FONTOS
A Rovatból

„Béranyától születtem, anyám sosem tudott kötődni hozzám…” - Olivia megrendítő története tönkretett életéről

Egyre több híresség dönt úgy, hogy már a terhességet is kiszervezi, béranyát vesz igénybe. Hogy mik az ő szempontjaik, azt el tudjuk képzelni. De hogy mit él át egy gyerek, aki béranyától született? Az eddig senkit nem érdekelt…

Megosztom
Link másolása

Olívia az első béranyától születő gyerekek egyike. A most 31 éves francia nő egész életét beárnyékolta születésének titka, de sokáig nem tudta, miért képtelen kötődni a szüleihez, és azok miért olyan ridegek vele. Boldogtalan volt a gyerekkora, pedig jólétben, gazdagságban nőtt fel. Csak egy valami hiányzott. De azt nem kaphatta meg. Most azért vállalta a nyilvánosságot, azért állt elő a saját történetével, hogy megpróbája megértetni a világgal, milyen embertelen ez az egyre inkább elharapózó gyakorlat.

„Az első naptól kezdve nem működött a kötődés köztem és az anyám közt, így a gyerekkorom boldogtalan volt. Ezért szeretném olyan erősen, hogy ezt a kegyetlen és erkölcstelen gyakorlatot tiltsák be”

- nyilatkozta a MailOnline-nak. Olivia így mesélte el megrendítő történetét:

„Sosem értettem, miért születtem az amerikai Louisville-ben. A születési anyakönyvi kivonatomban ott volt feketén-fehéren, de ennek így nem volt semmi értelme. Szüleim sosem éltek Kentucky-ban, nem voltunk amerikaiak, és semmilyen családi kötődésünk sem volt a helyhez.

Amikor megkérdeztem anyámat, azt válaszolta, hogy a kedvenc filmje, az Elfújta a szél játszódik ott (ami nem igaz), és mindig is azt akarta, hogy gyereke egy ilyen romantikus helyen szülessen. Ezért nevezett el engem Oliviának, Olivia de Havilland után. Akkoriban úgy gondoltam, ez egy gyönyörű történet, olyan, mint egy mese. Sok évvel később aztán kiderült, ennek a mesének a fele sem igaz; Kentuckyban születtem, mert egy amerikai béranya ott hozott világra.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Olivia Maurel (@sunshine_livi) által megosztott bejegyzés

Alig pár másodperccel a születésem után elvettek attól a nőttől, aki velem terhes volt - a saját petesejtjét termékenyítették meg - és kilenc hónapon át hordott engem. Ahelyett, hogy az én biológiai anyám karjaiban tettek volna, hogy gondoskodjon rólam és szeressen, egy férfi és egy nő vett át, akik sok pénzt fizettek értem. Harmincegy évvel ezelőtt a születésem ugyan lezárta ezt a pénzügyi tranzakciót, de csak a kezdete volt mindannak a traumának, mellyel azóta is küzdenem kell.”

Magyarországon az egészségügyi törvény kizárólagos módon sorolja fel azokat a humán reprodukciós eljárásokat, amelyeket legálisan lehet választani, és ezek között nincs feltüntetve sem a dajkaanyaság sem a béranyaság, mégis virágzik az üzlet.

Mivel rokonok között megengedett a petesejt adományozása, ezért a módszer egyszerű: a világhálón egymásra találó donor és gyerekre váró pár együtt elmegy a közjegyzőhöz, ott nyilatkoznak arról, hogy ők valójában rokonok, és onnantól legálisan ültethetik be (akár a donorba is) a megtermékenyített petesejtet.

Olívia így folytatja a történetét: „Míg a szívem mélyen együttérzek minden nővel, aki vágyik egy gyerekre, de nem tud természetes úton szülni, nem tudok örülni azoknak a híreknek, hogy épp kinek született béranyától gyereke. A tapasztalataim szerint a béranya szolgáltatása nem más, mint kegyetlenség - egy erkölcsileg aggályos dolog, amely életre szóló károkat okozhat.

Amikor én is szülő lettem - teljesen természetes úton, a húszas éveim közepén - csak megerősített ebben a tudatban. Az anya és a baba közötti kötelék szerintem olyasmi, amit nem szabadna megpiszkálni. Amikor az örökbefogadott gyerekek traumáiról írnak, néhány pszichológus az érzelmi és fizikai elszakadást 'ősi seb'-nek nevezi. Úgy hiszem, hogy ugyanez vonatkozik a béranya segítségével született gyerekekre is.

Nem csoda, hogy olyan boldogtalan emlékeim vannak a gyerekkoromból. Már kisgyerekként azt éreztem, hogy valami nem stimmel a családommal. A szüleim nagyon gazdagok voltak, az időnket a floridai Palm Beach és Franciaország déli része között osztottuk meg, fantasztikus házakban, teljes személyzettel és dadákkal.

A legjobb, legdrágább iskolákba jártam, olyan vakációkra mentünk, amelyekről mások csak álmodozhatnak.

Anyagilag semmiben sem szenvedtem hiányt. De érzelmileg egészen más volt a helyzet.

Egyik szülőm sem ölelgetős típus, az egymást váltogató dadák, különböző nők hada gondoskodott rólam az idő nagy részében.”

Olívia tehát mindent megkapott, amit pénzen meg lehet venni, ahogyan a ma béranyák által szült szupersztárok gyerekei kapnak és fognak kapni. Mégis boldogtalan volt. Mégsem kapott meg egy valamit, amit pont pénzért nem lehet megvenni. Így beszél erről:

„Anya 49 éves volt, amikor megszülettem; lehet, hogy az életkora nehezítette számára, hogy a szeretete elmélyüljön, vagy a hiányzó biológiai kapcsolat köztünk. Bármi is volt az oka, az első naptól kezdve nem működött a kötődés.

Gyerekként olyan erős szeparációs szorongásom volt, hogy sikoltva üvöltöttem, amikor szüleim elhagyták a házat.

A helyzet végül olyan rossz lett, hogy el kellett vinniük magukkal engem és egy dajkát, ha csak elmentek vacsorázni a barátaikkal, akkor is. Az iskolában sem lett jobb a helyzet, ott annyira kapaszkodtam a barátaimba, hogy szinte megfojtottam őket ezzel, így hamar meguntak és otthagytak.

Ahogyan idősebb lettem, felismertem, mennyire szokatlan — és valószínűtlen — az anyám életkorában gyereket szülni. És nem tudtam kiverni a fejemből Louisville-t és Kentucky-t. Amikor 16 éves voltam, az interneten kezdtem kutakodni. Rájöttem, hogy az Elfújta a szél című film nem Kentuckyban játszódik — hanem Georgia államban. Ami viszont folyamatosan felbukkant az kereséseim során, az az volt, hogy Louisville fontos központja a béranyaságnak. Ekkor összeállt a kép.

További kutatások során azt is megtudtam, hogy a béranyaság Franciaországban illegális — ma is. Az a felismerés, hogy egész életemben hazugságban éltem, csak még jobban megviselt.

Az aggodalmaimat magamban tartottam; nem beszéltem erről a szüleimnek. Magányos és zavarodott voltam, nem csoda, hogy mindez az az önpusztítás felé vitt.

Nagyon sokat ittam, folyamatosan buliztam, bármit megpróbáltam, hogy megállítsam azokat a gondolatokat, amelyek gyötörtek. Az anyám valóban az én anyám? Ki vagyok én?

Szüleim azt gondolták, hogy amit látnak, az a szokásos tinédzserkori lázadás, és majd rendbe jön minden idővel. De súlyosan depressziós lettem. Miután elköltöztem otthonról, több öngyilkossági kísérletem is volt, amiről szüleim semmit sem tudtak.

20 évesen Franciaországban egy este, miután az annyit ittam, hogy alig tudtam magamról, megerőszakoltak. A rendőrség nem volt opció, mert annyira szégyelltem magam és önmagamat hibáztattam. Végül rájöttem, hogy ha nem csinálok valamit, végem. Felkerestem egy terapeutát, és az ő segítségével leszoktam az italról és a drogokról.

Aztán találkoztam Matthiassal, a férfival, aki a férjem lett. Ő volt az én megmentőm és pszichológusom egy személyben. Nélküle, azt hiszem, ma már nem lennék itt.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Olivia Maurel (@sunshine_livi) által megosztott bejegyzés

24 évesen házasodtunk össze, és hamarosan teherbe estem Eleanor lányommal, aki már hatéves. Mivel engem egy idősebb anya nevelt fel, biztosan tudtam, hogy én fiatal anya akarok lenni.

Bár akkoriban semmilyen bizonyítékom nem volt arra, hogy béranya szült, amikor teherbe estem, minden sejtemmel éreztem. Még meg sem született a lányom, már tudtam, hogy bármennyi pénzt kínálhatnának nekem, sosem adnám oda őt másnak. Szinte földöntúli élmény volt az a gondolat, hogy ez a kis lélek ilyen közel van hozzám a testemben. Ugyanezt éltem át a későbbi terhességeim során is: a fiam, Theodore és August, ma már négy és kétévesek.

Talán érthető, hogy azt akartam, hogy a saját gyerekeim születése tökéletes legyen.

Mindegyiket otthoni szerettem volna megszülni (bár a lányommal végül kórházban kötöttünk ki), és azt akartam, hogy azonnal tegyék a testemre őket.

Az anyósom volt az, aki végül segített megtudni az igazságot. A 30. születésnapomra 2022-ben vett nekem egy olyan DNS tesztet, amelyet az ilyen típusú problémák megoldásához használnak. Mielőtt megcsináltam a tesztet, úgy döntöttem, hogy beszélek erről az apámmal. Egy nap, miközben a nyaralónk felé hajtottunk a hegyekbe, azt mondtam neki:

„Apa, tudom, hogy béranyától születtem. Tudom, hogy nem Anya szült meg, el kell mondanod, mert megérdemlem az igazságot.”

Ő azt válaszolta: „Meg kell beszélnem anyáddal, mielőtt elmondhatnék neked bármit is.”

Ez elég volt; ezzel a mondattal gyakorlatilag megerősítette a félelmeimet. Vártam, hogy ő vagy Anya szóbahozza később mindezt és elmondja a teljes történetet, de sosem tették meg, és nem látom már értelmét, hogy újra megkérdezzem.

Elküldtem a DNS-mintámat, és nagyon gyorsan megjött az eredmény, kiderült, hogy van egy unokatestvérem, aki Amerikában él.

Üzenetet küldtem neki, és elmondtam, hogy úgy gondolom, én béranyától születtem.

Bár kellemetlen volt ezt megkérdezni tőle, feltettem a kérdést: Tud arról, hogy valaki a családjában béranyaként működött?

Azonnal válaszolt: „Ismerek valakit.” Az életem ebben a pillanatban megváltozott: idegesség, izgalom és igen, fájdalom öntött el. Ő kötött össze az egyik féltestvéremmel, aki aztán összeismertetett a többi három féltestvéremmel.

Nagyon kedvesek voltak, és hajlandóak voltak válaszolni az összes kérdésemre. Lassan megtudtam mindent. Az ő anyukájuk volt az a béranya, aki megszült, és ugyanúgy a biológiai anyám volt, mint nekik.

A legtöbb béranya nincs biológiailag rokonságban a kisbabával. De az én szülőanyám a saját petesejtjét adta, és azt mesterségesen megtermékenyítették az apám spermájával.

38 éves volt, amikor megszült engem, és már volt öt gyereke. A legfiatalabb gyerekük egy tragikus balesetben halt meg kétéves korában.

Ezután lépett kapcsolatba a béranya ügynökséggel. Olyan mélyen gyászolt, hogy nem lett volna szabad elfogadni őt jelöltnek - főleg, mert eleinte még a férjének sem mondta el a tervét.

De mivel a béranya szolgáltatás során komoly összegek cserének gazdát, könnyen figyelmen kívül hagyják a szülő anyák testi-lelki állapotát.

Egy idő után kiderült, hogy a biológiai anyám is kapcsolatba szeretne lépni velem.

Elkezdtünk levelezni. Először haragot éreztem. Meg akartam kérdezni tőle: „Miért tartottál meg öt gyereket, és engem eldobtál? Miért nem voltam elég jó ahhoz, hogy megtarts?”

Ehelyett inkább megkérdeztem, mi a kedvenc színe. Lila. Ugyanaz, mint nekem.

Küldött képeket magáról, abból az időből, amikor várandós volt velem. Pont úgy nézett ki, mint én: a szeme, a haja, az állvonala. Ő volt az anyám, biztos lettem benne.

Az volt az első alkalom, hogy úgy éreztem, hasonlítok valamelyik rokonomra.

Elmondta, hogy minden évben, a születésnapomon imát mond értem. Szeretnék hinni neki, de ezeket a szavakat olyan könnyű kimondani valakinek, aki kétségbeesetten szeretné hallani őket.

Azt is megtudtam, hogy a születésnapomat is úgy választották ki - a szülést megindították, hogy december 10-én szülessek meg, egy olyan napon, amely beleillett szüleim utazási terveibe. A béranyámat megkérdezték, hogy kézbe akar-e venni engem, de azt mondta a szülésznőnek: „Nem, nem bírom. Ha megteszem, tudom, hogy sosem engedném el.”

Néhány hét után a levelezés abbamaradt. Nem hiszem, hogy újra kapcsolatba lépünk egymással. Azt hiszem, hogy mentális problémákkal küzd.

Ettől függetlenül megmaradt a kapcsolatom a unokatestvéremmel, az ő anyjával (azaz az én nagynénimmel), és a féltestvéreimmel. Ők lettek az a család, amit mindig is kerestem, és remélem, egyszer mindannyian találkozhatunk majd személyesen.

Végre, ennyi gyanakvás után, bizonyosságot szereztem arról, ki vagyok én, mi történt velem.

Mégsem szembesítettem mindezzel a szüleimet. Úgy éreztem, mintha ezzel az arcukba vágnék.

Sok pénzt fizettek értem, felneveltek, és még mindig ragaszkodom hozzájuk. Reméltem, hogy az igazság felszabadít majd. Ehelyett az igazság depresszióba taszított, és újra pszichológushoz kellett fordulnom.”

Olívia tehát nem talált megnyugvást, hiába tudta meg, hogyan is jött a világra, ki az édesanyja. Úgy érezte tehát, a problémájáról beszélnie kell. A TikTokra tett fel egy videót, amiben elmondta, min ment keresztül. Természetesen az, hogy felvállalta, ami vele történt, megváltoztatta a kapcsolatát a szüleivel: „Tudtam, hogy amint nyilvánosan megszólalok, elidegenedem a szüleimtől. Sajnos pontosan ez történt. Találkoznak az unokáikkal, de többé nem beszélünk. Ettől függetlenül szeretem őket, és én nem haragszom rájuk.”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Olivia Maurel (@sunshine_livi) által megosztott bejegyzés

Később kapcsolatba került azokkal a szervezetekkel, amelyek a béranyaság betiltásáért küzdenek. Úgy véli, nincs kivétel, a pénz nélküli béranyaság egy kamu. Akkor is hatalmas pénzeket fizetnek a gyermekre vágyók a béranyának, legfeljebb illegálisan.

„Az igazság az, hogy a nő testét akkor is kibérelik és a gyerek akkor is el lesz választva születési anyjától. Szerintem nem számít, hogy a béranya nem biológiai anya. Az ő méhe táplálta a gyereket.

Az ő hangját hallotta a baba napról napra, ahogy növekedett. Hozzá érezte kötve magát. És bár mélyen együttérzek azokkal, akik nem tudnak gyerekeket vállalni, a szomorú valóság az, hogy nem mindig kaphatjuk meg az életben azt, amit szeretnénk.”

Cikkünket vitaindítónak szántuk. A jövő héten azt járjuk körbe, kik, hol és mennyiért veszik igénybe ezt a szolgáltatást.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Itt a döntés a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról, de egy fontos feltétel sokakat kizárhat
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat a támogatásról. A juttatás nem alanyi jogon jár majd, hanem az esélyegyenlőség elve alapján, így a jövedelmi határ lesz a kulcs.

Megosztom
Link másolása

Ha minden jól megy, sokaknál augusztusban százezer forint landolhat a családi kasszában iskolakezdésre.

A kormány ugyanis rábólintott a Tisza Párt egyik legfontosabb kampányígéretére. A dolog most lett annyira hivatalos, hogy megjelent a Magyar Közlönyben is.

A pénzügyminiszternek és a csatolt minisztériumoknak június 15-ig kell kitalálniuk, pontosan kik és hogyan kaphatják meg az iskolakezdési támogatást.

Az idő tehát sürget, a nyomás pedig Kármán András pénzügyminiszteren van, aki az oktatási és a szociális tárcával karöltve dolgozik a nagy terven.

És itt jön a csavar, ami miatt nem érdemes még fejben elkölteni az összeget.

A kormányhatározat ugyanis egyértelművé teszi, hogy a támogatás nem jár alanyi jogon mindenkinek, akinek iskolás korú a gyereke.

A kulcsszó az „esélyegyenlőség”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rászorultsági alapon döntik el, ki kaphat a pénzből. A cél az, hogy azoknak segítsenek, akiknek tényleg gondot okoz a tanszerek, a tornacipő és az új iskolatáska megvásárlása.

Vagyis a kormány most azt a kényes feladatot kapta, hogy húzzon egy vonalat, ami elválasztja a „rászorulókat” a „nem rászorulóktól”.

De hogy pontosan ki számít majd rászorulónak, az a nagy kérdés, amire június 15-ig kell választ adni. A minisztériumok most azon dolgoznak, milyen feltételek alapján dőljön el a jogosultság. A jövedelmi küszöb meghúzása mellett számos más szempontot is figyelembe vehetnek, a végleges szabályokat azonban csak a kormány döntése után ismerhetjük meg. A támogatás igénylésének módja és a kifizetés technikája szintén ekkor derül ki.

Az egész persze nem a semmiből pottyant az ölünkbe, Magyar Péter már az első miniszterelnöki interjújában bedobta az augusztusi kifizetést, sőt, őszre a kisnyugdíjasoknak is ígért egy SZÉP-kártyás támogatási kört.

A Tisza Párt eredeti kampányterve mintegy 700 ezer családdal és nagyjából 70 milliárd forintos kerettel számolt.

Hogy ebből a végén mi valósul meg, az a most készülő minisztériumi javaslattól függ.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Vége a 20 éves várakozásnak: a Pfizer bejelentette, sikeres a Lyme-kór elleni vakcinájuk
A Pfizer és a Valneva bejelentette, hogy a Lyme-kór elleni vakcinájuk a fázis 3-as vizsgálatokban is hatásosnak bizonyult. Az európai engedélyezés után az oltás Magyarországon is elérhetővé válhat, véget vetve egy két évtizedes szünetnek.

Megosztom
Link másolása

Az új ígéret szerint eztán, ha a kullancs beleeszi magát a bőrödbe, ettől a mozdulattól hatástalanítja is magát. Ez nem egy sci-fi, hanem a Pfizer és a Valneva új vakcinájának lényege, ami a fázis 3-as teszteken több mint 70 százalékos hatásosságot mutatott a Lyme-kór megelőzésében. A cégek már az engedélyeztetési papírokat készítik elő, ami azt jelenti, hogy

húsz évnyi szünet után végre visszatérhet az emberi vakcina a kullancsok által terjesztett, Európában is gyakori betegség ellen.

A VALOR névre keresztelt klinikai vizsgálatban a vakcinajelöltet ötéves kortól tesztelték, és az eredmények alapján a cucc nemcsak működik, de biztonságos is, komolyabb mellékhatások nélkül. Persze a statisztika ördöge nem alszik: a vizsgálati időszak alatt a vártnál kevesebben kaptak Lyme-kórt, így az egyik előre meghatározott statisztikai végpontot nem sikerült hozni, de egy második, korrekciós elemzés megerősítette a klinikailag jelentős védelmet – derül ki a Pfizer és a Valneva közös sajtóközleményéből.

A trükk a működésben van: a vakcina hatására a szervezetünk olyan antitesteket termel, amelyeket a vérszívóval együtt a kullancs is felszív.

Ezek az antitestek aztán még a kullancs belsejében blokkolják a kórokozókat, így azok egyszerűen nem tudnak átjutni az emberi szervezetbe. A fertőzés megáll, mielőtt elkezdődhetne.

A Pfizernél pezsgőt bontottak az eredményekre, a vakcinakutatási vezetőjük szavai legalábbis erről árulkodnak. Annaliesa Anderson, a Pfizer oltóanyagokért felelős vezetője szerint a Lyme-kórnak súlyos következményei lehetnek, és jelenleg nincs elérhető vakcina.

„A több mint 70%-os hatásosság nagyon bíztató, és növeli a bizalmunkat abban, hogy a vakcina képes lehet megvédeni ettől a betegségtől.”

A négydózisos oltási séma után a tervek szerint a cég idén benyújtja a kérelmeket az amerikai és európai hatóságokhoz. Ha rábólintanak, az áttörést jelenthet egy olyan betegség elleni harcban, ami egyre nagyobb területen és egyre több embert érint.

Az elmúlt években a kullancsok inváziója és a Lyme-kór veszélye növekedett. A betegség láthatatlan, de rendkívül megterhelő tud lenni, amiről olyan hírességek is beszéltek, mint a kórházi ágyról bejelentkező Bella Hadid, vagy itthon Jaksity Kata, akinek a családja életét a kislánya betegsége miatti folyamatos bizonytalanság nehezíti. Ezek a személyes történetek arcot adtak egy sokszor félreértett kórnak, és rámutattak, mekkora szükség lenne egy hatékony megelőzési módszerre.

A mostani fejlesztés azért is óriási szó, mert a piacról több mint húsz éve hiányzik a Lyme-kór elleni oltás.

A kilencvenes évek végén már létezett egy hatékony vakcina, a LYMERIX, de azt a gyártója 2002-ben végül kivonta a forgalomból, hivatalosan az alacsony keresletre hivatkozva. A kereslet csökkenéséhez hozzájárulhattak a vakcina biztonságosságával kapcsolatos, tudományosan soha nem igazolt viták is. Ez a kudarc évtizedekre visszavetette a kutatásokat, de a mostani eredmények esélyt adnak arra, hogy a helyzet megváltozzon.

Via Euronews


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Visszahoznák a KATA adózást a cégeknek, de úgy, hogy abban nem lesz köszönet?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több modellt is kidolgozott a KATA adónem B2B-s visszaállítására. A javaslatok egy különadóval és egy új NAV-ellenőrzési módszerrel szűrnék ki a bújtatott foglalkoztatást.
Sassy - sassy.hu
2026. június 07.


Megosztom
Link másolása

A KATA nevű adózási forma szelleme ismét kiszabadult a palackból, miután felröppent a hír, hogy visszahoznák.

De még ne örülj előre.

Ha vissza is tér, új szabályokkal, plusz adókkal és egy olyan ellenőrző mechanizmussal, ami a bújtatott foglalkoztatást hivatott kiiktatni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete vitaanyagot publikált a témáról.

A lényeg, hogy több forgatókönyvet is elképzeltek, de egyik sem hozná vissza a KATÁ-t az eredeti formájában.

Az egyik, óvatosabb verzió szerint a mostani, teljesen lakosságra szabott KATA maradna, de az éves 18 milliós keret egy részéig, mondjuk 10-20 százalékáig, mégis lehetne cégeknek számlázni.

Egy bátrabb javaslat viszont visszahozná a régi, jól ismert KATA-t, csak épp az inflációval felturbózva: havi 100 ezer forintos adóért cserébe újra lehetne B2B és B2C irányba is dolgozni 12 milliós éves plafonig.

A kamara és a könyvelők javaslatait részletesen a Portfolio.hu mutatta be.

A nagy kérdés persze az, hogyan akadályoznák meg, hogy a cégek a munkavállalóikat katás „partnereknek” álcázva foglalkoztassák. A korábbi, cégenkénti 3 milliós limit ugyanis szerintük nem volt megfelelő.

Az új csodafegyver a „koncentrációs vizsgálat” lenne, ami azt jelenti, hogy ha a bevételed több mint a fele vagy háromnegyede egyetlen ügyféltől jön, a NAV rendszerében felvillan egy vészjelző lámpa.

Ilyenkor két dolog történhet: vagy automatikusan kapsz a nyakadba egy többletadót, vagy a NAV indít egy célzott vizsgálatot, hogy megnézze, nem egy munkaviszonyt maszkírozó szerződésről van-e szó.

Emellett a cégeknek kiállított számlákra egy különadót is kivetnének, amivel a költségvetés szempontjából semlegessé tennék az ügyletet.

Itt is két út van: a könyvelők szerint ezt a 15%-os pluszterhet a katásnak kellene befizetnie, ahogy javaslatukban írják: „A kisadózó 15%-os többletadóteher vállalásával számlázhasson cégek felé.” A kamara verziója viszont a vállalkozó adminisztrációját kímélné: szerintük a megrendelő cég fizesse be a nagyjából 18%-os adót, hiszen végső soron ő spórol azzal, hogy nem munkavállalót alkalmaz.

Az egész javaslatcsomag mögött ott lebeg a nagy dilemma, hogy a 2022-es szigorítás indokaként felhozott tömeges visszaélések valóban léteztek-e abban a mértékben, ahogy a kormányzat kommunikálta.

A kamara óvatosan fogalmaz, jelezve, hogy nincsenek a birtokában a teljes képhez szükséges adatok, de a vállalkozói hangulat egyértelműen a „nem volt itt semmi látnivaló” irányába mutat, amit az mfor.hu által kikért NAV-adatok is alátámasztani látszanak.

A kamara ezzel finoman a kormányzat térfelére pattintja a labdát, ahogy közleményükben írják: „A kamarának nem állnak rendelkezésére olyan eszközök és adatok melyek lehetővé tennék, hogy adat alapon meg tudja határozni a KATA rendszerhez köthető visszaélések számszerű mértékét.”

2022 nyarán a kormány egy villámgyors törvénymódosítással gyakorlatilag kivégezte a régi KATA-t, ami után a NAV adatai szerint 2023 elejére mindössze 144 729 katás maradt a rendszerben. A többiek egy része átalányadóra vagy más adónemre váltott, mások megszüntették a vállalkozásukat. A lépés óriási felháborodást váltott ki.

A mostani javaslatok erre a korábbi sokkra adott szakmai reakciók. A különböző érdekképviseletek láthatóan arra törekednek, hogy egyensúlyt teremtsenek: tegyék újra lehetővé a rugalmas vállalkozói működést, de olyan fékekkel, mint a koncentrációs vizsgálat vagy a B2B különadó, amelyek megnehezítik a rendszerrel való trükközést. Felmerült az is, hogy a havi fix tételt és a keretösszeget évente automatikusan a forint értékvesztéséhez igazítsák, hogy a rendszer ne értéktelenedjen el pár év alatt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Évi 200 ezer forintos plusz pénz jöhet a nyugdíjasoknak, de nem mindenkinek jár automatikusan
A tervek szerint a 250 ezer forintnál kevesebb ellátásból élők kapnák a legmagasabb, 200 ezres összeget. Az özvegyi nyugdíjasok és a több jogcímen ellátottak helyzete azonban még tisztázatlan.

Megosztom
Link másolása

Évi akár 200 ezer forint is érkezhet a nyugdíjasok SZÉP-kártyájára, amiért még csak sorban állni sem kell majd.

Legalábbis ez a nagy ígéret, ami most a levegőben lóg.

Bár a legfontosabb részletek még nem láttak napvilágot, a terv körvonalai alapján sejthető, kinek járhat, és kinek nem.

A rendszer sávos lenne, a támogatás mértéke pedig a havi ellátás összegétől függene. Ahogy azt a Pénzcentrum is megírta,

aki 250 ezer forint alatti nyugdíjat kap, évi 200 ezer forintra számíthat. Akinek 250 és 500 ezer forint között van az ellátása, annak évi 100 ezer forint járna. Aki viszont 500 ezer forint feletti összegből él, az ebből a körből kimaradna.

Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy a pénz mikor kerülne a számlákra.

A terv szerint még nem dőlt el, hogy havonta vagy negyedévente érkezik-e a feltöltés.

Ha havonta jönne, akkor a 200 ezres éves keret havi 16 667 forintot, a 100 ezres pedig 8 333 forintot jelentene. A Portfolio szerint ugyanakkor simán lehet, hogy a negyedéves, nagyobb összegű, például 50 ezer forintos utalások mellett döntenek, ami a nagyobb vásárlásoknál nyilván jobban jönne.

A terv szerint az egész ügyintézés automatikus lenne, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a saját adatai alapján dolgozna.

Fontos tudni, hogy a SZÉP-kártya nem egy hagyományos bankkártya, hanem egy elektronikus utalványkeret, tehát készpénzt felvenni nem lehet róla.

És persze, ahogy az lenni szokott, az ördög a részletekben lakik, amikből egyelőre elég sok hiányzik.

Nagy kérdés például, mi lesz azokkal, akik csak özvegyi nyugdíjat kapnak. A pletykák szerint a 65 év felettiek valószínűleg megkaphatják, de ezt még senki ne vegye készpénznek.

Ugyanilyen homály fedi azt is, hogy aki a saját nyugdíja mellett özvegyit is kap, annál összeadják-e a két összeget a jogosultsági sáv kiszámításakor. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások sorsa szintén a nagy, misztikus végrehajtási rendelet megjelenése után dől majd el.

A legtöbb nyitott kérdést, az özvegyi nyugdíjasok helyzetétől a több ellátás összevonásáig, egy még hiányzó kormányrendeletnek kellene tisztáznia.

A nyugdíjas SZÉP-kártya ötlete 2024 tavaszán, a kampány hevében bukkant fel, mint egy sávos, rászorultsági alapon működő, nem készpénzes támogatási forma. A koncepció lényege a legalacsonyabb ellátásból élők helyzetének javítása volt, amit az erős inflációs környezet és a nyugdíjak vásárlóereje körüli folyamatos vita tett különösen aktuálissá.


Megosztom
Link másolása