ÉLETMÓD

„Szégyellem, hogy a gyerekeim öröme ennyire kiborít...”- a mizofónia és a túlhallás nem magánügy!

Hóbort-e, ha valaki nem képes együtt étkezni másokkal, milyen eszközök és terápiák segíthetik az érintetteket, és mi a közös Kafkában és Kelly Osbourne-ban?

Megosztom
Link másolása

Két kislány együtt zenél az anyukájának. Sokáig készültek rá, mindketten élvezik a közös tevékenységet, beleadják szívüket-lelküket az előadásba- idilli kép.

A képhez tartozó hanghatások azonban nem mindenki számára idilliek: egy mizofóniával vagy túlhallással küzdő anyának pedig még a helyszín elhagyása sem opció. De mi ez a két betegség, kiket érint és mit tehetnek az érintettek és a környezetük?

Nem csak a hangerő lehet túl sok

A mizofónia egy viszonylag új, de szakmai és társadalmi szempontból is egyre inkább kutatott jelenség.

Egy olyan állapotról van szó, amikor bizonyos másoktól származó hangok, mint például a rágás, a légzés vagy akár az ujjropogtatás, rendkívül zavaróak és irritálóak lehetnek az érintettek számára akkor is, ha azok hangereje a normál határértéken belül marad.

Az érintettek ezekre a hangokra ugyanúgy reagálnak mind fizikai, mind érzelmi szempontból, mint egy komolyabb stresszhelyzetre: van, akiből dühöt, van, akiből szorongás vált ki, a legtöbben pedig egyszerűen csak menekülni szeretnének a hang forrásától.

Míg a mizofónia mindkét nemet érintheti, kutatások szerint a nőknél gyakrabban fordul elő.  Ennek oka lehet a nők érzékenyebb auditív rendszere, vagy az, hogy a nők hajlamosabbak a stresszre és a szorongásra, amelyek fokozhatják a mizofónia tüneteit.

A túlhallás, más néven hiperakuzis, egy másik olyan, hallással kapcsolatos kellemetlen állapot, amelyben a mindennapi hangok túlzottan hangosnak és zavarónak tűnnek.

Ez az érzékenység gyakran társul migrénhez, autizmushoz vagy más neurológiai rendellenességekhez, de önmagában is jelentkezhet.

Az édesanyák esetében a túlhallás különösen nehéz helyzeteket produkálhat. A teljesen hétköznapi zajok- legyenek azok mások számára semlegesek vagy egyenesen örömteliek - mint például a városi forgalom, a háztartási eszközök vagy akár az önfeledten játszó gyerekek hangjai, számukra sokszor elviselhetetlenek. Ez nem csupán fizikai kellemetlenséget okoz, hanem jelentős szorongást és kimerültséget is. Akinek pedig nincs lehetősége kikerülni ezeket a zajforrásokat, azok extra nehéz helyzetbe kerülnek.

Milyen anya az, akit megőrjít a gyereke vidámsága?

Kata története jól illusztrálja, milyen kihívásokkal néznek szembe azok, akik anyaként mizofóniával vagy túlhallással élnek.

Már kamaszkorában is sokszor fordult elő, hogy a családi vagy baráti eseményeken 30-40 perc után el kellett vonulnia valamilyen csendesebb helyre ahhoz, hogy kicsit pihentesse a fülét.

Később az egyetemi bulik helyett is inkább kirándulni járt el a barátaival, pedig táncolni is szeret, és ő maga is szívesen zenél. Amikor aztán megszületett a kisfia, és értelemszerűen nem tudott igény szerint elmenekülni a hangok elől, először azt gondolta, azért ilyen ideges, mert nem tud eleget aludni. Sajnos azonban ez később se változott, hiába állt be egyfajta rend a baba alvásában, hiába segítettek be a nagyszülők, Kata egy idő után már a gyerekzsivajtól hangos játszótér helyett is inkább dolgozott volna 12 órát egy csendes kőbányában.

Esténként sokszor csak azért maradt fent sokáig, hogy minél több időt tölthessen csendben, mert még az alvás sem töltötte fel úgy, mint az a pár óra hangtalan ébrenlét.

Amíg nem olvasott a mizofóniáról, folyton magát hibáztatta, hogy nem elég türelmes vagy nem is jó anya, hiszen az nem lehet normális, ha valakit a saját gyerekének az örömteli hangjai kergetnek az őrületbe.

Mióta tisztában van ezzel az állapottal, jobban odafigyel magára, ha van rá lehetőség, nem erőlteti magára a problémás szituációkat, és a helyzetére felhívja a környezet figyelmét is, ha mással nem, hát egy jól látható zajvédő füles segítségével.

Hétköznapi szuperhősök: Mr. Füldugó és a hallásébresztés

Bár a mizofónia és a túlhallás kezelése nem egyszerű, léteznek módszerek, amelyekkel javíthatunk az életminőségünkön. Az első lépés a probléma felismerése és elfogadása. Katához hasonlóan sokan szégyenkeznek a tüneteik miatt, és nem mernek segítséget kérni, vagy beismerni, hogy gondjuk van. Pedig a tudatosság és az önelfogadás az első lépés.

A legkézenfekvőbb megoldás a füldugó vagy a zajcsökkentő fülvédő használata.

A füldugót diszkrét megjelenése miatt sokan használják irodai környezetben, de van, aki pontosan azért választja inkább a látványos méretű és színű fülvédőket, hogy vizuálisan is kommunikálja a helyzetét.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ezek a segédeszközök csak átmeneti megoldást jelentenek, és hosszú távon nem helyettesítik a szakember által nyújtott kezelést, hiszen vannak szituációk, amikor ezek a tárgyak nem vethetők be.

A szakemberek szerint a terápiák közül a kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékony lehet a mizofónia kezelésében. A CBT segít az érintetteknek megváltoztatni a hangokhoz kapcsolódó negatív gondolataikat és érzéseiket. Emellett a hangterápia is hasznos lehet, amely során a betegek fokozatosan szoktatják magukat a zavaró hangokhoz, így idővel csökken azok kellemetlen hatása.

Magyar fejlesztésű terápia is létezik, a Pataki-Kolláth féle hallásébresztés során személyre szabott zenék segítségével tanítják az agyat arra, hogy ki tudja szűrni, figyelmen kívül tudja hagyni azokat a hangokat amikre nincs szüksége.

Mindezek mellett nagy szerepe van a stresszcsökkentő technikáknak is: a meditáció, a mélylégzés, a jóga és más relaxációs technikák segíthetnek a szorongás csökkentésében. Ezek a módszerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az érintettek könnyebben birkózzanak meg a zavaró hangokkal. Az általános egészséges életmód, amely magában foglalja a megfelelő alvást, a kiegyensúlyozott étrendet és a rendszeres testmozgást, szintén hozzájárulhat a mizofónia és túlhallás tüneteinek enyhítéséhez.

Proust, Kafka és Kelly Osbourne jól megértenék egymást

A mizofónia és a túlhallás a többi betegséghez hasonlóan a híres embereket sem kíméli.

Az írók többségéről tudjuk, hogy szeretnek csendben alkotni, azonban vannak, akiknek ez szinte létfontosságú. Marcel Proust számára például nem volt elég a füldugó használata: dolgozószobáját parafával borította, mely anyag köztudottan kiváló hangszigetelő tulajdonsággal rendelkezik.

Kafka egy levelében így írt a számára ideális alkotói környezetről :

„Az íráshoz magányra van szükségem; nem úgy, ahogy egy remetének - az nem lenne elég -, hanem ahogy egy halottnak”.

Kelly Osbourne, Ozzy Osbourne lánya is érintett, többször nyilatkozott már arról, mennyire kimerítő ezzel az állapottal együttélni, és hogy emiatt gyakran használ zajszűrő fejhallgatót. Őt leginkább az étkezéssel kapcsolatos hangok zavarják.

Ezért is nagyon megterhelő állapot ez az érintetteknek, hiszen a közös étkezések a szociális élet alapkövei, legyen szó munkahelyi ebédről (gondoljunk bele, milyen nehéz lehet egy mizofóniásnak, ha egy tárgyalást étkezés közben kell megejteni), hétvégi családi reggeliről, ami sokszor az egyetlen lehetőség arra, hogy minden családtag egyszerre legyen egy helyen, vagy egy romantikus vacsora a kedvesünkkel, aki bármilyen kulturáltan is eszik, ilyenkor akaratlanul is első számú ellenséggé avanzsál.

Ezért sem szabad elfelejteni, hogy a mizofónia és a túlhallás nem csak az érintett személy problémája, hanem a környezeté is.

A családtagok, barátok és kollégák támogatása kulcsfontosságú. Fontos, hogy megértsük, ezek az állapotok nem hóbortok, hanem valós, sokszor szenvedést okozó problémák, amikről lehet és kell is beszélni.

Halkan jegyezzük meg: van remény

Ahogy a mizofónia és a túlhallás egyre nagyobb figyelmet kap a tudományos körökben, reménykedhetünk abban, hogy a jövőben további, hatékony kezelési módok válnak elérhetővé. A kutatások folyamatosan zajlanak, ezért újabb és újabb eredmények várhatóak a neurológia és a pszichológia területén is.

Egy 2022-es, β-blokkolóval történő kísérletben például a propranolol megszüntette mind az auditív, mind a vizuális kiváltó okok érzelmi és fiziológiai hatásait,

az Amszterdami Misophonia Skála szerinti értékelésen az alany pontszáma 15-ről 2-re csökkent, és ez lehetővé tette számára, hogy újra családjával és barátaival étkezzen, amit a kezelés előtti időben a fokozott stresszhatás miatt hanyagolni kényszerült.

Amíg ezek a különféle újgenerációs megoldások mindenki számára elérhetővé válnak, tartsuk szem előtt, hogy ezek az állapotok jelentős hatással vannak az érintettek életére, és nem szabad őket elbagatellizálnunk.

Érintettként pedig merjünk szembenézni a problémával, ne féljünk segítséget kérni, kommunikálni a helyzetünket a környezet felé.

Ne szégyelljünk fülvédőt, füldugót használni, home office beosztást kérni és ezek mellett terápiát is igénybe venni, hiszen egy szemüveges embertől sem várja el senki, hogy segédeszköz nélkül végezze teljes értékű módon a munkáját vagy élvezze az életét.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Millióik vannak veszélyben, ha paracetamolt szednek - sürgős figyelmeztetést adtak ki az orvosok
Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Megosztom
Link másolása

A paracetamol, más néven acetaminofen, az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító, hiszen olcsó, hatékony és általában biztonságosnak tartják. De vajon mennyire biztonságos ez a gyógyszer valójában?

Aggasztó kutatási eredmények

Egy nemrég az Arthritis Care and Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a paracetamol rendszeres szedése idősebb felnőtteknél súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

A Nottingham Egyetem kutatói több mint 180 ezer olyan ember egészségügyi adatait elemezték, akik rendszeresen kaptak paracetamolt, és összehasonlították őket közel 400 ezer olyan emberrel, akik nem szedték a gyógyszert.

A kutatás megállapította, hogy a paracetamolt szedők nagyobb kockázatnak vannak kitéve több komoly egészségügyi probléma, például gyomorfekély, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség kialakulása szempontjából.

A kutatásuk során a következő, elég rosszul hangzó adatokat találták:

Gyomorfekély bevérzése: 24%-kal magasabb kockázat

Alsó emésztőrendszeri vérzés: 36%-kal magasabb kockázat

Szívelégtelenség: 9%-kal nagyobb valószínűség

Kik számára lehet veszélyes?

Bár a paracetamol a gyógyszergyár szerint ritkán okoz mellékhatásokat, bizonyos emberek számára nem biztonságos. Kik ők és mivel összefüggésben mutatták ki a magasabb kockázatokat?

Testsúly: A szokásos dózis túl magas lehet 50 kg alatti személyeknek.

Máj- vagy vesebetegségek: Ezekkel a problémákkal küzdők számára a paracetamol szedése veszélyes lehet.

Alkohol: Akik rendszeresen több mint 14 egység alkoholt (kb. 6 pohár bor) fogyasztanak hetente, szintén veszélyeztetettek, mivel az alkohol is megterheli a májat, akárcsak a paracetamol.

Ibuprofen és paracetamol: Szabad együtt szedni?

Az orvosok szerint a paracetamol és az ibuprofen – amely gyulladáscsökkentőként működik – biztonságosan szedhető együtt.

Azonban fontos, hogy ne szedjünk egyszerre két olyan gyógyszert, amely paracetamolt tartalmaz.

Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat bizonyos embereknél. Dr. Weiya Zhang, a tanulmány szerzője szerint: „További kutatásokra van szükség az eredmények megerősítéséhez, de az idősek esetében a paracetamol elsődleges fájdalomcsillapítóként való alkalmazását alaposan meg kell fontolni.”


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór lényegesen kevesebb embert betegít meg azok közül, akik két gyakori foglalkozást űznek
Olvasd el azt is, hogyan csökkentheted hétféleképpen a demencia kockázatát.

Megosztom
Link másolása

A taxisofőrök kisebb eséllyel halnak meg Alzheimer-kórban, mivel a mindennapi vezetés frissen tartja az agyukat – derül ki egy tanulmányból.

A tudósok megállapították, hogy a taxisofőröknek és mentősöknek az átlagnál alacsonyabb a halálozási aránya ebben a betegségben.

Úgy vélik, ennek oka az lehet, hogy az útvonalak fejben tartása és kiszámítása egy létfontosságú agyterületet erősen tart idősebb korban is - írja a The Sun.

Az amerikai halálozási nyilvántartások elemzése szerint a taxisofőrök Alzheimer-kórral összefüggő halálozási aránya 1,03 százalék, szemben az országos átlaggal, ami 3,9 százalék.

A mentősöknél még ennél is alacsonyabb arányt találtak: mindössze 0,74 százalékot.

Dr. Anupam Jena, a Harvard Egyetem kutatója így nyilatkozott: „A gyakori navigációs és térbeli feldolgozási feladatok bizonyos mértékű védelmet jelenthetnek.”

Egy korábbi tanulmány kimutatta, hogy a londoni taxik sofőrjeinek különösen fejlett a hippokampuszuk – az agynak az a része, amely a memóriáért felelős. Köztudott, hogy a túl kevés szellemi stimuláció növeli az Alzheimer-kór, a demencia vezető okának kockázatát.

Prof. Tara Spires-Jones, az Egyesült Királyság Demencia Kutatóintézetének munkatársa azonban rámutatott:

„A tanulmányban szereplő taxi- és mentős sofőrök halálozási életkora körülbelül 64–67 év volt, míg más foglalkozások esetében ez az érték 74 év.”

„Lehetséges, hogy hosszabb élet esetén náluk is kialakult volna Alzheimer-kór.”

Az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázata csökkenthető bizonyos életmódbeli változtatásokkal. Bár egyetlen magatartás sem garantálja a megelőzést, számos kutatás azt sugallja, hogy az életmódbeli szokások módosítása pozitívan befolyásolhatja a kockázatot.

Az Alzheimer Társaság szerint a demencia kockázata a legalacsonyabb azoknál, akik középkorban – 40 és 65 éves kor között – egészséges szokásokat alakítanak ki.

Íme néhány egyszerű változtatás, amelyet megtehet:

- Mozogj rendszeresen: Javítja a szív egészségét, a vérkeringést, és segít fenntartani az egészséges testsúlyt.

- Fogyassz kevesebb alkoholt: Hetente legfeljebb 14 egység alkohol ajánlott, ami körülbelül egy korsó sör vagy egy kis pohár bor naponta. A túlzott alkoholfogyasztás növeli az agy és más szervek károsodásának kockázatát, így a demencia kialakulásának esélyét is.

- Ne dohányozz: A dohányzás rontja a vérkeringést, különösen az agyi ereket, valamint károsítja a szívet és a tüdőt.

- Vegyél részt társas tevékenységekben: A szociális kapcsolatok erősítik az agy stresszoldó képességét és javítják a hangulatot. A depresszió és a társadalmi elszigeteltség a demencia kockázati tényezői közé tartoznak.

- Kezeltesd egészségügyi problémáidat: A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség mind növelhetik a demencia kockázatát.

- Óvd látásodat és hallásodat: A látás- és hallásvesztés növeli a demencia kialakulásának kockázatát, és a hallásvesztés a demencia korai tünete is lehet.

- Vigyázz a fejedre: A traumás fejsérülések elindíthatják az Alzheimer-kórt okozó anyagok felhalmozódását az érintett agyterületeken.

Az életmódbeli változtatások időben történő bevezetése jelentősen csökkentheti a demencia kockázatát és javíthatja az életminőséget.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór évtizedekkel azelőtt kezdődik, hogy észrevennéd - 4 figyelmeztető jel, hogy bajban vagy
Az Alzheimer-kór elsősorban a 65 év felettieket érinti, de fontos lehet figyelni túl a korai intő jelekre.

Megosztom
Link másolása

Dr. Daniel Amen, kaliforniai agykutató szerint a betegség már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődik. Az Alzheimer fokozatosan rontja le a memóriát, a gondolkodási képességeket és a mindennapi tevékenységeket.

4 fontos jel, hogy bajban lehetsz:

1. Romló memória

Ha azt veszed észre, hogy a memóriád lényegesen rosszabb, mint 10 évvel ezelőtt, érdemes odafigyelni.

Bár a néha előforduló feledékenység az öregedés normális része, a demenciával élők gyakran elfelejtenek fontos eseményeket vagy beszélgetéseket is.

Az Alzheimer elsőként a hippokampuszt támadja meg, amely az új emlékek kialakításáért felelős.

2. Rossz döntések és meggondolatlan viselkedés

Az agy elülső lebenyének károsodása miatt nehézségek adódhatnak a döntéshozatalban, a problémamegoldásban és a pénzügyek kezelésében. „Mintha az agyad leállna” – magyarázta Dr. Amen.

3. Rövid figyelmi idő

Az Alzheimer-kórban szenvedők számára nehéz lehet a figyelmüket hosszabb ideig egy feladatra összpontosítani. Ha egyre gyakrabban tapasztalsz ilyen problémát, érdemes szakemberhez fordulni.

4. Rossz hangulat, durva érzelmi hullámzás

Az Alzheimer-kórban szenvedők közel fele küzdhet depresszióval. Gyakori az ingerlékenység, a hangulatingadozás és az érzelmek feletti kontroll elvesztése. A betegek könnyen összezavarodhatnak, szoronghatnak, főleg, ha ismeretlen helyzetbe kerülnek.

Mi növelheti a kockázatot?

Dr. Amen szerint bizonyos életmódbeli tényezők növelhetik a demencia kockázatát.

@docamenWarning signs your brain health might not be in the best standing..♬ original sound - BrainMD

Ezekre érdemes odafigyelni:

Túlsúly:

„Ahogy nő a testsúlyod, romlik az agyad működése” – figyelmeztetett Dr. Amen. Ezen nincs mit magyarázni.

Energiahiány:

Ez az agyba irányuló csökkent véráramlás jele lehet. Állandó fáradtságot érzel, kimerült vagy, lelassulsz, csökken az életkedved.

Erekciós zavar:

„Ha a véráramlás problémát okoz az egyik testrészben, az máshol is fennállhat” – mondta a szakember.

Krónikus álmatlanság vagy alvási apnoé:

Az alvás segíti az agy méregtelenítését és a felesleges anyagok kiürítését. Ha rosszul alszol, mindezek nem történnek meg rendesen, és ez később problémát okoz.

Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás mind hozzájárulhat az agyad hosszú távú egészségéhez. Ne várj a tünetekre – kezdj el időben figyelni magadra!


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Megcáfolta a gyermekorvos: ez a 3 otthoni gyógymód NEM hatásos megfázás tüneteinek kezelésére
Pedig biztos, sokunknak javasolta már a nagymamája valamelyiket…

Megosztom
Link másolása

Dr. Meghan Martin a floridai Johns Hopkins gyermekkórház sürgősségi gyermekorvosa elárulta, mik azok az otthoni gyógymódok, amiket gyakran alkalmazunk megfázás és influenza tüneteinek kezelésére, ám egyáltalán nem hatásosak, sőt egyenesen károsak lehetnek.

Dr. Martin szívesen osztja meg tudását a közösségi médiában követőivel, akik ezt nagyra értékelik. A videója, amiben megcáfolja néhány házi kezelés hatékonyságát, például több mint 40 ezer lájkot kapott.

Mutatjuk is, mik azok a praktikák, amik a doktornő szerint a valóságban semmit sem érnek:

Hagyma a zokniba

Az első gyógymód, amiről Dr. Martin beszélt, hogy nyers burgonya- vagy hagymaszeleteket teszünk éjszakára a zokninkba, amivel egyesek szerint ki lehet vonni a „méreganyagokat” a szervezetünkből, amikor betegek vagyunk.

„Nincs olyan mechanizmus a szervezetünkben, amely a lábunkon keresztül kihúzza a méreganyagokat, vírust vagy a hurutot.”

– mondja a doktornő.

Hagyma az ágy alatt

Egy másik trükk, amikor meghámozol egy hagymát, félbevágod, és a hagyma felét az ágyad alá teszed, amikor alszol.

A doktornő szerint nem érdemes valós eredményt várni tőle, de nincs nagy egészségügyi kockázata, ha mégis kipróbálnád.

„A szobádnak hagymaszaga lesz, de az egészségügyi kockázatok alacsonyak”

– tette hozzá Dr. Martin.

Csak abban az esetben kell odafigyelni, ha kisállatok vannak a házban, mert ha megeszik, nekik akár árthat is.

Fokhagyma gerezd az orrba

Nem utolsó sorban Dr. Martin szerint idén az a technika is népszerű volt, hogy az emberek hámozott fokhagyma gerezdeket dugtak az orrukba, hogy megszüntessék az orrdugulást.

„Ezt nem ajánlom, mert a hámozott fokhagyma valójában irritálja az orr belső felszínét, a nyálkahártyát”

– mondta a doktornő, és hozzátette, ez a trükk egyenesen fokozhatja is a váladéktermelődést, ahelyett, hogy javítana a helyzeten.

A videóhoz sok egyetértő komment érkezett, ám voltak, akik továbbra is kitartanak a házi praktikák mellett. Dr. Martin szerint amíg nem veszélyeztetjük velük az egészségünket, nyugodtan lehet kísérletezni.

@beachgem10 There are so many home remedies on social media! Some are helpful and others can be harmful. When it comes to vegetables, consider making soup! Groceries are expensive! #sick #hack #homeremedy #doctor #vegetables #foot ♬ original sound - Beachgem10

Via


Megosztom
Link másolása