Ezekkel a tünetekkel jelzi a tested, hogy extrém mértékű stressznek vagy kitéve nap mint nap
Amikor a tested folyamatosan vészjelzéseket küld, az már nem egyszerűen a fáradtság jele. Sokkal inkább arról van szó, hogy a stressz átvette az irányítást az életed felett, és a szervezet már nem tud megbirkózni a terheléssel.
Az amerikai Mayo Clinic átfogó elemzése szerint a tünetek két nagy csoportra oszthatók: vannak az azonnali beavatkozást igénylő vészjelek, és a lassabban kialakuló, de hosszú távon ugyanolyan veszélyes testi-lelki panaszok.
Bizonyos helyzetekben azonnal segítséget kell kérni.
Ezek a tünetek ugyan egy akut stresszhelyzetben is megjelenhetnek, ám fennállásuk esetén sürgősségi ellátásra van szükség.
Az Egyesült Államokban ilyen esetekre hozták létre a nap 24 órájában ingyenesen hívható 988-as krízisvonalat, amely azonnali segítséget nyújt. Ha a helyzet nem ennyire akut, a szervezet akkor is számos más módon jelzi, hogy a terhelés túlnőtt rajta.
Ehhez társulhatnak idegrendszeri és izompanaszok, például
Az emésztőrendszer is érzékenyen reagál:
Milyen tünetek utalhatnak még kóros mértékű stresszre?
A hormonális rendszer sem marad érintetlen:
Az egyik leggyakoribb panasz az alvászavar, ami nemcsak elalvási nehézséget jelenthet, hanem a nem pihentető alvás miatti folyamatos nappali kimerültséget is.
A testi tünetekkel párhuzamosan a psziché és a viselkedés is riasztó jeleket küld. Ilyen a folyamatos szorongás, az ingerlékenység, a hirtelen dühkitörések, a reménytelenség érzése és a hangulat hullámzása. A kognitív funkciók is romlanak: a „ködös” gondolkodás, a feledékenység, a döntési nehézségek és a koncentrációzavar mindennapossá válhatnak.
A viselkedésben is megjelennek a változások, például a falásrohamok vagy épp az étvágytalanság, a megnövekedett koffein- vagy alkoholfogyasztás vagy a dohányzás, a kényszeres online tevékenység és a társas helyzetek kerülése.
Ha a terhelés hosszú távon fennáll, a kockázatok összeadódnak és súlyos betegségekhez vezethetnek.
Ezen kívül depresszióhoz és szorongásos zavarokhoz vezethet, mivel tartósan áthangolja az agy neurokémiai és hormonális működését. Egy különösen drámai következmény a „megtört szív szindróma”, vagyis a stressz által kiváltott szívizomgyengeség. „Az USA-ban egyre gyakrabban ismerjük fel a ‘megtört szív’ szindrómát” – mondta Chet Rihal, a Mayo Clinic kardiológusa a Psychology Today-ben. Ezt egy hirtelen, extrém érzelmi megrázkódtatás váltja ki, ami átmenetileg súlyosan károsítja a szív pumpafunkcióját.
A jelenség tudományos hátterében a szervezet stresszválasz-rendszereinek túlműködése áll. A szimpatikus idegrendszer és a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely rövid távú vészhelyzetek kezelésére lett kitalálva, nem pedig folyamatos készültségre. Ha a krónikus stresszhelyzet miatt folyamatosan aktív, az biológiailag károssá válik, különösen, ha a stresszhelyzetet nem tudjuk kontrollálni, és hiányzik a társas támogatás.
A jó hír azonban az, hogy a folyamat nem feltétlenül visszafordíthatatlan. „A stressz egészségkárosító hatásai nem elkerülhetetlenek” – állítja Kelly McGonigal, a Stanford egészségpszichológusa. A bizonyítékokon alapuló megoldások viszonylag egyszerűek: a rendszeres testmozgás, az olyan relaxációs technikák, mint a speciális légzéstechnika vagy a meditáció, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a kiegyensúlyozott étrend és a társas kapcsolatok ápolása mind hozzájárulnak a stressz-szint csökkentéséhez.
A legfontosabb azonban a jelek időben történő felismerése és a segítségkérés, mielőtt a test és a lélek végleg kimerülne.