ÉLETMÓD
A Rovatból

A 9 legjobb dolog, amit januárban megtehetsz, hogy csökkentsd az Alzheimer-kór kockázatát

Felejtsd el az irreális újévi fogadalmakat – próbáld ki inkább ezeket az egyszerű életmódbeli változtatásokat.

Megosztom
Link másolása

Ha valóban szeretnél jobban vigyázni magadra 2025-ben, itt az ideje elfelejteni az irreális újévi fogadalmakat. Ezt javasolja Natalie Mackenzie kognitív rehabilitációs terapeuta, a Brain Injury Therapist szakértője.

A nagy vállalások helyett inkább kisebb, reális célokra koncentrálj, amelyek segítenek megőrizni az agyad egészségét.

Ezzel nemcsak a memóriaproblémák kialakulását előzheted meg, hanem csökkentheted az Alzheimer-kór – a leggyakoribb demenciatípus – kockázatát is.

Sokan azt hiszik, nem tehetnek semmit a kockázat csökkentése érdekében, pedig a bizonyítékok szerint életmódunk jelentős hatással lehet az agyunk egészségére.

Ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen kizárhatjuk a kockázatot – vannak dolgok, amiken nem tudunk változtatni –, de számos gyakorlati lépést tehetünk a kognitív egészség érdekében.

Íme, a szakértők szerint a legjobb dolgok, amiket már januárban megtehetsz, hogy éles maradjon az elméd:

1. Mozogj rendszeresen

Felejtsd el a zsúfolt edzőtermekben eltöltött órákat – próbálj ki inkább rövid, intenzív mozgásokat! „Tervezd be a naptáradba a napi 20 perces edzéseket” – javasolja Natalie.

„A gyors, rövid edzések – legyen szó biciklizésről, kocogásról vagy úszásról – rendkívül jótékony hatással vannak az agyra.

Kutatások szerint az aktív életmódot folytatók agya sokkal jobban működik, mint azoké, akik mozgásszegény életet élnek.”

Sőt, tanulmányok azt mutatják, hogy a rendszeres testmozgás akár 20%-kal is csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát. Az Alzheimer’s Research UK szerint, ha mindenki fizikailag aktív lenne, 100 emberből 2-vel kevesebben betegednének meg.

Egy milánói kutatás kimutatta, hogy 10-30 percnyi intenzív mozgás ugyanolyan hatékony lehet, mint egy hosszú, megterhelő edzés.

Dr. Clara Doran, az NHS orvosa szerint már egy 20 perces séta is növeli az agy vérellátását, javítja a közérzetet, és csökkenti a stresszt.

„Legyél következetes és reális a céljaiddal” – teszi hozzá Natalie. „Tűzz ki heti három-négy 20 perces edzést, és az agyad hálás lesz érte.”

2. Társasági élet az egészségért

Miért ne vonnád be a barátaidat a mozgásba? Natalie szerint: „Ha magányos tevékenységek helyett csoportos programokat választasz, az szintén segíthet az agyad egészségének megőrzésében.”

Az Age UK adatai szerint

a magányos emberek esetében 25%-kal nagyobb az esély a demencia kialakulására. Az elszigeteltség, amely gyakran összefügg a magánnyal, jelentős kockázati tényező.

„Kombináld a testmozgást a társasági élettel, így dupla hasznot húzhatsz” – mondja Natalie. „Egy közös séta, csoportos aerobik vagy biciklizés nemcsak szórakoztatóbb, de az agynak is jót tesz.”

3. Pihenj többet

Az alváshiányt rendszeresen összefüggésbe hozzák a demencia kialakulásával. Egy amerikai kutatás szerint azok, akik rosszul alszanak, kétszer nagyobb eséllyel betegednek meg, mint akik 7-8 órát pihennek éjszakánként.

A londoni University College kutatása szerint

azoknál a középkorúaknál, akik kevesebb mint 6 órát alszanak, 37%-kal nagyobb a későbbi demencia kockázata, mint azoknál, akik legalább 7 órát alszanak.

„A rossz alvás az egyik legnagyobb veszélytényező tényező a kognitív hanyatlás esetében” – mondja Dr. Doran. - „Fontos, hogy jó alvási rutint alakíts ki: csökkentsd a képernyőidőt lefekvés előtt és teremts nyugodt környezetet.”

4. Engedd el a multitaskingot

Dr. Doran szerint a multitasking nem hatékony: „Szeretünk azt hinni, hogy több dolgot egyszerre is elvégezhetünk, de valójában csak megosztjuk az agyunk kapacitását. Ez növeli a stresszt és hosszú távon káros hatással van.”

Egy kutatás szerint a stresszes élethelyzetek akár 4 évvel is „öregíthetik” az agyat.

Dr. Doran szerint a stressz szintjét hatékonyan csökkentheted, ha egyszerre csak egy feladatra koncentrálsz.

„Ez sokkal jobb az agyadnak, és segít jobban kezelni a stresszt” – mondja.

„Mindig online állapotban vagyunk, legyen szó e-mailek ellenőrzéséről vagy a közösségi média böngészéséről. De ha akár csak 10 percre, vagy egy órára offline leszel, az csodákat tesz az agyaddal” - mondja Dr. Doran.

Tipp: Csinálj valami szórakoztatót, ami örömet okoz! Hallgass zenét, sétálj egyet, vagy próbálj ki egy új receptet. Az ilyen tevékenységek fokozzák a kreativitást és csökkentik a stresszt.

5. Figyelj az egészséges testsúlyra

„Az étrend nagy szerepet játszhat az agy egészségében” – állítja Natalie.

Az Alzheimer’s Society szerint

ha 35 és 65 év közötti életkorban hízik el valaki, azzal 30%-kal növelheti a demencia kockázatát,

emellett a túlsúly olyan tényezőkkel is összefügg, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, a társadalmi elszigeteltség és a mozgásszegény életmód.

„Azok, akik sikeresen leadtak felesleges kilókat, arról számoltak be, hogy javult a memóriájuk, jobban tudtak koncentrálni, és a döntéshozási képességeik is fejlődtek” – tette hozzá Natalie.

6. Táplálkozz színesen

Nem csak a fogyás számít. Bizonyos ételek különösen jót tesznek az agy egészségének. Natalie a következőket ajánlja:

- Zöldségek

- Gyümölcsök

- Magvak és diófélék

- Halak

- Egészséges olajok

A kutatások szerint egy marék dió naponta 17%-kal csökkentheti a demencia kockázatát.

Ezen kívül a vörösborban és az étcsokoládéban található flavonoidok akár 28%-kal is javíthatják az esélyeidet a demenciával szemben.

7. Hobbik az agy frissességéért

Dr. Doran szerint a hobbik is segítenek fenntartani az agy frissességét és kiegyensúlyozottságát. „Ne tölts órákat a tévé előtt – kezdj valami hasznosat az időddel” – tanácsolja.

Egy 2018-as tanulmány kimutatta, hogy

napi négy óránál több tévénézés 24%-kal növeli a demencia kockázatát, mivel „passzív tevékenységnek” számít.

A hobbi lehet a festés, a zenetanulás vagy kertészkedés. A tánc például kifejezetten jótékony hatású: egy tanulmány szerint hat hónapnyi társastánc jobban javította az idősebbek állapotát, mint a futópadon való séta.

8. Kevesebb kütyüzés

Az éjszakai telefonozás nem csak az alvást, de a bioritmust is felboríthatja. „A képernyők kék fénye rossz hatással van az alvásra és a cirkadián ritmusra” – mondja Dr. Doran. „Cseréld le a képernyődet egy jó könyvre vagy nyugtató zenére.”

Egy 462 524 ember részvételével készült tanulmány szerint a napi 4 óránál több kütyühazsnálat növeli a vaszkuláris demencia és az Alzheimer-kór kockázatát.

9. Vizsgáltasd ki magad

„Az időskori kognitív hanyatlás az egyik legfélelmetesebb dolog” – mondja Natalie. „Azonban ha rendszeresen ellenőriztetjük magunkat – akár online kognitív tesztekkel, akár a háziorvosunknál –, lehetőségünk van időben felismerni a problémát.”

A korai felismerés lehetőséget ad a hatékony kezelésekre vagy egyszerűen csak megnyugtató, ha tudod, hogy nálad minden rendben van.

Ezekkel az egyszerű lépésekkel nemcsak az agyad egészségét őrizheted meg, de a mindennapjaid is kiegyensúlyozottabbak lesznek.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
Évtizedes rejtély oldódhat meg: két baktérium indíthatja el a szklerózist, ezt a súlyos autoimmun betegséget?
A sclerosis multiplex egyik fő kiváltó oka a bélrendszerben rejtőzhet. A német kutatók felfedezése azért óriási lépés, mert egereken is igazolták, hogy a mikrobák tényleg képesek betegséget okozni.

Megosztom
Link másolása

Úgy tűnik, a nagy rejtély, hogy miért lesz az egyik egypetéjű iker sclerosis multiplexes, a másik meg nem, valószínűleg a bélrendszerben dől el.

Egy friss, és kitűnő kutatás ugyanis név szerint azonosított két baktériumot a betegség megjelenéséhez kapcsolódóan.

A müncheni Ludwig Maximilian Egyetem tudósai egy zseniális trükkel iktatták ki a legzavaróbb tényezőt, a genetikát.

81 olyan egypetéjű ikerpárt vizsgáltak, ahol az egyik testvér SM-beteg volt, a másik pedig teljesen egészséges.

Mivel a DNS-ük megegyezik, a különbséget valami másnak kellett okoznia.

A kutatók a bélflórára gyanakodtak, és igazuk lett: két konkrét törzs, az Eisenbergiella tayi és a Lachnoclostridium sokkal nagyobb számban volt jelen a beteg testvérek szervezetében

– számolt be róla a kutatást vezető intézet közleménye.

Ezzel végre nemcsak egy homályos sejtésünk van arról, hogy a mikrobiomnak „köze lehet” a dologhoz, hanem van két konkrét gyanúsítottunk.

A baktériumokat beültették olyan steril, csíramentes egerekbe, amelyek genetikailag hajlamosak voltak az SM-hez hasonló betegségre.

Az eredmény drámai volt: az állatoknál kiütköztek az idegrendszeri tünetek, amivel a kutatók bizonyították, hogy ezek a mikrobák ténylegesen képesek beindítani a betegséget.

Ez a funkcionális bizonyíték az, ami az egész kutatást áttöréssé teszi, mert a puszta együttállás helyett ok-okozati kapcsolatra utal.

A felfedezés a betegek számára is kézzelfogható reményt jelent.

A jövőben a bélflóra elemzésével talán előre jelezhetővé válik a kockázat, és célzott beavatkozásokkal – speciális diétával, probiotikumokkal vagy akár a káros baktériumokat kiirtó terápiákkal – meg lehetne előzni a betegség kialakulását.

Persze ez nem a holnapi nap csodája, a humán klinikai vizsgálatok még hátravannak, de az irány már egyértelmű.

Az utóbbi időben a tudományos és a hétköznapi figyelem is egyre inkább az idegrendszer és a belső egészség kapcsolatára irányul. Míg egyes cikkek a hasznos bélbaktériumokat támogató étrend fontosságát hangsúlyozzák, addig a laboratóriumokban Dr. Lakatos András és csapata az idegrostok újranövesztésén dolgozik. Eközben a közbeszédet erősen formálják az SM-mel élő ismert emberek, például Christina Applegate személyes vallomásai is, amelyek megmutatják a betegség mindennapi terheit, és felerősítik az igényt az olyan áttörésekre, mint amilyet most a mikrobiom-kutatás ígér.

Via Synergy Munich


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
Súlyos intim fertőzést okozhat a nőknél 3 ártalmatlannak tűnő hétköznapi szokás
A szűk, nem szellőző ruházat, az illatosított intim higiéniai termékek használata és a cukor a leggyakoribb kockázati tényező. Felborítják a hüvely természetes pH-egyensúlyát, növelve a fertőzésekre való hajlamot.

Megosztom
Link másolása

A testünk kényes egyensúlyban lévő, élő ökoszisztéma. Ezt egyre több kutatás támasztja alá, ami az emberi szervezettel foglalkozik a mikrobiomtól a rákkutatásig.

De hiába a jól felépített és általában működő rendszer, amikor a különféle környezeti hatások, vírus- és bakteriális fertőzések folyamatosan "bombázzák" a testünket.

A divattal, az olcsó alapanyagokkal, a műanyag kajával és a modern életmóddal sajnos nap mint nap mi magunk is hadat üzenünk a szervezetünknek, köztük az intim szerveknek is.

Mi a legfőbb gond?

A túl feszes nadrág műszálas fehérneművel, az illatosított intim kozmetikumok használata és a cukorral felturbózott étrend könnyen felboríthatja a hüvelyflórát és az intim testtájak rendjét. Táptalajt biztosíthatnak a legkellemetlenebb fertőzéseknek.

Mert hiába néz ki jól a bőrünkre feszesen tapadó farmer, ha közben odabent egy trópusi üvegházat hoz létre, ami a baktériumoknak maga a Kánaán.

A testednek is megvannak a maga ciklusai, amelyek a hormonokkal közvetlenül befolyásolják a hüvely pH-értékét és a természetes védővonalat jelentő mikroflórát. Ilyen a kamaszkor, a menstruáció, a terhesség vagy a változókor.

Ezekben az időszakokban a szervezet eleve sebezhetőbb, emiatt a külső ártalmak hatása is felerősödik. Vagyis legapróbb hiba is elég lehet a fertőzés kirobbanásához. Ha a panaszok visszatérnek, vagy ezekben az érzékenyebb életszakaszokban jelentkeznek, a legjobb azonnal szakemberhez fordulni.

A poliészter, vagyis gyakorlatilag műanyag alapanyagú fehérnemű megakadályozza a bőr légzését, és meleg, párás környezetet teremt, amiben a kórokozók elszaporodnak.

Ha ezt még egy szűk szabású nadrággal is megfejeljük, a hatás garantált – írta a Femina.hu.

A megoldás nem ördöngösség: a természetes pamut anyagok engedik szellőzni a bőrt, érdemes ezeket hordani a mindennapokban.

Sportoláshoz persze kellhet a technikai anyag, de utána azonnal cseréljünk szárazra, éjszakára pedig a legjobb, ha hagyjuk az intim területet teljesen szabadon.

A hüvely öntisztuló rendszer, ezért nincsen szükséged intim dezodorra, illatosított intim törlőkendőre a tisztán tartásához.

A nemzetközi ajánlások szerint a legjobb a langyos víz, esetleg egy illatmentes, kímélő mosakodó a külső részekre.

További ellenség a sok ultrafeldolgozott élelmiszer a finomított szánhidrátokkal, és a sok cukor.

Ez bizonyítottan növeli a Candida-fertőzések kockázatát.

A gombás hüvelyfertőzések kockázati tényezői között a friss összefoglalók továbbra is kiemelik a gyakori antibiotikum-használatot és a magas vércukorszinttel járó állapotokat. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ szerint a visszatérő vagy nehezen kezelhető esetek hátterében gyakran a rosszul kontrollált cukorbetegség áll. Ez is alátámasztja, miért éri meg a megelőzésben a vércukorszint kordában tartására és a kíméletes higiénés szokásokra fókuszálni, mielőtt komolyabb probléma alakulna ki.


Megosztom
Link másolása


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A hatóságok komoly figyelmeztetést adtak ki a kerti medencékre – hányás, hasmenés vagy akár tüdőgyulladás is lehet a vége
A magyar népegészségügyi hatóság azért adott ki útmutatót, mert a magánmedencék komoly közegészségügyi kockázatot jelentenek. A tévhitek ellenére az erős „klórszag” nem azt jelenti, hogy túl sok a klór. Épp ellenkezőleg: azt jelzi, hogy a klór már nem bírja a harcot a vizelettel és izzadsággal.

Megosztom
Link másolása

A kerti medence addig a gondtalan nyár szimbóluma, amíg a gondatlanul beállított víz egy komplett baktériumtenyészetté nem változik. Egyetlen elrontott klórszintből családi csobbanás helyett hasmenés, bőrkiütés vagy akár tüdőgyulladás lehet.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ útmutatóban figyelmeztetett, hogy a magánmedencék hiányos vízkezelése komoly veszélyforrás.

Most, hogy tudjuk, mi forog kockán, nézzük a tiszta víz három alappillérét, és azt, hogy mit kell tenni, hogy a pancsolás ne egy biológiai fegyverkísérlet legyen.

A láthatatlan ellenségek a vízben ugyanis nem viccelnek!

Az elhanyagolt medence egy valóságos kórokozó-koktél, amiben olyan szereplők úszkálnak, mint a Cryptosporidium, a Giardia vagy a norovírus, amelyek mind csúnya, vizes hasmenést okoznak. De ott van a Pseudomonas baktérium is, ami a szőrtüszőgyulladásért és a fülgyulladásért felel, a Legionella pedig egyenesen a tüdőnket támadhatja.

A legkeményebb ellenfél a Cryptosporidium, aminek a klór sem igazán árt. Michele Hlavsa, az amerikai Járványügyi és Megelőzési Központ szakértője szerint a parazita elképesztően szívós.

Ezért a vízminőség szentháromságát, a szabad klórt, a pH-értéket és a rendszeres mérést véresen komolyan kell venni.

A pH-értéknek 7,0 és 7,8 között kell lennie, mert a klór csak ebben a tartományban tud hatékonyan fertőtleníteni. Ha ez elcsúszik, hiába öntjük bele a vegyszert, nem fog érni semmit. A szabad klór szintjének egy átlagos medencében legalább 1 mg/liternek, egy forróbb vizű pezsgőfürdőben pedig minimum 3 mg/liternek kell lennie.

Ezeket az értékeket naponta legalább kétszer, egy kerti buli alatt pedig akár óránként is ellenőrizni kell. A folyékony reagenssel működő DPD-tesztek sokkal pontosabbak, mint a papírcsíkok.

A klór pedig nem egy varázslat: az E. coli baktériumot egy perc alatt elintézi, de a Giardia parazitának már 45 percre, a korábban említett Cryptosporidiumnak pedig napokra van szüksége – derül ki az amerikai Járványügyi és Megelőzési Központ útmutatójából.

A pezsgőfürdők párája különösen veszélyes lehet, mert a Legionella baktériumot juttathatja a tüdőnkbe. Michele Hlavsa szerint ez a kórokozó és a forró vizes kádak szorosan összetartoznak.

„Ha a legionellára gondolok, a pezsgőfürdők jutnak eszembe. […] Ha legionella van a pezsgőfürdőben, a fúvókák által keltett cseppeket belélegezhetjük.”

A megelőzéshez kőkemény napi és heti rutin kell. Minden fürdőzés előtt kötelező a zuhany, hogy a testünkről lemossuk az izzadságot és a krémeket. A kisgyerekeket óránként ki kell parancsolni a vécére. Hetente egyszer pedig jöhet a nagytakarítás: a falak és az aljzat lesikálása, porszívózás, a szkimmerkosár kiürítése és a szűrő visszamosatása.

Ha a víz zavaros vagy algásodni kezd, az azt jelenti, hogy a kórokozók bulit tartanak. Ilyenkor jöhet egy alapos mechanikai tisztítás és egy átmenetileg megemelt klórszint.

Az erős „klórszag” és a vörös szem sem azt jelenti, hogy túl sok a klór. Épp ellenkezőleg: azt jelzi, hogy a klór már nem bírja a harcot a vizelettel és izzadsággal, és klóraminokká bomlott le. A megoldás a jobb higiénia, friss víz pótlása és egy célzott sokkklórozás.

A magyar szabályozás a közfürdőkre szigorú előírásokat tartalmaz, de a magánmedencéknél az üzemeltetés és a kockázatkezelés az üzemeltető (jellemzően a tulajdonos) felelőssége, ahogy azt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ útmutatója is rögzíti.

Az egész lényege három pontban foglalható össze. Először: mérj és tartsd a célértékeket. Másodszor: végezz rendszeres mechanikai tisztítást és gondoskodj a szűrésről. Harmadszor: tartasd be a higiéniai szabályokat mindenkivel. Ha ezt a három pillért naponta őrizzük, a nyár tényleg a gondtalan csobbanásról fog szólni.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Ezzel az egyszerű tenyérteszttel kiszűrhető egy rejtett kardiológiai probléma
A hüvelykujj-tenyér tesztet sokan az aortaaneurizma szűrésére használják. De a pozitív eredmény még nem egyenlő a betegséggel, a valódi diagnózist csak képalkotó vizsgálatok adják meg.

Megosztom
Link másolása

A hüvelykujj-teszt az új netes őrület, amihez nem kell más, csak a saját kezed.

Ezzel az egyszerű teszttel állítólag gyorsan és könnyen kiszűrhető egy kardiológiai probléma.

Mielőtt azonban bárki rohanna a sürgősségire, érdemes lehűteni a kedélyeket: a kardiológusok szerint a dolog sokkal inkább egy érdekesség – írja a HuffPost.

A pontos diagnózis csak orvosi vizsgálatokkal állapítható meg.

A teszt pofonegyszerű: tartsa magad elé a tenyeredet, majd fektesd rá keresztbe a hüvelykujjadat. Ha a hüvelykujjad hegye túllóg a tenyered szélén, akkor a teszt pozitív.

A jelenség mögött meghúzódó elméletet Dr. Tracy Paeschke preventív kardiológus foglalta össze.

„Ha a hüvelykujj túlnyúlik a tenyér szélén, az ízületi lazaságra vagy nyújthatóságra utal, ami kötőszöveti betegségekkel hozható összefüggésbe.”

Ilyen betegség például a Marfan-szindróma, ami gyengíti az érfalak szerkezetét is.

És itt jön a csavar mielőtt az aggódók világméretű pánikot keltenének.

A teszt ugyanis gyakran nem azt mutatja meg, hogy valakinek már aneurizmája van, hanem azt, hogy esetleg hajlamosabb-e rá a kötőszöveteinek lazasága miatt.

Dr. Marc Bonaca, az Amerikai Szív Szövetség specialistája egyértelművé tette a korlátokat.

„Ne feledjük, hogy ez nem egy diagnosztikai teszt. Azoknak, akiknek pozitív a hüvelykujj-tesztjük, lehet kötőszöveti betegségük, ami aneurizmával járhat, de ez nem jelenti azt, hogy van is aneurizmájuk.”

Vagyis egy csupán jelzés, ami leginkább azoknak lehet fontos, akik egyébként is a kockázati csoportba tartoznak: dohányoznak, magas a vérnyomásuk, vagy a családjukban már előfordult aneurizmás megbetegedés.

A valódi diagnózist orvosi képalkotó eljárásokkal, például ultrahanggal vagy CT-vizsgálattal állítják fel. A pozitív teszt legfeljebb egy okkal több lehet arra, hogy valaki felkeresse a háziorvosát egy alaposabb kivizsgálásért.

Az egész felhajtás egy 2021-es Yale-tanulmányból indult, ami szerint a pozitív teszt ugyan magas valószínűséggel jelezhet rejtett aneurizmát, de a legtöbb érintett betegnél a próba negatív. A kutatás vezetője, Dr. John A. Elefteriades szerint a jelenség legnagyobb értéke, hogy figyelmeztetheti az embereket a kockázatra. Ezt támasztja alá a legfrissebb, 2022-es amerikai kardiológiai irányelv is, amely a diagnózis kulcsának egyértelműen a képalkotó vizsgálatokat (CT, ultrahang) tekinti, a fizikai jeleknek legfeljebb figyelemfelhívó szerepet tulajdonítva.


Megosztom
Link másolása