SENKIT sem vehetsz rá, hogy beléd szeressen - helyette inkább tedd ezt
Mindegy, hogy ki ő, ezer éve a férjünk, vagy még csak egy fiú, akivel randizgatunk, de annyira odavagyunk érte, hogy a szívünk szinte kirobban a mellkasunkból, ha a telefonunk kijelzőjén meglátjuk a nevét. Azt akarjuk, hogy szeressen. És ezért bármit megtennénk.
És itt rögtön álljunk is meg egy pillanatra. A szerelem misztériumát természetesen nem fogjuk neked elmagyarázni - nem is lennénk rá képesek -, de néhány dolgot azért elmondunk róla. És arról is, hogy az áhított pasi, akivel tényleg egymásra kattantok, és aki úgy imád téged, ahogy vagy, merre is jár éppen.
Talán azt hiszed, már melletted van. És talán így is van. De az is lehet, hogy csak szeretnéd, hogy ő legyen az. Talán épp azon vagy, hogy kedvességgel, ragaszkodással, női praktikákkal, csini rucikkal magadba bolondítsd őt. Mert azt AKAROD, hogy szeressen.
Nem fog menni. Az igazi szerelem - már ha egy igazi férfiról beszélünk - ugyanis olyasvalami, amit egyszerűen nem lehet erőltetni. Senkit sem vehetsz rá, hogy beléd szeressen, akárhogy is töröd magad. A férfiszerelemben éppúgy nincs semmi logika, mint a nőiben. Nincs ok-okozati összefüggés, hogy "ha kedvesebb leszek, ragaszkodóbb leszek, támogatóbb leszek, humorosabb leszek, szexibb leszek", akkor "majd belém szeret." Ez egyszerűen nem így megy. Ha a szerelemért kepesztened kell, akkor már régen rossz. Begörcsölsz, tele leszel negatív energiával, és a pasi sem fog máshogy tekinteni rád, mint egy utánfutóra, aki ilyen-olyan - főleg kényelmi - okokból épp megfelel neki. Egy darabig, amíg nem jön jobb.
Ha tehát a pasi nem szeret igazán - és ezt legbelül neked érezned kell - akkor nem is fog, hiába tepersz. Ráadásul ezzel attól is elzárod magad, hogy találj valakit, akit tényleg egy csomó dolog megfog benned, aki maga sem tudja megmagyarázni, miért, de egyszerűen odavan érted. Úgy, ahogy vagy.
Mit tehetsz tehát? Egyrészt tarts alapos önvizsgálatot, aztán döntsd el: a pasi, aki melletted van, vagy akire áhítozol, tényleg őszintén szeret? Nem csak "talán", meg "hátha", meg "ha jó kislány leszek, majd fog". És ha a válasz "nem", vagy bizonytalan vagy, többé ne invesztálj a kapcsolatba semmi többletet. Egyvalakibe invesztálj: önmagadba.
Igen, a rossz hír az, hogy az igazi szerelemhez az egészséges önzésen át vezet az út. Nem pedig az önfeláldozáson, pláne nem az önfeladáson.
A jó hír viszont az, hogy ha egy kicsit önmagadat helyezed a fókuszba - mindegy, hogy ezt a karriereden, a hobbidon, a saját baráti körödön, a családodon keresztül teszed -, akkor garantáltan ki fogsz virulni. Önmagad legjobb verziójává fogsz válni, és EZ az, amit a pasik a legjobban díjaznak egy nőben. Akkor előbb-utóbb az utadba kerül az a srác, akinek nem kell megjátszanod magad, nem kell csak adni, adni, adni, miközben folyton azt a megalázó érzést éled meg, hogy cserébe semmit, vagy csak nagyon keveset kapsz.
Jönni fog valaki, aki épp azokat az apró részleteket szereti meg benned, amikről te nem is tudsz. Talán csak azt, ahogy ráncolod a homlokodat. Ahogy önfeledten belekortyolsz a forró kávédba. Vagy ahogy nagy lendülettel lehuppansz a kanapéra.
Várd ki azt a férfit, aki TÉGED lát. Mert biztos lehetsz benne, hogy ha ő megszeret, az nem csak biztonsági játék, kényelem, B-terv lesz a részéről. Az már valami olyan lesz, amire lehet alapozni. Megéri kivárni, nem?
