Az időszakos böjt egyszerre jó, és növeli a rák kockázatát
A diéták és böjtök világában nehéz eligazodni, főleg, hogy rendszeresen írják felül az új tanulmányok a korábbiakat. Most egy átfogó, egereken végzett kísérlet mutatott rá, hogy a reneszánszát élő időszakos böjt jótékony hatású, ugyanakkor a rákos megbetegedésekért is felelőssé tehető.
és ajánlják egészségügyi állapotjavítás céljából, mert kutatások szerint fokozhatja a bélrendszeri őssejtek regenerációs képességét. Emellett azonban még mindig vizsgálják az anyagcserére gyakorolt hatását.
Egy egereken végzett ropogós kísérletben az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) csapata azt vizsgálta, hogy a böjt
ami összességében a belek működését javítja a megújulással. Jobb lesz a tápanyagfelszívódás, erősebb az immunrendszer, könnyebb a székletürítés, eredményesebb a fogyás, hogy pár jótékony hatást említsünk.
A kutatók három egercsoportot figyeltek meg: az első csoport 24 órán át koplalt, a második csoport 24 órán át koplalt, miután a következő 24 órában korlátlanul evett, a harmadik kontrollcsoport pedig a kísérlet teljes ideje alatt szabadon evett.
A Nature folyóiratban közzétett eredményeik szerint a kutatók egy speciális útvonalat azonosítottak, amely felelős a regeneráció javításáért, és ez akkor válik aktívvá, amikor az egerek egy hosszabb ideig tartó éheztetést követően folytatják az evést.
Ez azt jelenti, hogy a sejtek azon képessége, hogy lipideket és zsírsavakat használnak fel energiaforrásként,
Az ezt követő gyorstáplálási állapot az, ami aztán igazán segíti a regenerációt, ehhez viszont kell előtte a meghatározott ideig tartó koplalás.
"Amikor a tápanyagok ismét elérhetővé válnak, az őssejtek és az úgynevezett progenitor sejtek olyan programokat aktiválnak, amelyek lehetővé teszik számukra a sejttömeg felépítését, és a bélnyálkahártya újratelepítését” – mondta el Shinya Imada, a tanulmány egyik szerzője az Euronews-nak.
Idáig tehát csodálatos eredményeket mutatott fel ez a kutatás, de sajnos durva hátulütőkre is rámutattak a szakértők.
"A több őssejtaktivitás jót tesz a regenerációnak, de a túl sok jó dolog idővel kevésbé kedvező következményekkel járhat"
- mondta Omer Yilmaz, az MIT biológia docense és az új tanulmány vezető szerzője. Nem arról van szó tehát, hogy az időszakos böjt azonnal az onkológiára juttatja az embert, de ésszel, és lehetőleg orvosi felügyelettel kell csinálni.
Ezen gyors osztódás miatt nagyobb valószínűséggel alakulnak ki korai rákos elváltozások, mint a bél más sejttípusaiban.
A kutatók azt is felfedezték, hogy az egereknél az etetési fázisban kialakult mutációk nagyobb valószínűséggel vezettek polipképződéshez, mint azoknál az egereknél, amelyek nem koplaltak.
A kutatók kiemelték, hogy a vizsgálatot specifikus rákmutációkkal rendelkező egereken végezték, és ez még mindig nem emberkísérlet - lehetséges, hogy az emberi szervezet eltérően reagál a vizsgált folyamatokra, ezért további kutatások szükségesek a területen.
