GYEREK
A Rovatból

Füstkvarc Magnum és dínómentés – kalandtúra a mélyhűtőben

Jobb-e a mirelit zöldborsó, mint a piaci, lehet-e fogyni jéggel és miért ne fagyasszunk otthon halat.
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. június 21.


Megosztom
Link másolása

Felkerült a táblára a győzedelmes V betű az AKÁCIÓ!!! elejére, minden iskolás megkapta a mutogatni vagy javítani való bizonyítványát, az óvodában maradni kényszerülőket korosztályra való tekintet nélkül összesöpörték egy halomba, izé, csoportba…egyszóval elkezdődött a szünidő.

Az otthoni felügyelet alatti kicsik szülei pedig ilyenkor minden követ megmozgatnak, hogy az extra program nélküli nyári napokra is legyen valami, ami leköti a gyereket. Mondjuk előtérbe helyeznek egy már meglévő háztartási eszközt, amivel érdekes dolgokat lehet csinálni, de aminek használata nem jár az egész lakás felborításával. Amivel nem csak játékot, de utolsó pillanatos ebédet és nasit is lehet csinálni.

Igen, a mélyhűtőről beszélünk.

A mélyhűtő ugyanis az év többi napján is nagyon hasznos, a nyári szünetben azonban szinte fesztivált lehetne köré építeni.

Egészséges fagyicsodák, fogyókúrás Magnumok, szenzoros fejlesztés egy napközis tábor napi árának töredékéből!

Akit a modern mélyhűtés története és a dietetikusok témához kapcsolódó véleménye hidegen hagy, az nyugodtan tekerjen lejjebb a receptekért és gyereklefoglaló ötletekhez, a többieknek meg akkor kezdjük a mesét.

Jéges-jégen, egy messzi-messzi galaxisban…

Igazából azért annyira nem messze, hanem a Labrador-félszigeten kezdődött a halrudacskák és mirelit bogyósok diadalútja. Az 1900-as évek elején arra járt egy Clarence Birdseye nevű, foglalkozását tekintve természettudós-feltaláló-vállalkozó fura figura,

akit már kisgyerekként is erősen foglalkoztatott a tartósítás gondolata, csak tízévesként még nem zöldségfagyasztással, hanem autodidakta módon állatpreparációval foglalatoskodott.

Labradori tartózkodása során , már felnőttként vsizont megfigyelte, hogy az inuitok által fogott halak az extrém gyors hűtésnek köszönhetően sokkal jobban megőrizték eredeti ízüket és állagukat, és ez új irányt adott az életének.

Nem mindegy ugyanis, hogyan fagyasztunk. Otthoni körülmények között legtöbbünk csak lassú fagyasztással tud ilyen módon élelmiszert tartósítani, mely során nagyméretű jégkristályok keletkeznek az élelmiszer szöveteiben.

Ez a folyamat okozza a szerkezeti roncsolódást, és ettől néz ki úgy egy nem gyorsfagyasztott hal kiolvasztás után, mint amit előtte már egy sötét sikátorban jól megdolgoztak.

Az ipari keretek között zajló gyorsfagyasztásnál viszont nincs idő ezeknek a nagyméretű kristályoknak a kialakulására, így szöveti károsodás sem következik be. Ezek a mirelit ételek kiolvasztva szinte pontosan úgy néznek ki, mint fagyasztatlan társaik. Birdseye erre építette birodalmát, amit azóta számtalan más fagyasztott áruval foglalkozó vállalat, köztük a hazánkban köznyelvesült Mirelit is követett. (A Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság MIR kezdőbetűiből és a ‘kiváló’ értelemben használ „elit” szóból állt össze.) Ma pedig a háztartási mélyhűtők szerepe a hűtőszekrényekhez viszonyított méretváltozásukból is látszik. Tárolunk benne zöldséget, halat, félkész tésztákat, húskészítményeket, fagyit, jeget, kenyeret, könnyen avasodó dióféléket, alapleveket…esetenként több minden van a mélyhűtőben, mint a hűtőben.

Egy kisgyerekes család mélyhűtőjében zöldborsó, darált hús vagy valamilyen „dínóhusi” – kaliberű késztermék és fagyi szinte biztos, hogy mindig van. Kényelmesek, gyorsan elkészíthetőek, jól variálhatóak, ÉS a gyerekek holdállástól függetlenül megeszik őket. De mit mondanak ezekről az ételekről a dietetikusok? Tényleg egészségesebb a friss, őstermelőnél vásárolt zöldség vagy gyümölcs, mint a mélyhűtött változat?

Gyorsfagyasztott vs piaci borsó

Az nem kell sokáig magyarázni, hogy egy zöldség vagy gyümölcs tápanyagtartalma a leszedése pillanatától kezdve miért csökken rohamosan. Egy termény gyorsfagyasztása azonban gyakorlatilag konzerválja a frissen szedett állapotot, ezért a legtöbb szempontból jobb minőséget képvisel, mint egy piacon vagy boltban vásárolt változat. Fagyasztás nélkül ugyanis a szállítás és tárolás ideje alatt megdöbbentően gyorsan tűnnek el a vitaminok, arról nem is beszélve, hogy

a nem fagyasztott árut pontosan a biztonságosabb eltarthatóság miatt sokszor éretlen állapotban szedik le, így ezek alapból gyengébb beltartalmi értékekkel bírnak, mint éretten gyorsfagyasztott társaik.

Kutatások kimutatták, hogy a riboflavin, C-vitamin és E-vitamin nagyon jól megmarad a fagyasztás után is. Legtöbb esetben a fagyasztott gyümölcsökben több volt ezekből a vitaminokból, mint a 3-10 napos nem fagyasztott zöldségekben/gyümölcsökben. Egyedül az A vitamin nem bírta a fagyasztást és súlyosan lecsökkent az értéke a fagyasztott termékekben. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által üzemeltetett okostanyer.hu oldal idevágó cikke alapján tehát zöldség és gyümölcs esetén sokszor jobban járunk a mirelit változattal. A zöldborsó ráadásul, mely a főzelékfélék közül talán a legnépszerűbb a gyerekek körében, gyógyászati segédeszközként is remekül működik: a zacskóban lévő apró borsószemek könnyen felveszik a borogatni, hűteni kívánt zúzódások, égési sérülések alakját.

És most, hogy egészségügyi szempontból ilyen szépen megágyaztunk a nyári mélyhűtőzésnek, jöjjenek a receptek és a játék-tippek!

Alakformáló, mindfulness Magnumok

Minden szezonban kitalálnak valami új fogyókúrás megoldást, 2014-ben például a jég-diéta dübörgött. Kitalálója, a New Jersey -beli Dr. Brian Weiner gasztroenterológus fogyókúrája kezdetekor elsőként kedvenc fagyijáról mondott le: lecserélte azt egy alacsonyabb kalóriatartalmú változatra. Azonban amikor utánaszámolt a csomagoláson olvasható adatoknak, úgy találta, hogy a gyártó nem kalkulálta bele a végeredménybe a fagylalt elfogyasztásával járó energiafelhasználást. Ahhoz ugyanis, hogy a szervezetünk felmelegítse a hideg finomságot, energiára van szüksége.

A doki aztán továbbvitte a gondolatot, és nekiállt jéggel fogyózni.

Állítása szerint egy liter jég elfogyasztása 160 kalória elégetésével jár, ami megfelel egy mérföld, vagyis kb. 1,6 km lefutásának.

Ez a mennyiség- mármint a napi 1 liter jég - egyébként szerinte teljesen vállalható, semmilyen kockázattal nem jár. Azt azért kiemelte, hogy edzés után közvetlenül ne együnk jeget, mert a hirtelen hideg leállítja a mozgással előidézett kalóriaégető folyamatokat. Az mindenesetre  tény, hogy a folyadékpótlás nyáron kifejezetten fontos, és néha könnyebben elfogy az ajánlott napi 2-3 liter, ha valami szokatlan formában vagy ízvilágban isszuk/esszük meg azt.

Egy jó minőségű szálas Sencha vagy Earl Grey tea jégkrém formába fagyasztva ráadásul nem csak finom, de szép is tud lenni. Akár egy különleges ásvány: a fekete tea, mint a füstkvarc, a zöld, mint egy dinnyeturmalin külső héja…És el is érkeztünk egy fontos dologhoz.

Egyáltalán nem mindegy, hogy azt mondom: ettem egy adag üres lefagyasztott teát, vagy hogy tízóraira megjutalmaztam magam egy limitált kiadású, organikus Füstkvarc Magnummal.

Ha figyelmet szentelünk az ételnek, azzal magunkat is megtiszteljük.

Aki nem szereti a teát, de szeretne valami különlegeset kipróbálni, az készítsen sült limonádés granitát, azaz jégkását (mennyivel trendibb ugye azt mondani, hogy granita?). A Pa-Dö-Dő által megénekelt sült limonádé Stahl Judit konyhájában grillezett citrom-limonádé néven fut, és nagyjából annyiból áll, hogy 8 kezeletlen citromot félbevágva közepesen erős parázson (vagy grill funkciós sütőben) enyhe puhulásig grillez az ember. Az így kapott, lehűlt citromok levét aztán tovább lehet ízesíteni cukorsziruppal, mézzel kakukkfűvel, de

érdemes időnként visszavezetni az ízlelőbimbóinkat a minimalizmus nyugodt vizeire, és hagyni, hogy egy kevés komponensű ételből vagy italból is kiérezhesse annak sajátos ízeit.

Ahogy egy jó borból se csinál az ember VBK-t, úgy egy természetes ízekkel gazdagon megáldott limonádé is megérdemli, hogy ne cukrozzuk meg.

Bagaméri home office-ban

A legtöbb gyerek egész nyáron csak fagyit enne. Reggelire, második reggelire, tízórai. Édes tölcsérből, csokiszórással, ostyával, kis napernyővel, joghurtba hempergetve- amolyan Rowan Atkinson-féle „különleges csomagolásban”. A bolti vagy cukrászdai változatok azonban nem csak borsos áruk, de sokszor összetevőik miatt sem jelentenek mindennapos megoldást. Meg hát amúgy se egészséges fagyit fagyira halmozva enni.

Szerencsére akinek van mélyhűtője és botmixere vagy turmixgépe, annak már csak türelemre és merész fantáziára van szüksége ahhoz, hogy bármikor előkaphasson valami finomságot a jégről, ami olcsó, egészséges és izgalmas.

Azon túl, hogy ilyenkor pontosan tudjuk, mi kerül a finomságba, fagyikutatóként lehetőségünk van újabb és újabb ízvilágokat kreálni.

Allergiások, ételérzékenyek így biztonságos módon élvezhetik a jegyes finomságokat, legyen az mondjuk egy sűrűre turmixolt, vaníliával megbolodított sárgabarack (igen, semmi más nem kell hozzá! ) vagy egy banán-feketeribizli kombó. Nyugodtan lehet ezeket rétegezni is, akár egyszerű csíkozással, akár márványosra keverve. Aki pedig bírja a kiképzést, az próbálkozhat a már megfagyott krémek csokibundázásával, mandulaforgácsba vagy liofilizált epermorzsába való hempergetésével is, bár gyerekeknél se árt a már említett gasztronómiai egyszerűségre törekedni.

Jégvarázsos hercegnőmentés, jégkorszaki gombfoci

A gyerekeknek egészen kevés is elég a nyári boldogsághoz. A homok, a kavics, a víz órákra le tudja őket kötni - és ehhez nem is kell feltétlenül kimozdulni a lakásból. Ezek a játékok fejlesztik a szenzoros érzékelést, a finommotorikát, könnyen beszerezhetők és tényleg elég egy porszívó meg egy felmosó az eltakarításukhoz.

Egy peremes tálca vagy nagyobb műanyag doboz elég is lehet egy mini terepasztal kialakításához,

ahol jégbe fagyott dínókat vagy hercegnőfigurákat lehet kiszabadítani mindenféle varázslattal: sószórással vagy kézmeleggel, napfénnyel vagy kalapáccsal.

Egy üres tálcán vagy egy viaszosvászon terítőn remekül lehet jégkockával gombfocizni, csak arra figyeljünk, hogy az elkészült jégkockának legalább egy sík felülete legyen, hogy ne guruljon, hanem csússzon a felületen. A gyártásba be lehet vonni a gyerekeket is, lehet szín szerinti csapatokat kreálni (sárga csapat kockáiba sárga színű apróságok gyűjtése (gyöngy, Lego, virág, kavics), vagy tárgytípus alapján verbuválni a focistákat ( Pistike csapata a Lego- s, Pannikáé a gyöngyös).

A Pinterest lapjain további ötleteket találhat az ember mindenféle jeges játékra,  mint például jégkréta készítés vagy a jégkockás nyári bob pálya építés.

A legjobb játék azonban valószínűleg mindig az lesz, amit a gyerek maga talál ki. Úgyhogy töltsük fel a jégkockakészítőket, keverjünk magunknak egy cukormentes limonádét és várjuk, hogy a gép tegye a dolgát.

 


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Falatnyi bikiniben mutatta meg hatalmas babapocakját Szandi lánya
Bogdán Blanka 24 óráig elérhető Instagram-sztoriban osztott meg magáról képeket. A 27 hetes terhes kismama első gyermekét várja, aki az énekesnő, Szandi első unokája lesz.

Megosztom
Link másolása

Megérkezett a kötelező bikinis babapocak-fotó.

Ezúttal Szandi lánya, az Amerikában élő Bogdán Blanka jelentkezett be a műfajban.

A 27 hetes kismama egy falatnyi fekete bikiniben mutatta meg, mekkora a pocija.

Bogdán Blanka egy 24 órán át látható Instagram-sztoriban tette közzé a képet.

Blanka és férje, Ricardo már korábban bejelentette, hogy kislányt várnak.

A nagy távolság ellenére a nagymama-jelölt Szandi is igyekszik minden fontos pillanatnál ott lenni. Az énekesnő áprilisban látogatta meg a lányát, a nagy, videóra is vett tavaszi találkozás pedig jelezte, hogy a családi kötelék simán átíveli az óceánt is. Szandi a lapnak elárulta, mennyire várja már a kicsi érkezését.

„Most már alig várom, hogy a karomban tartsam a kis unokámat” – mondta az énekesnő.

A baba érkezését szeptemberre várják.

Már az is kiderült, hogy a kislányt Hazelnek fogják hívni.

Az egész babaprojekt hivatalosan március 8-án, a nemzetközi nőnapon robbant be a köztudatba, amikor Blanka egy tökéletesen megkomponált tengerparti videóval tudatta a világgal a nagy hírt. A felvételen férjével együtt mutatták meg a friss ultrahangképet.

A mostani bikinis fotók egy tudatosan és a nyilvánosság előtt építkező családi történet legújabb állomását jelentik, ami egy villámgyorsan elmélyülő szerelemmel indult. Blanka és brazil származású férje, Ricardo a megismerkedésük után fél évvel már az eljegyzésnél tartottak, amit egy titkos vegasi esküvő követett, most pedig már a közös gyermekük érkezésére készülnek a napfényes Amerikában.


Megosztom
Link másolása

GYEREK
A Rovatból
„Ne legyen felismerhető” – Kátai-Németh Vilmos 5 pontban szabta meg, hogyan írjon a sajtó a bántalmazott gyerekekről
Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Facebookon tett közzé útmutatót a sajtó számára. A posztban a traumaérzékeny kommunikáció alapelveit részletezi a gyerekeket érintő ügyekben.

Megosztom
Link másolása

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Facebook-oldalán tett közzé egy öt pontból álló útmutatót arról, hogyan kellene a tartalomgyártóknak és a sajtó képviselőinek a gyerekeket érintő érzékeny témákról, például az elszenvedett traumákról kommunikálniuk.

A miniszter az első pontban a tartalomgyártó motivációinak tisztázását kéri a bántalmazással, traumával kapcsolatban. „Tisztázd magadban, hogy miért foglalkozol az üggyel!

A traumaszenzitivitás alapja, hogy nem használod ki és fel a másikat; a célod nem lehet önös érdek.

Lehet, hogy az adott témáról éppen sokan és sokat beszélnek, de ez ne befolyásolja azt, hogy te milyen traumaszenzitív szempontokat gondolsz át, mielőtt elkészítesz egy anyagot.”

A traumaérzékeny látásmód abban is megjelenik, ha a rendszerszintű problémákra is felhívod a figyelmet.

A második pont a „traumalencsén” keresztüli szemléletet hangsúlyozza, amely szerint egyszerre kell figyelni az érintett sérülékenységére és megmutatni az erőforrásait.

A harmadik pont a szavak erejére hívja fel a figyelmet. A poszt szerint kerülni kell azokat a kifejezéseket, amelyek az érintettet stigmatizálják, vagy úgy tüntetik fel a bántalmazást, mintha ő is közrejátszott volna benne.

„Ne használj megbélyegző, obszcén, durva vagy trágár megfogalmazást, akkor sem, ha tudod, hogy az figyelemfelhívó, és ezáltal akár több emberhez eljuthat a tartalom!”

A negyedik pont a „do no harm” alapelvet részletezi, mely szerint

„az érintett / áldozat / túlélő jólléte alapvető fontosságú. Nem okozhatsz neki kárt.”

Kátai-Németh arra is kitér, hogy a közönségben is lehetnek hasonló traumát átélt emberek. Ezért javasolja a trigger warning használatát, a segítő szervezetek elérhetőségeinek megadását, és a tartalom fokozatos felépítését.

Joga van ahhoz, hogy ne érje bántás, visszaélés vagy kihasználás.

Az ötödik, befejező pont a tartalomgyártást folyamatként kezeli. „Az áldozat magánéletének védelme fontos alapelv, amelynek jóval szélesebb a tartalma annál, mint hogy ne legyen felismerhető.

Az érintett / áldozat / túlélő jogainak védelme nem csupán annyit jelent, hogy a nevét nem hozod nyilvánosságra, és az arcát eltakarod.

Joga van ahhoz, hogy megfelelő és teljes körű tájékoztatást kapjon. Joga van ahhoz, hogy elmondhassa a véleményét, és az számítson is. Ezt a folyamat egészében tartsd szem előtt” – zárul a miniszter útmutatója.

A bejegyzés időzítése nem véletlen, május 31-én, vagyis május utolsó vasárnapján éppen a gyereknapot ünnepeljük.

Kátai-Németh Vilmos május 12-én, parlamenti bizottsági meghallgatásán átfogó reformokat és egy önálló gyermekvédelmi ombudsman intézményét ígérte. A mostani útmutatót azután tette közzé, hogy múlt csütörtökön a rendőrség nagyszabású akciót tartott a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató telephelyein, ahol öt embert gyanúsítottként hallgattak ki és egyet őrizetbe vettek. Az esetet követően a miniszter személyesen egyeztetett az intézmény vezetőivel a rendszer átvilágításának szükségességéről.

<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Ftisza.budapest.09oevk%2Fposts%2Fpfbid02adWDCUbaBaDpRQRcGWgPPuUr4WLkrsBm759W89wHTQuhkg8asBsBXLh4LPSoXpUil&show_text=true&width=500" width="500" height="565" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
A kulcsos gyerekek még tudták, amit a maiak már nem - és ennek felnőttként fizetik meg az árát
A 60-70-es évek kulcsos gyerekeinek önállósága olyan készségeket fejlesztett, mint a problémamegoldás és az önszabályozás. A mai gyerekkorból hiányzó tapasztalatok a felnőtt életben ütnek vissza.

Megosztom
Link másolása

A kulcs ott lógott a nyakukban – nemcsak a lakásajtóhoz, hanem a saját életükhöz is. Míg a hetvenes években a „majd megoldod” a mindennapok alapja volt, ma a szülői chatcsoportban már azelőtt megszerveződik a mentőakció, hogy a gyerek egyáltalán észrevenné, hogy otthon maradt a tornacucc.

A nagy kérdés, ami most már tudományos kutatások tucatjait is foglalkoztatja, hogy ezzel a nonstop készenléttel nem csinálunk-e magunknak egy sokkal nagyobb bajt, mint egy otthon felejtett uzsonna.

A helyzet ugyanis az, hogy miközben a városok veszélyesebbek, a forgalom nagyobb, és a hírek is zörnyűbbek lettek, valami más is megváltozott – írta a témát körbejáró cikkében a Dívány.hu is. A gyerekkori unalomra, erre a régen teljesen természetes állapotra ma már ott a digitális „pótlék”, a konfliktusokra pedig ott a szülő, aki egy telefonhívás után már rohan is igazságot tenni a homokozóban. És miközben a szándék a legjobb – védeni, óvni, segíteni –, a tudomány egyre hangosabban jelzi, hogy a túltolt gondoskodásnak ára van.

És itt jön a lényeg, a friss tudományos csavar. Egy idén megjelent, nagyszabású metaelemzés kimutatta, hogy a gyerek minden lépését kontrolláló, túlvédő nevelés és a serdülőkori szorongásos, depressziós tünetek között kicsi, de statisztikailag kőkeményen kimutatható kapcsolat van. A kutatók persze óvatosak: ez nem jelenti azt, hogy a túlféltés egyenesen depressziót okoz, de a minta gyanúsan következetes, több kultúrában is.

A hétköznapok nyelvére fordítva ez azt jelenti, hogy ha egy gyerek ritkán kap esélyt arra, hogy maga másszon ki a slamasztikából, akkor nehezebben épül fel benne az az alapélmény, hogy „képes rá”.

Ezt támasztja alá egy korábbi, szintén a témába vágó áttekintés is, amely a meleg, támogató szülői jelenlétet élesen elválasztja a túlkontrolláló viselkedéstől. Az üzenet az, hogy a kettő nem ugyanaz. Attól, hogy nem oldod meg a gyerek helyett a vitát a barátjával, még nem vagy rossz szülő. Sőt. A kutatások szerint éppen

az apró, mindennapi súrlódások – „most nem sikerült”, „ma nem én nyertem” – tanítják meg a gyereket a legfontosabb leckére: az önszabályozásra.

Arra, hogy képes megnyugodni, újratervezni és higgadtan segítséget kérni, ahelyett, hogy minden frusztrációnál azonnal a felnőtt mentőövért kapkodna.

És hogy mit lehet tenni? A válasz meglepően egyszerű: vissza kell engedni a játékba a vállalható kockázatot. A kutatók ma már nem a veszély szinonimájaként, hanem a fejlődés motorjaként tekintenek a kockázatosabb szabadtéri játékokra.

Felmászni arra a fára, ügyetlenkedni a társas kapcsolatokban, beverni a térdet, és közben megtanulni, hol a határ

– ezek mind-mind olyan tapasztalatok, amikkel a gyerekek többet nyernek, mint amennyit egy horzsolással veszítenek.

A lényeg az egyensúlyon van, azon, hogy a teljes burok helyett egy biztonságos, de kihívásokat is rejtő „gyakorlóterepet” biztosítsunk. Az életkornak megfelelő, apró önállósági lépések – egy egyedül teljesített út a boltba, egy önállóan megoldott konfliktus – építik azt a belső tartást, amire a kulcsos gyerek generációjának talán több jutott, nekünk pedig tudatosan kell visszaadnunk a gyerekeinknek.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
„Szinte tabu volt kutatni” – a tudósok elképesztő dolgokat állítanak a magzatokról
Dr. Joel Frohlich idegtudós szerint a tudat kutatása sokáig a filozófusok területe volt, de a modern technológia áttörést hozott. Az új módszerekkel már a magzatoknál is képesek kimutatni a mintázatfelismerést, ami a munkamemória egyik alapköve.

Megosztom
Link másolása

Hogy mikortól beszélhetünk egy ember esetében tudatról, tudatosságról, sokáig vita tárgya volt. Sőt. Tiltott zóna a neurológusoknak, ahogy azt Dr. Joel Frohlich idegtudós is elmondta. „Meglepően kevés kutatás folyt arról, hogy mikor kezdődik a tudat. A tudat sokáig a filozófusok hatáskörébe tartozott. Az idegtudományban szinte tabu volt kutatni, talán az utóbbi 10-20 évig” – nyilatkozta a BBC Science Focusnak.

De mostanra a technológia eljutott odáig, hogy már nem egyetlen, megfoghatatlan jelet keresnek, hanem egy egész jelzés-csomagot. A kutatók ezt „klaszter-alapú” megközelítésnek hívják, ami annyit tesz, hogy több apró jel – agyi aktivitás, ingerekre adott válasz, a figyelem jelei – együttes megléte alapján vonnak le következtetéseket. Frohlich szerint ugyanis egyetlen jelben nem lehet vakon megbízni, de ha több is egyszerre jelenik meg, az már elég gyanús.

„Ha a mini-jelek konvergenciáját látjuk, az elég jó mutatója annak, hogy a tudat éppen kialakulóban van.”

 

A leginkább elgondolkodtató az egészben, hogy a tudatosság egyes jelei már a méhen belül is kimutathatók. Az egyik ilyen jel a mintázatok felismerése. Képzeld el, hogy hallasz egy sorozatot: Bip-bip-bip-BÍP. Ezt ismételgetik, majd hirtelen jön egy Bip-bip-bip-bip. Ha feltűnik a változás, akkor a munkamemóriád működik, ami a tudat egyik jele. Nos, német kutatók ezt a hatást kimutatták a terhesség késői szakaszában lévő magzatoknál is.

Egy másik kísérletben pedig arcra emlékeztető fénypontokat vetítettek a terhes anyák hasára, és a magzatok a fejükkel, sőt, a szemükkel is követték a fényeket. Bár Frohlich szerint vita tárgya, hogy a magzat mit lát valójában. „Senki sem ért igazán egyet abban, hogy a magzat valami olyasmit lát-e, ami egy arcra hasonlít, vagy inkább csak egy fénypacát.”

És mielőtt bárki újranyitná az abortuszról szóló vitákat, a kutatók gyorsan lehűtötték a kedélyeket. Ezek a jelek ugyanis leginkább a harmadik trimeszterre jellemzőek, ami bőven a legális terhességmegszakítás időhatárán túl van.

Frohlich szerint az agy biológiai kapuja, a talamusz és az agykéreg közötti kapcsolat csak a 24-26. hét környékén épül ki.

„Addig nem igazán beszélhetünk valószínűsíthető tudatról – legalábbis abban a formában, ahogy mi ismerjük; tele a külvilágból érkező érzetekkel” – tette hozzá. Az újszülötteknél megfigyelt, nyugalmi állapotért felelős agyi hálózat (az úgynevezett alapértelmezett hálózati mód) is legfeljebb kezdetleges formában van jelen.

Az utóbbi időszakban egyébként is a méhen belüli folyamatok kerültek a fókuszba. A „korai tanulás” gondolatát például olyan könnyen emészthető kutatások erősítették, mint az, amelyik kimutatta, hogy az anya étrendje befolyásolja a gyerek későbbi ízlését, így akár már a méhen belül meg lehet szerettetni vele a zöldségeket. Egy másik tanulmány szerint pedig a klasszikus zene bizonyítottan nyugtatóan hat a magzatokra. Ezek a hírek mind azt jelzik, hogy a magzat egy aktív, a környezetére reagáló lény, ami tökéletesen előkészítette a terepet a mostani, a tudat korai jeleiről szóló tudományos vitának.

Via Sciencefocus


Megosztom
Link másolása