FONTOS

Két másodpercenként hoznod kell egy döntést, nincs eleged belőle? - Próbáld ki a döntésböjtöt!

Minden egyes döntés stresszforrás. De csökkenthetjük a döntéseink számát, több időt teremtve azokra a dolgokra, amik valóban fontosak vagy tényleg boldoggá tesznek bennünket. Mutatjuk, hogyan.

Megosztom
Link másolása

Jó reggelt, felébredtél? Felkelsz rögtön, vagy jöjjön még 10 perc szundi? Utána mi fog következni, előbb felöltözöl, utána reggeli, vagy fordítva? És mi lesz a reggeli? Nézted az időjárást, mit kéne felvenni? Jó lesz ugyanaz a ruha egész nap vagy át kell valamikor öltözni?

És így tovább egész nap, egészen addig, amíg este el nem alszol.

Döntéseink végigkísérik mindennapjainkat, legyenek azok a fenti, reggeli listához hasonló egyszerű, hétköznapi kérdések vagy komolyabbak, mint mondjuk hol éljek, mit dolgozzak, kihez menjek hozzá.

Összességében állítólag napi 35.000 döntést hozunk meg. Bizony, két másodpercenként egyet. Hihetetlen szám, még úgy is, hogy ennek nagy részét automatikusan végezzük.

Ami viszont közös ezekben a döntésekben, az a stressz. Minden egyes döntéshelyzet egyben stresszforrás is, hiszen mindig ott lebeg a bizonytalanság: jól döntöttünk-e?

Nem véletlenül sírják vissza sokan a régi időket, amikor még mondjuk csak kétféle színű női cipő és háromféle pékáru közül kellett csak választani.

Ma már kenyérből is annyifélét lehet kapni a sarki kisboltban is, ahányféle csokoládét Gombóc Artúr szeret. Örülünk neki?

Természetesen általában igen, hiszen ma már elképesztően nagy szabadságunk van a választásban, egyéni és pillanatnyi igényeinkre tudjuk szabni az adott döntést. Csakhogy ez bizony idő- és energiaigényes szabadság, és ha nem válogatjuk meg, mely döntéseinknek adjuk a figyelmünket, nagyon könnyen felemésztenek és szétforgácsolnak bennünket.

Elméletileg sem könnyű

Az eddig tárgyaltaknál lényegesen átfogóbb döntésekkel foglalkozik a döntéselmélet (amelynek a Corvinuson például önálló tanszéke van.) Ugyanakkor legyen szó szociális vagy gazdasági szervezetekben zajló döntési folyamatokról vagy arról, melyik HB-s ceruzát vegyem meg az írószerboltban, a probléma ugyanaz.

A terület kiemelkedő kutatója a közgazdasági Nobel-díjjal is kitüntetett Herbert Simon általános tétele röviden így szól: Nem mindig érdemes a jobbra várni, ha az "elég jó", illetve ha a "megfelelő" rendelkezésünkre áll.

A „vásárlási tehetetlenség” tünetcsoport szakértője egyenesen lehetőségek és esélyek zsarnokságáról beszél, a választék uralmáról: szerinte a túlkínálat boldogtalanná tesz bennünket, rontja a közérzetünket. Ugyanígy igaz ez az egyén döntéseire is: a túl sok lehetőség egy idő után agyomnyomja az embert. Döntéseket hozni ugyan elkerülhetetlen, de azok számát mi magunk is tudjuk befolyásolni.

Megküzdési stratégiák

Hogy mi alapján "dolgozzuk meg" az adott döntést, azt a Cornell Egyetem egyik kutatása például így csoportosította:

Ösztönösség — kapásból az első lehetőségre igent mondunk

Megfelelés — ilyenkor nem is csak saját magunk, hanem a döntésünk által érintett többi személy számára is a legjobbat szeretnénk

Delegálás — egy számunkra megbízható embernek passzoljuk át a döntést

Elkerülés — igen, már az is "megdolgozásnak" számít, ha a döntést halogatjuk, negligáljuk, mivel ez is időt és energiát igényel

Mérlegelés — próbáljuk az adott pillanatban elérhető információkat összevetni, majd azok alapján dönteni

Rangsorolás és reflektálás — a lehető legtöbb idő- és energiabefektetéssel megtalálni a lehető legtökéletesebb megoldást

Ezek persze váltogathatják egymást egy-egy adott döntéshozatalon belül is, például a gyerek iskolaválasztásánál mondhatjuk azt, hogy hát nem kérdés, oda megy, ahova mi jártunk/ami a legközelebb van (ösztönösség), aztán pár nap múlva átgondoljuk és szeretnénk a gyereket is bevonni a döntésbe (megfelelés), rábízhatjuk a döntést a másik szülőre (delegálás), de általában az ilyen volumenű kérdések kapják a legtöbb időt és figyelmet (rangsorolás és reflektálás), így hetekig-hónapokig is lapátolgathatjuk az energiánkat egyetlen döntésbe.

És ez rendben is van, egy ilyen súlyú kérdés "megérdemli" a kiemelt figyelmet.

A gond ott kezdődik, hogy a világ folyamatosan önti ránk a döntéshelyzeteket, sokszor főleg olyanokat, amik abszolút nem érdemlik ezt a fajta törődést.

Tényleg meg kell találnod a hozzád illő legjobb tavaszi kabátot? Tényleg szükség van nyolcféle új süteményre húsvét hétfőn? Tényleg neked kell kitalálnod és eldöntened, mit kapjon a 4 éves unokaöcséd a szülinapjára?

Félreértés ne essék, ha neked VALÓBAN fontos a fenti kérdések bármelyikére megtalálni a tökéletes választ, akkor tégy úgy. De mindannyiunk életében vannak olyan döntések, amiket simán "kiböjtölhetnénk".

Ehhez viszont kőkemény önismeretre van szükség.

Tudnunk kell, melyek a számunkra fontos kérdések, amikből nem engedünk. Ha ezek megvannak, akkor gondolatban rakjuk most őket félre, velük most nincs dolgunk.

Vegyük elő viszont a többi területet, és nézzük át, honnan tudnánk lefaragni néhány kevésbé fajsúlyos döntést.

Ha utáljuk a "Mit főzzek ma?" kérdést, írjuk össze a jól bevált receptjeinket és osszuk be a következő egy hónapra, az se baj, ha valamit kétszer, háromszor is megcsinálunk (ezzel egyébként egy rakás másik döntést is megspóroltunk például a bevásárlásnál). Ha gyakorlatilag hidegen hagy minket a "Hova menjünk nyaralni?"- kérdés, csak vízpart legyen, kérjünk segítséget a témában számunkra mérvadó ismerőstől, főleg, ha tudjuk is róla, hogy neki meg pont ez az életterület a szíve csücske, és szívesen foglalkozik ilyesmivel.

És bizony abszolút remek terep a döntésböjt gyakorlására bármilyen olyan kérdés, amiben nem érezzük magunkat kellően kompetensnek - legyen egy személyre szabott kapszulagardrób vagy az éves egészségügyi szűrési listánk összeállítása

Ha merünk kiállni a saját prioritásaink mellett, ha merünk kialakítani és aztán ragaszkodni saját rutinokhoz - legyen az akár a reggeli zabkása vagy ugyanaz a 10 perces szétnyílt hasizom torna minden nap - és nem pakoljuk tele a mindennapjainkat választási lehetőségekkel, akkor egy idő után azt vesszük észre, hogy egyre inkább az tölti ki az életünket, ami számunkra fontos és ami minket boldoggá tesz. Egy próbát mindenképpen megér.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Bizonyítékot találtak rá, hogy lehallgatnak az air fryerek - ezek a márkák érintettek
A szakértők figyelmeztetnek, hogy jelentések szerint bizonyos air fryerek lehallgathatnak akár téged is, adatokat gyűjtve a mindennapjaidról és a beszélgetéseidről. Ijesztő? Egyben a valóság is.

Megosztom
Link másolása

Az adat hatalmat ad, és ezt jó ideje tudják már bizonyos mobiltelefon-gyártók is, akikre a megfigyelés árnyéka vetült.

A telefonok tekinthetők potenciális lehallgatókészüléknek egyes márkák esetében, de azt nem láttuk jönni, hogy a konyhai eszközök ugyanerre a sorsra juthatnak.

Az air fryerek körül kialakult hype miatt egyre népszerűbbek a készülékek, bár mint korábban írtuk, bizonyos esetekben használatuk kifejezetten egészségkárosító. A mértékletes használat kiemelten fontos esetükben, és ennek újabb vetülete az is, hogy nem a közelükben kell megbeszélni a titkokat.

A What? fogyasztói tanácsadó cég kutatása bizonyítékot talált az okos air fryerek megfigyelő képességére és adatgyűjtésekre.

Az air fryerek sokszor engedélyt kértek a beszélgetések lehallgatására úgy, hogy a felhasználó ezt nehezen (vagy sehogy) értelmezve feljogosította erre a készüléket.

A tanulmány a kínai Xiaomi, Tencent és Aigostar márkák három sütőjét vizsgálta. Megállapították, hogy az eszközök a telefonos applikációkhoz kapcsolódva hangot rögzítenek.

Az ügyfelek nem kaptak konkrét indoklást arra vonatkozóan, hogy a főzőeszközök miért akarták rögzíteni a hangot, de állítólag az Aigostar és a Xiaomi sütők is jelezték adatvédelmi közleményeikben, hogy az emberek személyes adatait kínai szerverekre küldik.

A kutatás azt is megállapította, hogy a Xiaomi sütőhöz készült alkalmazás a Facebook nyomkövetőihez, valamint a TikTok for Business-en használt Pangle hirdetési hálózathoz kapcsolódik.

Az Aigostar air fryerek által kért további információk között szerepelt a tulajdonos neme és születési ideje a kutatás szerint, de az erre adott válasz nem volt kötelező.

Mindhárom készülék tudni akarta a légsütőt használó ügyfél pontos tartózkodási helyét is.

Az eredményeket kommentálva Harry Rose, a Which? magazin szerkesztője elmondta:

"A kutatás azt mutatja, hogy az intelligens technológiai gyártók és a velük együttműködő cégek jelenleg hogyan képesek adatokat gyűjteni a fogyasztóktól, és a rendszer gyakran kevéssé vagy egyáltalán nem átlátható."

Rose sürgeti a megfelelő iránymutatások kidolgozását, és a gyártóknak is fontos lenne tűpontosan informálni a felhasználókat, hogy mit vesznek meg az intelligens gépekkel.

Az Egyesült Királyság Információs Biztosának Hivatala például 2025 tavaszán új iránymutatást ad ki az adatvédelmi törvények betartásáról.

Stephen Almond, az ICO szabályozási kockázatokért felelős ügyvezető igazgatója figyelmeztetést adott ki a hír nyomán, hangsúlyozva, hogy a fogyasztók nem feltétlenül csak pénzzel fizetnek bizonyos termékek vásárlásakor.

A Sky Newsnak nyilatkozva a következőket mondta: "Végül azt látjuk, hogy a fogyasztók kétszer fizetnek. Először a megvásárolt termékért, másodszor pedig az adataikkal.

Ezeket az adatokat célzott reklámozásra használják fel,

és több információt gyűjtenek a piaci fejlődéshez. A vásárlónak kétszer meg kell gondolnia, mit vásárol, majd utána mire ad engedélyt az okoseszköznek.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
Egy tanulmány szerint a hasnyálmirigyrákos betegek túlélése megduplázódott ennek a gyakori vitaminnak köszönhetően
Ennek a vitaminnak a nagy dózisa áttörést hozhat a rák kezelésében.

Megosztom
Link másolása

A University of Iowa Health Care Carver College of Medicine nemrégiben közzétette egy randomizált, második fázisú klinikai vizsgálat eredményeit, amely a nagy dózisú C-vitamin hatását vizsgálta intravénás kemoterápiával kombinálva hasnyálmirigyrákos betegeknél.

A kutatók azt találták, hogy heti három alkalommal 75 gramm C-vitamin adagolása megduplázta a késői stádiumú, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek túlélési idejét: nyolc hónapról tizenhat hónapra nőtt.

A tanulmány, amely a Redox Biology című szaklapban jelent meg, azt is kimutatta, hogy a betegség progressziómentes túlélési ideje négy hónapról hat hónapra emelkedett.

Húsz év kutatás eredménye

A kutatás vezetője, Dr. Joseph Cullen, az Iowa Egyetem sebészeti és sugárterápiás professzora a Fox News Digitalnak elmondta, hogy az áttörő eredmények a C-vitaminról szóló húszéves kutatásuk eredményei.

„A laboratóriumi tesztek során azt tapasztaltuk, hogy a C-vitamin nagy dózisban való alkalmazása rendkívül hatékony a rákos sejtek elpusztításában”

– mondta Cullen. „Ezekben a magas dózisokban az aszkorbát [C-vitamin] hidrogén-peroxidot termel, amely elpusztítja a rákos sejteket.”

A második fázisú, az FDA által jóváhagyott klinikai vizsgálatban részt vevő betegek a kutató szerint jobban tolerálták a kemoterápiás kezelést, így hosszabb ideig és nagyobb dózisban kaphattak kemoterápiát, ami tovább fokozta a tumorok pusztítását.

Új lehetőségek más ráktípusok kezelésében

Cullen szerint az intravénás C-vitamin más ráktípusok, például tüdő- és agyrák kezelésében is ígéretes lehet. Dr. Georgios Georgakis, a New York-i Stony Brook Medicine sebész-onkológusa, aki nem vett részt a kutatásban, azt nyilatkozta, hogy ezek az eredmények potenciálisan áttörést jelenthetnek a rákbetegek számára.

„Úgy tűnik, hogy szinergiában működik a kemoterápiával”

– mondta Georgakis. Dr. Joshua Strauss, a New Jersey-i Atlantic Medical Group hematológus és onkológus szakértője szintén támogatta az új módszert.

„Az ilyen kisebb klinikai vizsgálatok izgalmas és következetes jeleket mutatnak arra, hogy a C-vitamin – amely olcsó és jól tolerálható – javíthatja a kemoterápia hatékonyságát, miközben a betegek életminőségét is megőrzi” – nyilatkozta Strauss.

Hogyan működik a nagy dózisú C-vitamin?

A C-vitamin, vagy más néven aszkorbinsav, alapvető tápanyag, amely számos élelmiszerben, például citrusfélékben, paradicsomban, burgonyában, brokkoliban, eperben és spenótban található meg. Alacsony dózisban antioxidánsként működik, segítve a szövetek növekedését és regenerálódását, a kollagéntermelést, a sebgyógyulást és az immunrendszer támogatását.

Az FDA napi ajánlása 75–90 milligramm, de a test csak annyi C-vitamint szív fel, amennyire szüksége van; a felesleg a veséken keresztül távozik.

Nagyon magas dózisban, például 75 grammnál azonban a C-vitamin pro-oxidánsként működik, ami reaktív oxigénfajták képződéséhez vezet – ezek pusztítják el a rákos sejteket.

Ahhoz, hogy egy nagyobb, harmadik fázisú klinikai vizsgálat is elindulhasson, amely több millió dolláros költséget jelentene, szükség lenne egy gyógyszercég támogatására – mondta Cullen. Addig is azt tanácsolja a rákbetegeknek, hogy konzultáljanak onkológusukkal, ha érdeklődnek az intravénás C-vitamin kezelés iránt.

Dr. Strauss dicsérte a kutatókat és a Nemzeti Rák Intézetet, de óvatosságra is intett. „A hasnyálmirigyrák rendkívül nehezen kezelhető, és mindig reménykeltő, ha pozitív eredményeket látok egy második fázisú tanulmányból. Azonban a kutatásnak több korlátja van, ezért az eredményeket óvatosan kell értelmezni.”


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Elkapták a gyilkosság előtt mosolyogva flörtölő manhattani elkövetőt
Elfogták Luigi Mangione-t, és hivatalosan megvádolták Brian Thompson, a UnitedHealthcare vezérigazgatójának meggyilkolásával. A fiatalember eszméiről döbbenetes részletek kerültek napvilágra.

Megosztom
Link másolása

A TMZ is beszámolt róla, hogy a múlt heti manhattani gyilkossággal vádolt Luigi Mangione-t elfogták. A bírósági jegyzőkönyvek szerint Mangione-t

hétfőn késő este fogták el egy altoonai McDonald's-ban, ahol hamis igazolványokat mutatott a rendőröknek.

Mangione ellen több vádat is emelnek New Yorkban, beleértve a gyilkosságot és a fegyver birtoklást is. Úgy gondolják, a férfi az egyedüli elkövető, és társak nélkül gyilkolta meg a UnitedHealthCare vezérigazgatóját.

Mangione unokatestvére, Nino Mangione marylandi republikánus küldött,

aki Baltimore megye egyes részeit képviseli. A politikus kevesebb mint egy órával a nyilvánosságra került New York-i vádak előtt kiadott egy nyilatkozatot, amelyben azt írta, hogy a család nem kommentálhatja a Luigival kapcsolatos híreket. Azt is hozzátette, hogy csak annyit tudnak ők is, amit a médiában olvasnak, és a hír „megsemmisítette” őket.

Bármi, amit az internetre feltöltünk, annak nyoma marad, ez a törvény Luigi Mangionét sem kerülte el. A középiskolai évkönyvéből is előkerültek neki tulajdonított idézetek, amiben gyilkossággal fenyegetőzik. Ezek egyike (ami nyelvezete miatt vélhetően nem került be az évkönyvbe), amelyben

a számára antipatikus vitatársának írta, hogy le kellene lőni az utcán, mert degenerált.

A rendőrség állítólag talált Mangionénál egy kézzel írott nyilatkozatot, amelyben azzal vádolta a biztosítótársaságokat, hogy csak az amerikai ügyfelek rovására szerzett hatalmas haszonnal törődnek.

Az irományt állítólag a Fed-nek címezték, és ez állt még benne:

"A valóság az, hogy ezek a (cégek) túlságosan erősek lettek, és továbbra is visszaélnek országunkkal hatalmas haszonszerzés céljából. Őszintén szólva, ezek a paraziták egyszerűen megszülettek"

- írta a férfi. Azt is leírta ebben, hogy sajnálja az általa okozott károkat és traumákat, de ezt a gyilkosságot "meg kellett tenni", írja a Unilad.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Mit ünneplünk advent harmadik vasárnapján és miért rózsaszín a mai gyertya?
Az adventi koszorún a harmadik vasárnap gyertyája egy mélyebb üzenetet hordoz.

Megosztom
Link másolása

Az adventi koszorú négy gyertyája mindegyik vasárnapon egy-egy fontos üzenetet hordoz. Advent harmadik vasárnapján a rózsaszín gyertya meggyújtásával az öröm vasárnapját ünnepeljük – de mit is jelent ez valójában?

Az öröm vasárnapja

Advent harmadik vasárnapját a keresztény hagyományban Gaudete vasárnapnak nevezik, amely a latin „gaudete” szóból származik, jelentése „örvendezzetek!”. Ez az öröm szimbolikus megjelenítése az adventi időszakban, amikor a hívők megállnak egy pillanatra, hogy a karácsony közeledtét ünnepeljék.

A rózsaszín gyertya ebben az időszakban különleges jelentőséggel bír.

Míg az advent többi vasárnapján lila gyertyákat gyújtunk – amelyek a bűnbánatot és az elmélyülést jelképezik –, a rózsaszín az öröm színe, amely enyhülést hoz az elmélkedés időszakában.

A harmadik vasárnap liturgikus üzenete az örömteli várakozás. Arra emlékeztet, hogy a legnehezebb időkben is van remény és öröm. Nemcsak a karácsonyi ünneplésre való várakozásról szól, hanem a belső béke megtalálásáról.

Hogyan ünnepeljük ma?

Bár az advent harmadik vasárnapja egyházi hagyományokban gyökerezik, az öröm ünneplése ma is sokféle formát ölthet. Íme néhány ötlet arra, hogyan hozhatjuk be életünkbe az öröm szellemiségét:

- Adventi gyertyagyújtás: Gyújtsuk meg a rózsaszín gyertyát az adventi koszorún, és álljunk meg egy pillanatra, hogy hálát adjunk azokért az örömökért, amelyeket az életünkben tapasztalunk.

- Jótékonykodás: Az advent a szeretet és az adakozás időszaka is. Egy jótékony gesztus vagy apró figyelmesség a környezetünkben élők felé örömet hozhat mások és a saját szívünkbe is.

- Családi együttlét: Szervezzünk egy meghitt adventi délutánt a családdal, süssünk együtt mézeskalácsot, készítsünk karácsonyi díszeket vagy akár nézzünk meg egy klasszikus karácsonyi filmet.

- Belső béke keresése: Az adventi időszak a belső elcsendesedésről is szól. Egy séta a természetben, egy meditáció, valami csendes alkotó munka segíthet újra megtalálni a lelki egyensúlyt.

Miért fontos az öröm megélése?

A mindennapok rohanásában könnyű megfeledkezni az öröm apró pillanatairól.

Az advent harmadik vasárnapja emlékeztet arra, hogy meg kell állnunk, és tudatosan helyet kell adnunk a szívünkben az örömnek.

Az ünnepi készülődés közepette ne csak a külsőségekre figyeljünk, hanem adjunk teret az igazán fontos értékeknek is.

Az advent harmadik vasárnapja tehát nem csupán egy gyertya meggyújtásáról szól, hanem egy mélyebb üzenetet hordoz: bármi is történjen az életben, az öröm mindig ott van, ha nyitott szívvel járunk.


Megosztom
Link másolása