FONTOS

Áttörni az üvegplafont: egy nő soha nincs jó életkorban

Miért nincs elég nő a V4-es vállalatok felsővezetésében, mikor rengeteg rátermett, jól képzett nő van? Nagy Beátát, a Corvinus oktatóját kérdezte a Corvinus honlapja Primecz Henriett-tel közös kutatásáról.

Megosztom
Link másolása

– Hol és hogyan vesznek el a tehetséges nők? Talán ez a legfontosabb kérdése a „Felsővezetői kiválasztás a nagyvállalatoknál” című kutatásuknak. Hogyan áll Magyarország a régióban a sokszínűség tekintetében?

– Tudtommal egyedülálló a régióban az a tavaly befejezett kutatásunk, amelyben összesen 44 vállalati felsővezetővel és fejvadásszal készítettünk mélyinterjút a V4-es (visegrádi) országokban és további 3 vállalati interjút Horvátországban. Az elemzés során a visegrádi országokra fókuszáltunk. Ellentmondásos a női felsővezetők helyzete, hiszen a szocializmus idején az emberek megtapasztalhatták és megszokhatták, hogy Magyarországon a nők dolgoznak, iskolázottak és egyre nagyobb arányban vannak jelen a vezetésben. Ebből a szempontból a rendszerváltáskor sokkal jobb helyzetben voltunk, mint a nyugat-európai országok, hiszen ott többnyire csak akkor vállaltak munkát az anyák, amikor a gyermekük már nagyobb lett. Ez azért is fontos, mert

itthon az embereknek megvan az a természetes, személyes élményük, hogy a nők is lehetnek vezetők, és egészen magas szintig tudnak eljutni, vagyis át tudják törni az üvegplafont.

Ma az a helyzet nálunk, hogy az oktatási statisztikákat is figyelve, rengeteg felkészült, jólképzett és motivált nő van Magyarországon. Ugyanakkor létezik egy elég hagyományos társadalmi és politikai klíma, amelyből úgy tűnik, a nemek egyenlősége nem nagyon fontos az országban. A közvélemény elég hagyományosan gondolkodik, például a legutóbbi Eurobarometer statisztikában Bulgáriában és Magyarországon a megkérdezettek 80 százaléka mondja azt, hogy a nőknek a családi szerep a legfontosabb. És itt jön az ellentmondás: a hétköznapi életben nálunk, a sokaknál megfigyelhető tradicionális gondolkodás ellenére sok nő dolgozik, és az ILO-statisztikák szerinti vezető kategóriában a női vezetők dolgában jól állunk. Hozzá kell tennem azonban, hogy a nők gyakrabban kerülnek vezető pozícióba a közszférán belül, mint a versenyszférában: ott a férfiak lesznek gyakrabban vezetők. A legfelső szinten – ügyvezető igazgató, vezérigazgató – még kevésbé vannak jelen a nők. Ez az úgynevezett vertikális szegregáció. S ha még feljebb megyünk, a vállalati igazgatótanácsokban, boardokban már csak 10 százalék a nők aránya – a tőzsdén jegyzett cégekről beszélek –, ez drámaian alacsony szám.

– Miért van ez így? Mi a tanulsága a mélyinterjúknak?

– Ez részben szándék kérdése, a vállalatoknak lépniük kell, hiszen rengeteg a tehetséges nő, lenne kikből választani. A fontos felsővezető kiválasztására többnyire fejvadászt kérnek meg, akinek az az anyagi érdeke, hogy olyan jelölteket ajánljon a cégeknek, akik „odaillenek” a céghez és később beválnak. Volt olyan fejvadász, aki elmondta: ő 85 százalékban eltalálja, ki kell egy cégnek. Vagyis

ha a vállalatnál eddig jól működött az ún. „old boys network”, a nagyon összeszokott férfitársaság, akkor az úgy is marad.

A nők még a shortlistre – ahol már a befutók vannak –, is kisebb eséllyel kerülnek föl. Persze szóban mindenki azt mondja, hogy a legrátermettebb jelöltet akarja fölvenni, többnyire mégis csak férfiakat találnak.

– És a nők? Mernek egyáltalán jelentkezni ilyen magas pozíciókra?

Több nőnél hiányzik az önbizalom, például csak akkor jelentkeznek egy komoly vezetői álláshirdetésre, ha úgy érzik, 100 százalékig megfelelnek a követelményeknek. A férfiaknak gyakran sokkal több az önbizalmuk. És persze az is lényeges, hogy a családdal való „zsonglőrködés” időigényes, egy első számú vezetőnek pedig akár több évig is kell külföldön tapasztalatot szereznie. Sok nő ezért is nem jelentkezik.

– Van-e különbség ezekben a kérdésekben a régió országai közt?

– Igen, a kutatás tanulsága szerint van, Lengyelország és a másik három ország közt. A lengyelek általában „éhesek a karrierre”, a nők is. Több dolgot bevállalnak a pályájuk miatt, nagyobb is a mozgásterük, hiszen jóval nagyobb országról van szó. Szerepet játszik itt az a tény is, hogy más családpolitikát folytat a többi visegrádi ország, például a magyar, cseh és szlovák nők hosszan maradhatnak otthon a gyerekkel, összesen 3 évre fizetett formában, (gyed, utána gyes). A lengyel anyák például sokkal hamarabb visszatérnek a munkaerőpiacra a karrierjüket építeni.

– Kutatásukban egy ajánlást is írtak a vállalatoknak, a fejvadászoknak, hogyan kellene elősegíteni, hogy több nő jusson komoly vezetői posztra.

– Igen, például egy cégvezetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy milyen a nemek aránya a saját vállalatánál. Egyébként azért itthon is akad jó példa:

például a Telekomnál már 50-50 százalék a nő-férfi arány a felsővezetésben,

több esetben is bevezették a 4 napos munkahetet, a munkatársaknak tréningeket tartanak, ezek a rejtett előítéletek, illetve a diverzitás és befogadás kérdéseiről szólnak. Jellemző, hogy inkább az igazán nagy, multinacionális cégek teszik meg, hogy ezeket a szempontokat érvényesítik. Az is fontos, hogy például a lengyeleknél a tőzsdén jegyzett cégeknél kötelező nyilvánosságra hozni, milyen a vállalati boardban a nemek aránya. Ez egyébként az új európai uniós elvárásokban is benne van, és gyorsan is hoz eredményt.

– Munkájukban szó esik a nőkhöz és az életkorhoz kapcsolódó masszív előítéletekről is. Az idős nők vannak a leghátrányosabb helyzetben.

– Egy dolog biztos: egy nő soha nincs jó életkorban. Ha fiatal, akkor majd biztos gyereket szül, és aki gyereket vállal, az már gyanús.

Az is szomorú, hogy mondjuk 45 évtől fölfelé, amikor egy nő éppen karrierje csúcspontján lehetne, már idősödőnek számít, míg egy 45 éves férfi épp a legjobb korban van.

Persze ezt soha senki nem mondja ki, de ha egy ilyen életkorú ember szeretne tudásának és tapasztalatainak megfelelő pozíciót, inkább azt hangsúlyozzák, hogy ők most fiatalos, dinamikus és kreatív embert keresnek. Ezeket a képességeket pedig nem nézik ki a nőkből – ezek a rejtett előítéletek.

– Úgy tudom, 2020-ban Polányi Károly-díjat kapott.

– Igen, Lannert Judittal kaptuk közös munkánkért, „A nők helyzete a magyar tudományos életben” című tanulmányunkért. Sajnos a tudomány területén, éppúgy, mint a kultúrában és a művészvilágban is megvannak a rejtett és kevésbé rejtett előítéletek.

– Az Egyenlítő Alapítvány, ahol kuratóriumi tag is, támogatta a kutatását.

– Igen, például ők segítettek megtalálni az interjúalanyokat. Tíz évvel ezelőtt bejött hozzám Heal Edina, a Google vezetője, és felkért, tartsak előadást nőnapi programjukon a női vezetőkről. Azóta benne vagyok a kezdeményezésben. Célunk, hogy több nő legyen a vezetésben, ezt monitoroztuk is, illetve többen önbizalomcsoportot alakítottak, egyes tagjaink pedig a rejtett előítéletek felismerésével kapcsolatos tréningeket tartanak cégeknek. Rendezvényeinkre több száz nő jön el, a kultúra, a gazdaság, az oktatás területéről – egyébként a legkülönbözőbb életkorúak.

– Végül: miért jó, ha egy vállalatnál sok nő kap komoly vezetői posztot?

– A válaszom nagyon egyszerű: így igazságos és etikus. A társadalomban több nő van, mint férfi, jó lenne, ha ennek megfelelően hatalomhoz és vezetői pozícióhoz is jutnának.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Bizonyítékot találtak rá, hogy lehallgatnak az air fryerek - ezek a márkák érintettek
A szakértők figyelmeztetnek, hogy jelentések szerint bizonyos air fryerek lehallgathatnak akár téged is, adatokat gyűjtve a mindennapjaidról és a beszélgetéseidről. Ijesztő? Egyben a valóság is.

Megosztom
Link másolása

Az adat hatalmat ad, és ezt jó ideje tudják már bizonyos mobiltelefon-gyártók is, akikre a megfigyelés árnyéka vetült.

A telefonok tekinthetők potenciális lehallgatókészüléknek egyes márkák esetében, de azt nem láttuk jönni, hogy a konyhai eszközök ugyanerre a sorsra juthatnak.

Az air fryerek körül kialakult hype miatt egyre népszerűbbek a készülékek, bár mint korábban írtuk, bizonyos esetekben használatuk kifejezetten egészségkárosító. A mértékletes használat kiemelten fontos esetükben, és ennek újabb vetülete az is, hogy nem a közelükben kell megbeszélni a titkokat.

A What? fogyasztói tanácsadó cég kutatása bizonyítékot talált az okos air fryerek megfigyelő képességére és adatgyűjtésekre.

Az air fryerek sokszor engedélyt kértek a beszélgetések lehallgatására úgy, hogy a felhasználó ezt nehezen (vagy sehogy) értelmezve feljogosította erre a készüléket.

A tanulmány a kínai Xiaomi, Tencent és Aigostar márkák három sütőjét vizsgálta. Megállapították, hogy az eszközök a telefonos applikációkhoz kapcsolódva hangot rögzítenek.

Az ügyfelek nem kaptak konkrét indoklást arra vonatkozóan, hogy a főzőeszközök miért akarták rögzíteni a hangot, de állítólag az Aigostar és a Xiaomi sütők is jelezték adatvédelmi közleményeikben, hogy az emberek személyes adatait kínai szerverekre küldik.

A kutatás azt is megállapította, hogy a Xiaomi sütőhöz készült alkalmazás a Facebook nyomkövetőihez, valamint a TikTok for Business-en használt Pangle hirdetési hálózathoz kapcsolódik.

Az Aigostar air fryerek által kért további információk között szerepelt a tulajdonos neme és születési ideje a kutatás szerint, de az erre adott válasz nem volt kötelező.

Mindhárom készülék tudni akarta a légsütőt használó ügyfél pontos tartózkodási helyét is.

Az eredményeket kommentálva Harry Rose, a Which? magazin szerkesztője elmondta:

"A kutatás azt mutatja, hogy az intelligens technológiai gyártók és a velük együttműködő cégek jelenleg hogyan képesek adatokat gyűjteni a fogyasztóktól, és a rendszer gyakran kevéssé vagy egyáltalán nem átlátható."

Rose sürgeti a megfelelő iránymutatások kidolgozását, és a gyártóknak is fontos lenne tűpontosan informálni a felhasználókat, hogy mit vesznek meg az intelligens gépekkel.

Az Egyesült Királyság Információs Biztosának Hivatala például 2025 tavaszán új iránymutatást ad ki az adatvédelmi törvények betartásáról.

Stephen Almond, az ICO szabályozási kockázatokért felelős ügyvezető igazgatója figyelmeztetést adott ki a hír nyomán, hangsúlyozva, hogy a fogyasztók nem feltétlenül csak pénzzel fizetnek bizonyos termékek vásárlásakor.

A Sky Newsnak nyilatkozva a következőket mondta: "Végül azt látjuk, hogy a fogyasztók kétszer fizetnek. Először a megvásárolt termékért, másodszor pedig az adataikkal.

Ezeket az adatokat célzott reklámozásra használják fel,

és több információt gyűjtenek a piaci fejlődéshez. A vásárlónak kétszer meg kell gondolnia, mit vásárol, majd utána mire ad engedélyt az okoseszköznek.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
Egy tanulmány szerint a hasnyálmirigyrákos betegek túlélése megduplázódott ennek a gyakori vitaminnak köszönhetően
Ennek a vitaminnak a nagy dózisa áttörést hozhat a rák kezelésében.

Megosztom
Link másolása

A University of Iowa Health Care Carver College of Medicine nemrégiben közzétette egy randomizált, második fázisú klinikai vizsgálat eredményeit, amely a nagy dózisú C-vitamin hatását vizsgálta intravénás kemoterápiával kombinálva hasnyálmirigyrákos betegeknél.

A kutatók azt találták, hogy heti három alkalommal 75 gramm C-vitamin adagolása megduplázta a késői stádiumú, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek túlélési idejét: nyolc hónapról tizenhat hónapra nőtt.

A tanulmány, amely a Redox Biology című szaklapban jelent meg, azt is kimutatta, hogy a betegség progressziómentes túlélési ideje négy hónapról hat hónapra emelkedett.

Húsz év kutatás eredménye

A kutatás vezetője, Dr. Joseph Cullen, az Iowa Egyetem sebészeti és sugárterápiás professzora a Fox News Digitalnak elmondta, hogy az áttörő eredmények a C-vitaminról szóló húszéves kutatásuk eredményei.

„A laboratóriumi tesztek során azt tapasztaltuk, hogy a C-vitamin nagy dózisban való alkalmazása rendkívül hatékony a rákos sejtek elpusztításában”

– mondta Cullen. „Ezekben a magas dózisokban az aszkorbát [C-vitamin] hidrogén-peroxidot termel, amely elpusztítja a rákos sejteket.”

A második fázisú, az FDA által jóváhagyott klinikai vizsgálatban részt vevő betegek a kutató szerint jobban tolerálták a kemoterápiás kezelést, így hosszabb ideig és nagyobb dózisban kaphattak kemoterápiát, ami tovább fokozta a tumorok pusztítását.

Új lehetőségek más ráktípusok kezelésében

Cullen szerint az intravénás C-vitamin más ráktípusok, például tüdő- és agyrák kezelésében is ígéretes lehet. Dr. Georgios Georgakis, a New York-i Stony Brook Medicine sebész-onkológusa, aki nem vett részt a kutatásban, azt nyilatkozta, hogy ezek az eredmények potenciálisan áttörést jelenthetnek a rákbetegek számára.

„Úgy tűnik, hogy szinergiában működik a kemoterápiával”

– mondta Georgakis. Dr. Joshua Strauss, a New Jersey-i Atlantic Medical Group hematológus és onkológus szakértője szintén támogatta az új módszert.

„Az ilyen kisebb klinikai vizsgálatok izgalmas és következetes jeleket mutatnak arra, hogy a C-vitamin – amely olcsó és jól tolerálható – javíthatja a kemoterápia hatékonyságát, miközben a betegek életminőségét is megőrzi” – nyilatkozta Strauss.

Hogyan működik a nagy dózisú C-vitamin?

A C-vitamin, vagy más néven aszkorbinsav, alapvető tápanyag, amely számos élelmiszerben, például citrusfélékben, paradicsomban, burgonyában, brokkoliban, eperben és spenótban található meg. Alacsony dózisban antioxidánsként működik, segítve a szövetek növekedését és regenerálódását, a kollagéntermelést, a sebgyógyulást és az immunrendszer támogatását.

Az FDA napi ajánlása 75–90 milligramm, de a test csak annyi C-vitamint szív fel, amennyire szüksége van; a felesleg a veséken keresztül távozik.

Nagyon magas dózisban, például 75 grammnál azonban a C-vitamin pro-oxidánsként működik, ami reaktív oxigénfajták képződéséhez vezet – ezek pusztítják el a rákos sejteket.

Ahhoz, hogy egy nagyobb, harmadik fázisú klinikai vizsgálat is elindulhasson, amely több millió dolláros költséget jelentene, szükség lenne egy gyógyszercég támogatására – mondta Cullen. Addig is azt tanácsolja a rákbetegeknek, hogy konzultáljanak onkológusukkal, ha érdeklődnek az intravénás C-vitamin kezelés iránt.

Dr. Strauss dicsérte a kutatókat és a Nemzeti Rák Intézetet, de óvatosságra is intett. „A hasnyálmirigyrák rendkívül nehezen kezelhető, és mindig reménykeltő, ha pozitív eredményeket látok egy második fázisú tanulmányból. Azonban a kutatásnak több korlátja van, ezért az eredményeket óvatosan kell értelmezni.”


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Elkapták a gyilkosság előtt mosolyogva flörtölő manhattani elkövetőt
Elfogták Luigi Mangione-t, és hivatalosan megvádolták Brian Thompson, a UnitedHealthcare vezérigazgatójának meggyilkolásával. A fiatalember eszméiről döbbenetes részletek kerültek napvilágra.

Megosztom
Link másolása

A TMZ is beszámolt róla, hogy a múlt heti manhattani gyilkossággal vádolt Luigi Mangione-t elfogták. A bírósági jegyzőkönyvek szerint Mangione-t

hétfőn késő este fogták el egy altoonai McDonald's-ban, ahol hamis igazolványokat mutatott a rendőröknek.

Mangione ellen több vádat is emelnek New Yorkban, beleértve a gyilkosságot és a fegyver birtoklást is. Úgy gondolják, a férfi az egyedüli elkövető, és társak nélkül gyilkolta meg a UnitedHealthCare vezérigazgatóját.

Mangione unokatestvére, Nino Mangione marylandi republikánus küldött,

aki Baltimore megye egyes részeit képviseli. A politikus kevesebb mint egy órával a nyilvánosságra került New York-i vádak előtt kiadott egy nyilatkozatot, amelyben azt írta, hogy a család nem kommentálhatja a Luigival kapcsolatos híreket. Azt is hozzátette, hogy csak annyit tudnak ők is, amit a médiában olvasnak, és a hír „megsemmisítette” őket.

Bármi, amit az internetre feltöltünk, annak nyoma marad, ez a törvény Luigi Mangionét sem kerülte el. A középiskolai évkönyvéből is előkerültek neki tulajdonított idézetek, amiben gyilkossággal fenyegetőzik. Ezek egyike (ami nyelvezete miatt vélhetően nem került be az évkönyvbe), amelyben

a számára antipatikus vitatársának írta, hogy le kellene lőni az utcán, mert degenerált.

A rendőrség állítólag talált Mangionénál egy kézzel írott nyilatkozatot, amelyben azzal vádolta a biztosítótársaságokat, hogy csak az amerikai ügyfelek rovására szerzett hatalmas haszonnal törődnek.

Az irományt állítólag a Fed-nek címezték, és ez állt még benne:

"A valóság az, hogy ezek a (cégek) túlságosan erősek lettek, és továbbra is visszaélnek országunkkal hatalmas haszonszerzés céljából. Őszintén szólva, ezek a paraziták egyszerűen megszülettek"

- írta a férfi. Azt is leírta ebben, hogy sajnálja az általa okozott károkat és traumákat, de ezt a gyilkosságot "meg kellett tenni", írja a Unilad.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Mit ünneplünk advent harmadik vasárnapján és miért rózsaszín a mai gyertya?
Az adventi koszorún a harmadik vasárnap gyertyája egy mélyebb üzenetet hordoz.

Megosztom
Link másolása

Az adventi koszorú négy gyertyája mindegyik vasárnapon egy-egy fontos üzenetet hordoz. Advent harmadik vasárnapján a rózsaszín gyertya meggyújtásával az öröm vasárnapját ünnepeljük – de mit is jelent ez valójában?

Az öröm vasárnapja

Advent harmadik vasárnapját a keresztény hagyományban Gaudete vasárnapnak nevezik, amely a latin „gaudete” szóból származik, jelentése „örvendezzetek!”. Ez az öröm szimbolikus megjelenítése az adventi időszakban, amikor a hívők megállnak egy pillanatra, hogy a karácsony közeledtét ünnepeljék.

A rózsaszín gyertya ebben az időszakban különleges jelentőséggel bír.

Míg az advent többi vasárnapján lila gyertyákat gyújtunk – amelyek a bűnbánatot és az elmélyülést jelképezik –, a rózsaszín az öröm színe, amely enyhülést hoz az elmélkedés időszakában.

A harmadik vasárnap liturgikus üzenete az örömteli várakozás. Arra emlékeztet, hogy a legnehezebb időkben is van remény és öröm. Nemcsak a karácsonyi ünneplésre való várakozásról szól, hanem a belső béke megtalálásáról.

Hogyan ünnepeljük ma?

Bár az advent harmadik vasárnapja egyházi hagyományokban gyökerezik, az öröm ünneplése ma is sokféle formát ölthet. Íme néhány ötlet arra, hogyan hozhatjuk be életünkbe az öröm szellemiségét:

- Adventi gyertyagyújtás: Gyújtsuk meg a rózsaszín gyertyát az adventi koszorún, és álljunk meg egy pillanatra, hogy hálát adjunk azokért az örömökért, amelyeket az életünkben tapasztalunk.

- Jótékonykodás: Az advent a szeretet és az adakozás időszaka is. Egy jótékony gesztus vagy apró figyelmesség a környezetünkben élők felé örömet hozhat mások és a saját szívünkbe is.

- Családi együttlét: Szervezzünk egy meghitt adventi délutánt a családdal, süssünk együtt mézeskalácsot, készítsünk karácsonyi díszeket vagy akár nézzünk meg egy klasszikus karácsonyi filmet.

- Belső béke keresése: Az adventi időszak a belső elcsendesedésről is szól. Egy séta a természetben, egy meditáció, valami csendes alkotó munka segíthet újra megtalálni a lelki egyensúlyt.

Miért fontos az öröm megélése?

A mindennapok rohanásában könnyű megfeledkezni az öröm apró pillanatairól.

Az advent harmadik vasárnapja emlékeztet arra, hogy meg kell állnunk, és tudatosan helyet kell adnunk a szívünkben az örömnek.

Az ünnepi készülődés közepette ne csak a külsőségekre figyeljünk, hanem adjunk teret az igazán fontos értékeknek is.

Az advent harmadik vasárnapja tehát nem csupán egy gyertya meggyújtásáról szól, hanem egy mélyebb üzenetet hordoz: bármi is történjen az életben, az öröm mindig ott van, ha nyitott szívvel járunk.


Megosztom
Link másolása