Beckhaméktől a királyi családig: így veri szét módszeresen a családot egy nárcisztikus házastárs
Először csak apró megjegyzések, aztán egyre durvább vádak, végül már a saját emlékeidben sem vagy biztos.
Így veri szét egy nárcisztikus személyiség a családi békét, és sodor mindenkit a magány felé, ami gyakran a kapcsolatok teljes megszakadásához vezet.
A Psychology Today szerint
Ezek az emberek szüntelenül elismerésre vágynak, miközben érzéketlenül kihasználják a környezetüket, és teljesíthetetlen elvárásokat támasztanak. „Soha semmi nem volt elég jó neki. Folyamatosan dicséretet várt a semmiért, miközben minket porig alázott, és azt hitte, neki minden jár” – panaszolta egy érintett.
A legveszélyesebb az egészben, hogy a viselkedésük nem egyszeri, hanem egy mély, romboló mintázat része, amin nem tudnak, vagy nem is akarnak változtatni.
Egyiküket „aranygyereknek” tartja, akinek mindent szabad, akit támogat, a másik pedig a bűnbak, akire minden bajt rá lehet fogni. „A testvérem volt a kedvenc, neki mindent elnéztek. Én voltam a hibás mindenért, nálam mindenre magasabb mércét alkalmaztak. A szeretet helyett csak a féltékenység és a neheztelés maradt köztünk” – mesélte egy felnőtt, aki megszakította a kapcsolatot a szüleivel.
Ez a mérgező dinamika a testvérek között is megjelenhet.
Hogyan?
– mondta egy testvér, aki a békesség kedvéért évekig tűrt. Sokan belemennek a játszmába, hogy elkerüljék a konfliktust, de ezzel csak azt érik el, hogy egyre képtelenebb vádakkal és követelésekkel szembesülnek, míg végül az egyetlen kiútnak a teljes elzárkózás tűnik.
Sok szerető család akkor törik szét, amikor egy gyermek olyan házastársat választ, aki eleinte tökéletesnek tűnik, de idővel kiderül, hogy egy kontrolláló, érzelmileg bántalmazó személy.
„A lányunk egy tündéri, normálisnak tűnő férfihez ment feleségül. Aztán a férfi lassan elvágta őt tőlünk, a barátaitól, mindenkitől. Ma már alig látjuk, egy idegen lett a saját gyerekünk” – sírta el magát egy édesanya.
A nárcisztikus sógor vagy sógornő hamis történetekkel és manipulációval szigeteli el a párját, hogy megőrizze a teljes kontrollt, az egész család pedig gyászolja az elvesztett kapcsolatot.
A kutatások szerint a nárcizmusra való hajlam részben örökölhető, de a családi környezet és a tanult viselkedésminták legalább annyira számítanak. A legfrissebb felmérések szerint a felnőttek 38 százaléka él át eltávolodást valamelyik közeli rokonától, és a nők különösen gyakran a manipulatív viselkedést jelölik meg fő okként.
Bár a kapcsolatok egy része idővel helyreállhat, a nárcisztikus bántalmazás mély sebeket hagy.
– tanácsolja a szakember.
A cél nem a győzelem, hanem a saját valóságunk és biztonságunk visszaszerzése, még ha ez a kapcsolat teljes megszakítását is jelenti.
Via Psychology Today