FONTOS

„Béranyától születtem, anyám sosem tudott kötődni hozzám…” - Olivia megrendítő története tönkretett életéről

Egyre több híresség dönt úgy, hogy már a terhességet is kiszervezi, béranyát vesz igénybe. Hogy mik az ő szempontjaik, azt el tudjuk képzelni. De hogy mit él át egy gyerek, aki béranyától született? Az eddig senkit nem érdekelt…

Megosztom
Link másolása

Olívia az első béranyától születő gyerekek egyike. A most 31 éves francia nő egész életét beárnyékolta születésének titka, de sokáig nem tudta, miért képtelen kötődni a szüleihez, és azok miért olyan ridegek vele. Boldogtalan volt a gyerekkora, pedig jólétben, gazdagságban nőtt fel. Csak egy valami hiányzott. De azt nem kaphatta meg. Most azért vállalta a nyilvánosságot, azért állt elő a saját történetével, hogy megpróbája megértetni a világgal, milyen embertelen ez az egyre inkább elharapózó gyakorlat.

„Az első naptól kezdve nem működött a kötődés köztem és az anyám közt, így a gyerekkorom boldogtalan volt. Ezért szeretném olyan erősen, hogy ezt a kegyetlen és erkölcstelen gyakorlatot tiltsák be”

- nyilatkozta a MailOnline-nak. Olivia így mesélte el megrendítő történetét:

„Sosem értettem, miért születtem az amerikai Louisville-ben. A születési anyakönyvi kivonatomban ott volt feketén-fehéren, de ennek így nem volt semmi értelme. Szüleim sosem éltek Kentucky-ban, nem voltunk amerikaiak, és semmilyen családi kötődésünk sem volt a helyhez.

Amikor megkérdeztem anyámat, azt válaszolta, hogy a kedvenc filmje, az Elfújta a szél játszódik ott (ami nem igaz), és mindig is azt akarta, hogy gyereke egy ilyen romantikus helyen szülessen. Ezért nevezett el engem Oliviának, Olivia de Havilland után. Akkoriban úgy gondoltam, ez egy gyönyörű történet, olyan, mint egy mese. Sok évvel később aztán kiderült, ennek a mesének a fele sem igaz; Kentuckyban születtem, mert egy amerikai béranya ott hozott világra.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Olivia Maurel (@sunshine_livi) által megosztott bejegyzés

Alig pár másodperccel a születésem után elvettek attól a nőttől, aki velem terhes volt - a saját petesejtjét termékenyítették meg - és kilenc hónapon át hordott engem. Ahelyett, hogy az én biológiai anyám karjaiban tettek volna, hogy gondoskodjon rólam és szeressen, egy férfi és egy nő vett át, akik sok pénzt fizettek értem. Harmincegy évvel ezelőtt a születésem ugyan lezárta ezt a pénzügyi tranzakciót, de csak a kezdete volt mindannak a traumának, mellyel azóta is küzdenem kell.”

Magyarországon az egészségügyi törvény kizárólagos módon sorolja fel azokat a humán reprodukciós eljárásokat, amelyeket legálisan lehet választani, és ezek között nincs feltüntetve sem a dajkaanyaság sem a béranyaság, mégis virágzik az üzlet.

Mivel rokonok között megengedett a petesejt adományozása, ezért a módszer egyszerű: a világhálón egymásra találó donor és gyerekre váró pár együtt elmegy a közjegyzőhöz, ott nyilatkoznak arról, hogy ők valójában rokonok, és onnantól legálisan ültethetik be (akár a donorba is) a megtermékenyített petesejtet.

Olívia így folytatja a történetét: „Míg a szívem mélyen együttérzek minden nővel, aki vágyik egy gyerekre, de nem tud természetes úton szülni, nem tudok örülni azoknak a híreknek, hogy épp kinek született béranyától gyereke. A tapasztalataim szerint a béranya szolgáltatása nem más, mint kegyetlenség - egy erkölcsileg aggályos dolog, amely életre szóló károkat okozhat.

Amikor én is szülő lettem - teljesen természetes úton, a húszas éveim közepén - csak megerősített ebben a tudatban. Az anya és a baba közötti kötelék szerintem olyasmi, amit nem szabadna megpiszkálni. Amikor az örökbefogadott gyerekek traumáiról írnak, néhány pszichológus az érzelmi és fizikai elszakadást 'ősi seb'-nek nevezi. Úgy hiszem, hogy ugyanez vonatkozik a béranya segítségével született gyerekekre is.

Nem csoda, hogy olyan boldogtalan emlékeim vannak a gyerekkoromból. Már kisgyerekként azt éreztem, hogy valami nem stimmel a családommal. A szüleim nagyon gazdagok voltak, az időnket a floridai Palm Beach és Franciaország déli része között osztottuk meg, fantasztikus házakban, teljes személyzettel és dadákkal.

A legjobb, legdrágább iskolákba jártam, olyan vakációkra mentünk, amelyekről mások csak álmodozhatnak.

Anyagilag semmiben sem szenvedtem hiányt. De érzelmileg egészen más volt a helyzet.

Egyik szülőm sem ölelgetős típus, az egymást váltogató dadák, különböző nők hada gondoskodott rólam az idő nagy részében.”

Olívia tehát mindent megkapott, amit pénzen meg lehet venni, ahogyan a ma béranyák által szült szupersztárok gyerekei kapnak és fognak kapni. Mégis boldogtalan volt. Mégsem kapott meg egy valamit, amit pont pénzért nem lehet megvenni. Így beszél erről:

„Anya 49 éves volt, amikor megszülettem; lehet, hogy az életkora nehezítette számára, hogy a szeretete elmélyüljön, vagy a hiányzó biológiai kapcsolat köztünk. Bármi is volt az oka, az első naptól kezdve nem működött a kötődés.

Gyerekként olyan erős szeparációs szorongásom volt, hogy sikoltva üvöltöttem, amikor szüleim elhagyták a házat.

A helyzet végül olyan rossz lett, hogy el kellett vinniük magukkal engem és egy dajkát, ha csak elmentek vacsorázni a barátaikkal, akkor is. Az iskolában sem lett jobb a helyzet, ott annyira kapaszkodtam a barátaimba, hogy szinte megfojtottam őket ezzel, így hamar meguntak és otthagytak.

Ahogyan idősebb lettem, felismertem, mennyire szokatlan — és valószínűtlen — az anyám életkorában gyereket szülni. És nem tudtam kiverni a fejemből Louisville-t és Kentucky-t. Amikor 16 éves voltam, az interneten kezdtem kutakodni. Rájöttem, hogy az Elfújta a szél című film nem Kentuckyban játszódik — hanem Georgia államban. Ami viszont folyamatosan felbukkant az kereséseim során, az az volt, hogy Louisville fontos központja a béranyaságnak. Ekkor összeállt a kép.

További kutatások során azt is megtudtam, hogy a béranyaság Franciaországban illegális — ma is. Az a felismerés, hogy egész életemben hazugságban éltem, csak még jobban megviselt.

Az aggodalmaimat magamban tartottam; nem beszéltem erről a szüleimnek. Magányos és zavarodott voltam, nem csoda, hogy mindez az az önpusztítás felé vitt.

Nagyon sokat ittam, folyamatosan buliztam, bármit megpróbáltam, hogy megállítsam azokat a gondolatokat, amelyek gyötörtek. Az anyám valóban az én anyám? Ki vagyok én?

Szüleim azt gondolták, hogy amit látnak, az a szokásos tinédzserkori lázadás, és majd rendbe jön minden idővel. De súlyosan depressziós lettem. Miután elköltöztem otthonról, több öngyilkossági kísérletem is volt, amiről szüleim semmit sem tudtak.

20 évesen Franciaországban egy este, miután az annyit ittam, hogy alig tudtam magamról, megerőszakoltak. A rendőrség nem volt opció, mert annyira szégyelltem magam és önmagamat hibáztattam. Végül rájöttem, hogy ha nem csinálok valamit, végem. Felkerestem egy terapeutát, és az ő segítségével leszoktam az italról és a drogokról.

Aztán találkoztam Matthiassal, a férfival, aki a férjem lett. Ő volt az én megmentőm és pszichológusom egy személyben. Nélküle, azt hiszem, ma már nem lennék itt.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Olivia Maurel (@sunshine_livi) által megosztott bejegyzés

24 évesen házasodtunk össze, és hamarosan teherbe estem Eleanor lányommal, aki már hatéves. Mivel engem egy idősebb anya nevelt fel, biztosan tudtam, hogy én fiatal anya akarok lenni.

Bár akkoriban semmilyen bizonyítékom nem volt arra, hogy béranya szült, amikor teherbe estem, minden sejtemmel éreztem. Még meg sem született a lányom, már tudtam, hogy bármennyi pénzt kínálhatnának nekem, sosem adnám oda őt másnak. Szinte földöntúli élmény volt az a gondolat, hogy ez a kis lélek ilyen közel van hozzám a testemben. Ugyanezt éltem át a későbbi terhességeim során is: a fiam, Theodore és August, ma már négy és kétévesek.

Talán érthető, hogy azt akartam, hogy a saját gyerekeim születése tökéletes legyen.

Mindegyiket otthoni szerettem volna megszülni (bár a lányommal végül kórházban kötöttünk ki), és azt akartam, hogy azonnal tegyék a testemre őket.

Az anyósom volt az, aki végül segített megtudni az igazságot. A 30. születésnapomra 2022-ben vett nekem egy olyan DNS tesztet, amelyet az ilyen típusú problémák megoldásához használnak. Mielőtt megcsináltam a tesztet, úgy döntöttem, hogy beszélek erről az apámmal. Egy nap, miközben a nyaralónk felé hajtottunk a hegyekbe, azt mondtam neki:

„Apa, tudom, hogy béranyától születtem. Tudom, hogy nem Anya szült meg, el kell mondanod, mert megérdemlem az igazságot.”

Ő azt válaszolta: „Meg kell beszélnem anyáddal, mielőtt elmondhatnék neked bármit is.”

Ez elég volt; ezzel a mondattal gyakorlatilag megerősítette a félelmeimet. Vártam, hogy ő vagy Anya szóbahozza később mindezt és elmondja a teljes történetet, de sosem tették meg, és nem látom már értelmét, hogy újra megkérdezzem.

Elküldtem a DNS-mintámat, és nagyon gyorsan megjött az eredmény, kiderült, hogy van egy unokatestvérem, aki Amerikában él.

Üzenetet küldtem neki, és elmondtam, hogy úgy gondolom, én béranyától születtem.

Bár kellemetlen volt ezt megkérdezni tőle, feltettem a kérdést: Tud arról, hogy valaki a családjában béranyaként működött?

Azonnal válaszolt: „Ismerek valakit.” Az életem ebben a pillanatban megváltozott: idegesség, izgalom és igen, fájdalom öntött el. Ő kötött össze az egyik féltestvéremmel, aki aztán összeismertetett a többi három féltestvéremmel.

Nagyon kedvesek voltak, és hajlandóak voltak válaszolni az összes kérdésemre. Lassan megtudtam mindent. Az ő anyukájuk volt az a béranya, aki megszült, és ugyanúgy a biológiai anyám volt, mint nekik.

A legtöbb béranya nincs biológiailag rokonságban a kisbabával. De az én szülőanyám a saját petesejtjét adta, és azt mesterségesen megtermékenyítették az apám spermájával.

38 éves volt, amikor megszült engem, és már volt öt gyereke. A legfiatalabb gyerekük egy tragikus balesetben halt meg kétéves korában.

Ezután lépett kapcsolatba a béranya ügynökséggel. Olyan mélyen gyászolt, hogy nem lett volna szabad elfogadni őt jelöltnek - főleg, mert eleinte még a férjének sem mondta el a tervét.

De mivel a béranya szolgáltatás során komoly összegek cserének gazdát, könnyen figyelmen kívül hagyják a szülő anyák testi-lelki állapotát.

Egy idő után kiderült, hogy a biológiai anyám is kapcsolatba szeretne lépni velem.

Elkezdtünk levelezni. Először haragot éreztem. Meg akartam kérdezni tőle: „Miért tartottál meg öt gyereket, és engem eldobtál? Miért nem voltam elég jó ahhoz, hogy megtarts?”

Ehelyett inkább megkérdeztem, mi a kedvenc színe. Lila. Ugyanaz, mint nekem.

Küldött képeket magáról, abból az időből, amikor várandós volt velem. Pont úgy nézett ki, mint én: a szeme, a haja, az állvonala. Ő volt az anyám, biztos lettem benne.

Az volt az első alkalom, hogy úgy éreztem, hasonlítok valamelyik rokonomra.

Elmondta, hogy minden évben, a születésnapomon imát mond értem. Szeretnék hinni neki, de ezeket a szavakat olyan könnyű kimondani valakinek, aki kétségbeesetten szeretné hallani őket.

Azt is megtudtam, hogy a születésnapomat is úgy választották ki - a szülést megindították, hogy december 10-én szülessek meg, egy olyan napon, amely beleillett szüleim utazási terveibe. A béranyámat megkérdezték, hogy kézbe akar-e venni engem, de azt mondta a szülésznőnek: „Nem, nem bírom. Ha megteszem, tudom, hogy sosem engedném el.”

Néhány hét után a levelezés abbamaradt. Nem hiszem, hogy újra kapcsolatba lépünk egymással. Azt hiszem, hogy mentális problémákkal küzd.

Ettől függetlenül megmaradt a kapcsolatom a unokatestvéremmel, az ő anyjával (azaz az én nagynénimmel), és a féltestvéreimmel. Ők lettek az a család, amit mindig is kerestem, és remélem, egyszer mindannyian találkozhatunk majd személyesen.

Végre, ennyi gyanakvás után, bizonyosságot szereztem arról, ki vagyok én, mi történt velem.

Mégsem szembesítettem mindezzel a szüleimet. Úgy éreztem, mintha ezzel az arcukba vágnék.

Sok pénzt fizettek értem, felneveltek, és még mindig ragaszkodom hozzájuk. Reméltem, hogy az igazság felszabadít majd. Ehelyett az igazság depresszióba taszított, és újra pszichológushoz kellett fordulnom.”

Olívia tehát nem talált megnyugvást, hiába tudta meg, hogyan is jött a világra, ki az édesanyja. Úgy érezte tehát, a problémájáról beszélnie kell. A TikTokra tett fel egy videót, amiben elmondta, min ment keresztül. Természetesen az, hogy felvállalta, ami vele történt, megváltoztatta a kapcsolatát a szüleivel: „Tudtam, hogy amint nyilvánosan megszólalok, elidegenedem a szüleimtől. Sajnos pontosan ez történt. Találkoznak az unokáikkal, de többé nem beszélünk. Ettől függetlenül szeretem őket, és én nem haragszom rájuk.”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Olivia Maurel (@sunshine_livi) által megosztott bejegyzés

Később kapcsolatba került azokkal a szervezetekkel, amelyek a béranyaság betiltásáért küzdenek. Úgy véli, nincs kivétel, a pénz nélküli béranyaság egy kamu. Akkor is hatalmas pénzeket fizetnek a gyermekre vágyók a béranyának, legfeljebb illegálisan.

„Az igazság az, hogy a nő testét akkor is kibérelik és a gyerek akkor is el lesz választva születési anyjától. Szerintem nem számít, hogy a béranya nem biológiai anya. Az ő méhe táplálta a gyereket.

Az ő hangját hallotta a baba napról napra, ahogy növekedett. Hozzá érezte kötve magát. És bár mélyen együttérzek azokkal, akik nem tudnak gyerekeket vállalni, a szomorú valóság az, hogy nem mindig kaphatjuk meg az életben azt, amit szeretnénk.”

Cikkünket vitaindítónak szántuk. A jövő héten azt járjuk körbe, kik, hol és mennyiért veszik igénybe ezt a szolgáltatást.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
A 15 éves fiú felvágta a húga hasát és telerakta a szobát a szerveivel – megrázó bűnügyeket látott a szakértő
Dr. Patócs Ilona, Magyarország első női bűnügyi vizsgálója, jelenleg védőügyvéd volt nemrég Lakatos Levente beszélgetőpartnere.

Megosztom
Link másolása

Nemrég Dr. Patócs Ilona, Magyarország első női bűnügyi vizsgálója volt Lakatos Levente beszélgetőpartnere.

A podcast adásban elmondta, hogy nem indult könnyen a karrierje a rendőrségnél.

Dr. Patócs Ilona elárulta, hogy amikor ő fiatalon elhatározta, hogy bűnügyi vizsgáló lesz, hiába végezte el hozzá a jogi egyetemet, gyanakodva fogadták a megyei rendőrkapitányságon a férfi kollégák. Abban az időben csak azt tudták elképzelni, hogy egy nő a rendőrségnél gépíró vagy laboráns lehet, azt már nem, hogy képes kihallgatni egy gyanúsítottat.

Azt is gondolták, hogy nem fogja lelkileg bírni a munkát. Ő azonban már az első napon bebizonyította, hogy ki tud állni magáért.

Az adásban elmagyarázta, mi a különbség a nyomozó és a vizsgáló munkája között: előbbi felderíti, ki lehet a lehetséges elkövető, utóbbi az átadott gyanúsítottal folytatja a nyomozást, és a vizsgálók kutatják fel a tanúkat, hallgatják ki a gyanúsítottat és folytatják le a bizonyítási eljárást.

Dr. Patócs Ilona arról is beszélt, hogy nem szabad abba a hibába esni, hogy valakit bűnösnek tartanak a rendőrök, és ahhoz keresnek bizonyítékokat, hanem a bizonyítékok alapján kell eldönteni, hogy az illető elkövethette-e a bűnügyet.

A leszerelése után védőügyvéd lett, és könyvet írt.

A kötetben a nyomozói munkája alatt tapasztalt élményekről és esetenként brutális bűnügyekről írt.

Az egyik kiemelt bűnügye, amiről az adásban is beszélt, egy "sátánista gyilkosság" volt 1991-ben, amit egy tinédzser fiú követett el.

Dr. Patócs Ilona parancsnok volt már akkor, a szemlét ő vezette.

Egy szobában lakott a 15 éves fiú és a 12 éves húga. Már amikor beléptek, látták, hogy mindent vér borít, a szobában piros fény világított, a szőnyegen feküdt a kislány, a hasa felvágva, a belső szervei pedig szétpakolva a szobában. Mindenki megdöbbent az eseten.

A falu azt hitte, egy sátánista szekta volt az elkövető.

Amikor azonban Patócs Ilona a kislány bátyját - akit vér borított - az orvos jelenlétében megkérdezte, mit csinált, az gúnyosan annyit kérdezett: "Látták, nem?". A tettét pedig azzal indokolta, hogy kíváncsi volt, milyen érzés.

A fiú 6 év szabadságvesztést kapott. A nyomozás során az is kiderült, hogy már kisebb korától állatokat kínzott, a kislány félt a testvérétől, mert megpróbálta kiszúrni a szemét, de hiába kérte a szüleit, nem kapott külön szobát.

A teljes beszélgetést itt láthatjátok:


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Speciális kalapáccsal zúzzák szét Ferenc pápa gyűrűjét - ezért semmisítik meg az ikonikus ékszert
A több mint 500 000 dollár értékű gyűrűt sziinte szertartásosan pusztítják el - kiderült, miért van szükség erre a barbárnak tűnő tettre.

Megosztom
Link másolása

Az ikonikus pecsétgyűrűt, amelyet Ferenc pápa jobb kezén viselt, a 88 éves korában bekövetkezett halála után megsemmisítik, írja a Unilad.

A Buenos Aires-i születésű Jorge Mario Bergoglio húsvét hétfőn halt meg szerény vatikáni szállásán. Mint kiderült, nem a korábbi tüdőgyulladásának szövődményébe halt bele.

Egy agyvérzés következtében hirtelen kómába esett, amely szívelégtelenséghez vezetett.

A pápa vasárnap még elmondta Urbi et Orbi áldását, húsvét hétfőjének reggelén hunyt el. A Vatikán közben vadul szervezi a temetést, amely Ferenc pápa kérésére a megszokott pompától eltérően szerényebbnek várható.

Ugyanakkor a pápai gyűrűt egy erre a célra specializált kalapáccsal biztosan megsemmisítik a búcsúzás egyik mementojaként.

A pápai gyűrűt a megválasztáskor ajándékozzák a mindenkori egyházfőnek, majd a tradíció szerint halálukkor elveszik tűlük. A római katolikus egyház hagyománya szerint a gyűrűt és a bullát egy speciális kalapáccsal semmisíti meg a camerlengo bíboros (vagyis a bíboros kamarás), aki jelen esetben Kevin Farrell lesz, aki a pápa halálát is bejelentette.

A katolicizmus egyik jelképének tekintett pápai ékszer összezúzása bűnnek tűnhet, de meg van ennek a folyamatnak is az oka.

Mégpedig az, hogy megakadályozzák a gyűrűvel való visszaélést, hiszen korábban a pápák ezzel a gyűrűvel pecsételték személyes leveleiket. Manapság már a Vatikán is modernizálódott, és a pecsétgyűrű léte, illetve annak megsemmisítése már csak szertartásos elem.

A gyűrűt a pápa halálának hivatalos megerősítése után,

de a konklávé összeülése előtt kell összezúzni - a pápaválasztás folyamata jellemzően 15-20 nappal a halál után kezdődik meg.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Katy Perry máris megbánta a Blue Origin űrrepülést, ami nem ért véget a földet éréssel
„Volt három perc súlytalanság, most van három nap pofára esés” – Katy Perry (és a többiek) kényszerleszállása a valóságban.

Megosztom
Link másolása

Hétfőn délelőtt, a texasi sivatag porából lőtte fel a Blue Origin az első száz százalékban női személyzettel repülő New Shepard‑kapszulát. A 11 perces szuborbitális kitérőtól Jeff Bezos cége eredetileg óriási #girlpower‑mémre, a közönség pedig meghatott könnyezésre számított. Ehelyett

pár órán belül lyukra futott a marketing: a küldetést ma már sokan érzéketlenségnek, sőt ciki luxusturának nevezik.

A fedélzeten Katy Perry, Gayle King és Lauren Sanchez mellé ült be a NASA‑mérnök Aisha Bowe, a producer Kerianne Flynn és az aktivista Amanda Nguyen – papíron szívmelengető hatosfogat, a gyakorlatban viszont gyorsan szétszedte őket az internet azért, mert:

* brutális volt a jegyár,

* a rakéta kipufogógáza bár szén‑dioxidot nem, ózonbontó gőzt annál inkább termel,

* és mert a landolás után jött a képernyő elé tolt instant‑lakodalom: Katy Perry földre rogy, száz kamerának integet, százszorszépet lobogtat, dalra fakad, majd bejelenti, hogy „szuper kapcsolatba került a szeretettel”.

A Daily Mailn forrása szerint

az énekesnő most azon bánkódik, hogy túl nagy feneket kerítettek az egésznek, és különösen a földcsókolás lett számára cringe.

A legemlékezetesebb pillanat tényleg a kapszula ajtajában történt: Perry először felmutatott egy százszorszépet az égnek, aztán letérdelt, majd látványos csókkal köszönte meg a gravitáció visszatértét. Azonnal jött a mikrofon, ő pedig megmagyarázta a kozmikus élményt:

„Nem arról szól, hogy elénekeljem a dalaimat.

Ez egy közös energiáról szól odabent. Rólunk szól. Arról, hogy helyet csináljunk a jövő női számára, hogy elfoglaljuk a helyünket és otthon legyünk.”

„És arról is szól, hogy értékeljük ezt a csodálatos világot, amit odakint látunk. Mindez a Föld érdekében történik.”

Mi volt ez a százszorszép‑show?

A virág egy négyszeres anyai tribute‑rekesz: Perry előre bejelentette, hogy „megható gesztus” lesz négyéves lányának, Daisy Dove Bloomnak (hogy jobban értsd, a kislány neve magyarul: Százszorszép Galamb Virágzás). A kislány először jelent meg nyilvánosan – komplett miniasztronauta‑overallban – mert a szülők egy „nehéz döntés” után úgy gondolták, megmutatják, hogy anyu tényleg „bármit megtehet”. Most viszont a bennfentes szerint Kathy

„megbánta, hogy megosztotta a virágos cuccot a világgal”, sőt „azt kívánja, bárcsak soha nem került volna nyilvánosságra a kapszulában készült videófelvétel”.

A podcast‑súlytalanságban készült felvételeken Perry a kamerába tolja a kis virágot, dalol és turné‑setlistet promózik – ezek lettek az első körös mémgyár alapanyagai.

A celeb‑drónraj sem kímélte

Nemcsak névtelen kommentelők röhögtek: Emily Ratajkowski, Olivia Wilde, Olivia Munn és Amy Schumer is nekiment, a Wendy's gyorsétteremlánc pedig odakommentelte Katy űrruhás‑fotója alá, hogy „küldjétek vissza”. Ezen zsigerből örvendezett Perry ősi popriválisa, Kesha, aki egy Wendy's‑pohárral pózolt: az insider szerint az énekesnő úgy érzi, ezzel Kesha csak „olajat öntött a tűzre”

A galaktikus offenzívára először Gayle King kontrázott rá kedden a CBS Mornings-ban, Aisha Bowe társaságában:

„Ez az, ami igazán bánt – mondta elérzékenyülve. –

Olvastam, miket írnak az interneten, és az a legrosszabb benne, hogy olyan emberektől jön, akiket ismerek, akiket a barátaimnak tartok.”

„Úgy nevezik, ami tettünk, hogy egy kis ‘kirándulás’, és ez rettentően idegesít, mert férfiaknál sosem mondják, hogy csak ‘kirándultak egyet’. Az ilyesmit repülésnek vagy küldetésnek hívjuk.

A ‘kirándulás’ olyan, mintha valami jelentéktelen, kis könnyed kaland lenne. Márpedig abban, amit mi csináltunk, semmi sem volt jelentéktelen.”

„Nagyon csalódott és szomorú vagyok a gyűlölet miatt. Amit tettünk, az inspiráció lehet más nőknek és fiatal lányoknak – kérlek, ezt ne hagyjátok figyelmen kívül.”

Klímabajusz versus vízgőz

Az online felháborodás másik tengelye: mennyire zöld dolog milliárdos játékrakétával lyukasztani az eget, miközben a fedélzeten többen régóta klímavédelmi kampányok arca(i). A Blue Origin boostere ugyan csak vízgőzt pöfög, de a tudósok szerint az is üvegházhatású, ráadásul ózonréteg‑károsító. Az internet gyorsan előásta Katy Perry 2015‑ös UNICEF‑videóját, ahol a klímaválságra figyelmeztetett.

A forrás szerint az énekesnő „egyáltalán nem számított ekkora visszhangra”,

de a vádak ellenére továbbra is elkötelezett a környezetvédelem mellett.

Reakciók helyett turnéplakát

Amíg a kritika tovább savaz, Perry hivatalos csatornáin nem a Blue Origin‑ügyről posztol, hanem legújabb Lifetimes‑turnéját hirdeti – pont, ahogy a háromperces súlytalanságban is tette.

Katy Perry és társai a tervek szerint példát akartak mutatni, hogyan lehet az űrt elfoglalni a nőknek. Ehelyett most mind a hatan

kommunikációs tűzoltást hajtanak végre, a főszereplő pedig – az informátor szerint – már csak abban bízik, hogy az emberek egyszer elfelejtik a virágos földcsókot.

Ami tény: Sunita Williams és Butch Wilmore a Nemzetközi Űrállomás hiba‑daktilusában ragadtak kilenc hónapra, különösebb elismerés nélkül, míg a Blue Origin‑szelfi‑brigádjának háromnegyed nap is elég lett volna, hogy megszerezze a hősi címet. Fájdalmasan érinti őket, hogy nem hagyták nekik.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Azonnal megindultak a találgatások: fekete, ázsiai vagy a magyar Erdő Péter lesz a következő pápa?
Ferenc pápa 88 éves korában bekövetkezett halála után gyakorlatilag órákkal már kint az esélyesek listája, és mindenki találgat. Hol marad a mély gyász ideje?

Megosztom
Link másolása

Ferenc pápa volt az első latin-amerikai pápa, és ez önmagában egy szélesebb körű változást jelentett a katolikus egyházon belül. Jorge Mario Bergoglio 12 esztendőn át volt egyházfő, aki nem a szelektív szeretet híve volt, így pártolta a melegházasságot, és liberálisabb irányba próbálta terelni a katolikus egyházat.

Nyitottsága legendássá tette.

A pápa húsvét hétfőn hunyt el, most pedig a székére esélyesekről olvasni többek közt a Daily Mail oldalán is.

A 76 esztendős Peter Turkson például azok közt az első, akiből a következő pápánk lehet. Turkson afrikai, ami a katolikus egyház szemében legalábbis nem mindennapi választás lenne;

a Cape Coast egykori püspöke lenne az első fekete pápa, ami sokoldalú frissítést jelentene az egyház életében.

Turkson Ghánában született, Ferenc pápa békekövetként küldte Dél-Szudánba. A középutat foglalja el a melegekkel kapcsolatos témákban, szerinte sok helyütt túl szigorúak a törvények, de tiszteletben kell tartani a konzervatív értékeket vallók véleményét is. 2013-ban ő volt a fogadóirodák szerinti legesélyesebb a pápai posztra, amikor Bergogliot megválaszották.

A 67 éves Luis Antonio Tagle Manila egykori érseke is esélyes a pozícióra a brit lap szerint.

Ő lenne az első ázsiai pápa,

a leggyorsabban növekvő katolikus lakosságú régióból. Ellenezte az abortuszjogot a Fülöp-szigeteken, de ezt leszámítva a legliberálisabb jelöltnek tartják. Nehezményezte, hogy a katolikus egyház túl keményen viszonyult a meleg és elvált párokhoz, így ő biztosan tovább vinné Ferenc pápa nézeteit.

Pietro Parolin áll még a legközelebb a jelöltséghez, hiszen bíboros államtitkárként dolgozott együtt Ferenc pápával.

Ő már kevésbé megengedő bíboros. Amikor Írország 2015-ben megszavazta az azonos neműek házasságának legalizálását, Parolin az emberiség vereségének minősítette. Az utóbbi időben Parolin csillaga kissé megkopott, egyesek szerint a Kínai Kommunista Párt felé túlzottan nyit.

Erdő Pétert is az esélyesek közt tartják számon,

János Pál után az esztergom-budapesti érsek lenne a második pápa, aki az egykori szovjet blokkból érkezik. Elődje, Minszenty József felmentéséért kampányolt, miután letartóztatták, mert szembeszállt a magyarországi kommunista rendszerrel. Erdő mélyen konzervatív, aki szerint az elvált vagy újraházasodott katolikusok nem részesülhetnének szentáldozásban.

A madeirai Jose Tolentino érsekként szolgált,

valamint számos vatikáni szerepet töltött be. Szorgalmazta, hogy a bibliakutatók filmnézés és zenehallgatás segítségével foglalkozzanak a modern világi dolgokkal.

Matteo Zuppi 2015 óta Bologna érseke, 2019-ben pedig Ferenc pápa nevezte ki bíborossá.

Két évvel ezelőtt a pápa a Vatikán ukrajnai békekövetévé nevezte ki,

és Moszkvába látogatott egyfajta békét teremteni. Noha Putyinnál nem járt audiencián, találkozott az elnök ellentmondásos szövetségesével, Kirill pátriárkával, az orosz ortodox egyház vezetőjével, de erőfeszítései nem sok diplomáciai haladást mutattak.

A máltai Mario Grech korábban Gozo püspökeként szolgált, jelenleg pedig a Püspöki Szinódus főtitkára.

Arra szólította fel az egyházat, hogy új nyelven szóljon a hívekhez,

különöösen, amikor meleg párokkal és elváltakkal foglalkozik, jóllehet hagyományőrzőnek tekintik.

A 79 éves Robert Sarah szintén színesbőrű.

A francia-guineai születésű Sarah a II. János Pál éra óta dolgozik vatikáni beosztásokban.

Konzervatívként elítélte a gender ideológiáját, amit a társadalomra veszélyes dolognak tart, az iszlám fundamentalizmus ellen is felszólalt.


Megosztom
Link másolása