FONTOS

Két másodpercenként hoznod kell egy döntést, nincs eleged belőle? - Próbáld ki a döntésböjtöt!

Minden egyes döntés stresszforrás. De csökkenthetjük a döntéseink számát, több időt teremtve azokra a dolgokra, amik valóban fontosak vagy tényleg boldoggá tesznek bennünket. Mutatjuk, hogyan.

Megosztom
Link másolása

Jó reggelt, felébredtél? Felkelsz rögtön, vagy jöjjön még 10 perc szundi? Utána mi fog következni, előbb felöltözöl, utána reggeli, vagy fordítva? És mi lesz a reggeli? Nézted az időjárást, mit kéne felvenni? Jó lesz ugyanaz a ruha egész nap vagy át kell valamikor öltözni?

És így tovább egész nap, egészen addig, amíg este el nem alszol.

Döntéseink végigkísérik mindennapjainkat, legyenek azok a fenti, reggeli listához hasonló egyszerű, hétköznapi kérdések vagy komolyabbak, mint mondjuk hol éljek, mit dolgozzak, kihez menjek hozzá.

Összességében állítólag napi 35.000 döntést hozunk meg. Bizony, két másodpercenként egyet. Hihetetlen szám, még úgy is, hogy ennek nagy részét automatikusan végezzük.

Ami viszont közös ezekben a döntésekben, az a stressz. Minden egyes döntéshelyzet egyben stresszforrás is, hiszen mindig ott lebeg a bizonytalanság: jól döntöttünk-e?

Nem véletlenül sírják vissza sokan a régi időket, amikor még mondjuk csak kétféle színű női cipő és háromféle pékáru közül kellett csak választani.

Ma már kenyérből is annyifélét lehet kapni a sarki kisboltban is, ahányféle csokoládét Gombóc Artúr szeret. Örülünk neki?

Természetesen általában igen, hiszen ma már elképesztően nagy szabadságunk van a választásban, egyéni és pillanatnyi igényeinkre tudjuk szabni az adott döntést. Csakhogy ez bizony idő- és energiaigényes szabadság, és ha nem válogatjuk meg, mely döntéseinknek adjuk a figyelmünket, nagyon könnyen felemésztenek és szétforgácsolnak bennünket.

Elméletileg sem könnyű

Az eddig tárgyaltaknál lényegesen átfogóbb döntésekkel foglalkozik a döntéselmélet (amelynek a Corvinuson például önálló tanszéke van.) Ugyanakkor legyen szó szociális vagy gazdasági szervezetekben zajló döntési folyamatokról vagy arról, melyik HB-s ceruzát vegyem meg az írószerboltban, a probléma ugyanaz.

A terület kiemelkedő kutatója a közgazdasági Nobel-díjjal is kitüntetett Herbert Simon általános tétele röviden így szól: Nem mindig érdemes a jobbra várni, ha az "elég jó", illetve ha a "megfelelő" rendelkezésünkre áll.

A „vásárlási tehetetlenség” tünetcsoport szakértője egyenesen lehetőségek és esélyek zsarnokságáról beszél, a választék uralmáról: szerinte a túlkínálat boldogtalanná tesz bennünket, rontja a közérzetünket. Ugyanígy igaz ez az egyén döntéseire is: a túl sok lehetőség egy idő után agyomnyomja az embert. Döntéseket hozni ugyan elkerülhetetlen, de azok számát mi magunk is tudjuk befolyásolni.

Megküzdési stratégiák

Hogy mi alapján "dolgozzuk meg" az adott döntést, azt a Cornell Egyetem egyik kutatása például így csoportosította:

Ösztönösség — kapásból az első lehetőségre igent mondunk

Megfelelés — ilyenkor nem is csak saját magunk, hanem a döntésünk által érintett többi személy számára is a legjobbat szeretnénk

Delegálás — egy számunkra megbízható embernek passzoljuk át a döntést

Elkerülés — igen, már az is "megdolgozásnak" számít, ha a döntést halogatjuk, negligáljuk, mivel ez is időt és energiát igényel

Mérlegelés — próbáljuk az adott pillanatban elérhető információkat összevetni, majd azok alapján dönteni

Rangsorolás és reflektálás — a lehető legtöbb idő- és energiabefektetéssel megtalálni a lehető legtökéletesebb megoldást

Ezek persze váltogathatják egymást egy-egy adott döntéshozatalon belül is, például a gyerek iskolaválasztásánál mondhatjuk azt, hogy hát nem kérdés, oda megy, ahova mi jártunk/ami a legközelebb van (ösztönösség), aztán pár nap múlva átgondoljuk és szeretnénk a gyereket is bevonni a döntésbe (megfelelés), rábízhatjuk a döntést a másik szülőre (delegálás), de általában az ilyen volumenű kérdések kapják a legtöbb időt és figyelmet (rangsorolás és reflektálás), így hetekig-hónapokig is lapátolgathatjuk az energiánkat egyetlen döntésbe.

És ez rendben is van, egy ilyen súlyú kérdés "megérdemli" a kiemelt figyelmet.

A gond ott kezdődik, hogy a világ folyamatosan önti ránk a döntéshelyzeteket, sokszor főleg olyanokat, amik abszolút nem érdemlik ezt a fajta törődést.

Tényleg meg kell találnod a hozzád illő legjobb tavaszi kabátot? Tényleg szükség van nyolcféle új süteményre húsvét hétfőn? Tényleg neked kell kitalálnod és eldöntened, mit kapjon a 4 éves unokaöcséd a szülinapjára?

Félreértés ne essék, ha neked VALÓBAN fontos a fenti kérdések bármelyikére megtalálni a tökéletes választ, akkor tégy úgy. De mindannyiunk életében vannak olyan döntések, amiket simán "kiböjtölhetnénk".

Ehhez viszont kőkemény önismeretre van szükség.

Tudnunk kell, melyek a számunkra fontos kérdések, amikből nem engedünk. Ha ezek megvannak, akkor gondolatban rakjuk most őket félre, velük most nincs dolgunk.

Vegyük elő viszont a többi területet, és nézzük át, honnan tudnánk lefaragni néhány kevésbé fajsúlyos döntést.

Ha utáljuk a "Mit főzzek ma?" kérdést, írjuk össze a jól bevált receptjeinket és osszuk be a következő egy hónapra, az se baj, ha valamit kétszer, háromszor is megcsinálunk (ezzel egyébként egy rakás másik döntést is megspóroltunk például a bevásárlásnál). Ha gyakorlatilag hidegen hagy minket a "Hova menjünk nyaralni?"- kérdés, csak vízpart legyen, kérjünk segítséget a témában számunkra mérvadó ismerőstől, főleg, ha tudjuk is róla, hogy neki meg pont ez az életterület a szíve csücske, és szívesen foglalkozik ilyesmivel.

És bizony abszolút remek terep a döntésböjt gyakorlására bármilyen olyan kérdés, amiben nem érezzük magunkat kellően kompetensnek - legyen egy személyre szabott kapszulagardrób vagy az éves egészségügyi szűrési listánk összeállítása

Ha merünk kiállni a saját prioritásaink mellett, ha merünk kialakítani és aztán ragaszkodni saját rutinokhoz - legyen az akár a reggeli zabkása vagy ugyanaz a 10 perces szétnyílt hasizom torna minden nap - és nem pakoljuk tele a mindennapjainkat választási lehetőségekkel, akkor egy idő után azt vesszük észre, hogy egyre inkább az tölti ki az életünket, ami számunkra fontos és ami minket boldoggá tesz. Egy próbát mindenképpen megér.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Az AstraZeneca kivonja a Covid vakcináját a forgalomból egy ritka mellékhatás miatt - téged melyikkel oltottak?
Súlyos, halált okozó mellékhatásról van szó. Meg a világjárványnak is vége.

Megosztom
Link másolása

Az AstraZeneca leállította Covid vakcinája gyártását, és nem is forgalmazza tovább, mivel a világjárványnak vége.

A cég szerint a kereslet alacsony, mert annyi más oltóanyag áll rendelkezésre.

Ez egy újabb jele annak, hogy a járvány véget ért, amellett, hogy az Egészségügyi Világszervezet tavaly a globális vészhelyzetet befejezettnek nyilvánította.

Az Oxford-AstraZeneca oltás az egyik leghamarabb elérhető vakcina volt hazánkban, sokan kaptak ilyet, a Pfizer és a Moderna, melyek más hatásmechanizmussal működtek, csak később lettek elérhetőek.

Adam Finn professzor, a brit Oltási és Immunizációs Közös Bizottság tagja elmondta:

„Ma már egészen máshol tartunk, mivel a lakosságban szinte mindenki immunis a koronavírussal szemben, így ez a vakcina már nem szükséges.”

Az oltást a véralvadási rendellenesség egy ritka, de halálos formájával hozták összefüggésbe, ami miatt néhány család be is perelte a vállalatot.

A jelentések szerint az Egyesült Királyságban legalább 81 ember halt meg az oltás után.

A vakcina által kiváltott trombocitopénia és trombózis (VITT) csak röviddel az oltások beadása után jelentkezett, így azok, akik évekkel ezelőtt kapták, biztonságban vannak.

A modernebb oltások a Covid jelenlegi változataira célzottabban hatnak.

Az AstraZeneca szóvivője elmondta: „Hihetetlenül büszkék vagyunk arra a szerepre, amelyet a Vaxzevria játszott a világjárvány felszámolásában.

Független becslések szerint csak az első évében több mint 6,5 millió életet mentettünk meg,

és több mint hárommilliárd adagot adtunk el világszerte. Erőfeszítéseinket elismerték a kormányok, és széles körben úgy tekintik, hogy azok a világméretű járvány felszámolásának fontos elemei.

Mivel azóta többféle Covid-19 vakcinát fejlesztettek … ez a Vaxzevria iránti kereslet csökkenéséhez vezetett, amelyet már nem gyártanak és nem szállítanak.

Az AstraZeneca ezért úgy döntött, hogy kezdeményezi a Vaxzevria forgalomba hozatali engedélyének visszavonását Európában.”

Dr. Rachel Ward, oxfordshire-i háziorvos a Sun-nak elmondta: „Az AstraZeneca vakcinája nem veszélyes, sok életet mentett meg a Covid alatt. Mint minden oltóanyagnak és gyógyszernek, ennek is voltak ritka mellékhatásai, amelyeket jól meg tudtunk vizsgálni, mivel világszerte nagyon sok embernek adták be, így sok információt tudtunk gyorsan összegyűjteni.

Semmit sem kell tennie annak, aki megkapta az AstraZeneca Covid vakcináját. Ha a jövőben további oltóanyagokra lesz szüksége, akkor egy másik márkát kap majd - és nem számít, hogy korábban AstraZeneca oltóanyaggal oltották.”

Szóval ha AstraZenecával oltottak, és most ezt el tudod olvasni, jól érzed magad, akkor már nem vagy veszélyben.

Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Megrendítő tény! Kutatások szerint szinte biztos, hogy minden 50. embernél kialakul az Alzheimer-kór új típusa
Genetikai demenciának hívják, és rengeteg embert érint. Köztük van Chris Hemsworth is.

Megosztom
Link másolása

Egy tanulmány szerint minden ötvenedik embernél fennállhat a genetikai demencia egy új típusának kockázata. A kutatók megállapították, hogy

az APOE4 génmutáció két példányát hordozó embereknél „szinte garantált”, hogy idős korukban Alzheimer-kór alakul ki náluk. A vizsgálatok szerint 65 éves korukra 95 százalékuknál mutatkoznak majd a betegség jelei.

Becslések szerint a nyugati emberek két százalékának van két példánya a génből. Közéjük tartozik a Bosszúállók színésze, a 40 éves Chris Hemsworth is, akit annyira megrázott a diagnózis, hogy kiszállt a filmiparból egy időre, hogy a családjával lehessen - nem csoda, hogy megijedt, a 95 % az majdnem minden érintett.

Az APOE4 génekről már eddig is tudtuk, hogy veszélyt jelentenek, de a spanyolországi Sant Pau Kutatóintézet által vezetett tudósok most azt találták, hogy a kapcsolat miatt az Alzheimer-kór szinte biztosra vehető - írta meg a The Sun.

Dr. Juan Fortea neurológus elmondta: „Ezt a gént már több mint 30 éve ismerjük, és tudtuk, hogy összefügg az Alzheimer-kór kialakulásának magasabb kockázatával.

De most már azt is tudjuk, hogy gyakorlatilag minden olyan egyénnél, akinél ez a megkettőzött gén megtalálható, Alzheimer-kór alakul ki.

Ez azért fontos információ ez, mert ők a lakosság két-három százalékát teszik ki.”

A kettős APOE4-gyel rendelkező 273 emberen végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy 55 éves korukra szinte mindannyian már az Alzheimer-kór korai jeleit mutatták.

65 éves korukra több mint 95 százalékuknál abnormális szintű volt a demencia egyik kiváltójának tartott fehérje szintje.

A Nature Medicine című folyóiratban a kutatók elmondták, hogy az érintetteknél a tünetek 65 évesen jelentkeztek - körülbelül egy évtizeddel korábban, mint a tipikus Alzheimer-kóros betegeknél.

A szakértők szerint a genetikai oknak a betegség új formájaként való megismerése segíthet a diagnózis és a kezelés javításában.

Tara Spires-Jones professzor elmondta:

„Ez a tanulmány meggyőző adatokkal egészíti ki azt a feltételezést, hogy azoknál az embereknél, akiknek két példányban van jelen ez a gén, szinte garantált az Alzheimer-kór kialakulása, ha elég sokáig élnek.

További kutatásokat kell folytatnunk, hogy megértsük, hogy a gének hogyan változtatják meg agyunk Alzheimer-kórra való fogékonyságát az életkor előrehaladtával”.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Szívszorító hangüzenetet hagyott a barátnőjének a Mexikóban meggyilkolt ausztrál szörfös
A barátnő megható sorokkal emlékezett a meggyilkolt szörfösről egy nemrég nyilvánosságra hozott bejegyzés alatt.

Megosztom
Link másolása

Szörnyű gyilkosság történt a mexikói Ensanada városában: egy ausztrál testvérpár, Jake és Callum Robinson egy amerikai barátjukkal, Jack Carter Rhoaddal szörfözni indult a tengerpartnál, majd a három fiatal április végén egyszerűen eltűnt.

A turistákat napokig keresték a hatóságok, és csak egy héttel később találták meg fejbe lőtt maradványaikat egy kút mélyén.

Az egyik turista, a 33 éves Callum Robinson barátnője, Emily Horwath nemrég megosztotta a szerelme utolsó, szívszorító hangüzenetét.

Callum így kezdte az üzenetet.

„Boldog keddet! Jó reggelt kívánok. Itt 11:11 van, és éppen rád gondolok. Csak egy gyors üzenetet akartam küldeni, és köszönni neked, bébi”

- mondta a férfi, majd így folytatta:

„Remélem, nagyszerű napod van. Valamiért nagy mosolyt érzek az arcodon. Hiányzol, kicsim!”

A barátnő megható sorokkal emlékezett a meggyilkolt Callumról a nyilvánosságra hozott bejegyzés alatt.

„Ez a férfi úgy változtatta meg az életem, hogy nem is tudom szavakba önteni. Nagyon hálás vagyok, hogy szerettem őt.”

- írta Emily egykori szerelméről.

(via Unilad)

Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Felejtsd el az elavult szeretetnyelv-dumát, sokkal hatékonyabb, ha ismered a párod stressznyelvét
Az igazi mérgező emberek ebben úgyis profik, ideje tanulni tőlük, és jóra használni a tudást.

Megosztom
Link másolása

Mindannyian ismerjük a szeretetnyelveket - tudod, ahogyan az emberek szeretik és tudják fogadni meg kifejezni a szeretetüket egy kapcsolatban. Ez évtizedek óta uralja a randizás és a párkapcsolatok világát, segít megérteni a másik párkapcsolati igényeit.

Most azonban egy másik fontos nyelvet is meg kell tanulnunk: a stressznyelvet.

Chantal Donnelly wellness-szakértő által kitalált stressznyelv kifejezés arra utal, hogy hogyan reagálunk és hogyan fejezzük ki azt, amikor stresszesek vagyunk. Azt állítja, hogy ez a tudás a párkapcsolatokat megváltoztathatja, ezért kiderítettünk mindent, amit az új kifejezésről tudni lehet, és utánajártunk annak is, hogy mit jelenthet a kapcsolataink szempontjából, ha megtanuljuk a másik stressznyelvét.

Következzen minden, amit a stressznyelvekről tudni kell, a definíciótól kezdve az egyes nyelvek meghatározásán át egészen addig, hogy mit tegyünk, ha nem ugyanaz a párunké, mint a miénk.

A stressz hatása a kapcsolatokra

Mindannyian tudjuk, hogy a stressz durva rombolást végezhet a személyiségünkön és általános jólétünkön, így nem meglepő, hogy a kapcsolatainkra is elég rossz hatással van.

Nem számít, mennyire jól kezeled, a stressz kimerítő. Kimeríti azokat az energiáidat és erőforrásaidat, amelyeket egyébként a partnered és a kapcsolatod felé fordítanál,

felemészti a türelmedet, csökkenti a libidódat, összességében is ingerlékenyebbé és zárkózottabbá tesz. És amikor mindez megtörténik, hajlamosabbá válsz arra, hogy összevessz a pároddal, elidegenítsd magadtól, és a frusztrációdat okkal-ok nélkül rajta töltsd ki.

Akárhogy is nézed, a stressz katasztrófális hatással van a kapcsolatokra.

Nemcsak az intimitás megszűnéséhez és az érzelmi támogatás eltűnéséhez vezethet, hanem végső soron a kommunikáció megszakadásához is.

Mindezek a dolgok komoly szakadékot teremthetnek kettőtök között, ezért elég fontos megérteni, hogyan lehet kezelni a saját és a partnered stresszét. Ahogy a szeretet-nyelvek is különbözőek, a stressznyelvek is azok.

Íme az 5 stressznyelv, amelyek valamelyikében magadra és a párodra ismerhetsz:

A Megoldó

Ismered azokat az embereket, akik mindenre azonnal akcióba lendülnek? Na ők azok. Donnelly egy TikTok-videóban elmagyarázta, hogy az ilyen stressznyelvvel rendelkező emberek megpróbálják megoldani a helyzeteket, akár kérés nélkül is, akár akkor is, ha nem hívják őket, vagy nem is kellene azokat a helyzeteket megoldani.

@chantaldonnellypt“Stress languages” may be just as eye opening for our relationships as love languages. Becoming aware of your partner’s go-to stress response is invaluable. It can bring empathy, respect, and, deeper engagement. It is not that we want to fix or judge another’s stress language. The 5 stress languages as I see them are: The Fixer: These are the doers who go into immediate action. Whether in Tend or Befriend or Fight mode, it will be difficult for a Fixer to slow down - even when it is time to sleep. The Denier: This can look like a type of extreme optimist who is blind to reality, a stoic who shuns all emotions, or toxic positivity. The Numb-er: These folks use distractions, drugs, alcohol, T.V., or sex. Numbing can also look like long hours at the office; workaholism is a common numb-er strategy. The Exploder: This can look like catastrophizing (feeling that everything is a catastrophe), reactive rage, paranoia, searching for a blame target, or a strong urge to escape from the stressful environment. The Imploder: This is a typical freeze response and can look like self-blame, paralysis, helplessness, depression, ignoring or “ghosting” people, or the inability to make eye contact or express emotions. What is your stress language? Is it a blend of 2 languages? Do you express different languages during different aspects of your life (work vs. family vs. intimacy)? #fyp #bodyinsight #stressinformed #stressinsight #stresslanguage #settled #physicaltherapist #physicaltherapy♬ original sound - Chantal Donnelly,PT

Lehet, hogy a felszínen segítőkésznek és rátermettnek tűnnek, de buzgóságukkal sokszor többet ártanak, mint használnak. Lehet, hogy átlépik az egészséges határokat, ingerlékennyé vagy leuralóvá válnak, esetleg megpróbálják átnevelni a partnerüket. A Megoldó például ragaszkodhat ahhoz, hogy ő válassza ki a társa ruháit, amikor az stresszes, mert nem bízik benne, hogy az majd jól választ.

A Tagadó

Ez a stressznyelv pontosan az, aminek hallatszik. A Tagadók olyan emberek, akik mérgező pozitivitással reagálnak minden stresszes helyzetre, simán saját magukkal kapcsolatban is. Úgy döntenek, hogy a pohár mindig félig teli van, még akkor is, amikor komoly küzdelmeken mennek keresztül, és az érzéseikkel kellene törődniük.

Gyakran elfojtják és lekicsinylik a fájdalmas érzelmeket.

Az se ritka, hogy az ‘oda se neki’, a ‘katona dolog, majd elmúlik” mentalitással állnak mindenhez, és úgy tesznek, mintha a probléma nem is létezne.

A Zsibbasztó

Mindenki szeretne egyszer-egyszer elmenekülni a problémák elől, de a Zsibbasztók lényegében figyelemeltereléssel zsibbasztják el a stressz okozta érzelmeiket.

Mert ha nem gondolsz rá, akkor nem tud fájni vagy elhatalmasodni rajtad, ugye?

Sajnos ez tévedés. Donnelly szerint az ilyen stressznyelvvel rendelkező emberek hajlamosak az olyan megküzdési stratégiákra, mint az alkohol vagy más drogok használata, képernyő-függőség (például a telefon, a számítógép vagy a tévé), toxikus mennyiségű testedzés vagy akár a munkalkoholizmus.

A Robbanó

A Robbanók tökéletesen beazonosíthatók arról, hogy állandóan harcolj-vagy-menekülj állapotban vannak. Ők így kezelik a stresszt. Az agyuk azt mondja a testüknek, hogy közvetlen veszély fenyeget, és ennek megfelelően cselekszenek, amikor "felrobbannak" és te csak állsz értetlenül, hogy most akkor mi van? Donnelly elmagyarázta, hogy

az ilyen stressznyelvvel rendelkező emberek nagyon könnyen agresszívvá és dühössé válnak, és gyakran kritizálnak vagy hibáztatnak másokat,

még akár tárgyakat is, róluk szól a mondás, hogy még az élő fába is képesek belekötni. Az ilyen stressznyelvvel rendelkező személy gyakran reagál dühösen, hajlamos a paranoiára, a beszélgetés közepén nagy jelenetet rendez, esetleg elviharzik, vagy a partnerét hibáztatja a benne lévő stresszért.

Az Eltemető

A Robbanókkal szemben az Eltemetők elnyelik a stresszt. Donnelly szerint

úgy tekintenek a stresszre, mintha ők lennének annak kiváltó okai, és ez sok önkritikában és gyakori szégyenérzetben jelenik meg.

Például valaki, aki ilyen stressznyelvvel rendelkezik, gyakran beszél magáról lekicsinylően: „Soha semmit nem tudok jól csinálni", ”Olyan hülye vagyok" vagy „Mindig minden az én hibám”.

Miért jó neked, ha ismered a társad stressznyelvét?

A stresszre adott válaszunk biológiai eredetű, és egész életünkben védelmi mechanizmusként működik. Ez az oka annak, hogy egyesek elbújnak a csigaházukba, ha stresszesek, míg mások kitörnek, és bűnbaknak használják a partnerüket, megint mások munkával vagy bulival terelik el a figyelmüket, mérgező pozitivitással fedik el az érzéseiket, vagy állandóan keresik a megoldásokat. Mindannyian másképp reagálunk a stresszhatásokra és másképp kezeljük azokat.

Ha ismered partnered stressznyelvét, az segíthet abban, hogy jobban megértsétek egymást és jobban össze tudjatok kapcsolódni.

Tudjuk, hogy milyen nehéz lehet nem magadra venni a dolgokat, vagy nem védekezni, ha a partnered rajtad tölti ki a stresszt, ami felgyűlik benne, vagy mennyire fájdalmas az az időszak, amíg a stressz miatt távolságtartó.

De ha megérted, honnan ered a viselkedése, nem fogod hibásnak érezni magad. Képes leszel felismerni, mire van szüksége abban a pillanatban, legyen az bűnbak vagy több magában töltött idő vagy tér. Mindez növelni tudja a köztetek lévő empátiát, és erősebb köteléket hoz létre, amelyet a stressz nem lesz képes szétszakítani.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy a partnered most visszaélhet ezzel a tudással, vagy hogy neked mindent el kell tűrnöd mostantól kezdve, mondván hogy ő szegény így kezeli a stresszt

- ez egyáltalán nincs így. Inkább arra kell használni ezt a tudást, hogy felismerhesd a viselkedésében és ő is tiedben, majd észlelve a jeleket szóvá tudjátok tenni egymásnak, és közösen dolgozzatok rajta, így egyénileg és párként is fejlődhettek. Ha ezt meg tudjátok tenni, a kapcsolatotok sokkal jobb lesz.

 

Hogyan azonosíthatod a saját és a partnered stressznyelvét?

A jó hír az, hogy nincs szükséged hozzá doktori címre. Kezdd azzal, hogy odafigyelsz arra, hogyan reagál a másik nagy stressz idején; ebből megtudhatod, hogy eltereli-e a figyelmét, robbanékony lesz, elzárja az érzelmeit, akcióba lendül, vagy magát okolja mindenért. Figyelj oda a viselkedésére is, és ne félj kikérni a véleményét. Lehet, hogy rá tud mutatni olyan megküzdési mechanizmusokra vagy viselkedési formákra, amelyekre nem is gondoltál, vagy amelyeket nem vettél észre.

Miután azonosítottad, ülj le, és beszélgessetek nyíltan az egyes stressznyelvekről. Ne feledd, hogy

az emberek stressznyelve ugyanúgy keveredhet, ahogyan a szeretetnyelvek is; bizonyos helyzetek az egyik stresszreakciót hozhatják elő, míg más helyzetek egy másikat.

Mindezek mellett Donnelly azt mondja, hogy a stressznyelvek nem arra valók, hogy felcímkézzük vele egymást. Inkább kulcsként szolgálnak, hogy jobban megismerd a másikat. Érdemes közös erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy tudatosabbá váljatok a stresszre adott reakcióitokkal kapcsolatban. Ez segít mindkettőtöknek felismerni a figyelmeztető jeleket.

A stresszelő személynek azt, hogy mikor álljon le, lépjen egyet hátra, mielőtt ellepik őt az érzelmek, a társának pedig azt, hogyan kezelje mindezt és ne vegye magára a történéseket.

Mi a teendő, ha különböző a stressznyeletek?

Ha más a stressznyelved, mint a partnerednek, ne stresszelj :) de komolyan. Ez még nem ítéli halálra a kapcsolatotokat. Azonban egymás stressznyelvének megértése segíthet abban, hogy tudjátok, honnan jön a másik.

Ha különböző a stressznyelvetek, kezdjétek azzal, hogy nyíltan és őszintén megbeszélitek egymással. Nem mindig könnyű a másik helyébe képzelni magunkat, ezért járjátok körbe együtt, hogy mi zajlik le a testetekben és a fejetekben, amikor stressz ér benneteket, és mire van szükségetek a stressz leküzdéséhez. Ez jelentheti azt is, hogy van egy kis hely az elvonulásra, ahol levezetheted és megélheted az érzelmeidet, vagy hogy elmehettek együtt valahová, hogy megbeszéljétek a dolgokat.

A stressznyelvek ismerete elősegítheti az egészséges megküzdési mechanizmusok kialakítását, a javuló kommunikációt és az empátiát köztetek.

Lényegében ez a kulcsa annak, hogy párként kezelni tudjátok az élet hullámvölgyeit. És ez olyasvalami, amire mindenkinek szüksége van.

Mikor menekülj?

Hiába bizserget már egy érintése is, ha olyan valakivel vagy együtt, aki megfojt, aki miatt úgy érzed, hogy cenzúráznod kell magad, vagy aki miatt túlságosan át kell gondolnod a szavaidat és a tetteidet, az nem társ.

Még ha működik is köztetek a kémia, az a másik és a te cenzúrázott változatod között bizsereg; miért is akarnál egyáltalán egy ilyen kapcsolatban maradni?

Ha az együttélés azon múlik, hogy te mennyire ügyesen jársz tojáshéjon, akkor erre a személyre nem érdemes az idődet pazarolni.

A másik eset, hogy túl jól ismeri a stressznyelvedet, és ő nyomogatja a bekapcsoló-gombot rajtad - ideje menekülőre fogni. Vannak olyan bántalmazó kapcsolatok, ahol az egyik fél örömét leli abban, hogy a másikat kicsinálja.

Az ilyen társ sokkal előbb tudja, hogy mi a te stressznyelved, mint te, és előszeretettel él vissza ezzel a tudással.

Az Eltemetőkben erősíti az önhibáztatás vagy az értéktelenség érzését. A Megoldókat állandó nyomás alatt tartja a saját valós vagy kitalált problémái vázolásával. A Tagadók belebetegszenek egy ilyen kapcsolatba, a Zsibbasztók életenergiáit vég nélkül csapolja ez a partner. És ő maga gátlástalanul és bármikor robban, hiszen következmények nélkül megteheti.

El kell gondolkodni a szakításon akkor is, ha a kapcsolatotok nem épül a vitákból.

A párkapcsolati siker nem azon múlik, hogy van-e nézeteltérés köztetek, hanem azon, hogy hogyan heveritek ki a nézeteltéréseket.

Nem számít, ki a párod, mindketten hibázni fogtok, jönnek majd rossz napok, és előfordulnak majd viták. Figyelj arra, hogyan reagál a másik fél ezekre az alkalmakra.

Figyel rád, hatékonyan kommunikál, és soha nem követi el kétszer ugyanazt a hibát? Mindketten többet törődtök a kapcsolattal, mint azzal, hogy megnyerjétek a vitát? Vagy küszködtök a kommunikációval, a másik haragot tart, te pedig úgy érzed, hogy minden veszekedés a kapcsolat végét jelentheti? Ha a viták után nem áll helyre a kapcsolatotok, lehet, hogy csak erőltetitek az egészet.

Nem kell mindig ugyanazokkal az értékekkel, meggyőződésekkel és hozzáállással rendelkeznetek, de legalább meg kell értenetek, tisztelnetek és értékelnetek kell a másikban a másságot. Nem kell megváltoztatnod őt ahhoz, hogy szeresd. Ha már a témánál vagyunk,

ha azon kapod magad, hogy az érzelmeid hiányát az elfuserált frizurájára vagy a csúnya kabátjára fogod, tudd, hogy valószínűleg akkor sem fogod izgalmasabbak találni, ha új frizurát vágat vagy menő kabátot vesz fel.

A fizikai vonzalom arról szól, hogy a testetek hogyan kapcsolódik egymáshoz, neked pedig mágneses vonzerőt kell érezned, olyan vonzalmat, amely nem függ a külsőségektől.

Nem kell, hogy mindig ugyanazt gondoljátok a dolgokról, nem kell egyformán reagálnotok a stresszre, azonos értékeket vallani, egy meggyőződésen lenni, de az kell, hogy meg tudjátok érteni, tisztelni és értékelni egymást és egymásban a különbözőségeket.


Megosztom
Link másolása