Hevesi Kriszta: „Nem lehet úgy időzíteni egy konfliktust, hogy majd csak karácsony után érkezzen”
Hevesi Krisztina szexuál-, sport- és egészségfejlesztő szakpszichológus, egyetemi docens, aki mindemellett kliensekkel is dolgozik. Előadásaival, könyveivel és évtizedes tapasztalatával ezreknek segít eligazodni a párkapcsolati problémák útvesztőjében. Ezúttal a karácsonyi veszekedések elkerülésére mutat megoldásokat, legyen szó kapcsolatokról, családról vagy távoli rokonokról.
- Hogyan lehet az, hogy a szeretet ünnepe egyben az év legstresszesebb időszaka is?
- Valóban igaz, hogy a karácsony egyszerre a legszebb és a legmegterhelőbb időszak. Gondoljunk bele, így van ez minden ünneppel, akár egy születésnappal vagy évfordulóval is, hiszen ilyenkor azt szeretnénk, hogy minden tökéletes legyen. A karácsony kicsit olyan, mintha az egész országban mindenkinek egyszerre lenne születésnapja, és mindenki pontosan olyan ünnepet szeretne, amilyet megálmodott magának és szeretteinek… Tehát az elvárások hatalmas nyomást helyeznek ránk: tökéletes ajándékokat, meghitt pillanatokat szeretnénk teremteni, arról nem is beszélve, hogy ezt a sokféle teendőt egy záros határidőn belül kell elintézni. Ezt tetézi az is, hogy sokan az ünnepektől várják a kapcsolatuk megjavítását, ismét meghitt mederbe terelését vagy a családi harmónia helyreállítását, ami szinte lehetetlen. Ha pedig ehhez még hozzáadódik az anyagiak okozta feszültség, akkor már nem is kell sok a robbanáshoz.
- Miért ne lehetne tökéletes az ünnep?
- Először is tisztázzuk, hogy a tökéletes karácsony illúziója kihívás elé állít. Az Instagramon látott csodás ünnepi pillanatok hamis elvárásokat keltenek bennünk, és mi a problémák elodázásával próbálunk megfelelni ennek az idealizált képnek, mondván az ünnepnek tökéletesnek kell lennie. De egy álomkép megteremtése még nem fog harmóniát eredményezni. Ne tökéletes karácsonyt akarjunk, hanem nyugodtat.
- Mi van, ha épp ekkor robban ki egy vita, mondjuk a párok között?
- Ha ez a vita nem halasztható, akkor próbáljunk félre vonulni a párunkkal, hogy nyugodtan megbeszélhessük a dolgot. Mert attól, hogy szőnyeg alá söpörjük a konfliktusokat, azok még ott vannak. Ne akarjunk úgy tenni, mintha nem történt volna semmi, habár hozzá kell tenni, hogy ne ekkor akarjuk elrendezni vagy megoldani a nagy ellentéteket. Úgy gondolom, hogy az ünnep semmiképp sem a legjobb időpont a mélyebb krízisek kezelésére. Persze előfordulhat, hogy éppen karácsonykor csúcsosodnak a problémák, történt egy megcsalás vagy más miatt fontolgatják a párok a válás gondolatát, illetve egy nehezebb időszakon mennek keresztül, elvégre
Ezért azt tanácsolom, hogy ilyenkor „dobozoljuk” a súlyosabb problémákat, tegyük félre és az ünnepek elmúlásával vegyük elő ismét, amikor van időnk higgadtan átbeszélni, anélkül, hogy mások várakozását is tönkretennénk. Magyarán a gyerektartás összegét biztos, hogy nem szenteste kell megbeszélni... Ehelyett igyekezzünk a kellemes dolgokra irányítani a figyelmünket, ami azért örömmel tölt el még a problémák árnyékában is.
- A párunkon kívül ott vannak a rokonok is, akik talán semmit nem tudnak arról, hogy min megyünk keresztül. Mit kezdjünk a kéretlen kérdéseikkel? Gondolok itt azokra a mondatokra, amelyek arról szólnak, hogy „mikor lesz esküvő?” vagy „hol van már az unoka?” és a többi.
- Ez rendkívül kényes helyzet. Bár a család támogató jelenléte sokat segíthet, a „mikor lesz már végre esküvő?” típusú kérdések könnyen olajat önthetnek a tűzre. Ilyenkor érdemes egyértelművé tenni a határokat, mondjuk azzal, hogy kijelentjük, nem ma szeretnénk ezekről a kérdésekről beszélni, vagy: ha lesz, tudni fogtok róla! Gyakran vannak a családban olyan konfliktuskereső egyének, akik fürkész tekintetükkel menten kiszimatolják, ha valami porszem került a gépezetbe. llyenkor érdemes tudatosítani magunkban, hogy nem az a fontos, hogy mit, hanem hogy ki mondja nekünk. Például az a nagynéni szegezi nekünk a kérdést, aki világ életében magánéleti problémákkal küzdött? Ilyenkor tudattalanul rajtunk vezetik le saját frusztrációjukat, elterelve a figyelmet az ő kudarcaikról. Ne engedjük! Igyekezzünk bölcsen rövidre zárni a helyzetet, s a konfliktusokat ne teregessük ki a család előtt, mert ez csak tovább szítja a feszültséget, kiváltképp, ha mások is kéretlen prókátorként beszállnak a tanácsadási folyamatba, amire valóban nincs szükség.
- Most beszéljünk azokról a rokonokról, akikkel nem jó a kapcsolatunk, de karácsonykor találkozunk velük.
- Hajlamosak vagyunk arra, hogy országjárást csináljunk a karácsonyból, és bizony ilyenkor óhatatlanul is közös időt kell eltöltenünk olyan személyekkel, akikkel egyébként nem szívesen találkozunk. Ezért a legjobb, amit tehetünk, ha felkészülünk ezekre a helyzetekre, és tudatosan igyekezünk kezelni az érzelmeinket. Egy mély levegő, egy bölcs mosoly gyakran hatékonyabb megoldás, mint belemenni az olyan tipikusan szurkáló, pikírt beszólások kezelésébe, mint:
„Mikor tervezel végre megnősülni? Szegény apád már úgy aggódik miattad!”; „Ó, drágám, te már örökre vénlány maradsz? Azt hittem, hogy végre eljegyzés lesz karácsonykor… Te vagy a legnagyobb nővér: az idő múlására nem gondolsz?!” Friss házasoknak: "Ugye, hogy be akartok jelenteni valamit?" De hasonló lehet az ajándékok versenye, a kínos, viccesnek szánt történetek felidézése, a „bezzeg gyerek” iskolai előmenetele, vagy valaki testsúlyára, alkatára tett csípős megjegyzés kiegészülve azzal, hogy mennyi édességet kellene vagy nem kellene éppen ennie. De persze nem feltétlenül kell mindig simulékonyan reagálnunk, lekavarhatjuk egy mondattal az illetőt, majd kiléphetünk a helyzetből, a személyes teréből: „Ez most nem az a poén volt, ami karácsony estére való!”
- Hogyan előzhetjük meg a karácsonyi veszekedéseket?
- Kommunikációval. Nyugodtan beszéljünk karácsony előtt a szűk családdal arról, hogy miről nem szeretnénk beszélni a tágabb család előtt. Bátran kérjünk védelmet, és mondjuk el, hogy minket rosszul érintene, ha ez vagy az felszínre kerülne. Ugyanis a konfliktusok megelőzésének kulcsa az őszinte és időben elindított párbeszéd. Teljesen normális, hogy az életben vannak családon belüli vagy kapcsolati nehézségek, és mint már korábban is mondtam, ezeket nem lehet jól időzíteni, nem lehet előre eltervezni. Ha problémánk van a párkapcsolatunkkal vagy a családtagjainkkal, akkor törekedjünk arra, hogy megoldjuk, de ne karácsonykor akarjuk felszínre hozni ezeket a kényes kérdéseket.
Mert ha balul sikerül, akkor nemcsak az idei karácsonyt fogjuk elrontani, hanem a következőket is, hiszen az ünnepről majd eszünkbe jut, hogy mi történt korábban. A karácsonyt hagyjuk meg annak a csendes, békés időszaknak, amire szívünk szerint vágyunk.
A karácsony szóljon a szeretetről – és ami legalább ennyire fontos: az önszeretetről is! Magunkat kíméljük meg, ha nem ekkorra időzítve törjük szét az álmainkat, illúzióinkat.
