheimer-kórban szenvedők közel fele küzdhet depresszióval. Gyakori az ingerlékenység, a hangulatingadozás és az érzelmek feletti kontroll elvesztése. A betegek könnyen összezavarodhatnak, szoronghatnak, főleg, ha ismeretlen helyzetbe kerülnek.

Mi növelheti a kockázatot?

Dr. Amen szerint bizonyos életmódbeli tényezők növelhetik a demencia kockázatát.

@docamenWarning signs your brain health might not be in the best standing..♬ original sound - BrainMD

Ezekre érdemes odafigyelni:

Túlsúly:

„Ahogy nő a testsúlyod, romlik az agyad működése” – figyelmeztetett Dr. Amen. Ezen nincs mit magyarázni.

Energiahiány:

Ez az agyba irányuló csökkent véráramlás jele lehet. Állandó fáradtságot érzel, kimerült vagy, lelassulsz, csökken az életkedved.

Erekciós zavar:

„Ha a véráramlás problémát okoz az egyik testrészben, az máshol is fennállhat” – mondta a szakember.

Krónikus álmatlanság vagy alvási apnoé:

Az alvás segíti az agy méregtelenítését és a felesleges anyagok kiürítését. Ha rosszul alszol, mindezek nem történnek meg rendesen, és ez később problémát okoz.

Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás mind hozzájárulhat az agyad hosszú távú egészségéhez. Ne várj a tünetekre – kezdj el időben figyelni magadra!


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Tényleg árt a szívednek a tojás? Ez a kardiológus meglepő válasza a kérdésre
A doki végre tiszta vizet önt a pohárba.

Megosztom
Link másolása

Dr. Jeremy London, georgiai szívsebész, több mint egymillió követőjét szembesítette a kérdéssel: „A tojás árt a szívnek?” A válasz sokakat meglephet: nem úgy, ahogy azt korábban gondoltuk.

Régi mumus, új nézőpont

London szerint a tojás évtizedekig rossz sajtóval küzdött, elsősorban az Amerikai Szívtársaság (AHA) korábbi ajánlásai miatt, amelyek kifejezetten károsnak ítélték meg a szív egészségére nézve.

„A tojás nagyon rossz sajtót kapott” – mondta London. –

„Az 1970-es és ’80-as években azt hitték, hogy a tojásban lévő koleszterin komolyan növeli a vér koleszterinszintjét.

De az adatok ezt nem támasztották alá.”

Tojás: a természetes fehérjebomba

„A tojás egy természet alkotta szuperélelmiszer” – fogalmazott a doki. Egy átlagos tojás 5-6 gramm fehérjét tartalmaz, valamint fontos ásványi anyagokat és mikrotápanyagokat, mint például D-vitamin, B12-vitamin, szelén és kolin.

Az AHA ma már azt javasolja, hogy egészséges felnőttek nyugodtan fogyasszanak napi egy egész tojást, míg

idősebb felnőttek számára akár napi két tojás is elfogadható,

amennyiben normális a koleszterinszintjük.

Szabadtartású vagy ketreces?

Az orvos szerint van különbség a szabadon tartott és a ketreces tyúkok tojása között:

„Amit eszünk, az lesz az építőelemünk – és ez igaz a tyúkokra is.”

A sárgája évtizedekig a „rossz” koleszterin szimbóluma volt, de a szívsebész szerint a tojás élelmi előnyei főként a sárgájából származnak.

„Én magam is két tojást eszek naponta, és extra tojásfehérjét adok hozzá, hogy növeljem a fehérjetartalmat” – osztotta meg saját gyakorlatát. „Szeretem a sárgája tápértékét, de a plusz fehérjeforrás miatt több tojásfehérjét is hozzáteszek.”

Hallgass a testedre!

London szerint a tojásfogyasztás személyes döntés, amit mindenkinek az egészségügyi állapota és biomarkerei alapján kell meghoznia.

„Figyelj a testedre, kövesd a biomarkereidet, és alakítsd ki azt a táplálkozási tervet, ami számodra a legmegfelelőbb.”

- állította. Na, akkor most mit is csináljunk? Ha szeretjük, együk, mert egyáltalán nem ártalmas, a koleszterined nem a tojástól fog az egekbe szökni. Sokkal inkább egy lusta pajzsmirigytől, vagy az ultrafeldolgozott kajáktól.

Via NewYorkPost


Megosztom
Link másolása