ÉLETMÓD

A tanárok pokoljárása – három hónapot napköziztem, egy életre elég volt

Ezt a történetet három éve írtam meg. Ma is aktuális. Talán jobban, mint valaha.
Sassy - sassy.hu
2022. október 05.


Megosztom
Link másolása

/jh/

A gyerek felemelte a széket – acél alapzatú, iszonyú súlyú székek vannak a suliban –, és teljes erőből bevágta az osztálytársai közé. A gyerekek megdermedtek, én sokkos állapotban odarohantam. A szék kábé tíz centire landolt az egyik diáktól, ha eltalálja, szerintem ott marad. Tizenegy évesekről van szó.

Az volt az a pillanat, amikor elpattant bennem valami.

Igen, a pedagógiában zöldfülű voltam, a tanári diplomám ellenére húsz év "irodista" lét után úgy gondoltam, elvállalok egy napi négy órás napközit a belváros egyik elismert általános iskolájában. Emellett lesz időm plusz munkákra, meg húsz év gürizés után az életemre. Legalábbis azt hittem. Senki sem értette a döntésemet, még az igazgató se, aki felvett. "Te teljesen meghülyültél?" – kérdezték volt és jelenlegi tanár barátaim. A tantestületben kedves, intelligens, de meglehetősen agyongyötört, a lelkes mosolyomat gyanakvóan felhúzott szemöldökkel konstatáló kollégák fogadtak.

Ötödikeseket kaptam, tíz-tizenegy éveseket, többségében elég jól szituáltakat (jó mobiltelefonok, klassz táskák, sportcipők, tehát pénz láthatóan volt), összesen húszat. A különóráik miatt általában kevesebben maradtak, 13-15 gyerek volt állandóan a kezem alatt. A "mézeshetek" után (akkor sem voltak kisangyalok, de nem viselkedtek szélsőségesen, inkább puhatolóztak, aztán elkönyveltek "kedvesnek"), gyakorlatilag néhány nap alatt mutatták ki a foguk fehérjét. Nem mind. Öten-hatan voltak a keménymag.

Hirtelen azon kaptam magam, hogy amikor belépek a terembe, elszabadul (vagyis már javában tombol) a pokol. Székcsapkodás – csak úgy, neki a földnek, többször, elképesztő robajjal –, verekedés, egymás ütögetése, a táskák, tolltartók, vizeskulacsok padhoz, székhez, vagy a másikhoz vagdosása, "miafaszomozás", a folyosón randalírozás.

MINDENT megpróbáltam, ami csak az eszembe jutott, vagy amit a kollégák tanácsoltak. Szép szóval, szeretettel közeledtem feléjük, egyenként húsz perceket beszélgettem velük, hogy megértsem őket, a családi hátterüket, és kapcsolódni tudjunk egymáshoz. Gondoltam, nehéz nekik, túlterheltek, fáradtak, főleg délután, türelmesnek kell lenni velük. Segítettem nekik a leckében, vittem csokidrazsét, jutalmul, ha minden házit megcsináltak. Illatgyertyát gyújtottunk Advent előtt, filmet néztünk, cetliken megírhatták nekem a kis titkaikat, amelyeket aztán négyszemközt megbeszéltünk.

Amikor lehetett, kivittem őket a közeli játszótérre, tervezgettem, hogy elmegyünk majd karácsonyi vásárba. Mindez a normálisabb gyerekeknél működött (mert természetesen voltak, nem kevesen). A keménymagon viszont úgy futott át minden szeretet és jószándék, mint az őszi szél a tarlón. Ment tovább az üvöltözés, csapkodás, dulakodás, trágárkodás, és persze amikor felelősségre vontam őket, a felháborodott tagadás és hazudozás (akkor is közölték, hogy nincs jogom megbüntetni őket, mert semmit sem csináltak, ha a szemem előtt történt a dolog).

Azt egyébként, hogy mihez "nincs jogom", többet hallottam a szájukból, mint eddigi életemben bárkitől.

Akkor egy nap leültem velük, és nagyon komoly lelkifröccsöt kaptak. Elmondtam, hogy elég volt a díbolásból, a néhány főkolompos tökrevágja a többiek idegeit, nem tudnak leckét írni, sőt az osztályteremben létezni sem, nem beszélve az én idegeimről. Közöltem: vége a jó világnak, innentől nincs játszótér, tanári beírás viszont van, aki meg nagyon túllő a célon, megy az igazgatóhoz.

Másnapig tartott a lelkifröccs hatása. Akkor repült a vasszék. Az elkövető gyereket azonnal levittem az igazgatóhoz, a vezetőséggel meg közöltem, hogy mivel próbaidős vagyok, ha nem tesznek valamit, jövő héten már be se jövök. És ekkor jöttek a kollégák, akik most már ki merték nyitni a szájukat. Megtudtam (persze négyszemközti, suttyomban folytatott beszélgetésekből), hogy:

Az iskola egyik "nehéz" osztályát kaptam ki (több is van), akik miatt eddig négy tanár menekült el a suliból.

Minden szaktanárral meggyűlt a bajuk, sorra hívják be a szülőket, mert az órák állandó fegyelmezéssel telnek, gyakorlatilag képtelenség tanítani őket.

Az alsós délutános tanárukat "idegileg teljesen tönkrevágták, a tanév végén már többet sírt, mint nem" (ezt most szó szerint idéztem egy évtizedek óta a pályán lévő, egyébként a gyerekekért élő-haló tanárnőtől).

Az angoltanáruk akkor mondott fel, amikor az egyik gyerek szülei bejöttek, és megfenyegették.

Akkor taktikát váltottam. Húzd meg-ereszd meg játékra álltam át. Aki normálisan viselkedett, annak továbbra is járt a kedvesség, a segítség. Aki viszont vadállati stílusban nyomta, annak beírtam (nem számított semmit), kiküldtem a teremből egy időre, vagy egyszerűen csak úgy leüvöltöttem a fejét, hogy egy másodpercig legalább leblokkolt. A végeredmény: állítólag még mindig a "kedves" kategóriába soroltak, de tessék-lássék szót fogadtak, a leckét (többnyire csokiért) megcsinálták, szóval végülis kihoztam a dologból, amit lehetett.

A játszótérre egy idő után nem mertem őket kivinni, mert olyan vadul dulakodtak a mászóka-várban, meg lökték egymást a hintán, hogy nem voltam biztos benne, hogy életben tudom tartani őket. És persze bárkinek baja esik, engem vesznek elő. Egyszer az egyik legagresszívabb gyerek összeverekedett egy viszonylag normálisabbal. Másnap az agresszív gyerek még agresszívabb szülei megjelentek a játszótéren, és nekiestek "annak a kis mocsoknak, aki a fiunkat a fején megütötte". Én álltam a gyerek elé, hogy az apuka ne őt üsse le, hanem ha már muszáj, akkor engem.

Volt olyan, vadidegen kisgyerekes anyuka, aki odajött hozzám a játszótéren, és azt mondta: "Először is részvétem, tanárnő. Én még életemben ennyi erőszakos, mocskos szájú gyereket nem láttam. Másodszor: árulja már el, melyik iskola ez, hogy tudjam, hova NE írassam be a gyerekemet." Aztán amikor az osztállyal közöltem, hogy ezek után felejtsék el egy darabig a játszóteret, az egyik hetykén visszaszólt: "Akkor én meg elfelejtem a napközit. Magának lesz kevesebb a fizetése."

Amellett, hogy butaságot mondott, mégis mi vesz rá egy TIZENEGY éves gyereket arra, hogy ilyen mérhetetlen arroganciával, lenézéssel oltson le egy tanárt? Mert nem magától lett ilyen, ezt valahol tanulta.

És akkor még nem beszéltem a kedves édesanyáról, aki tajt részegen állított be a fiáért és annak alsós húgáért, és összefüggéstelenül hadovált nekem, miközben a kislánya kezét rángatta, és ordítozott vele. Az apukáról, aki fogadóórán nekiesett az egyik tanítónőnek, mert egy csomag A4-es fénymásolópapírt a másodikos kisfiával "fel mert cipeltetni" a másodikra. És az egyik diákom anyjáról, aki Messengeren nekem ugrott, hogy azért büntettem meg a fiát, mert roma (nem is tudtam, hogy az, egyébként csak félig az, világos bőrű, világosbarna hajú kisfiú).

Három hónap után azt vettem észre, hogy oktatás, nevelés helyett napi több órát üvöltéssel töltök (utálom felemelni a hangomat, egyszerűen nem természetem), mert folyamatosan próbálom túlordítani a kölköket.

A verbális és a fizikai erőszak állandó részévé vált a napjaimnak (engem fizikailag nem támadtak meg, csak szóban kaptam az ívet), a szülői panaszok, hisztik és a megfékezhetetlen gyerekek testi épségének féltése miatt minden nap gyomorgörccsel mentem be.

Gyakorlatilag semmilyen fegyelmező eszköz nem volt a kezemben, tehetetlen voltam. A rendes gyerekeket nem tudtam megvédeni, hiszen minden erőmet a többi kötötte le, így ők szintén rosszul érezték magukat, rettegtek az agresszív társaiktól, féltek bejárni, és mesélték, hogy kérték már a szüleiket, vigyék el őket ebből az – ismétlem, jó nevű – suliból. Teljesen egyértelmű a következtetés: pont a rendeseket teszi tönkre a rendszer a nevelhetetlen, és a törvény szerint gyakorlatilag kirúghatatlan gyerekek miatt (csak akkor lehet valakit tankötelezettségi kor alatt kirúgni, ha előbb találnak neki egy másik, befogadó iskolát. El lehet képzelni, ilyen előélettel mennyire kapkodnak a sulik ezek után a gyerekek után).

Néha hosszan belenéztem egy-egy kőkemény "játékosnak" a szemébe, és nem láttam mást, csak végtelen hidegséget, gúnyt és megvetést. Mintha nem is gyerekek lennének. Arra gondoltam: úristen, mitől lettetek ti ilyenek? És mi lesz belőletek?

Persze, voltak őszintén gyermeki, rajongó, csillogó tekintetek is. Voltak kicsik, sőt egész nagyok is, akik egymás után öleltek meg, vagy nevettek rám, ha végigmentem a folyosón, vagy délutáni ügyeletben velük maradtam az udvaron. Voltak szép pillanatok, amelyektől felderengett, mitől is (lehetett egykor) ilyen szép ez a pálya. De ez már édeskevés, és a kollégák egyöntetű véleménye szerint az arány az utóbbi 15-20 évben rohamosan romlik a szörny-kölkök javára. MINDEN iskolában, ezt több helyet is megjárt, évtizedes tapasztalattal bíró pedagógusok mondták.

És persze láttam az agyonfáradt, teljesen kiégett, és igen, megfélemlített tanárokat. "Nem merünk szólni, mert a végén úgyis mindenért mi vagyunk a hülyék" – mondták többen is.

Nem tudom, mi tartja őket a pályán. A legtöbbjét egyébként az, hogy már csak pár évük van a nyugdíjig. Fiatalok főként csak alsóban vannak, a többiek már rég elmenekültek. Akik maradtak, tucatszám csomagolták a mikulás-ajándékokat a diákjaiknak, dekorálták az iskolát, táborokat szerveztek, múzeumba, filmvetítésre vitték az osztályokat. Eszméletlen sok szabadidejüket áldozták fel, aminek sehol sincs nyoma. Csak azt tudom mondani: minden tiszteletem az övék. És sajnálom őket, mert ők is emberek. Hol vannak az ő jogaik?

És aki be akar szólni nekik a tanítási szünetek miatt, annak azt üzenem: csak EGY napig csinálják végig azt, amit egy bármilyen tanár ma Magyarországon. Sokan menekülnének vissza sikítva az íróasztal, de még a gyártósor mellé is, ebben biztos vagyok.

Szóval három hónap után, amikor esténként már csak altatóval tudtam elaludni, egész nap hullafáradtan vonszoltam magam, kétnaponta szívritmuszavarom volt, az álmaim pedig rosszabbak voltak, mint egy durva horrorfilm – döntöttem. Kaptam egy jobb ajánlatot (nem közoktatás), és leléptem. Sok-sok tanulsággal, mérhetetlen szomorúsággal, és nem kevés rossz előérzettel a lelkemben.

SZMO

Címkép: Pixabay

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Egy neurológus elárulta, pontosan hány éves korban kellene abbahagyni a sörivást
Úgy tűnik, a sörözős napjaid meg vannak számlálva.

Megosztom
Link másolása

Egy neurológus pontosan megmondta, hány évesen lenne érdemes elhagyni a sörfogyasztást. Az ötletet Dr. Richard Restak amerikai neurológus osztotta meg könyvében, The Complete Guide to Memory: The Science of Strengthening Your Mind (Az emlékezet teljes útmutatója: Az elme megerősítésének tudománya). A könyv célja, hogy feltárja, hogyan működik az emlékezetünk.

Dr. Restak a könyvben kifejti, hogy az alkohol és az emlékezetünk között szoros kapcsolat van, és hogy az idősebb korban történő alkoholfogyasztás nem a legbölcsebb döntés, mivel az alkohol hatással lehet az idegsejtjeinkre.

„Az alkohol egy nagyon, nagyon gyenge neurotoxin – nem tesz jót az idegsejteknek” – írja. Hozzáteszi, hogy 65 éves kortól kevesebb idegsejtünk van, mint előtte.

„Fontos, hogy életünk azon szakaszában tartózkodjunk az alkoholtól, amikor az idegsejtek megőrzése már kulcsfontosságú.”

Bár mítosz, hogy az agy gyors ütemben veszíti el az idegsejteket az életkor előrehaladtával, újabb kutatások szerint életünk során csupán az idegsejtek 2-4%-át veszítjük el. Azonban az agy védelme idős korban továbbra is kiemelten fontos.

Dr. Restak szerint 65 éves kor körül érdemes jelentősen csökkenteni az alkoholfogyasztást, majd 70 éves korra teljesen elhagyni azt.

„Erősen javaslom, hogy ha 65 éves vagy idősebb vagy, teljesen és végleg hagyd ki az alkoholt az életedből” – írja.

Lehet, hogy azt gondolod: „Már úgyis öreg vagyok, mit árthat néhány sör?” Nos, úgy tűnik, elég sokat.

Dr. Restak egyik fő érve az alkohol mellőzése mellett az, hogy az absztinencia csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Ezt az érvet az Alzheimer Társaság adatai is alátámasztják, amelyek szerint azoknál, akik sokat isznak, nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának.

A neurológus emellett kiemelte, hogy az ittas állapotban történő esések kockázata is megnövekszik, ami súlyos sérüléseket, sőt idősebb korban akár halált is okozhat.

Úgy tűnik, minden jó dolognak vége szakad egyszer – még a sörözésnek is.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A tudósok végre megfejtették, hogy mi volt előbb - a tyúk vagy a tojás?
Ezzel a kérdéssel téged is próbára tettek gyerekkorodban? Ha akkor még nem is volt válasz rá, most már van.

Megosztom
Link másolása

Ez az ősi kérdés már évezredek óta foglalkoztatja a gondolkodó emberet, és most úgy néz ki, a genfi egyetem kutatói végre megtalálták rá a választ.

A szakértők szerint a női reproduktív sejtek – azaz a tojások – már jóval azelőtt léteztek, hogy a tyúkok egyáltalán megjelentek volna a Földön.

A kutatók a Chromosphaera perkinsii nevű egysejtű faj elemzéséből jutottak erre a következtetésre. Ez a faj 2017-ben került elő Hawaiin, tengerfenéki üledékekben, és az első nyomai több mint egymilliárd évvel ezelőttre datálhatók – jóval az első állatok megjelenése előtt.

A tudósok megfigyelték, hogy ez az egysejtű faj többsejtű struktúrákat képez, amelyek meglepően hasonlítanak az állati embriókra. Ez arra utal, hogy

azok a genetikai programok, amelyek az embriók fejlődéséért felelősek – vagyis hogy a megtermékenyített petesejt embrióvá alakuljon – már az állati élet megjelenése előtt léteztek.

„A természet tehát már jóval azelőtt birtokolta a tojások 'létrehozásához' szükséges genetikai eszközöket, hogy 'feltalálta volna' a baromfit” – magyarázták a kutatók. Omaya Dudin, a tanulmány egyik szerzője elmondta: „Bár a C. perkinsii egy egysejtű faj, az általa mutatott viselkedés azt mutatja, hogy a többsejtű koordináció és differenciáció folyamatai már jóval az első állatok megjelenése előtt jelen voltak.”

Korábbi kutatások szerint még a kemény héjú tojások – például a tyúkokéi – sem jelentek meg 300 millió évnél korábban.

Marine Olivetta, a tanulmány vezető szerzője hozzátette:

„Lenyűgöző, hogy egy nemrégiben felfedezett faj lehetővé teszi számunkra, hogy több mint egymilliárd évet visszatekintsünk az időben.”

Egy másik, az év elején megjelent tanulmány szerint az a képesség, hogy a tyúkok más madarakhoz képest rendszeresen tojnak tojást, tette őket különösen vonzóvá az emberek számára több ezer évvel ezelőtt. Ez vezetett a háziasításukhoz, és ahhoz, hogy ilyen kiemelt szerepet játszanak az életünkben, mint most.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ez a népszerű nasi akár 20%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát
Eláruljuk, mit egyél, hogy védett legyél!

Megosztom
Link másolása

Naponta egy marék dió vagy mogyoró, esetleg mandula, és máris kisebb az esélyed a demenciára! Friss kutatások szerint azok, akik rendszeresen esznek dióféléket, 17%-kal csökkenthetik a rettegett betegség kockázatát. Ha pedig sózatlan verziót eszed, az előny eléri a 20%-ot is.

Miért ilyen csodás a dió?

A spanyolországi Castilla-La Mancha Egyetem és a portugáliai Porto Egyetem több mint 50 ezer ember szokásait vizsgálta hét éven keresztül. Kiderült, hogy

a napi 30 gramm diót elfogyasztók jelentősen kisebb eséllyel lesznek demenciások.

A kutatók szerint a dió csökkentheti a gyulladást és a koleszterinszintet, ami jót tesz az agynak.

„Egy marék dió naponta komoly védelmet nyújthat” – írták a kutatók a The Sun szerint.

A mediterrán diéta is segíthet

Nem csak a dió a megoldás. A mediterrán diéta – tele zöldségekkel, gyümölcsökkel, olívaolajjal és halakkal – akár 23%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát. A „zöld” mediterrán verzió, amely még több növényi alapú ételt, például diót és zöld teát tartalmaz, szintén lassíthatja az agy öregedését.

Ezeket az ételeket fogyaszd az agyadért!

A Brit Szív Alapítvány szerint az agy egészségéért ezek az ételek a legjobbak:

- Teljes kiőrlésű gabonák

- Zöld leveles zöldségek (spenót, kelkáposzta)

- Diófélék (minden nap!)

- Hal (heti egy adag legalább)

- Olívaolaj (fő zsiradékként)

- Egy kis pohár vörösbor (de csak mértékkel!)

Sőt, a csokirajongóknak is van jó hír:

az étcsokoládé flavonoidjai szintén segíthetnek a demencia kockázatának csökkentésében.

Akár egy marék dió, egy tál saláta vagy egy pohár bor – ezek az apró szokások sokat tehetnek az agyad egészségéért.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Nemcsak fogyaszt a kreatin: kevésbé butul el, aki rendszeresen bejuttatja a szervezetébe
Kisebb mértékű kognitív hanyatlásban lesz része a kreatint fogyasztóknak egy kutatócsoport szerint, és állítólag a nőknek még más területeken is nagyobb mértékben segítség, mint a férfiaknak.

Megosztom
Link másolása

Nem csak gyúrós étrendkiegészítő a kreatin, bár kétségtelen tény, hogy

az izom növekedéséért felelős, annak erejét sokszorozza, növeli az álloképességet, a teljesítményt, és a zsíranyagcserében is javulást hoz.

Kitűnően becsatornázható tehát testépítés vagy fokozott fizikai igénybevétel esetén a táplálkozásba, emellett sorra jelennek meg olyan kutatások, amelyek más oldalról is sokak tányérja mellé kényszerítheti por vagy kapszula formájában.

A Guardian cikke szerint egy

több mint 1000 tanulmány meta-áttekintése, amelyet 2021-ben tettek közzé, azt sugallja, hogy a kreatin számos jótékony hatást fejthet ki a szervezetben a vércukorszint szabályozásától a koleszterinszint és a stroke kockázatának csökkentéséig.

A kreatin a húsban, elsősorban a vörös fajtákban és a halakban természetesen előforduló vegyület. Tartalmaz kreatint a szójabab, a lencse és néhány hüvelyes is, ami a vegánoknak jelenthet alternatívát, azonban ezekben jóval kisebb mértékben figyelhető meg a komponens. Arra figyelni kell, hogy a kreatin bevitel növelése ne a hüvelyesek magasabb fogyasztási arányával legyen egyenlő, mert azzal a bél áteresztőképessége is nő, ami számos megbetegedés melegágya.

"Az agy sok energiát fogyaszt a megfelelő működéshez"

– mondta a lapnak Dr. Jenna Macciochi, a Sussexi Egyetem immunológusa, aki a táplálkozás, a mozgás, az egyénre szabott életmód és az egészség metszéspontjára szakosodott. Tagja egy olyan csapatnak is, amely kreatin-kiegészítőt fejleszt a menopauza utáni nők számára. Elmondta, hogy rengeteg bizonyíték támasztja alá a kreatin kognitív képességekre kifejtett hatását.

Fogyasztása után jobb lesz a fókuszáltság, az éberség, és kevésbé kezd el mentálisan hanyatlani az ember idősebb korára.

Egy februárban közzétett tanulmány például azt sugallja, hogy még az alváshiány ellen is bevethető, és bár további kutatásokra van szükség, antidepresszáns szerű hatást is figyeltek meg bizonyos kísérletek során.

Egy másik, hosszabb távú hasznot még vizsgálnak, mondja Macciochi:

"Neuroprotektív tulajdonságai lehetnek, ami azt jelenti, hogy

segíthet megvédeni az agyat az olyan károsodásoktól, mint például az oxidatív stressz.

Oxidatív stressz akkor zajlik a szervezetben, amikor az szabad gyököket termel. Önmagában ezzel nincs gond, de ha például az alkohol, a cigarettafüst vagy a környezetszennyezés növeli a szervezet által termelt antioxidánsok szintjét, akkor nagy baj lehet.

Az oxidatív stressz az öregedés központi mozgatórugója a kutató szerint, olyan, mint az autónak a rozsdásodás.

Még akkor is felléphet, ha a lehető legnagyobb mértékben vigyáztunk a gépjárműre.

Bár nincs elég bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kreatin képes teljes védelmet nyújtani a neurodegeneratív betegségekkel szemben, mint például az Alzheimer-kór, a kognitív hanyatlásra gyakorolt ​​hatásai ígéretes vizsgálati alapok lehetnek.

Sőt, a nők számára előnyösebb a kreatin fogyasztása, mint a férfiaknak.

"A kreatin rendkívül előnyös a menopauzán áteső nők számára" – mondja Brittany Werner dietetikus, a Working Against Gravity nevű táplálkozási tanácsadó cég igazgatója.

"A nők általában 70-80%-kal kevesebb kreatint raktároznak el, mint a férfiak, és általában kevesebbet fogyasztanak diéták alkalmával.

Ezért nagyon fontos lehet a nők számára, hogy tudatosak legyenek a kreatin fogyasztásban,

különösen a hormonális ingadozások időszakában, beleértve a menstruációt, a terhességet, a szülés utáni időszakot, a perimenopauzát és a menopauzát követő időszakot" - összegezte.

A kreatin a legtöbb ember számára állati eredetű forrásokból hasznosul leginkább - a kisbabák szervezetébe az anyatejjel jut, és ugyan az említett növényekben van valamennyi kreatin, terápiás mennyiség bejuttatására a hüvelyesek néhány kivétellel alkalmatlanok.

A vadhús az egyik legjobb forrás a szakértők szerint,

de a vörös hús és hal, különösen a hering, a lazac és a tonhal, a legtöbb tej és sajtok is kitűnő források. Azért a vegánok számára sem szűnik meg a kreatin fogyasztás lehetősége, nekik azokra a készletekre kell hagyatkozniuk, amelyeket szervezet aminosavakon keresztül képes előállítani. E raktárakat fel lehet tölteni magvakkal, gabonákkal, diófélékkel és hüvelyesekkel. Az extrém alacsony kreatin szint fogyáshoz vagy fáradtsághoz vezethet, de még egy pici hiány is fáradtságot vagy fizikai nehézségeket okozhat.

"Az étrendkiegészítők adagolása egy kicsit nehézkes"

– mondja Macciochi, aki szerint ugyan az edzésteljesítmény szempontjából a napi 3–5 gramm egy igazán jó adag, ha következetesen fogyasztják. Ez már teljesítményjavulást eredményez, de az egyéb egészségügyi hatásokért már napi 10 grammra is szükség lehet. Más tanulmányok szerint pedig 20 grammot is használni kéne, nincs tehát közmegegyezés.

A testépítők szoktak javasolni egy betöltési fázist Macciochi szerint. Ilyenkor a kezdeti szakaszban löketszerűen nagy adagot kapnak a sportolók, majd egy fenntartó szintet követnek később. Ilyenkor a teljesítményelőnyöket nagyon hamar el lehet érni, de erre nem feltétlenül van szüksége a szervezetnek, maximum extrém sportok esetén. Sőt, a nagy dózisok növelhetik az izom vízvisszatartását, ezért csak óvatosan alkalmazandó ez a metódus.

A kutatások szerint a kreatin befolyásolhatja a veseműködést is,

fennáláló vesekárosodás esetén például a túlzott kreatin ronthatja a vese egészségét. Betegség vagy vényköteles gyógyszer szedése esetén tehát kritikusan fontos, hogy az orvossal konzultáljon a fogyasztó.

Néhány rémtörténet összefüggésbe hozza a kreatint a kopaszodással,

egy 2009-es tanulmány szerint a tesztoszteron mellékterméke, a DHT megnövekedett szintje hajhulláshoz vezethet. A tanulmány azonban csak 20 férfit vizsgált, a bejuttatott adag pedig nagyon nagy volt, napi 20 gramm. Úgy tűnik, a 2021-es meta-áttekintés ezt a problémát kizárta a mellékhatások közül.

Egyes tanulmányok azt találták, hogy bélproblémák nagy dózisok esetén előfordulhatnak, de ezek elkerülhetők az ésszerű fogyasztással.

Összefoglalva, a kreatinnak számos jótékony hatása van a szervezetre, azonban

ahhoz, hogy ezt kifejthesse, elengedhetetlen a megfelelő minőségben és intenzitással végzett mozgás.

Fizikai aktivitás nélkül a kreatin jótékony hatása alig hasznosul a kutatók szerint.


Megosztom
Link másolása