GYEREK

A tudósok figyelemre méltó módszert találtak arra, hogyan szerettessük meg a gyerekekkel a zöldségeket

A kísérletben részt vevő kicsik háromévesen sokkal kevesebb fintorral reagáltak a répa illatára. Még a kelkáposztát is jobban fogadták.

Fehér Adél, Fotó: Magnific.com - sassy.hu
2026. május 19.

Lehet, hogy a végtelen harc a brokkolival, a csendes zokogás a spenótfőzelék felett és a padlóra hajított sárgarépakarikák drámája már a születés előtt eldőlt. Egy friss, bár kis mintán végzett brit kutatás legalábbis azt sugallja, hogy

a zöldségek iránti vonzalom nem az etetőszékben, hanem már a méhben elkezdődhet, ami egészen új megvilágításba helyezi a „mit kíván a kismama” klasszikus kérdését.

A Durham és az Aston Egyetem kutatói arra jutottak, hogy azok a gyerekek, akik magzati korban az anyjuk étrendjén keresztül már „találkoztak” bizonyos zöldségek íz- és szaganyagaival, háromévesen sokkal kevésbé produkáltak negatív reakciókat, amikor ugyanazokkal az illatokkal szembesültek – írja a ScienceAlert.

A dolog lényege, hogy a terhesség utolsó harmadában, nagyjából a 28. héttől a magzat már képes érzékelni az anya által elfogyasztott ételek íz- és szagkomponenseit a magzatvízen keresztül.

A kutatók pedig arra voltak kíváncsiak, hogy ez a korai „kóstoló” hagy-e maga után bármilyen nyomot évekkel később.

Na de hogy is nézett ez ki a gyakorlatban? A kísérletben a várandós anyáknak a terhesség 32. és 36. hetében nagy dózisú répa- vagy kelkáposztaport tartalmazó kapszulát adtak. Évekkel később, amikor a gyerekek már háromévesek lettek, a kutatók 12 gyereket vizsgáltak meg újra. Vattapálcikára cseppentett répa- és kelkáposzta-kivonat szagát kellett megszagolniuk, a reakcióikat pedig videóra vették, majd „síró arc” (negatív) és „boldog arc” (pozitív) kategóriákba sorolták. Az eredmény elég egyértelmű volt:

a gyerekek kevesebb negatív arckifejezést mutattak annál a zöldségnél, amellyel már a méhben is „ismerkedtek”.

A keserűbb kelkáposzta összességében több fintort váltott ki, de a korai expozíció még ezt is képes volt enyhíteni.

„Azt látjuk az idő múlásával, hogy a gyerekek még mindig kedvezőbben fogadják azokat a zöldségeket, amelyeknek a méhben ki voltak téve” – mondta Nadja Reissland, a Durham Egyetem pszichológusa. Hozzátette:

„Ebből arra következtethetünk, hogy a terhesség késői szakaszában egy adott íznek való kitettség hosszan tartó íz- vagy szagmemóriát eredményezhet a gyerekekben, ami potenciálisan az ételpreferenciáikat is formálhatja évekkel a születés után.”

A kutatók szerint fontos észben tartani, hogy az ízpreferenciákat és az étkezési szokásokat a genetikai, környezeti és kulturális tényezők bonyolult összjátéka alakítja. Mégis,

a felfedezés újabb érv lehet amellett, hogy a várandós nők tudatosan figyeljenek a változatos, egészséges étrendre.

Jacqueline Blissett, az Aston Egyetem pszichológusa szerint „ezek az eredmények további támogatást nyújtanak a prenatális expozíció alkalmazásához, hogy javítsuk a gyerekek elfogadását a gyakran elutasított zöldségekkel szemben”. Ha a jövőbeni, nagyobb vizsgálatok is megerősítik az eredményeket, a zöldségháború talán már nem is a konyhában, hanem a várandósgondozásban dőlhet el.

Via ScienceAlert

Kapcsolódó

Sosem késő elkezdeni: ez a diéta akár 25%-kal is csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát!

Szóval ha eddig még nem vetted rá magad, hogy átválts egy agybarát étrendre, most már tényleg nincs kifogás. Az agyad – és a jövőbeli éned – meg fogja köszönni.

Népszerű

Ajánljuk

SZÍNES

Itt a Lidl nagy újítása: ezekben a boltokban már nem kell sorban állnod

A Lidl június 4-től három üzletében vezette be a „Scan & Go” funkciót, amellyel a vásárlók maguk szkennelhetik a termékeket. Az újítás a Lidl Plus applikáción keresztül érhető el, az első használatért 5% kedvezmény jár.

Címlapról ajánljuk

GYEREK

Falatnyi bikiniben mutatta meg hatalmas babapocakját Szandi lánya

Bogdán Blanka 24 óráig elérhető Instagram-sztoriban osztott meg magáról képeket. A 27 hetes terhes kismama első gyermekét várja, aki az énekesnő, Szandi első unokája lesz.

Szabó Anikó, Fotó: Instagram - sassy.hu
2026. június 07.

Megérkezett a kötelező bikinis babapocak-fotó.

Ezúttal Szandi lánya, az Amerikában élő Bogdán Blanka jelentkezett be a műfajban.

A 27 hetes kismama egy falatnyi fekete bikiniben mutatta meg, mekkora a pocija.

Bogdán Blanka egy 24 órán át látható Instagram-sztoriban tette közzé a képet.

Blanka és férje, Ricardo már korábban bejelentette, hogy kislányt várnak.

A nagy távolság ellenére a nagymama-jelölt Szandi is igyekszik minden fontos pillanatnál ott lenni. Az énekesnő áprilisban látogatta meg a lányát, a nagy, videóra is vett tavaszi találkozás pedig jelezte, hogy a családi kötelék simán átíveli az óceánt is. Szandi a lapnak elárulta, mennyire várja már a kicsi érkezését.

„Most már alig várom, hogy a karomban tartsam a kis unokámat” – mondta az énekesnő.

A baba érkezését szeptemberre várják.

Már az is kiderült, hogy a kislányt Hazelnek fogják hívni.

Az egész babaprojekt hivatalosan március 8-án, a nemzetközi nőnapon robbant be a köztudatba, amikor Blanka egy tökéletesen megkomponált tengerparti videóval tudatta a világgal a nagy hírt. A felvételen férjével együtt mutatták meg a friss ultrahangképet.

A mostani bikinis fotók egy tudatosan és a nyilvánosság előtt építkező családi történet legújabb állomását jelentik, ami egy villámgyorsan elmélyülő szerelemmel indult. Blanka és brazil származású férje, Ricardo a megismerkedésük után fél évvel már az eljegyzésnél tartottak, amit egy titkos vegasi esküvő követett, most pedig már a közös gyermekük érkezésére készülnek a napfényes Amerikában.

Kapcsolódó

Rózsaszín babaváróval üzent Szandi Amerikából: Hazelnek hívják majd az első unokáját

Az énekesnő családja nagy örömmel készül az első unoka érkezésére, akit lánya, Bogdán Blanka az Egyesült Államokban hoz világra. Szandi tündéri fotókat osztott meg Instagramján a babaváró buliról.

Ajánljuk

GYEREK

„Ne legyen felismerhető” – Kátai-Németh Vilmos 5 pontban szabta meg, hogyan írjon a sajtó a bántalmazott gyerekekről

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Facebookon tett közzé útmutatót a sajtó számára. A posztban a traumaérzékeny kommunikáció alapelveit részletezi a gyerekeket érintő ügyekben.

Szabó Anikó, Fotó: ILLUSZTRÁCIÓ /Pexels - sassy.hu
2026. május 31.

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Facebook-oldalán tett közzé egy öt pontból álló útmutatót arról, hogyan kellene a tartalomgyártóknak és a sajtó képviselőinek a gyerekeket érintő érzékeny témákról, például az elszenvedett traumákról kommunikálniuk.

A miniszter az első pontban a tartalomgyártó motivációinak tisztázását kéri a bántalmazással, traumával kapcsolatban. „Tisztázd magadban, hogy miért foglalkozol az üggyel!

A traumaszenzitivitás alapja, hogy nem használod ki és fel a másikat; a célod nem lehet önös érdek.

Lehet, hogy az adott témáról éppen sokan és sokat beszélnek, de ez ne befolyásolja azt, hogy te milyen traumaszenzitív szempontokat gondolsz át, mielőtt elkészítesz egy anyagot.”

A traumaérzékeny látásmód abban is megjelenik, ha a rendszerszintű problémákra is felhívod a figyelmet.

A második pont a „traumalencsén” keresztüli szemléletet hangsúlyozza, amely szerint egyszerre kell figyelni az érintett sérülékenységére és megmutatni az erőforrásait.

A harmadik pont a szavak erejére hívja fel a figyelmet. A poszt szerint kerülni kell azokat a kifejezéseket, amelyek az érintettet stigmatizálják, vagy úgy tüntetik fel a bántalmazást, mintha ő is közrejátszott volna benne.

„Ne használj megbélyegző, obszcén, durva vagy trágár megfogalmazást, akkor sem, ha tudod, hogy az figyelemfelhívó, és ezáltal akár több emberhez eljuthat a tartalom!”

A negyedik pont a „do no harm” alapelvet részletezi, mely szerint

„az érintett / áldozat / túlélő jólléte alapvető fontosságú. Nem okozhatsz neki kárt.”

Kátai-Németh arra is kitér, hogy a közönségben is lehetnek hasonló traumát átélt emberek. Ezért javasolja a trigger warning használatát, a segítő szervezetek elérhetőségeinek megadását, és a tartalom fokozatos felépítését.

Joga van ahhoz, hogy ne érje bántás, visszaélés vagy kihasználás.

Az ötödik, befejező pont a tartalomgyártást folyamatként kezeli. „Az áldozat magánéletének védelme fontos alapelv, amelynek jóval szélesebb a tartalma annál, mint hogy ne legyen felismerhető.

Az érintett / áldozat / túlélő jogainak védelme nem csupán annyit jelent, hogy a nevét nem hozod nyilvánosságra, és az arcát eltakarod.

Joga van ahhoz, hogy megfelelő és teljes körű tájékoztatást kapjon. Joga van ahhoz, hogy elmondhassa a véleményét, és az számítson is. Ezt a folyamat egészében tartsd szem előtt” – zárul a miniszter útmutatója.

A bejegyzés időzítése nem véletlen, május 31-én, vagyis május utolsó vasárnapján éppen a gyereknapot ünnepeljük.

Kátai-Németh Vilmos május 12-én, parlamenti bizottsági meghallgatásán átfogó reformokat és egy önálló gyermekvédelmi ombudsman intézményét ígérte. A mostani útmutatót azután tette közzé, hogy múlt csütörtökön a rendőrség nagyszabású akciót tartott a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató telephelyein, ahol öt embert gyanúsítottként hallgattak ki és egyet őrizetbe vettek. Az esetet követően a miniszter személyesen egyeztetett az intézmény vezetőivel a rendszer átvilágításának szükségességéről.

Kapcsolódó

Sokkoló adatok miatt emelné vissza Lannert Judit 18-évre a tankötelezettséget Magyarországon

Lannert Judit leendő oktatási miniszter a parlamenti meghallgatásán jelezte, megfontolják a korhatár 18 évre emelését. Egy kutatás szerint a 2012-es csökkentés óta nálunk nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya az OECD-ben.

Ajánljuk

GYEREK

A kulcsos gyerekek még tudták, amit a maiak már nem - és ennek felnőttként fizetik meg az árát

A 60-70-es évek kulcsos gyerekeinek önállósága olyan készségeket fejlesztett, mint a problémamegoldás és az önszabályozás. A mai gyerekkorból hiányzó tapasztalatok a felnőtt életben ütnek vissza.

Fehér Adél, Fotó: Fortepan / Sándor Dávid - sassy.hu
2026. június 02.

A kulcs ott lógott a nyakukban – nemcsak a lakásajtóhoz, hanem a saját életükhöz is. Míg a hetvenes években a „majd megoldod” a mindennapok alapja volt, ma a szülői chatcsoportban már azelőtt megszerveződik a mentőakció, hogy a gyerek egyáltalán észrevenné, hogy otthon maradt a tornacucc.

A nagy kérdés, ami most már tudományos kutatások tucatjait is foglalkoztatja, hogy ezzel a nonstop készenléttel nem csinálunk-e magunknak egy sokkal nagyobb bajt, mint egy otthon felejtett uzsonna.

A helyzet ugyanis az, hogy miközben a városok veszélyesebbek, a forgalom nagyobb, és a hírek is zörnyűbbek lettek, valami más is megváltozott – írta a témát körbejáró cikkében a Dívány.hu is. A gyerekkori unalomra, erre a régen teljesen természetes állapotra ma már ott a digitális „pótlék”, a konfliktusokra pedig ott a szülő, aki egy telefonhívás után már rohan is igazságot tenni a homokozóban. És miközben a szándék a legjobb – védeni, óvni, segíteni –, a tudomány egyre hangosabban jelzi, hogy a túltolt gondoskodásnak ára van.

És itt jön a lényeg, a friss tudományos csavar. Egy idén megjelent, nagyszabású metaelemzés kimutatta, hogy a gyerek minden lépését kontrolláló, túlvédő nevelés és a serdülőkori szorongásos, depressziós tünetek között kicsi, de statisztikailag kőkeményen kimutatható kapcsolat van. A kutatók persze óvatosak: ez nem jelenti azt, hogy a túlféltés egyenesen depressziót okoz, de a minta gyanúsan következetes, több kultúrában is.

A hétköznapok nyelvére fordítva ez azt jelenti, hogy ha egy gyerek ritkán kap esélyt arra, hogy maga másszon ki a slamasztikából, akkor nehezebben épül fel benne az az alapélmény, hogy „képes rá”.

Ezt támasztja alá egy korábbi, szintén a témába vágó áttekintés is, amely a meleg, támogató szülői jelenlétet élesen elválasztja a túlkontrolláló viselkedéstől. Az üzenet az, hogy a kettő nem ugyanaz. Attól, hogy nem oldod meg a gyerek helyett a vitát a barátjával, még nem vagy rossz szülő. Sőt. A kutatások szerint éppen

az apró, mindennapi súrlódások – „most nem sikerült”, „ma nem én nyertem” – tanítják meg a gyereket a legfontosabb leckére: az önszabályozásra.

Arra, hogy képes megnyugodni, újratervezni és higgadtan segítséget kérni, ahelyett, hogy minden frusztrációnál azonnal a felnőtt mentőövért kapkodna.

És hogy mit lehet tenni? A válasz meglepően egyszerű: vissza kell engedni a játékba a vállalható kockázatot. A kutatók ma már nem a veszély szinonimájaként, hanem a fejlődés motorjaként tekintenek a kockázatosabb szabadtéri játékokra.

Felmászni arra a fára, ügyetlenkedni a társas kapcsolatokban, beverni a térdet, és közben megtanulni, hol a határ

– ezek mind-mind olyan tapasztalatok, amikkel a gyerekek többet nyernek, mint amennyit egy horzsolással veszítenek.

A lényeg az egyensúlyon van, azon, hogy a teljes burok helyett egy biztonságos, de kihívásokat is rejtő „gyakorlóterepet” biztosítsunk. Az életkornak megfelelő, apró önállósági lépések – egy egyedül teljesített út a boltba, egy önállóan megoldott konfliktus – építik azt a belső tartást, amire a kulcsos gyerek generációjának talán több jutott, nekünk pedig tudatosan kell visszaadnunk a gyerekeinknek.

Kapcsolódó

Áttörés jöhet a depresszió és a szorongás kezelésében? Meglepő dolgot mutattak ki a varázsgombáról

Egyetlen adag varázsgomba-hatóanyag is átírhatja az agy szerkezetét – legalábbis egy friss kutatás szerint.

Ajánljuk

GYEREK

Ritkán látott 7 éves kisfiáról posztolt Földes Eszter – sorai mindent elárulnak a válás utáni időszakról

Földes Eszter fotóval és személyes vallomással köszöntötte 7 éves fiát, Álmost. A bejegyzése azt sejteti, hogy a kisfia egyfajta érzelmi támaszt jelent számára.

Szabó Anikó, Fotó: Youtube - sassy.hu
2026. június 06.

„Boldog gyereknapot annak a kisfiúnak, aki megtanított rá, hogyan lehet egyetlen öleléssel helyretenni egy nehéz napot... Szeretlek, Álmos” – posztolta Földes Eszter gyereknap alkalmából.

Ezzel letudta a következő időszakra a kisfiáról való posztolást a közösségi médiában.

A színésznő ugyanis szigorúan veszi a magánélet védelmét, és 7 éves Álmosról több mint fél éve nem tett ki fotót. A képen a fia látható a Margitszigeti központi virágágyásnál, ami mellett éppen egy gólya sétál.

Látszik, hogy Álmos az elmúlt hónapokban rengeteget változott, igazi nagyfiú lett.

A KÉPET ERRE A LINKRE KATTINTVA LÁTHATOD.

Földes Eszter számára az anyaság egyfajta önterápiáról is szól.

„A gyerekkori traumák, bizonytalan kötődési minták programozták sokáig, hogy milyen élethelyzeteket teremtettem magamnak” – mondta egy interjúban Földes Eszter.

Korábban nyíltan beszélt arról, hogy a saját gyerekkora egyáltalán nem volt felhőtlen, és ez a tapasztalat sokáig rányomta a bélyegét a döntéseire. A fia születése ébresztette rá, hogy tudatosan kell szakítania a hozott mintákkal, és egy teljesen másfajta, biztonságos közeget akar teremteni. Ahogy fogalmazott:

„Más a kapcsolatom a fiammal, mint amit én otthonról hoztam.”

A mostani idilli poszt egy kifejezetten viharos időszak után érkezett. Februárban jelentették be, hogy tíz év után elválnak Lovasi Andrással. Bár a közleményük a békés szétválásról és a közös gyereknevelésről szólt, Földes nem rejtette véka alá, hogy a szakítás pokolian megviselte.

Egyik posztjában csak ennyit írt: „Bevallom, voltam már jobban…”

A csendet végül Lovasi András is megtörte, aki elismerte, hogy a mögöttük álló időszak számára is komoly válságokkal volt tele. A nehéz hónapok után azonban úgy tűnik, Földes Eszter lassan továbblép: a bulvársajtóban már felröppentek a pletykák egy új, titokzatos kapcsolatról is. A mostani gyereknapi fotó mindenesetre azt üzeni, hogy a legnagyobb viharok közepette is van egy biztos pont az életében, aki egyetlen öleléssel helyre tud tenni mindent.

Kapcsolódó

„Saját akaratomból teljesen kiváltam a családomból” – Földes Eszter elárulta, miért lépett ki, és miért változtatna nevet

A színésznő úgy érezte, nem illik a családjába. Úgy véli, a távozása a családtagjainak is megkönnyebbülést jelentett.

Ajánljuk