FONTOS

Fradi-leves és betonfőzelék helyett menzabizottság és gasztropszichológia?

Szabadszedéses konyha? Kevesebb leves? Vagy elég egy jól működő menzához minden asztalhoz egy jól evő gyerek? A közétkeztetésre mindenkinek van ötlete, a kérdés csak az: ki tudja őket megvalósítani?

Megosztom
Link másolása

Felcakkozott mosogatórongy műanyagvödör szórással - középiskolában csak így hivatkoztunk egymás között a menza milánói makarónijára. A kifejezésnek annál is inkább volt létjogosultsága, mert az nem tőlünk, diákoktól, hanem egyik tanárunktól származott.

Utólag azt mondom, kár volt.

Ezzel ugyanis még annak is elvette az étvágyát az aznapi ebédtől, aki egyébként szerette ezt az ételt, vagy egyáltalán: csak éhes volt.

Hogy mennyire káros tud lenni adott esetben egy-egy ilyen mondat, hogy mennyire fontos az iskolai közétkeztetésben (is) a pszichológia, a megmondó emberek véleménye, de egyébként a tér kialakítása, vagy akár az ételek hivatalos megnevezése is, az az utóbbi évek menza-újítási kísérleteiből és felméréseiből úgy világlik ki, mint piskótakocka a csokiöntetből.

Persze nem csak pszichológiai, hanem pénzügyi és dietetikai fronton is van, volt honnan felfejlődni. Egyik tényező a másiktól szétválaszthatatlan gubancban várja, hogy valaki megtalálja hozzá a megfelelő konyhatechnológiai eljárást, és végre nap mint nap eltűnhessen a tányérokról a gyerekek gyomrába. Ez azonban még papíron sem könnyű feladat.

A puding próbája… sok minden

Az említett piskótakocka volt talán az egyetlen iskolai ebéd, amiből generációkon keresztül mindig minden adag elfogyott. Ami viszont gyerekként, kamaszként szimpla szerotonin-forrás volt, az felnőttként már sokkal inkább anyagi és táplálkozástudomományi sokismeretlenes egyenlet.

Valószínű ugyanis, hogy a mindenki által várva várt pénteki piskótakocka egy mai dietetikus szemével nézve maga a táplálkozástudományi Lucifer, aminek láttán a szakemberek sűrű keresztvetések közepette rázzák az egészségügyi kolompot.

Talán a pénzügyisek is inkább átcsoportosították volna a hét többi napjára az erre szánt összeget, hogy a pénteki vigaszdíj miatt landoljon a keddi lucskos káposzta vagy a szerdai babfőzelék a kukában.

A menza - a gyerekek nagy bánatára - a közkedvelt ételek vetésforgója helyett sajnos mindig is tápanyagokkal és forintokkal való zsonglőrködés volt.

Az alapvetően a szegénykonyhákból kifejlődött közétkeztetés értelemszerűen mindig a lehető legkevesebből próbálta megoldani a kevésbé tehetősök élelmezését.

Krumpli, tészta, főzelék - ezek voltak az alapok, melyekhez néha az adott államvezetés, adott időszakokban az erre kinevezett közellátásügyi miniszter különféle rendeletekkel hozzátoldotta, amit máshonnan el tudott venni (egy 1948-ban  hozott rendelet alapján aki kapott engedélyt magánfelhasználású sertésvágásra, annak a saját háztartásának államilag meghatározott szükségletein felül lévő zsírt be kellett szolgáltatnia. )

Ez a szigorú, túlélésre és nem minőségi, hosszú életre való berendezkedés aztán valamiért a háborús hiánygazdálkozás után is megmaradt.

„A nem túl távoli múltban a közétkeztetésben megjelenő túlzott mennyiségű száraztészta alapú étel, illetve a nem elegendő mennyiségben kínált zöldség-gyümölcs volt a két legfontosabb negatív tendencia, amely alapot jelentett a közétkeztetési rendelet 2014-es módosításához”

- áll ebben a tanulmányban.

Ugyanebben az írásban említik azt a sokszor górcső alá sem kerülő szempontot, ami az étel fizikai létén és élettani hatásán kívül a fogyasztók lelkét illeti.

Persze, ki gondolna pszichológiai szempontokat is figyelembe venni, amikor a cél az éhenhalás elkerülése?

Pedig a háborús időszak alatt például a magántisztviselők hiába szorultak rá a közkonyhára, a legtöbben büszkeségből és az esetleges munkaerőpiaci negatív diszkriminációtól tartva mégsem vették igénybe az olcsó vagy ingyenes konyhát.

Ha pedig a létfenntartáshoz szükséges étkezéssel kapcsolatban egy felnőttet ilyen mértékben befolyásolnak a lelki tényezők, mi minden szabhat gátat egy gyerek „evőkéjének”?

Nem csak kalória, érzelem is

Abban, hogy mennyire sokat számít a légkör és a környezet, Forgács Attila gasztropszichológus is egyetért:

„Az iskolai menzán nem pusztán az étel íze fogja eldönteni, hogy ízlik-e a gyerekeknek, hanem rengeteg más, érzelmi és kontextuális tényező.”

Az ételhez fűződő viszonyunk persze sokkal nagyobb arányban függ az otthoni rutintól, szokásoktól: közösségi esemény-e a hétköznapokban is a családi étkezés, milyen berögzült viszonya van a szülőknek egyes ételekkel kapcsolatban

(például közös utálatnak örvend-e tökfőzelék, mert nekik is csak traumatikus élményük van vele kapcsolatban), van-e ételérzékenység, ismerik és alkalmazzák-e maguk a szülők a modern táplálkozástudományi elveket.

Az ételt a gyerekek a közintézménybe kerülésükig jó esetben mindig egy szeretett személytől kapják, akitől bizalommal fogadják el azt, és akin látják, hogy ő maga is azt eszi, amit eléjük tett.

Ezzel szemben a menzán sokszor még a tanárok közül sem mindenki ül le a gyerekek előtt enni, a gyerekek így jobbára egymástól lesik el az ételekhez, étkezési kultúrához való viszonyt.

Ezért alakul ki hamar a nagyhangú tanulók hatására az olyan ételgúnynevek, minta Fradi-leves („Mindent bele!), a trutty-, fika-, iszap- vagy betonfőzelék,

amitől később már akkor sem tud egykönnyen szabadulni az ember, ha közben megszerette az adott ételt vagy ételtípust (mert hát egy menzás, egy otthoni és mondjuk a Kistücsök étterem tökfőzeléke között igen nagy különbségek vannak)

A táplálkozáspszichológia és a gasztropszichológia által nyújtott tudás tehát egyáltalán nem elhanyagolható jelentőségű, és jó lenne, ha a közétkeztetés alakításában is kiemelt szerepet kapna. Az ételek szellemi és lelki közértezünket befolyásoló hatása, a bél-agy tengely működése fontos és szerencsére egyre többet kutatott terület, aminek köszönhetően talán egyszer a menza is elősegítheti a depresszió vagy más mentális betegségek megelőzését. A gasztroenterológusok is örömmel értesülnének például arról, ha vissza- vagy bekerülnének a diákok étrendjébe a különböző bélflórát támogató pro-és prebiotikus ételek, mondjuk a fermentált zöldségek, a fermentált gyümölcsitalok.

Ezek ráadásul más, pénzügyi, logisztikai és ételpazarlási problémákra is megoldást nyújthatnának.

Megkötözött kézzel főzni

A gyerekekre főző cégek számára a menzareformok nem sok jót hoztak. Minden téren újabb és újabb megszorítások, szigorítások kerültek bevezetésre, amiket nagyon nehéz rentábilis módon betartani. Nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok is, hiszen a rendeletek miatt az ő költségeik is növekedtek, de mivel a diákok átlagosan 50%-a kedvezményesen kell, hogy kapja a napi adagot, a támogatások ellenére a végén mindig az önkormányzatnak kell a saját zsebébe nyúlnia.

Onnan pedig a legtöbb településnek sokkal nagyobb problémákat kell finanszíroznia.

Amíg viszont az önkormányzatoknak nincs erre több pénze, a szolgáltatók sem tudnak érdemben javítani az ételek minőségén.

„Ebből az árból egyszerűen nem lehet profitábilis üzletmenetet kikalkulálni, nem tudunk fejleszteni, és nagyon nehezen találunk munkaerőt” – nyilatkozta egy névtelenséget kérő érintett cég vezetője ebben a cikkben.

Nem csak az anyagiak, az alapanyagok kérdése is problémás. Papíron talán egyszerű, a gyakorlatban azonban szinte megoldhatatlan a 2014-es EMMI rendelet azon része is, hogy az iskolában étkező gyerekek csak napi 5 g sót fogyasszanak.

Ma egy felnőtt olyan 14-17 gramm sót fogyaszt, ezt harmadolná a rendelet, ami egy drasztikus váltás: nem változtathatjuk meg az ízlelésünket gondolati síkon. Egy zsömlében 1-1,7 g só van.

Ha a gyerekek egy sajtos zsömlét kapnak tízóraira, kiadtuk aznapra az egész adag engedélyezett sómennyiséget.

Az írásban megemelt zöldség-és gyümölcsadagokat is nehéz úgy előteremteni, hogy a hazai gyümölcsszezon nagy része a nyári, szünidei időszakra esik, a zöldségeket pedig alapból nem szívesen fogyasztják a gyerekek. A rendelet így csak papíron szép. Az otthon általában hidegen fogyasztott gyümölcslevesek is egy előírásnak engedelmeskedve lesznek húsleves-hőfokúak a menzán: „Az ételeknek vagy 4 fok alatt, vagy 63,5 fok felett kell a gyerekek elé kerülnie, ilyen nagy mennyiségű gyümölcsleves lehűtésére viszont nincs meg a technológiai lehetőségünk, és nincs rá elég idő, hogy lehűljön.”

A tápanyagbeviteli szabályok mellett most már fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni: országos célkitűzés, hogy a közétkeztetésben használt termékek 80 százaléka rövid ellátási láncban beszerzett termékekből, illetve helyi élelmiszertermékekből származzon, valamint, hogy minél kevesebb étel kerüljön a kukába.

A pénz hiányával párhuzamosan nőnek a feladatok, a kapacitások azonban végesek. Sok helyen ezért segítségek kérnek a szülőktől, különböző civil szervezetektől is, hogy a gyerekek érdekében minél hamarabb javuljon a helyzet.

Többfrontos megközelítés

Az elmúlt évek menzareformja során minden intézmény a maga lehetőségeivel és eszközeivel igyekezett az új elvárásokhoz idomulni, azokat kreatív módon megvalósítani. Van, ahol asztalközösségeket alakítottak ki, és minden asztalhoz igyekeztek egy-egy jól evő (és hangadó) gyereket ültetni.

Van, ahol szabadszedésűvé alakították a rendszert, hogy mindenki csak abból és annyit egyen - akár csak egy kóstolónyit - amivel személy szerint meg tud birkózni.

Egyes iskolák pedagógusai más szakemberekkel együtt részt vettek a Greenpeace ökomenza workshopján, tájékozódtak, ötleteket gyűjtöttek a szervezet honlapjáról.

Sok helyen helyeztek ki egészséges táplálkozással kapcsolatos táblákat, képeket,

van, ahol a vízivás fontosságára a pisi színével jelzett infografikával hívják fel a figyelmet.

Ehhez a merokanal.hu -n, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) információs oldalán számtalan edukációs anyagot találnak a pedagógusok és a szülők, például menzabizottságok felállításához is.

Minden, a menzához így vagy úgy kötődő ember tehet azért, hogy a következő generációknak már csak városi legenda legyen az eddmegleves vagy a finomnak távolról sem nevezhető finomfőzelék.

Addig is érdemes a gasztropszichológia olyan titkos fegyvereihez nyúlni, mint a kreatív és szofisztikált névváltoztatás: egy meg nem nevezett északi nép a pénteki maradékfelhasználó, mindentbele ételekre csak így szokott hivatkozni:  Heti kulináris visszapillantás.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Eszméletlenre verték és megerőszakolták Alec Baldwin és Kim Basinger lányát
Eddig a szüleinek sem beszélt róla. Most azért szólalt meg, hogy támogassa azokat, akik szintén abúzus áldozataivá váltak.

Megosztom
Link másolása

Leírhatatlan borzalmakról számolt be Kim Basinger és Alec Baldwin lánya, Ireland.

A megrázó történetet egy TikTok-videóban mondta el.

Ireland Baldwin azért szólalt meg élete legszörnyűbb élményéről, mert támogatásáról szerette volna biztosítani azokat, akik ugyanezt már átélték.

Ugyanakkor azt gondolja, nem kötelessége mindenkinek beszélni az ehhez hasonló traumákról, csak akik elég erősnek érzik magukat hozzá.

A történtekről az ápolónőn kívül, aki a kórházban ellátta, senkinek sem beszélt, az akkori barátjának és a szüleinek sem.

Ireland Baldwin azt mondta:

tinédzserkorában eszméletlenre verték és megerőszakolták.

Ez pedig később sok szenvedést és fájdalmat okozott neki is, és azoknak is, akiket szeretett. Ugyanis titkolta a történteket, és az önpusztításba menekült.

Az esetet követően sokat ivott, sokat bulizott, bántalmazó és mérgező kapcsolatai és barátságai voltak. Mindezt ezért, hogy a történtekről elterelje a figyelmét.

Ireland Baldwin többször is megosztott már olyan videót, amiben őszintén beszélt az érzéseiről, szorongásairól. A követői éppen ezért is szeretik. Sok olyan kommentet kap, amelyekben leírják a hozzászólók, mennyit segít nekik az őszintesége a saját traumáik feldolgozásában.

Forrás: Filmezzunk.hu

Megosztom
Link másolása

EGÉSZSÉG
A fiatal lány túlélte a tüdőrákot, most elmondja, milyen jelekre figyelj, mi utal először a betegségre!
Mire Aurora betegségét felfedezték, a rák már a nyirokcsomókra is átterjedt.

Megosztom
Link másolása

A fiatal amerikai lány, Aurora Lucas 2021 augusztusában kezdett el mellkasi fájdalmat érezni, ám akkoriban csak a stressz mellékhatásának könyvelte el.

Elfoglalt volt. Nemrég költözött Chicagóba, hogy új tanári állást kezdjen, és a doktori programjának második évében járt. De, amikor a fájdalom nem múlt el, és köhögés, fáradtság és hátfájás jelentkezett nála, elment a sürgősségire.

Soha nem gondolta volna, hogy azt a diagnózist hallja, amely végül három hónappal az első kórházi látogatás után érkezett. Előrehaladott tüdőrákja volt - 28 évesen. Aurora soha nem dohányzott.

Gyógyulása után a most 31 éves Aurora a TikTok-csatornáján közzétett videóban számolt be a hosszas folyamatról, mire megérkezett a diagnózis és hogy mik voltak az első intő jelek, amikre felfigyelt.

„Az ijesztő az, hogy ez egy rejtett betegség, csak sokkal később, a harmadik vagy negyedik stádiumban diagnosztizálják, és általában elég agresszív”

-mondta a lány.

Mire Aurora betegségét felfedezték, a rák már a nyirokcsomókra is átterjedt, és a harmadik stádiumba sorolták. Az ebben a stádiumban diagnosztizált tüdőrákosok körülbelül 37 százaléka él a diagnózist követő öt évig.

A tünetek közé tartozott a mellkasi fájdalom, a tartós köhögés és a hátfájás. Emellett olyan mértékű fáradtság is kialakult nála, hogy abba kellett hagynia a vezetést, mert attól félt, hogy elalszik a volánnál.

Röviddel ezután időpontot kért háziorvosához, aki csupán azt javasolta neki, hogy egyen egy kis mézet a köhögésére.

Körülbelül egy héttel később a mellkasi fájdalmai nem enyhültek, ezért kórházba ment. Az orvosok felvételt készítettek a mellkasáról, és azt feltételezték, hogy talán fertőzés vagy tuberkulózis lehet.

Mivel a lány biztosítása nem fedezte a további vizsgálatokat, az orvosok hazaküldték. Három héttel később visszatért a sürgősségi osztályra, mert a köhögés egyre rosszabb lett, és alig tudott beszélni.

2021 decemberében új biztosítása lett, aminek köszönhetően megkapta a megfelelő vizsgálatokat. Öt napon belül tüdőrákot diagnosztizáltak nála.

Két kemoterápiás kezelést és 30 napos sugárkezelést javasoltak neki. A kezdeti kezelések óta pedig folyamatos gyógyszeres kezelést is kap mind a mai napig.

„Bármikor előfordulhat, hogy a gyógyszer nem tartja kordában a rákot, és visszatér”

-meséli Aurora.

A továbbra is jelenlévő aggodalom ellenére aktív, mozgalmas életet él. Közösségi oldalain pedig igyekszik felhívni a figyelmet a rendszeres orvosi szűrések fontosságára, mivel sokaknál a tünetek csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség már nagyon előrehaladott állapotban van.

@aurorainnalucas What were your lung cancer symptoms? @LungCancerFoundation #LivingWithLungCancer #cancer #lungcancer #efgr #cancerstage3 #lungcancersymptoms #cancerawareness #nsclc ♬ original sound - Aurora 'Inna' Lucas

Via


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Ne használd minden nap! Kiderült, hogy a legnépszerűbb szájvíz növelheti 2 rákos megbetegedés kockázatát!
Ajánlunk helyette biztonságos alternatívákat.

Megosztom
Link másolása

Tudósok figyelmeztetnek, hogy a Listerine növelheti két rákos megbetegedés kockázatát, és

arra is felhívják a figyelmet, hogy nem kellene minden nap használnunk szájvizet.

A Cool Mint ízű szájvíz napi öblögetése egy nemrégiben végzett vizsgálat szerint növeli a szájban élő két baktérium mennyiségét - írta meg a Telegraph. Korábban mindkét baktériumot összefüggésbe hozták a nyelőcső- és bélrákkal.

Úgy vélik, hogy a szájvízben lévő alkohol megzavarja a szájban élő baktériumok normális mennyiségét és arányát.

Három hónapos Listerine-használat után két baktériumfajt - Fusobacterium nucleatum és Streptococcus anginosus - sokkal magasabb számban tudtak kimutatni.

A belgiumi Antwerpenben működő Trópusi Orvostudományi Intézet tudósai a baktériumok egy Actinobacteria nevű csoportjának csökkenését is tapasztalták, amelyekről korábban megállapították, hogy hozzájárulnak a vérnyomás szabályozásához.

Chris Kenyon professzor, az egyetem tudósa, aki a tanulmányon dolgozott, elmondta, hogy

a szájvíz használata „növelheti a rák és a különböző fertőzések kockázatát".

Azt is állította:

„A legtöbb embernek nem kellene használnia, és ha mégis használják, akkor alkohol nélküli verziót kellene használniuk, és a használatot mindössze néhány napra kellene korlátozniuk".

Bár a kísérletben csak a Listerine-t vizsgálták, Kenyon professzor szerint valószínűleg más alkoholos szájöblítők is hasonló hatással vannak a szájban élő hasznos és ártalmas baktériumok arányára.

A Listerine az egyik legtöbbet használt szájvíz a világon. A Telegraphnak adott nyilatkozatában a vállalat szóvivője azt mondta: „A Kenvue üdvözli és ösztönzi a tudományos fejlődést és a mindennapi egészséget elősegítő vizsgálatokat.

Az első áttekintésünk alapján a közzétett kísérletből számos fontos tervezési kontroll és megfelelő szigor hiányzik ahhoz, hogy bármilyen következtetést levonhassunk az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásról.”

Mindenesetre a tudósok első körben azt javasolják, hogy nyugodtan csökkentsd a szájvíz használatának gyakoriságát. Amikor mégis szükségét érzed, mert például valami miatt gyulladás alakult ki a szádban, akkor válassz alkoholmentes verziót. Még Listerine-ből is kapható ilyen, szóval ha ez a kedvenc márkád, nem kell hátat fordítanod nekik.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Szuper, a világ legidegesítőbb állata betegségeket terjeszt, és tele van vele a magyar erdőség
Aki találkozott vele, tudja, hogy egy brutális kis szörnyetegről van szó, ami egy vérszívó kullancsfajta, légy méretű és szárnyai vannak, ráadásul a rovarriasztó sem tartja távol.

Megosztom
Link másolása

Egy medvetámadással felérő mentális terheléssel jár, amikor az ember az erdőfürdőjét élvezve szarvasléggyel találkozik.

Biztosan nagyon hasznos tagjai az állatvilág társadalmának, de mérhetetlenül bosszantó kitartásuk, amivel idegesítik az embert. Konkrétan nem félnek semmitől, és kifejezetten szeretnek az ember nyakára és más testi pontjaira telepedni, ha pedig egyszer megtalálta a testkontaktust, nem szabadul, elhajthatatlan. Amint az ember elhessegeti, már vissza is repült.

A szarvaslégy, vagy a köznyelvben kullancslégyként is ismert vérszívó egyébként nem áll meg itt a kötődési problémáival, mert sajnos fájó, viszkető csípéseket hagy maga után.

Elfutni sem nagyon lehet előle, mert követi a kiszemelt prédáját, és a vegyszerek illata sem tartja őket távol. A melegebb tavaszi napoktól kezdve az indiánnyárig találkozni velük az erdőben, ahol jó résen lenni.

A kullancslégy ellen tehát nem véd semmilyen kemikália. Néha úgy tűnhet, soha el nem pusztítható állat, mert gyorsasága és trükközése miatt elsőre lecsaphatatlan. A szakemberek szerint az egyetlen dolog, ami védelmet ad, ha hosszú ruházatban megyünk kirándulni. Más kérdés, hogy nem válogat a testtájékok között, és mivel védjük a fejet és a nyakat a rekkenő hőségben.

A rossz hír, hogy csúnya betegségeket is terjesztenek, a jó hír viszont, hogy csipesszel vagy vízsugárral eltávolíthatók, ha el nem is zavarhatók.

A fejüket nem fúrják mélyen a bőrbe, mint a kullancsok, a közös metszéspont itt inkább a vérszívás.

Az állatoknál a Bartonella schoenbuchensis a szervekben gyulladásos fertőzéseket okozhat

a szakértők szerint, és ezt szépen terjeszti is a szarvaslégy. Szerencsére Lyme-kórt vagy más, kullancsok által terjesztett veszélyes betegségek nem köthetők ezekhez a szárnyas banditákhoz. „A légy a vérszíváskor a bőrbe kapaszkodik, és viszonylag könnyen eltávolítható, például csipesszel, egy műanyag kártyával vagy vízsugárral. A szarvaslégy csípése után az emberi bőrön helyi gyulladás léphet fel”

– írja az Agroinform Prof. Dr. Emil Reisinger-t idézve a Rostocki Egyetem Orvostudományi Karának dékánját.

A szaklap egyébként invázióra figyelmeztet,

csapatostul keseríthetik meg az ember életét, és idén nagy mennyiségben repkednek majd az erdőkben.


Megosztom
Link másolása