GYEREK
A Rovatból

Cukormentes kismamák – túlélési tippek a terhességi diabéteszhez egy háromszorosan érintett anyukától

Mi kell ahhoz, hogy átvészeld és hosszú távon akár az előnyödre fordítsd a terhességi diabétesszel járó nehézségeket? Ugyanaz, ami az anyasághoz: kitartás, fegyelem és önismeret.
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. április 25.


Megosztom
Link másolása

Édesem, van egy kis gond

Sok várandós anyuka rettegett vizsgálata az OGTT, a terhesség 24-28. hetében elvégzett terheléses vércukor teszt, melynek során reggel, éhgyomorra vesznek vért, utána kell meginni a 75 gramm gyógyszertári glükózt egy pohár vízben elkeverve, majd 60 és 120 perc múlva is vesznek vért.

Akit időben informáltak (vagy utánaolvasott), az biztos, hogy visz magával a gejl löttyhöz citromot - jó esetben otthonról frissen facsartat, vagy a kevésbé felkészültek (amilyen én is voltam az első terhességnél) egészben viszik a gyümölcsöt, hogy aztán rohangálhassanak a felbosszantott nővérkék egy késért. Amúgy a citrommal megsegített ital is förtelmes, ez a glükóz mennyiség több mint 3 púpozott evőkanál cukornak felel meg, csak még van hozzá egy kis rossz értelembe vett szőlőcukros mellékíze is. (Kedves apukák, egyszer próbáljátok ki ti is, csak úgy, szolidaritásból. Nektek sem árt, ha időben kiderül, hogy valami nincs rendben a cukrotokkal.)

Gyengébb gyomrú anyukáknak nem is mindig sikerül elsőre a vizsgálat, van, hogy kapásból visszajön a limonádé, van, hogy csak egy óra múlva, de akárhogy is, ha így alakul, a tesztet meg kell ismételni.

Ha a vizsgálat során az éhomi vércukor 5,6 mmol/l vagy e feletti és/vagy a 120 perces érték 7,8 mmol/l vagy magasabb, akkor fennáll a terhességi cukorbetegség és a kismama beutalót kap a diabetológiára.

A cukorbetegség a terhességhez társuló egyik leggyakoribb kóros állapot, mely kezelés nélkül anyára és magzatra egyaránt veszélyes.

A kismamánál előfordulhat magas vérnyomás, kialakulhat méhlepény elégtelenség, megnőhet a koraszülés kockázata.

A baba nagyobb születési súllyal jöhet a világra, felléphet máj-, lép-, valamint szívmegnagyobbodás, a születést követően jelentősen lecsökken a csecsemő vércukor szintje (hipoglikémia), mivel a vércukor utánpótlás megszűnik, de az újszülött inzulintermelése továbbra is magas marad. Ennek következtében agyi és légzési elégtelenség is előfordulhat.

A terhességi diabétesz tehát nem játék, ha diagnosztizálták nálunk, saját magunk és a gyermekünk érdekében is be kell tartanunk a kezeléshez szükséges szabályokat, melynek első lépcsője az életmódváltás: a megfelelő diéta és testmozgás.

Amennyiben ez nem biztosítja a kívánt vércukor értékeket, gyors hatású inzulin adása szükséges a főétkezések előtt napi 1-3 alkalommal. Nálam például mindhárom terhességben szükség volt egy idő után inzulinra is, így egy idő után

az egész napom az adott időben történő mérés, szúrás, szénhidrát-tartalom számolás, ez alapján ételkészítés, evés, mérés, testmozgás körkörös ismétlésében telt,

a második és harmadik terhességem alatt ráadásul már egy vagy két „kintlévő” gyerekre is figyelnem és vigyáznom kellett.

(Sajnos) nem csak rajtad múlik

Családi legenda nálunk, hogy anyukám hogyan tömte magába egymás után a Mikulás-csokikat, amikor terhes volt velem. Nála még nem állapítottak meg GDM-et, nem volt se cukorbeteg, se túlsúlyos, a TF-re járt, úgyhogy feltehetően eleget mozgott, a 21 évével még idősnek se mondhatjuk, tehát nála

a klasszikus rizikófaktorok közül egyik sem állt fenn.

Én viszont két nagyapától is örököltem a kettes típusú cukorbetegségre való hajlamot, így hiába voltam én is az első terhességemkor csak 56 kilós és 26 éves, hiába sokat mozogtam sokat, étkeztem egészségesen előtte is, mégis magas értékeket produkáltam még azután is, hogy nagyon szigorú, dietetikus és diabetológus által összeállított étrendet követtem és a testmozgást is ehhez igazítottam. Egyes kutatók ma már úgy látják, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a helyes diéta és a megfelelő testmozgás mindenki számára egyformán jó és kielégítő ebben a betegségben. Sajnos nagyon sokat számít a genetika, így vannak, akiknek a hasnyálmirigy, vannak, akiknek pedig az izmaik és a májuk okozza az inzulinérzékenységet, és ezáltal a terhességi diabéteszt. Ettől függetlenül minden érintettnek az étkezés átalakítása a legelső lépés.

Kedves étkezési naplóm!

A frissen diagnosztizált diabéteszes kismamának ma Magyarországon két dolgot szoktak a kezébe nyomni az orvosok: egy vércukormérőt és egy étkezési naplót vagy mintaétrendet.

Ha kicsit modernebbek, akkor honlapokat ajánlanak, vagy konkrét dietetikust.

De ha ez az első ilyen terhessége a kedves anyukának, akkor bizony ezek után még hosszú hetek, de lehet, hogy hónapok fognak úgy eltelni, hogy az ajánlott ételt szépen kiméri, elkészíti, időben megeszi, ehhez képest időben mozog, és az értékei mégsem javulnak.

Ugyanis nem vagyunk egyformák, így ami az egyik anyukának megfelelő, az a másiknak már nem biztos, hogy működő diéta lesz. Azért nagyon fontos az étkezések és a vércukor pontos naplózása, hogy lássuk ezeket az egyéni mintákat.

Nekem például a minden dietetikus által ajánlott natúr zabkása az első alkalomtól kezdve az egekbe repítette a vércukromat (mondjuk a második terhességem végén már a fejes saláta is), viszont a magas kakaótartalmú, nem édesítős étcsokoládé egész sokáig jó volt.

A harmadik terhességnél már ismertem annyira a rendszert és magamat, hogy sokkal hamarabb elkezdtem magamnak mérni a vércukromat, és figyelni, épp mi viszi fel, és mi az, ami még nem tiltólistás. Szerencsére 2020-ban már számtalan alternatív alapanyagból volt lehetőségem válogatni akár neten, akár a helyi boltban, így nem kellett egysíkúan étkeznem akkor se, amikor már csak inzulinnal sikerült kordában tartani a cukromat.

Ekkor került a látóterembe

az almarost, melynek nem csak a szénhidrát, de a kalóriatartalma is alacsony és megfelelő arányban keverve mondjuk őrült diófélékkel remekül helyettesíthetjük vele a palacsinták, sütemények tésztájához szükséges lisztet.

Emellett nagyon jó a terhesség alatt sokszor előforduló székrekedés ellen is, hiszen elősegíti a normál bélműködést, annak megfelelő ritmusát (persze csak megfelelő folyadékbevitel mellett!). Ezen kívül jótékonyan hat a zsír- és szénhidrát-anyagcsere folyamataira is, és hamar jóllakottság-érzést. Ráadásul meglepően olcsó.

Hasonlóan hasznos alapanyagnak bizonyult a földimandula liszt, ami kicsit drágábba az almarostnál, de ugyanolyan jól használható sütemények, pékáruk tésztájába keverve. A kókuszreszelék, a mák, a nyers vagy pörkölt kakaóbab töret is sokszor kerül nálam energiagolyó vagy pitealap formájában a tányérra. Egyébként ez az élethelyzet arra is jó volt, hogy rájöjjek,

mennyire nem a cukortól van íze egy-egy süteménynek. Hogy egy jól megválasztott fűszerkombináció, egy zamatos gyümölcs, de akár csak egy kezeletlen citrom reszelt héja is felül tudja írni a megszokott édes ízt, ezáltal új távlatokat tud nyitni az ember gasztonómiai palettáján.

Ezek mellett az alacsony szénhidráttartalmú szezonális zöldségek- karalábé, sörretek, kígyó-és betevő uborka, salátacukkini, zöldbab- voltak a legjobb barátaim. Ahogy azt egy korábbi cikkben írtuk, a zöldségek már azzal is segítenek alacsonyan tartani a vércukorszintet, ha előre vesszük őket az adott étkezésen belül, mivel a rostok bevonják a beleket, ezzel pedig lassítják a további ételek felszívódását.

Ha pedig nem vagyunk konyhatündérek- vagy épp nincs időnk hosszasan főzőcskézni- ma már számtalan alacsony glikémiás indexű tésztát vehetünk a boltokban. Lencse, csicseriborsó, zöldborsó, köles…és még a színük is üdítő. Ezekhez pedig csak egy kis szósz vagy egy gyors pesto kell, és kész is a GDM-kompatilis ebéd vagy vacsora.

Egyik kedvencem a keresztségben az
Arábiai Barbie” nevet kapó tésztasaláta volt.

Csicseriborsó kocka tésztát főztem, felkockáztam hozzá egy nyers céklát (meg is lehet főzni vagy sütni, csak akkor máshogy kell számolni a szénhidráttartalmát!), összekevertem egy púpos kanál mascarpone-t egy kis őrölt római és sima köménnyel, facsartam rá citromlevet, sóztam és megdobtam az egészet indokolatlan mennyiségű friss petrezselyem. A végeredmény egy arabos beütésű, élénk Barbie-rózsaszín étel lett, ami egyszerre izgalmas, finom és egészséges és GDM-barát.

Mindenki nyugodjon le a...és kapcsolja le időben a lámpát

Utólag egyébként úgy látom, hogy nálam sokkal jobban felvitte a vércukrot egy stresszesen elfogyasztott GDM-kompatibilis étel, mint egy nyugodt körülmények között megevett sima kocka csoki. Nemrég voltam kontrollon, amihez éhgyomorra kellett bevezetnem (utálom és rettegek a vezetéstől, de három gyerek mellett vidéken nem kérdés, hogy néha kocsiba kell ülnöm), a reggeli csúcsban (a nemlétező vezetői önbizalmamból minden egyes másik autós látványa gyököt von), a laborhoz (mondjuk legalább magától a vérvételtől sose féltem, csak az undorító glükózlimonádé túlságosan jól ismert íze okozott előre is stresszes perceket). A tesztet végül nem sikerült elvégezni, mert majdnem 10-es éhgyomri cukrot produkáltam (az egészséges felső határérték 6,1), viszont a sima laborhoz levették a vért meg vizeletet, és azok alapján a három havi cukorátlagom rendben volt. Ha a terhességeim alatt is szólt volna valaki, hogy a sima hétköznapi stressz ennyire megdobja a vércukromat, talán többet meditálok és kevesebbet parázok adott értékeken.

Ezt az összefüggést egyébként más cukorbetegeknél is megfigyelték már, úgyhogy innen is üzenem a kismamákat kezelő diabetológusoknak, hogy ugyanolyan hévvel hívják fel a figyelmet a stressz káros hatására, mint a finomított szénhidrátokéra.

A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanis inzulinrezisztencia megjelenését és csökkent glükóz toleranciát eredményezhet.

Ezért (is) érdemes az érintett kismamáknak a személyiségükhöz és életmódjukhoz passzoló stresszoldó technikákat alkalmazni, legyen az jóga, meditáció, vagy az étkezésin kívül egy érzelmi napló vezetése is.

Egy másik, nem csak terhes nőknek ajánlott vércukorszint csökkentő lehetőség az esti fények szabályozása.

Egy kutatás szerint azok a terhes nők, akik az elalvás előtti órákban nagyobb fényerőnek voltak kitéve (értsd túl sok és túl erős fényű lámpa égett, vagy elalvásig nézték a TV-t, a számítógépet vagy a telefonjukat), azoknál nagyobb valószínűséggel fordult elő gesztációs diabétesz.

Ezért (is) érdemes az esti órákban időben kikapcsolni a gépeket, és időt adni a szemünknek a szervezetünknek arra, hogy lecsendesedhessen és a pihentető alváshoz szükséges hormonokat elő tudja állítani.

Hátrányból előny

Végtelenül nagy szívás ez az egész, főleg, ha nem csak egyszer, hanem többször is át kell küzdened magad rajta.

Viszont annyi mindent tanul belőle az ember a szénhidrát számítástól a megfelelő pulzusszámon végzett testmozgáson át az egészséges konyhatechnológiai eljárásokig, hogy hosszú távon tulajdonképpen még jól is járunk vele.

Mi nem csak akkor kezdünk bele egy személyre szabott és fenntartható egészséges életmód kialakításába, amikor már érezhető panaszaink vannak. Ezt a tudást mások talán egy élet alatt se szerzik meg, vagy háziorvostól specialistáig, természetgyógyásztól személyi edzőig járják a szakembereket, hogy valaki végre megmondja nekik a pontos megoldást.

A GDM egy kőkemény önismereti tanfolyam, ami egyébként jól megágyaz a szülőséghez, hiszen rendszert, fegyelmezettséget és folyamatos odafigyelést igényel.

Nem utolsó sorban hamar kiderül a környezetünkben lévőkről, hogy kire mennyire lehet (majd később is) számítani. Ki jegyzi és érti meg, hogy tényleg egy egészen kicsi cukrot, mézet vagy juharszirupot se ehetsz és ki az, akinek ha százszor is elmondtad már, ő akkor is a legnagyobb jószándékkal tolja eléd a maga készítette sütit azzal a szöveggel, hogy „De a Te kedvedért nem raktam rá porcukrot, és a tésztában is csak barna cukor van!”.

A figyelmes emberek pedig megkérdezik, mit hozhatnak neked a piacról vagy közös programot úgy alakítják, hogy te a megszabott időben, nyugodt körülmények között tudd elfogyasztani a 25 grammos uzsonnádat.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Falatnyi bikiniben mutatta meg hatalmas babapocakját Szandi lánya
Bogdán Blanka 24 óráig elérhető Instagram-sztoriban osztott meg magáról képeket. A 27 hetes terhes kismama első gyermekét várja, aki az énekesnő, Szandi első unokája lesz.

Megosztom
Link másolása

Megérkezett a kötelező bikinis babapocak-fotó.

Ezúttal Szandi lánya, az Amerikában élő Bogdán Blanka jelentkezett be a műfajban.

A 27 hetes kismama egy falatnyi fekete bikiniben mutatta meg, mekkora a pocija.

Bogdán Blanka egy 24 órán át látható Instagram-sztoriban tette közzé a képet.

Blanka és férje, Ricardo már korábban bejelentette, hogy kislányt várnak.

A nagy távolság ellenére a nagymama-jelölt Szandi is igyekszik minden fontos pillanatnál ott lenni. Az énekesnő áprilisban látogatta meg a lányát, a nagy, videóra is vett tavaszi találkozás pedig jelezte, hogy a családi kötelék simán átíveli az óceánt is. Szandi a lapnak elárulta, mennyire várja már a kicsi érkezését.

„Most már alig várom, hogy a karomban tartsam a kis unokámat” – mondta az énekesnő.

A baba érkezését szeptemberre várják.

Már az is kiderült, hogy a kislányt Hazelnek fogják hívni.

Az egész babaprojekt hivatalosan március 8-án, a nemzetközi nőnapon robbant be a köztudatba, amikor Blanka egy tökéletesen megkomponált tengerparti videóval tudatta a világgal a nagy hírt. A felvételen férjével együtt mutatták meg a friss ultrahangképet.

A mostani bikinis fotók egy tudatosan és a nyilvánosság előtt építkező családi történet legújabb állomását jelentik, ami egy villámgyorsan elmélyülő szerelemmel indult. Blanka és brazil származású férje, Ricardo a megismerkedésük után fél évvel már az eljegyzésnél tartottak, amit egy titkos vegasi esküvő követett, most pedig már a közös gyermekük érkezésére készülnek a napfényes Amerikában.


Megosztom
Link másolása

GYEREK
A Rovatból
„Ne legyen felismerhető” – Kátai-Németh Vilmos 5 pontban szabta meg, hogyan írjon a sajtó a bántalmazott gyerekekről
Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Facebookon tett közzé útmutatót a sajtó számára. A posztban a traumaérzékeny kommunikáció alapelveit részletezi a gyerekeket érintő ügyekben.

Megosztom
Link másolása

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Facebook-oldalán tett közzé egy öt pontból álló útmutatót arról, hogyan kellene a tartalomgyártóknak és a sajtó képviselőinek a gyerekeket érintő érzékeny témákról, például az elszenvedett traumákról kommunikálniuk.

A miniszter az első pontban a tartalomgyártó motivációinak tisztázását kéri a bántalmazással, traumával kapcsolatban. „Tisztázd magadban, hogy miért foglalkozol az üggyel!

A traumaszenzitivitás alapja, hogy nem használod ki és fel a másikat; a célod nem lehet önös érdek.

Lehet, hogy az adott témáról éppen sokan és sokat beszélnek, de ez ne befolyásolja azt, hogy te milyen traumaszenzitív szempontokat gondolsz át, mielőtt elkészítesz egy anyagot.”

A traumaérzékeny látásmód abban is megjelenik, ha a rendszerszintű problémákra is felhívod a figyelmet.

A második pont a „traumalencsén” keresztüli szemléletet hangsúlyozza, amely szerint egyszerre kell figyelni az érintett sérülékenységére és megmutatni az erőforrásait.

A harmadik pont a szavak erejére hívja fel a figyelmet. A poszt szerint kerülni kell azokat a kifejezéseket, amelyek az érintettet stigmatizálják, vagy úgy tüntetik fel a bántalmazást, mintha ő is közrejátszott volna benne.

„Ne használj megbélyegző, obszcén, durva vagy trágár megfogalmazást, akkor sem, ha tudod, hogy az figyelemfelhívó, és ezáltal akár több emberhez eljuthat a tartalom!”

A negyedik pont a „do no harm” alapelvet részletezi, mely szerint

„az érintett / áldozat / túlélő jólléte alapvető fontosságú. Nem okozhatsz neki kárt.”

Kátai-Németh arra is kitér, hogy a közönségben is lehetnek hasonló traumát átélt emberek. Ezért javasolja a trigger warning használatát, a segítő szervezetek elérhetőségeinek megadását, és a tartalom fokozatos felépítését.

Joga van ahhoz, hogy ne érje bántás, visszaélés vagy kihasználás.

Az ötödik, befejező pont a tartalomgyártást folyamatként kezeli. „Az áldozat magánéletének védelme fontos alapelv, amelynek jóval szélesebb a tartalma annál, mint hogy ne legyen felismerhető.

Az érintett / áldozat / túlélő jogainak védelme nem csupán annyit jelent, hogy a nevét nem hozod nyilvánosságra, és az arcát eltakarod.

Joga van ahhoz, hogy megfelelő és teljes körű tájékoztatást kapjon. Joga van ahhoz, hogy elmondhassa a véleményét, és az számítson is. Ezt a folyamat egészében tartsd szem előtt” – zárul a miniszter útmutatója.

A bejegyzés időzítése nem véletlen, május 31-én, vagyis május utolsó vasárnapján éppen a gyereknapot ünnepeljük.

Kátai-Németh Vilmos május 12-én, parlamenti bizottsági meghallgatásán átfogó reformokat és egy önálló gyermekvédelmi ombudsman intézményét ígérte. A mostani útmutatót azután tette közzé, hogy múlt csütörtökön a rendőrség nagyszabású akciót tartott a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató telephelyein, ahol öt embert gyanúsítottként hallgattak ki és egyet őrizetbe vettek. Az esetet követően a miniszter személyesen egyeztetett az intézmény vezetőivel a rendszer átvilágításának szükségességéről.

<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Ftisza.budapest.09oevk%2Fposts%2Fpfbid02adWDCUbaBaDpRQRcGWgPPuUr4WLkrsBm759W89wHTQuhkg8asBsBXLh4LPSoXpUil&show_text=true&width=500" width="500" height="565" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
A kulcsos gyerekek még tudták, amit a maiak már nem - és ennek felnőttként fizetik meg az árát
A 60-70-es évek kulcsos gyerekeinek önállósága olyan készségeket fejlesztett, mint a problémamegoldás és az önszabályozás. A mai gyerekkorból hiányzó tapasztalatok a felnőtt életben ütnek vissza.

Megosztom
Link másolása

A kulcs ott lógott a nyakukban – nemcsak a lakásajtóhoz, hanem a saját életükhöz is. Míg a hetvenes években a „majd megoldod” a mindennapok alapja volt, ma a szülői chatcsoportban már azelőtt megszerveződik a mentőakció, hogy a gyerek egyáltalán észrevenné, hogy otthon maradt a tornacucc.

A nagy kérdés, ami most már tudományos kutatások tucatjait is foglalkoztatja, hogy ezzel a nonstop készenléttel nem csinálunk-e magunknak egy sokkal nagyobb bajt, mint egy otthon felejtett uzsonna.

A helyzet ugyanis az, hogy miközben a városok veszélyesebbek, a forgalom nagyobb, és a hírek is zörnyűbbek lettek, valami más is megváltozott – írta a témát körbejáró cikkében a Dívány.hu is. A gyerekkori unalomra, erre a régen teljesen természetes állapotra ma már ott a digitális „pótlék”, a konfliktusokra pedig ott a szülő, aki egy telefonhívás után már rohan is igazságot tenni a homokozóban. És miközben a szándék a legjobb – védeni, óvni, segíteni –, a tudomány egyre hangosabban jelzi, hogy a túltolt gondoskodásnak ára van.

És itt jön a lényeg, a friss tudományos csavar. Egy idén megjelent, nagyszabású metaelemzés kimutatta, hogy a gyerek minden lépését kontrolláló, túlvédő nevelés és a serdülőkori szorongásos, depressziós tünetek között kicsi, de statisztikailag kőkeményen kimutatható kapcsolat van. A kutatók persze óvatosak: ez nem jelenti azt, hogy a túlféltés egyenesen depressziót okoz, de a minta gyanúsan következetes, több kultúrában is.

A hétköznapok nyelvére fordítva ez azt jelenti, hogy ha egy gyerek ritkán kap esélyt arra, hogy maga másszon ki a slamasztikából, akkor nehezebben épül fel benne az az alapélmény, hogy „képes rá”.

Ezt támasztja alá egy korábbi, szintén a témába vágó áttekintés is, amely a meleg, támogató szülői jelenlétet élesen elválasztja a túlkontrolláló viselkedéstől. Az üzenet az, hogy a kettő nem ugyanaz. Attól, hogy nem oldod meg a gyerek helyett a vitát a barátjával, még nem vagy rossz szülő. Sőt. A kutatások szerint éppen

az apró, mindennapi súrlódások – „most nem sikerült”, „ma nem én nyertem” – tanítják meg a gyereket a legfontosabb leckére: az önszabályozásra.

Arra, hogy képes megnyugodni, újratervezni és higgadtan segítséget kérni, ahelyett, hogy minden frusztrációnál azonnal a felnőtt mentőövért kapkodna.

És hogy mit lehet tenni? A válasz meglepően egyszerű: vissza kell engedni a játékba a vállalható kockázatot. A kutatók ma már nem a veszély szinonimájaként, hanem a fejlődés motorjaként tekintenek a kockázatosabb szabadtéri játékokra.

Felmászni arra a fára, ügyetlenkedni a társas kapcsolatokban, beverni a térdet, és közben megtanulni, hol a határ

– ezek mind-mind olyan tapasztalatok, amikkel a gyerekek többet nyernek, mint amennyit egy horzsolással veszítenek.

A lényeg az egyensúlyon van, azon, hogy a teljes burok helyett egy biztonságos, de kihívásokat is rejtő „gyakorlóterepet” biztosítsunk. Az életkornak megfelelő, apró önállósági lépések – egy egyedül teljesített út a boltba, egy önállóan megoldott konfliktus – építik azt a belső tartást, amire a kulcsos gyerek generációjának talán több jutott, nekünk pedig tudatosan kell visszaadnunk a gyerekeinknek.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
„Szinte tabu volt kutatni” – a tudósok elképesztő dolgokat állítanak a magzatokról
Dr. Joel Frohlich idegtudós szerint a tudat kutatása sokáig a filozófusok területe volt, de a modern technológia áttörést hozott. Az új módszerekkel már a magzatoknál is képesek kimutatni a mintázatfelismerést, ami a munkamemória egyik alapköve.

Megosztom
Link másolása

Hogy mikortól beszélhetünk egy ember esetében tudatról, tudatosságról, sokáig vita tárgya volt. Sőt. Tiltott zóna a neurológusoknak, ahogy azt Dr. Joel Frohlich idegtudós is elmondta. „Meglepően kevés kutatás folyt arról, hogy mikor kezdődik a tudat. A tudat sokáig a filozófusok hatáskörébe tartozott. Az idegtudományban szinte tabu volt kutatni, talán az utóbbi 10-20 évig” – nyilatkozta a BBC Science Focusnak.

De mostanra a technológia eljutott odáig, hogy már nem egyetlen, megfoghatatlan jelet keresnek, hanem egy egész jelzés-csomagot. A kutatók ezt „klaszter-alapú” megközelítésnek hívják, ami annyit tesz, hogy több apró jel – agyi aktivitás, ingerekre adott válasz, a figyelem jelei – együttes megléte alapján vonnak le következtetéseket. Frohlich szerint ugyanis egyetlen jelben nem lehet vakon megbízni, de ha több is egyszerre jelenik meg, az már elég gyanús.

„Ha a mini-jelek konvergenciáját látjuk, az elég jó mutatója annak, hogy a tudat éppen kialakulóban van.”

 

A leginkább elgondolkodtató az egészben, hogy a tudatosság egyes jelei már a méhen belül is kimutathatók. Az egyik ilyen jel a mintázatok felismerése. Képzeld el, hogy hallasz egy sorozatot: Bip-bip-bip-BÍP. Ezt ismételgetik, majd hirtelen jön egy Bip-bip-bip-bip. Ha feltűnik a változás, akkor a munkamemóriád működik, ami a tudat egyik jele. Nos, német kutatók ezt a hatást kimutatták a terhesség késői szakaszában lévő magzatoknál is.

Egy másik kísérletben pedig arcra emlékeztető fénypontokat vetítettek a terhes anyák hasára, és a magzatok a fejükkel, sőt, a szemükkel is követték a fényeket. Bár Frohlich szerint vita tárgya, hogy a magzat mit lát valójában. „Senki sem ért igazán egyet abban, hogy a magzat valami olyasmit lát-e, ami egy arcra hasonlít, vagy inkább csak egy fénypacát.”

És mielőtt bárki újranyitná az abortuszról szóló vitákat, a kutatók gyorsan lehűtötték a kedélyeket. Ezek a jelek ugyanis leginkább a harmadik trimeszterre jellemzőek, ami bőven a legális terhességmegszakítás időhatárán túl van.

Frohlich szerint az agy biológiai kapuja, a talamusz és az agykéreg közötti kapcsolat csak a 24-26. hét környékén épül ki.

„Addig nem igazán beszélhetünk valószínűsíthető tudatról – legalábbis abban a formában, ahogy mi ismerjük; tele a külvilágból érkező érzetekkel” – tette hozzá. Az újszülötteknél megfigyelt, nyugalmi állapotért felelős agyi hálózat (az úgynevezett alapértelmezett hálózati mód) is legfeljebb kezdetleges formában van jelen.

Az utóbbi időszakban egyébként is a méhen belüli folyamatok kerültek a fókuszba. A „korai tanulás” gondolatát például olyan könnyen emészthető kutatások erősítették, mint az, amelyik kimutatta, hogy az anya étrendje befolyásolja a gyerek későbbi ízlését, így akár már a méhen belül meg lehet szerettetni vele a zöldségeket. Egy másik tanulmány szerint pedig a klasszikus zene bizonyítottan nyugtatóan hat a magzatokra. Ezek a hírek mind azt jelzik, hogy a magzat egy aktív, a környezetére reagáló lény, ami tökéletesen előkészítette a terepet a mostani, a tudat korai jeleiről szóló tudományos vitának.

Via Sciencefocus


Megosztom
Link másolása