FONTOS

Fradi-leves és betonfőzelék helyett menzabizottság és gasztropszichológia?

Szabadszedéses konyha? Kevesebb leves? Vagy elég egy jól működő menzához minden asztalhoz egy jól evő gyerek? A közétkeztetésre mindenkinek van ötlete, a kérdés csak az: ki tudja őket megvalósítani?

Megosztom
Link másolása

Felcakkozott mosogatórongy műanyagvödör szórással - középiskolában csak így hivatkoztunk egymás között a menza milánói makarónijára. A kifejezésnek annál is inkább volt létjogosultsága, mert az nem tőlünk, diákoktól, hanem egyik tanárunktól származott.

Utólag azt mondom, kár volt.

Ezzel ugyanis még annak is elvette az étvágyát az aznapi ebédtől, aki egyébként szerette ezt az ételt, vagy egyáltalán: csak éhes volt.

Hogy mennyire káros tud lenni adott esetben egy-egy ilyen mondat, hogy mennyire fontos az iskolai közétkeztetésben (is) a pszichológia, a megmondó emberek véleménye, de egyébként a tér kialakítása, vagy akár az ételek hivatalos megnevezése is, az az utóbbi évek menza-újítási kísérleteiből és felméréseiből úgy világlik ki, mint piskótakocka a csokiöntetből.

Persze nem csak pszichológiai, hanem pénzügyi és dietetikai fronton is van, volt honnan felfejlődni. Egyik tényező a másiktól szétválaszthatatlan gubancban várja, hogy valaki megtalálja hozzá a megfelelő konyhatechnológiai eljárást, és végre nap mint nap eltűnhessen a tányérokról a gyerekek gyomrába. Ez azonban még papíron sem könnyű feladat.

A puding próbája… sok minden

Az említett piskótakocka volt talán az egyetlen iskolai ebéd, amiből generációkon keresztül mindig minden adag elfogyott. Ami viszont gyerekként, kamaszként szimpla szerotonin-forrás volt, az felnőttként már sokkal inkább anyagi és táplálkozástudomományi sokismeretlenes egyenlet.

Valószínű ugyanis, hogy a mindenki által várva várt pénteki piskótakocka egy mai dietetikus szemével nézve maga a táplálkozástudományi Lucifer, aminek láttán a szakemberek sűrű keresztvetések közepette rázzák az egészségügyi kolompot.

Talán a pénzügyisek is inkább átcsoportosították volna a hét többi napjára az erre szánt összeget, hogy a pénteki vigaszdíj miatt landoljon a keddi lucskos káposzta vagy a szerdai babfőzelék a kukában.

A menza - a gyerekek nagy bánatára - a közkedvelt ételek vetésforgója helyett sajnos mindig is tápanyagokkal és forintokkal való zsonglőrködés volt.

Az alapvetően a szegénykonyhákból kifejlődött közétkeztetés értelemszerűen mindig a lehető legkevesebből próbálta megoldani a kevésbé tehetősök élelmezését.

Krumpli, tészta, főzelék - ezek voltak az alapok, melyekhez néha az adott államvezetés, adott időszakokban az erre kinevezett közellátásügyi miniszter különféle rendeletekkel hozzátoldotta, amit máshonnan el tudott venni (egy 1948-ban  hozott rendelet alapján aki kapott engedélyt magánfelhasználású sertésvágásra, annak a saját háztartásának államilag meghatározott szükségletein felül lévő zsírt be kellett szolgáltatnia. )

Ez a szigorú, túlélésre és nem minőségi, hosszú életre való berendezkedés aztán valamiért a háborús hiánygazdálkozás után is megmaradt.

„A nem túl távoli múltban a közétkeztetésben megjelenő túlzott mennyiségű száraztészta alapú étel, illetve a nem elegendő mennyiségben kínált zöldség-gyümölcs volt a két legfontosabb negatív tendencia, amely alapot jelentett a közétkeztetési rendelet 2014-es módosításához”

- áll ebben a tanulmányban.

Ugyanebben az írásban említik azt a sokszor górcső alá sem kerülő szempontot, ami az étel fizikai létén és élettani hatásán kívül a fogyasztók lelkét illeti.

Persze, ki gondolna pszichológiai szempontokat is figyelembe venni, amikor a cél az éhenhalás elkerülése?

Pedig a háborús időszak alatt például a magántisztviselők hiába szorultak rá a közkonyhára, a legtöbben büszkeségből és az esetleges munkaerőpiaci negatív diszkriminációtól tartva mégsem vették igénybe az olcsó vagy ingyenes konyhát.

Ha pedig a létfenntartáshoz szükséges étkezéssel kapcsolatban egy felnőttet ilyen mértékben befolyásolnak a lelki tényezők, mi minden szabhat gátat egy gyerek „evőkéjének”?

Nem csak kalória, érzelem is

Abban, hogy mennyire sokat számít a légkör és a környezet, Forgács Attila gasztropszichológus is egyetért:

„Az iskolai menzán nem pusztán az étel íze fogja eldönteni, hogy ízlik-e a gyerekeknek, hanem rengeteg más, érzelmi és kontextuális tényező.”

Az ételhez fűződő viszonyunk persze sokkal nagyobb arányban függ az otthoni rutintól, szokásoktól: közösségi esemény-e a hétköznapokban is a családi étkezés, milyen berögzült viszonya van a szülőknek egyes ételekkel kapcsolatban

(például közös utálatnak örvend-e tökfőzelék, mert nekik is csak traumatikus élményük van vele kapcsolatban), van-e ételérzékenység, ismerik és alkalmazzák-e maguk a szülők a modern táplálkozástudományi elveket.

Az ételt a gyerekek a közintézménybe kerülésükig jó esetben mindig egy szeretett személytől kapják, akitől bizalommal fogadják el azt, és akin látják, hogy ő maga is azt eszi, amit eléjük tett.

Ezzel szemben a menzán sokszor még a tanárok közül sem mindenki ül le a gyerekek előtt enni, a gyerekek így jobbára egymástól lesik el az ételekhez, étkezési kultúrához való viszonyt.

Ezért alakul ki hamar a nagyhangú tanulók hatására az olyan ételgúnynevek, minta Fradi-leves („Mindent bele!), a trutty-, fika-, iszap- vagy betonfőzelék,

amitől később már akkor sem tud egykönnyen szabadulni az ember, ha közben megszerette az adott ételt vagy ételtípust (mert hát egy menzás, egy otthoni és mondjuk a Kistücsök étterem tökfőzeléke között igen nagy különbségek vannak)

A táplálkozáspszichológia és a gasztropszichológia által nyújtott tudás tehát egyáltalán nem elhanyagolható jelentőségű, és jó lenne, ha a közétkeztetés alakításában is kiemelt szerepet kapna. Az ételek szellemi és lelki közértezünket befolyásoló hatása, a bél-agy tengely működése fontos és szerencsére egyre többet kutatott terület, aminek köszönhetően talán egyszer a menza is elősegítheti a depresszió vagy más mentális betegségek megelőzését. A gasztroenterológusok is örömmel értesülnének például arról, ha vissza- vagy bekerülnének a diákok étrendjébe a különböző bélflórát támogató pro-és prebiotikus ételek, mondjuk a fermentált zöldségek, a fermentált gyümölcsitalok.

Ezek ráadásul más, pénzügyi, logisztikai és ételpazarlási problémákra is megoldást nyújthatnának.

Megkötözött kézzel főzni

A gyerekekre főző cégek számára a menzareformok nem sok jót hoztak. Minden téren újabb és újabb megszorítások, szigorítások kerültek bevezetésre, amiket nagyon nehéz rentábilis módon betartani. Nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok is, hiszen a rendeletek miatt az ő költségeik is növekedtek, de mivel a diákok átlagosan 50%-a kedvezményesen kell, hogy kapja a napi adagot, a támogatások ellenére a végén mindig az önkormányzatnak kell a saját zsebébe nyúlnia.

Onnan pedig a legtöbb településnek sokkal nagyobb problémákat kell finanszíroznia.

Amíg viszont az önkormányzatoknak nincs erre több pénze, a szolgáltatók sem tudnak érdemben javítani az ételek minőségén.

„Ebből az árból egyszerűen nem lehet profitábilis üzletmenetet kikalkulálni, nem tudunk fejleszteni, és nagyon nehezen találunk munkaerőt” – nyilatkozta egy névtelenséget kérő érintett cég vezetője ebben a cikkben.

Nem csak az anyagiak, az alapanyagok kérdése is problémás. Papíron talán egyszerű, a gyakorlatban azonban szinte megoldhatatlan a 2014-es EMMI rendelet azon része is, hogy az iskolában étkező gyerekek csak napi 5 g sót fogyasszanak.

Ma egy felnőtt olyan 14-17 gramm sót fogyaszt, ezt harmadolná a rendelet, ami egy drasztikus váltás: nem változtathatjuk meg az ízlelésünket gondolati síkon. Egy zsömlében 1-1,7 g só van.

Ha a gyerekek egy sajtos zsömlét kapnak tízóraira, kiadtuk aznapra az egész adag engedélyezett sómennyiséget.

Az írásban megemelt zöldség-és gyümölcsadagokat is nehéz úgy előteremteni, hogy a hazai gyümölcsszezon nagy része a nyári, szünidei időszakra esik, a zöldségeket pedig alapból nem szívesen fogyasztják a gyerekek. A rendelet így csak papíron szép. Az otthon általában hidegen fogyasztott gyümölcslevesek is egy előírásnak engedelmeskedve lesznek húsleves-hőfokúak a menzán: „Az ételeknek vagy 4 fok alatt, vagy 63,5 fok felett kell a gyerekek elé kerülnie, ilyen nagy mennyiségű gyümölcsleves lehűtésére viszont nincs meg a technológiai lehetőségünk, és nincs rá elég idő, hogy lehűljön.”

A tápanyagbeviteli szabályok mellett most már fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni: országos célkitűzés, hogy a közétkeztetésben használt termékek 80 százaléka rövid ellátási láncban beszerzett termékekből, illetve helyi élelmiszertermékekből származzon, valamint, hogy minél kevesebb étel kerüljön a kukába.

A pénz hiányával párhuzamosan nőnek a feladatok, a kapacitások azonban végesek. Sok helyen ezért segítségek kérnek a szülőktől, különböző civil szervezetektől is, hogy a gyerekek érdekében minél hamarabb javuljon a helyzet.

Többfrontos megközelítés

Az elmúlt évek menzareformja során minden intézmény a maga lehetőségeivel és eszközeivel igyekezett az új elvárásokhoz idomulni, azokat kreatív módon megvalósítani. Van, ahol asztalközösségeket alakítottak ki, és minden asztalhoz igyekeztek egy-egy jól evő (és hangadó) gyereket ültetni.

Van, ahol szabadszedésűvé alakították a rendszert, hogy mindenki csak abból és annyit egyen - akár csak egy kóstolónyit - amivel személy szerint meg tud birkózni.

Egyes iskolák pedagógusai más szakemberekkel együtt részt vettek a Greenpeace ökomenza workshopján, tájékozódtak, ötleteket gyűjtöttek a szervezet honlapjáról.

Sok helyen helyeztek ki egészséges táplálkozással kapcsolatos táblákat, képeket,

van, ahol a vízivás fontosságára a pisi színével jelzett infografikával hívják fel a figyelmet.

Ehhez a merokanal.hu -n, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) információs oldalán számtalan edukációs anyagot találnak a pedagógusok és a szülők, például menzabizottságok felállításához is.

Minden, a menzához így vagy úgy kötődő ember tehet azért, hogy a következő generációknak már csak városi legenda legyen az eddmegleves vagy a finomnak távolról sem nevezhető finomfőzelék.

Addig is érdemes a gasztropszichológia olyan titkos fegyvereihez nyúlni, mint a kreatív és szofisztikált névváltoztatás: egy meg nem nevezett északi nép a pénteki maradékfelhasználó, mindentbele ételekre csak így szokott hivatkozni:  Heti kulináris visszapillantás.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
A 15 éves fiú felvágta a húga hasát és telerakta a szobát a szerveivel – megrázó bűnügyeket látott a szakértő
Dr. Patócs Ilona, Magyarország első női bűnügyi vizsgálója, jelenleg védőügyvéd volt nemrég Lakatos Levente beszélgetőpartnere.

Megosztom
Link másolása

Nemrég Dr. Patócs Ilona, Magyarország első női bűnügyi vizsgálója volt Lakatos Levente beszélgetőpartnere.

A podcast adásban elmondta, hogy nem indult könnyen a karrierje a rendőrségnél.

Dr. Patócs Ilona elárulta, hogy amikor ő fiatalon elhatározta, hogy bűnügyi vizsgáló lesz, hiába végezte el hozzá a jogi egyetemet, gyanakodva fogadták a megyei rendőrkapitányságon a férfi kollégák. Abban az időben csak azt tudták elképzelni, hogy egy nő a rendőrségnél gépíró vagy laboráns lehet, azt már nem, hogy képes kihallgatni egy gyanúsítottat.

Azt is gondolták, hogy nem fogja lelkileg bírni a munkát. Ő azonban már az első napon bebizonyította, hogy ki tud állni magáért.

Az adásban elmagyarázta, mi a különbség a nyomozó és a vizsgáló munkája között: előbbi felderíti, ki lehet a lehetséges elkövető, utóbbi az átadott gyanúsítottal folytatja a nyomozást, és a vizsgálók kutatják fel a tanúkat, hallgatják ki a gyanúsítottat és folytatják le a bizonyítási eljárást.

Dr. Patócs Ilona arról is beszélt, hogy nem szabad abba a hibába esni, hogy valakit bűnösnek tartanak a rendőrök, és ahhoz keresnek bizonyítékokat, hanem a bizonyítékok alapján kell eldönteni, hogy az illető elkövethette-e a bűnügyet.

A leszerelése után védőügyvéd lett, és könyvet írt.

A kötetben a nyomozói munkája alatt tapasztalt élményekről és esetenként brutális bűnügyekről írt.

Az egyik kiemelt bűnügye, amiről az adásban is beszélt, egy "sátánista gyilkosság" volt 1991-ben, amit egy tinédzser fiú követett el.

Dr. Patócs Ilona parancsnok volt már akkor, a szemlét ő vezette.

Egy szobában lakott a 15 éves fiú és a 12 éves húga. Már amikor beléptek, látták, hogy mindent vér borít, a szobában piros fény világított, a szőnyegen feküdt a kislány, a hasa felvágva, a belső szervei pedig szétpakolva a szobában. Mindenki megdöbbent az eseten.

A falu azt hitte, egy sátánista szekta volt az elkövető.

Amikor azonban Patócs Ilona a kislány bátyját - akit vér borított - az orvos jelenlétében megkérdezte, mit csinált, az gúnyosan annyit kérdezett: "Látták, nem?". A tettét pedig azzal indokolta, hogy kíváncsi volt, milyen érzés.

A fiú 6 év szabadságvesztést kapott. A nyomozás során az is kiderült, hogy már kisebb korától állatokat kínzott, a kislány félt a testvérétől, mert megpróbálta kiszúrni a szemét, de hiába kérte a szüleit, nem kapott külön szobát.

A teljes beszélgetést itt láthatjátok:


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Speciális kalapáccsal zúzzák szét Ferenc pápa gyűrűjét - ezért semmisítik meg az ikonikus ékszert
A több mint 500 000 dollár értékű gyűrűt sziinte szertartásosan pusztítják el - kiderült, miért van szükség erre a barbárnak tűnő tettre.

Megosztom
Link másolása

Az ikonikus pecsétgyűrűt, amelyet Ferenc pápa jobb kezén viselt, a 88 éves korában bekövetkezett halála után megsemmisítik, írja a Unilad.

A Buenos Aires-i születésű Jorge Mario Bergoglio húsvét hétfőn halt meg szerény vatikáni szállásán. Mint kiderült, nem a korábbi tüdőgyulladásának szövődményébe halt bele.

Egy agyvérzés következtében hirtelen kómába esett, amely szívelégtelenséghez vezetett.

A pápa vasárnap még elmondta Urbi et Orbi áldását, húsvét hétfőjének reggelén hunyt el. A Vatikán közben vadul szervezi a temetést, amely Ferenc pápa kérésére a megszokott pompától eltérően szerényebbnek várható.

Ugyanakkor a pápai gyűrűt egy erre a célra specializált kalapáccsal biztosan megsemmisítik a búcsúzás egyik mementojaként.

A pápai gyűrűt a megválasztáskor ajándékozzák a mindenkori egyházfőnek, majd a tradíció szerint halálukkor elveszik tűlük. A római katolikus egyház hagyománya szerint a gyűrűt és a bullát egy speciális kalapáccsal semmisíti meg a camerlengo bíboros (vagyis a bíboros kamarás), aki jelen esetben Kevin Farrell lesz, aki a pápa halálát is bejelentette.

A katolicizmus egyik jelképének tekintett pápai ékszer összezúzása bűnnek tűnhet, de meg van ennek a folyamatnak is az oka.

Mégpedig az, hogy megakadályozzák a gyűrűvel való visszaélést, hiszen korábban a pápák ezzel a gyűrűvel pecsételték személyes leveleiket. Manapság már a Vatikán is modernizálódott, és a pecsétgyűrű léte, illetve annak megsemmisítése már csak szertartásos elem.

A gyűrűt a pápa halálának hivatalos megerősítése után,

de a konklávé összeülése előtt kell összezúzni - a pápaválasztás folyamata jellemzően 15-20 nappal a halál után kezdődik meg.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Katy Perry máris megbánta a Blue Origin űrrepülést, ami nem ért véget a földet éréssel
„Volt három perc súlytalanság, most van három nap pofára esés” – Katy Perry (és a többiek) kényszerleszállása a valóságban.

Megosztom
Link másolása

Hétfőn délelőtt, a texasi sivatag porából lőtte fel a Blue Origin az első száz százalékban női személyzettel repülő New Shepard‑kapszulát. A 11 perces szuborbitális kitérőtól Jeff Bezos cége eredetileg óriási #girlpower‑mémre, a közönség pedig meghatott könnyezésre számított. Ehelyett

pár órán belül lyukra futott a marketing: a küldetést ma már sokan érzéketlenségnek, sőt ciki luxusturának nevezik.

A fedélzeten Katy Perry, Gayle King és Lauren Sanchez mellé ült be a NASA‑mérnök Aisha Bowe, a producer Kerianne Flynn és az aktivista Amanda Nguyen – papíron szívmelengető hatosfogat, a gyakorlatban viszont gyorsan szétszedte őket az internet azért, mert:

* brutális volt a jegyár,

* a rakéta kipufogógáza bár szén‑dioxidot nem, ózonbontó gőzt annál inkább termel,

* és mert a landolás után jött a képernyő elé tolt instant‑lakodalom: Katy Perry földre rogy, száz kamerának integet, százszorszépet lobogtat, dalra fakad, majd bejelenti, hogy „szuper kapcsolatba került a szeretettel”.

A Daily Mailn forrása szerint

az énekesnő most azon bánkódik, hogy túl nagy feneket kerítettek az egésznek, és különösen a földcsókolás lett számára cringe.

A legemlékezetesebb pillanat tényleg a kapszula ajtajában történt: Perry először felmutatott egy százszorszépet az égnek, aztán letérdelt, majd látványos csókkal köszönte meg a gravitáció visszatértét. Azonnal jött a mikrofon, ő pedig megmagyarázta a kozmikus élményt:

„Nem arról szól, hogy elénekeljem a dalaimat.

Ez egy közös energiáról szól odabent. Rólunk szól. Arról, hogy helyet csináljunk a jövő női számára, hogy elfoglaljuk a helyünket és otthon legyünk.”

„És arról is szól, hogy értékeljük ezt a csodálatos világot, amit odakint látunk. Mindez a Föld érdekében történik.”

Mi volt ez a százszorszép‑show?

A virág egy négyszeres anyai tribute‑rekesz: Perry előre bejelentette, hogy „megható gesztus” lesz négyéves lányának, Daisy Dove Bloomnak (hogy jobban értsd, a kislány neve magyarul: Százszorszép Galamb Virágzás). A kislány először jelent meg nyilvánosan – komplett miniasztronauta‑overallban – mert a szülők egy „nehéz döntés” után úgy gondolták, megmutatják, hogy anyu tényleg „bármit megtehet”. Most viszont a bennfentes szerint Kathy

„megbánta, hogy megosztotta a virágos cuccot a világgal”, sőt „azt kívánja, bárcsak soha nem került volna nyilvánosságra a kapszulában készült videófelvétel”.

A podcast‑súlytalanságban készült felvételeken Perry a kamerába tolja a kis virágot, dalol és turné‑setlistet promózik – ezek lettek az első körös mémgyár alapanyagai.

A celeb‑drónraj sem kímélte

Nemcsak névtelen kommentelők röhögtek: Emily Ratajkowski, Olivia Wilde, Olivia Munn és Amy Schumer is nekiment, a Wendy's gyorsétteremlánc pedig odakommentelte Katy űrruhás‑fotója alá, hogy „küldjétek vissza”. Ezen zsigerből örvendezett Perry ősi popriválisa, Kesha, aki egy Wendy's‑pohárral pózolt: az insider szerint az énekesnő úgy érzi, ezzel Kesha csak „olajat öntött a tűzre”

A galaktikus offenzívára először Gayle King kontrázott rá kedden a CBS Mornings-ban, Aisha Bowe társaságában:

„Ez az, ami igazán bánt – mondta elérzékenyülve. –

Olvastam, miket írnak az interneten, és az a legrosszabb benne, hogy olyan emberektől jön, akiket ismerek, akiket a barátaimnak tartok.”

„Úgy nevezik, ami tettünk, hogy egy kis ‘kirándulás’, és ez rettentően idegesít, mert férfiaknál sosem mondják, hogy csak ‘kirándultak egyet’. Az ilyesmit repülésnek vagy küldetésnek hívjuk.

A ‘kirándulás’ olyan, mintha valami jelentéktelen, kis könnyed kaland lenne. Márpedig abban, amit mi csináltunk, semmi sem volt jelentéktelen.”

„Nagyon csalódott és szomorú vagyok a gyűlölet miatt. Amit tettünk, az inspiráció lehet más nőknek és fiatal lányoknak – kérlek, ezt ne hagyjátok figyelmen kívül.”

Klímabajusz versus vízgőz

Az online felháborodás másik tengelye: mennyire zöld dolog milliárdos játékrakétával lyukasztani az eget, miközben a fedélzeten többen régóta klímavédelmi kampányok arca(i). A Blue Origin boostere ugyan csak vízgőzt pöfög, de a tudósok szerint az is üvegházhatású, ráadásul ózonréteg‑károsító. Az internet gyorsan előásta Katy Perry 2015‑ös UNICEF‑videóját, ahol a klímaválságra figyelmeztetett.

A forrás szerint az énekesnő „egyáltalán nem számított ekkora visszhangra”,

de a vádak ellenére továbbra is elkötelezett a környezetvédelem mellett.

Reakciók helyett turnéplakát

Amíg a kritika tovább savaz, Perry hivatalos csatornáin nem a Blue Origin‑ügyről posztol, hanem legújabb Lifetimes‑turnéját hirdeti – pont, ahogy a háromperces súlytalanságban is tette.

Katy Perry és társai a tervek szerint példát akartak mutatni, hogyan lehet az űrt elfoglalni a nőknek. Ehelyett most mind a hatan

kommunikációs tűzoltást hajtanak végre, a főszereplő pedig – az informátor szerint – már csak abban bízik, hogy az emberek egyszer elfelejtik a virágos földcsókot.

Ami tény: Sunita Williams és Butch Wilmore a Nemzetközi Űrállomás hiba‑daktilusában ragadtak kilenc hónapra, különösebb elismerés nélkül, míg a Blue Origin‑szelfi‑brigádjának háromnegyed nap is elég lett volna, hogy megszerezze a hősi címet. Fájdalmasan érinti őket, hogy nem hagyták nekik.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Azonnal megindultak a találgatások: fekete, ázsiai vagy a magyar Erdő Péter lesz a következő pápa?
Ferenc pápa 88 éves korában bekövetkezett halála után gyakorlatilag órákkal már kint az esélyesek listája, és mindenki találgat. Hol marad a mély gyász ideje?

Megosztom
Link másolása

Ferenc pápa volt az első latin-amerikai pápa, és ez önmagában egy szélesebb körű változást jelentett a katolikus egyházon belül. Jorge Mario Bergoglio 12 esztendőn át volt egyházfő, aki nem a szelektív szeretet híve volt, így pártolta a melegházasságot, és liberálisabb irányba próbálta terelni a katolikus egyházat.

Nyitottsága legendássá tette.

A pápa húsvét hétfőn hunyt el, most pedig a székére esélyesekről olvasni többek közt a Daily Mail oldalán is.

A 76 esztendős Peter Turkson például azok közt az első, akiből a következő pápánk lehet. Turkson afrikai, ami a katolikus egyház szemében legalábbis nem mindennapi választás lenne;

a Cape Coast egykori püspöke lenne az első fekete pápa, ami sokoldalú frissítést jelentene az egyház életében.

Turkson Ghánában született, Ferenc pápa békekövetként küldte Dél-Szudánba. A középutat foglalja el a melegekkel kapcsolatos témákban, szerinte sok helyütt túl szigorúak a törvények, de tiszteletben kell tartani a konzervatív értékeket vallók véleményét is. 2013-ban ő volt a fogadóirodák szerinti legesélyesebb a pápai posztra, amikor Bergogliot megválaszották.

A 67 éves Luis Antonio Tagle Manila egykori érseke is esélyes a pozícióra a brit lap szerint.

Ő lenne az első ázsiai pápa,

a leggyorsabban növekvő katolikus lakosságú régióból. Ellenezte az abortuszjogot a Fülöp-szigeteken, de ezt leszámítva a legliberálisabb jelöltnek tartják. Nehezményezte, hogy a katolikus egyház túl keményen viszonyult a meleg és elvált párokhoz, így ő biztosan tovább vinné Ferenc pápa nézeteit.

Pietro Parolin áll még a legközelebb a jelöltséghez, hiszen bíboros államtitkárként dolgozott együtt Ferenc pápával.

Ő már kevésbé megengedő bíboros. Amikor Írország 2015-ben megszavazta az azonos neműek házasságának legalizálását, Parolin az emberiség vereségének minősítette. Az utóbbi időben Parolin csillaga kissé megkopott, egyesek szerint a Kínai Kommunista Párt felé túlzottan nyit.

Erdő Pétert is az esélyesek közt tartják számon,

János Pál után az esztergom-budapesti érsek lenne a második pápa, aki az egykori szovjet blokkból érkezik. Elődje, Minszenty József felmentéséért kampányolt, miután letartóztatták, mert szembeszállt a magyarországi kommunista rendszerrel. Erdő mélyen konzervatív, aki szerint az elvált vagy újraházasodott katolikusok nem részesülhetnének szentáldozásban.

A madeirai Jose Tolentino érsekként szolgált,

valamint számos vatikáni szerepet töltött be. Szorgalmazta, hogy a bibliakutatók filmnézés és zenehallgatás segítségével foglalkozzanak a modern világi dolgokkal.

Matteo Zuppi 2015 óta Bologna érseke, 2019-ben pedig Ferenc pápa nevezte ki bíborossá.

Két évvel ezelőtt a pápa a Vatikán ukrajnai békekövetévé nevezte ki,

és Moszkvába látogatott egyfajta békét teremteni. Noha Putyinnál nem járt audiencián, találkozott az elnök ellentmondásos szövetségesével, Kirill pátriárkával, az orosz ortodox egyház vezetőjével, de erőfeszítései nem sok diplomáciai haladást mutattak.

A máltai Mario Grech korábban Gozo püspökeként szolgált, jelenleg pedig a Püspöki Szinódus főtitkára.

Arra szólította fel az egyházat, hogy új nyelven szóljon a hívekhez,

különöösen, amikor meleg párokkal és elváltakkal foglalkozik, jóllehet hagyományőrzőnek tekintik.

A 79 éves Robert Sarah szintén színesbőrű.

A francia-guineai születésű Sarah a II. János Pál éra óta dolgozik vatikáni beosztásokban.

Konzervatívként elítélte a gender ideológiáját, amit a társadalomra veszélyes dolognak tart, az iszlám fundamentalizmus ellen is felszólalt.


Megosztom
Link másolása