FONTOS
A Rovatból

Az élelmiszereink jövője: algák, bogyószedő robotok, pszichobiotikumok és biotechnológia - így fogunk étkezni a közeljövőben

Nem fogunk rovarokat enni, és világítani sem a komposztból származó metángázzal. De a közeljövőben rengeteg változásra számíthatunk, egyik izgalmasabb, mint a másik.

Megosztom
Link másolása

Enni mindig fognak az emberek - ezt az örök bölcsességet sok vállalkozás lovagolja meg. Oké, mindig fognak, de mit? Ez már sokkal fogósabb kérdés. Megnéztük, hogy a közeljövőben milyen változások várhatók az élelmiszer termelésében, vásárlásában és a fogyasztásában.

Feje tetejére áll a mezőgazdaság

Azt gondolod, hogy a növénytermesztés egy ilyen vidéki dolog? Még egy darabig lehet, hogy az. Azonban egyes területeken elkezdett teret nyerni a városi mezőgazdaság. És nem csak azért, mert a közösségi kertek annyira menőek. Az emberiség 80%-a városokban fog élni 2050-re. A Nottinghami Egyetem Városi Mezőgazdasági Központja szerint

„sürgősen szükség van alternatív, kiegészítő és innovatív megközelítések keresésére és kidolgozására a helyi és fenntartható élelmiszer-termelés növelése érdekében.”

Az egyik ilyen megoldás az aeroponika lehet, ami a növények légi vagy párás környezetben történő termesztésének folyamata talaj vagy más közeg használata nélkül. A másik a hidroponika, ebben a termesztési módban a növények gyökereit tápanyagoldatba helyezik, anélkül, hogy talajt használnának. A tápanyagoldatot rendszeresen cserélik, így a növények mindig friss tápanyaghoz jutnak.

Aztán vannak a többszintű rendszerek, melyek lehetővé teszi a növények egymás feletti elhelyezését, ez növeli a termőterületet és lehetőség biztosít a termelés nagyobb mértékű koncentrálására a korlátozott földterületen.

Mindezek a módszerek segíthetnek abban, hogy mindenkinek elegendő élelmiszer jusson.

Hamarosan többet fogsz hallani a precíziós mezőgazdaságról is: egy olyan módszerről, amely csúcstechnológiás érzékelőket és elemző eszközöket használ a gazdálkodás hatékonyabbá tételére. A cambridge-i székhelyű Outfield Technologies például arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy mesterséges intelligencia-meghajtású drónokat használjanak a műtrágya pontosabb kijuttatására, így kevesebb műtrágyát használnának fel és javítanák a talaj fenntarthatóságát, miközben csökkenthetnék az élelmiszer-pazarlást a terméshozamok előrejelzésével.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Outfield Technologies (@outfieldtech) által megosztott bejegyzés

Eközben a mezőgazdasági robotokat vagy agbotokat már „képezik” a gyomlálásra, öntözésre, betegségek észlelésére és egyebekre.

A kenti Hugh Lowe Farms olyan robotokat próbál ki, amelyeket az érett eper szedésére tanítottak meg.

Az agbotok globális piaca 2032-re várhatóan eléri a 7,88 milliárd dollárt.

A műtrágyákkal hatalmas terméshozam növekedést ért el az emberiség a 20. századi zöld forradalomban (ez a vegyszerek nagyarányú bevezetését, a magas hozamú gabonanövényeket és a fokozott gépesítést jelentette). Mégis pusztító hatást gyakoroltak a talaj egészségétől a levegő- és a vízminőségen át a rovarokig mindenre. De a tudomány, mint mindig, most is azt állítja, hogy megvan a válasz: jönnek a zöld műtrágyák vagy biostimulánsok. A Heriot-Watt Egyetem szakértői algákból, baktériumokból és élesztőből készült biostimulánsok felhasználásával árpát termesztenek (és ebből az árpából whiskyt főznek); és a piac fellendülőben van, ahogy a fenntarthatóan előállított élelmiszerek iránti kereslet világszerte növekszik.

A hínár is egyre népszerűbb. Tápláló, könnyen termeszthető és jót tesz a biodiverzitásnak.

Ráadásul elképesztő jó az íze, ha megfelelően készítik el, ezért számíthatsz arra, hogy előbb vagy utóbb a moszatok és más tengeri növények is megjelennek a tányérodon.

A tengeri moszat segíthet a légköri széndioxid megkötésében, tárolásában és kivonásában is, és etikus „bioműanyagok” előállítására használhatják fel – állítja a Világbank, amely becslése szerint a tenyésztett hínár-üzlet 2030-ra akár 11,8 milliárd dollárra is nőhet.

Mesterséges intelligencia az élelmiszerboltokban

A szupermarketek gondolái közt is számos változás vár rád, és ezeket is a technológia alapozza meg. Minden elképesztően testre szabott lesz. „A technológia segítségével szuper személyre szabásra számíthatunkmondja Harry Wallop szakértő. -

Elméletileg már most lehetséges, hogy a böngészési és vásárlási előzményeidhez kapcsolódó szupermarket-ajánlatok jelennek meg a telefonodon, amikor elhaladsz bizonyos árucikkek mellett a boltban.”

Ez különösen akkor tűnhet fel, ha olyan üzletben vásárolsz, ahol a saját telefonoddal le tudod húzni az áruk vonalkódját, tehát a készülékedet a vásárlás során végig a kezedben tartod.

Több AI-chatbottal fogsz találkozni az online vásárlások során, amelyek személyre szabott bevásárlólistákat, valamint speciális étrendi igényekre vonatkozó recepteket kínálnak, és a vásárlás során az ételek hiányzó összetevőire, vagy a szükséges cserékre hívják fel a figyelmedet.

Bírod a celeb szakácsokat? Könnyen lehet, hogy felváltják őket az AI vezérelte séf alkalmazások

– ez egy olyan technológia, amely gondosan kidolgozott és személyre szabott recepteket ír, amelyek finomak és megfőzhetők. A mesterséges intelligencia a termékfejlesztésben és az élelmiszer-fejlesztési koncepcióalkotásban, a fogyasztói igények és a legfontosabb trendek előrejelzésében is használható.

A fenntarthatósággal kapcsolatos fogyasztói aggodalmakra válasz lehet az ökocímkézés, mely megkönnyíti a vásárlók számára, hogy megtalálják a meggyőződésüknek megfelelő termékeket – például feltüntetve a termék előállításához szükséges szén-dioxid-kibocsátást és a biodiverzitás csökkenéséhez való hozzájárulását.

Reszkethetnek a greenwashingot profi módon űző cégek,

a fogyasztók egyértelműbb, szabályozottabb és hitelesebb információkat szeretnének, hogy megalapozottabb döntéseket tudjanak hozni azzal kapcsolatban, hogy mit vesznek meg és mit nem.

Ebben is partner a mesterséges intelligencia. Az Európai Bizottság is fontolgatja azt a javaslatot, amely a félrevezető termékek kiküszöbölésére irányul és büntetéseket helyez kilátásba, ha a környezetvédelmi állítások a címkéken nem fedik a valóságot.

A jövőkutatók szerint a heti bevásárlás azonban a jövőben sem történik másként, mint ma. A robotokról, mesterséges intelligenciáról és a személyzet nélküli üzletekről szóló tervek ellenére

valószínű, hogy egy évtized múlva a szupermarketek többsége feltűnően ugyanúgy fog kinézni, mint ma, azon egyszerű oknál fogva, hogy a 2024-es szupermarketek rendkívül hasonlítanak a 2014-es szupermarketekre.

Ha tetszik, ha nem, még igényeljük, hogy szép, friss termékeket lássunk a polcokon, és ragaszkodunk az eladóhoz is, akivel beszélgetni lehet, kérdezni, vagy egyszerűen csak egy ismerős arc, ami az otthonosság érzetét kelti.

Étterem és házi koszt: a kamera eszik először

Évszázadokon keresztül az emberek élete a napi három étkezés köré szerveződött – de lehet, hogy már nem sokáig. Az egyszemélyes háztartások száma drámaian emelkedik (a fejlett országokban ma már szinte minden harmadik ember egyedül él), és a home office sok helyen velünk maradt a világjárvány után is. Összességében úgy tűnik, hogy a terített asztal egyre kevésbé vonzó. „Egyre többen hagyják el a napi rendszeres étkezést” - állítja az Euromonitor kutatócég, amely szerint

az evés egyre inkább nassolásáról, a csipegetésről szól. Egészséges? A tanulmányok szerint nem egészen, hiszen ez növeli a napi kalóriabevitelünket, és összességében rosszabb minőségű tápanyagokkal látja el a testünket. De hacsak nem változik valami drasztikusan, úgy néz ki, ez a jövő.

A TikTok és az Instagram algoritmusok hatására egyre több egytálétel-specialistát láthatunk, ha pörgetjük az oldalakat. Még a Beckham család sarja, Brookly is beszállt az üzletbe.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

@brooklynpeltzbeckham által megosztott bejegyzés

Könnyen, gyorsan, előre elkészített alapanyagokból - ez a trend, és örülhetünk, ha a friss hozzávalókat egy dobozban összeválogatva kínáló kisebb vállalkozások futnak fel ettől és nem a porított verzióban kínált, forró vízzel hígítandó gyorskaják (vagy hát tápszerek), mert a főzésre egy egyszemélyes háztartásban kicsi az igény.

Az éghajlatváltozás már átformálta Európa szőlőtermő régióit, a hőmérséklet emelkedése miatt a borászok küzdenek azért, hogy megőrizzék boraik jellegzetes ízét (a meleg édesebb évjáratokat eredményez), míg az északabbra fekvő vidékeken egyre többen vágnak bele a borászatba.

Lehet, hogy ennek nem örül egy magyar borász, de a svéd bor, amely jelenleg csak kis tételben érhető el a piacon és a luxus éttermekben, hamarosan aggodalomra adhat okot.

Eközben a mobiltelefonok olyan alapvető részei lettek az éttermi étkezésnek, mint a kés és a villa. Az éttermekben „a kamera eszik először”, mert mindenki gyorsan megcsinálja a tökéletes ételfotóját és közzéteszi a közösségi médiában, csak aztán lát neki enni. De ahogy más kreatív ágazatok esetében is fordult már a trend, itt is jöhet változás. A divatbemutatókon például már szinte mindenki csak a telefonja képernyőjén nézi a kifutót, hogy mielőbb feltölthesse a videóit a közösségi médiára. A 2024-es londoni divathéten viszont volt, aki betiltotta a telefonokat, és arra kérte a nézőit, hogy inkább jegyzeteljenek. Ha az éttermek követni kezdik a példát, előfordulhat, hogy a meditatívabb étkezési terek válnak általánossá.

Egészség és táplálkozás: pszichobiotikumok, genetika

A személyre szabott táplálkozás még gyerekcipőben jár, de célja, hogy aki kéri, az a genetikai felépítésén alapuló étrendi tanácsokat kapjon. A londoni King's College-ban kifejlesztett Zoe alkalmazás és platform, amelyet Tim Spector professzor tett híressé, már mintegy 130 000 előfizetővel ismertette meg ezt a lehetőséget. Dr. Emily Leeming, a mikrobiom tudósa, aki Zoéval dolgozott, azt jósolja, hogy a személyre szabott táplálkozás sokkal elterjedtebb lesz az elkövetkező években, persze attól függően, hogy valaki szeret-e főzni és mennyi pénze van.

Jönnek a pszichobiotikumok is: vagyis

a probiotikumok és prebiotikumok, amelyekről úgy gondolják, hogy kölcsönhatásba lépnek a központi idegrendszerrel. „Javíthatnánk az agy működését és a viselkedést a mikrobiom megváltoztatásával?

– kérdezi a Lancet orvosi folyóirat. A kutatás még gyerekcipőben jár, de nem árt odafigyelni rá.

Olcsó, sokoldalú és finom, a gomba az egészségtudomány élvonalába tartozik, a közeljövőben váratlan helyeken bukkanhat fel. Például a kávédban, ahol adaptogénként használhatják őket. Hogy mik azok az adaptogének?

Olyan növények, melyek kiegyensúlyozó hatással vannak a szervezet életfunkcióira, függetlenül attól, hogy ez a funkció milyen irányban mozdult el korábban. Az ilyen növényi anyagok csökkenthetik a stresszt és segíthetik a koncentrációt.

A gombaalapú adaptogének globális piaca a következő fél évtizedben szárnyalni fog.

A biotechnológia egy másik divatszó, amelyre még figyelni kell. A finnországi Solar Foods a fehérjét úgy állítja elő, hogy egy apró természetes mikrobát élelmiszerré növeszt elektromos áram, szén-dioxid és víz felhasználásával egy olyan folyamatban, amely szerinte „20-szor hatékonyabb, mint a fotoszintézis”. Termékük a Solein névre keresztelt, semleges ízű por, amely mindenféle ételhez hozzáadható a fehérje pótlására.

Megnyugodhatunk, nem jönnek a bogarak, és nem fogunk patronokban tárolt porított összetevőkből 3D-s ételnyomtatón bármilyen ételt elkészíteni. Mégis sokat fog változni mindaz, amit az étkezésről jelenleg tudunk vagy gondolunk. De ezek a változások még jól is jöhetnek.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Itt a döntés a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról, de egy fontos feltétel sokakat kizárhat
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat a támogatásról. A juttatás nem alanyi jogon jár majd, hanem az esélyegyenlőség elve alapján, így a jövedelmi határ lesz a kulcs.

Megosztom
Link másolása

Ha minden jól megy, sokaknál augusztusban százezer forint landolhat a családi kasszában iskolakezdésre.

A kormány ugyanis rábólintott a Tisza Párt egyik legfontosabb kampányígéretére. A dolog most lett annyira hivatalos, hogy megjelent a Magyar Közlönyben is.

A pénzügyminiszternek és a csatolt minisztériumoknak június 15-ig kell kitalálniuk, pontosan kik és hogyan kaphatják meg az iskolakezdési támogatást.

Az idő tehát sürget, a nyomás pedig Kármán András pénzügyminiszteren van, aki az oktatási és a szociális tárcával karöltve dolgozik a nagy terven.

És itt jön a csavar, ami miatt nem érdemes még fejben elkölteni az összeget.

A kormányhatározat ugyanis egyértelművé teszi, hogy a támogatás nem jár alanyi jogon mindenkinek, akinek iskolás korú a gyereke.

A kulcsszó az „esélyegyenlőség”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rászorultsági alapon döntik el, ki kaphat a pénzből. A cél az, hogy azoknak segítsenek, akiknek tényleg gondot okoz a tanszerek, a tornacipő és az új iskolatáska megvásárlása.

Vagyis a kormány most azt a kényes feladatot kapta, hogy húzzon egy vonalat, ami elválasztja a „rászorulókat” a „nem rászorulóktól”.

De hogy pontosan ki számít majd rászorulónak, az a nagy kérdés, amire június 15-ig kell választ adni. A minisztériumok most azon dolgoznak, milyen feltételek alapján dőljön el a jogosultság. A jövedelmi küszöb meghúzása mellett számos más szempontot is figyelembe vehetnek, a végleges szabályokat azonban csak a kormány döntése után ismerhetjük meg. A támogatás igénylésének módja és a kifizetés technikája szintén ekkor derül ki.

Az egész persze nem a semmiből pottyant az ölünkbe, Magyar Péter már az első miniszterelnöki interjújában bedobta az augusztusi kifizetést, sőt, őszre a kisnyugdíjasoknak is ígért egy SZÉP-kártyás támogatási kört.

A Tisza Párt eredeti kampányterve mintegy 700 ezer családdal és nagyjából 70 milliárd forintos kerettel számolt.

Hogy ebből a végén mi valósul meg, az a most készülő minisztériumi javaslattól függ.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Vége a 20 éves várakozásnak: a Pfizer bejelentette, sikeres a Lyme-kór elleni vakcinájuk
A Pfizer és a Valneva bejelentette, hogy a Lyme-kór elleni vakcinájuk a fázis 3-as vizsgálatokban is hatásosnak bizonyult. Az európai engedélyezés után az oltás Magyarországon is elérhetővé válhat, véget vetve egy két évtizedes szünetnek.

Megosztom
Link másolása

Az új ígéret szerint eztán, ha a kullancs beleeszi magát a bőrödbe, ettől a mozdulattól hatástalanítja is magát. Ez nem egy sci-fi, hanem a Pfizer és a Valneva új vakcinájának lényege, ami a fázis 3-as teszteken több mint 70 százalékos hatásosságot mutatott a Lyme-kór megelőzésében. A cégek már az engedélyeztetési papírokat készítik elő, ami azt jelenti, hogy

húsz évnyi szünet után végre visszatérhet az emberi vakcina a kullancsok által terjesztett, Európában is gyakori betegség ellen.

A VALOR névre keresztelt klinikai vizsgálatban a vakcinajelöltet ötéves kortól tesztelték, és az eredmények alapján a cucc nemcsak működik, de biztonságos is, komolyabb mellékhatások nélkül. Persze a statisztika ördöge nem alszik: a vizsgálati időszak alatt a vártnál kevesebben kaptak Lyme-kórt, így az egyik előre meghatározott statisztikai végpontot nem sikerült hozni, de egy második, korrekciós elemzés megerősítette a klinikailag jelentős védelmet – derül ki a Pfizer és a Valneva közös sajtóközleményéből.

A trükk a működésben van: a vakcina hatására a szervezetünk olyan antitesteket termel, amelyeket a vérszívóval együtt a kullancs is felszív.

Ezek az antitestek aztán még a kullancs belsejében blokkolják a kórokozókat, így azok egyszerűen nem tudnak átjutni az emberi szervezetbe. A fertőzés megáll, mielőtt elkezdődhetne.

A Pfizernél pezsgőt bontottak az eredményekre, a vakcinakutatási vezetőjük szavai legalábbis erről árulkodnak. Annaliesa Anderson, a Pfizer oltóanyagokért felelős vezetője szerint a Lyme-kórnak súlyos következményei lehetnek, és jelenleg nincs elérhető vakcina.

„A több mint 70%-os hatásosság nagyon bíztató, és növeli a bizalmunkat abban, hogy a vakcina képes lehet megvédeni ettől a betegségtől.”

A négydózisos oltási séma után a tervek szerint a cég idén benyújtja a kérelmeket az amerikai és európai hatóságokhoz. Ha rábólintanak, az áttörést jelenthet egy olyan betegség elleni harcban, ami egyre nagyobb területen és egyre több embert érint.

Az elmúlt években a kullancsok inváziója és a Lyme-kór veszélye növekedett. A betegség láthatatlan, de rendkívül megterhelő tud lenni, amiről olyan hírességek is beszéltek, mint a kórházi ágyról bejelentkező Bella Hadid, vagy itthon Jaksity Kata, akinek a családja életét a kislánya betegsége miatti folyamatos bizonytalanság nehezíti. Ezek a személyes történetek arcot adtak egy sokszor félreértett kórnak, és rámutattak, mekkora szükség lenne egy hatékony megelőzési módszerre.

A mostani fejlesztés azért is óriási szó, mert a piacról több mint húsz éve hiányzik a Lyme-kór elleni oltás.

A kilencvenes évek végén már létezett egy hatékony vakcina, a LYMERIX, de azt a gyártója 2002-ben végül kivonta a forgalomból, hivatalosan az alacsony keresletre hivatkozva. A kereslet csökkenéséhez hozzájárulhattak a vakcina biztonságosságával kapcsolatos, tudományosan soha nem igazolt viták is. Ez a kudarc évtizedekre visszavetette a kutatásokat, de a mostani eredmények esélyt adnak arra, hogy a helyzet megváltozzon.

Via Euronews


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Visszahoznák a KATA adózást a cégeknek, de úgy, hogy abban nem lesz köszönet?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több modellt is kidolgozott a KATA adónem B2B-s visszaállítására. A javaslatok egy különadóval és egy új NAV-ellenőrzési módszerrel szűrnék ki a bújtatott foglalkoztatást.
Sassy - sassy.hu
2026. június 07.


Megosztom
Link másolása

A KATA nevű adózási forma szelleme ismét kiszabadult a palackból, miután felröppent a hír, hogy visszahoznák.

De még ne örülj előre.

Ha vissza is tér, új szabályokkal, plusz adókkal és egy olyan ellenőrző mechanizmussal, ami a bújtatott foglalkoztatást hivatott kiiktatni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete vitaanyagot publikált a témáról.

A lényeg, hogy több forgatókönyvet is elképzeltek, de egyik sem hozná vissza a KATÁ-t az eredeti formájában.

Az egyik, óvatosabb verzió szerint a mostani, teljesen lakosságra szabott KATA maradna, de az éves 18 milliós keret egy részéig, mondjuk 10-20 százalékáig, mégis lehetne cégeknek számlázni.

Egy bátrabb javaslat viszont visszahozná a régi, jól ismert KATA-t, csak épp az inflációval felturbózva: havi 100 ezer forintos adóért cserébe újra lehetne B2B és B2C irányba is dolgozni 12 milliós éves plafonig.

A kamara és a könyvelők javaslatait részletesen a Portfolio.hu mutatta be.

A nagy kérdés persze az, hogyan akadályoznák meg, hogy a cégek a munkavállalóikat katás „partnereknek” álcázva foglalkoztassák. A korábbi, cégenkénti 3 milliós limit ugyanis szerintük nem volt megfelelő.

Az új csodafegyver a „koncentrációs vizsgálat” lenne, ami azt jelenti, hogy ha a bevételed több mint a fele vagy háromnegyede egyetlen ügyféltől jön, a NAV rendszerében felvillan egy vészjelző lámpa.

Ilyenkor két dolog történhet: vagy automatikusan kapsz a nyakadba egy többletadót, vagy a NAV indít egy célzott vizsgálatot, hogy megnézze, nem egy munkaviszonyt maszkírozó szerződésről van-e szó.

Emellett a cégeknek kiállított számlákra egy különadót is kivetnének, amivel a költségvetés szempontjából semlegessé tennék az ügyletet.

Itt is két út van: a könyvelők szerint ezt a 15%-os pluszterhet a katásnak kellene befizetnie, ahogy javaslatukban írják: „A kisadózó 15%-os többletadóteher vállalásával számlázhasson cégek felé.” A kamara verziója viszont a vállalkozó adminisztrációját kímélné: szerintük a megrendelő cég fizesse be a nagyjából 18%-os adót, hiszen végső soron ő spórol azzal, hogy nem munkavállalót alkalmaz.

Az egész javaslatcsomag mögött ott lebeg a nagy dilemma, hogy a 2022-es szigorítás indokaként felhozott tömeges visszaélések valóban léteztek-e abban a mértékben, ahogy a kormányzat kommunikálta.

A kamara óvatosan fogalmaz, jelezve, hogy nincsenek a birtokában a teljes képhez szükséges adatok, de a vállalkozói hangulat egyértelműen a „nem volt itt semmi látnivaló” irányába mutat, amit az mfor.hu által kikért NAV-adatok is alátámasztani látszanak.

A kamara ezzel finoman a kormányzat térfelére pattintja a labdát, ahogy közleményükben írják: „A kamarának nem állnak rendelkezésére olyan eszközök és adatok melyek lehetővé tennék, hogy adat alapon meg tudja határozni a KATA rendszerhez köthető visszaélések számszerű mértékét.”

2022 nyarán a kormány egy villámgyors törvénymódosítással gyakorlatilag kivégezte a régi KATA-t, ami után a NAV adatai szerint 2023 elejére mindössze 144 729 katás maradt a rendszerben. A többiek egy része átalányadóra vagy más adónemre váltott, mások megszüntették a vállalkozásukat. A lépés óriási felháborodást váltott ki.

A mostani javaslatok erre a korábbi sokkra adott szakmai reakciók. A különböző érdekképviseletek láthatóan arra törekednek, hogy egyensúlyt teremtsenek: tegyék újra lehetővé a rugalmas vállalkozói működést, de olyan fékekkel, mint a koncentrációs vizsgálat vagy a B2B különadó, amelyek megnehezítik a rendszerrel való trükközést. Felmerült az is, hogy a havi fix tételt és a keretösszeget évente automatikusan a forint értékvesztéséhez igazítsák, hogy a rendszer ne értéktelenedjen el pár év alatt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Évi 200 ezer forintos plusz pénz jöhet a nyugdíjasoknak, de nem mindenkinek jár automatikusan
A tervek szerint a 250 ezer forintnál kevesebb ellátásból élők kapnák a legmagasabb, 200 ezres összeget. Az özvegyi nyugdíjasok és a több jogcímen ellátottak helyzete azonban még tisztázatlan.

Megosztom
Link másolása

Évi akár 200 ezer forint is érkezhet a nyugdíjasok SZÉP-kártyájára, amiért még csak sorban állni sem kell majd.

Legalábbis ez a nagy ígéret, ami most a levegőben lóg.

Bár a legfontosabb részletek még nem láttak napvilágot, a terv körvonalai alapján sejthető, kinek járhat, és kinek nem.

A rendszer sávos lenne, a támogatás mértéke pedig a havi ellátás összegétől függene. Ahogy azt a Pénzcentrum is megírta,

aki 250 ezer forint alatti nyugdíjat kap, évi 200 ezer forintra számíthat. Akinek 250 és 500 ezer forint között van az ellátása, annak évi 100 ezer forint járna. Aki viszont 500 ezer forint feletti összegből él, az ebből a körből kimaradna.

Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy a pénz mikor kerülne a számlákra.

A terv szerint még nem dőlt el, hogy havonta vagy negyedévente érkezik-e a feltöltés.

Ha havonta jönne, akkor a 200 ezres éves keret havi 16 667 forintot, a 100 ezres pedig 8 333 forintot jelentene. A Portfolio szerint ugyanakkor simán lehet, hogy a negyedéves, nagyobb összegű, például 50 ezer forintos utalások mellett döntenek, ami a nagyobb vásárlásoknál nyilván jobban jönne.

A terv szerint az egész ügyintézés automatikus lenne, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a saját adatai alapján dolgozna.

Fontos tudni, hogy a SZÉP-kártya nem egy hagyományos bankkártya, hanem egy elektronikus utalványkeret, tehát készpénzt felvenni nem lehet róla.

És persze, ahogy az lenni szokott, az ördög a részletekben lakik, amikből egyelőre elég sok hiányzik.

Nagy kérdés például, mi lesz azokkal, akik csak özvegyi nyugdíjat kapnak. A pletykák szerint a 65 év felettiek valószínűleg megkaphatják, de ezt még senki ne vegye készpénznek.

Ugyanilyen homály fedi azt is, hogy aki a saját nyugdíja mellett özvegyit is kap, annál összeadják-e a két összeget a jogosultsági sáv kiszámításakor. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások sorsa szintén a nagy, misztikus végrehajtási rendelet megjelenése után dől majd el.

A legtöbb nyitott kérdést, az özvegyi nyugdíjasok helyzetétől a több ellátás összevonásáig, egy még hiányzó kormányrendeletnek kellene tisztáznia.

A nyugdíjas SZÉP-kártya ötlete 2024 tavaszán, a kampány hevében bukkant fel, mint egy sávos, rászorultsági alapon működő, nem készpénzes támogatási forma. A koncepció lényege a legalacsonyabb ellátásból élők helyzetének javítása volt, amit az erős inflációs környezet és a nyugdíjak vásárlóereje körüli folyamatos vita tett különösen aktuálissá.


Megosztom
Link másolása