ÉLETMÓD

Ez a történelem 5 leghalálosabb vírusa – néhány jelenleg is itt kering körülöttünk

Az ebolától a veszettségig - a történelem tele van félelmetes vírusokkal, amelyek emberek millióit ölték meg.

Megosztom
Link másolása

Néhány betegséget hatékony vakcinákkal már sikerült megfékezni, de nem minden halálos kórság ilyen. Terjedésükben számos tényező játszik szerepet - az éghajlatváltozás és a népességnövekedés is, évente emberek ezreit, sőt egyes esetekben millióit fertőzik és ölik meg.

A halálozási arányok alapján íme az 5 leghalálosabb vírus, amely valaha is megfertőzte az emberiséget, és még ma is velünk él.

1. Marburg vírus

A Marburg-vírus a betegek akár 88 százalékát is megöli. Ez a világ egyik leghalálosabb vírusa.

A rendkívül fertőző kórokozó ugyanabból a családból származik, mint az ebola, és hihetetlenül gyorsan terjed emberről emberre.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a halálozási aránya akár 88 százalék is lehet, és nincs ismert gyógymód vagy kezelés.

Először 1967-ben azonosították a németországi Marburgban és Frankfurtban, valamint Belgrádban. A járvány Ugandából importált afrikai zöld majmokat használó laboratóriumokkal hozható összefüggésbe.

A Marburg a gyümölcsdenevérektől érkezett, és az emberek között testnedvekkel terjed. A tünetek általában gyorsan és súlyosan jelentkeznek, ezek a láz, fejfájás, hasmenés, hányinger, mellkasi fájdalom és rossz közérzet.

A betegeket gyakran „szellemszerűnek” írják le, elmondhatatlan fáradtságra panaszkodnak és sápadt, karikás szeműek. A legtöbb betegnél egy héten belül vérzés alakul ki, a halálos kimenetelű esetekben a beteg több testrészén - például az orrán, az ínyén és a hüvelyből - is vérzik. A halál általában nyolc-kilenc nappal a betegség kezdete után következik be - nagyrészt a súlyos vérveszteség miatt.

Az elmúlt években Dél-Afrikából, Angolából, Kenyából, Tanzániából, Ugandából, Kongóból, Ghánából és Egyenlítői-Guineából jelentettek eseteket.

Az USA, Hollandia, Oroszország és Németország is jelentett utazással vagy laboratóriumi fertőzéssel összefüggő fertőzéseket.

A WHO a Marburgot a top 10 kiemelt betegség közé sorolja, ami azt jelenti, hogy „a legnagyobb közegészségügyi kockázatot” jelenti.

2. Himlő

A himlő egykor világszerte rettegett betegség volt. A bőr, a száj és a torok kis ereit fertőzte meg, mielőtt a vírus elterjedt volna a szervezetben.

„Az emberiség által ismert egyik legpusztítóbb betegség volt, és több millió ember halálát okozta" - írja róla a WHO.

A becslések szerint a himlő, amely a feltételezések szerint körülbelül 3000 éve támadott először, a megfertőzöttek mintegy 30 százalékát megölte. A túlélőkön mély, maradandó hegeket hagyott, és gyakran meg is vakultak.

Csak a XX. században a himlő 300 millió embert ölt meg a National Geographic szerint.

„Ez a történelem legjelentősebb közegészségügyi sikerei közé tartozik” - írja a WHO.

Szerencsére a XIX. és a XX. században végrehajtott különböző oltási kampányok után 1979-ben a himlőt világszerte felszámolták.

3. Hantavírus

A hantavírus (HPS) halálos betegség.

A vírus rágcsálókban él, és csak akkor terjed át emberre, ha valaki lenyeli a testnedveiket - például vizeletet, ürüléket vagy nyálat (kólás doboz). Aki elég szerencsétlen ahhoz, hogy elkapja, annak 60 százalék esélye van a halálra.

A hantavírussal fertőzött embereknél a Kínai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ szakértői szerint a tünetek között láz, vérzés és vesekárosodás is szerepel. Kínában a hantavírus elleni oltás már közel 20 éve elérhető.

Az oltás a fertőzés túlélésének leghatékonyabb módja. A kormányzati adatok szerint a hantavírust Európában, a Balkánon, Ázsiában, Észak-Amerikában és Argentínában jelentették rágcsálókban.

4. Dengue-vírus

A dengue-lázat szúnyogok terjesztik, és általában a világ trópusi és szubtrópusi régióiban fordul elő. Azonban egyre gyakoribbá válik máshol is.

A WHO szerint a dengue évente 100-400 millió embert fertőz meg. Bár a halálozási aránya alacsonyabb, mint néhány más vírusé - körülbelül egy százalék -, a vírus egy Ebola-szerű betegséget, a dengue vérzéses lázat okozhatja.

Ennek a változatnak a halálozási aránya már 20 százalék, ha nem kezelik.

A dengue-fertőzés által sújtott területeken élő gyermekek számára védőoltás áll rendelkezésre.

Az utazók számára azonban nem, a betegséget csonttöréses láznak is neveznek, mivel súlyos ízületi fájdalmat okoz.

A dengue egyéb tünetei közé tartozik a láz, fejfájás, szem mögötti fájdalom, hányinger, hányás, duzzadt mirigyek, vérző íny és kiütés.

5. MERS

Végül itt a Közel-Kelet légúti szindrómája, a MERS. Először 2012-ben Szaúd-Arábiában, 2015-ben pedig Dél-Koreában robbant ki járvány miatta.

A betegség halálozási aránya magas, a diagnosztizált betegek 35 százaléka meghal. A vírus azonban 2021-ig mindössze 858 ember életét követelte, mert könnyen megfékezhető, és nehezen terjed az emberek között.

A MERS ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a SARS és a Covid. Ha halálos, azt gyakran súlyos tüdőgyulladás okozza, és nincs ellene védőoltás.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Itt a memóriateszt, ami megmutatja, demens leszel-e - egy sorozatból már ismerheted
Csak rajzolni kell, de nem mindegy, mit és hogyan. Egyszerű, mégis hatásos demencia-teszt a neurológusok szerint.

Megosztom
Link másolása

Ha aggódsz amiatt, hogy a memóriád már nem olyan, mint régen, itt egy egyszerű, ötperces feladat, amely megmutatja, vannak-e jelei a korai memóriavesztésnek.

A teszt során azt figyelik, mennyire rajzolsz meg jól egy analóg órát.

Dr. Jesus Ramirez-Bermudez, a kognitív hanyatlást kutató mexikói neurológus szerint az órarajzoló teszt hatékony módszer a demencia detektálására, és ez az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb módja ennek, írja a Daily Mail.

A tesztet különböző neurológiai betegségekben szenvedő betegeknél alkalmazzák a probléma meghatározásához és nyomon követéséhez, ide tartozik a demencia is.

Ezt a tesztet rajzoltatta meg a Mads Mikkelsen főszereplésével fémjelzett Hannibal sorozatban a pszichiáter Will Grahammel egy ikonikus jelenetben.

A teszt csak annyiból áll, hogy egy üres lapra lerajzoljuk az említett analóg óra számlapját. Fel kell írni az összes számot 1-től 12-ig, majd be kell rajzolni a mutatókat egy adott időpontra, például 11.10-re.

A feladat arra támaszkodik, hogy a páciens emlékezzen arra, hogyan néz ki az óralap – ez a készség végrehajtói funkcióként ismert, amely magában foglalja, hogyan tervezzük, szervezzük és hajtjuk végre a feladatokat.

A végrehajtó funkció azon kognitív képességek közé tartozik, amelyek először kezdenek akadozni, amikor a demencia kialakul.

A tesztet évtizedek óta használják a klinikumban, és ha az óra egy ferde kör, helytelenül felrajzolt számokkal, az a demens állapot korai jeleire utal. Persze ebben is vannak szintek, 1-2 eltérés még nem jelenti, hogy nincs visszaút a szellemi hanyatlásból, de ha nehezen megy az óra rajzolása, akkor érdemes orvoshoz fordulni.

Ha a betegnek sikerül helyesen megrajzolnia az órát, az gyakorlatilag kizárja a demenciát.

Magyarországon nagyságrendileg 250 ezer ember él demenciával, ha a hozzátartozókat is ide soroljuk, akkor a lakosság 10%-a érintett az állapotban, írja a Katolikus Szeretetszolgálat, akik szerint a családok edukálása és segítése is kritikus fontosságú.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Nők milliói ébrednek fel hajnali három körül minden éjjel - kiderült, mi az oka
A szakértők végre rájöttek, mi ennek az oka - és hogy mit lehet tenni ellene.

Megosztom
Link másolása

A hormonális változások jelentős hatással lehetnek az alvásra, nehezíthetik az elalvást, alvási apnoéhoz, rossz minőségű alváshoz és gyakori éjszakai felriadásokhoz vezethetnek.

Dr. Martin Thornton, a Bluecrest egészségügyi igazgatója szerint a nőknél a menopauza különösen nagy szerepet játszik az alvászavarok kialakulásában.

„A menopauza hatalmas változásokat hoz a szervezet számára, és a hormonális ingadozások számos kellemetlen tünetet okozhatnak, amelyek befolyásolják az alvást”

– magyarázza.

A menopauza alatti alvásproblémák háttere:

- Hőhullámok és éjszakai izzadás: Hirtelen jelentkező melegségérzet és izzadás, amelyek megszakítják az alvást.

- Csökkent ösztrogénszint: Az ösztrogén hatással van a testhőmérséklet szabályozására, valamint a hangulatra és a stresszre, amelyek közvetlenül befolyásolják az alvást.

- Progeszteron csökkenése: Ez a hormon elősegíti a relaxációt és az alvást, így alacsony szintje természetesen alvászavarokhoz vezethet.

- Hangulatingadozások: A menopauzával járó szorongás, depresszió és mentális egészségügyi problémák megnehezíthetik az elalvást és az átalvást.

Dr. Thornton szerint sok páciense arról számol be, hogy az éjszakai órákban, legtöbbször hajnali 2 és 4 óra között felébrednek.

„Ez az időpont egybeeshet a testhőmérséklet szabályozásának zavaraival,

amelyek hőhullámokat vagy éjszakai izzadást okoznak a könnyebb alvási szakaszokban” – tette hozzá.

És mi a helyzet a férfiakkal?

A hormonok a férfiak alvására is hatással lehetnek. Carolina Goncalves, a Pharmica főgyógyszerésze elmondta: „A tesztoszteronszint, amely az életkorral együtt ingadozik, szerepet játszik az alvás szabályozásában.

A tesztoszteron csökkenése felszínesebb alváshoz és gyakoribb ébredésekhez vezethet.

„A kortizol, a szervezet stresszhormonja, szintén befolyásolja mind a férfiak, mind a nők alvását, ha magas, korai ébredést okozhat.”

Egy friss kutatás eredményei

Egy Dunelm által végzett kutatás szerint a menopauzában lévő nők leggyakrabban hajnali 3:29-kor ébrednek fel. A kutatásban résztvevő nők háromnegyede ébredt fel ekkor.

A nők több mint fele (53%) arról számolt be, hogy ezt követően hosszú ideig ébren forgolódik, míg sikerül újra elaludnia.

A válaszadók 30%-a könyvet olvas, ugyanennyien pedig a közösségi médiát böngészik. 20%-uk tévét néz, 17% pedig egyszerűen csak az órát bámulja.

A kutatás szerint a menopauzával összefüggő álmatlanság a nők több mint kétharmadánál (69%) negatívan befolyásolta az testi-lelki jólétet.

A résztvevők körülbelül 60%-a nem volt tisztában azzal, milyen technikák segíthetnek az álmatlanság kezelésében, és 50%-uk úgy érezte, nincs megfelelő támogató rendszer körülöttük ebben a nehéz időszakban. Riasztó adat, hogy mindössze a nők negyede (25%) fordult orvoshoz segítségért.

Mit tehetsz az éjszakai felriadások ellen?

A menopauzával összefüggő alvászavarok esetén a HRT (hormonterápia) – általában ösztrogén, progeszteron és tesztoszteron kombinációja – lehetőséget nyújthat a hormonok megfelelő szintjének helyreállítására, így javítva az alvást.

Dr. Louise Newson, a menopauza és a hormonális egészség szakértője szerint:

„Az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron szintjének helyreállítása a HRT segítségével szabályozza a testhőmérsékletet, ami jelentősen csökkentheti az éjszakai izzadás intenzitását és gyakoriságát.

A HRT emellett enyhíti a szorongást és a hangulatingadozásokat, így könnyebb elaludni és átaludni az éjszakát.”

Ha nem szeretnél gyógyszeres kezelést, néhány életmódbeli változtatás is segíthet:

- Megfelelő esti rutin kialakítása.

- Koffein és alkohol csökkentése.

- Relaxációs technikák, például meditáció.

- Képernyőidő csökkentése lefekvés előtt.

Ezek mind hozzájárulhatnak az egészségesebb, nyugodtabb éjszakákhoz.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ez a népszerű nasi akár 20%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát
Eláruljuk, mit egyél, hogy védett legyél!

Megosztom
Link másolása

Naponta egy marék dió vagy mogyoró, esetleg mandula, és máris kisebb az esélyed a demenciára! Friss kutatások szerint azok, akik rendszeresen esznek dióféléket, 17%-kal csökkenthetik a rettegett betegség kockázatát. Ha pedig sózatlan verziót eszed, az előny eléri a 20%-ot is.

Miért ilyen csodás a dió?

A spanyolországi Castilla-La Mancha Egyetem és a portugáliai Porto Egyetem több mint 50 ezer ember szokásait vizsgálta hét éven keresztül. Kiderült, hogy

a napi 30 gramm diót elfogyasztók jelentősen kisebb eséllyel lesznek demenciások.

A kutatók szerint a dió csökkentheti a gyulladást és a koleszterinszintet, ami jót tesz az agynak.

„Egy marék dió naponta komoly védelmet nyújthat” – írták a kutatók a The Sun szerint.

A mediterrán diéta is segíthet

Nem csak a dió a megoldás. A mediterrán diéta – tele zöldségekkel, gyümölcsökkel, olívaolajjal és halakkal – akár 23%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát. A „zöld” mediterrán verzió, amely még több növényi alapú ételt, például diót és zöld teát tartalmaz, szintén lassíthatja az agy öregedését.

Ezeket az ételeket fogyaszd az agyadért!

A Brit Szív Alapítvány szerint az agy egészségéért ezek az ételek a legjobbak:

- Teljes kiőrlésű gabonák

- Zöld leveles zöldségek (spenót, kelkáposzta)

- Diófélék (minden nap!)

- Hal (heti egy adag legalább)

- Olívaolaj (fő zsiradékként)

- Egy kis pohár vörösbor (de csak mértékkel!)

Sőt, a csokirajongóknak is van jó hír:

az étcsokoládé flavonoidjai szintén segíthetnek a demencia kockázatának csökkentésében.

Akár egy marék dió, egy tál saláta vagy egy pohár bor – ezek az apró szokások sokat tehetnek az agyad egészségéért.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
„Egyedülálló ötgyermekes anya vagyok, de két gyerekemet örökbe adtam, mert nem tudtam őket eltartani”
Az anya most azért imádkozik, hogy örökbe adott gyermekei egyszer megbocsássanak

Megosztom
Link másolása

Egy egyedülálló anya osztotta meg szívszorító döntését: két gyermekét örökbe kellett adnia, mert nem tudta őket egyedül felnevelni.

A most 32 éves amerikai nő, Hannah Martin, a Sunnak mesélt az életéről és a döntéseiről.

"Egy gyermeket örökbe adni fájdalmas érzés. Traumatikus, szívszorító, de egyben szívet melengető is, mert tudod, hogy helyesen cselekszel"

- mondta.

Hannah Martin először 19 évesen esett teherbe, miután a testvére egyik barátjával volt rövid kapcsolata.

Bár fogamzásgátló tablettát szedett, egy óvszeres védekezés nélküli együttlét következményeként váratlanul teherbe esett.

A kislány, Adriana születését nem tervezték, és mivel a gyerek apja nemhogy semmit nem segített, de még azt is letagadta, hogy a kicsinek ő az apja, másfél hónappal a baba születése után Hannah feladta a küzdelmet a mindennapokért. Hannah ezért ügyvéd segítségével talált egy örökbefogadó családot. Adriana örökbe adása rendkívül fájdalmas döntés volt számára, de Hannah hitt abban, hogy a kislány jobb helyre kerül és jobb élet vár rá.

2013-ban, 21 évesen Hannah megint teherbe esett. Azt hitte, ezúttal minden más lesz, mert a gyermeke apja látszólag mellette állt.

De kiderült, hogy a férfi a drogfüggősége miatt nem vette komolyan a családi életet, fontosabb volt számára a bulizás. Így Hannah második gyermekét, Tylert is örökbe adta.

Hannah többé nem hallott örökbe adott gyermekeiről, azt sem tudja, hogy az új szülők megtartották-e a gyerekek eredeti nevét.

"Remélem, egy nap talán megpróbálnak megkeresni. Imádkozom, hogy így legyen"

- mondta Hanna Martin.

A nő most háztartásbeli édesanya, három gyermeket nevel: Joshua 15 éves, Brooke 8 éves, Brandon Jr. pedig 6 éves. Brooke és Brandon édesapja a támogató partner a gyereknevelésben.

Hannah Martin azért beszélt ilyen őszintén a történetéről, hogy támogassa azokat, akik hasonló helyzetbe kerülnek, mint ő annak idején, és ne féljenek az örökbeadástól. Szerinte a legszebb ajándék, ha gyermeket adhat egy ember olyasvalakinek, akinek nem lehet saját gyermeke.

Fájdalmas múltja ellenére Hannah hiszi, hogy helyes döntést hozott korábban, és gyermekeinek jobb életet biztosított.

Megosztom
Link másolása