FONTOS
A Rovatból

Sitt hepönz – hulladékkezelés régen és ma

Mennyire újkeletű a szelektív szemétgyűjtés, eredetileg mit jelent a Gyehenna, és hol járt börtön a szarlopásért?
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. június 18.


Megosztom
Link másolása

Egy szép vasárnap délelőtt beleugrik az újdonsült Kertes Ember a játszós ruhájába, hogy elültesse a szomszédtól kapott nőszirom töveket. Veszi az ásót, közben még hezitál, hol lenne jobb helyen az a 4-5 gumó, hogy ne rohadjon el a gyökere, kapjon elég napot, túlzott burjánzás esetén pedig a szomszédhoz hasonlóan könnyen meg tudjon szabadulni a felesleges szaporulattól.

Végre megvan a tökéletes terület, le is böki a Kertes Ember a szép kis ásóját, kezdi forgatni nagy szuszogások közepette a kötött talajt, aztán egyszer csak kifordít a földből egy műfogsort. Aztán pár ásónyommal később egy félbevágott kazettás magnót, néhány antik sörösüveg társaságában. És ahogy fogy a türelme és az ásáshoz szükséges ereje, úgy gyűlik a kertben a szemét: építési törmelék között egy tucat 5,3 forintos kakaós tejes zacskó, egy széttört akvárium, aztán egy komplett tetőnyi hullámpala. Kertes Ember ezzel bepillantást is nyert évezredek hulladékkezelési módszerébe.

Szemétre épült civilizáció

A fenti, hivatalosan csak elképzelt történet egyáltalán nem áll távol a mai magyar valóságtól, ahogy azt egy kerttervezős Facebook-csoport egyik bejegyzéséből megtudtam. A kiinduló poszt alatti kommentfolyamból ugyanis kiderült, hogy egyvalami szinte mindenkinek a kertjében megterem: másnak a szemete.

A szokásos építési hulladék (becenevén sitt), tehát beton, vakolóháló, szigetelőanyag és egyebek mellett a legelterjedtebb „kincsek”, amiket az óvatlan kertész felszínre hozhat a különféle állatok tetemei: kiskedvencek mellett haszonállat, például tehén, ló, baromfi is.

Bár utóbbiak legalább egy idő után maguktól is eltűnnek. Ugyanez viszont nem mondható el a traktorgumikról, különféle nejlonokról, szigetelő anyagokról, amiket nem csak unokáink, de az ő unokáik is látni fognak, lévén például  egy mezőgazdasági abroncs állítólag 400 év alatt bomlik csak le.

Kanapéhuszár, akarom mondani kukásautós generációnk számára a hulladék ilyenfajta eltűntetése barbár szokásnak tűnhet, pedig pont a vándorló népek letelepedésével és civilizálódásával alakult ki ez a szokás. A szemét-probléma ugyanis az első települések létrejöttével egyidős: a helyben maradó ember pedig helyben maradó szemetet termel, amit viszont kezelni kell. (Már ha nem akarja a helyben maradó ember egész életében a tetemek, ételmaradékok és egyéb, jószagú dolgok bomlási folyamatát helyben maradó orrában érezni.) A szemét elszállítása, elásása vagy elégetése tehát szükségszerű volt. A városok kialakulásával, a lakóházak közötti mezőgazdasági területek leszűkülésével vagy megszűnésével közegészségügyi szempontból is szükségessé vált a szemét elszállítása.

Az egyik első, történészek által hulladékégetőnek nevezett ilyen telep a Jeruzsálem melletti Hinnóm-völgy volt, amit a magyar köznyelv Gyehenna néven ismer.

A völgy ugyanis eredetileg áldozati helyszínként funkcionált, itt kapott helyet egy tűzoltár (amin állítólag gyermekáldozatokat mutattak be), később pedig, mint hulladéklerakó szinte folyamatosan füstölgött, égett, így aztán a völgy az örökké égő tisztítótűznek egyfajta földi metaforájává vált.

A Hinnóm-völggyel ellentétben a legtöbb szeméttelepet egy idő után betemették és új helyet kerestek a további hulladéknak. Az ily módon láthatatlanná tett területek aztán sokszor végezték egészen hétköznapi telekként. New York egy része például köztudottan a saját szemetére épült, a város mocskát ugyanis az 1900-as évek közepéig a tengerbe hordták, ami némi föld ráhordása után újabb városrészeknek adott helyet.

De nem kell ilyen messzire mennünk ahhoz, hogy szemétre épült lakótelepet láthassunk.

Sőt, hazánkban nem csak lakótelep, de az Országház is szemétdombra épült (aztán csodálkozunk, mi folyik benne az épülése óta).

A mai Kossuth tér a régen találóan Tömőnek nevezett terület helyén áll , mely annak idején egy hatalmas gödör volt, amibe a város hulladékát tömték, amíg tudták. Érdekes viszont azon elgondolkodni, vajon ha az Parlament épülete az Újpesti lakótelephez hasonlóan emberi maradványokra épült volna, hogyan alakul a magyar történelem az épület üzembe helyezése, 1904 után... És ha már a fővárosnál tartunk, nézzük meg gyorsan, mit kezdett a szeméttel a pesti népség.

Kicsi országom, újra meg újra...hasznosít a fiad

Umbrai Laura „ Így szemeteltek Budapesten ” című kötete szerint a fővárosi hulladékkérdés modernkori története nagyjából a XIX. század közepére vezethető vissza. Ekkor még mindenkinek magának kellett megoldani a szemétszállítást, melynek piaci alapú megoldásában valaki végül lehetőséget látott, és jelentkezet is a városházán, hogy egy kisebb területen elkezdené a vállalkozást. A következő évtizedekben a város, mint helyi hatóság, rendre megpályáztatta egy-egy városrész szemétszállítását, és a hozzá tartozó szeméttelepnek a működtetését, kotrását.

A sok kis cég sikerén felbuzdulva ifj. Cséry Lajos valamikor a XIX. század legvégén azzal az ötlettel állt a városatyák elé, hogy egy merőben új rendszert dolgozna ki, ha egész Pest szemétszállítási üzletágát tokostul-vonóstul megkaphatná.

Nagyjából 10 évre volt szükség, amíg a Cséry-birodalom kiépülhetett és kialakulhattak a modern hulladékgazdálkodás alapjai. Akkor még leemelhető tartályos lovaskocsikkal szállították a szemetet az Ecseri útra, ahonnan vasúti szerelvények vitték tovább a tartályokat Kispest-Pestszentlőrinc határában lévő szemétfeldolgozó telepre, ahol a hulladék átválogatása, és legtöbbször feldolgozásra való továbbértékesítése. Bizony, a szelektív szemétgyűjtés nem újkeletű találmány. Mivel akkoriban egy háztartás szemete még jobbára csak konyhai hulladékot vagy könnyen bombó papírt tartalmazott, csak az esetleges üveget vagy fémet kellett kiválogatni belőle.

Ez a szelektálás utáni maradék volt a szeméttrágya, melyet egyfajta komposzt alternatívaként a Pest közeli földművelők vásároltak fel.

Használata azonban nem volt problémamentes: egyrészt csak bizonyos talajtípusok javítására volt alkalmas, másrészt pedig a magas szállítási költség miatt a vidéki termelőknek jobban megérte a hagyományos istállótrágyát vásárolni. A szeméttárgya-biznisz koporsójába végül a műtrágya ipar ütötte az utolsó szeget.

A japánok ehhez képest egy egészen speciális hulladék hasznosításában jeleskedtek. A sziget termőtalaj szempontból nem volt egy lottó ötös, ennek javítására pedig szó szerint minden szart összeszedtek. A shimogoe, mely szó szerinti fordításban valami olyasmi jelent, hogy „egy személy ülepéből származó trágya”, a régi időkben akkora értéknek számított, hogy törvénybe kellett rögzíteni például azt, egy albérlet esetén ki rendelkezhet az albérlők által termelt talajjavítóval. (És igen, az aranyárban mért végtermék bizony a főbérlőt illette meg, hogy aztán a földművelőknek ő adhassa el.) Egyes családok éves szerződést kötöttek egy adott farmerrel, aki a tápanyagdús áruért nem csak pénzben, de rostban gazdag terménnyel is fizetett nekik.

Egy idő után annyira felpörgött a kaki-biznisz, hogy 1724-ben két falu összeveszett Osaka legjobb területein, amire válaszul a városlakók az egekbe tornázták a tarifájukat.

A békétlenkedő falusiak szegényebbjei így kénytelenek voltak az így megdrágult áru lopására vetemedni, amitől sokakat még a börtönbüntetés se tudott távol tartani. A műtrágyák megjelenése mindenesetre itt is biztosan átrendezte a viszonyokat- ha máshol nem, hát a büntetőtörvénykönyvben. A szemét és a lopás egy másfajta kapcsolata azonban azóta is fellelhető a világ minden pontján, köztük Magyarországon is.

Kinek mi bántja a szemét

A hazai szemétkezelés rendszerváltás utáni helyzete mindig bűzlött valahonnan. Hol kicsiben, hol nagyban ment a környezet-és közpénzkárosítás, mutyizás, havernak átszervezés. Most épp az eddigi kis-és középvállalatokat jó esetben alvállalkozóvá, rossz esetben földönfutóvá tevő MOL-on van a sor, hogy a kukásbirodalom-bekebelezési bizonyítványát magyarázza.

A kárvallott kereskedők tulajdonjogi, versenyszabályozási és tiltott állami támogatásról szóló aggályokat is megfogalmaztak a július 1-től a MOL kezébe adott kukakoncesszió miatt.

Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik. Hogy a lakosság felé ez milyen következményekkel jár majd, azt csak sejteni lehet, mindenesetre a legtöbben közvetett módon, de drágulást prognosztizálnak.

Hogy ez az új rendszer hogyan érinti majd például a lakossági építkezések szemetének kérdését, azt még nem látni. Csak remélni tudjuk, hogy a korábbi gyakorlatra, a földbe ásásra csak egy barbár szokásként emlékszünk majd, és nem csak az elszállítással, de az illegális eltüntetéssel is foglalkozik majd a cég vagy az állam.

De hogy valami vidámabbal zárjuk a témát: a kertünkben történő áskálódás lehet örömteli is,

hiszen eleink nem csak a szemetet, hanem legdrágább kincseiket is a földbe rejtették a halálon túli anyagi biztonság vagy az élők általi eltulajdonítás elkerülésének érdekében.

A cikk elején említett posztban volt két irigylésre méltó találat is: az egyik egy aranyforintokkal teli edény, aminek pár darabját ráadásul nem is a kert tulajdonosa, hanem egy vakond segített a felszínre hozni. (A régészeti szempontból is remek történetre Zdeněk Miler is elégedetten csettintett volna). A másik kincs, amire a csoport egyik tagja bukkant a kerti munkák közepette, 30 liter pálinka volt. Hogy a háború alatti fosztogatók, egy házsártos asszony, vagy esetleg pont egy iddogálós férj elől ásták el az üvegeket, azt nem tudni.

Talán egyszer eljutunk odaáig, hogy csak olyan dolgot ásunk el, ami bárkinek bármikor örömet okoz, ha majd rátalál.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Tízezreket vehetnek el a gyászolóktól: élettársak ezrei bukhatják el az özvegyi nyugdíjat egyetlen új szabály miatt
Az özvegyi nyugdíj nem életbiztosítás, de sokaknak jelent lélegzetvételt egy veszteség után. A rendszer túlbonyolított, a kivételek kifinomultak, és ahogy az lenni szokott, a legfontosabb mondatok nem a tájékoztatók elején vannak, hanem a zárójeles megjegyzések között.

Megosztom
Link másolása

Egy társ elvesztése önmagában is feldolgozhatatlan teher, de az anyagi kiszolgáltatottságtól való félelem ezt a terhet megsokszorozhatja. Az özvegyi nyugdíj rendszere éppen ezt a bizonytalanságot hivatott enyhíteni, ám a szabályok útvesztőjében könnyű eltévedni, különösen most, amikor a jogalkotó hamarosan újraosztja a lapokat.

A magyar jogrend szerint özvegyi nyugdíj nem automatikus, hanem kérelemre jár, ha teljesül néhány feltétel. A legfontosabb: az elhunyt személy nyugdíjas volt, vagy megszerezte a szükséges szolgálati időt, a túlélő fél jogosult lehet:

ha házastárs vagy a bejegyzett élettárs, az utóbbi esetében az élettárs, ha 1 éve együtt éltek és van közös gyerek, vagy ha legalább 10 éve éltek együtt megszakítás nélkül.

Az elvált vagy egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs pedig csak akkor reménykedhet ellátásban, ha az elhunyttól haláláig tartásdíjat kapott, vagy azt bíróság jogerősen megállapította számára.

A kérelem mellé halotti anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, vagy élettársaknál együttélést igazoló dokumentumok kellenek. Ha közös volt a lakcím, akkor ezt lehet igazolni lakcímkártyával is.

Az ellátás két szakaszból áll.

Az első az ideiglenes özvegyi nyugdíj,

amely a halál napjától számítva főszabály szerint egy évig jár, pénzügyi mentőövként a legnehezebb időszakban. Ez az időtartam meghosszabbodik, ha az özvegy másfél évesnél fiatalabb gyermeket nevel, vagy tartósan beteg, illetve fogyatékossággal élő kiskorúról gondoskodik. Az ideiglenes időszak leteltével az ellátás csak akkor jár tovább, ha az özvegy megfelel bizonyos feltételeknek: betöltötte a saját öregségi nyugdíjkorhatárát, egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos, vagy az elhunyt jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermekről, illetve egy fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermekről gondoskodik.

Ha e feltételek valamelyike a halálesetet követő tíz éven belül teljesül, az özvegyi nyugdíj „feléledhet”.

„Az özvegyek úgy érzik, hogy kifejezetten arra törekszenek a felülvizsgálatok során, hogy az egészségi állapotuk 50 százalék fölé, például 51 százalékosra javuljon.

Akkor bár jogosult lehet rokkantsági ellátásra, az özvegyi nyugdíj feléledését már nem kérheti” – mondta az InfoRádiónak Farkas András nyugdíjszakértő.

Az összeg mértéke is kétlépcsős. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Az ideiglenes időszak után, ha az özvegynek nincs saját jogú nyugellátása, ez a 60 százalékos mérték megmarad. Ha azonban már kap saját nyugdíjat vagy más, törvényben meghatározott ellátást, akkor az özvegyi nyugdíj mértéke 30 százalékra csökken.

A jogosultak köre június 30. után átalakul.

Az új szabályozás, amelyet a 2026-os költségvetést megalapozó törvénycsomagban fogadtak el, a házasság intézményének alaptörvényi védelmére hivatkozva a legfontosabb szigorítást az élettársaknál vezeti be.

A nyár utáni haláleseteknél már csak akkor lesznek jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha az elhunyt halálakor egyiküknek sem állt fenn házassága egy harmadik személlyel, ami sok, régóta együtt élő, de korábbi házasságát hivatalosan fel nem bontó párt kizárhat az ellátásból.

Ezzel párhuzamosan a jogalkotó enyhít a különélő házastársak helyzetén: esetükben

a jövőben nem vizsgálják a különélés tényét, a házassági kötelék önmagában megalapozza a jogosultságot.

A törvény egy méltányossági szabályt is bevezet az időskori házasságot kötőknek: ha a frigyre valamelyik fél nyugdíjkorhatárának betöltése után került sor, a házasságot megelőző, igazolt élettársi kapcsolat időtartama beleszámíthat az ötéves együttélési feltételbe.

Az igényt a Magyar Államkincstár erre a célra rendszeresített nyomtatványán lehet benyújtani, akár elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül, akár postai úton vagy személyesen a kormányhivataloknál, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál. A kérelemhez szükséges a halotti anyakönyvi kivonat, a házassági anyakönyvi kivonat, élettársi kapcsolat esetén pedig az együttélést igazoló dokumentumokat.

Akkor szedjük össze, hogy mi és meddig jár?

Az ideiglenes nyugdíj 1 év után megszűnik, kivéve:

ha 18 hónap alatti gyermeket nevel,

ha tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket ápol (ekkor 3 évig jár),

vagy ha az özvegy árvaellátásra jogosult gyereket nevel.

A végleges (azaz nem ideiglenes) özvegyi nyugdíj akkor jár, ha az özvegy:

már betöltötte a saját nyugdíjkorhatárát a házastárs halálakor,

vagy megromlott az egészsége (megállapított rokkantság),

vagy árvákat/fogyatékosokat nevel.

Ha ezek később teljesülnek, az sem baj — a magyar jogban ritkán van happy end, de itt tíz évig van visszatérési lehetőség: ha az özvegy a haláleset után 10 éven belül válik jogosulttá, kérheti az özvegyi nyugdíjat (régebbi eseteknél 15 év is lehet).

 

És a híres 154 ezres plafon?

Na ez az, amit mindenki idéz, de kevesen értenek.

Általánosságban: nincs ilyen plafon.

Nem mondja ki a törvény, hogy ha túl sokat keresel, vagy ha magas a saját nyugdíjad, akkor „nem jár semmi”. Az özvegyi nyugdíj nem szociális alapú, hanem jogosultsági alapon jár.

A kivétel persze van: 
Ha a házastársad 1998 előtt halt meg, akkor az állam együttesen korlátozza a saját jogú és az özvegyi nyugdíjat egy felső határban:
 2025-ben ez az összeg 154 420 forint.
 Ha ennél többre jönne ki a kettő együtt, akkor az özvegyi nyugdíjat visszavágják, hogy együtt pont kijöjjön a plafonra.

De ha a házastárs 1998 után halt meg, akkor ez az összeghatár nincs. Akkor a 30% vagy 60% jön be – attól függően, van-e saját nyugdíjad vagy sem.

Az özvegyi nyugdíj nem életbiztosítás, de sokaknak jelent lélegzetvételt egy veszteség után. Ha írnál a változásokról róla a nagyinak, így kezdhetnéd: „Mama, megint új szabály van az özvegyi nyugdíjra, és már az is számít, mikor halt meg a papa. De nem, a 154 ezres plafon rád nem vonatkozik. Valószínűleg.”

Via Államkincstár


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Megáll az élet a 3-as metrón – de most egészen másért, mint amihez hozzászoktál
A Magyar Kultúra Napja alkalmából a BKV és az FMK pop-up programokat szervez az M3-as metró több ferencvárosi állomásán. A 16:00 és 20:30 között zajló koncerteken a peronok válnak színpadokká, a kultúra pedig beköltözik a város egyik legforgalmasabb közösségi terébe.
Fehér Adél - sassy.hu
2026. január 22.


Megosztom
Link másolása

A napi ingázás megszokott zajában 2026. január 22-én délután négytől fél kilencig a Nagyvárad tér, a Corvin-negyed és a Kálvin tér metróperonjai alakulnak át ideiglenes kulturális terekké. Nem fesztivál, nem showcase, nem „nagy esemény”, hanem

sok apró, egymásba csúszó pillanat: handpan a peronon, néptánc a mozgólépcső árnyékában, kórusművek a zajos városi akusztikában.

A műfaji lista szándékosan széles: népzene, néptánc, kórus, alternatív és világzene, balkán, klezmer, ambient, szólóprodukciók. Ez nem „best of magyar kultúra”, hanem inkább egy keresztmetszet – olyan előadókkal, akik megszokták a rendhagyó tereket, és nem ijednek meg attól, ha a közönség fele csak véletlenül áll meg.

A Magyar Kultúra Napján a Ferencvárosi Művelődési Központ és a BKV együttműködésében ismét peronok válnak színpadokká, a kultúra pedig beköltözik a város egyik legforgalmasabb közösségi terébe.

A fellépők között ott van például Afronauta, aki handpanen játszik meditatív, mégis urbánus zenét; Sildervald, a „blastfolk” címkével nehezen besorolható, népzenei gyökerekből táplálkozó, de nagyon mai hangzású projekt;

Fogl Márton – Tér, amely inkább atmoszférát épít, mint klasszikus dalokat; vagy a Lowland Hill, akik bluegrassben gondolkodnak, de nem muzeális módon.

A népzenei vonalat erősíti a Budapest Folk Duó és a Határtalan Népzene formáció, míg a balkán–klezmer tengelyen a Devana 78 és az Orkestar Budimpešta mozog, utóbbi kifejezetten a magyarországi nemzetiségek zenéjét hozza lendületes, városi formában.

A programsorozat délután 16:00 és este 20:30 között fut négy ferencvárosi csomóponton: az M3-as metró Nagyvárad tér, Corvin-negyed és Kálvin tér állomásán, valamint az M4-es vonal Kálvin téri peronján.

Az ingyenes eseményeken érvényes utazási jogosultsággal lehet részt venni. A nap választása szimbolikus: 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúrát, emlékezve arra, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát.

A program:

Nagyvárad tér (M3 peron)

● 16:30 Afronauta - handpan

● 17:15 Sildervald - blastfolk

● 18:00 Fogl Márton - Tér

● 18.45 Lowland Hill zenekar - bluegrass

● 19.40 Budapest Folk Duo - népzene

Kálvin tér (M4 peron)

● 16:30 Sildervald - blastfolk

● 17:15 Afronauta - handpan

● 18:00 Lowland Hill zenekar - bluegrass

● 18.45 Fogl Márton - Tér

● 19.40 Orkestar Budimpešta - Magyar és magyarországi nemzetiségek dinamikus zenéje

● 20.10 Budapest Folk Duó - népzene

Corvin-negyed (M3 peron)

● 16.00 Határtalan Népzene - Gubinecz Ákos és növendékei

● 16.45 Bencze Alma - looper performance

● 17.30 Devana 78 - balkán és klezmer

● 18.15 Móser Ádám - harmonika (Francia-balkán-klezmer-tangó)

● 18.40 Extra FIgyelem Mozgásfolyam - tánc

● 19.00 Bartók Táncegyüttes - néptánc

● 19.25 Vass Lajos Kórus - XX. századi és napjaink kórusművei magyar zeneszerzők tollából

● 19.45 MOODS Ambient

● 20.10 Orkestar Budimpešta - Magyar és magyarországi nemzetiségek dinamikus zenéje

Kálvin tér (M3 peron)

● 16:00 Bencze Alma - looper performance

● 16.45 Határtalan Népzene - Gubinecz Ákos és növendékei

● 17.30 Móser Ádám - harmonika (Francia-balkán-klezmer-tangó)

● 18.15 Devana 78 - balkán és klezmer

● 19.00 MOODS Ambient

● 19.25 Extra Figyelem Mozgásfolyam - tánc

● 19.45 Bartók Táncegyüttes - néptánc

● 20.10 Vass Lajos Kórus - XX. századi és napjaink kórusművei magyar zeneszerzők tollából

Aki látott már hasonlót, tudja, mire számítson. A korábbi akcióról készült videókon nem áhítatos, csendben figyelő közönség látszik, hanem megálló, elmosolyodó, telefonjukat előkapó utasok. Valaki végignézi, valaki csak fél percig, mások késnek miatta egy megállót. És ez az egésznek a lényege.

A Magyar Kultúra Napja hagyományosan a „komoly” ünnepek közé tartozik: beszédek, díjak, színpad, díszlet.

Ez a ferencvárosi pop-up program inkább azt mondja, hogy a kultúra nem esemény, hanem állapot.

Ott van a peronon is, ha hagyjuk. Január 22-én pedig különösen nehéz lesz nem észrevenni.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Ezek a szemtünetek jelzik előre a pajzsmirigybetegséget, mielőtt a vérképedből kiderülne
Magyarországon a lakosság 10-15 százalékát érinti valamilyen pajzsmirigy-rendellenesség. Van, amikor azonnali orvosi beavatkozás szükséges a látásromlás elkerülésére.

Megosztom
Link másolása

Azt hiszed, csak a sok netflixezéstől vörös a szemed reggelente, és a táskák a szemhéjadon a kialvatlanság elkerülhetetlen melléktermékei? Lehet, de van egy rossz hírünk: a szemed gyakran előbb jelzi a pajzsmirigy körül izmosodó autoimmun balhét, mint bármilyen laborlelet. Az időben felismert jelekkel és egyetlen, de kőkemény életmódbeli döntéssel ugyanis akár a látásodat is megmentheted.

A pajzsmirigy a test belső termosztátja, hangulatgenerátora és energiamenedzsere, amivel a magyar lakosság 10–15 százalékának, főleg a nőknek, komoly gondja van.

A probléma az, hogy az ellátórendszerben eljutni a megfelelő szakemberhez sokszor egy külön sportág. „Szerintem Magyarországon megbízható endokrinológust találni… olyan, mint amikor tűt keresel a szénakazalban” – foglalta össze a helyzetet egy érintett a Telexnek.

Na de mi az, amit a tükörben kellene észrevenni? A pajzsmirigyhez köthető szembetegség, vagyis a thyroid eye disease nem válogat. Okozhat enyhe, de idegesítő panaszokat, és súlyos, látást veszélyeztető állapotot is.

A gyanús jelek listája hosszú: piros, irritált, folyamatosan könnyező szem, duzzadt, ödémás szemhéjak, szemszárazság, fényérzékenység, a szem mögött érzett nyomás, ritkább pislogás, és a klasszikus, filmekből ismert „kidülledés”.

A legravaszabb az egészben, hogy ezek a tünetek simán beelőzhetik a pajzsmirigyhormonok laborban kimutatható elcsúszását. Ha pedig hirtelen kettőslátás, látásromlás vagy komoly fájdalom jön, az nem a „majd elmúlik” kategória, hanem az azonnali szemészeti vizit.

A kockázat nem sorscsapás, több tényezőn is lehet változtatni. A legnagyobb, legdurvább, leginkább befolyásolható rizikófaktor a dohányzás. A cigi nemcsak a betegség kialakulásának esélyét növeli, de a súlyosbodásét is, és még a kezelések hatását is rontja. A rosszul beállított pajzsmirigyhormon-szint, a magas antitestértékek vagy a radiojód-kezelés szintén dob a kockázaton, különösen, ha valaki közben vígan szívja a cigit.

Gail Devers, háromszoros olimpiai bajnok sprinter évtizedekig küzdött a tünetekkel, mire kiderült, mi áll a háttérben.

„Olyan rossz lett a helyzet, hogy voltak idők, amikor a gátakat sem láttam a futópályán”

– mondta a Defender Networknek. „Egyetlen orvos sem mondta, hogy a szemtüneteim elkülönülnek a Graves-től.”

Oké, gyanús a dolog, mi a teendő? Az út a háziorvostól az endokrinológuson át a szemészig vezet, akiknek együtt kell dolgozniuk. A kezelés attól függ, mennyire aktív és súlyos a betegség. Az orvosi kezelésről szóló 2021-es EUGOGO klinikai irányelv szerint az enyhe esetekben a kockázatok csökkentése – dohányzás elhagyása, hormonszint beállítása –, a műkönny, a napszemüveg és az éjszaka felpolcolt párna is elég lehet.

A súlyosabb, aktív eseteknél már jön a nehéztüzérség: intravénás szteroidok, immunszuppresszáns gyógyszerek, ritkább esetben sugárkezelés.

Tavaly júniusban az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezett egy új, célzott terápiás gyógyszert,

a teprotumumabot is, ami a vizsgálatokban hatásosan csökkentette a szemkidülledést, de a finanszírozás és a hazai hozzáférés persze már egy másik meccs.

A legfontosabb, amit a beteg megtehet, és amit nem lehet elégszer elmondani: a dohányzás teljes elhagyása, beleértve a passzív füstöt is. Emellett az endokrinológussal beállított hormonszintek tartása alapvető.

A szelénpótlásról megoszlanak a vélemények: egy nagy vizsgálat szerint enyhe esetekben segíthet, de a hatása nem egyértelmű, így szedése előtt mindenképp orvosi konzultáció szükséges.

A legmeglepőbb az egészben, hogy a szemtünetek néha teljesen önálló életet élnek. Megelőzhetik a pajzsmirigybetegséget, de akár évekkel utána is felbukkanhatnak, még akkor is, ha a pajzsmirigy már régen rendben van.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Megdöbbentő japán megoldás: kék fényekkel szorították vissza a vasúti öngyilkosságokat
A peronok végére szerelt lámpák az ég és a tenger nyugalmát idézik. Ezzel próbálták megnyugtatni a krízisben lévő embereket, mielőtt tragédia történne.
Sassy - sassy.hu
2026. január 24.


Megosztom
Link másolása

A fény színe valóban életet menthet?

Japánban a vasútállomásokon elhelyezett kék LED-lámpák után egyes helyszíneken 84 százalékkal kevesebb öngyilkossági kísérletet jelentettek, de a módszer hatékonysága ennél jóval összetettebb kérdés.

A japán vasútállomásokon bevezetett, nyugtató hatású kék LED-világítás megdöbbentő mértékű visszaesést eredményezett a vasútállomási öngyilkossági kísérletekben

– írta a Psychology Today. A Kelet-Japán Vasúttársaság a peronok végeire telepített nagy intenzitású kék fényeket,

azokra a területekre, amelyeket gyakran választanak a krízisben lévő emberek.

A Tokiói Egyetem kutatói egy tízéves időszakot vizsgálva állapították meg, hogy ezek a fények, amelyek az ég és a tenger nyugalmát idézik, hozzájárultak a kísérletek számának drámai csökkenéséhez.

A kék világítás sikerét alátámasztja az a megfigyelés is, hogy Japánban a vasúti öngyilkosságok száma gyakran megugrik több, egymást követő esős és felhős nap után. Ez rámutat a fény iránti biológiai szükségletre, amelyet ezek a telepítések részben pótolhatnak. Míg a hagyományos biztonsági megoldások, mint a mellmagasságig érő korlátok és a tolóajtók hatékonyak, rendkívül drágák és nehezen telepíthetők a régebbi állomásokon.

Ezzel szemben a kék világítás olcsóbb, könnyebben bevezethető alternatívát kínál.

A sokat idézett 84 százalékos csökkenést egy 2013-as, megfigyelésen alapuló tanulmány becsülte meg az érintett állomásokon. Egy 2014-es elemzés már csak 74 százalékos visszaesést jelzett, bár nem talált bizonyítékot arra, hogy a kísérletek egyszerűen áttevődtek volna a szomszédos, kivilágítatlan állomásokra. Más szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek, mert a hatás mértéke hely- és körülményfüggő lehet, és a módszertani korlátok miatt nehéz országos szintű következtetéseket levonni.

A kék LED-ek bevezetése mindenesetre költséghatékony megoldásnak bizonyult.

Az első nagyobb telepítések idején, 2009-ben a vasúttársaság körülbelül 165 ezer dollárt költött a tokiói Jamanote-vonal 29 állomásának felszerelésére.

Ez az összeg töredéke a peronkapuk telepítési költségének, amelyek hatékonyabbak ugyan, de jóval drágábbak és műszakilag is bonyolultabbak.

A kék fény tehát ígéretes, gyorsan bevethető és olcsó eszköz, de nem csodafegyver. Egy teljes prevenciós csomag részeként, más biztonsági intézkedésekkel együtt alkalmazva lehet igazán hatékony.

Via Psychology Today


Megosztom
Link másolása