ÉLETMÓD

Kislányok rémálma vagy 18 karikás élő Tinder? Húsvét hétfő akkor és most!

Mennyit változott ez a profán ünnep, kik és miért írták az első húsvéti verseket, és egyáltalán: Szabad-e locsolni?

Megosztom
Link másolása

- Az első emlékem a húsvéthétfőről a fejfájás és a hányinger.

- Az utolsó emlékem a húsvéthétfőről a fejfájás és a hányinger.

Nem nehéz kitalálni, melyik mondat milyen nemű személytől származhat.

Utóbbi talán kevesebbeknek fáj annyira, hiszen

egy önálló felnőtt férfi egyszerűbben mond nemet az alkoholra a többnapos ünnep utolsó napján, mint egy kislány a szokással kapcsolatos helyesnek vélt rokoni-ismerősi elvárásokra.

Ennek megfelelően nem túl sok olyan felnőtt nő él ma Magyarországon, aki boldogan emlékszik vissza kislánykora húsvéthétfőire. A kevés kivételnek ezúton is gratulálunk a támogató környezethez, ami megteremtette számukra a szokás pozitív megélését, vagy ellenkezőleg, az abból való kivonulás lehetőségét. A cikk nem nekik fog szólni, illetve annyiban mégis, hogy megérthessék a másik oldalt.

Szerintünk ugyanis a hajunkban összekeveredett pacsulik émelyítő szaga nem szép szokás.

A kislányként sokszor félelmetesnek tűnő pálinkaszagú férfiak zavaros tekintettel elröhögött pajzán, vagy jobb esetben csak bugyuta verseinek meghallgatása nem hagyományőrzés.

A hosszú órák alatt készített hímes tojásokat fitymáló tekintettel a kosarunkban hagyó szomszéd kisfiú nejlonszatyrában gyűlő csokitojások és papírpénzek látványa pedig minden, csak nem szívet melengető.

De hogyan alakult ez a nagyon is megosztó, modern szemmel egészen abszurdnak tűnő szokás, és mit tehetünk azért, hogy mindenkinek jobb élmény legyen?

Mint a nyulak

A keresztény húsvét előtti ősi pogány tavaszünnepekről már sokat olvashattunk. A germán Ostara istennő- akinek nevéből a német Ostern vagy angol Easter kifejezést is eredeztetik - termékenységet és megújulást éltető ünnepének rituáléi és szimbólumai rejtve vagy nyíltan, de fennmaradtak a ma ismert húsvéti szokásokban is. A tojás, a nyúl, a bárány évszázadokon át volt egyszerre vallási és világi szimbólum, a locsolkodás intézménye viszont a kevés keresztény utalástól eltekintve (a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák

vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat)

gyakorlatilag egy kisközösségi, élőben történő tinderezés volt egészen a XX. századig, ami, hát valljuk be, sok minden, csak nem keresztényi. Viszont nagy szükség volt rá ahhoz, hogy ne néptelenedjenek el a magyar falvak.

A nagyböjti megtartóztatás, a vidám társas eseményektől való tiltás a mindenkori fiatalságot nagy önuralomra kényszerítette. Képzeljük el, egy kis faluban élünk, épp belenövünk abba a korba, amikor elkezd minket érdekelni a másik nem, de nincs se internet, se telefon, se iskola, jobbára még szántóföldi munkák sincsenek, ahol ismerkedhetnénk. Adott korszaknak megfelelő bulik sincsenek már február óta, hiszen a nagyböjt alatt negyven napig se lakodalmat, se más táncos-zenés összejövetelt nem illik tartani, mert különben "lehullana a szilva vagy a barack", de még az éneklésért is megszólják az embert az idősebbek, ha az nem a templomban történik. Aztán elérkezik a Húsvét, a vasárnapi mise után a sonka és a pálinka mellett felengednek az öregek, hétfőn pedig

végre valahára lehet egy kicsit „lazulni”, megrendezni az évi rendes vizespólóversenyt és begyűjteni a lájkokat: ki hány tojást vagy locsolást kapott.

Ebből a szemszögből nézve talán érthetőbb és indokoltabb a hosszas készülődés, a sütés-főzés, takarítás, tojásfestés, váltóruhák bekészítése, majd az aznapi ki-tudja-hány hidegvizes leöntés elviselése, de talán még az olyan, mai szemmel felnőtt filmekbe illő szokás is, mint a vesszőzés.

Egyes településeken ugyanis nem volt jellemző a locsolkodás, hanem az azzal egyenértékű sibálás volt elterjedt. Minden fiú a számára legkedvesebb lányt „korbácsolta meg” egy 4–6–8 vagy 9 fűzfavesszőszálból készült, sibának nevezett korbáccsal. Ennek célja a locsoláshoz hasonló termékenységvarázsláson túl a betegségektől való megóvás volt, ahogyan ez a Tordason elterjedt „korbácsolóvers” is mutatja:

Keléses ne légy,

Bolhásos ne légy,

Esztendőre frissebb légy!

Amit pedig sokan nem tudnak - csak hogy elődeink nemi egyenjogúságra való tudatos vagy tudattalan törekvését is elismerjük - hogy a locsolkodás másnapján, de sok helyen már hétfő délután is a lányok mentek locsolni.

Orbán Balázs néprajzi gyűjtő így írt erről 1869-ben: Székelyföldön egyáltalán, de főként Csíkban a húsvéti öntözés megvan mindkét nemű fiatalságnál, húsvét másodnapján a legények öntözik a leányokat, harmadnapján a leányok a legényeket.

Ez a visszavágásra lehetőséget adó szokás azonban a két világháború közötti időben sajnos kikopott a köztudatból, később pedig egyre több más, kulcsfontosságú részlet is megváltozott a locsolkodás menetében.

A tojás ünnepe

Az ünnepek adnak formát az időnek, és tagolják azt. Aki uralja az ünnepeket, uralja a hétköznapokat is.

Minden új politikai rendszer, így a kommunizmus és a szocializmus is igyekezett a maga képére formálni ezeket a napokat. Így lett a Mikulásból Télapó, a karácsonyból fenyőünnep, a húsvétból meg valami, aminek Tojásünnepre való átkeresztelése még Rákosinak is sok volt.

A húsvét ugyanis annyira összetett ünnep, hogy nem vállalkoztak a szakszerű élveboncolásra, csak a könnyen eltávolítható részeket nyírbálták le róla: így lett a húsvéti határjárásból a templom köré szorult körmenet, vagy a keresztény elemekkel tűzdelt versekből „Zúg a traktor, szánt az eke…”, és hát maga a változó világ is segített máshová helyezni a fókuszt.

A városi munkások értelemszerűen már nem járták végig a lakóhelyüket, hogy minden lányos házba bekopogjanak, később a panel harmadik emeletéről senki se cipelte le a közkútra a lányokat.

A fiatalok ismerkedési lehetőségei megsokszorozódtak, a nagyböjti vigasság-tilalom gyakorlatilag eltűnt, így nekik már nem volt szükségük a húsvét hétfőhöz hasonló alkalmakra.

Végül Kádár idejében sikerült rokonlátogatásra, közös családi étkezések szintjére redukálni a húsvétot, ahol a locsolkodás valami nosztalgikus commedia dell'arte-vá alakul az idősek szórakoztatására és a kisgyerekek lekötésére. Utóbbiak könnyebb bevonásához változott csokivá a hímes tojás, amit eredetileg szintén megettek, csak egészen más okokból.

Szilágyi Örzsébet tojását megírta

Amíg ma már szemünk se rebben egy Jégvarázs-tematikába hempergetett hímes tojástól, addig régen egyáltalán nem díszítő, hanem üzenethordozó és rontáselhárító céllal írták meg őket.

Szó szerint, ugyanis az írástudatlanság nem jelentett egyet az írás mellőzésével, csak betűk helyett eleink szimbólumokban jegyezték le a szándékaikat a különféle felületekre, lett légyen az kapufélfa, keszkenő vagy tojás.

Az effajta írásnak rendszerint valamilyen védő-óvó funkciója volt. A gyimesi tojások szimbolikájában például gyakoriak az állattestrész ábrázolások (kakastaréj, kecskekörmöm), ezek mind rontás- és bajelhárító jelentéssel bírtak.

Utóbbiakat sem csak úgy vaktában, találomra készítették:

nagyjából minden lány sejtette, kik fognak eljönni hozzá, így személyre szóló tojásokat készíthetett nekik.

A szimbólumhasználat szerint a tojások védhettek betegségtől, úton való eltévedéstől, vagy akár szerencsét is hozhattak.

Amíg ma jellemzően kifújva készítik az írott tojást, addig akkoriban megfőzték azokat, úgy került rájuk a minta. Úgy vélték, a mágia még erősebben működik, ha a tojást el is fogyasztja az, akinek szánták.

Tehát régen nem a gyerekek festették a tojást, hanem kizárólag olyanok, akiknek már megvolt hozzá a kellő kézügyessége és türelme, na meg a szándéka a tojásra írt nyílt titkú üzenetekkel…

„Ezt a verset már hallottam!”

A fenti mondat lassan harminc éve hangzott el egy húsvét hétfő délelőtt az akkor négy-öt éves húgom szájából, amikor az egyik locsoló belekezdett egy olyan versbe, amit előtte már valaki elmondott. A megsemmisítő mondat után a meglocsolásra hivatott virágszál sarkon fordult, és kivonult a szobából, a hoppon maradt fiatalembert meg igyekeztük kárpótolni, és reménykedtünk, hogy nem törte derékba a locsolói karrierjét ez a túl őszinte vélemény.

Ebből a történetből is kiviláglik a locsolkodás eredeti célközönségének megváltozásával járó probléma: egy kisfiúnak nehéz betanulni és bátran előadni egymás után többször is egy, a „Zöld erdőben jártam…”- nál hosszabb verset, egy kislány pedig kevesebb türelemmel bír, arról nem is beszélve, hogy sokszor valószínűleg egyikük se érti a verset.

A húsvéti szokásokhoz kötődő versikék egyébként nem olyan régi keletűek.

A debreceni és sárospataki diákok farigcsáltak először rövid köszöntő versikéket azon családok számára, akiknél koszt-kvártélyt kaptak arra az időre, míg a húsvéti ünnep alatt a kollégium zárva volt. Értelemszerűen ezek távol álltak a mai pajzán változatoktól, egészséget és gazdagságot kívántak a szállásadó családnak.

Akarsz-e locsolni?

Szerencsések vagyunk, hiszen ma már semmilyen karhatalom nem szabja meg, hogyan ünnepeljük a húsvétot. Kizárólag rajtunk és a velünk együtt élőkkel történő hatékony kommunikációnkon múlik, hogy a húsvét hétfőt mivel töltjük. Meg lehet mondani Manyi néninek, hogy idén mi kirándulni megyünk, és majd két hét múlva látogatjuk meg őt.

Kiírhatjuk a kapura, hogy „Locsolkodók kíméljenek!”, de azt is, hogy „Locsolkodók, ide gyertek!”, és ha következő évben máshogy érezzük, akkor táblát is cserélhetünk.

Megbeszélhetjük az ovis csoporttal, hogy kihez mehetnek a vállalkozó szellemű locsolók, és az is rendben van, ha egy családon belül az egyik lány szívesen várja a fiúkat, a másik meg inkább elvonul a szobájába. Mi például évek óta úgy várjuk a lányaim locsolóit, hogy kirakunk egy pohár vizet és egy szál virágot vagy gyümölcsfa ágat, és megkérjük a parfümmel vagy túl sok vízzel készülő kis kertészlegényeket, hogy csak a vízbe mártott virággal hintsék meg a lányok haját - így nem kell ruhát cserélni és a hajuk se lesz olyan, mintha egész nap a Douglas-t járták volna. Még senki se sértődött meg a kérésen.

Ha valamit nem szeretünk egy szokásban, azt formáljuk át, hiszen nem mi vagyunk a szokásért, hanem a szokás értünk. Ez egy mozgó ünnep. Mozogjunk benne kényelmesen.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
Itt a megoldás a darazsak ellen! Szinte minden háztartásban megtalálható és rendkívül hatékony
Itt a darázs‑apokalipszis – így füstöld ki a fullánkos lakótársat, mielőtt elszaporodna.

Megosztom
Link másolása

A tavasz pont annyira idilli, mint amennyire veszélyes: a madarak csicseregnek, a kerti székek előkerülnek, a darazsak pedig már most scout‑üzemmódban pásztázzák a padlásteret, kazánházat és minden apró repedést, hogy hol húzzák fel legújabb panelrengetegüket. Hiába hisszük, hogy az igazi csatározás csak a grillszezonban jön, a korai védelem a kulcs, mert ilyenkor még gond nélkül kitehetjük a „nincs szoba kiadó” táblát.

Készül a tavaszi rovarbingó

- Hol építkeznek szívesen? Padlás, fal­üregek, bojler melletti zug, vendégszoba, sőt a légkondi mögötti Bermuda‑sarok is sláger.

- Miért most? Mert mi még csukott ablaknál, bezárkózós üzemmódban élünk, ők viszont már felébredtek.

- Miért baj, ha befejezik a fészküket? Mert onnantól darázsirtóval, védőruhával és kicsinált idegekkel feszült mini‑háború jön.

Na de lehet-e vérontás nélkül megállítani a sárga‑fekete helyfoglalást? A válasz: abszolút, és nem kell hozzá sem levendulaolaj, sem poszt‑covidos DIY‑szupervegyület.

A kávézacc, az olcsóbb szuperfegyver

Az ötletgazda Chris Hutton raktár‑guru és az Adam’s SelfStore tulaj‑szakértője, aki nem kertel:

„A darazsaknak meglepően kifinomult szaglásuk van. Szinte mindent szag alapján mérnek fel, és bizonyos illatokra extrán érzékenyek – ilyen például a kávé.”

És most jön a csavar: nem frissen főtt kávé illatáról beszélünk, hanem szárított, majd izzó zaccfüstről. Hutton szerint ez szó szerint „elnyomja a rovar‑Waze‑t”, vagyis a bűz olyan mértékben megzavarja a fullánkos GPS‑t, hogy el sem tudják képzelni, hogy jó ötlet volna oda fészkelni.

Mi kell hozzá?

1. Reggeli kávéd zacca – ne dobd ki, szárítsd ki teljesen!

2. Tűzálló edény – régi fémtál, kerámia ramekin, hamutartó egy retro készletből.

3. Egy gyufa vagy öngyújtó.

Hogyan csináld?

- Szórd a száraz zaccot a hőálló tálkába.

- Óvatosan gyújtsd meg – ne lángoljon, inkább csak parázsló füstölés legyen, mint egy szerény kávé‑füstölő.

- Hagyd, hogy lassan, incensz‑tempóban égjen, és szabadítsa fel a fanyar, sűrű aromát.

Hová rakd?

- Minden bejutási ponthoz: padláslépcső, ablakpárkány, mennyezeti akna, szellőzőnyílás, rejtett sarok.

- Kinti verzió: ha családi grillezésre készülsz, tedd ki a kerti asztalra, vagy több ponton kerítsd be a területet minifüstölőkkel.

Pluszpontok:

- 100 % vegyszermentes, a macska is maximum fintorog egyet.

- A zacc újrahasznosul, tehát ingyen van, klímaszorongós ismerősök is pacsit adnak.

- A módszer alapból működik más „illat‑érzékeny” rovarokra is (de szúnyogfronton azért érdemes rásegíteni).

Miért jobb ez, mint a darázsirtó spray?

- Nem fújsz vegyszert a lakásba, ami a saját tüdődet is kicsinálja.

- Nem csak elűzi őket, de meg is előzi a fészekrakást.

- Bónuszillat a hardcore kávéfanoknak:

a veranda úgy fog szaglani, mintha egy hipster pörkölőben járnál.

Kávé ki, darázs ki – ennyire egyszerű.

Via Express


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Neve is van annak az állapotnak, amikor nem tudsz wc-re menni idegen helyen - de szerencsére gyógymódja is
Jöjjenek a tudományosan megalapozott tippek, amikkel végre elengedheted a „kakifóbiát”.

Megosztom
Link másolása

Irodai vécé? Inkább meghalsz. Nyilvános klotyó? A pokol tornáca. De ha hazaérsz, lehuppansz a trónra, és akkor végre, hosszú órák kínlódása után… de miért szenvedünk ennyit, és hogyan lehet ebből kimászni?

A „kakifóbia” nagyon is valós dolog - rengetegen szenvednek tőle

A szaknyelv szerint ez nem más, mint parcopresis, vagyis a „szégyenlős bél” szindróma, amikor valaki egyszerűen képtelen elvégezni a nagydolgát, ha nem a saját otthona nyugalmában van. A The Gut Stuff alapítói, Lisa és Alana Macfarlane szerint gyakran ez a két dolog szokta kiváltani:

1. Akinek már volt kellemetlen élménye sürgető vécére rohanással, az emiatt stresszel.

2. Mások valamilyen gyerekkori megszégyenítő élmény miatt nem tudnak ellazulni egy irodai vagy nyilvános vécében

– és a Covid óta ez csak durvult.

Egy felmérés szerint a dolgozók 54 százaléka érzi kényelmetlennek a munkahelyi kakilást. Ennek eredménye: napközbeni puffadás, gázképződés, sőt, egy idő után krónikus székrekedés. Szóval igen, a visszatartás káros.

Na de akkor mit lehet tenni?

Próbáld ki az alábbi, tudományosan alátámasztott módszereket, hogy ne csak minden harmadnap tudd elengedni, amit el kell.

1. Tedd fel a lábad!

Nem csak az számít, mikor mész el intézni a dolgod, hanem az is, hogyan. Dr. Megan Rossi szerint a megemelt lábtartás segíthet: egy 20-30 cm magas emelvény, például a gyerekek wc elő helyezett kis lépcsője, ellazítja a puborectalis izmot, amit a nyugati vécék éppenséggel befeszítenek.

Ez a testtartás ugyanis megkönnyíti a bélmozgást, és csökkenti a kényszeres erőlködés kockázatát – ami egyébként hosszú távon a medencefenék izmait is tönkreteszi.

2. Zenével a félelem ellen

Furán hangzik, de a zene hatással van a bélflórára is. Egy kutatás szerint a Marconi Union - Weightless című szám 65 százalékkal csökkentette a résztvevők szorongását.

Az agy és a bél közötti idegi kapcsolat működése szerint, ha megnyugszol, a bélrendszered is könnyebben enged.

YouTube-on keress rá a „poo music” kifejezésre. Igen, tényleg ez a neve. És tényleg működik.

3. Lélegezz

Egy légzéstechnika a paraszimpatikus idegrendszert (pihenés és emésztés) aktiválja, szemben a „menekülj vagy harcolj” stresszreakcióval. A módszer:

- Belégzés 4-ig számolva

- Légzésvisszatartás 4-ig

- Kilégzés 4-ig

- Szünet 4-ig

- Ismétlés, amíg kell

Segít abban, hogy a vécén ne pörögjön hülyeségeken az agyad, ezzel megszakítva az ideális hangulatot. Szó szerint.

4. Hasi légzés

A rekeszizommal való légzés segíti az ellazulást, és hatékony lehet irritábilis bél szindróma (IBS), puffadás és görcsök ellen is. Ez nem az a fajta légzés, amit automatikusan csinálsz – meg kell tanulni.

Dr. Rossi szerint így érdemes gyakorolni:

- Orron keresztül belégzés 4 másodpercig, a has emelkedik

- 2 másodperc szünet

- Lassan kifújás szájon át 6 másodpercig

- Ismételd 5-15 percig

Ülve, a vécén is lehet csinálni, nem kell hozzá jógastúdió.

5. Hasmasszázs – saját kezűleg

Egy 8 hetes klinikai vizsgálat szerint a rendszeres hasmasszázs fokozta a bélmozgást és csökkentette a tüneteket. Lisa Macfarlane szerint így csináld:

- Simítsd végig a hasad aljától felfelé a bordáidig

- Jobb alsó résztől körkörösen menj fel, balra, majd le

- Fokozatosan növeld a nyomást, hogy serkentsd a bélműködést

- A végén csinálj körkörös mozdulatokat az egész hasadon

Nem lesz belőled thai masszőr, de a pocakod hálás lesz.

6. Borsmenta, a vécék királynője

A borsmentateát sokan isszák a jó emésztés miatt, de a borsmentaolaj az igazi ász: kutatások szerint görcsoldó hatású, segíti a gázok távozását, és ellazítja a bélrendszert. IBS, puffadás, görcsök? Adja magát.

Dr. Rossi ugyan megjegyzi, hogy a koffeint nem helyettesíti, de gyorsítja a gyomorürülést, és ez már fél siker.

A lényeg

Kakilni kell. Mindenkinek. És ha a tested már jelzett, ne szorongd végig a napot. A modern tudomány melletted áll – legyen szó lábtartóról, YouTube-vécézenéről, vagy hasmasszázsról. Engedd el. Szó szerint.

Via The Sun


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ezzel a zseniális módszerrel kétszer olyan gyorsan száradnak a ruháid, és szárítógépre sincs hozzá szükség
Nem kell többé napokig kerülgetni a vizes ruhát a lakásban – így száríthatod a mosást kétszer gyorsabban, szárítógép nélkül is.

Megosztom
Link másolása

A szárítógép drága, a tavaszi időjárás meg kiszámíthatatlan – így ha nincs szerencséd (és szárítógéped), akkor is van megoldás arra, hogy ne napokig kelljen kerülgetni a friss mosást. A Which? fogyasztóvédelmi szervezet most előállt egy módszerrel, ami feleannyi idő alatt szárítja meg a ruhát, mintha csak simán kiteregetnéd a lakás közepén. És ami a legjobb: olcsóbb is, mint a szárítógép.

A szárítógépmentes élet nem mindig kényelmes

Ha nincs szárítógéped, ismered az érzést: a ruha napokig nedves marad, a levegő fülledt, és nem lehet elférni a szárítóállvány mellett.

Kültéren szárítani persze csodás lenne, ha nem változna ilyen dinamikusan az időjárás.

Viszont most kiderült: a páramentesítő lehet a kulcs, amivel felgyorsíthatod a folyamatot, méghozzá brutálisan.

Így csináld jól: páramentesítő + állvány = fele idő

A Which? csapata fogott két azonos mennyiségű mosást, két szárítóállványt, és egyetlen különbséggel teregetett: az egyik mellé (vagy alá) odatettek egy páramentesítőt, a másik mellé meg nem.

Az eredmény egyértelmű volt:

„A páramentesítő használata közel felére csökkentette a száradási időt, és kb. két liter vizet szívott ki a levegőből – ami a penészedés megelőzésében is rengeteget számít.”

A trükk lényege, hogy a gépet közvetlenül a ruhák alá vagy mellé kell helyezni, nem eldugva a szoba másik sarkába.

És mi van az árammal?

Sokan rögtön azt kérdezik: na jó, de mennyibe kerül ez nekem? A válasz elég egyértelmű,

a szárítógép fogyasztásához képest a páramentesítő áramfelvétele a töredéke,

és közben még a lakás levegője is frissebb marad. Úgyhogy ez a módszer nemcsak hatékony, de gazdaságos is. A páramentesítő nem új találmány, de ha jól helyezed el, konkrétan megfelezi a száradási időt – és közben megóvja az otthonodat penésztől is.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Enni kell a sárgarépát, de túl is lehet tolni - a sárgabarackkal is vigyázz!
Ha a bőröd olyan színűvé válik, mint egy dialízisre váró emoji, akkor karotinózisra is gyanakodhatsz - és ezt a legegészségesebb ételektől kaphatod.

Megosztom
Link másolása

Érdekes jelenség a karotinózis, vagyis amikor a túlzásba vitt béta-karotin bevitel olyan mértékű, hogy a bőr sötétsárgává válik. Tényleg besárgul az ember, szerencsére más, kellemetlen tünet nem kíséri a jelenséget.

Különben is, a karotinózis hosszú időn át történő túladagolás után jelenik meg

- ezért is olyan ritka. Béta-karotin található a sárgarépában, a sárgabarackban de még a körömvirágban is. Mit tesz isten, mindegyikük a sárga valamely sötét árnyalatában pompázik.

A béta-karotin az A-vitamin previtaminja,

vagyis fogyasztását követően A-vitaminná alakul a szervezetben. Ugyanakkor nem összetévesztendő a béta-karotin túladagolás az A-vitaminéval - utóbbinak sokkal súlyosabb következményei vannak, éppen ezért kell belőle a napi ajánlott mennyiséget bevinni.

A béta-karotint túlzásba vitte egy Redditező nő is, aki most közzétette, mi történt vele, miután minden nap sárgarépát evett.

A bőre fokozatosan vált egyre narancssárgábbá.

A nő egy decemberi fotót és egy frisset is megosztott magáról, ezeken látszik a különbség igazán. A korábbi képen olyan, mintha önbarnítót kent volna magára, a friss fotón viszont kicsit egészségesebben néz ki.

Sokan viccelődtek is a kommentelők közül, hogy ha ezt korábban tudják, a feleségüknek nem veszik meg a barnító krémet,

csak sárgarépát adnak nekik. Többen üdvözölték, hogy a nő "kigyógyult" a sárgarépa-betegségéből.

A Cleveland Clinic a Uniladnak megerősítette, hogy

a túl sok béta-karotint tartalmazó ételek fogyasztása narancssárgává változtathatja a bőrt.

Szerencsére ez a jelenség ritka, és van, hogy egy fél tál sárgabarack elnassolása után is jelentkezik a tünet, ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy nem múlik el - viszonylag hamar visszaáll a bőr az eredeti színére.

A megkérdezett szakértő szerint

körülbelül 20-50 milligramm béta-karotint kellene naponta enni jópár hétig ahhoz, hogy megjelenjen a bőrelszíneződés.

Egy közepes sárgarépa cirka 4 milligramm béta-karotint tartalmaz, szóval a sárguláshoz 1-2 hónapig naponta 10 répát kellene elrágcsálni.


Megosztom
Link másolása