Egy piac, ahol kis tasakok cserélnek gazdát ingyen, legálisan és jókedvűen - mit kell tudni a magbörzékről?
Paradicsom és egérdinnye, paprika és shungiku magok is közkézen forognak a magbörzéken. De miért fontosak ezek a találkozók, mit vigyünk cserealapnak, ha nekünk még nincs saját zöldségünkről szedett magunk és miért érdemes legalább egyszer ellátogatni egy ilyen eseményre?
Réthy Kati válaszol a kérdéseinkre, ő a Magház Egyesület elnöke, és Szezonkert néven egy kis kertészetet vezet Pátyon.
„Szakterületem egyébként a hüvelyes növények, főleg a klímaváltozás, az egyre aszályosabb, melegebb nyarakhoz alkalmazkodó hüvelyes növények kutatása: a csicseriborsó, a homoki bab és más különleges vetemény babnak a kipróbálása és meghonosítása. Emellett különféle kísérleti kutatásokban is részt veszünk. A Szezonkertben jelenleg hat lánnyal és egy csapat önkéntessel dolgozunk együtt, úgyhogy ez egy kis női közösség is egyben, amit nagyon szeretünk, ennek a közösségi élményét szeretnénk másoknak is átadni” - mondja a szakember, mielőtt részletesen mesélne a magbörzékről.
„Egy magbörzére mindenkinek érdemes ellátogatnia, aki kertészkedik vagy szeretne elkezdeni kertészkedni.
Az ilyen helyeken mindenféle különlegességet lehet csereberélni: tájfajtákat, furcsa, egzotikus különlegességeket és tanulhatunk egy kicsit a vetőmagfogásról is, vagyis arról, hogyan tudjuk mi magunk is megőrizni a saját magjainkat a következő évre.
Mivel a legtöbb magbörzén különféle előadások és más, kertészettel vagy fenntarthatósággal kapcsolatos programok is szoktak lenni, a kezdőknek is nagyon hasznos lehet ellátogatni egy ilyen eseményre.
Hol tudok utánanézni, hol van a legközelebbi magbörze?
A Magház Egyesület oldalán van egy magbörze térkép, ahol meg lehet nézni, időben és térben mikor és hol lesz hozzánk a legközelebb ilyen esemény. Magbörzéket általában januártól márciusig tartanak, de egyre többször szerveznek őszi magbörzét is, ahol például a tél alá vethető fajtákat vagy a hideghatást igénylő magokat tudjuk beszerezni.
Mit kell és mit nem kell vinnem egy magbörzére?
A magbörzékre alapvetően a saját magunk által fogott magokat lehet elvinni, olyanokat, amelyek nem szerepelnek a nemzeti fajtajegyzékben, mert azokat oltalom védi. Ezért főleg tájfajtákat és különleges magokat szoktak vinni a résztvevők, de sok magbörzére lehet vinni már bontott csomagolású vagy lejárat közeli magokat is, ezt általában a szervezők előre jelezni szokták.
Érdemes egyébként az elvinni kívánt magoknak otthon bekészíteni kisebb húzózáras zacskókat, hajtogatni vagy készen beszerezni kisebb papírtasakokat vagy akár használt teás filtereket kiürítve összekészíteni, hogy ezekbe tudjuk majd gyűjteni a magokat, de ha ez nem sikerül, általában az árusoknál is szokott lenni ilyesmi.
(ezt a Magház kifejezetten ellenzi!), amit viszont megtehetünk, ha nincs még saját fogású magunk, az egy kis házi sütemény vagy szörp bekészítése, amivel meg tudjuk kínálni azokat, akiktől magot kaptunk.
Van-e valamilyen etikettje a magbörzének?
A legfontosabb talán, hogy mindenki csak annyi magot vigyen haza, amennyit biztosan el is fog ültetni. Egy másik dolog, amit hosszú távon elvárnak a résztvevőktől, hogy
Egy magbörze tele van érdekes beszélgetésekkel és eszmecserékkel, mindenki szívesen osztja meg a magokon kívül a tudását is, ezért nyugodtan kérdezzünk az árusoktól. Kezdőként hagyatkozzunk az árusok tapasztalatára, és csak olyan magot vigyünk, amit a többség könnyen nevelhetőnek tart, a különleges elbánást igénylő fajtákkal járó kihívást tartogassuk rutinosabb éveinkre.
Mi a teendőm otthon a magokkal?
A magokat különböző ideig lehet tárolni, attól függ, hogy milyen fajta növényről származnak. A legjobb őket sötét, száraz körülmények között tartani, ne férjen hozzájuk a pára, adott esetben ne férjenek hozzájuk a rágcsálók.
A legtöbben befőttes üvegekben vagy csúszózáras zacskókban szokták tárolni a magokat, de egy-két évig egyébként papírzacskóban is remekül elvannak. Azonban ha hosszú távon szeretnénk valamit megőrizni, akkor azt fagyasztani érdemes.
A magok elvetésére a palánta föld a legjobb, vagy ha saját kertben kertészkedünk, akkor a komposzttal vagy szerves tárgyával kevert kerti föld is jól működő és fenntartható választás. Vetés után a palántákat vagy kis fóliasátor alatt vagy egy nagyon fényes ablakban lehet neveli, utóbbinál probléma szokott lenni, hogy a fény ebben az esetben gyakorlatilag egyirányú, ezért a palánták megnyurgulnak. Ezt forgatással vagy valamilyen mesterséges megvilágítással lehet megelőzni.
Hol tudom feltenni a kérdéseimet, ha valamiben nem vagyok biztos?
Ma már nagyon sok Youtube-csatorna és Facebook-csoport foglalkozik hobbi veteményessel kapcsolatos kérdésekkel, de a Magház Egyesületnek is van egy könyve a vetőmag önellátás gyakorlatáról. Ezt meg lehet rendelni a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ honlapjáról. Magának a Magháznak is van Facebook oldala és csoportja is a honlapon kívül, ezeken a felületeken is nyugodtan föl lehet tenni a felmerülő kérdéseket.
Mivel foglalkozik a Magház?
A mezőgazdasági sokféleség megőrzésével, melynek egyik vetülete, hogy a vetőmagokat is megőrzik. Azt szeretnék, hogy minél több fajta kultúrnövény terjedjen el a kertekben, hogy régi tájfajták és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó egzotikus vagy külföldi növények is meghonosodjanak.
Oktatást is végeznek, hírlevelük is van, érdemes arra feliratkozni, akit érdekel a kertészkedésen belül az önellátásnak ez a formája.
Miért fontosak a magbörzék?
„A magbörzék gyakorlatilag a Magházzal azonos tevékenységet végeznek, csak kicsiben. Ezért is támogatjuk őket, sokszor a szervezésbe is besegítünk, csak hogy a régi tájfajtákat megőrizhessük és használatban tartsuk - árulja el Réthy Kati. - A génbankban ugyan nagyon sok fajtát tárolnak, de ezek a magok gyakorlatilag a fagyasztóban pihennek, mi pedig azt szeretnénk, hogy ami tényleg jól működik Magyarországon, egy adott régióban, az valóban használatban legyen.”
Ami pedig ezen túl nagyon jó a magbörzékben, hogy korosztálytól, politikai vagy vallási nézettől teljesen függetlenek, és nagyon sokféle embert hoznak össze. A gyerekeknek is nagyon hasznos lehet, hiszen rengeteget tanulhatnak egy-egy mag elvetése, majd a növény gondozása közben, a magbörzéket pedig ma már sokszor úgy szervezik, hogy játékos formában a fiatalságot is megszólítsák.
„A kertészkedés igazából egy nagyon-nagyon sokrétűen előnyös tevékenység - mondja Réthy Kati. - Egyrészt rengeteg egészségügyi haszna van, hiszen testmozgást igényel, friss levegőn történik, erősíti az ember mikrobiomját, a megtermelt növények pedig összehasonlíthatatlanul táplálóbbak bolti társaiknál. Másfelől kiemelkedő közösségteremtő és -összefogó ereje van, nem csak a magbörzéken keresztül, hanem egy-egy szomszédság rendszeres tapasztalatcseréjében (és kerti szerszám, mag, mulcs, palánta és termény megosztásában!) is,