FONTOS

Sitt hepönz – hulladékkezelés régen és ma

Mennyire újkeletű a szelektív szemétgyűjtés, eredetileg mit jelent a Gyehenna, és hol járt börtön a szarlopásért?
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. június 18.


Megosztom
Link másolása

Egy szép vasárnap délelőtt beleugrik az újdonsült Kertes Ember a játszós ruhájába, hogy elültesse a szomszédtól kapott nőszirom töveket. Veszi az ásót, közben még hezitál, hol lenne jobb helyen az a 4-5 gumó, hogy ne rohadjon el a gyökere, kapjon elég napot, túlzott burjánzás esetén pedig a szomszédhoz hasonlóan könnyen meg tudjon szabadulni a felesleges szaporulattól.

Végre megvan a tökéletes terület, le is böki a Kertes Ember a szép kis ásóját, kezdi forgatni nagy szuszogások közepette a kötött talajt, aztán egyszer csak kifordít a földből egy műfogsort. Aztán pár ásónyommal később egy félbevágott kazettás magnót, néhány antik sörösüveg társaságában. És ahogy fogy a türelme és az ásáshoz szükséges ereje, úgy gyűlik a kertben a szemét: építési törmelék között egy tucat 5,3 forintos kakaós tejes zacskó, egy széttört akvárium, aztán egy komplett tetőnyi hullámpala. Kertes Ember ezzel bepillantást is nyert évezredek hulladékkezelési módszerébe.

Szemétre épült civilizáció

A fenti, hivatalosan csak elképzelt történet egyáltalán nem áll távol a mai magyar valóságtól, ahogy azt egy kerttervezős Facebook-csoport egyik bejegyzéséből megtudtam. A kiinduló poszt alatti kommentfolyamból ugyanis kiderült, hogy egyvalami szinte mindenkinek a kertjében megterem: másnak a szemete.

A szokásos építési hulladék (becenevén sitt), tehát beton, vakolóháló, szigetelőanyag és egyebek mellett a legelterjedtebb „kincsek”, amiket az óvatlan kertész felszínre hozhat a különféle állatok tetemei: kiskedvencek mellett haszonállat, például tehén, ló, baromfi is.

Bár utóbbiak legalább egy idő után maguktól is eltűnnek. Ugyanez viszont nem mondható el a traktorgumikról, különféle nejlonokról, szigetelő anyagokról, amiket nem csak unokáink, de az ő unokáik is látni fognak, lévén például  egy mezőgazdasági abroncs állítólag 400 év alatt bomlik csak le.

Kanapéhuszár, akarom mondani kukásautós generációnk számára a hulladék ilyenfajta eltűntetése barbár szokásnak tűnhet, pedig pont a vándorló népek letelepedésével és civilizálódásával alakult ki ez a szokás. A szemét-probléma ugyanis az első települések létrejöttével egyidős: a helyben maradó ember pedig helyben maradó szemetet termel, amit viszont kezelni kell. (Már ha nem akarja a helyben maradó ember egész életében a tetemek, ételmaradékok és egyéb, jószagú dolgok bomlási folyamatát helyben maradó orrában érezni.) A szemét elszállítása, elásása vagy elégetése tehát szükségszerű volt. A városok kialakulásával, a lakóházak közötti mezőgazdasági területek leszűkülésével vagy megszűnésével közegészségügyi szempontból is szükségessé vált a szemét elszállítása.

Az egyik első, történészek által hulladékégetőnek nevezett ilyen telep a Jeruzsálem melletti Hinnóm-völgy volt, amit a magyar köznyelv Gyehenna néven ismer.

A völgy ugyanis eredetileg áldozati helyszínként funkcionált, itt kapott helyet egy tűzoltár (amin állítólag gyermekáldozatokat mutattak be), később pedig, mint hulladéklerakó szinte folyamatosan füstölgött, égett, így aztán a völgy az örökké égő tisztítótűznek egyfajta földi metaforájává vált.

A Hinnóm-völggyel ellentétben a legtöbb szeméttelepet egy idő után betemették és új helyet kerestek a további hulladéknak. Az ily módon láthatatlanná tett területek aztán sokszor végezték egészen hétköznapi telekként. New York egy része például köztudottan a saját szemetére épült, a város mocskát ugyanis az 1900-as évek közepéig a tengerbe hordták, ami némi föld ráhordása után újabb városrészeknek adott helyet.

De nem kell ilyen messzire mennünk ahhoz, hogy szemétre épült lakótelepet láthassunk.

Sőt, hazánkban nem csak lakótelep, de az Országház is szemétdombra épült (aztán csodálkozunk, mi folyik benne az épülése óta).

A mai Kossuth tér a régen találóan Tömőnek nevezett terület helyén áll , mely annak idején egy hatalmas gödör volt, amibe a város hulladékát tömték, amíg tudták. Érdekes viszont azon elgondolkodni, vajon ha az Parlament épülete az Újpesti lakótelephez hasonlóan emberi maradványokra épült volna, hogyan alakul a magyar történelem az épület üzembe helyezése, 1904 után... És ha már a fővárosnál tartunk, nézzük meg gyorsan, mit kezdett a szeméttel a pesti népség.

Kicsi országom, újra meg újra...hasznosít a fiad

Umbrai Laura „ Így szemeteltek Budapesten ” című kötete szerint a fővárosi hulladékkérdés modernkori története nagyjából a XIX. század közepére vezethető vissza. Ekkor még mindenkinek magának kellett megoldani a szemétszállítást, melynek piaci alapú megoldásában valaki végül lehetőséget látott, és jelentkezet is a városházán, hogy egy kisebb területen elkezdené a vállalkozást. A következő évtizedekben a város, mint helyi hatóság, rendre megpályáztatta egy-egy városrész szemétszállítását, és a hozzá tartozó szeméttelepnek a működtetését, kotrását.

A sok kis cég sikerén felbuzdulva ifj. Cséry Lajos valamikor a XIX. század legvégén azzal az ötlettel állt a városatyák elé, hogy egy merőben új rendszert dolgozna ki, ha egész Pest szemétszállítási üzletágát tokostul-vonóstul megkaphatná.

Nagyjából 10 évre volt szükség, amíg a Cséry-birodalom kiépülhetett és kialakulhattak a modern hulladékgazdálkodás alapjai. Akkor még leemelhető tartályos lovaskocsikkal szállították a szemetet az Ecseri útra, ahonnan vasúti szerelvények vitték tovább a tartályokat Kispest-Pestszentlőrinc határában lévő szemétfeldolgozó telepre, ahol a hulladék átválogatása, és legtöbbször feldolgozásra való továbbértékesítése. Bizony, a szelektív szemétgyűjtés nem újkeletű találmány. Mivel akkoriban egy háztartás szemete még jobbára csak konyhai hulladékot vagy könnyen bombó papírt tartalmazott, csak az esetleges üveget vagy fémet kellett kiválogatni belőle.

Ez a szelektálás utáni maradék volt a szeméttrágya, melyet egyfajta komposzt alternatívaként a Pest közeli földművelők vásároltak fel.

Használata azonban nem volt problémamentes: egyrészt csak bizonyos talajtípusok javítására volt alkalmas, másrészt pedig a magas szállítási költség miatt a vidéki termelőknek jobban megérte a hagyományos istállótrágyát vásárolni. A szeméttárgya-biznisz koporsójába végül a műtrágya ipar ütötte az utolsó szeget.

A japánok ehhez képest egy egészen speciális hulladék hasznosításában jeleskedtek. A sziget termőtalaj szempontból nem volt egy lottó ötös, ennek javítására pedig szó szerint minden szart összeszedtek. A shimogoe, mely szó szerinti fordításban valami olyasmi jelent, hogy „egy személy ülepéből származó trágya”, a régi időkben akkora értéknek számított, hogy törvénybe kellett rögzíteni például azt, egy albérlet esetén ki rendelkezhet az albérlők által termelt talajjavítóval. (És igen, az aranyárban mért végtermék bizony a főbérlőt illette meg, hogy aztán a földművelőknek ő adhassa el.) Egyes családok éves szerződést kötöttek egy adott farmerrel, aki a tápanyagdús áruért nem csak pénzben, de rostban gazdag terménnyel is fizetett nekik.

Egy idő után annyira felpörgött a kaki-biznisz, hogy 1724-ben két falu összeveszett Osaka legjobb területein, amire válaszul a városlakók az egekbe tornázták a tarifájukat.

A békétlenkedő falusiak szegényebbjei így kénytelenek voltak az így megdrágult áru lopására vetemedni, amitől sokakat még a börtönbüntetés se tudott távol tartani. A műtrágyák megjelenése mindenesetre itt is biztosan átrendezte a viszonyokat- ha máshol nem, hát a büntetőtörvénykönyvben. A szemét és a lopás egy másfajta kapcsolata azonban azóta is fellelhető a világ minden pontján, köztük Magyarországon is.

Kinek mi bántja a szemét

A hazai szemétkezelés rendszerváltás utáni helyzete mindig bűzlött valahonnan. Hol kicsiben, hol nagyban ment a környezet-és közpénzkárosítás, mutyizás, havernak átszervezés. Most épp az eddigi kis-és középvállalatokat jó esetben alvállalkozóvá, rossz esetben földönfutóvá tevő MOL-on van a sor, hogy a kukásbirodalom-bekebelezési bizonyítványát magyarázza.

A kárvallott kereskedők tulajdonjogi, versenyszabályozási és tiltott állami támogatásról szóló aggályokat is megfogalmaztak a július 1-től a MOL kezébe adott kukakoncesszió miatt.

Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik. Hogy a lakosság felé ez milyen következményekkel jár majd, azt csak sejteni lehet, mindenesetre a legtöbben közvetett módon, de drágulást prognosztizálnak.

Hogy ez az új rendszer hogyan érinti majd például a lakossági építkezések szemetének kérdését, azt még nem látni. Csak remélni tudjuk, hogy a korábbi gyakorlatra, a földbe ásásra csak egy barbár szokásként emlékszünk majd, és nem csak az elszállítással, de az illegális eltüntetéssel is foglalkozik majd a cég vagy az állam.

De hogy valami vidámabbal zárjuk a témát: a kertünkben történő áskálódás lehet örömteli is,

hiszen eleink nem csak a szemetet, hanem legdrágább kincseiket is a földbe rejtették a halálon túli anyagi biztonság vagy az élők általi eltulajdonítás elkerülésének érdekében.

A cikk elején említett posztban volt két irigylésre méltó találat is: az egyik egy aranyforintokkal teli edény, aminek pár darabját ráadásul nem is a kert tulajdonosa, hanem egy vakond segített a felszínre hozni. (A régészeti szempontból is remek történetre Zdeněk Miler is elégedetten csettintett volna). A másik kincs, amire a csoport egyik tagja bukkant a kerti munkák közepette, 30 liter pálinka volt. Hogy a háború alatti fosztogatók, egy házsártos asszony, vagy esetleg pont egy iddogálós férj elől ásták el az üvegeket, azt nem tudni.

Talán egyszer eljutunk odaáig, hogy csak olyan dolgot ásunk el, ami bárkinek bármikor örömet okoz, ha majd rátalál.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
A 15 éves fiú felvágta a húga hasát és telerakta a szobát a szerveivel – megrázó bűnügyeket látott a szakértő
Dr. Patócs Ilona, Magyarország első női bűnügyi vizsgálója, jelenleg védőügyvéd volt nemrég Lakatos Levente beszélgetőpartnere.

Megosztom
Link másolása

Nemrég Dr. Patócs Ilona, Magyarország első női bűnügyi vizsgálója volt Lakatos Levente beszélgetőpartnere.

A podcast adásban elmondta, hogy nem indult könnyen a karrierje a rendőrségnél.

Dr. Patócs Ilona elárulta, hogy amikor ő fiatalon elhatározta, hogy bűnügyi vizsgáló lesz, hiába végezte el hozzá a jogi egyetemet, gyanakodva fogadták a megyei rendőrkapitányságon a férfi kollégák. Abban az időben csak azt tudták elképzelni, hogy egy nő a rendőrségnél gépíró vagy laboráns lehet, azt már nem, hogy képes kihallgatni egy gyanúsítottat.

Azt is gondolták, hogy nem fogja lelkileg bírni a munkát. Ő azonban már az első napon bebizonyította, hogy ki tud állni magáért.

Az adásban elmagyarázta, mi a különbség a nyomozó és a vizsgáló munkája között: előbbi felderíti, ki lehet a lehetséges elkövető, utóbbi az átadott gyanúsítottal folytatja a nyomozást, és a vizsgálók kutatják fel a tanúkat, hallgatják ki a gyanúsítottat és folytatják le a bizonyítási eljárást.

Dr. Patócs Ilona arról is beszélt, hogy nem szabad abba a hibába esni, hogy valakit bűnösnek tartanak a rendőrök, és ahhoz keresnek bizonyítékokat, hanem a bizonyítékok alapján kell eldönteni, hogy az illető elkövethette-e a bűnügyet.

A leszerelése után védőügyvéd lett, és könyvet írt.

A kötetben a nyomozói munkája alatt tapasztalt élményekről és esetenként brutális bűnügyekről írt.

Az egyik kiemelt bűnügye, amiről az adásban is beszélt, egy "sátánista gyilkosság" volt 1991-ben, amit egy tinédzser fiú követett el.

Dr. Patócs Ilona parancsnok volt már akkor, a szemlét ő vezette.

Egy szobában lakott a 15 éves fiú és a 12 éves húga. Már amikor beléptek, látták, hogy mindent vér borít, a szobában piros fény világított, a szőnyegen feküdt a kislány, a hasa felvágva, a belső szervei pedig szétpakolva a szobában. Mindenki megdöbbent az eseten.

A falu azt hitte, egy sátánista szekta volt az elkövető.

Amikor azonban Patócs Ilona a kislány bátyját - akit vér borított - az orvos jelenlétében megkérdezte, mit csinált, az gúnyosan annyit kérdezett: "Látták, nem?". A tettét pedig azzal indokolta, hogy kíváncsi volt, milyen érzés.

A fiú 6 év szabadságvesztést kapott. A nyomozás során az is kiderült, hogy már kisebb korától állatokat kínzott, a kislány félt a testvérétől, mert megpróbálta kiszúrni a szemét, de hiába kérte a szüleit, nem kapott külön szobát.

A teljes beszélgetést itt láthatjátok:


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Speciális kalapáccsal zúzzák szét Ferenc pápa gyűrűjét - ezért semmisítik meg az ikonikus ékszert
A több mint 500 000 dollár értékű gyűrűt sziinte szertartásosan pusztítják el - kiderült, miért van szükség erre a barbárnak tűnő tettre.

Megosztom
Link másolása

Az ikonikus pecsétgyűrűt, amelyet Ferenc pápa jobb kezén viselt, a 88 éves korában bekövetkezett halála után megsemmisítik, írja a Unilad.

A Buenos Aires-i születésű Jorge Mario Bergoglio húsvét hétfőn halt meg szerény vatikáni szállásán. Mint kiderült, nem a korábbi tüdőgyulladásának szövődményébe halt bele.

Egy agyvérzés következtében hirtelen kómába esett, amely szívelégtelenséghez vezetett.

A pápa vasárnap még elmondta Urbi et Orbi áldását, húsvét hétfőjének reggelén hunyt el. A Vatikán közben vadul szervezi a temetést, amely Ferenc pápa kérésére a megszokott pompától eltérően szerényebbnek várható.

Ugyanakkor a pápai gyűrűt egy erre a célra specializált kalapáccsal biztosan megsemmisítik a búcsúzás egyik mementojaként.

A pápai gyűrűt a megválasztáskor ajándékozzák a mindenkori egyházfőnek, majd a tradíció szerint halálukkor elveszik tűlük. A római katolikus egyház hagyománya szerint a gyűrűt és a bullát egy speciális kalapáccsal semmisíti meg a camerlengo bíboros (vagyis a bíboros kamarás), aki jelen esetben Kevin Farrell lesz, aki a pápa halálát is bejelentette.

A katolicizmus egyik jelképének tekintett pápai ékszer összezúzása bűnnek tűnhet, de meg van ennek a folyamatnak is az oka.

Mégpedig az, hogy megakadályozzák a gyűrűvel való visszaélést, hiszen korábban a pápák ezzel a gyűrűvel pecsételték személyes leveleiket. Manapság már a Vatikán is modernizálódott, és a pecsétgyűrű léte, illetve annak megsemmisítése már csak szertartásos elem.

A gyűrűt a pápa halálának hivatalos megerősítése után,

de a konklávé összeülése előtt kell összezúzni - a pápaválasztás folyamata jellemzően 15-20 nappal a halál után kezdődik meg.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Tudod, miért kapott enyhítést a volt barátnőjét felismerhetetlenre verő katonatiszt? Mert elvesztette a munkáját!
Néhol egészen szürreális elemeket tartalmazott az a bírói indoklás, amely alapján felmentették az egyik fülére máig nem halló Orosz Bernadett egykori katonatiszt párját. A fotójára biztos emlékszel, a nő felismerhetetlenségig torzult arccal kért segítséget a nyilvánosságtól. Mindösszesen 1 év 4 hónap lett az eredménye.

Megosztom
Link másolása

Van hová fejlődnie a magyar joggyakorlatnak a nők és családok védelmében, ezt bizonyítja az az enyhítő ítélet is, amely az Orosz Bernadettet összeverő katonatiszt ügyében született 2025. 04.16-án.

Mind közül a legszürreálisabb elem pedig, amely kommentelni szólította a fél országot, a bírói indoklás volt.

A 24.hu-nak adott interjút a nő az ítélettel kapcsolatban, amelyen ő maga személyesen nem vett részt. Ebben mondta el, hogy

"a legnagyobb ütést most kaptam."

Még 2019-ben verte össze úgy áldozatát (akkori partnerét) egy katonatiszt, hogy az azóta is maradandó egészségkárosodások sorával él. A sajtót és a közösségi médiát bejárta Orosz Bernadett fotója és segítségkérő posztja, amelyben leírta a történetét - és a bántalmazója minden adatát.

A képeken felismerhetetlenre dagadt arccal látható. Az orra akkor eltört, és Orosz Bernadett állítása szerint nem sok kellett ahhoz, hogy a férfi meg is fojtsa.

Mint kiderült, a férfi korábban is módszeresen bántalmazta, az ominózus eset pedig egy bujáki honvédüdülőben rendezett esemény után történt. A férfi féltékenységi jelenetet követően az ajtót magára záró nőre rátörte azt, majd ütni-verni kezdte. A nő segítséget tudott kérni a szobából kimenekülve, de a férfi visszahúzta őt, és

tovább ütötte, pontosan addig, amíg az üdülő vendégei és dolgozói közbe nem léptek.

A posztolást követően a jó hírnévhez való jog megsértése miatt még a férfi perelte a nőt 5 millió forintra, majd a nő egy viszontkeresetben ennek dupláját követelte. Ebből az ügyből nem lett semmi a 24.hu cikke szerint.

Az ügyészség akkor három és fél évet kért a katonatisztre, ha az beismeri a tettét. Ez nem történt meg, tárgyalásig jutott tehát az ügy.

A férfi súlyos testi sértés és kétrendbeli könnyű testi sértés miatt 1 év 10 hónap letöltendő büntetést kapott. Ezt most tovább enyhítette a Fővárosi Ítélőtábla 1 év 4 hónapra.

Az enyhítő körülmények közt olyan csemegék szerepelnek, minthogy a férfi büntetlen előéletű, sok idő eltelt már a bűntett óta, és - megszakad a szív - a férfi a munkáját is elvesztette.

Az első ítélet ellen az ügyészség azért fellebbezett, hogy a férfit életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt is mondják ki bűnösnek.

"Az ítélet szerint az elkövetőnél sem súlyos, sem maradandó egészségkárosodás előidézésére való szándék nem volt megállapítható"

- írja a 24.hu. A kérdés, hogy akkor milyen szándékkal lehet még agyba-főbe verni egy nőt úgy, hogy annak 5 évvel az eset után is szemlencsét kell hordania, nem hall az egyik fülére, a lelki megrázkódtatás miatt cukorbetegséggel és vastagbélgyulladással él.

A tanácselnök az indoklás során is nagyot mondott, ezt kénytelenek vagyunk idézni.

"Kétségtelen, hogy vizuálisan rossz képet mutatott a sértett,

sokkal súlyosabbnak látszottak a sérülései, mint amilyen valós sérüléseket szenvedett.

Hogy mi ennek az oka, azt gondolom, hogy teljesen mindegy ilyen szempontból, mert azt lehetett látni, hogy a sérülések, amik keletkeztek, azok nem keletkezhettek olyan erőbehatásra, ami ennél súlyosabb sérüléshez vezetett volna."

A felfoghatatlan ítélet és indoklás Orosz Bernadett szerint tökéletes tükre annak, Magyarországon mennyiben mérik egy ember életét.

"Ez nem példaértékű szankció, és az erőszaktevőket sem fogja elrettenteni.

A mundér becsülete és egy katona élete fontosabb volt, mint egy hatgyermekes anyuka, egy háromszoros nagymama élete.

Azon gondolkozom, hogy ezek után egyáltalán az országban maradjak-e. Lehetséges, hogy külföldre költözöm, mert itt okkal és joggal nem érzem magam biztonságban" - mondta el a lapnak.

Azt, hogy a brutális erőszak során szerezte sérüléseit, nem ő találta ki, ezt öt egymástól független orvosszakértő támasztotta alá, és a büntetőügyben eljáró szakértő is neki adott igazat.

"Az orrsövényem mind a mai napig nincs rendben, folyamatosan be van gyulladva, véres, gennyes pörkök távoznak. Nem tudok rendesen levegőt venni, és azóta sem hallok a bal fülemre. Tartós stressz állapotában voltam és vagyok, s emiatt cukorbeteg lettem, és vastagbélgyulladásom lett. A jobb szememben azóta is műlencse van a bántalmazás miatt"

- részletezte.

A nőnek még egy kártérítési pere folyamatban van a háromból, amit indított. Az elsőért kapott 1,4 millió forint kártérítést, de - és ez is milyen bájos - még

behajtóval sem tudta behajtani azt, mert ügyvédet nem tudott ehhez megfizetni.

Orosz Bernadett 5 és fél évvel ezelőtti posztja immár nem lehet elrettentés, sem figyelemfelhívás, sem példaérték. Egyszerűen egy memento maradhat. Álljon hát itt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Katy Perry máris megbánta a Blue Origin űrrepülést, ami nem ért véget a földet éréssel
„Volt három perc súlytalanság, most van három nap pofára esés” – Katy Perry (és a többiek) kényszerleszállása a valóságban.

Megosztom
Link másolása

Hétfőn délelőtt, a texasi sivatag porából lőtte fel a Blue Origin az első száz százalékban női személyzettel repülő New Shepard‑kapszulát. A 11 perces szuborbitális kitérőtól Jeff Bezos cége eredetileg óriási #girlpower‑mémre, a közönség pedig meghatott könnyezésre számított. Ehelyett

pár órán belül lyukra futott a marketing: a küldetést ma már sokan érzéketlenségnek, sőt ciki luxusturának nevezik.

A fedélzeten Katy Perry, Gayle King és Lauren Sanchez mellé ült be a NASA‑mérnök Aisha Bowe, a producer Kerianne Flynn és az aktivista Amanda Nguyen – papíron szívmelengető hatosfogat, a gyakorlatban viszont gyorsan szétszedte őket az internet azért, mert:

* brutális volt a jegyár,

* a rakéta kipufogógáza bár szén‑dioxidot nem, ózonbontó gőzt annál inkább termel,

* és mert a landolás után jött a képernyő elé tolt instant‑lakodalom: Katy Perry földre rogy, száz kamerának integet, százszorszépet lobogtat, dalra fakad, majd bejelenti, hogy „szuper kapcsolatba került a szeretettel”.

A Daily Mailn forrása szerint

az énekesnő most azon bánkódik, hogy túl nagy feneket kerítettek az egésznek, és különösen a földcsókolás lett számára cringe.

A legemlékezetesebb pillanat tényleg a kapszula ajtajában történt: Perry először felmutatott egy százszorszépet az égnek, aztán letérdelt, majd látványos csókkal köszönte meg a gravitáció visszatértét. Azonnal jött a mikrofon, ő pedig megmagyarázta a kozmikus élményt:

„Nem arról szól, hogy elénekeljem a dalaimat.

Ez egy közös energiáról szól odabent. Rólunk szól. Arról, hogy helyet csináljunk a jövő női számára, hogy elfoglaljuk a helyünket és otthon legyünk.”

„És arról is szól, hogy értékeljük ezt a csodálatos világot, amit odakint látunk. Mindez a Föld érdekében történik.”

Mi volt ez a százszorszép‑show?

A virág egy négyszeres anyai tribute‑rekesz: Perry előre bejelentette, hogy „megható gesztus” lesz négyéves lányának, Daisy Dove Bloomnak (hogy jobban értsd, a kislány neve magyarul: Százszorszép Galamb Virágzás). A kislány először jelent meg nyilvánosan – komplett miniasztronauta‑overallban – mert a szülők egy „nehéz döntés” után úgy gondolták, megmutatják, hogy anyu tényleg „bármit megtehet”. Most viszont a bennfentes szerint Kathy

„megbánta, hogy megosztotta a virágos cuccot a világgal”, sőt „azt kívánja, bárcsak soha nem került volna nyilvánosságra a kapszulában készült videófelvétel”.

A podcast‑súlytalanságban készült felvételeken Perry a kamerába tolja a kis virágot, dalol és turné‑setlistet promózik – ezek lettek az első körös mémgyár alapanyagai.

A celeb‑drónraj sem kímélte

Nemcsak névtelen kommentelők röhögtek: Emily Ratajkowski, Olivia Wilde, Olivia Munn és Amy Schumer is nekiment, a Wendy's gyorsétteremlánc pedig odakommentelte Katy űrruhás‑fotója alá, hogy „küldjétek vissza”. Ezen zsigerből örvendezett Perry ősi popriválisa, Kesha, aki egy Wendy's‑pohárral pózolt: az insider szerint az énekesnő úgy érzi, ezzel Kesha csak „olajat öntött a tűzre”

A galaktikus offenzívára először Gayle King kontrázott rá kedden a CBS Mornings-ban, Aisha Bowe társaságában:

„Ez az, ami igazán bánt – mondta elérzékenyülve. –

Olvastam, miket írnak az interneten, és az a legrosszabb benne, hogy olyan emberektől jön, akiket ismerek, akiket a barátaimnak tartok.”

„Úgy nevezik, ami tettünk, hogy egy kis ‘kirándulás’, és ez rettentően idegesít, mert férfiaknál sosem mondják, hogy csak ‘kirándultak egyet’. Az ilyesmit repülésnek vagy küldetésnek hívjuk.

A ‘kirándulás’ olyan, mintha valami jelentéktelen, kis könnyed kaland lenne. Márpedig abban, amit mi csináltunk, semmi sem volt jelentéktelen.”

„Nagyon csalódott és szomorú vagyok a gyűlölet miatt. Amit tettünk, az inspiráció lehet más nőknek és fiatal lányoknak – kérlek, ezt ne hagyjátok figyelmen kívül.”

Klímabajusz versus vízgőz

Az online felháborodás másik tengelye: mennyire zöld dolog milliárdos játékrakétával lyukasztani az eget, miközben a fedélzeten többen régóta klímavédelmi kampányok arca(i). A Blue Origin boostere ugyan csak vízgőzt pöfög, de a tudósok szerint az is üvegházhatású, ráadásul ózonréteg‑károsító. Az internet gyorsan előásta Katy Perry 2015‑ös UNICEF‑videóját, ahol a klímaválságra figyelmeztetett.

A forrás szerint az énekesnő „egyáltalán nem számított ekkora visszhangra”,

de a vádak ellenére továbbra is elkötelezett a környezetvédelem mellett.

Reakciók helyett turnéplakát

Amíg a kritika tovább savaz, Perry hivatalos csatornáin nem a Blue Origin‑ügyről posztol, hanem legújabb Lifetimes‑turnéját hirdeti – pont, ahogy a háromperces súlytalanságban is tette.

Katy Perry és társai a tervek szerint példát akartak mutatni, hogyan lehet az űrt elfoglalni a nőknek. Ehelyett most mind a hatan

kommunikációs tűzoltást hajtanak végre, a főszereplő pedig – az informátor szerint – már csak abban bízik, hogy az emberek egyszer elfelejtik a virágos földcsókot.

Ami tény: Sunita Williams és Butch Wilmore a Nemzetközi Űrállomás hiba‑daktilusában ragadtak kilenc hónapra, különösebb elismerés nélkül, míg a Blue Origin‑szelfi‑brigádjának háromnegyed nap is elég lett volna, hogy megszerezze a hősi címet. Fájdalmasan érinti őket, hogy nem hagyták nekik.


Megosztom
Link másolása