Egyszerre véd a rák ellen és növeli a kockázatát: mi az igazság a tejről?
Tisztázzuk: most akkor a tej élet, erő, egészség, vagy ellenkezőleg, és ideje letenni a poharat?
A legfrissebb bizonyítékok alapján a válasz sem fekete, sem fehér: a tej nem csodaszer, de nem is méreg. A kérdés, hogy kinek, mikor és mennyiben lehet hasznos, és mikor érdemes alternatívát keresni, az utóbbi évek egyik legmegosztóbb táplálkozási vitájává vált.
Az elmúlt hetekben két, egymásnak látszólag ellentmondó kutatás is árnyalta a képet. Egy japán szimuláció szerint ha a lakosság a tejfogyasztását a javasolt napi 180 grammra emelné, tízéves távlatban mérsékelhető lenne a szélütés okozta teher.
Fontos azonban, hogy ez egy modell, nem pedig közvetlen ok-okozati bizonyíték. Ezzel párhuzamosan egy kisebb, négyhetes vizsgálatban azt találták, hogy a zabitalt fogyasztó csoportban jelentősen csökkent a teljes- és az LDL-koleszterin szintje a tehéntejet ivókhoz képest.
A legfontosabb ilyen tényező a laktózintolerancia: a világ felnőtt lakosságának nagyjából kétharmada csökkent mértékben termeli a tejcukor lebontásához szükséges laktáz enzimet.
Sokan a csontok egészsége miatt isznak tejet, és bár valóban jelentős kalciumforrás, a kutatások szerint a magas tejbevitel nem minden esetben jár együtt az alacsonyabb csonttörési kockázattal.
A megfelelő kalciumbevitel tej nélkül is biztosítható, például mákból, szezámmagból vagy zöld leveles zöldségekből.
Az interneten gyakran terjedő állítással szemben a kutatások nem támasztják alá egyértelműen, hogy a tej általánosan gyulladást okozna a szervezetben.
A daganatos betegségekkel való kapcsolat szintén összetett. Egyes megfigyeléses vizsgálatok a magas tej- vagy kalciumbevitel mellett a prosztatarák kockázatának enyhe emelkedését jelzik.
Ezzel szemben a vastagbélrák esetében a tejtermékek fogyasztása inkább védő hatásúnak tűnik. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a kutatások nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati kapcsolatot, és a teljes életmód – a testsúly, a fizikai aktivitás és az alkoholfogyasztás – lényegesen nagyobb hatással van a daganatos kockázatra.
Fehérjetartalmuk általában alacsonyabb, és gyakran tartalmaznak hozzáadott cukrot. A kalciummal és vitaminokkal dúsított, cukormentes változatok jó alternatívát jelenthetnek, de érdemes elolvasni a címkéket.
A döntés, hogy fogyasztjuk-e, nagyban függ az egyéni toleranciától, a teljes étrendtől és az életmódtól. A legfontosabb, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire, és a táplálkozásunkat a saját egészségügyi céljainkhoz igazítsuk.
