"Minél butább valaki, annál több celebet néz?" - Attis szerint a Kulcsár-Csuti balhé is ezt bizonyíthatja
KATT FENT A VIDEÓRA!
Forrás: Tanulom Magam/Youtube
KATT FENT A VIDEÓRA!
Forrás: Tanulom Magam/Youtube
Ijesztő és ígéretes hatásokkal is lehet számolni, de az orvosok maguk is óvatosságra intenek. Egyre több használó állítja, hogy a gyógyszer szorongást, depressziót és öngyilkossági gondolatokat okozott, még akkor is, amikor egyébként olvadtak lefelé a kilók.
Az életet megváltoztató injekciót vizsgálva a szakértők rájöttek, hogy az eredetileg cukorbetegség kezelésére szánt gyógyszerek miért változtatják meg az emberek személyiségét és viselkedését. Az Ozempic és más népszerű kezelések, mint például a Wegovy, hatással vannak a dopaminszintre, amely számos funkcióért felelős.
Dr. Kent Berridge, a Michigani Egyetem pszichológia és idegtudományok professzora a Daily Mailnek kifejtette, hogy mind a függőséget okozó szerek, mind az ételek ugyanazokat a dopaminjeleket és jutalomszerző régiókat aktiválják az agyban.
Azt is megjegyezte, hogy:
Mivel ezek a gyógyszerek segítenek a betegeknek abban, hogy hosszabb ideig jóllakottnak érezzék magukat, a szakértők úgy vélik, hogy az ételeken kívül más dolgok, például a kábítószer és az alkohol iránti sóvárgást is csökkentik.
„A jóllakottság nemcsak az étel iránti vágyat csökkentheti, hanem más dolgok iránti vágyat is” - mondta Dr. Berridge.
Úgy tűnik, hogy ezek a gyógyszerek megváltoztatják a motivációs dopaminrendszereket, tompítják a vágyakat. A betegek azt tapasztalták, hogy nem veszítik el az étvágyukat, de kevesebbet esznek, amíg ezeket a gyógyszereket szedik, ami a szakértők szerint más szenvedélyekre is hathat.
„Ez egy jó lehetőség - csökkenteni a sóvárgások erejét, amelyek problémát okoznak, ha valaki fogyni próbál, vagy ha valaki megpróbál leszokni a drogokról” - mondta Dr. Berridge.
Dr. Berridge kifejtette, hogy a jutalmazási útvonal elnyomása csökkent szexuális vágyhoz vezethet.
Kutatások kimutatták, hogy a gyomorszűkítő műtéten átesett embereknél megnő az öngyilkosság és az önkárosító viselkedés kockázata. A tanulmány vezető szerzője, Dr. Alexis Conason, egy New York-i pszichológus, megjegyezte, hogy ez azoknál is előfordul, akik más fogyókúrás kezeléseken, például az Ozempic-en mennek keresztül.
Dr. Gregory Dodell, a Central Park Endokrinológia munkatársa azt is megjegyezte, hogy az étvágyat elnyomó gyógyszereket szedő betegek nem jutnak elegendő tápanyaghoz, ami viszont megzavarja a mentális stabilitásukat.
„A testünk egyensúlyának nagy része arról szól, hogy mit eszünk és mit iszunk” - mondta.
A mentális egészség felborulása egy komoly veszély, amire figyelmet kell fordítani a kezelések alatt - állítják a szakemberek. Azonban a gyógyszerek megnyithatnak egy új utat is, amellyel a szenvedélybetegeket lehetne kezelni, amennyiben ők maguk is úgy gondolják, hogy szeretnének lejönni az alkoholról, a drogról vagy épp a szexuális függőségről.
Az utóbbi években elöntötte a magazinokat és pszichológiai oldalakat a téma, nincs olyan ember, aki ne találkozott volna már a nárcizmus fogalmával.
Olyan lett a nárcizmus az elmúlt években, mint egy vírus, amely megállíthatatlanul terjed.
És ahogyan egy betegség esetében is általában az a legjobb, ha felkészülünk és igyekszünk megelőzni, a nárcizmus kapcsán is kívülről fújja a legtöbb ember a már-már unásig ismert jellemzőket, hogy minél hamarabb kiszűrhesse az életéből ezeket a személyeket. Arrogáns önteltség és önimádat, felsőbbrendűségi érzés, alacsony empátia és brilliáns manipuláció az elsőre lehengerlő személyiségüknek köszönhetően. Ez csak néhány azok közül a jellemzők közül, amelyekre általában egy nárcisztikus személy kapcsán a legtöbben gondolunk. Ugyanakkor létezik a nárcizmusnak a köztudatban egy kevésbé ismert formája is: a rejtett nárcizmus.
Ki számít egyáltalán nárcisztikusnak? A kifejezést a pszichológia egyik legnagyobb alakja, Sigmund Freud alkotta meg a hiú és önmagába menthetetlenül szerelmes görög mitológiai alakból, Narkisszosz nevéből eredeztetve. A nárcisztikusok önmagukat mindenkinél jobbnak, szebbnek, kiválóbbnak és különlegesebbnek tartják. Felmerülhet a kérdés, hogy mi állhat annak hátterében, hogy valaki a saját értékét mindenki más fölé helyezi, vagyis mi vezet a túlzott mértékű nárcizmushoz?
Sok más lelki problémához hasonlóan, a nárcizmus gyökerei is gyermekkori hiányokban és sérülésekben keresendők. A nárcisztikus felnőttben egy sérült és bizonytalan kisgyerek lakozik, akinek sorozatosan mellőznie kellett a megfelelő szülői gondoskodást. Többségük magányos és elhanyagolt gyerekként nőtt fel, nem kaptak elég szeretetet, szüleik képtelenek voltak érzelmi biztonságot nyújtani nekik. Hiányzott az őszinte szeretet és az érzelmi kötődés, amelyek az egészséges önértékelés, énkép és a többi emberrel való kapcsolódás fontos pilléreit jelenthették volna.
Gyakran tapasztalhatták azt is, a szüleik csak és kizárólag akkor fogadják el és szeretik őket, ha meg tudnak felelni a velük szemben támasztott elvárásoknak. Ha ez sikerült, végre különlegesnek érezhették magukat, ha viszont nem, gyakran szembesülhettek erős kritikával, szeretetmegvonással, az értéktelenségük hangsúlyozásával, sőt akár bántalmazással is. A folytonos leértékelésből és kritikából fakadó elviselhetetlen szégyen ellen védekezésképp a gyerekben kialakult egy, az átlagnál kiválóbb és nagyszerűbb énkép, amely a későbbiekben a nárcisztikus felnőtt egyik legfőbb jellemzője lesz.
A korábban bemutatott koragyerekkori sérülések tehát túlzott mértékű nárcizmushoz vezethetnek. Ugyanakkor súlyosabb esetben kóros állapothoz, a nárcisztikus személyiségzavar kialakulásához is hozzájárulnak.
A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő jellemzően:
- saját fontosságával kapcsolatban nagyzoló elképzelésekkel rendelkezik,
- gyakran fantáziál határtalan sikerről, hatalomról, szépségről,
- különlegesnek és egyedinek tartja magát, akit csak a hozzá hasonló emberek érthetnek meg,
túlzott csodálatot vár el,
- feljogosultság és feljogosítottság érzése jellemzi, tehát neki mindent lehet és mindent szabad,
- elvárja, hogy különlegesen bánjanak vele,
- kapcsolataiban másokat kihasznál,
- hiányzik belőle az empátia képessége: nem ismeri el és nem is képes megérteni mások érzéseit és szükségleteit,
- gyakran érez irigységet másokkal szemben,
- arrogáns és gőgös magatartás jellemzi.
A nyíltan öntelt és arrogáns nárcisztikus mellett azonban létezik ennek a működésnek egy nehezebben azonosítható formája is, amelynek a felismerésébe néha még a szakemberek bicskája is beletörhet. Ez pedig a rejtett (vagy más szóval sérülékeny) nárcizmus.
Miközben a grandiózus nárcisztikus feljogosítva érzi magát, arrogáns, kizsákmányoló és irigy, addig
Fontosságának és különlegességének megélése ugyanolyan jelentőséggel bír számára, mint a nyíltan önimádó nárcisztikus számára. Azonban, ha ez nem teljesül, extrém mértékben jelentkezhet nála az alkalmatlanság érzése és a harag önmaga felé.
A rejtett nárcisztikusban első pillantásra tehát a sokak által jól ismert nárcisztikus személyiség tökéletes ellentétét fedezhetjük fel.
Éppen ezért viszonylag sokáig tudnak e mögé az „álca” mögé bújni anélkül, hogy a külvilág észrevenné rajtuk a nárcisztikus működést.
Azáltal, hogy önmagukról kifejezetten negatívan és kritikusan nyilatkoznak, elérik, hogy a környezetük pozitív megerősítésekben részesítse őket. Hiszen, ha valaki azt mondja nekünk, hogy „mennyire hülye vagyok”, gyakran reagálunk arra úgy, hogy „dehogyis!” Ily módon sokszor tudattalanul is szerezhetnek maguknak elismerést és pozitív megerősítést. A rejtett nárcizmus legfőbb veszélye tehát az, hogy egy szerény, esendő és sérülékeny ember álruhájába bújva, az együttérzésünkre játszva rejtőzhetnek hosszú időn át.
A nárcizmus többdimenziós jelenség és többféle viselkedésben is megnyilvánulhat. Vajon létezik-e olyan együttállás, amikor a nárcizmus egészséges működést takar?
A nárcizmus jelentheti azt is, hogy tisztában vagyunk a saját értékeinkkel, képesek vagyunk szeretetteljesen és harmonikusan viszonyulni önmagunkhoz. Rendelkezünk önbizalommal, amely a valós tulajdonságainkon alapul. Ily módon a nárcizmus a pozitív énképünk és az egészséges önértékelésünk egyik záloga.
Az, hogy tisztában vagyunk az értékeinkkel, képesek vagyunk önmagunkról pozitív hangnemben beszélni és kiemelni azokat a tulajdonságainkat, amelyeket értékesnek és szerethetőnek tartunk, egyáltalán nem önzés vagy beképzeltség. Egészséges mértékű nárcizmus mindenkiben kell, hogy legyen! Túlzott vagy rejtett formája viszont komoly szenvedést okoz mind az érintetteknek, mind a környezetüknek.
Mindannyian ismerjük a szeretetnyelveket - tudod, ahogyan az emberek szeretik és tudják fogadni meg kifejezni a szeretetüket egy kapcsolatban. Ez évtizedek óta uralja a randizás és a párkapcsolatok világát, segít megérteni a másik párkapcsolati igényeit.
Chantal Donnelly wellness-szakértő által kitalált stressznyelv kifejezés arra utal, hogy hogyan reagálunk és hogyan fejezzük ki azt, amikor stresszesek vagyunk. Azt állítja, hogy ez a tudás a párkapcsolatokat megváltoztathatja, ezért kiderítettünk mindent, amit az új kifejezésről tudni lehet, és utánajártunk annak is, hogy mit jelenthet a kapcsolataink szempontjából, ha megtanuljuk a másik stressznyelvét.
Következzen minden, amit a stressznyelvekről tudni kell, a definíciótól kezdve az egyes nyelvek meghatározásán át egészen addig, hogy mit tegyünk, ha nem ugyanaz a párunké, mint a miénk.
Mindannyian tudjuk, hogy a stressz durva rombolást végezhet a személyiségünkön és általános jólétünkön, így nem meglepő, hogy a kapcsolatainkra is elég rossz hatással van.
felemészti a türelmedet, csökkenti a libidódat, összességében is ingerlékenyebbé és zárkózottabbá tesz. És amikor mindez megtörténik, hajlamosabbá válsz arra, hogy összevessz a pároddal, elidegenítsd magadtól, és a frusztrációdat okkal-ok nélkül rajta töltsd ki.
Akárhogy is nézed, a stressz katasztrófális hatással van a kapcsolatokra.
Mindezek a dolgok komoly szakadékot teremthetnek kettőtök között, ezért elég fontos megérteni, hogyan lehet kezelni a saját és a partnered stresszét. Ahogy a szeretet-nyelvek is különbözőek, a stressznyelvek is azok.
Íme az 5 stressznyelv, amelyek valamelyikében magadra és a párodra ismerhetsz:
Ismered azokat az embereket, akik mindenre azonnal akcióba lendülnek? Na ők azok. Donnelly egy TikTok-videóban elmagyarázta, hogy az ilyen stressznyelvvel rendelkező emberek megpróbálják megoldani a helyzeteket, akár kérés nélkül is, akár akkor is, ha nem hívják őket, vagy nem is kellene azokat a helyzeteket megoldani.
@chantaldonnellypt“Stress languages” may be just as eye opening for our relationships as love languages. Becoming aware of your partner’s go-to stress response is invaluable. It can bring empathy, respect, and, deeper engagement. It is not that we want to fix or judge another’s stress language. The 5 stress languages as I see them are: The Fixer: These are the doers who go into immediate action. Whether in Tend or Befriend or Fight mode, it will be difficult for a Fixer to slow down - even when it is time to sleep. The Denier: This can look like a type of extreme optimist who is blind to reality, a stoic who shuns all emotions, or toxic positivity. The Numb-er: These folks use distractions, drugs, alcohol, T.V., or sex. Numbing can also look like long hours at the office; workaholism is a common numb-er strategy. The Exploder: This can look like catastrophizing (feeling that everything is a catastrophe), reactive rage, paranoia, searching for a blame target, or a strong urge to escape from the stressful environment. The Imploder: This is a typical freeze response and can look like self-blame, paralysis, helplessness, depression, ignoring or “ghosting” people, or the inability to make eye contact or express emotions. What is your stress language? Is it a blend of 2 languages? Do you express different languages during different aspects of your life (work vs. family vs. intimacy)? #fyp #bodyinsight #stressinformed #stressinsight #stresslanguage #settled #physicaltherapist #physicaltherapy♬ original sound - Chantal Donnelly,PT
Lehet, hogy a felszínen segítőkésznek és rátermettnek tűnnek, de buzgóságukkal sokszor többet ártanak, mint használnak. Lehet, hogy átlépik az egészséges határokat, ingerlékennyé vagy leuralóvá válnak, esetleg megpróbálják átnevelni a partnerüket. A Megoldó például ragaszkodhat ahhoz, hogy ő válassza ki a társa ruháit, amikor az stresszes, mert nem bízik benne, hogy az majd jól választ.
Ez a stressznyelv pontosan az, aminek hallatszik. A Tagadók olyan emberek, akik mérgező pozitivitással reagálnak minden stresszes helyzetre, simán saját magukkal kapcsolatban is. Úgy döntenek, hogy a pohár mindig félig teli van, még akkor is, amikor komoly küzdelmeken mennek keresztül, és az érzéseikkel kellene törődniük.
Az se ritka, hogy az ‘oda se neki’, a ‘katona dolog, majd elmúlik” mentalitással állnak mindenhez, és úgy tesznek, mintha a probléma nem is létezne.
Mindenki szeretne egyszer-egyszer elmenekülni a problémák elől, de a Zsibbasztók lényegében figyelemeltereléssel zsibbasztják el a stressz okozta érzelmeiket.
Sajnos ez tévedés. Donnelly szerint az ilyen stressznyelvvel rendelkező emberek hajlamosak az olyan megküzdési stratégiákra, mint az alkohol vagy más drogok használata, képernyő-függőség (például a telefon, a számítógép vagy a tévé), toxikus mennyiségű testedzés vagy akár a munkalkoholizmus.
A Robbanók tökéletesen beazonosíthatók arról, hogy állandóan harcolj-vagy-menekülj állapotban vannak. Ők így kezelik a stresszt. Az agyuk azt mondja a testüknek, hogy közvetlen veszély fenyeget, és ennek megfelelően cselekszenek, amikor "felrobbannak" és te csak állsz értetlenül, hogy most akkor mi van? Donnelly elmagyarázta, hogy
még akár tárgyakat is, róluk szól a mondás, hogy még az élő fába is képesek belekötni. Az ilyen stressznyelvvel rendelkező személy gyakran reagál dühösen, hajlamos a paranoiára, a beszélgetés közepén nagy jelenetet rendez, esetleg elviharzik, vagy a partnerét hibáztatja a benne lévő stresszért.
A Robbanókkal szemben az Eltemetők elnyelik a stresszt. Donnelly szerint
Például valaki, aki ilyen stressznyelvvel rendelkezik, gyakran beszél magáról lekicsinylően: „Soha semmit nem tudok jól csinálni", ”Olyan hülye vagyok" vagy „Mindig minden az én hibám”.
A stresszre adott válaszunk biológiai eredetű, és egész életünkben védelmi mechanizmusként működik. Ez az oka annak, hogy egyesek elbújnak a csigaházukba, ha stresszesek, míg mások kitörnek, és bűnbaknak használják a partnerüket, megint mások munkával vagy bulival terelik el a figyelmüket, mérgező pozitivitással fedik el az érzéseiket, vagy állandóan keresik a megoldásokat. Mindannyian másképp reagálunk a stresszhatásokra és másképp kezeljük azokat.
Ha ismered partnered stressznyelvét, az segíthet abban, hogy jobban megértsétek egymást és jobban össze tudjatok kapcsolódni.
De ha megérted, honnan ered a viselkedése, nem fogod hibásnak érezni magad. Képes leszel felismerni, mire van szüksége abban a pillanatban, legyen az bűnbak vagy több magában töltött idő vagy tér. Mindez növelni tudja a köztetek lévő empátiát, és erősebb köteléket hoz létre, amelyet a stressz nem lesz képes szétszakítani.
- ez egyáltalán nincs így. Inkább arra kell használni ezt a tudást, hogy felismerhesd a viselkedésében és ő is tiedben, majd észlelve a jeleket szóvá tudjátok tenni egymásnak, és közösen dolgozzatok rajta, így egyénileg és párként is fejlődhettek. Ha ezt meg tudjátok tenni, a kapcsolatotok sokkal jobb lesz.
A jó hír az, hogy nincs szükséged hozzá doktori címre. Kezdd azzal, hogy odafigyelsz arra, hogyan reagál a másik nagy stressz idején; ebből megtudhatod, hogy eltereli-e a figyelmét, robbanékony lesz, elzárja az érzelmeit, akcióba lendül, vagy magát okolja mindenért. Figyelj oda a viselkedésére is, és ne félj kikérni a véleményét. Lehet, hogy rá tud mutatni olyan megküzdési mechanizmusokra vagy viselkedési formákra, amelyekre nem is gondoltál, vagy amelyeket nem vettél észre.
Miután azonosítottad, ülj le, és beszélgessetek nyíltan az egyes stressznyelvekről. Ne feledd, hogy
Mindezek mellett Donnelly azt mondja, hogy a stressznyelvek nem arra valók, hogy felcímkézzük vele egymást. Inkább kulcsként szolgálnak, hogy jobban megismerd a másikat. Érdemes közös erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy tudatosabbá váljatok a stresszre adott reakcióitokkal kapcsolatban. Ez segít mindkettőtöknek felismerni a figyelmeztető jeleket.
A stresszelő személynek azt, hogy mikor álljon le, lépjen egyet hátra, mielőtt ellepik őt az érzelmek, a társának pedig azt, hogyan kezelje mindezt és ne vegye magára a történéseket.
Ha más a stressznyelved, mint a partnerednek, ne stresszelj :) de komolyan. Ez még nem ítéli halálra a kapcsolatotokat. Azonban egymás stressznyelvének megértése segíthet abban, hogy tudjátok, honnan jön a másik.
Ha különböző a stressznyelvetek, kezdjétek azzal, hogy nyíltan és őszintén megbeszélitek egymással. Nem mindig könnyű a másik helyébe képzelni magunkat, ezért járjátok körbe együtt, hogy mi zajlik le a testetekben és a fejetekben, amikor stressz ér benneteket, és mire van szükségetek a stressz leküzdéséhez. Ez jelentheti azt is, hogy van egy kis hely az elvonulásra, ahol levezetheted és megélheted az érzelmeidet, vagy hogy elmehettek együtt valahová, hogy megbeszéljétek a dolgokat.
Lényegében ez a kulcsa annak, hogy párként kezelni tudjátok az élet hullámvölgyeit. És ez olyasvalami, amire mindenkinek szüksége van.
Hiába bizserget már egy érintése is, ha olyan valakivel vagy együtt, aki megfojt, aki miatt úgy érzed, hogy cenzúráznod kell magad, vagy aki miatt túlságosan át kell gondolnod a szavaidat és a tetteidet, az nem társ.
Ha az együttélés azon múlik, hogy te mennyire ügyesen jársz tojáshéjon, akkor erre a személyre nem érdemes az idődet pazarolni.
A másik eset, hogy túl jól ismeri a stressznyelvedet, és ő nyomogatja a bekapcsoló-gombot rajtad - ideje menekülőre fogni. Vannak olyan bántalmazó kapcsolatok, ahol az egyik fél örömét leli abban, hogy a másikat kicsinálja.
Az Eltemetőkben erősíti az önhibáztatás vagy az értéktelenség érzését. A Megoldókat állandó nyomás alatt tartja a saját valós vagy kitalált problémái vázolásával. A Tagadók belebetegszenek egy ilyen kapcsolatba, a Zsibbasztók életenergiáit vég nélkül csapolja ez a partner. És ő maga gátlástalanul és bármikor robban, hiszen következmények nélkül megteheti.
El kell gondolkodni a szakításon akkor is, ha a kapcsolatotok nem épül a vitákból.
A párkapcsolati siker nem azon múlik, hogy van-e nézeteltérés köztetek, hanem azon, hogy hogyan heveritek ki a nézeteltéréseket.
Figyel rád, hatékonyan kommunikál, és soha nem követi el kétszer ugyanazt a hibát? Mindketten többet törődtök a kapcsolattal, mint azzal, hogy megnyerjétek a vitát? Vagy küszködtök a kommunikációval, a másik haragot tart, te pedig úgy érzed, hogy minden veszekedés a kapcsolat végét jelentheti? Ha a viták után nem áll helyre a kapcsolatotok, lehet, hogy csak erőltetitek az egészet.
Nem kell mindig ugyanazokkal az értékekkel, meggyőződésekkel és hozzáállással rendelkeznetek, de legalább meg kell értenetek, tisztelnetek és értékelnetek kell a másikban a másságot. Nem kell megváltoztatnod őt ahhoz, hogy szeresd. Ha már a témánál vagyunk,
A fizikai vonzalom arról szól, hogy a testetek hogyan kapcsolódik egymáshoz, neked pedig mágneses vonzerőt kell érezned, olyan vonzalmat, amely nem függ a külsőségektől.
Nem kell, hogy mindig ugyanazt gondoljátok a dolgokról, nem kell egyformán reagálnotok a stresszre, azonos értékeket vallani, egy meggyőződésen lenni, de az kell, hogy meg tudjátok érteni, tisztelni és értékelni egymást és egymásban a különbözőségeket.
A medve-férfi dilemma vírusként terjed a közösségi médiában. Alapja egy kérdés, hogy egy nő mitől ijedne meg jobban egy erdőben: egy medvétől vagy egy idegen férfitól.
- ez az egyik legszemléletesebb válasz, ami egy TikTok videóban hangzik el, talált rá az RTL. Ráviágít arra is, mennyire félrekezelt ma a társadalomban a szexuális zaklatás vagy egy támadásig fajuló erőszak.
A Screenshot videóra vette, amint véletlenszerűen kérdezik meg a nőket az utcán, ők egyedül sétálva egy medvével vagy egy ismeretlen férfivel találkoznának szívesebben. Zömük kapásból a medvét választotta volna.
@screenshothq The question of being stuck in a forest with a man or a bear is circulating on TikTok right now and sparking some interesting conversation.... we know what our answer would be #manvsbear #tiktok #tiktoktrend #trending #challenge #streetinterview #voxpop ♬ Terror Music (Scary Song) - IMPERIUM RECORDS
mert egyik vagy másik fél nem fogadta el a másik problematikáról fenntartott véleményét. A párkapcsolati és/vagy nemi erőszak kérdése ugyanis máig megosztó.
A magyar kommentszekciókban is gyakran előkerül a "minek ment oda" áldozathibáztató életérzés prezentálása, amikor nőket ért támadásról számol be a média. Jelen helyzetben sincs ez másképp a nemzetközi közvélekedésben, rengeteg férfi hozzászóló értetlenkedik a TikTok videók alatt.
„Miért jobb, ha étel vagy, és széttépnek, mintha egy másféle gyönyör forrásaként használnának, ami nem károsítja a testet?” - idézi az RTL egyiküket. Az is felmerült a férfiakban, hogy AI generálja azokat a válaszokat, amiben a nők medvével találkoznának inkább, mert nem lehet valós, hogy nők ennyire féljenek férfiaktól.
Egy nyugalmazott önvédelmi tréner is megpróbált magyarázattal szolgálni. Elmondása szerint nagyon örült volna, ha nem kellett volna húsz éven át önvédelmet oktatnia azért, mert a nők féltek az erőszaktevő férfiaktól.
- próbálta elmagyarázni a helyzetet néhány adattal kiegészítve.
Az USA területén, a fekete-, a barna- és a grizlimedvék hazájában 2020-ban hét nő halt meg egy év alatt a ragadozók támadásának köszönhetően. Szemben ezzel
Ebbe nem számolta bele az idegenek által a parkokban, erdőkben, plázákban, gyakorlatilag bárhol elkövetett erőszakot.
„De a statisztikák szerint a férfiak nagyobb veszélyt jelentenek rájuk, mint a medvék."