Egy sokkoló új kutatás szerint komoly egészségügyi gondokat okoznak a menő kandallók
Az Európai Tüdőgyógyászati Társaság amszterdami kongresszusán bemutatott friss kutatás szerint a fatüzelésű kályhát használóknál gyorsabban romlik a tüdőkapacitás, mint azoknál, akik nem élnek ezzel a megoldással – pedig a kályhás háztartások lakói jellemzően gazdagabbak, egészségesebbek és kevesebben dohányoznak.
A tüdő lassan, de biztosan adja fel
A kutatók az English Longitudinal Study of Ageing adatbázisát elemezték, amely több ezer ember egészségét követi nyomon hosszú távon. Nyolc éven át ismételt tüdőfunkciós méréseket hasonlítottak össze, az ún. FEV1 értéket vizsgálva – vagyis azt, mennyi levegőt tud valaki egy másodperc alatt erőteljesen kifújni. Aki alacsony FEV1-értéket produkál, annak jóval nagyobb esélye van légzőszervi betegségekre, rokkantságra és korai halálra.
Laura Horsfall, a University College London vezető kutatója így fogalmazott:
Hozzátette: „Tudjuk, hogy az otthoni fatüzelés rákkeltő anyagokat is tartalmazó légszennyezést bocsát ki – bent is, kint is. Ennek ellenére az Egyesült Királyságban 2009 óta nagyjából megduplázódott a fatüzelésből származó légszennyezés, mivel egyre többen szerelnek be kályhákat. A fatüzelés divatja valójában egy rejtett egészségügyi válságot gerjeszt.”
A romantikus illúzió ára: több szmog, rosszabb levegő
Egy másik, szintén a University College London által végzett elemzés szerint 2022-ben a brit háztartások 9,4 százalékában használtak fatüzelésű kályhát, 2024-re pedig ez az arány már 10,3 százalékra nőtt.
Miközben sokan „zöld” alternatívaként reklámozzák a fatüzelést,
A kibocsátás mennyisége 2009 és 2023 között 3200 tonnáról 6000 tonnára emelkedett.
A fejlődő országokban régóta ismert: a beltéri fatüzelés összefügg az asztmával, a COPD-vel és a tüdőrákkal. Most először mutatták ki ugyanezt nagy léptékben egy gazdag országban is.
Magyarországon a helyzet
Hazánkban 2025-ben több téren is felismerhető, hogy az állami és önkormányzati intézkedések – akár szociális programok, kedvezményes tűzifaellátás, támogatások – indirekt módon ösztönzik a fatüzelés használatát. Ugyanakkor ezek az intézkedések felelősségvállalás nélkül történnek, figyelmen kívül hagyva annak egészségügyi és környezeti kockázatait.
A támogatás célja, hogy a kistelepüléseken élők számára biztosítsák a téli fűtést. Ugyanakkor ezek az intézkedések felelőtlenségnek számítanak több okból:
Nem veszik kellőképpen figyelembe a fatüzelés okozta légszennyezést és egészségkárosító hatásokat, különösen a finom részecskék (PM2,5, PM10) révén. Az ösztönzés következtében nő a fa felhasználása, ami hosszú távon fenntarthatósági és erdőgazdálkodási problémákat hordoz.
A látszólag egészségesek is érintettek
A kutatás egyik nehézsége, hogy a gazdagabb országokban fatüzelést használók statisztikailag sokszor egészségesebbnek tűnnek. Horsfall szerint azonban a nyolcéves mérések egyértelműek:
Ane Johannessen professzor, az Európai Tüdőgyógyászati Társaság környezet-egészségügyi munkacsoportjának vezetője szerint a trend egyértelmű:
Szerinte az új, „ökodesign” kályhák ugyan tisztábbnak számítanak, de nem kockázatmentesek, és sok háztartásban még mindig régi, szennyező modellek üzemelnek.
Egyre nagyobb a nyomás
Az orvosok különösen a gyerekeket és az időseket tartják veszélyeztetettnek. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala már évekkel ezelőtt figyelmeztetett: sok kályha a valóságban sokkal több szennyezést bocsát ki, mint amennyit a gyártó ígér. Környezetvédő csoportok emiatt pert is indítottak.
Az Egyesült Királyságban
A magyar egészségügy egyik láthatatlan krónikus frontja az asztma. A lakosság nagyjából 6–7 százaléka él ezzel a betegséggel. Európai Unióban Magyarország áll a legrosszabb helyen az elkerülhető kórházi felvételek terén. 2019-ben nálunk került a legtöbb ember kórházba asztma vagy COPD miatt, közel fél ezren minden százezer lakosból. A helyzetet egy friss, országos adatbázison alapuló tanulmány is alátámasztja:
