ÉLETMÓD

Legjobb barátnőt a netről? Nem is olyan rossz ötlet, mint azt elsőre gondolnánk!

Miben lehet jobb egy neten futó barátság, mint az igazi, fizikai térben történő kapcsolattartás, kiknek való leginkább ez a fajta megoldás és hol keresnek maguknak legjobb barátnőt a magyar hölgyek?

Megosztom
Link másolása

 

Kutatások szerint egyértelmű a kapcsolat a baráti kör és az élet hosszúsága között. A szakemberek szerint azok a nők, akiknek kevesebb, mint hat, őszinteségre és kölcsönösségre alapuló baráti kapcsolata van, hajlamosabbak a depresszióra, a túlsúlyra és a vele járó további egészségügyi problémákra, például a cukorbetegség vagy magas vérnyomás.

De mit tegyünk, ha az élet úgy hozta, épp nincs senki, akivel osztozhatnánk a barátság ezernyi hasznán?

Mert mondjuk nem tartozunk a könnyen barátkozós, extrovertáltabb személyiségtípusúak közé, vagy mert nincs időnk/lehetőségünk élőben ismerkedni?

Csapjuk fel a netet!

A távolságot, mint üveggolyót…

Régen, még az internet előtt az introvertált személyiségű nőknek két lehetséges útja volt a komolyabb barátkozásra: vagy a közkedvelt mém alapján örökbe fogadta őket egy extrovertált, vagy levélben kötöttek és tartottak fenn barátságot.

Az ilyen személyiségtípusú nők számára ugyanis az élő találkozásoknál történő azonnali, folyamatos reagálás, vagy a felületes small talk annyira megterhelő, hogy többnyire szívesebben választják az olyan kiszámítható, időben kötetlenebb ismerkedési és kapcsolattartási formákat, mint a levelezés.

Egy extrovertáltabb személyiségű nő az internetkorszak előtt hamarabb talált magának női társat akár a rokonságban, akár a lakóhelyéhez köthető társasági, gazdasági vagy vallási élet eseményein. Az introknak meg maradt önmaguk leküzdése vagy a levél általi szociális élet. Utóbbiért az utókor sokszor hálásabb volt, hiszen hiába volt valaki briliáns társasági ember, hacsak nem vezetett naplót vagy valaki más le nem írta az aranyköpéseit, értékes gondolatait, azok bizony a legtöbb ember számára örökre elvesztek.

Ezzel szemben egy levelezés adott esetben nem csak a két félnek segíthetett akár évtizedekkel később is visszaemlékezni egy-egy eszmecserére, hanem fennmaradása esetén felbecsülhetetlen korlenyomatként is funkcionálhat.

Szerencsére számos női barátságnak született ilyen írott lenyomata, melyek betekintést nyújtanak nem csak a felek magánéletébe és személyes gondolataiba, de az adott kor társadalmi, politikai és kulturális világába is.

Íme néhány a leghíresebbek közül:

  1. Virginia Woolf és Vita Sackville-West: Két angol írónő, Virginia Woolf és Vita Sackville-West közötti levelezés híres és jól dokumentált. Kapcsolatuk barátságként és szerelmi viszonyként is ismert, és levelezésük mély betekintést nyújt irodalmi életükbe és személyes érzelmeikbe.
  2. Elizabeth Barrett Browning és Mary Russell Mitford: Elizabeth Barrett Browning, a híres angol költőnő, és Mary Russell Mitford drámaíró és novellista, szoros barátságot ápoltak. Levelezésük során megosztották egymással irodalmi munkáikat és személyes életüket is.
  3. Louisa May Alcott és Elizabeth Cady Stanton: Louisa May Alcott, a Kisasszonyok szerzője, és Elizabeth Cady Stanton, híres feminista és polgárjogi aktivista, szintén leveleztek egymással. Leveleikben megvitatták a női jogokért folytatott küzdelmet és személyes tapasztalataikat.

A magyar történelem során is számos jelentős női levelezés maradt fenn, amelyek fontos betekintést nyújtanak az adott kor társadalmi, kulturális és személyes viszonyaiba. Íme néhány híres nők közötti levelezés a magyar történelemből:

  1. Szendrey Júlia és barátnői: Szendrey Júlia, Petőfi Sándor felesége több barátnőjével és családtagjával is levelezett. Bár a levelek egy része elveszett, a fennmaradt levelezésből kiderül Júlia személyes élete, gondolatai és a forradalom alatti tapasztalatai.
  2. Jókai Mórné Laborfalvi Róza és barátnői: Laborfalvi Róza, a híres színésznő és Jókai Mór felesége, számos levelet váltott kortársaival, köztük más színésznőkkel és barátnőivel. Ezek a levelek betekintést nyújtanak a 19. századi magyar színházi életbe és Laborfalvi Róza személyes életébe.
  3. Brunszvik Teréz és családja, barátai: Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák alapítója és pedagógiai újító, sok levelet írt családjának és barátainak. Levelezésében megosztotta gondolatait az oktatásról, a nevelésről és saját életéről.
  4. Teleki Blanka és Teleki Emma: Teleki Blanka, a 19. század egyik legjelentősebb női alakja, és unokahúga, Teleki Emma közötti levelezés szintén fontos forrás. Levelezésük során megosztották egymással gondolataikat a női oktatásról, a társadalmi reformokról és a politikai helyzetről.
  5. Hugonnai Vilma és barátnői: Hugonnai Vilma, az első magyar női orvos, szintén levelezett barátnőivel és kolléganőivel. Levelei fontos információkat tartalmaznak az orvosi pályafutásáról és a nők helyzetéről a 19. századi Magyarországon.

Új cím, új barátnő

Persze a modern időkben sem kell introvertáltnak lenni ahhoz, hogy az ember az internethez forduljon új barátságok reményében.

Életünk során sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy egy vagy több meglévő baráti kapcsolatunk elhalványul vagy megszakad.

Egy költözés, egy új munkahely, családalapítás vagy akár egy betegség is véget vethet a korábban jól működő szövetségnek, az új élethelyzetben pedig nem is olyan egyszerű pótolni ezeket a kapcsolatokat.

A Legjobb barátnő kereső Facebook-csoport 18 ezer taggal főleg az ilyen „Hirtelen hoppon maradt” nők számára indult. Van, aki csak „alkalmi partnert” keres, egyfajta barátkozós randira hívja a többieket akár egy mozi, egy kiállítás, koncert megtekintéséhez vagy szabadidős tevékenység közös kipróbálásához, utazáshoz keres barátnőt, de a legtöbben inkább a mindennapi lelki támogatáshoz szeretnének társra lelni. Hogy legyen kivel megbeszélni a meló, a gyerek, a pasik vagy csak a világ dolgait, megosztani a kisebb-nagyobb örömöket, bánatokat.

A csoportban különböző chat-ekben számos földrajzi vagy érdeklődési kör alapján szűrhet az ember lánya: kereshetsz barinőt Szeged és környékén vagy akár Salzburgban is, vagy beülhetsz virtuálisan a Művész vagy a Gamer csajokhoz is.

Tudunk beszélni?

Az említett Facebook-csoportban sokan emelik ki a bemutatkozó posztjukban, hogy barátnő híján leginkább talán a mindennapos ventillálás lehetősége hiányzik nekik.

Nem feltétlenül lelki szemetesládát keresnek, csak egy élő embert, aki válaszol is a kiadott feszültségre.

Mert persze, remek stresszcsökkentő a napló vagy blog vezetés is, vagy ha a háziállatunknak öntjük ki nap végén a lelkünket, de egy hús-vér ember részéről érkező bármilyen visszajelzést egyik sem tud pótolni.

Ennek viszont az az ára, hogy sokszor várni kell rá, főleg, ha valós idejű, fizikailag is megvalósuló találkozón szeretnénk ezt megtenni. Ezért is érzi úgy a legtöbb nő, hogy a korlátlan és azonnali üzenetküldés lehetősége az egyik leghasznosabb találmány, amit a mosógép óta feltaláltak.

Mert mennyivel hamarabb kecmergünk ki egy munkahelyi sérelem feletti bosszankodás, egy párkapcsolati kátyú vagy akár egy egészségügyi probléma okozta hirtelen ránk zuhant érzelmi viharból, ha nem kell hozzá, csak egy mobil vagy egy számítógép?

Órákat, napokat nyerünk a Messengernek/Vibernek köszönhetően, és amiatt, hogy a legtöbbször kénytelenek vagyunk sebtiben, írásban megfogalmazni a helyzetet (mert volt gyerekszobánk és a késleltetett válaszadásra lehetőséget adó üzenetküldést választjuk a telefonhívás helyett), a belső, érzelmi munka is elindul a maga útján.

Ugyanis már magával a megfogalmazással is csökkentjük a minket ért stresszt, a szavakba öntött gondolatokra így mindkét fél könnyebben tud majd válaszokat adni.

Ezért, bár a fizikai, jelen idejű találkozásokat nehéz pótolni, a barátságok netes formái sokszor az előbbieknél is nagyobb támaszt tudnak nyújtani azzal, hogy akár a buszról, a fürdőkádból vagy az esti altatás közepéről is ragtapaszt tudunk adni vagy kapni különféle lelki karcolásainkra.

Karcolásokból pedig sokféle van, az internet pedig lehetővé teszi, hogy mindenféle következmények nélkül az egyikre fekete halálfejes, a másikra csillámpónis, a harmadikra meg vízálló tapaszt tegyünk.

Anonim poligámia, ami mindenkinek jó

A net ugyanis mindent elbír. Az online interakciók olyan fajta anonimitást biztosíthatnak, ami az offline térben sokszor megvalósíthatatlan: a személyes gondolatok és érzések megosztását az ítélkezéstől és féltékenységtől való félelem nélkül. A különböző közösségeinkből származó netes barátaink nemigen fogják számon kérni a másfajta érdeklődési köreinkből származó barátokkal való kapcsolatunkat. Nem kell egy barátnőbe sűríteni minden érdeklődési körünket: az egyikkel a kisgyerekes témákat tudjuk kivesézni, a másikkal a vega recepteket a harmadikkal meg az atomfizikát.

Tehetjük mindezt akár egyszerre, párhuzamosan, a fotelból ülve, senki sem fog megsértődni.

Még az se baj, ha néha összekeverjük a különböző ablakokban futó beszélgetéseket és a kisgyerekesnek írjuk az atomfizikai választ, hiszen a helyzetkomikumon túl akár más megvilágítást is kaphat az adott probléma például azzal, ha a „Mit csináljak, hogy a kicsi ne piszkálja folyton a nagyobbnak a cuccait?” kérdésre azt a választ adjuk, hogy „Egy pörgettyűhöz teljesen hasonlóan az atomok az impulzusnyomatékuk nagyságát és irányát a térbeli mozgásuk során megtartják.

Vagyis csak fizikai korlátozással tudjuk megakadályozni a búgócsiga kistesó okozta károkat.

Mindenkinek szüksége van arra, hogy valakivel kölcsönösen kipörgettyűzhessék egymás lelkét, és a végeredmény szempontjából teljesen mindegy, hogy húsz éve egy házibuliban, 4 éve az új munkahelyen vagy két hete egy netes csoportban találták meg egymást.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Egy neurológus elárulta, pontosan hány éves korban kellene abbahagyni a sörivást
Úgy tűnik, a sörözős napjaid meg vannak számlálva.

Megosztom
Link másolása

Egy neurológus pontosan megmondta, hány évesen lenne érdemes elhagyni a sörfogyasztást. Az ötletet Dr. Richard Restak amerikai neurológus osztotta meg könyvében, The Complete Guide to Memory: The Science of Strengthening Your Mind (Az emlékezet teljes útmutatója: Az elme megerősítésének tudománya). A könyv célja, hogy feltárja, hogyan működik az emlékezetünk.

Dr. Restak a könyvben kifejti, hogy az alkohol és az emlékezetünk között szoros kapcsolat van, és hogy az idősebb korban történő alkoholfogyasztás nem a legbölcsebb döntés, mivel az alkohol hatással lehet az idegsejtjeinkre.

„Az alkohol egy nagyon, nagyon gyenge neurotoxin – nem tesz jót az idegsejteknek” – írja. Hozzáteszi, hogy 65 éves kortól kevesebb idegsejtünk van, mint előtte.

„Fontos, hogy életünk azon szakaszában tartózkodjunk az alkoholtól, amikor az idegsejtek megőrzése már kulcsfontosságú.”

Bár mítosz, hogy az agy gyors ütemben veszíti el az idegsejteket az életkor előrehaladtával, újabb kutatások szerint életünk során csupán az idegsejtek 2-4%-át veszítjük el. Azonban az agy védelme idős korban továbbra is kiemelten fontos.

Dr. Restak szerint 65 éves kor körül érdemes jelentősen csökkenteni az alkoholfogyasztást, majd 70 éves korra teljesen elhagyni azt.

„Erősen javaslom, hogy ha 65 éves vagy idősebb vagy, teljesen és végleg hagyd ki az alkoholt az életedből” – írja.

Lehet, hogy azt gondolod: „Már úgyis öreg vagyok, mit árthat néhány sör?” Nos, úgy tűnik, elég sokat.

Dr. Restak egyik fő érve az alkohol mellőzése mellett az, hogy az absztinencia csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Ezt az érvet az Alzheimer Társaság adatai is alátámasztják, amelyek szerint azoknál, akik sokat isznak, nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának.

A neurológus emellett kiemelte, hogy az ittas állapotban történő esések kockázata is megnövekszik, ami súlyos sérüléseket, sőt idősebb korban akár halált is okozhat.

Úgy tűnik, minden jó dolognak vége szakad egyszer – még a sörözésnek is.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A tudósok végre megfejtették, hogy mi volt előbb - a tyúk vagy a tojás?
Ezzel a kérdéssel téged is próbára tettek gyerekkorodban? Ha akkor még nem is volt válasz rá, most már van.

Megosztom
Link másolása

Ez az ősi kérdés már évezredek óta foglalkoztatja a gondolkodó emberet, és most úgy néz ki, a genfi egyetem kutatói végre megtalálták rá a választ.

A szakértők szerint a női reproduktív sejtek – azaz a tojások – már jóval azelőtt léteztek, hogy a tyúkok egyáltalán megjelentek volna a Földön.

A kutatók a Chromosphaera perkinsii nevű egysejtű faj elemzéséből jutottak erre a következtetésre. Ez a faj 2017-ben került elő Hawaiin, tengerfenéki üledékekben, és az első nyomai több mint egymilliárd évvel ezelőttre datálhatók – jóval az első állatok megjelenése előtt.

A tudósok megfigyelték, hogy ez az egysejtű faj többsejtű struktúrákat képez, amelyek meglepően hasonlítanak az állati embriókra. Ez arra utal, hogy

azok a genetikai programok, amelyek az embriók fejlődéséért felelősek – vagyis hogy a megtermékenyített petesejt embrióvá alakuljon – már az állati élet megjelenése előtt léteztek.

„A természet tehát már jóval azelőtt birtokolta a tojások 'létrehozásához' szükséges genetikai eszközöket, hogy 'feltalálta volna' a baromfit” – magyarázták a kutatók. Omaya Dudin, a tanulmány egyik szerzője elmondta: „Bár a C. perkinsii egy egysejtű faj, az általa mutatott viselkedés azt mutatja, hogy a többsejtű koordináció és differenciáció folyamatai már jóval az első állatok megjelenése előtt jelen voltak.”

Korábbi kutatások szerint még a kemény héjú tojások – például a tyúkokéi – sem jelentek meg 300 millió évnél korábban.

Marine Olivetta, a tanulmány vezető szerzője hozzátette:

„Lenyűgöző, hogy egy nemrégiben felfedezett faj lehetővé teszi számunkra, hogy több mint egymilliárd évet visszatekintsünk az időben.”

Egy másik, az év elején megjelent tanulmány szerint az a képesség, hogy a tyúkok más madarakhoz képest rendszeresen tojnak tojást, tette őket különösen vonzóvá az emberek számára több ezer évvel ezelőtt. Ez vezetett a háziasításukhoz, és ahhoz, hogy ilyen kiemelt szerepet játszanak az életünkben, mint most.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ez a népszerű nasi akár 20%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát
Eláruljuk, mit egyél, hogy védett legyél!

Megosztom
Link másolása

Naponta egy marék dió vagy mogyoró, esetleg mandula, és máris kisebb az esélyed a demenciára! Friss kutatások szerint azok, akik rendszeresen esznek dióféléket, 17%-kal csökkenthetik a rettegett betegség kockázatát. Ha pedig sózatlan verziót eszed, az előny eléri a 20%-ot is.

Miért ilyen csodás a dió?

A spanyolországi Castilla-La Mancha Egyetem és a portugáliai Porto Egyetem több mint 50 ezer ember szokásait vizsgálta hét éven keresztül. Kiderült, hogy

a napi 30 gramm diót elfogyasztók jelentősen kisebb eséllyel lesznek demenciások.

A kutatók szerint a dió csökkentheti a gyulladást és a koleszterinszintet, ami jót tesz az agynak.

„Egy marék dió naponta komoly védelmet nyújthat” – írták a kutatók a The Sun szerint.

A mediterrán diéta is segíthet

Nem csak a dió a megoldás. A mediterrán diéta – tele zöldségekkel, gyümölcsökkel, olívaolajjal és halakkal – akár 23%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát. A „zöld” mediterrán verzió, amely még több növényi alapú ételt, például diót és zöld teát tartalmaz, szintén lassíthatja az agy öregedését.

Ezeket az ételeket fogyaszd az agyadért!

A Brit Szív Alapítvány szerint az agy egészségéért ezek az ételek a legjobbak:

- Teljes kiőrlésű gabonák

- Zöld leveles zöldségek (spenót, kelkáposzta)

- Diófélék (minden nap!)

- Hal (heti egy adag legalább)

- Olívaolaj (fő zsiradékként)

- Egy kis pohár vörösbor (de csak mértékkel!)

Sőt, a csokirajongóknak is van jó hír:

az étcsokoládé flavonoidjai szintén segíthetnek a demencia kockázatának csökkentésében.

Akár egy marék dió, egy tál saláta vagy egy pohár bor – ezek az apró szokások sokat tehetnek az agyad egészségéért.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Nemcsak fogyaszt a kreatin: kevésbé butul el, aki rendszeresen bejuttatja a szervezetébe
Kisebb mértékű kognitív hanyatlásban lesz része a kreatint fogyasztóknak egy kutatócsoport szerint, és állítólag a nőknek még más területeken is nagyobb mértékben segítség, mint a férfiaknak.

Megosztom
Link másolása

Nem csak gyúrós étrendkiegészítő a kreatin, bár kétségtelen tény, hogy

az izom növekedéséért felelős, annak erejét sokszorozza, növeli az álloképességet, a teljesítményt, és a zsíranyagcserében is javulást hoz.

Kitűnően becsatornázható tehát testépítés vagy fokozott fizikai igénybevétel esetén a táplálkozásba, emellett sorra jelennek meg olyan kutatások, amelyek más oldalról is sokak tányérja mellé kényszerítheti por vagy kapszula formájában.

A Guardian cikke szerint egy

több mint 1000 tanulmány meta-áttekintése, amelyet 2021-ben tettek közzé, azt sugallja, hogy a kreatin számos jótékony hatást fejthet ki a szervezetben a vércukorszint szabályozásától a koleszterinszint és a stroke kockázatának csökkentéséig.

A kreatin a húsban, elsősorban a vörös fajtákban és a halakban természetesen előforduló vegyület. Tartalmaz kreatint a szójabab, a lencse és néhány hüvelyes is, ami a vegánoknak jelenthet alternatívát, azonban ezekben jóval kisebb mértékben figyelhető meg a komponens. Arra figyelni kell, hogy a kreatin bevitel növelése ne a hüvelyesek magasabb fogyasztási arányával legyen egyenlő, mert azzal a bél áteresztőképessége is nő, ami számos megbetegedés melegágya.

"Az agy sok energiát fogyaszt a megfelelő működéshez"

– mondta a lapnak Dr. Jenna Macciochi, a Sussexi Egyetem immunológusa, aki a táplálkozás, a mozgás, az egyénre szabott életmód és az egészség metszéspontjára szakosodott. Tagja egy olyan csapatnak is, amely kreatin-kiegészítőt fejleszt a menopauza utáni nők számára. Elmondta, hogy rengeteg bizonyíték támasztja alá a kreatin kognitív képességekre kifejtett hatását.

Fogyasztása után jobb lesz a fókuszáltság, az éberség, és kevésbé kezd el mentálisan hanyatlani az ember idősebb korára.

Egy februárban közzétett tanulmány például azt sugallja, hogy még az alváshiány ellen is bevethető, és bár további kutatásokra van szükség, antidepresszáns szerű hatást is figyeltek meg bizonyos kísérletek során.

Egy másik, hosszabb távú hasznot még vizsgálnak, mondja Macciochi:

"Neuroprotektív tulajdonságai lehetnek, ami azt jelenti, hogy

segíthet megvédeni az agyat az olyan károsodásoktól, mint például az oxidatív stressz.

Oxidatív stressz akkor zajlik a szervezetben, amikor az szabad gyököket termel. Önmagában ezzel nincs gond, de ha például az alkohol, a cigarettafüst vagy a környezetszennyezés növeli a szervezet által termelt antioxidánsok szintjét, akkor nagy baj lehet.

Az oxidatív stressz az öregedés központi mozgatórugója a kutató szerint, olyan, mint az autónak a rozsdásodás.

Még akkor is felléphet, ha a lehető legnagyobb mértékben vigyáztunk a gépjárműre.

Bár nincs elég bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kreatin képes teljes védelmet nyújtani a neurodegeneratív betegségekkel szemben, mint például az Alzheimer-kór, a kognitív hanyatlásra gyakorolt ​​hatásai ígéretes vizsgálati alapok lehetnek.

Sőt, a nők számára előnyösebb a kreatin fogyasztása, mint a férfiaknak.

"A kreatin rendkívül előnyös a menopauzán áteső nők számára" – mondja Brittany Werner dietetikus, a Working Against Gravity nevű táplálkozási tanácsadó cég igazgatója.

"A nők általában 70-80%-kal kevesebb kreatint raktároznak el, mint a férfiak, és általában kevesebbet fogyasztanak diéták alkalmával.

Ezért nagyon fontos lehet a nők számára, hogy tudatosak legyenek a kreatin fogyasztásban,

különösen a hormonális ingadozások időszakában, beleértve a menstruációt, a terhességet, a szülés utáni időszakot, a perimenopauzát és a menopauzát követő időszakot" - összegezte.

A kreatin a legtöbb ember számára állati eredetű forrásokból hasznosul leginkább - a kisbabák szervezetébe az anyatejjel jut, és ugyan az említett növényekben van valamennyi kreatin, terápiás mennyiség bejuttatására a hüvelyesek néhány kivétellel alkalmatlanok.

A vadhús az egyik legjobb forrás a szakértők szerint,

de a vörös hús és hal, különösen a hering, a lazac és a tonhal, a legtöbb tej és sajtok is kitűnő források. Azért a vegánok számára sem szűnik meg a kreatin fogyasztás lehetősége, nekik azokra a készletekre kell hagyatkozniuk, amelyeket szervezet aminosavakon keresztül képes előállítani. E raktárakat fel lehet tölteni magvakkal, gabonákkal, diófélékkel és hüvelyesekkel. Az extrém alacsony kreatin szint fogyáshoz vagy fáradtsághoz vezethet, de még egy pici hiány is fáradtságot vagy fizikai nehézségeket okozhat.

"Az étrendkiegészítők adagolása egy kicsit nehézkes"

– mondja Macciochi, aki szerint ugyan az edzésteljesítmény szempontjából a napi 3–5 gramm egy igazán jó adag, ha következetesen fogyasztják. Ez már teljesítményjavulást eredményez, de az egyéb egészségügyi hatásokért már napi 10 grammra is szükség lehet. Más tanulmányok szerint pedig 20 grammot is használni kéne, nincs tehát közmegegyezés.

A testépítők szoktak javasolni egy betöltési fázist Macciochi szerint. Ilyenkor a kezdeti szakaszban löketszerűen nagy adagot kapnak a sportolók, majd egy fenntartó szintet követnek később. Ilyenkor a teljesítményelőnyöket nagyon hamar el lehet érni, de erre nem feltétlenül van szüksége a szervezetnek, maximum extrém sportok esetén. Sőt, a nagy dózisok növelhetik az izom vízvisszatartását, ezért csak óvatosan alkalmazandó ez a metódus.

A kutatások szerint a kreatin befolyásolhatja a veseműködést is,

fennáláló vesekárosodás esetén például a túlzott kreatin ronthatja a vese egészségét. Betegség vagy vényköteles gyógyszer szedése esetén tehát kritikusan fontos, hogy az orvossal konzultáljon a fogyasztó.

Néhány rémtörténet összefüggésbe hozza a kreatint a kopaszodással,

egy 2009-es tanulmány szerint a tesztoszteron mellékterméke, a DHT megnövekedett szintje hajhulláshoz vezethet. A tanulmány azonban csak 20 férfit vizsgált, a bejuttatott adag pedig nagyon nagy volt, napi 20 gramm. Úgy tűnik, a 2021-es meta-áttekintés ezt a problémát kizárta a mellékhatások közül.

Egyes tanulmányok azt találták, hogy bélproblémák nagy dózisok esetén előfordulhatnak, de ezek elkerülhetők az ésszerű fogyasztással.

Összefoglalva, a kreatinnak számos jótékony hatása van a szervezetre, azonban

ahhoz, hogy ezt kifejthesse, elengedhetetlen a megfelelő minőségben és intenzitással végzett mozgás.

Fizikai aktivitás nélkül a kreatin jótékony hatása alig hasznosul a kutatók szerint.


Megosztom
Link másolása