A TikTok „kék tudat elmélete” már önmagában elég, hogy idén vízparti vakáció mellett dönts

Amikor vízben vagy annak közelében vagy, egy enyhén meditatív állapotba kerülsz, amely békével és elégedettséggel tölt el. Wallace J. Nichols tengerbiológus „kék tudatnak” (blue mind) nevezi ezt az állapotot, amely lényege, hogy amikor víz közelébe kerülsz, nyugodtabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érzed magad, és jobban kapcsolódsz önmagadhoz és másokhoz.

Meditálni, jógázni vagy kiírni magunkból a frusztrációinkat jó ötlet, de ha igazán pihenni és feltöltődni szeretnél, irány a vízpart – legalábbis a TikTok szerint.

@ronjaedsmo videójában felteszi a nagy kérdést: „Gondolkodtál már azon, miért érzed jobban magad a tenger közelében?” A kék tudat elmélet szerint a víz csökkenti a stresszt és szorongást, segít a pillanatban élni, javítja az alvást, és összességében növeli a jólét érzését.

A kommentekben valaki odaszúrta: „Ezért akarok mindig a tengerparton nyaralni?” Míg egy másik azt írta: „Olyan könnyűnek érzem magam az óceán mellett. Egyszerűen elűzi a rosszkedvemet.” Egy harmadik viccesen megjegyezte, hogy azért szereti a vizet, mert Halak jegyű, de hozzátette, hogy valószínűleg a kék tudat elmélet működik.

Mind vízből vagyunk

Már régóta köztudott, hogy a vízben, vízen vagy víz közelében lenni jótékony hatással van az egészségünkre és jólétünkre.

Egy évszázaddal később még mindig a vízpartokon keresünk menedéket a nyomással teli, urbanizált és digitalizált modern életünk elől.

Van, aki a vitorlázásban találja meg a nyugalmat, mások a folyóparton horgászva, a kavicsos Duna-parton sétálva vagy a medencékben pancsolva. Az eredmény ugyanaz: az emberek jobban érzik magukat, ha víz közelében lehetnek. De miért van ez így?

Wallace J. Nichols tengerbiológus, természetvédő és a Kaliforniai Tudományos Akadémia taga éveken át tartó kutatásai azt mutatták, hogy a víz közelében lenni jótékony hatással van az egészségre. 2014-ben publikálta a Blue Mind: How Water Makes You Happier, More Connected and Better at What You Do (Kék tudat: Hogyan tesz a víz boldogabbá, kapcsolódóbbá és jobbá abban, amit csinálsz?) című könyvét, amelyben kutatási eredményeit interjúkkal egészítette ki szörfösökkel, búvárokkal, természetvédőkkel, neurológusokkal, pszichológusokkal és kutatókkal. A könyv nemzetközi bestseller lett, és megszületett a Kék tudat elmélet.

Nichols szerint

Nichols szerint az embereknek veleszületett kapcsolatuk van a vízzel; annak közelében lenni segít újra összekapcsolódni a belső kék tudatunkkal, előidézve a nyugalom, elégedettség és belső béke érzését.

„A víz elcsendesíti a zajt, a zavaró tényezőket, és összekapcsol saját gondolatainkkal - írja Nichols. - Amíg meg nem figyeljük vagy bele nem merülünk, keményen dolgozunk és küzdünk, hogy fenntartsuk ősi, személyes kapcsolatunkat a vízzel. Az emberi neuronoknak és a víznek szüksége van egymásra az élethez.”

Ez az összefonódás túlmutat az ökoszisztémákon, a biodiverzitáson vagy a gazdasági előnyökön; egy mélyebb, biológiai szükségszerűség rejlik mögötte.

A kék terek boldogabbá, nyugodtabbá és egészségesebbé tesznek. De miért?

Kiderült, hogy a kék tudat elmélet nemcsak egy újabb hóbort. Az Exeter Egyetem ECEHH intézete és EU-s kutatócsoportok közösen dolgoznak a BlueHealth 2020 projekten, amely elsőként próbálja meg számszerűsíteni a vízalapú környezetek, vagyis a „kék terek” előnyeit. A cél az, hogy ezek az eredmények alapot nyújtsanak a politikai döntéshozatalhoz, például az egészségügyi kiadások, várostervezés, part menti gazdálkodás és tengeri fejlesztések terén. Emellett a kutatók javaslatokat tennének terápiás kezelésekre is, amelyek kihasználják a „kék tér” hatásait.

„Tudjuk, hogy a mindennapi élet stresszei rengeteg 'kognitív erőforrást', vagyis agyi kapacitást emésztenek fel – magyarázza Dr. Lewis Elliott, a projekt vezetője és környezetpszichológus. - Azt is tudjuk, hogy a természetben való tartózkodás az egyik legjobb módja a 'kognitív újraindításnak', az ebből származó egészségügyi előnyökkel együtt.

Sok elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miért lehet ez – több fizikai aktivitás, jobb levegőminőség, megnövekedett szerotonin-felvétel, vagy valószínűleg ezek kombinációja. Amit biztosan tudunk, hogy a kék terek boldogabbá, nyugodtabbá és egészségesebbé tesznek minket. Célunk kideríteni, miért.”

Talán ez lehet az oka annak, hogy nyaranta mozdulni sem lehet a vízpartokon, míg a sokkal hűvösebb erdőkben kényelmesen sétálgathatunk, kevés emberrel fogunk összefutni.

Érdemes felidézni még azt a régi kutatást, miszerint a zöld színnek már a látvány is nyugtatóan hat az emberre. Emiatt csempézték a nyolcvanas években az összes orvosi rendelőt és kórházat halványzöldre. Előfordulhat, hogy az új ajánlások hatására ez is megváltozhat?

A víz mélységeinek szerelmesei

Tanya Streeter világbajnok szabadtüdős merülő különleges kapcsolatban áll a vízzel. 2002-ben 160 méter mélyre merült, ami még mindig csúcstartónak számít női merülésként ebben a kategóriában. Tanya így mesél: „Soha nem tudtam igazán szavakba önteni, mit érzek a tenger iránt. Amikor felfedeztem a szabadtüdős merülés tehetségét, olyan védettséget éreztem a víz alatt, amit a szárazföldön soha. A szabadtüdős merülés arra kényszerít, hogy befelé nézz, mert a kihívás hatalmas, és a mély óceán magánya annyira tiszta.”

Sam Bleakley, egykori profi szörfös, most dokumentumfilmes és író, életét a víz megértésének szentelte. Legújabb könyve, a Mindfulness and Surfing, arról szól, hogyan nyugtathatja meg az elmét a vízben való tartózkodás. „Ahogy öregszem, egyre filozofikusabbá válok a vízzel kapcsolatban - mondja Sam. -

Ugyanannyit ér, ha csak kimész a partra, érzed az arcodba csapódó permetet, megfigyeled a szivárványokat, várod a hullámokat, mint amikor ténylegesen meglovagolod őket. Minden a jelenlétről szól; abban a pillanatban létezni, értékelni és megélni azt.”

A víz titka

A víz mindig tanít valamit, csak nyitottnak kell lenni rá és tudni, mit keresünk. Paul Miles hajós azt mondja: „A víz se nem föld, se nem levegő. Két világ között létezel.

És minden nap más a kilátás. Ezt csak akkor tapasztalod meg, ha vízen élsz.”

Tristan Gooley, a How to Read Water (Hogyan olvassuk le a vizet) című könyv szerzője hozzáteszi: „Az emberek intuitívan élvezik a vízzel való kapcsolatot. Furcsán hangzik, de a víznek hihetetlen szereplőgárdája van – sodrások, csillogó hidak, alattomos áramlatok –, amelyeket mindannyian ismerünk, még ha nem is tudjuk megnevezni őket.

Sam Bleakley úgy gondolja, hogy a vízben rejlő határtalanság érzése az, ami igazán varázslatos. „Az a végtelen horizont. Nyitottságra és kreativitásra ösztönöz. Lehetőségeket ígér. Olyan teret teremt az elmémben, amit máshol nem kapok meg. Ez alapvetővé vált a lelkemben, a munkámban, a jólétemben. Még ha nem is szörfözöm, ha túl sokáig vagyok távol a tengertől, egyszerűen nem érzem magam kiegyensúlyozottnak. Nem érzem magam önmagamnak.”

Az izlandiak már tudják, mik a „kék tudat” előnyei

Izlandon az évszakok váltakozásával drasztikusan változik a napsütéses órák száma. Nyáron szinte egész nap világos van, míg télen csak néhány órára bukkan fel a nap. Bár azt gondolnánk, hogy az izlandiak közül emiatt sokan szenvednek szezonális depressziótól, a valóság éppen ellenkező: náluk sokkal alacsonyabb a száma, mint más országokban. Sőt, a 2023-as World Happiness Report szerint

Mi lehet a titkuk? Tryggvi Hafstein Valdimar, az Izlandi Egyetem professzora szerint az izlandiak jó közérzetének titka a geotermikusan fűtött medencékben való rendszeres megmártózás. Ezek a meleg fürdők egész évben elérhetők, és segítenek leküzdeni a sötét hónapok nyomasztó hatásait.

Izlandon minden városban található szabadtéri uszoda (több mint 120 van belőlük), amelyek az ország leglátogatottabb közösségi helyei. 1934 óta minden izlandi iskolában kötelező az úszásoktatás, így a gyakorlat korán beépül az életükbe, és az izlandiak híresek arról, hogy az úszást a mindennapi életük részévé teszik.

– mondja Olivia McAnirlin, PhD, a Clemson Egyetem Virtuális Valóság és Természet Laboratóriumának társigazgatója. - Az ilyen mértékű vízzel való érintkezés nyugtató hatással lehet az izlandiakra, mivel segít csökkenteni a „küzdj vagy menekülj” idegrendszer aktivitását, és növeli a „pihenj és eméssz” idegrendszer hatását.”

A kutatások azt is kimutatták, hogy a természetes környezet, mint a kék vízi terek érzékszerveinkre gyakorolt ingerei – például a kék óceán és a horizont találkozásának látványa vagy a hullámok hangja – passzívan magukra vonják a figyelmet, ami nagyobb szellemi tisztánlátáshoz vezet. Ezenkívül

Dr. McAnirlin megjegyzi, hogy a kék tudat elmélet által nyújtott előnyöket részben olyan élményekkel is el lehet érni, mint a parton sétálva a hullámok megfigyelése vagy akár egy tengerparton készült hangfelvétel hallgatása, de szerinte az izlandiak rendszeres vízbemerülési gyakorlata maximalizálja a hatásokat.

Azt mondja, hogy a vízben tartózkodás előnyei messze túlmutatnak azon, amit látunk és hallunk. „Ez magában foglalja a fizikai aktivitást, a kedvező egészségügyi változásokat a szív- és érrendszerben (a hideg vízben való merülés során), és a D-vitamin begyűjtését a napfényből.”  Nem csoda, hogy az izlandiak ennyire szeretik a vizet.

A legjobb módja a kék tudat elérésének

Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, főleg, ha nem tengerparti országként az utazás költségeire gondolunk. Szerencsére azonban Magyarország tele van természetes vizekkel, melyek partján már gond nélkül megélhetjük a csodát. A legjobb módja tehát a kék tudat elérésének, ha most nyáron elmész valami vízpartra, akár egy strandra, vagy horgászni egy halastó partjára, lesétálsz a folyópartra. Egy kirándulás a szabadban további előnyökkel jár, ezek a friss levegő és a napsütés, valamint a vidám hangulat, ami segít ellazulni.

Bár egyértelmű, hogy miért érzik magukat sokan nyugodtnak, amikor a karibi vizek partján egy trópusi koktéllal a kezükben üldögélnek, hasonló kék tudat hatást érhetsz el, ha meglátogatsz egy hozzád közel lévő tavat, folyót vagy medencét. Ha teheted, merülj el a vízben, és ússz, amíg a stressz el nem tűnik.

- mondja Goldberg. - A felvételek, mint például az óceán hullámainak vagy az esőnek a hangja, aktiválhatják a paraszimpatikus idegrendszert és csökkenthetik az elülső prefrontális kéreg aktivitását.” Csukd be a szemed, és képzeld el, hogy a tengerparton fekszel, és hamarosan elérheted a kék tudat állapotát.

A víz és te

Az óceánban, folyókban, tavakban és még a fürdőkben lévő víz is segíthet tehát nyugodtabbnak érezni magunkat, fokozhatja a kreativitásunkat. A víz pozitívan hat az elmére és a testre is, és a kék tudat elmélet pedig elárulja, hogyan használhatjuk a vizet jólétünk javítására.

Néhány módja annak, hogyan javíthat a víz a fizikai és mentális egészségeden:

- A vízfelületek passzív figyelmet váltanak ki, ami elengedhetetlen a problémamegoldáshoz és a kreativitáshoz.

- A víz növeli a dopamin (más néven a „jó közérzet” hormon), a szerotonin (a „boldogság” hormon) és az oxitocin (a „ölelés” hormon) szintjét, miközben csökkenti a kortizol (a stressz hormon) szintjét.

- A víz színe, hangja és érintése csökkentheti a pulzusszámot és növeli a nyugalom érzését.

Egyszerű módszerek a kék tudat megtapasztalására:

Vannak olyan egyszerű és megfizethető lehetőségek, amik akkor is közel hoznak téged a vízhez, ha épp nem sikerül a tengerparton ejtőznöd:

- Menj el úszni.

- Vegyél egy nyugtató fürdőt - ige otthon a saját kádadban.

- Látogass el egy akváriumba, vagy szerezz be otthonra egyet, halakkal.

- Igyál egy pohár vizet.

De ha van választási lehetőséged, idén próbáld ki a hegyek és erdők helyett a vízparti pihenést. Tengerszemek és kis tavak még az Alpokban és a Kárpátokban is vannak.